A Music Hungary Szövetség, mely a hazai zeneipart és az ehhez kapcsolódó- és támogató tevekénységeket végző művészeket és vállalkozásokat tömöríti, korábban felkereste a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy egyeztessenek a kreatív iparágnak a KATA adózás átalakításával kapcsolatos elképzeléseiről. Az egyeztetést a Music Hungary Szövetség kezdeményezte miután megismerte a BKIK részletes szakmai javaslatát. Az egyeztetésen pedig mindkét fél egyetértett abban, hogy a kreatív iparnak szüksége van arra, hogy a kreatív iparágak munkavégzési sajátosságaira alapuló különálló adózási formában rendelkezésére álljon egy olyan egyszerű adózási lehetőség, mely adminisztratív terhektől és -költségektől mentes. Erre a Music Hungary Szövetség már ki is dolgozott egy javaslatot, amit eljuttat az érdekelt döntéshozókhoz. Az Azonnali podcastjának e heti epizódjában ennek szellemében a zenészek helyzetével foglalkozunk, akik sok más terület dolgozói mellett épphogy kezdtek volna kilábalni a koronavírus miatti lezárások helyzetéből, amely során egyébként szinte semmiféle állami támogatást nem kaptak. A Music Hungary Szövetség pedig a helyzet megoldása érdekében igyekszik most tenni, amelyről a szervezet képviseletében Süli Andrással, a debreceni Campus Fesztivál programigazgatójával, illetve a Nagyerdei Víztorony klubprogramjainak szervezőjével beszélgettünk. Süli szerint a helyzet valóban kritikus és bár a zeneipar résztvevői számítottak arra, hogy változás lesz a KATA-ban, arra nem számítottak, hogy ilyen gyorsan és ilyen léptékben fog megtörténni a változás. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy mindenképp kincstári optimizmussal kell hozzáállni ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben változást érhetnek el. A KATA ugyanis szerinte a maga egyszerűségében a zeneipari dolgozók számára is egy bár nem hibátlan, de egyszerűségében egy nagyon optimális adónem volt, amit egyszerűen hiba teljesen ellehetetleníteni. De mihez tudnak kezdeni a zenészek, ha így marad a KATA módosítása? Mi lehet az oka annak, hogy a kormány így viszonyul a kulturális szektorhoz? Mit tud tenni a helyzet megoldása érdekében a Music Hungary? Kiderül a Helyzet legújabb részéből.

A Migration Aid Madridi utcai menekültszállásán annak ellenére tűnnek jókedvűnek az udvaron játszó gyerekek, hogy otthonuktól messze, háború és egyéb válságok elől menekülve kell egymással játszaniuk. A gyerekek persze már csak ilyenek, de a szüleik is úgy tűnik, hogy sztoikus egykedvűséggel viselik a helyzetet. Szüleik alatt persze ebben az esetben főleg az ukrán anyákat kell érteni.  Siewert András a Migration Aid vezetője épp a központ körüli teendőket végzi, amikor megérkezem, és annak kapcsán, hogy hol vannak a férfiak, azt mondja: „Ennek a menekültválságnak az egyik sajátossága, hogy mostanra már 90%-ban nők és gyerekek érkeznek Ukrajnából. A férfiak ugyanis vagy a sorozásukra várnak, vagy már a fronton vannak.” Az épületben önkéntesek segítenek, ahol rögtön egy volt kollégámmal is összefutok. Azt mondja, hogy 4 órát aludt, mert az éjszakai műszakból át kellett vennie a reggelit is, ami 8-kor kezdődött. Persze nem csak ukránok vannak a szálláson, hanem más nációk tagjai is, akik egymással beszélgetnek, gyerekeik pedig együtt játszanak. Fehérek, színes bőrűek, ázsiaiak egyaránt. Andrással aztán egy szobában beszélgetek, de nehezen engedik el a teendői. Amikor általánosságban kérdezem a háborúról, illetve annak lehetséges kimeneteléről, úgy fogalmaz, hogy „sajnos, ha a háború holnap véget érne, akkor sem lenne vége a menekültválság egyhamar, hiszen településeket és sok ezer lakóházat romboltak le, amiket hosszú-hosszú időbe telhet majd újra felépíteni.” Szerinte a válság legnagyobb problémája a befogadó országok részéről jelen pillanatban a lakhatási problémák megoldatlansága, ami annál is nehezebb ügy, hiszen az ingatlanok árai nagyon magasak, akik pedig befogadnak menekülteket, nyilvánvalóan nem tudják őket huzamosabb ideig vendégül látni. Hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldásában mennyit segít a kormány és az állami szervek, Siewert azt mondja, hogy az állam leginkább a nagy egyházi karitatív szervezeteken keresztül segít, ám ők nincsenek közvetlen kapcsolatban. „Operatív szempontból semmiféle egyeztetés nincs a kormány és a Migration Aid között, ami olyan szempontból probléma, mert hiányolja a karitatív szervezetek közötti összehangolt együttműködést.” Ezzel együtt úgy gondolja, hogy a korábbi kormányzati sorosozás dacára a kormány zavartalanul hagyja a szervezet működését. Mi több, György István államtitkár márciusban azt mondta a 444-nek, hogy hálásak a Migration Aid mostani tevékenységéért, és senkit sem akarnak igazságtalanul megbélyegezni. De, hogy a kormány inkább segíti, vagy nehezíti a menekülteket, történt-e változás a migrációs politika kapcsán, hogyan tud a Migration Aid megbízni a kormányban a Black Cube-botrány óta, kísérte-e titkosszolgálati mozgás a menekülteket és mik az orosz-ukrán háború legsúlyosabb problémái, arról az Azonnali legújabb podcast-adásában beszélgettünk.

Hogy Bartóké, vagy Kodály volt-e, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre az intézet munkatársai többek között ennek a szerkezetnek a segítségével végzik a magyar népzenei gyűjtemény-digitalizálását és archiválását azzal a szándékkal, hogy e hatalmas kulturális kincsestár széles körben hozzáférhető legyen, az adatok pedig több szempont alapján kereshetővé válhassanak. A Népzenei Kutatócsoport stúdiójában túlzás nélkül mondható, hogy kulturális misszió zajlik, amelynek egyik tagja Buzás Attila, aki a hangfelvételek digitalizálását végzi. Ahogy fogalmazott, örökölt hivatása ez, hiszen évtizedekre visszamenően végezték már előtte ezt a feladatot. S hogy mindez mekkora állhatatossággal törtét, illetve történik mindmáig, jól mutatja, hogy az akadémiai kutatócsoport technikai felszereltsége és felkészültsége miatt az 1960-as évektől más intézmények és egyéni gyűjtők is ide adták le hangfelvételeiket másolat készítése, illetve megőrzése céljából, valamint azért, hogy a felvételek a népzenekutató csoport fő munkáját, a zenei rend kialakítását segítsék. Így történt meg, hogy a Néprajzi Múzeum teljes fonográfhenger- és gramofonlemez-állományát is magnószalagokra másolták át. 1970-ben az MTA hangzó gyűjteménye már 1700, 1975-ben 2900, 1980-ban 3700, eredeti népzenei felvételeket tartalmazó magnótekercset számlált. 1998-ban már 6100 szalagtekercset, 275 Webster-féle drót-tekercset, 120 DAT kazettát, 150 videókazettát, 1000 magnókazettát, összesen mintegy 10.000 órányi hangfelvételt őriztek a Zenetudományi Intézet klimatizált és megfelelő páratartalmat biztosító raktárhelyiségében. Buzás becslése szerint jelenleg mintegy 20 000 órányi hangfelvétellel rendelkezik körülbelül az intézet, ebből hozzávetőlegesen 14 500 óra az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel, a további 5 500 órányi anyag pedig más gyűjteményekből került át, vagy más gyűjtemény felvételeinek náluk őrzött másolata. „Az archiváláshoz természetesen hozzátartozik, hogy a felvételek adatait megfelelő módon tároljuk, illetve biztosítsuk az adatok visszakereshetőségét. Ebből adódóan másik fontos tevékenységünk a gyűjtések, illetve felvételek leíró adatainak rögzítése és számítógépre vitele.” E szédületes számok végeláthatatlannak tűnő mennyisége pedig egy elképesztően izgalmas feladatkort jelent, amely kapcsán Buzás Attila a Helyzet e heti podcastjában izgalmas, világos és érthető válaszokat ad az olyan kérdésekre, minthogy pontosan mi is történik az intézményben, mekkora kulturális jelentősége van a kutatócsoport munkájának, hogy küldetésként tekintenek-e a munkájukra, illetve arra is választ kapunk, hogy mit keres egy gyümölcsaszaló a stúdióban. (Nyitókép: Bolyki Marci / Magnet Media)

Horváth Patrícia színházi rendező, aki 2004-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol Szinetár Miklós volt az osztályfőnöke. A diplomaszerzés után Iglódi István mellett volt tanársegéd a koreográfus osztályban, később pedig a debreceni Csokonai Színház rendezője lett, ahol a rendezői feladatok mellett tanított a stúdióban, illetve beavató előadásokat állított színpadra. Zenés színpadi mesterséget tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium opera szakos hallgatóinak, nem mellesleg pedig ő rendezte a Két nő című előadást az Operaházban, jelenleg pedig saját társulatát vezeti magánszínházként. Ahogy fogalmaz, a színház mindig is egy kemény világ volt, ahol a színészeknek át kell mennie egyfajta színészi purgatóriumon ahhoz, hogy azzá váljon, ami, és erre a Színház- és Filmművészeti Egyetem egy jó terep volt. „A színház olyan, mint egy nagy család. Nagyon fontos emberi kapcsolatok, amik egy társulaton belül szövődnek.” Patrícia rendezett, tanított a stúdióban, tolmácsolt külföldi színházalkotóknak, és a színházban megrendezett minden fesztivál (Deszka Fesztivál, Jel Fesztiválok) produkciós vezetője is volt egy személyben. Franciaországban nagy operaprodukciók első asszisztenseként a nemzetközi operaélet élet számos kiemelkedő művészével dolgozott együtt több éven keresztül Avignon, Tours, Reims operaházaiban, valamint az Orange-i Operafesztiválon. Az idők során természetesen rengeteg minden változott, mind a színházi világban, mind pedig Horváth Patrícia életében. Szerinte a színház egy nagyon illékony történet, ám a számtalan nehézség ellenére úgy gondolja, hogy az embernek képesnek kell lennie lábra állni, kilépni a komfortzónából. Ennek eredménye lett, hogy a covid miatti lezárások után elkezdte szervezni saját színházát és társulatát, amely a Hatan Társulat nevet viseli, és amelynek első darabját állítják épp színpadra. Ez a darab pedig Alexis Michalik, Franciaország egyik legfelkapottabb színházi írójának Történetőrző című darabja, amelyet Patrícia maga fordított, s amit május 26-án fognak bemutatni a 6Színben. De mennyiben más egy ilyen struktúrában dolgozni? Hogyan épült fel a társulat? Mennyit változott az utóbbi időben a hazai közönség ízlése? Kiderül a Helyzet legújabb epizódjából.

Ám nem csak a köztéri szobrok, de a tűzfalakra készült festmények, graffitik, legújabban pedig a városligeti hőlégballon borzolja Budapest arculatát. A Trash of Köztér egy civil kezdeményezésű Instagram oldal, amely koncepciózusan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, erős kritikával illetve a köztereinken itt-ott megjelenő szobrokat, vagy épp tűzfalakra festett alkotásokat. Az oldal szerzője szerint Budapest köztereinek egyik legnagyobb hiánya egy olyan szakmai szervezet, amely kontrollt tudna gyakorolni az önkormányzatok fölött. Jelenleg ugyanis bármilyen köztéri szobrot, vagy egyéb alkotást megrendelhetnek és felállíthatnak az önkormányzatok, ami pedig teljesen kaotikussá teszi a főváros köztereit. „A lektorátus 2012-ben elvesztette ezt a feladatkörét, illetve a függetlenségét is, amikor bekerült a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. alá, aminek hatására a területért felelős szakértők fel is mondtak.” Kiemeli mindemellett, hogy az ilyen döntések kapcsán szinte semmiféle konzultáció nem történik sem a lakossággal, illetve a pályáztatási rendszer is leginkább megrendelésekből áll, függetlenül attól, hogy milyen önkormányzatról van szó. „Hogy ne csak a NER szoborállítási politikájáról beszéljünk, nemrég a IX. kerületben Baranyi Krisztina keresett tűzfalat egy Szenes Hanna emlékműnek, amely kapcsán végül nem tűnt úgy, hogy különösebben érdekelné, hogy a lakosoknak egyébként nem tetszik az, ahogy az emlékművet grafikailag az önkormányzat elképzelte.” A beszélgetés persze nem ment el Kolodko Mihály köztéri szobrai mellett sem. A Trash of Köztér szerzője szerint Kolodko bár a gerillaszobraival vált igazán híressé, valójában ezek egyáltalán nem gerillaszobrok, hanem megrendelt darabok. Emellett pedig sem művészeti, sem pedig történeti értéke nincs a műveinek, noha kétségtelenül cukik és vonzók a turisták számára.  „Azt azonban nehezen lehet értelmezni, hogy valaki az 56-os szabadságharc leverésére egy szomorú, cuki tankkal emlékezik, hiszen a szovjet tankok egyáltalán nem voltak cukik.”  A beszélgetés során mindemellett szó esett a gettóban látható emlékművekről, arról, hogy miként építették le a lektorátusát a köztéri szobroknak, illetve az is kifejtésre került, hogy miért halad ebbe az irányba a köztéri szobrászat.

Vigh Dávid ennek a csapatnak az egyik vezető tagja, aki számtalan különböző projektet futtat párhuzamosan zenei és vizuális művészeti vonalon egyaránt. Hogy messzebb ne menjünk, ez a csapat felelős már évek óta a nemzetközi szinten is komoly presztízzsel bíró, a világ egyik legnagyobb pszichedelikus fesztiváljaként számontartott O.Z.O.R.A. színpadjainak látványvilágáért. A nagyléptékű mapping projektek mellett pedig színpadterveken, digitális műalkotásokon, reklámokon is dolgoznak. Ennek tetejébe kerül most a Cinema Mystica, amely Magyarországon az első immerzív digitális kiállítás lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, amelynek helyszínéül a margitszigeti palackozót kapták meg a fővárostól. Mindez három éjszakán át, elektronikus ambient koncertekkel, technóval, audio-vizuális produkciókkal, VJ showkkal és világzenével. De, hogy mi az az immerzív kiállítás, mitől más egy ilyen installáció, milyen technikai lehetőségek és újítások vannak mindebben, s hogy miért nem volt ezidáig ilyen Magyarországon, az kiderül a Helyzet legújabb etapjából.

Az Anima Sound System közel 30 éve meghatározó szereplője a magyar könnyűzenének, amelyben időről időre előkerül a cigánysághoz való viszonya a zenekarnak – ezzel együtt pedig az a kérdés is, hogy mennyiben megosztott a magyar társadalom. Az öltöztessél fehérbe című dalhoz, amely egy Prieger Zsolt és Prieger Szabolcs által írt műdal (ahogy Zsolt nevezi), készült egy impozáns videóklip is, amely a berlini klipszemle döntőseként versenyzik épp Németországban. Ez a klip egy szegregátumi történet egy roma családról. Ennek kapcsán Prieger Zsolt azt mondja, hogy valójában ez egy magyar történet, csak itthon úgy tekintünk a saját honfitársainkra, mint vadállatokra, vagy épp állatkerti érdekességekre, miközben az értelmiség jelentős részénél senkinek sincs fogalma valójában, hogy hogyan élünk egymás mellett. Hogy az Anima mennyire nem illeszkedik bele ebbe a kétosztatúságba és oldalválasztásba, erre Prieger elég egyszerűen felel: „Az én választásom a magyar kultúra” Ahogy fogalmaz: „Nem tudom elképzelni, hogy valaha meg tudnék írni egy olyan bejegyzést, ami úgy kezdődik, hogy »töröljön az, aki«. Én úgy vagyok vele, hogy minél több olyan ismerősöm legyen, aki más véleményen van, mégpedig azért, hogy ne veszítsem el a valósággal való kapcsolatom.” De ezeken felül még számtalan kérdésről beszélgettünk a magyar underground alapemberével, kezdve a most megjelenő nagylemezükről, a Magyar Zene Házában adott koncertjükről, megváltásról, párbeszédről, választásokról, ateistákról és hívőkről egyaránt. NYITÓKÉP: Azonnali

Ennek ellenére első kisjátékfilmjével mégis jelentős sikereket ért el, amely Feltámadás címen került a közönség elé, s amely az RTL Klubon is bemutatásra került. A történet egy lyukóvölgyi, nehéz sorsú családról szól, ahol az apát a mélyszegénység egy meglepő és tragikus ötletre sarkallja. A történet hátterében Simon gyerekkora is áll, hiszen nem messze nőtt fel az általa korábbi ékszerdoboznak is nevezett környéktől. „Ez egy olyan világ, ami itt van az orrunk előtt, és ami a tragédiái ellenére egy elképesztő világ, amiről többnyire fogalmunk sincs.” A forgatás alatt szerinte „a helyiek élvezték a legjobban az egészet, és egyáltalán nem tapasztaltam azt, amit egy ilyen helyről elképzelünk. Persze nagyon is létezik lopás, de az sem úgy, hogy rettegni kell, hanem úgy, hogy néha tényleg előre szólnak, hogy este ne tessék kijönni, mert jobb lesz úgy mindenkinek. Máskor meg szó szerint tégláról téglára szednek szét olyan házakat, amiről tudják, hogy már soha nem térnek oda vissza azok, akik elhagyták” Az SZFE kapcsán úgy véli, hogy mindig is az volt a legnagyobb értéke az intézménynek, hogy olyan mély kapcsolati hálót alakíthatott ki az, aki ott tanult, amellyel már bőven el tudott indulni a filmes pályán. „Az oktatók pedig oldaltól függetlenül meg fognak tudni tanítani a filmezésre és arra, hogy mi a filmnyelv.” A Helyzet legújabb podcastjában szóba került még Hollywood, a független filmek, illetve az olyan független filmesekből lett sztárrendezők, mint például Taika Waititi, vagy Chloé Zhao, illetve az is, hogy milyen hatással vannak a filmiparra a frenchise-mozik, illetve a rebootok. De részleteiben beszélgettünk a Feltámadás forgatásáról, mélyszegénységről, outsiderkedésről, illetve arról, hogy miért érdemes a komfortzónán kívül kerülni ahhoz, hogy az ember igazán jó alkotásokat készíthessen.

„2010 óta nemcsak a technózene fogalma változott meg, de építettünk egy új magyar mozgalmat is” – áll a Több technót a parlamentbe eseményének leírásában. Kálmán Mátyás és Besnyő Dániel abban az évben rendezték meg először a szatirikus techno-politikai demonstrációt, amelynek állandó követelései között szerepel a 4/4-es alkotmány, a DJ-k mentelmi jogának kérdése, vagy a DJ-t minden faluba program.  Ahogy az Azonnali podcastjának legújabb részében fogalmaztak: „Tulajdonképpen egyidősek vagyunk a NER-rel.” Azóta pedig eltelt 12 év, a TTP pedig minden választás alkalmával megrendezésre került, amelyre mostanra Besnyő és Kálmán egyaránt nosztalgiával tekint vissza. „Eleinte mi sem tudtuk, hogy mi lesz, hogy elfogadják-e ezt demonstrációnak. Nagyon sokan pedig attól féltettek minket, hogy nem sokkal a 2006-os események után ránk támadnak majd provokátorok, a Gój Motorosok, szóval az első bulinál még voltak ilyen aggodalmaink.” 2022-re azonban szinte ténylegesen egy mozgalommá nőtte ki magát a rendezvény, amelyen a szervezők szerint korábban 6000 fő is megjelent, és a választások egyik legszórakoztatóbb szegmensévé vált. Az esemény ezzel együtt természetesen reflektáció is minden alkalommal az aktuális politikai diskurzusra, amely sok esetben meg is előzi önmagát. Ilyen például a már említett mentelmi jog a DJ-knek, amely – bár Besnyő és Kálmán szerint nem ennek hatására – idővel bekerült a politikai diskurzusba a politikusok mentelmi joga kapcsán. A Több technót a parlamentbe azonban a szervezők elmondása szerint minden esetben szeretne valamiféle görbe tükröt mutatni mind a kormány, mind pedig az ellenzék retorikájának, valamint általában a közbeszédnek. De van emögött világjobbító szándék? Politikus dolog-e a techno? Egyáltalán honnan jött ez az egész? Erről beszélgettünk többek közt a rendezvény két megálmodójával a Helyzetben. NYITÓKÉP: Azonnali

A BDSM-mel szembeni előítéletek azonban, mint minden esetben, ezúttal is az ismeret hiányából fakadnak, hiszen a legkevésbé sem arról van szó, hogy emberek ezt úgy csinálnák, hogy ne élveznék, és ne egyeztek volna bele. „Mi számít perverziónak?” - teszi fel a kérdést Helyzet interjújában Szrapkó Zsolt, a budapesti Kinkster partisorozat szervezője, aki a hazai fétis- és BDSM-szubkultúra egyik oszlopos tagja, emellett pedig Envo néven ismert neon wave DJ és producer.  „A legtöbben nem nagyon ismerik ezt az egészet, holott ez egy kifejezetten biztonságos, konszenzuális közeg, ahol fantasztikus emberek jönnek össze” – mondja Szrapkó. Álláspontja szerint az emberek évezredek óta élnek különböző fétisekkel, ráadásul teljesen szubjektív dolog, hogy ki mire bukik, így ameddig az közös megegyezés alapján történik és nem ártanak vele senkinek, addig lényegében ez mindenki számára magánügy, amit úgy él meg, ahogy szeretne. A Kinkster esetében például úgy, hogy egy zenés buli keretében keverik a fétis és a BDSM életérzést. Hogy mindez mennyire lehet megbélyegző, Szrapkó úgy gondolja, hogy „fura mód semennyire, még a jelenlegi politikai légkör ellenére sem érzem azt, hogy hátránya származna emiatt bárkinek. Volt olyan, hogy egy csomó nyugdíjas mellett ért véget egy ilyen buli, és amikor jöttek ki az emberek, szerintem senkinek fel sem tűnt igazán, hogy milyen fura ruhákban vannak az utcán.” De mit is jelent pontosan a BDSM? Mi a különbség a fétis és a BDSM között? Mi az a shibari? Milyen művészetek kötődnek mindehhez? És mi is történik egy ilyen buliban? Kiderül az Azonnali legújabb podcastjából!

Tavaly júliusban rekordszámú bemutatót jelentett be a közönségnek 2021/22-es évadjával a Szegedi Nemzeti Színház. A teátrum első premierje a Leonce és Léna volt január 14-én, méghozzá a főigazgató, Barnák László rendezésében, amit a kortárs magyar költészet és könnyűzene két meghatározó alakja, Závada Péter és Subicz Gábor hangolt újra. A színház élete azonban, mint természetesen minden más területé, az utóbbi két évben rendkívül nehéz volt a koronavírus-járvány miatt, aminek túlélésére különböző megoldásokkal és rögtönzött ötletekkel tettek kísérletet – sikerrel. Czene Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház rendezőasszisztense hosszú évek óta része a színház életének, aki tulajdonképpen a színház teljes működésére rálát. Elmondása szerint a két évvel ezelőtti lezárások híre éppen egy főpróba közepén érte a társulatot, aminek hallatán „gyakorlatilag egymás vállára borulva, szó szerint sírtunk a hírtől.” A kezdeti kivárások után persze nem tudtak ők sem nyugodni, így próbálkoztak korábban felvett előadások interneten történő újravetítésével, de volt olyan, hogy hangjátékokat rendeztek olyan előadásokból, amelyek monodrámák vagy kétszereplős darabok. „A színház azonban egy élő dolog, amit lehet nézni online és hallgatni is lehet, de soha nem lesz ugyanolyan, mint a nézőtérről vagy a színpadról.” A színház helyzete pedig most sem könnyű, hiszen az év első hónapjában eddig összesen 11 előadás hiúsult meg betegség miatt, többek között a Szegedi Kortárs Balett táncjátékai, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának előadásában látható 1984, a 39 lépcsőfok, a Bohémélet, illetve az Időfutár is. Ennek dacára Czene Zoltán úgy látja, hogy a közönség nagyon erős és kitart a színház mellett, olyannyira, hogy a bérletes látogatók közül sokan generációról generációra adják a bérleteiket, és mindig látja egy-egy széken a különböző családokat.  „Az elmúlt időszak legnagyobb pozitívuma, hogy nem pártoltak el tőlünk a nézők” – fogalmazott, s ahogy az interjú során elmondta, több előadásra tulajdonképpen lehetetlen bejutni, így például a jelenlegi két „zászlóshajóra”, amely a Padlás, illetve az 1984. Czene egyébként az 1984 rendezőasszisztense is, amely előadás azért különleges, mert Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását. Arról, hogy milyen szempontok alapján állt össze az új évad programja, milyen a színházi lét, hogyan zajlanak az előkészületek egy új darabnál, hogyan lehet színre vinni egy social sci-fi-t, arról hosszabban beszélgettünk a Helyzetben a Szegedi Nemzeti Színház rendezőasszisztensével, méghozzá a napfény városának teátrumában. NYITÓKÉP: Ágoston Dániel / Azonnali

Nehezen fog tudni arcvesztés nélkül kijönni az Ukrajna ellen megindított orosz háború okozta helyzetből Orbán Viktor, hiszen korábban folyamatosan azt kommunikálta, hogy Vlagyimir Putyin és Oroszország a barátunk, most pedig egy európai uniós és NATO-tagállam vezetőjeként neki is el kell ítélnie az agressziót és keményen kiállnia Ukrajna mellett és az orosz elnökkel szemben – mondta az Azonnalinak Bőhm Kornél, kríziskommunikációs szakember. Bőhm – akinek nemrég jelent meg könyve Karaktergyilkosság címmel – szerint ritka és tragikus pillanat, amikor személyesen is átélhetjük, hogy egy politikai vezető előbb szisztematikus karaktergyilkos kampányt indít minden lehetséges eszközzel ellenfelével szemben, majd látjuk azt is, amit megalapoz ez a karaktergyilkosság – mint ahogy azt Vlagyimir Putyin tette az egyébként zsidóságára büszke Volodimir Zelenszkij lenácizása kapcsán. A magyar választási kampánnyal kapcsolatban természetesen részletesen beszéltünk róla, hogy ma már mindkét politikai oldal jórészt az ellenfél legfontosabb szereplői felé irányuló karaktergyilkos kampányokra épít, mindezt annak ellenére, hogy az ilyen kampányokat sokszor komoly belső ellentmondások feszítik. Példaként a jelenlegi kampányt említette, ahol Márki-Zay Péterről egyszerre állítja a Fidesz kampánycsapata, hogy Gyurcsány Ferenc klónja, valamint, hogy elszabadult hajóágyúként viselkedik, aki már politikai szövetségeseire, tanácsadóira sem hallgat és ezért nyilatkozik rendszeresen olyanokat, amiket később maga is megbán. Ugyanakkor ez nem csak a Fideszre jellemző: Orbán Viktorról szintén egyszerre állítják azt az ellenzéki oldalon, hogy valójában egy kis zsebdiktátor, aki azért kiabál, hogy nagyobbnak látszon; és azt, hogy ő egyszemélyben az EU működésének aláásója. Az pedig kommunikációs szempontból egészen érdekes, hogy a Fidesz kampánya – erre a legjobb bizonyíték Orbán Viktor évértékelő beszéde volt – egyfajta inverz karaktergyilkosságra (is) épül: vagyis a kormánypárt politikusai folyamatosan azzal vádolják az ellenzéket, hogy karaktergyilkosságot követnek el ellenük. A beszélgetésből kiderül az is, hogy miben tévednek a karaktergyilkos kampányra építő politikusok – Bőhm Kornél szerint nem is egy dologban. Arról is szó esik, van-e határ a karaktergyilkosságban, elérhető-e egy pont egy politikus támadásában, ami már kontraproduktív. Ezekről és más témákról is hallgassa meg a beszélgetést! NYITÓKÉP: Azonnali

A vírushelyzet elsőként a szórakoztatóipart, illetve a zeneipart vágta padlóra világszerte a gazdasági területek közül, amelyet a magyar állam finoman szólva is hézagosan segített meg. Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője a Helyzetben beszélt arról, hogy személyesen nagyon megviselte ez az időszak, különösképp, hogy a Sziget állandó munkatársainak közel felét voltak kénytelenek elbocsátani a történtek következtében – az állami segítségnyújtással pedig nem került sokkal beljebb a rendezvényszektor. „Nagyon sok országban sokkal testreszabottabb és sokkal hatékonyabb állami segítség érkezett a kulturális szektor számára, itthon azonban annak ellenére, hogy az állam valamilyen módon próbált segíteni általában a munkavállalókon, egyáltalán nem vette figyelembe az egyes területek specifikumait.” Érzékeltetésként felemlítette, hogy a fesztiváltámogatási pályázaton például nem is indultak, hiszen a kisebb fesztiválok számára sokkal nagyobb segítség volt az a 10 millió forint, amire a Magyar Turisztikai Ügynökségnél lehetett pályázni, mint a Szigetnek, aminek csak a 2020-as évben bőven egymilliárd forint fölött volt a vesztesége. Emlékezetes: az MTÜ-nél a lezárások és korlátozások során több mint 20 fesztiválnak összesen 220 millió forintot osztottak ki. Arra a kérdésre, hogy egyébként miért kellene állami támogatást kapnia egy olyan cégnek, ami 70 százalékban külföldi tulajdonban van, Kádár azt a példát hozza, hogy „tudomásom szerint sem az Audi-, sem a Mercedes-gyár nincs magyar tulajdonban, mégis iszonyatos mértékű állami támogatást kapnak, így szerintem tök mindegy kellene legyen, hogy milyen tulajdonban van a Sziget, ha Magyarországon fizeti be az adót és a profitját is Magyarországon adózza le.” Az egyéb nehézségek között említette továbbá, hogy szerinte abnormális, hogy egy komplett szektor éjfélkor még a Magyar Közlöny megjelenését várja, ugyanakkor nem gondolja azt, hogy teljesen rosszak lennének a magyar kormány rendelkezései – a legnagyobb baj inkább a tervezhetőség hiánya. Az elmúlt időszakon, illetve annak nehézségein túlmenően szó esett a jelenlegi, valamint a Sziget jövőbeli terveiről, továbbá arról, hogy mekkora hangsúlyt kíván fektetni a fesztivál hagyományaihoz híven a különböző társadalmi kérdésekre. De beszélgettünk a Sziget megtartó erejéről, kommentmezőkről, külföldi zenészekről, arról, hogy vajon mennyire látják az emberek egy rendezvény, vagy egy előadó sikere mögött a munkát és a nehézségeket, s hogy vajon mindez kinek lehet hibája. Mindezeken túl pedig választ adott arra a kérdésre is, hogy kik léphetnek be idén a VIP-be, illetve, hogy lesz-e újra metál színpad a Szigeten. Mindez kiderül a Helyzet eheti adásából! NYITÓKÉP: Azonnali

NFT, vagyis non-fungible token, azaz nem helyettesíthető zseton. Ez a formátum 2017 óta létezik, működése pedig az Ethereum kriptovaluta-blokklánc technológiáján alapul. Nem értesz ebből egy szót se? Semmi gond. Az NFT képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál. A dolog azonban nem áll meg ennyiben, hiszen egy egészen újszerű és izgalmas, mondhatni forradalmi dologról van szó, amely begyűrűzött a művészetekbe is. Weiler Péter Magyarország egyik legismertebb kortárs képzőművésze, akinek művészete rendkívül sokoldalú, a képzőművészettől az íráson át a társadalmi kérdések performansz-szerű boncolgatásáig – nem beszélve arról, hogy állandó újítási szándék vezérli. Ennek egyik legutóbbi állomása volt a Bitcoin-bánya az Alföldön című alkotása, amely az első kriptovalutáért megvásárolt mű volt Magyarországon. Szerinte nagyon sok hagyományos művész kezdett el az utóbbi időben a digitális művészetek felé fordulni, ami különösen érdekes, ám az is nagyon sajátos jelensége az NFT-nek, hogy „azok, akik benne vagyunk ebben, sokszor még mi sem látunk világosan, hanem próbáljuk követni, hogy mi történik a világban.” A lehetőségeit az NFT-nek azonban óriásinak tartja, amiben rengeteg pénz van, azonban úgy gondolja, hogy „önmagában a művészet egy olyan ideából kell táplálkozzon, ami független a pénztől.” Ezzel együtt szerinte a képzőművészet nem független a pénztől, hiszen ha egy művész alkotott valamit, akkor azt valószínűleg nem akarja élete végéig a műtermében tárolni, hanem szeretné megmutatni a nagyközönségnek, adott esetben pedig keresni is azzal, hogy sikerül eladnia. Weiler a podcastban beszélt még a képzőművészeti tevékenysége mellett művelt vállalkozásairól is, amelyek talán kevésbé illenek bele az átlag művészről alkotott közhelyes képbe. Weiler Péter ugyanis a gazdag férfiak és az ilyenekre vágyó nők közötti kapcsolatokra szakosodott társkereső ügyvezetője, de korábban több más társkereső alapítója is, így nevéhez fűződik például az első melegek számára létrehozott társkereső is. Ennek összeegyeztethetősége kapcsán úgy fogalmaz: „Nem is vagyok az az alkat, aki egész nap csak festeni tudna, elveszítve a valósággal való kapcsolatomat, így aztán nagyon jó benne lenni olyasvalamiben, amin keresztül kapcsolatban lehetek emberekkel, kollégákkal, illetve a vásárlókkal, és szerintem az online társkeresés önmagában is egy nagyon izgalmas és érdekes szegmense az internetnek." De, hogy minderről ő maga mit gondol részletesen, illetve mit gondol az aktuális politikai légkörről itthon, illetve a világban zajló közhangulatról, jobboldalról, baloldalról, populizmusről és a woke-mozgalomról, a Tinderről és az oltásszkepticizmusról, kiderül a Helyzet podcast legújabb epizódjából. NYITÓKÉP: Csudai Sándor

Amikor ránézünk egy ételreklámra, bele sem gondolunk, hogy azt az ételt is oda kellett tennie valakinek, méghozzá gusztusosan és profin. Ezeket a magától értetődőnek tűnő elképzeléssel ellentétben nem a fotós vagy egy séf készíti el így az adott fotó kedvéért, hanem foodstylistok, akik nagyjából ugyanazt a feladatot látják el, mint a ruhafotózásokkor a ruhastylistok. És hinnénk, vagy sem, ez a szakma több évtizedes hagyományokra tekint vissza. Fodor Mariann Magyarország mindössze néhány foodstylistjának egyike, akinek karrierje bár nem tekint vissza évtizedekre, rengeteg megbízása van. Workshopokat tart, forgatásokon és fotózásokon vesz részt, ezen a héten pedig az Azonnali podcastjának vendégeként mesélt arról, hogy mit is csinál valójában egy foodstylist. „Pár hónappal ezelőtt épp egy világháborús filmhez gyártottunk kekszeket és zabkását, aminek az volt a célja, hogy egyáltalán ne legyen szép” – magyarázza nekünk, hogy munkája mennyire összetett. Szerinte valós, hogy elsőre sokak számára tűnhet furcsának, hogy ilyen szakma is létezik, de ahogy fogalmaz, „ha elmagyarázza az ember, hogy mi is a foodstyling valójában, és ezt jól csinálja, akkor mint minden szakmát, az emberek meg szokták érteni, hogy mi ez.” Mariann egyébként szociális munkásként dolgozott hosszabb ideig, így elmondása szerint elég messziről indult, mígnem elért a szakmájáig. „Sokan gondolták úgy, hogy ha már van egy egyetemi diplomám, akkor nem biztos, hogy vissza kéne kanyarodnom a vendéglátózáshoz” – emlékezett vissza, miközben arról kérdeztük, hogy ő maga hogyan is keveredett erre a területre. A gasztronómiai szokásaink kapcsán is kérdeztük, s szerinte a magyarok egyre inkább mutatnak igényt a kifinomultabb ételek iránt, noha tény, hogy sokszor még mindig az adag mennyisége a legfőbb szempont. De, hogy hogyan lesz valaki foodstylist? Mennyire elterjedt szakma ez itthon? Lehet-e ezt a szakmát tanulni? Hogyan zajlanak a forgatások? Kiderül a Helyzet legújabb adásából. NYITÓKÉP: Bella Martin

Nem az a furcsa, hogy a Völner-ügy nyomozati aktái vagy Kövér Lászlónak az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében zárt körben elmondott beszéde kiszivárgott a médiának, hanem az, hogy egy ekkora és ennyiféle, egymással gyakran ellentétes gazdasági–, politikai érdeket kiszolgáló konglomerátumban, mint a Fidesz, miért nem szivárog ki sokkal több információ – mondta az Azonnalinak Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója. A politológus szerint szerint ettől függetlenül az valóban új, hogy a Völner-üggyel kapcsolatban láthatóan még a NER világának nagy része is a sajtóból szerzi csak az információkat. A beszélgetésben szóba kerül a Fidesz nemrég nyilvánosságra hozott névsora a 106 egyéni választókerületben elindított jelöltről. Böcskei a lista kapcsán elmondta, szerinte a listában nincs semmi meglepő, és az amúgy is jellemző a Fideszre, hogy a párt kerüli a meglepetéseket és a váratlan húzásokat. Ez szintén igaz saját belső működésére, amit nagyon kevesen ismernek akár még a párton belül is, Orbán Viktort és legszűkebb környezetét nem számítva. Például valószínűleg senki nem tudhatja, hogy a párt egykor politikai pitbulljaként is viselkedő képviselője, Répássy Róbert miért került ki hosszú időre a Fidesz nyilvánosságából, és milyen logika mentén vált hirtelen igazságügyi államtitkárrá Völner Pál helyett. A választási kampánnyal kapcsolatban Böcskei Balázs kifejtette, még a szakirodalom sem teljesen egységes abban, hogy az olyan sorozatos politikai botrányok, amik a mostani választási kampányt jellemzik, motiválják-e a választókat, vagy éppen ellenkezőleg, otthonmaradásra késztetnek egyes választói csoportokat. Az elemző szerint mivel a Fidesz valószínűleg elérte támogatottsága nagyjából maximumát, és szavazóinak nagyon magas már így is a szavazói hajlandósága, a látszattal ellentétben a pártnak valójában az az érdeke, hogy „hideg kampány” legyen, vagyis a gyurcsányozós óriásplakátok ellenére a párt politikusai igazából alacsony fordulatszámon kampányolnak. A kérdés persze, hogyha lesznek még a Fideszre érzékeny botrányos ügyek, megőrizhető-e a választásokig ez a stratégia. De milyen esélyekkel indulnak el a pártok? Milyen hatása lesz a Völner-ügynek a szavazásokra? Mindez kiderül az Azonnali legújabb podcastjából. NYITÓKÉP: Fekő Ádám / Azonnali

Nagyon sok kutya és macska várja, hogy egy gondoskodó, szerető és elkötelezett családhoz kerüljön. Az Új kutyád eleinte egy Facebook-oldalként jött létre, amely mára többezer követővel rendelkezik és több száz állatot sikerült az évek során felelős állattartóknál elhelyezniük. A felelős állattartás kérdése pedig sarkalatos, hiszen rengeteg esetben fordul elő, hogy az ember hirtelen hozza meg az ezzel kapcsolatos döntést, nem mérve fel annak súlyát, hogy egy kutya vagy egy macska akár 20 év felelősséget is jelenthet.  „A szervezeteknek is komoly felelőssége van abban, hogy kiknek adják oda egy kutyát” – mondja Esterházy Miklós, aki szerint a kulcs az edukációban van, abban, hogy az emberek megértsék, hiába gondoljuk, hogy egy kutyának elég a szeretet, ha például simogatjuk, ugyanis egy kutya teljes egészében a gazdájára van hagyatkozva. A podcastban szó esik arról, hogy a vidéki állatmentő szervezetek tehermentesítése mellett az Új kutyád legfontosabb missziója a felvilágosítás.  „Nagyon sok az impulzív befogadó, amit leginkább a megmentés vágya fűt, de sajnos ez idővel sok esetben kifullad”  – állítja Kovács Dóra, aki úgy látja, rengeteget fejlődött a társadalom az állattartás tekintetében, de még mindig van miben fejlődni. Ennek érdekében tartják fenn azt a rendszert, amelyben több jelentkező közül választják ki az ideális gazdit azoknak a kutyáknak, akik az önkénteseikhez kerülnek ideiglenesen a menhelyekről, majd onnan a megfelelő új gazdájukhoz. Ahogy mesélték, a kutyákat ideiglenes befogadóknál helyezik el Budapesten és környékén, így azok otthoni környezetben tanulhatják meg az együttélés szabályait, megfelelő figyelmet kapva a szociális fejlődésükhöz. Emellett igyekeznek minél jobban feltérképezni a kutya egészségügyi állapotát: a kötelező oltások mellett szívféreg tesztet készítenek, odafigyelnek az élősködők elleni védelemre és a felnőtt kutyák ivartalanítására. Munkájukat pedig kutyadietetikus, holisztikus állatorvos, tréner és fizioterapeuta is segíti, hogy aztán a végén olyan gazdát találjanak a szőrös jószágoknak, akik elhivatottak és akik a legjobban passzolnak az adott kutya igényeihez és energiaszintjéhez. De, hogy miből is áll pontosan ez az örökbefogadási rendszer? Mi a véleményük a hatályban lévő állatvédelmi törvényről? Milyen egy ideális gazdi? Hogyan csöppentek bele az állatvédelembe és miért írtak könyvet minderről? Kiderül az Azonnali legújabb podcastjából! NYITÓKÉP: Esterházy Miklós és Kovács Dóra. FOTÓ: Az Új kutyád / Facebook

Pazonyi Dóri a fiatal fotós generáció feltörekvő tagja, aki számos izgalmas projekten dolgozott már, és olyan sikereket is tudhat magának, minthogy az olaszországi Vogue például két képét is felhasználta. A festőtanoncból lett fotós elhivatottsága a kezdetektől visszaköszön a képeiből, hiszen 15 éves kora óta foglalkozik ezzel, azonban a legkevésbé sem gondolja, hogy ne állna még előtte a pálya nagyja. A szakmában azonban újszerű nehézségek léptek fel, hiszen – mint fogalmazott – „ez egy olyan pálya, amiről sokan azt gondolják, baromi egyszerű, mert csak meg kell venni a méregdrága fényképezőgépet, meg kell nézni pár oktatóvideót a YouTube-on, esetleg beiratkozni valami suliba és onnantól fotóművésznek számít az illető.” Ezzel együtt nem gondolja, hogy a fotózás demokratizálódása ne lenne jó dolog. Szerinte ugyanis nem attól lesz valaki jó fotós, mert a legdrágább gépe van, hiszen egy telefonnal is lehet már olyan képeket készíteni, amik lenyűgözik az embert. „Csomó olyan fotós van, akik szakmai szempontok szerint hibátlan fotókat készítenek, gyönyörű fénybeállítással és kompozícióval, de számomra például nincs semmi izgalmas a képeikben.” De, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy feltörekvő fotósnak? Mennyire nehéz ma fotósként érvényesülni? Mivel lehet kiemelkedni a telített piacról? Kiderül ez eheti Helyzetből. Pazonyi Dóri munkásságát például itt lehet követni. NYITÓKÉP: Pazonyi Dóri

Demokratikus képmutatásnak hívjuk, amikor a saját politikai oldalam pártjaitól megengedhetőnek tartom, amit az ellenoldal részéről elfogadhatatlannak, ez széles körben jellemző a magyar politikai életre – mondta első 2022-es közéleti podcastunkban Krekó Péter. A Political Capital ügyvezető igazgatója szerint az idei parlamenti választáson egy régóta negatív kampányüzenetekkel operáló kormányoldal néz szembe egy frusztrált ellenzékkel, ami meghatározza a kampányokat is, miközben a két oldal egyáltalán nem szimmetrikus akár erőforrás, akár politikai tőke alapján. A leginkább összeesküvés-elméleteket és az álhírek terjedését kutató Krekó arra is kitért, hogy a régióban Magyarország az álhírek és az összeesküvés-elméletek jelenléte kapcsán nem rendhagyó, és azok ugyanúgy megjelennek mind a kormánypárti, mind az ellenzéki közbeszédben, még ha nem is hasonló mértékben. Az álhírek terjedéséről 2021-ben Tömegparanoia 2.0 címmel második könyvét megjelentető szakértő úgy látja, hogy mára az információ fegyverré vált, amivel a politikusnak az egyetlen célja, hogy a másik oldalt támadni tudja vele, a valóságtartalom másodlagossá vált. Krekóval beszéltünk a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazásról is, amit a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a Fidesz kampánygurui valószínűleg Andrzej Dudától leshették el, mivel a lengyel köztársasági elnöknek egy hasonló homofób kampánnyal sikerült győznie 2020-ban. A beszélgetésben ezenkívül szó esik arról is, hogy a magyarok nemzetközi összehasonlításban jobban vagy kevésbé fogékonyak-e az összeesküvés-elméletekre, vagy éppen a törzsi gondolkodásnak nevezett attitűdre, visszaüthet-e a homofób kampány a Fidesznek, vagy, hogy egy ilyen ennyire megosztott társadalmat reparálni lehet-e a választások után. NYITÓKÉP: Political Capital / Facebook

Éppen az év utolsó podcastjának felvétele előtt nyilatkozta azt Márki-Zay Péter, hogy „belső, fideszes árulók” lehetnek az ellenzék soraiban – legalábbis aki a romló közvélemény-kutatási adatok miatt esetleg az ő lecserélésében gondolkodik, az az ellenzék kormányfő-jelöltje szerint csak ilyen lehet. A felmérések – mint legfrissebben a Republikon Intézeté – valóban azt mutatják, hogy bár az őszi előválasztások idején mérhető előnyt is tudott szerezni az ellenzéki oldal a Fidesszel szemben, ez az év végére gyakorlatilag eltűnt. A Republikon  stratégiai igazgatója, Virág Andrea szerint részben nem is nagyon lehetett más várni: amíg az előválasztással az ellenzék hatásosan vonta magára a figyelmet, arra kényszerítve a kormányoldalt, hogy a neki diktált politikai napirendre reagáljon, év végére visszaállt a régi „rend”. Nemcsak a Fidesz kezdte el ismét meghatározni a kommunikáció fő témáit, de újra felerősödtek az ellenzék belső megosztottságáról, vitáiról szóló hírek is. Virág szerint ezért különösen óvatosan kellene fogalmaznia Márki-Zay Péternek bármilyen „belső árulóval” kapcsolatban, mert az ellenzéki összefogás tagjai között még mindig csak épül az együttműködés, a hasonló megnyilatkozások nagyon sokat árthatnak a bizalmi viszony kialakulásának. Ha 2021 decemberében ott tart a felmérések alapján az ellenzék, mint ahol januárban tartott, lehet-e azt mondani, hogy ez egy elvesztegetett év volt az összefogás számára – többek között erre a kérdésre is választ kaphatunk, ha meghallgatjuk a podcastot, de természetesen szóba került Novák Katalin köztársasági elnöki jelölése, az LMBTQ-ellenes népszavazás és egy miniszterelnöki tévévita esélyeinek kérdése is. NYITÓKÉP: Republikon Intézet

A karácsonyi szezon több szempontból is sajátos, hiszen egyszerre hivatott a szeretet ünnepe lenni, amelynek valódi tartalma tényleg az összetartozás, függetlenül attól, hogy az ember hívő, vagy éppen ateista. Ám a karácsony bizonyos szempontból már rég áldozatául esett a fogyasztói társadalomnak, így az arra való készülődés sokszor szinte egyet jelent a szorongással. Mindemellett Magyarországon közel egymillió ember tölti magányosan a karácsonyt, rengeteg magyar küzd alkoholproblémával, valamint egyéb illegális drogok fogyasztásával, ami a szezonális depresszió beköszöntével még inkább felerősödik és hatványozottan jelenik meg az ünnepek alatt. Kapitány-Föveny Máté klinikai szakpszichológus szerint az alapvető probléma az, hogy a karácsonyra egyfajta teherként tekintünk, aminek meg kell felelni, s mindez csak tovább nehezíti az egyébként is terhelt társadalom tagjainak életét, akik ilyenkor sokszor még rendszeresebben nyúlnak a különböző szerekhez, vagy fordulnak az egyéb függőségeik felé. De milyen függőségekkel küzd a magyar társadalom? Mennyire más a magyar társadalom függősége más országokéhoz képest? Mi lehet a megoldás a magányra, illetve a szorongás elkerülésére? És hová tűnt az interjú végére a szakpszichológus gyermekeinek édesanyja? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Helyzet legújabb epizódjában. NYITÓKÉP: Kapitány-Föveny Máté

A magyar politikatörténetet vizsgálva valójában semmi új nincs abban, hogy a Fidesz 2010 óta egymaga képes meghatározni a politikai szférát, a széttagolt ellenzéknek pedig tizenkét év kellett hozzá, hogy legalább érdemi kihívóként megjelenhessen egy parlamenti választáson. Csizmadia Ervin politológus szerint hajlamosak vagyunk nem nem történeti dimenzióban kezelni a rendszerváltás óta eltelt időszakot, pedig, ha így tennénk, láthatnánk, hogy ami a Fidesszel történt, egyáltalán nem kivételes, sőt: valójában csak visszatérés ahhoz a hagyományhoz, hogy a magyar politikában egy uralkodó párt irányít és terjeszti ki befolyását az élet majd minden területére, miközben a vele szemben álló széttagolt ellenzéknek esélye sincs a hatalom megszerzésére. Nemzetközivé lett Ráadásul a jelenség nemzetközileg sem egyedülálló, a kötetben Skóciától Indiáig, Mexikótól Japánig mutatják be a szakértők a dominánssá vált pártokat, persze az is kiderül, hogy ezek uralma sem végtelen és mindenható. Csizmadia Ervin szerint a magyar társadalom a rendszerváltást követően először az MSZP-ben látta hosszú időn át a stabilitást nyújtó párt lehetőségét, így a szocialistáknak volt meg a lehetősége arra, hogy domináns párttá váljanak. A beszélgetésben természetesen aktuálpolitikai kérdések is szóba kerülnek, például az, miben hozott újat a magyar baloldalon Karácsony Gergely és miben hozhat az egész ellenzék számára Márki-Zay Péter, de Csizmadia Ervin arról is beszél, miért igaztalan a magyar politikai eliten számon kérni, hogy nem tudott egy tőről metszett nyugati típusú – ha úgy tetszik: liberális – demokráciát létrehozni itt, Közép-Európában. A kötet bemutatója hétfő este volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a könyvről és a Fideszről pedig Balázs Péter a Bajnai-kormány külügyminisztere és Orbán Balázs a Miniszterelnökség államtitkára vitatkozott. NYITÓKÉP: Aradi Péter / Azonnali

Ha egy kormányzati beszerzésben egy szájmaszkot előállító gépsor ára egyszer csak többszörösére emelkedik, miközben maga a berendezés nem is képes arra a kapacitásra, akkor hiába tesz feljelentést, a rendőrség és a Nemzeti Adó– és Vámhivatal egymás között dobálja az ügyet, mint a forró krumplit, mert a politikailag kényes üggyel nyilvánvalóan egyik hatóság sem akar foglalkozni, meséli el tapasztalatait az Azonnalinak Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A korrupciós ügyek feltárásában egyik legaktívabb parlamenti képviselő szerint az állami szervek már a legalapvetőbb kötelességüket sem teljesítik sokszor: Polt Péter legfőbb ügyész például nem hajlandó elárulni, hogy valóban a Bírósági Végrehajtói Kamara egyik vezetőjét helyezték-e nemrég előzetes letartóztatásba, miközben Hadházy szerint nyilvánvaló, hogy róla van szó. A képviselőhöz olyan információ is eljutott, hogy a kamara elnöke kenőpénzeket fogadhatott el azért, hogy végrehajtási megbízásokat osztogasson, és ennek az ügynek a szálai akár az Igazságügyi Minisztérium legfelsőbb szintjéig nyúlhatnak – akár ez is magyarázhatja a hallgatást Polt Péter részéről, véli. Hadházy azt is elárulta, hogy egyre több információt kap „belsősöktől”, vagyis adott esetben az államigazgatás szereplőitől is. A képviselő ezt annak tudja be, hogy még mindig vannak, akikben erősebb a hazaszeretet, mint a pártlojalitás, és szerinte ma már csak az politizál a Fideszben, aki élvezi ennek az előnyeit. Az előválasztás zuglói nyertesével ezeken kívül természetesen aktuális ügyekről is beszélgettünk. Például a lakcímbejelentés szabályainak megváltoztatásáról, ami Hadházy Ákos szerint azt jelenti, hogy a 2022-es választásokon nem lesznek billegő körzetek, hiszen a Fidesz pontosan tudja, hol dönthet akár 50-100 szavazat is, és oda könnyű lesz bejelenteni a megfelelő számú választópolgárt. A mindig kritikus képviselő természetesen ezúttal is elmondta a véleményét az ellenzékkel kapcsolatban. NYITÓKÉP: Aradi Péter / Azonnali

Donáth Anna az elmúlt egy hétben friss Momentum-elnökként gyakorlatilag körbehaknizta a teljes magyar sajtót. Nem maradtunk le mi sem, de ha már sorba kellett állnunk, próbáltunk kicsit kevésbé beszélni a napi politikáról, és többet a Momentum irányvonaláról, a liberalizmus címkéjének félreértettségéről, vagy a lábairól szóló Subredditről a kellemes lilás fényű Múzeum-körúti Momentum-irodában. Ráadásul azok, akik inkább olvasnák ezt a szép hosszú beszélgetést, írott formában is megtalálják az interjút: ide kattintva érhető el.

Vannak ugyanis olyanok, akik fenntarthatóan szeretnének élni, és úgy gondolják, egyszerűen ki kell kerülniük a fogyasztói társadalomból azáltal, hogy nem zabálnak meg mindent, amit a vállalatok eléjük löknek. Mindez mára egy szélesebb körben ismert és gyakorolt életformává vált, amelynek hatására kezdenek a köztudatba szivárogni olyan kifejezések, mint a tudatos vagy fenntartható fogyasztás, márkatudatosság vagy éppen az etikus fogyasztás és a fair trade. Itthon a Tudatos Vásárlók Egyesülete 20 éve épít egy, a fogyasztók mindennapi döntéseit segítő mozgalmat, amelynek alapítójával, Gulyás Emesével beszélgettünk arról, hogyan válhat az ember tudatos vásárlóvá, hogy mennyire manipulálhatók marketingeszközökkel a vásárlók, van-e megoldás a fenntartható fogyasztásra, és hogy mennyire reális megértetni emberekkel az összefüggést a klímaváltozás és egy hamburger között.

A Facebook hétfői leállása a vállalat történetének eddigi legnagyobb leállása volt, amely amellett, hogy 7 milliárd dollárral rövidítette meg Mark Zuckerberget, nem is jöhetett volna rosszabbkor számára. Nemrég ugyanis Frances Haugen, a Facebook egyik korábbi alkalmazottja igencsak kínos dokumentumokat szivárogtatott ki, amelyekből világosan kiderült, hogy a Facebookot egyáltalán nem érdekli, hogy milyen társadalmi hatásai, illetve következményei vannak a működésének, és kizárólag a profit az egyedül szem előtt tartott cél.  A következményei és hatásai azonban nyilvánvalók, az említett dokumentumok alapján pedig az is világossá vált, hogy a cég tisztában van azzal, hogy az Instagram mennyire negatívan hat a kamaszok mentális egészségére, hogy a nagy algoritmusváltással a megosztó és gyűlöletkeltő tartalmak, valamint az álhírek kerültek előtérbe, és lényegében véleménybuborékokba zárta a felhasználókat. De mit lehet tenni a Facebook-hatás ellen? Továbbra is védhető álláspont, hogy magáncégről van szó? A Helyzet podcastban ezúttal az Azonnali két munkatársa beszélgetett a jelenségről: Tóth Csaba Tibor és Ágoston Dániel. Arról, hogy miként próbálják megregulázni a nagy techcégeket – köztük a Facebookot is – a világon, korábban itt írtunk bővebben. Míg arról, hogy miként lobbiznak Brüsszelben, itt mutattuk be részletesen. NYITÓKÉP: Andrei Lacatus / Creative Commons

Bár a kábítószerhasználat, illetve maga a kábítószer témája továbbra is leginkább tabu téma a magyarok körében, egész Európában emelkedik a kábítószert fogyasztók száma. Ezen a téren pedig hazánk sincs lemaradva: Magyarországon is megjelentek az idősek a kábítószert rendszeresen fogyasztók körében, a fiatalok jelentős része már próbált valamilyen illegális drogot, a kereslet-kínálat pedig a koronavírus-járvány idején sem csökkent az illegális kábítószerpiacon, csupán átalakult. Nem meglepő módon Európában továbbra is a marihuánát használják a legtöbben az illegális pszichotróp szerek közül, ám ezt követi a mennyiségi rangsorban a kokain, az MDMA, az amfetaminok, illetve a folyamatosan változó és olcsó dizájnerek és az ópiumszármazékok. Sárosi Péter jogvédő, a Jogriporter Alapítvány igazgatója és a Drogriporter szerkesztője, avagy a drogkérdéssel foglalkozó legnépszerűbb magyar blog szerkesztője. Szerinte Magyarországon azért van ennyire tabusítva ez a kérdés, mivel a magyar sajnos a maga történelmi traumatizáltsága miatt egy elég zárkózott nép, amely nagyon nehezen nyúl kényes témákhoz – még akkor is, ha azok a kérdések egyébként személyesen és közvetlenül is érintik. „Nem véletlen, hogy valaki rákattan valamilyen függőségre, legyen az szerencsejáték, vagy éppen valamilyen drog” Úgy véli, a drogokhoz való viszonyon leginkább a megfelelő oktatás segíthet, illetve az a politikai szándék, amely nem a fogyasztók büntetésével próbálja megoldani a kérdést a rendőrségen keresztül, hiszen ettől a probléma nem szűnik meg. Példaként esik szó a beszélgetésben a Hős utca esetéről, ahol bár felszámolták a hírhedt „drogtanyát”, a különböző féllegális, de súlyos függőséget okozó drogok fogyasztói nem tűntek el, hanem a város különböző pontjaira költöztek. A megoldást tekintve szerinte a legtöbb ember, így a döntéshozók is úgy gondolkodnak, hogy van a teljes legalizáció, és van a teljes tiltás. Ám hogy melyik lehet ezek közül a megoldás? Egyáltalán csak ez a két megoldás létezik? Mennyiben különbözik az alkoholizmus és más drogfüggőség? Mi a helyzet Európában, Uruguayban és Kanadában? Változni fog egyáltalán a drogról alkotott képe az embereknek? Kiderül a Helyzet legújabb epizódjából.

Borsos János a Borsos Lőrinc néven ismert, 2008-ban született fiktív kortárs képzőművész egyik fele, amelyet Lőrinc Lillával művel. Alkotásaik elsősorban művészettörténeti, történelmi, aktuálpolitikai referenciákkal rendelkeznek és leginkább a fotórealizmusban, illetve a konceptualizmusban gyökereznek, emblémaszerű megfogalmazásai pedig a popkultúra és a reklámmarketing világából származnak. Borsos az Art Quarter Budapest egyik művészeként tevékenykedik a budafoki művésztelepen, ahová programokat is szervez – noha ő magát nem tekinti programszervezőnek. Az AQB pedig talán az egyik legizgalmasabb színfoltja a budapesti kortárs kultúrának. Janó meglehetősen komplex módon gondolkodik a művészet, a művészeti közösségek, illetve az aktuális politika viszonyairól. „Sokszor azt látom, hogy valamiféle törzsi jelleggel szerveződnek a különböző szervezői csapatok, pedig szerintem éppen a nyitottság az, ami inspirálja a kulturális életet.” Ahogy fogalmazott, nagyon zavarja az a fajta átpolitizáltság, ami ma mindent átsző, és aggódva figyeli, hogy viszonyul a jelenlegi kurzus a kultúrához. „Szomorú látni, hogy folyamatosan tűnnek el az olyan terek, mint a Kultiplex, a Tűzraktér, vagy épp a Dürer Kert” Ennek ellenére nem pesszimista, hiszen olyan folyamatokat lát, amelyekről még évekkel ezelőtt sem gondolták sokan, hogy be fognak következni a kulturális önszerveződésen belül, így szerinte nem is Berlinnel kellene összemérni Budapestet, hanem saját magunkkal, hiszen egy nagyon erős közege van Magyarországon a művészeteknek. De, hogy szerinte mi a képzőművészet lényege? Létezik-e olyan befektető, aki nem csak a pénzt akarja minden áron? Hogyan kapcsolódik össze a techno és a képzőművészet? Kiderül a Helyzet legújabb etapjából.

Horváth Barnabás, vagyis Barnsz, ahogy zenei körökben ismerik, már tinédzserként sikerre vitte testvérével a The Hated Tomorrow nevű zenekart, amellyel egy csapásra bele is fejelt a zeneiparba. Tette mindezt a Heaven Street Seven-ből, valamint a Soerii & Poolek-ből ismert Takács Zoltán „Jappán”-nal, aki az első lemezüket segítette, s amely munkakapcsolat később barátsággá, majd közös produkcióvá is vált. A 28 éves zenész, aki magát elsősorban dobosnak tekinti, az évek során több zenész lemezén dolgozott, több formációt is segített, sőt, létrehozott, amelynek legutóbbi állomása a nemrég első lemezével jelentkezett BAAB, amely a Mocsok 1 Kölykök, illetve az Uzipov zenekar tagjaiból verbuválódott. A zeneipar helyzete, valamint annak globális iparosodása azonban benne is támaszt olykor némi kétésget, de ezzel kapcsolatban úgy érzi: „Sokszor elgondolkodom azon, hogy van-e értelme annak, amit csinálok, de szerencsére eddig mindig arra jutottam, hogy van” – mondja ezt már annak kapcsán, hogy mennyire alakult át a zeneipar produceri, valamint zenekari szinten. Habár sosem volt titok, hogy a zenészek jelentős része nem egyedül készíti saját zenéit, az úgynevezett ghost producerek – vagyis azon zeneszerzők, akik különböző előadók számára készítenek dalokat, amelyek aztán az előadók nevén kerülnek kiadásra – mára gyakorlatilag egy konkrét szakmai ágat tesznek ki a zeneiparon belül. Horváth azonban bár ezt kétségtelenül visszásnak tartja, nem hiszi, hogy ezek a produkciók hosszútávon képesek lesznek fennmaradni az utókornak. „Attól, hogy valaki megtanul internetezni és leszedni olyan dolgokat, amiket aztán saját produktumként ad el, és ezzel esetleg befut, azt soha nem fogja tudni megugrani, mert az nem az ő szellemi terméke.” Ezzel együtt azt is gondolja, hogy igenis lehet hiteles egy előadó, ha mások írják a dalszövegeit, illetve a zenéit, mert végeredményben mégiscsak az előadó áll a színpadon, és amennyiben a helyén van kezelve az, hogy ki és mit tett hozzá az adott produkcióhoz, igenis hiteles lehet hiteles produkciót adni. De, hogy mit gondol a Spotify modelljéről? Mit mondana azoknak az előadóknak, akikben csak az elszántság van, de nincsenek konkrét ötleteik? Mi a helyzet a saját zenekarával és hogyan állnak a turnék? Kiderül az Azonnali podcastjának legújabb epizódjából.    

Jakab Zoltán a kilencvenes évek óta meghatározó alakja a hazai hardcore-punk, illetve a metal szcénának, aki ha épp nem énekesként vesz részt olyan zenekarokban, mint a Newborn, a Bridge to Solace, vagy a Ghostchant, akkor koncertszervezőként tevékenykedik. Azaz csak tevékenykedett, hiszen felhagyott az itthoni koncertek szervezésével, aminek elmondása szerint több oka is volt. Ezek egyike miatt hagyta ott a Phoenix Music nevű szervezőcéget és fordult a külföldi munkák felé. Az elmúlt egy év, mint minden szervezőt, őt is komolyan érintette, azonban szerinte mélyebben húzódó gondok is vannak a hazai koncertiparban, mint a koronavírus okozta válság. A rendezvények, illetve a zenekarok, valamint a szervezők aktuális helyzete kapcsán viszont azt mondja: mindenki próbálja menteni a menthetőt, hiszen nem tudni, hogy tényleg lesznek-e újabb korlátozások a koncertekre, ami óriási bizonytalanságot tart fenn továbbra is az ágazat dolgozói számára: „Most mindenki koncertekre jár, mivel nem tudni, hogy holnap mikor jelentik be az újabb világvégét, az emberek meg úgy vannak vele, hogy addig buliznak, amíg lehet.” Szerinte ez a helyzet azonban nem lesz sokáig fenntartható, mivel a válság múltával csökkenni fog a vendégek száma is. Mindemellett úgy véli, hogy jelentősen el lett véve a jegyvásárlói kedv azzal, hogy görgetni lehet a jegyeket, és nagyon sok szervező nem ajánlja fel a visszaváltási lehetőséget. A dolgot pedig nem segítik szerinte a jelenlegi járványkezelési módszerek sem: „Nyilván nem vagyok virológus, laikusként is látható, hogy nagyon sok járványkezelési modul megkérdőjelezhető.” Hozzáteszi azonban, hogy ő maga be van oltva, mivel úgy gondolja, ezzel tudott tenni a társadalmi szolidaritásért, ám a járványkezelési módszerekkel, valamint a média felelősségével kapcsolatban kétségei vannak. „Az elején, mikor nem tudtuk, hogy mi ez a vírus, abszolút lezáráspárti voltam, de ahogy haladtak a kutatások, látjuk, hogy ezt most már el lehet engedni.” Hogy milyen okok miatt hagyta ott a magyarországi koncertszervezést, milyen problémák vannak a piacon, illetve meddig húzható el a járványkezelés miatt szinte folyamatosan lebegtetett lezárások veszélye, kiderül a Helyzet legújabb etapjából.

1981. augusztus 1-én indult el az amerikai MTV, amely örökre megváltoztatta a popkultúrát, a zeneipart és a mozgóképgyártást. Erdélyi Zsolt a magyar MTV születésénél is jelen volt, de reklámszakemberként végignézte azt is, hogyan alakítja át a videóklipek születése a média nagy részét, illetve azt is látta, hogyan lett a csatorna ennyire sikeres. „Az MTV tökéletesen tisztán vitte azt a vad autonómiát, amit szomjazott az a generáció, és kőkeményen, az orránál fogva vezette a világot” – mondja. Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, de a magyar MTV Swung című műsorát az anno SZDSZ-nek is dolgozó Erdélyi és a mára fideszes ikonná vált Kovács Ákos közösen vezették. „Nekem volt alkalmam Kovács Ákos mellett ülni. Hogy is mondjam, árnyalt a viszonyunk. Négyszemközt kiváló, de nyilvánosan egy szereppé válik. Azt kérdeztem tőle az MTV alapítója kapcsán, hogy te látod magad előtt ezt a faszit, ahogy szivarral a szájában ül Vietnámban és napalmtámadást rendel el? Azt mondta, hogy látom.” A világ legismertebb zenecsatornájának története, hatása és fontossága mellett Erdélyi Zsolttal a munkája hátteréről is beszélgettünk, hiszen esetében nehezen lehet elvonatkoztatni az Index-botránytól, amelyben Gerényi Gábor, az Azonnali kisebbségi tulajdonosa mellett az ő neve is felmerült. Erdélyi a botrányra egy év után visszatekintve úgy fogalmazott, hogy szerinte erős hangulatkeltés volt ebben a helyzetben, amelyből végeredményben mindenki jól jött ki – ő maga pedig nem hiszi, hogy bárki komolyan gondolná, hogy a demokrácia leépítésére tett volna bármilyen kísérletet. „Háromszáz olyan embert ismerek, aki valóban kollaborál ezzel a hatalommal, és én vagyok az egyetlen olyan fasz közülük, aki ezt névvel teszi, mert világ életemben mindent névvel tettem” – jegyzi meg a podcastban Erdélyi, szintén az Index-botrány kapcsán. Arról, hogy mindezt hogyan élte meg, és hogyan értékeli a szerepét a botrányban, Erdélyi azt mondja: „Azt egy kicsit nehéz elviselni lelkileg, hogy egy olyan ember uszítja rám a fizetett demokrata trolljait, hogy engem lenácizzanak (ami egy teljes hülyeség), akivel együtt rúgtam be, akivel egy asztalnál dolgoztam, akivel együtt csináltam választási kampányt, és aki elszívta a füvemet. Ez némileg megrendít.” Erről, és számos más kérdésről beszélgettünk bővebben a Helyzet legújabb podcastjában. A hangos kabócákért a hallgatóktól előre is elnézést kérünk. NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Harc a melltartók ellen, küzdelem az önelfogadásért, mindemellett pedig óriási bulik, orbitális CO-ágyúk, meg saját rádióműsor: Yamina a köztudatba talán az egyik legintenzívebben berobbant hazai DJ, aki 2014 óta több, mint 70 ezer követőt gyűjtött be a közösségi médiában rajongói bázisa mellé, ez hazai viszonylatban, DJ-ként figyelemre méltó létszám. A gyorsan jött sikerről azonban azt gondolja, hogy a fellépések és csillogás mellett óriási felelősséget jelent, mégpedig a rajongói felé, hiszen egy social media által dominált társadalomban kikerülhetetlen annak hatása. A rengeteg fellépésről gyártott közösségi tartalom mellett Yamina éppen ezért jelentős hangsúlyt fektet olyan kérdésekre, mint az önelfogadás, a testképzavar, vagy éppen a body shaming, amelyeket nem csak saját tapasztalatai, hanem az internetes tapasztalatok alapján tűzött zászlóra – saját bevallása szerint felelősségtudatból. A trendinek tűnő, ámde valóban fontos témák mellett azonban több kérdésben eltér az álláspontja a mainstreamtől. Azzal kapcsolatban például, hogy nőként mennyire nehéz érvényesülni a DJ-k világában, mindig megmosolyogja a kérdést, hiszen önmagában szerinte egyáltalán nem nehéz ennek mentén érvényesülni ebben a közegben. „Nőként a közönség sokkal hamarabb elfogad és befogad, de én mindig tudatosan figyeltem arra, hogy ne a nőiességemmel vívjam ki a figyelmet. Ami azonban sokkal nehezebb, hogy a szakma elismerését kivívd nőként.” Szerinte az előadóknak és influenszereknek óriási felelőssége van abban, hogy mennyire torzul a társadalom énképe, akiknek sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük arra, hogy a platformjaikat ne csupán a közönség és a marketing igényeinek gátlástalan kiszolgálására használják a siker érdekében. Az Instagram hatásának tudja be azt is, hogy a fiatalok testképe romokban hever, hogy a filterek egész egyszerűen nem a valóságot mutatják a felhasználókról, ennek köszönhetően pedig az önelfogadás az egyik legnehezebb dologgá vált mára.  „Hús-vér nő vagyok én is, tele hibákkal. Amit az Instagramon látunk, azt csak nézzük meg, de ne higgyük el, mert nem a valóság.” És hogy mit szólt a családja az új klipjéhez? Hogyan viszonyul a drogokhoz és az alkoholhoz? Hogyan viseli a kritikákat? És hogy jön ide a melltartók elleni harc? Kiderül a Helyzet legújabb epizódjából!

A Bánkitó Fesztivált az ország legnagyobb kisfesztiváljának hívják a szervezők, idén július 8-10. között rendezték meg. A koronavírus miatt azonban csak üzemi hőfokon, csökkentett programmal és létszámmal tudták mindezt összehozni, akiken nem segített az sem, hogy szinte az utolsó pillanatig nem tudták, megtarthatják-e a rendezvényüket. Idén mindez két élőzenei és egy elektronikus zenei helyszínnel tudott megvalósulni. Az egyik az emblematikussá vált Tószínpad, a másik meg „az ország legkisebb nagyszínpadja vagy legnagyobb kisszínpadja, ki milyennek látja” – írták a szervezők. Az eheti Helyzetben az egyik vendégünk Oláh Kata, a Bánkitő programjainak főkoordinátora volt, vele beszélgettünk arról, hogyan lehetett egyáltalán fesztivált szervezni ebben a bizonytalan és furcsa helyzetben, ami a koronavírus és a korlátozások miatt kialakult, és hogyan sikerült egyáltalán mindez.  Nemcsak egy már lezajlott, hanem egy magára még várató fesztivál kapcsán is kérdeztünk a Helyzet párosinterjújában. Másik vendégünk Görög Miklós, az UbikEklektik fesztivál főszervezője volt. Annak kapcsán, hogy mi motiválta egyáltalán mégis a kisfesztiválok szervezőit az elmúlt év lehetetlen körülményei között, Görög azt mondta: „nagyon fontosak azok a kis közösségek, akik létrehozzák a szubkultúránkat”. Oláh Kata szerint a Bánkitó idei tematikája is éppen erről szólt: hogy közösségi élményként vizsgáljon kérdéseket a Bánkitó a magyarság mint közösség kapcsán. Hogy mindez a jelenlegi légkörben mennyire ért célba, úgy fogalmazott: „egyáltalán nem volt provokációs szándék a Bánkitó idei tematikájában”. Nagyon fontosnak tartja ugyanis, hogy közös párbeszéd valósulhasson meg, hogy különböző vélemények ütközhessenek és megvitatásra kerüljenek aktuális társadalmi kérdések. Ezért szerepelt a meghívott vendégek között idén Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke, illetve Schiffer András ügyvéd, egykori LMP-s politikus is. És hogy mit gondolnak a kormány kultúrához való viszonyáról? Mennyire érzik magára hagyottnak a rendezvényszektort? Hogyan képzelik a fesztiválokat a jövőben, és mik az eddigi tapasztalataik a nyitás óta? A Helyzet legújabb epizódjából kiderül!

Végkifejletéhez közeledik a foci Eb, és az Azonnali Eb-műsora, a Szotyizó is – Schiffer András és Böcskei Balázs ezért az első, spanyol-olasz elődöntő előtt felvett adásban talán a szokásosnál is jobban hozták a formájukat. Az ötödik Szotyizóban a volt bíró Böcskei Balázs például nemcsak megtippelteli az összes hátralévő Eb-meccs pontos eredményét, de még egy igazán pusztító szóviccet is elsüt a 2022-es katari világbajnoksághoz vezető katarzisról. A Szotyizó persze ezúttal sem csak játék és mese, komoly dolgokról is szó esett, például arról, hogy vajon miért jobbak az olaszok, mint a spanyolok az előbbieket egyébként korábban megvető Böcskei szerint; hogyan kell reagálnia egy játékvezetőnek, ha olyan durva sportszerűtlenséget lát, mint az ukrán-angol meccsen; mit keresnek az öltönyösök az angol West Ham United meccsein, és mennyibe kerül ma kimenni egy Fradi-meccsre, ha még sörözni is akar az ember; a katari vb alatt is szivárványosra festi-e vajon a Twitter-profilképét az UEFA; ki nyeri majd az Eb-t, és miért pont az angolok. A Szotyizó legújabb adását videóban Facebookon és Youtube-on nézhetitek, podcastban pedig itt alább, Spotifyon hallgathatjátok vissza.   A következő, és egyben utolsó Szotyizóval július 13-án kedden, 16:30-kor jelentkezünk majd Facebook-élőben.

Vége az egyenes kieséses szakasz első fordulójának a foci Eb-n, kiderült, ki a legjobban teljesítő nyolc csapat. A magyarok halálcsoportjából mindegyik, a világ élvonalába tartozó csapat kiesett: a németek, a franciák és a portugálok sem jutottak tovább a negyeddöntőkbe. A Szotyizó negyedik adásában Schiffer András és Böcskei Balázs a nyolcaddöntők apropójáról indulva óriási kalandozásokra tett a magyar foci labirintusában. Az adásból ugyanis nemcsak az derül ki, ki Böcskei és Schiffer szerint a legerősebb csapat a jelnlegi mezőnyből, hanem az is, miért járt be fordított utat a magyar focikultúra az angolhoz képest Schiffer András szerint; miért fogynak vajon a nézők az NB1-ben, ha közben a válogatott kiválóan teljesít; miért tiltaná ki Schiffer András a márkákat a pályáról a foci egyes megmozdulásainál. A Szotyizó természetesen itt nem áll meg: Böcskei Balázs ugyanis a svájci mémszurkoló esetéből kiindulva megmagyarázza azt is, hogyan áldozza fel az UEFA a válogatottak leglelkesebb szurkolóinak fél egzisztenciáját arra, hogy nagyon nemzetközinek és trendinek tűnjön. Mivel közeleg a torna vége, a műsorban drámai pálfordulásoknak is tanúi lehetünk: Böcskei Balázs ugyanis revideálja a nézeteit a videóbíróval kapcsolatban, és megvédi A Gépet. És hogy ki nyeri az Eb-t Böcskei és Schiffer szerint? A Vasas-szurkoló ügyvéd Schiffer szerint a belgák, a volt focibírónak pedig mindegy, csak ne az olaszok.  

„Münchenben a magyar szurkolókkal szemben karhatalmi erőfitogtatás történt”   – kezdi a mondandóját Schiffer András, amikor a Szotyizó legújabb adásában a szerda esti német-magyar meccsen történtekről kérdeztük.     Az Azonnali Eb-műsorban a magyar szurkolókkal szemben az Allianz Arénában felsorakozó rohamrendőrök mellett szóbakerült az is,   + vajon diadalt aratott vagy egyszerűen kiesett a magyar válogatott az Eb-ről;   + számít-e politikailag, hogy Orbán Viktor megnézi-e élőben a válogatott meccsét;   + mennyiben tekinthető kultúrának a sport, és mit mond el erről Petry Zsolt, Gulácsi Péter vagy a müncheni aréna szivárványosításának ügye;    + miben különbözik Marco Rossi attitűdje az egyszeri magyar sportújságíróétól.   Az adásban Schiffer elmondja: ez a magyar válogatott simán kijuthat a világbajnokságra, Böcskei Balázs szerint pedig igaz lehet a kommentelői bölcsesség:   Szoboszlai visszatérésével újraindulhatnak a magyar kalandozások Európában.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Ismét vége egy csoportfordulónak, ezért ismét összeültünk a Szotyizóban Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal, hogy áttekintsük az elmúlt, magyar szempontból sorsfordító napok eseményeit. Mivel – az épp 50. születésnapját is ünneplő – Schiffer és Böcskei is a Puskás Ferenc Stadionban szurkolták végig,   Schiffer eleve arról beszélt, legnagyobb futballélményei közé sorolja a szombati, teltházas mérkőzést, de Böcskei Balázs is annak hatása alatt volt még.   Szó lesz továbbá még arról is, hogy:   + Mit várhatunk a német-magyartól, mi volt a különbség a portugál-magyar és a francia-magyar meccsek válogatott-teljesítménye között, és van-e értelme az összehasonlítgatásnak,   + Hoz-e, visz-e Orbánnak a jó EB-szereplés? Van-e összefüggés egy jó fociválogatott és a kormánnyal való elégedettség között, vagy túl gyermekes és komolytalan ilyesmit elvárni,   + Miért súlyos aránytévesztés és felületes hiba az, amikor a mérkőzés előtt a francia sajtó „neonáci” magyar ultrákról, „feketepólós, kigyúrt és tetovált csoportokról” írt cikkeket. Mi az igazság a Carpathian Brigade-ről valójában, és hogyan nézhet ki a magyar B-közép valódi politikai spektruma? És vajon miért kell nyugaton folyton összekötni a futballt, a szélsőjobboldalt és Orbánt, ha Magyarországról ír valaki,   + Ahogyan a jelentős futballbírói, politikai elemzői (és szurkolói) tapasztalatal rendelkező Böcskei Balázs fogalmazott, attól hogy valaki az ultrák között, fekete ruhában vonul, még az sem biztos, hogy jobboldali, nemhogy szélsőjobboldali lenne:   „Ez egy politikailag nagyon sokszínű tábor a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig, olyan barátaim is állnak ott fekete ruhában, akik amúgy a Youtube-on baloldali műsorokat néznek.”   + Na de Schiffer András kimenne-e legközelebbi meccsre feketében, vagy nem? Ez is kiderül majd.   + Miért nem fér bele az biztosan az UEFA-nak, hogy a magyar törvénykezés elleni tiltaskozásul szivárványszínűre világítsa a müncheni Allianz arénát, és miért nincs túl nagy értelme ennek amúgy sem,   + Mi az, ami megragadt vendégeinknek a magyar meccsen túlmutatóan a hétből. Az angol-skótot, a spanyol-lengyelt vagy a portugál-németet nézte-e szívesebben Schiffer és Böcskei?   + Ki szerelte le Miroslaw Klosét 2004-ben, amikor utoljára vertük el a németeket Kaiserslauternben, és Torghelle két gólt is lőtt?   Mindezt könnyed 57 percben, tehát remélhetőleg jó alaposan áttárgyaltuk most, így a szerdai csoportforduló és események már egyetlen hűséges olvasónkat, nézőnket és hallgatónkat sem éri majd meglepetésként.   Szotyizó Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal A foci Eb második fordulója után Schiffer András volt politikus, focirajongó és Böcskei Balázs volt futballbíró elemez az Azonnali stúdiójában! Posted by Azonnali on Thursday, 17 June 2021   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Végetért a labadrúgó Eb első fordulója, már bőven a másodikat koptatjuk – szerda este ezért elindítottuk az Azonnali EB-műsorát, a Szotyizót, ahol Böcskei Balázs volt futballbíró és Schiffer András volt politikus és focirajongó Ágoston Dániellel elemezte az első meccsnapok történéseit.   Az adásból többek között kiderül, hogy   + mit tanult Schiffer András a homoszexualitásról 12 évesen a béközépben;   +  miért volt Szalai Ádám teljesítménye emberfeletti a magyar-portugál meccsen;   + ki hibázott nagyobbat Christian Eriksen esete kapcsán, Bognár György vagy az M4 stábja;   + miért gondolja Böcskei Balázs, hogy teljesen mindegy, mit tesz a közmédia a félidőkben az egyperces híradókba.   A volt futballbíró Böcskei az adásban a szombati magyar-francia meccs kapcsán még a komoly esélylatolgatás előtt leszögezi:   „nekik megyünk, aztán leverjük őket a fenébe, nem szórakozunk”   – Schiffer András szerint a franciák viszont fizikailag kellemetlenebbek lesznek a magyar válogatott számára, mint a portugálok voltak. Azt azért Böcskei Balázs is megjegyzi: a papírforma természetesen nem mellettünk szól – a francia válogatott keretének összértéke ugyanis nagyjából egymilliárd euró, a magyar válogatotté pedig valamivel nyolcvanmillió fölött van.   Inkább visszanéznéd az adást? Itt megteheted! A következő adással pedig a második forduló után, június 20-án vasárnap, 16:30-kor jelentkezünk élőben az Azonnali Facebook-oldalán.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

A dohányipar mellett talán az olajipar az a szegmense a gazdaságnak, aminek legrosszabb a társadalmi megítélése. Ez nem véletlen: az Amerikai Egyesült Államokban 2019-ben például az ember által okozott széndioxid-kibocsátás 92 százaléka fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származott, ezzel óriási mértékben hozzájárulva a klímaváltozáshoz.   Hidi János, a Camebridge Econometrics fenntartható befektetésekért felelős menedzsere szerint azonban ahelyett, hogy ellenségként tekintünk ezekre a cégekre,   érdemes lenne az erőforrásaikat és a tőkéjüket a dekarbonizáció szolgálatába állítani.   A szakember szerint ennek egyrészt eszközei lehetnek a Shell elleni bírósági döntéshez hasonló ítéletek, „külső sokkok”, állami szabályozás – hiszen az olajcégek menedzsmentje elsősorban a részvényeseknek felelősek, profitot kell termelniük, erről pedig nem fognak önként lemondani  –, de a fenntartható beruházásokat ösztönző adókedvezmények vagy pályázatok is.   A korábban az olajiparban energiaközgazdászként is dolgozó menedzser szerint „amíg kereslet van a benzinre és az olajra, addig kínálat is lesz”,   az adóbevételekből bőséggel gazdagodó államok, és a belsőégésű motorok kényelmét szerető emberek is felelősek azért a kibocsátásért, ami az olajból származik.   A podcastból kiderül, hogy az olajcégeknek 2021-re már nem csak PR-okokból, hanem jól felfogott érdekükből is nyitniuk kell a fenntarthatóság felé:   egyre több részvényes és befektető kíváncsi ugyanis arra, hogyan lesz 2050-ben is értékes mondjuk az Exxon, a MOL vagy a Shell portfóliója.   De miért van az, hogy bár a napenergia az olcsóbb, még mindig sok állam gondolkodik atomenergiában? Mi áll az elmúlt év benzinár-ingadozásai között? Mi a dekarbonizáció reális modellje, és megéri-e vajon racionális alapon is a háztetőre pakolt napelem? A friss Helyzetből ez mind kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Június elsejével elindult a Pride-hónap, ami széles spektrumban igyekszik lefedni a magyarországi LMBTQ-közösség kulturális és közösségi mozgását. Ennek egyik résztvevője az OMOH szervezőcsapat és kiadó, amelyet Iván Alexandra és Marton Péter indított útjára, akik egyébként Alexandr, illetve Menishu néven ismert és elismert DJ-k a magyar elektronikus zenei szcénában.   Az OMOH idén két bulit is ad a Pride programjába, aminek apropóján a Berlinben élő Marton Péterrel beszélgettünk többek között az OMOH-ról, a céljaikról és a terveikről.   „Az, hogy lett egy kifejezetten melegeknek szóló technÓbuli, kifejezetten meglepetésként hatott” – emlékezik vissza Marton. „Mivel a melegek esetében sokszor fordul elő, hogy a család nem áll támogatóan ehhez a dologhoz, sokszor a választott család, a barátok, akik egy klubban összejönnek, fontosabb szerepet játszanak egy meleg ember életében.”   Az OMOH azonban nem pusztán egy rendezvénysorozat. Számos cél motiválja őket, amelyek egyik eszköze például az úgynevezett   „pleasure activism, aminek lényege, hogy megmutassuk, mi csak jól akarjuk érezni magunkat, és az, hogy más ne mondja meg, hogy mi hogyan érezzük jól magunkat”.   Ennek kapcsán Péter még tovább megy, ugyanis szerinte „az, hogy elmész bulizni, önmagában egy egyszerű dolog, de ennek lehet akár egy olyan társadalmi vonzata is, hogy ha elmész egy ilyen buliba és megtapasztalod ezt a fajta szabadságot egy közösségben, az kikerül a világba, és energiát adhat arra, hogy egy elfogadóbb világban éljünk”.   Hogy mindez mennyire fér össze az elektronikus zenével, mennyiben lehet ez a műfaj eszköz ahhoz, amiért tenni akarnak, úgy fogalmaz: „Az elektronikus zenében éppen az teremti meg a politikai töltetet, hogy itt vagyunk, együtt vagyunk és összetartozunk – akkor is, ha más azt mondja, hogy nem szabadna jól éreznünk magunk, mert bűnös, amit csinálunk.”   A Helyzet eheti podcastjában mindemellett szó esik még arról is, hogy mennyire tér el egymástól kulturálisan Budapest és Berlin, mit gondol az LMBTQ közösség elismert lemezlovasa a magyarországi melegjogi helyzetről,   illetve arról is, hogy jó-e Magyarországnak, hogy nem Lengyelország.   A Happy Finishben Menishu „Whale Are You” című trackjét hallhatjuk.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Gépeltérítés vagy terrorcselekmény helyett inkább   állami légi kalózkodás a helyes kifejezés arra, amit a belarusz légi hatóságok május 23-án a Ryanair Athén-Vilnius járatával tettek   – mondja az Azonnali podcastjában Rácz András Belarusz- és Oroszország-szakértő, egyetemi tanár. A minszki légiirányítás ugyanis a Ryanair kereskedelmi járatát – mint később bebizonyosodott, egy hamis bombariasztásra hivatkozva – a földre rendelte azért, hogy a gépről leszedhessék és letartóztathassák Raman Prataszevics belarusz ellenzéki aktivistát és újságírót, az ország diktátorának egyik legfőbb ellenfelét.   Rácz szerint ha a világ autoriter államai azt látják, hogy az esetnek nincs súlyos következménye, az bátoríthatja őket hasonló légi kalózkodásra,   ez pedig a ma ismert szabad légiközlekedés végét hozhatja magával.   A szakértő elmondja: a belarusz gépek kitiltása az EU-ból (és az EU-s járatok elterelése Belarusz légteréből) nemcsak szimbolikus, hanem Lukasenka rezsimjének különösen érzékeny lépés, hiszen ez az állami légitársaság, a Belavia csődjéhez vezethet. A tavalyi elcsalt elnökválasztás, tüntetések és erőszakhullám után teljesen elszigetelődött országot gazdaságilag már csak Oroszország húzhatja majd ki a bajból Rácz szerint.   Egy állam ugyanakkor nem lesz egyhamar Belaruszból és Oroszországból: Putyinnak nem áll érdekében plusz ezer kilométer NATO-határ, teljesen elégedett azzal, ha pufferállamként működik Belarusz.   De mi a nyugat felelőssége ebben a helyzetben? Ki az a Raman Prataszevics, aki miatt eddig elmegy Lukasenka rezsimje? Mit mérlegel vajon egy diktatúra titkosszolgálata, amikor a gépeltérítéshez hasonló módszerhez folyamodik?   A Helyzetből kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Az elején ott lesz a keménymag, a nagyon lelkes közönség, hatalmas bulik lesznek, aztán minden visszaáll az addigi hőfokra”   – mondja Süveg Márk a lockdown után előtte álló fellépések kapcsán. Hosszú, de elmélyült időszaknak tartja a lezárásokkal teli elmúlt évet, amit főleg kreatív munkával töltött.   AZ EGYKORI AKKEZDETPHIAI EGYIK LEGNAGYOBBAT FUTOTT SZÁMA A KOTTAZŰR LEMEZRŐL   Leginkább az utazást hiányolta a bezártságban, hiszen óriási utazó. „Igazi backpackes csávó vagyok, aki egy hátizsákkal képes hetekig bolyongani a világban” – mondja a podcastban. Az élet persze nem állt meg, rengeteg dologba vágott bele, és sokmindent készített elő a nyitás utáni időkre.   Nem mentünk el a hatalmas változáson átesett hiphopkultúra kérdései mellett sem, amely szerinte most már mása perspektívák mentén alakul mint régen.   „Nekem az MC-k mindig olyanok voltak, mint egyfajta tudósítók, akik a körülöttük lévő világ dolgairól adnak hírt”,   mondja, ám szerinte a jelenlegi fiatal előadók már nem olyan utcagyerekek, akik drogárusok és gengszterek között nőttek fel – így érthető módon teljesen más a hozzáállásuk is. Úgy gondolja, hogy a különböző előadók produkcióit eltérően kell értelmezni, akár a festményeket, amelyek ugyanazt a témát közelítik meg teljesen más irányból.    A régi vád kapcsán, miszerint a hiphop szexista műfaj, Saiid úgy vélekedik, hogy eredetileg a szexizmus valóban vastagon jelen volt a műfajban, mára azonban nagyot fordult a világ, és tulajdonképpen Cardi B lett a hiphop királynője, ami szerinte üdvözölendő jelenség.   Saiid szerint jó lenne, ha Magyarországon is „több csaj kerülne” a hiphopba, ám ehhez még itthon el kell telnie néhány évnek.   Ezekről, illetve meditációról, kreativitásról, oldschool hiphopról és SoundCloud rapről, valamint a legtehetségesebb hazai feltörekvőkről volt szó a Helyzet legfrissebb epizódjában.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Ebben a produkcióban az amerikai southern country-t és blues-t hozta egyfajta közös nevezőre a magyar népzenével némi metal ízzel, amivel a HOTS shortlisten az egyik legexportképesebb hazai előadóvá választották. A The Devil’s Trade egyébként korábban már volt vendége a Helyzetnek, amikor egy exkluzív felvételben énekelt a Happy Finish számára egy dalt, amelyről az interjú során is beszélgettünk.   A zene és a zenei élet mellett azonban sokkal mélyebb témák is előkerültek, így például Dávid személye, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott: „az egymásnak ellentmondó világok a kezdetektől megvannak bennem”. Még mélyebbre ásva pályafutásai korai szakaszában, Makó Dávid kendőzetlenül beszélt az alkohollal való küzdelméről, és arról, hogy metálzenészként hogyan sikerült kikeverednie mindebből:   „Sokáig azt gondoltam, hogy nekem kijár a szenvedés, és az egyetlen eszközöm a szenvedésre az önpusztítás volt.”   A kiút egyik hozománya volt az életmódváltás, amelynek következtében a testépítés felé fordult, amelynek hozadéka egy saját edzőterem lett, ahol egy teljesen más szemlélet szerint zajlanak az edzések, mint az átlagosnak nevezhető konditermek esetében, amit egyébként a VIII. kerületben nyitott. Természetesen szó esett a zenei tervekről, az elmaradt európai turnéról, illetve először a Helyzetben beszélt arról, hogy a Fekete Zaj fesztiválon zenekari formációban fog színpadra állni a The Devil’s Trade, méghozzá átírt dalokkal.   Erről és még rengeteg kérdésről, a magyarok egészségi állapotáról, a kormány zenei szektorhoz való hozzáállásáról, kettősségekről, underground rendőrségről és sátánizmusról és a magyar hagyományőrzésről beszélgettünk vele a Helyzet legújabb podcastjában.   GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali  

Nikon One, vagyis Brunszkó László megkerülhetetlen arca a hazai graffitis szubkultúrának, aki a magyar firkászmozgalom egyik legelső képviselőjeként színesítette a külvárosi falakat és vasútvonalakat. Idővel azonban már a budapesti művészek, jól ismert budapesti arcok, később pedig a laikus érdeklődők számára is ismerőssé vált a neve.   A vonatok és tűzfalak helyett ma már ugyanis főként hollywoodi filmekben szórja a festéket, saját kiállításai vannak, grafikusi munkáit pedig a legnagyobb világmárkák keresik.   „A graffiti valójában egy önző műfaj” – állítja Nikon, akire már a műfaj aranykorában is amolyan sztárként tekintettek a fiatal graffitisek. Brunszkó több mint 20 évnyi festéket fújt már fel a falakra, ám a legtöbb writerrel ellentétben nem kopott ki a vizuális művészetek világából. Olyannyira nem, hogy grafikusként, illusztrátorként és produkciós dizájnerként az egyik legfoglalkoztatottabb urbanista művésszé vált, akinek munkáival például a Blade Runner Ryan Gosling főszereplésével készült folytatásában, a Blade Runner 2049-ben is lehetett találkozni.   NIKONONE GRAFFITIJE A BLADE RUNNER 2049-BEN. FORRÁS: BLADE RUNNER   Sikerei kapcsán úgy fogalmaz, hogy „szerencsére időben megtanultam másoktól, hogy a jó munkához milyen alázattal kell hozzáállni”, s bár a graffitis szubkultúrát maga mögött hagyta, máig lojális a gyökereihez.   Az egykori graffitis a podcastban elmondja: „nekem mai szemmel már nem tetszik, hogy a régi, szép épületeink össze vannak firkálva”,   ugyanakkor hozzáteszi, hogy „ez az én személyes véleményem, amit nem hangoztatok, mert nem leszek a saját kulturális közegem árulója”.   A rongálás ugyanis mindenképp benne van a graffitiben, hiszen ez a szubkultúra az illegalitásból táplálkozik, ám szerinte fontos tudnia a writereknek, hogy hová helyezik el szignóika – hiszen az igazán nagyszabású alkotások többnyire vonatsínek mellett vannak, valamint a külvárosi falakon, így tulajdonképpen senkinek nem áll érdekében régi épületeket vagy templomokat festeni.   NIKONE GRAFFITI A MISFITS ZENEKAR LOGÓJÁNAK STÍLUSÁBAN. FOTÓ: NIKONONE   Furcsa kettőségnek tűnhet, de   szerinte egyenesen következik a városi létből, hogy idővel óriási természetjáróvá vált, ahogy ezt tették a gyerekkori haverjai is.   Nikon azonban olyan szenvedélyes természetjáró lett, hogy egy komplett grafikai sorozatot szentelt Magyarország tájainak, illetve az ott élő őshonos állatokról, amely itthon az egyik legismertebb művévé vált. De kiállítása nyílt a Hadikban, ahol nagy példaképei és az általa imádott 20. század eleji kalandorok világáról készített műveket, így például gróf Andrássy Gyuláról vagy Vámbéry Árminról az írásaik alapján. Illusztrációi azonban nem csak itthon, hanem világszinten is óriási népszerűségnek örvendenek az interneten, amelyek közül az „utcai szamurájos” az internet talán legismertebb illusztrációi között van.   A HÍRES UTCAI SZAMURÁJOS GRAFIKA. GRAFIKA: NIKONONE    De, hogy mit gondol Banksy-ről? Hogyan néz ki szerinte egy élhető Budapest, milyenek a belvárosi tűzfalfestmények, és miért nem kérték fel végül Ridley Scott Magyarországon forgatott filmjébe dolgozni? Kiderül a Helyzetből.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence/ Azonnali  

Ahogy arról az Azonnalin több cikkben is beszámoltunk, a hét elején a vitatott státuszú, gyakorlatilag Izraelhez tartozó Kelet-Jeruzsálemben, majd ezután egész Izraelben elszabadult a pokol. Az izraeli-palesztin fegyveres konfliktus kiújulásának a közvetlen oka ezúttal a Kelet-Jeruzsálemben terjeszkedő zsidó telepesek és a helyben élő, éppen a ramadánt ünneplő palesztinok közötti viszály, de a konfliktus természetesen ennél jóval messzebbre nyúlik vissza.   Az Azonnali podcastjában, a Helyzetben   annak jártunk utána, miért röpködnek rakéták százai ismét Izrael városai felett.   Miután a világ egyik legszövevényesebb konfliktuszónájáról van szó, nem csoda, hogy Tóth Csaba Tibor, az Azonnali újságírója és az Izrael állam történetét is kutató Novák Attila történész között több ponton is komoly vita alakult ki.   Tóth Csaba például az izraeli és a palesztin fél közötti erőviszonyokat teljesen egyenlőtlennek tartja, Novák Attila szerint azonban attól nem lesz a palesztin félnek igaza, hogy kevesebb a GDP-je.   A podcastban számtalan, az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos problémát érintettünk: kiderül, hogyan járul hozzá a jeruzsálemi és a gázai népsűrűség és lakhatási válság a konfliktus izzásához, mi köze a koronavírusnak a háborús helyzethez. Megtudhatjuk, miben különbözik a mostani és a korábbi amerikai elnök, Joe Biden és Donald Trump Izrael-politikája, és azt is, miért áll ki Amerika – politikai vezetéstől szinte függetlenül – Izrael mellett konzekvensen a térségben. Végül pedig Tóth Csaba és Novák Attila elmondják,   szükséges-e szerintük antiszemitizmusnak nevezni akár az Izrael-kritikát is.   Színvonalas vita pénteki levezetésnek: ha képbe akartok kerülni, tartsatok velünk!   GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali  

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pénteken azzal buzdította oltásra a tinédzsereket, hogyha nem oltatnak, akkor bizony a bulikáról is le kell mondani.   Vannak azonban olyanok, akiknek az első oltás után hosszú hetekkel sincs parti, és a védettségi igazolással járó szabadabb életre is hiába várnak.   A Pörgetőben ezúttal Magyarországon élő és dolgozó, tajszámmal rendelkező külföldiekkel beszélgettünk, akik közül sokan hetekkel a beoltásuk után is azért harcolnak az állammal, hogy megkaphassák az igazolást. Renczes Ágoston kollégánk elmeséli, hogyan küzd már hetek óta a védettségi igazolásért sikertelenül a magyar állammal, ami miatt végül a kislányával tervezett állatkertezésből is kimaradt. Antal Róbert-István a Magyarországon élő, de külföldi állampolgárságú kutatók helyzetéről beszél – az igazolás ugyanis a könyvtárakba, levéltárakba is kell.   De felelőssé tehető-e ezért a helyzetért jogilag a magyar állam, és alkotmányos-e a védettségi igazolványok rendszere egyáltalán? A podcast második részében Karsai Dániel alkotmányjogi és emberi jogi ügyekre szakosodott ügyvéddel beszélgettünk a védettségi igazolással kapcsolatos jogi és gyakorlati problémákról.   Az ügyvéd szerint az államnak egy ilyen kiélezett helyzetben jár a türelmi idő, de   ha egy hónapnál tovább késik az igazolvány az első oltás után, az már felróható a közigazgatásnak, bíróságon is támadható lehet.   Karsai Dániel az Azonnali felvetésére azt is elmondja: értelmezhetetlen alkotmányjogi szempontból Gulyás Gergelynek az a kijelentése, ami szerint augusztusig biztosan maradnak a korlátozások a védettséggel nem rendelkezők számára. Az ugyanis, hogy alkotmányosak lesznek-e a korlátozások a nyáron, a járványhelyzet súlyosságán múlik, azt pedig senki nem tudja előre megjósolni. És hogy milyen jelentősége van a nemzeti konzultációnak a nyitás szempontjából?   Miért támadhatóak Karsai szerint a védettségi igazolványok az Alkotmánybíróságon vagy akár Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán? A podcastból kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

A budapesti underground szórakozóhelyek közül néhány kultikus klub még mindig tartja magát – ezek közül több is Manek Gábor nevéhez köthető, és részben hozzá kötődik a Kolorádó fesztivál is, amely az utóbbi évek egyik legkedveltebb underground fesztiválja lett. A covidválság azonban nála is berántotta a kéziféket, a közel-keleti ízekkel operáló Dobrumba átállt az ételkiszállításra, a Kolorádót pedig gyakorlatilag vakon szervezik ők is, akárcsak a hazai rendezvényipar több szereplője.   Szerinte a járványhelyzet nemcsak anyagilag, de lelkileg is megterhelő volt, hiszen még   a vendéglátósok köreiből is érkezett olyan komment a kormány tétlensége kapcsán tett felszólalásukhoz, hogy „eddig lapátoltátok a pénzt, most kussoljatok”,   amiből szerinte az látszik, hogy „nagyon sok ember szemében a vendéglátás és a rendezvényszervezés az nem munka”.   A nyitás kapcsán úgy fogalmazott, hogy „egész kiegyensúlyozott voltam az elmúlt három hétben, mert végre lehetett valamit csinálni”, de egy   kissé fura komédiának érzi azt a helyzetet, amit a védettségi kártya okoz – az emberek szerinte ilyen helyzetben nem igazán ülnek be az éttermekbe.   Ennek ellenére Manek a lehetőségekhez képest a védettségi igazolvány bevezetését nem tartja hibás vagy rosszindulatú döntésnek.   Bár magánemberként sokkolta őt a terasznyitás napján a Madách téri Központ előtt megjelenő tömeg, annak örültek, hogy legalább tisztességes forgalmat tudtak realizálni, persze közel sem annyit, mint a járvány előtti időkben.   Az Azonnali kérdésére elmondta:   ők is kénytelenek árat emelni az éttermekben és a bárokban, átlagosan 15-20 százalékkal.   Ennek oka az elképesztően dráguló alapanyagok mellett az, hogy rengeteg saját megtakarításból, innen-onnan a túléléshez berakott pénzt kell kompenzálni, és az újranyitás miatt a vendéglátóiparban újra beköszöntú munkaerőhiány sem segít.   Nem csak ennek az eredménye, de az étteremtulajdonos úgy látja:   Berlinben ma már sok helyen olcsóbban lehet enni, mint Budapesten azonos kategóriában.   Szerinte „Bécsben egy éjjelnappaliban olcsóbb a pia, mint itthon egy nagykerben”.   Manek az Azonnalinak mondta el először, hogy   Budapest egyik legismertebb technoklubja, a Lärm új helyen nyit majd ősszel, amit úgy tűnik, hamarosan meg is fognak találni.   Természetesen nem mentünk el a Kolorádó fesztivál mellett sem, amelyet augusztus 11-én terveznek megtartani. Manek szerint a többi rendezvényszervezőhöz hasonlóan gyakorlatilag vakon szervezik a fesztivált, mivel semmiféle terv vagy megbízható információ nincs arról, hogy lehetnek-e nyáron fesztiválok, és ha igen, milyen szabályok szerint.   Mindezeken kívül szó esett még az oltási hajlandóságról, arról, hogy milyen lehet egy járványbiztos fesztivál, valamint arról is, milyen elképzeléseket vittek a kormánynak a vendéglátó- és rendezvényipar megsegítésére, és hogy ezeknek mi lett az eredménye.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Thuróczy Szabolcs hazánk egyik legnépszerűbb színésze, akit olyan sorozatok és filmek főszereplőjeként is ismerünk, mint az Aranyélet vagy a Drakulics elvtárs, de Pintér Béla társulatának is oszlopos tagja. Markáns véleménye a világról ugyancsak ismert, ez a Helyzetnek adott interjújából is kiderül – azonban saját elmondása szerint is egyre nehezebb ma már bármiről beszélni a mindent átszövő politika miatt.   „A politikusok elhozták nekünk a fortyogó gyűlöletet, ami miatt úgy néz az ország egyik fele a másikra, mint gyújtogató a vizes szénakazalra”   – fogalmazott az Azonnali podcastjában. Szerinte elkeserítő, hogy szinte beszélgetni sem lehet már egymással normálisan, és aggasztónak tartja a dolgok menetét.    Thuróczy úgy gondolja: a jó művészet eljut az emberekhez.   Azon viszont szerinte is érdemes elgondolkodni, hogy a Kojotnak, amit az elmúlt tíz év egyik legjobb filmjének tart, miért nem volt mozibemutatója.   Nyíregyházi identitása mindmáig él, és nagyon szívesen jár vissza a szülőföldjére, mivel ott sokkal több nyugalmat és valós dolgot talál. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez a fajta identitás lényegében befolyásolná az ő művészetét – főleg, hogy lassan régebb óta él Budapesten, mint Nyíregyházán. Ennek ellenére azért három nap otthonlét után hajlamos visszatérni a régi szavajárása.   Thuróczy   reménykedik a nyárban, amely során mindenképp szeretné előadni a Bödőcs Tiborral közösen készülő „Meg se kínáltak” című monodrámát.   Pintér Béláékkal azonban elengedték a színpadot erre a nyárra, és csak szeptemberben fognak már csak játszani, mivel a tervezhetőség hiánya gyakorlatilag lehetetlenné tett minden előadást.   De hogyan jut el az emberekhez a valódi művészet? Hogy néz ki egy forgatás a járvány idején? Érte-e bármilyen hátrány az SZFE mellett való kiállása miatt? Ezekről beszélgettünk vele a Helyzetben.   NYITÓKÉP: Kleb Attila fotója alapján Vitárius Bence grafikája  

1886. május 1-én a Chicagoban 11 munkást megöltek egy tüntetés során, ahol amerikai dolgozók nyolcórás munkanapot követeltek. Innen indult május elsejének, a munka ünnepének a története, ami Magyarországra 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején tört be. Az összeomlóban lévő kommün díszletei között, az első világháború évei után sokezer felszabadult külvárosi munkás özönlött Budapest belvárosába, hogy a háború vége óta először szabadon ünnepeljenek.   Az Azonnali podcastjának, a Helyzetnek május 1-i különkiadásában a szerkesztőség két történészével, Antal Róbert-Istvánnal és Tóth Csaba Tiborral azt járjuk körbe, hogyan ünnepelte Magyarország és Románia május 1-ét a huszadik század során.   Szóba kerül, hogyan kerülte el a Rákosi-rendszer, hogy meztelen nős plakátokkal vonuljanak fel a munkások a majálisokon,   de beszélünk arról is, hogyan üresedett ki a munkások ünnepének tartalma teljesen a 20. századi totalitariánus diktatúrákban.   Tóth Csaba Tibor szerint a 19. századi munkásmozgalom követelései közül ma sok újra releváns, és ezt pont az amerikai techóriások dolgozói látják a legjobban.   A podcastban szóbakerül az önkizsákmányolás sajátosan magyar és közép-európai hagyománya is, valamint az, hogy miért volt hagyományosan erősebb a 20. századi munkásmozgalom Erdélyben, mint Románia többi részén. De tud-e valamit mondani a magyar ellenzék május 1-jén azon kívül, hogy „több pénzt”?   Csinálhatnak-e forradalmat a játékfejlesztők?   Hol jobb munkavállalónak lenni, Romániában vagy Magyarországon? A Helyzetből kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Ahhoz képest, hogy Magyarország gazdaságilag és politikailag milyen erősen függ Németországtól, alig tudunk valamit arról, mi történik a német belpolitikában azon kívül, hogy Angela Merkel. Pedig most komoly a mozgás, Merkel ugyanis 16 év kormányzás után nem indul újra a kancellárságért az őszi szövetségi választáson. A kereszténydemokrata CDU/CSU, a német Zöldek és a szocdemek pedig már külön-külön be is jelentették, kit ültetnének a helyére.   A Pörgető eheti adásában ezért Bukovics Martinnal, az Azonnali főszerkesztőjével és Techet Péterrel, az Azonnali főmunkatársával azt járjuk körbe, milyen esélyei vannak a három nagy párt kancellárjelöltjének, és többek között azt is, milyen német kormánynak örülhetne igazán Orbán Viktor és a Fidesz.   Techet Péter szerint a Zöldek jó eséllyel tagjai lesznek az ősszel megalakuló új német kormánynak, és ez a Fidesznek nem jó hír.   Bukovics Martin pedig arról beszél: a kissé sótlan CDU/CSU-s kancellárjelölttel, Armin Laschettel szemben a szociáldemokrata Olaf Scholz lehet az, aki pénzügyminiszterként és egykori hamburgi polgármesterként hitelesen képviselheti majd a merkeli örökség szociális vívmányait, ezzel akár jelentősen is megerősítve pártját.   A podcastból kiderül, hogy   a CDU/CSU nemrég megválasztott kancellárjelöltje, Armin Laschet még Angela Merkelnél is jobban keblére ölelheti a német ipart,   de Németországban még a szociáldemokrata vezetés sem különösebben kritikus az autógyárakkal például.   De miből adódik az, hogy a német politikusok a kampányban nemigen üvöltöznek egymással?   Miben hasonlít Donáth Anna és Markus Söder?   Miért nem hallani mostanában a kormánypárti sajtóban a szélsőjobboldali AfD-ről? Hogyan nyertek nagyot a kimért lockdownellenességgel a német liberálisok? A podcastból kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Közel 10 éve meghatározó jelenség a kortárs hazai rockzenében a Middlemist Red, akik több nemzetközi sikert is magukénak tudhatnak – azonban a hazai sajtó túlzott elvárásait a világsiker felé mégsem sikerült beváltani. Deli Soma szerint ez a lehetőség igazából sosem létezett, mivel   az emberekben teljesen más kép él a világsikerről, miközben rengeteg magyar előadó ér el nagy nemzetközi sikereket – csak hát nem mindenkiből lesz a világon Billie Ellish.   A legutóbbi lemezük sokat váratott magára, erről Soma azt mondta, hogy egy erős alkotói válság tartotta sakkban a zenekart – de éppen a járványidőszak volt az, amely összehozta újra a bandát úgy, hogy ki tudták adni tavaly decemberben a The Other Side of Nowhere-t. A zenekar dolgai mellett természetesen szó esett a könnyűzene helyzetéről is.   Soma szerint soha nem volt ennyi pénz elkülönítve a könnyűzenére, ami bíztató, és bár egy csomó kérdés motoszkál benne, ami miatt görcsbe rándul a gyomra, szerinte önmagában nem ördögtől való, hogy ez történik.   „Nettó tévedés, amikor azt gondolják, hogy a pályázatokon nyert pénz állami pénz.   Az nem az állam pénze, az nem Orbán Viktor zsebéből kerül elő, hanem az a te pénzed is, az az emberek pénze.   És ha te ezt a pénzt nem kéred, odaadják másnak, és nem biztos, hogy azzal teszed a legjobbat.”   A Helyzet legfrissebb epizódjában szó esett még a nagy streamingszolgáltatókról, azok befolyásáról, fesztiválszezonról, jövőbeli koncertekről, és megtudhattuk azt is, hogyan tervezik a vírushelyzet miatt szörnyen elcsúszott lemezbemutatót bepótolni.   Az epizód Happy Finish című rovatában pedig a Middlemist Red „Heal by the Moon” című dala hallható, amely a legutóbbi lemezük záródala.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Letoha Tamás Magyarország egyik legsikeresebb kutatóorvosa. Cégével, a szegedi Pharmacoideával génterápián és gyógyszerfejlesztésen is dolgoznak. Ezt kisvállalkozásként egy az EU-s Innovatív gyógyszerek kezdeményezés keretében, nagy gyógyszergyártó cégekkel együttműködésben tudják megtenni – többek között a Pfizerrel, akikkel már szintén dolgozott már együtt.   Az Azonnali podcastjának, a Helyzetnek a hétfőnként megjelenő műsorában, a Pörgetőben ezúttal őt kérdeztük mindenről, ami a koronavírussal és a vakcinákkal kapcsolatban egy gyógyszerfejlesztésben tapasztalt szakembertől érdekelt minket. A podcastból kiderül, hogy Letoha a leölt vírusos technológiát tartja a legjobbnak, ezért a kínai vakcinával oltatta be magát, de azt is elmondja, hogy   szerinte a vakcinagyártó cégek között egy elég mocskos, PR-eszközökkel is vívott háború zajlik.   A kutatóorvos a magyar kánontól némiképp eltérően nem az általános korlátozásokat, hanem a célzott, veszélyeztetett csoportokat védő intézkedéseket tartotta volna jónak a vírussal szembeni védekezésben. Letoha azt mondja: a vakcinagyártás és a gyógyszerfejlesztés, az emberi civilizáció és ész gyümölcseinek lényege pont az, hogy előbb-utóbb teljesen eltűnjön minden korlátozás.   A kutatóorvos az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinái körüli problémákat annak tulajdonítja, hogy ezek a cégek belementek egy versenybe az mRNS-vakcinákat gyártókkal a nagyon magas hatékonyságért.   Szerinte ha 60-70 százalékos hatékonysággal megelégedtek volna, akkor kisebb eséllyel lépnek föl például a vérrögképződéssel kapcsolatos mellékhatások. Letoha a podcastban olvasóink kérdéseire válaszolva azt is elmondja, lehet-e szezonális járvány a koronavírus-járványból, és mit gondol arról, hogy a tesztelés nagy részét magánlaborok végzik ma Magyarországon.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Az utóbbi hetek talán legnagyobb közéleti botrányát okozta a Ferencvárosban kiállított, Black Lives Matter-szoborként ismertté vált szobor – amelynek eredeti címe „Prizma” –, Szalay Péter képzőművész alkotása volt.   Vagyis még mindig az, hiszen a szobor nem egyedi alkotásként készült, hanem több darabból, 3D nyomtatással – ám   az ominózus művet, amelyet a szélsőjobboldali aktivisták megmerényeltek, az Írókéz Gyűjtemény vásárolja meg éppen.   Pados Gábor, a galéria tulajdonosa, akiről úgy szokás beszélni, mint a haza kortárs művészet egyik legbefolyásosabb alakítója, régi támogatója Szalaynak, és úgy gondolja, hogy a „BLM-szobor” egy provokáció volt, ám nem egy sötét szándékú provokáció, aminek végül az alkotó is az áldozatává vált. Azt nem tudja megmondani, hogy a szobor körüli balhé konkrétan növeli-e az értékét, de   nem tartja kizártnak, hogy a szobor a jövőben múzeumi tárgy legyen a világ bármely részén.   Pados szerint az egész eset nagyon tiszta képet ad a magyar társadalom jelen állapotáról és szerinte nagyon rossz, hogy az emberek azonnal ítélkeznek valami felett, ami egy mű esetében különösen szomorú, hiszen egy műtárgyat nem kell és nem is szabad azonnal megítélni.   A galéria tulajdonosa a Helyzet podcast eheti epizódjában elmondta azt is: Szalay Péter több fenyegetést is kapott már akkor, amikor a szobrot még senki nem látta, később pedig, a kárérték felbecsülésekor 10 ezer forinttal kevesebbet mondott az alkotó a szobor értékére, mint amennyi fölött büntetőeljárást lehetne indítani. Szerinte Szalay Péter nem akart konkrét üzenetet küldeni a BLM-szoborral, hanem rábízta az üzenet beleolvasását a közönségre – mint ahogy ez minden művészet feladata.   A paintben készített rajzból szerinte úgy lesz műalkotás, hogyha az alkotó maga is részévé válik a képzőművészet világának, kiállítják galériák, és menedzseli magát az ember. Ő maga egyébként úgy gondolja, hogy   a művészet nem kell, hogy politikailag korrekt legyen, és ha egy művész úgy dönt, hogy ő nem lesz politikailag korrekt, akkor ehhez joga van.   Egyébként Pados semmivel nincs jobb véleménnyel az ellenzéki politikáról, mint a kormány politikájáról, és mindmáig messzemenőleg támogatja a Liget-projektet, ahogy   üdvözölendőnek tartja azt is, hogy az MNB műkincseket vásárol.   Ezekről és számos egyéb kérdésről beszélgettünk Pados Gáborral az Azonnali eheti podcastjében.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Sokkal nagyobb az igény a kultúrára, mint eddig bármikor” – fejtette ki rögtön a beszélgetés elején Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke, amely szervezet három éve kívánja betölteni azt a szakmai érdekképviseleti szerepet, amely évtizedes távlatban hiányzott már a magyar zeneiparból.   Weyer szerint a jelenlegi helyzet világosan rámutatott arra, hogy a kultúra olyan, mint a víz, amit   egészen addig nem értékelünk igazán, amíg érezhetővé nem válik a hiánya.   Ugyanakkor a zeneipar megsegítéséről azt gondolja, hogy az nem elsősorban állami, mint inkább közösségi érdek, ami sokkal fontosabb, mint az állami érdek.   Az állami szerepvállalás a kultúrában komoly vitát váltott ki a zenészek és a zeneipari szereplők között,   Weyer azonban nem tartja azt ördögtől valónak.   Erre ugyanis Európában számos példa van, és a kultúrának is szüksége van az állam segítségére, „persze olyan módon, hogy az minél kevésbé befolyásolja a kultúra tartalmát” – tette hozzá.   Az elmúlt egy év kapcsán úgy érzi, az egész zeneipar nagyon fegyelmezett volt Magyarországon, szinte nem voltak komolyan vehető illegál bulik, vagy kalózkoncertek, noha ő maga is jóval többre számított még az elején.   Persze nem mentünk el a zeneipart az állam részéről segíteni igyekvő Demeter Szilárd személye mellett sem,   akiről Weyer úgy gondolja: nem a személye, hanem a tevékenysége fogja meghatározni. Ugyanakkor elmondta: „én őszintének gondolom az érdeklődését és a törekvéseit arra, hogy mivel tudna segíteni a magyar könnyűzenén”.   De hogy mi a lényegi különbség ma egy goaparti és egy jazzkvintett koncertje között? Elmenne akár ma este egy ültetett jazzkoncertre? És hogy hol látja a Music Hungary szerepét három év múlva? A Helyzetből kiderül!   GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali  

Veres Attila a magyar weird irodalom jól ismert alkotója és alakítója, aki nem mellesleg forgatókönyvíróként is komoly sikereket ér el. Első regénye, az Odakint sötétebb 2017-ben jelent meg. Novellái rendszeresen megjelennek a Black Aether magazinban és kísérőkiadványaiban. 2018-ban jött ki második könyve, az Éjféli iskolák című novelláskötet, amely 15 történetet tartalmaz. A művet 2018-ban Aegon Művészeti Díjra jelölték.   2020 telén jelent meg az amerikai Valancourt Books kiadó gondozásában a The Valancourt Book of World Horror Stories című antológia Veres egyik művével, ennek sikerén felbuzdulva a Valancourt úgy döntött, hogy 2022-ben önálló novelláskötetet hoz ki Verestől. Hogy ez mennyire komoly presztízst jelent, arról nemrég az Azonnalira írt Pintér Bence. Nem mellesleg Holtai Gábor kisjátékfilmje, a Második kör – amelynek forgatókönyvét Veres Attila írta – bejutott a 45. Cleveland International Film Festival versenyprogramjába, amit amolyan Oscar-előkapuként szokás emlegetni filmes körökben.   Ezek kapcsán beszélgettünk vele a megjelenéseiről, valamint a filmjeiről, illetve arról, hogy miként tud reflektálni a világ alakulására ma a weird irodalom. Veres szerint egyébként   „az internet a legrosszabb dolog, ami az emberiséggel történhetett”   de szó esett arról, hogy mi értelme van írni egy olyan korban, ahol többnyire csak a cikkek címeit olvassák már csak el az emberek, és hogy mennyire lehet ebben őszintének lenni. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy   „a legtisztább kommunikáció az első üvöltés, amit az ember hall, amikor kijön az anyjából – onnantól kezdve minden hazugság”.   Részletek a friss Helyzetben, hallgassátok!   GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali  

Magyarországon méltatlanul keveset tudunk arról, hogy a minket körülvevő országokban mi érdekli az embereket, miről szól éppen a politika. Az elmúlt évben persze a koronavírus mindenhol vitte a prímet, de   Szlovákiában a vírus mellett kialakult egy kiadós kormányválság is:   az egy éve hatalomra került Igor Matovič miniszterelnök miniszterei sorban mondtak le, vasárnap pedig saját lemondásával maga Matovič tette föl az i-re a pontot.   A koalíciós kormány széthullásának a fő oka a járványkezelés teljes kudarca volt, amit a szlovák sajtó tényként kezel. A furcsaság viszont az, hogy bár Magyarországon a száraz tények alapján hasonlóan rossz – vagy még rosszabb – a helyzet, nálunk nem úgy tűnik, mintha a kormány pozícióit ez különösebben megrengetné. Erről az ellentmondásról írt véleménycikket Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója, akivel   a Helyzetben arról beszélgettünk, mi jöhet a szlovák közéletben Matovič lemondás után, hogyan áll északi szomszédunknál a járvány, és mi köze ehhez az egészhez a felvidéki magyarságnak.   Renczes Ágoston elmondja, hogy az őszi tömeges tesztelési program nem jött be a szlovák kormánynak, sok ember a tesztpontokon fertőzödött meg a második hullám során. Kiderül, hogyan lehetséges, hogy Szlovákiában volt és jelenlegi magasrangú hivatalnokokat tartóztatnak le, és azt is megpróbáljuk megfejteni, hogyan alakulhatott úgy, hogy Szlovákiában sokkal mozgalmasabb és színesebb lett a politikai élet, mint Magyarországon.   Az Azonnalin a szlovák politkáról rendszeresen író Ágoston szerint   Magyarországtól eltérően a szlovák közélet időről időre képes nagyobb korrekcióra: ez történt Vladimír Mečiar maffiakormányának leváltásakor és Ján Kuciak újságíró halála után is.   De miért képes erre Szlovákia, ha Magyarország nem az? Kicsoda Matovič utódja, és mit jelent a felvidéki magyarság számára? Mire kell figyelni Szlovákiában a következő hetekben? A podcastból kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Sokak számára érthetetlen, hogy miért ad ki valaki százezreket egy cipőért. Főleg akkor, ha az első ránézésre rondának tűnik és harsányak a színei. Azonban ez is, mint minden szenvedély, ízlés kérdése, így lényegében nem különbözik attól, amikor egy gyűjtő szintén százezreket ad ki egy bélyegért, amely megjelenik valamilyen aukción.   Az úgynevezett hype (felhajtás) azonban jóval nagyobb a sporcipők (vagy sneakerek) körül, hiszen   a popzene legnagyobb szupersztárjai építenek köréjük kultuszt, akik sok esetben vastag hasznot húznak a gyártókkal való kollaborációkból,   vagy éppen a saját brandjeik felépítéséből.    Bornemissza Márk a hazai sportcipőkultúra egyik legnagyobb fellegvárának számító cipőbolt, a magyar Footshop brand managere, amely üzlet részint a limitált kiadásos sportcipők által épít az exkluzivitásra – mindamellett, hogy rengeteg egyéb cipő is található a kínálatukban. A szuperdrága lépők kultúrájáról markáns véleménye van, szerinte például   nincs jó hatással sem az üzletre, sem a kultúrára  az, hogy ekkora felhajtás van a limitált cipők körül.   A sneakereknek egyébként kiterjedt másodpiaca van: a direkt limitáltan gyártott cipőket az úgynevezett resellerek megveszik, majd a boltból kikerült darabokat sokszoros haszonnal adják tovább. A sportcipőüzletre rálátó interjúalanyunk a podcastban elmondja, hogy a másodpiac kapcsán a nagy cégekről is lassan kiderül, hogy van vaj a fülük mögött, és mégiscsak támogatják azt.   „Voltak olyan boltok, amiknél csak úgy lehetett a limitált cipőket megvenni, hogy fel kellett venned a boltban, hogy biztosan ne reseller legyél” – fogalmazott az interjúban Bornemissza, és hozzátette, hogy   „lassan már más ipari szereplők is a limitált cipős modell szerint kezdenek el gyártani kiegészítőket”.   De hogy mi köze van mindennek Michael Jordannek? Hogy lehet védekezni a gyakorlatilag hekkelésszerűen működő felvásárlásokkal szemben? Meddig tarthat ez az egész őrület? A Helyzetből kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Az Európai Bizottság március 17-én hozta nyilvánosságra az EU-s védettségi igazolásról szóló javaslatát. A „digitális zöldigazolványnak” nevezett okmány – ha az arról szóló rendeletjavaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is jelenlegi formájában elfogadja – uniós szinten szabályozná, egységesítené az utazásra és a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokat.   A cél, hogy minden uniós állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a szabad mozgás tekintetében,   ne lehessen például csak úgy az egyik uniós országból beengedni utazókat, a másikból pedig nem. A védettségi igazolásról, és a Bizottság tervéről az Azonnali podcastjában, a Helyzetben Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgettünk (a felvétel március 17-én, a rendeletjavaslat megjelenése után készült).   Lattmann a Bizottság tervéből úgy látja, hogy próbálták letolni magukról a konfliktusos döntéseket, így a tagállamokra hagytak sok mindent: ők mérlegelhetnek például abban, hogy elfogadják-e az EU-s forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező vakcinákat a szabad mozgás korlátainak feloldásakor. Jelenlegi állás szerint így   előfordulhatna, hogy egy orosz vagy kínai vakcinával oltott ember kevesebb helyre utazhat majd, mint aki az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat kapta.   Lattmann azt is elmondta: a rendelet jogalapja a mozgás szabadságának védelmére vonatkozik, nem az egészségügyre, hiszen utóbbi nem uniós hatáskör. A nemzetközi jogász szerint a bizottság elsősorban a diszkrimináció megelőzésére helyzete a hangsúlyt, de   elképzelhetőnek tartja, hogy ha egyes tagállamok nem engedik majd be az orosz vagy kínai vakcinával oltottakat, abból lehetnek perek például a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt   – ez esetben viszon már nem a Bizottság, hanem a diszkrimináló tagállamok ellen.   Lattmann úgy gondolja, a Bizottság politikai okokból minél gyorsabb megoldást akart találni a szabad mozgás elősegítésére, és lehet,   hogy ha a kínai vakcina nem terjed el jobban, akkor a magyarok magukra maradhatnak azzal a problémával, hogy ezzel esetleg kevesebb jog jár majd, mint az EMA által is elfogadottakkal.   Adatvédelmi szempontból Lattmann szerint a rendeletjavaslat alapján rendben lesz az igazolvány, az EU pedig nem fog egészségügyi adatokat kezelni. Szerinte is biztosnak látszik, hogy a jelenleg osztogatott magyar oltási igazolás nem felel meg a rendeletjavaslat szerinti EU-s okmánynak, az egy másik dokumentum kell majd legyen.   A nemzetközi jogász azt mondja: teljesen reális, hogy nyárra valósággá váljon a rendelet, ebben mindenki érdekelt, valószínűleg a Bizottság már előzetesen egyeztett a tagállamokkal a konfliktusosabb kérdésekben.   „A nyáron már jó eséllyel sokan lesznek, akik egy ilyen rendszernek az előnyeit tudják élvezni, tudnak utazni. Az európai turizmusnak erre hihetetlen nagy szüksége, igénye van”   – mondja Lattman. Az ugyanakkor problémát jelenthet szerinte, ha például a magyar állam továbbra sem lenne hajlandó rögzíteni azt, kit mivel oltanak be – ezt ugyanis a rendeletjavaslat szerint az EU-s igazoláson fel kell tüntetni.    Lattmann egy ideig bármilyen elérhető vakcinával szívesen oltatott volna, a prágai tanóráit szeretné minél hamarabb személyesen megtartani – a rendeletjavaslat szövege alapján viszont   ő is elgondolkodott azon, vajon Csehországba tud-e majd utazni kínai vagy orosz vakcinával.   Szerinte hiába bízik Magyarország nagyon a V4-es együttműködésben, mégis a lengyelek voltak az elsők, akik kijelentették: kínai vakcinával nem lehet majd hozzájuk utazni. Így ő is azt fogja tenni, amire másokat is bíztat: figyelni a híreket, és követni, melyik ország mit kommunikál az ügyben, és mi lesz a rendeletjavaslat sorsa.   A podcast felvételekor a kérdésekben többször is – helytelenül – oltásútlevél-tervként hivatkoztunk az Európai Bizottság védettségi igazolásról szóló tervére. Azért hívtuk eddig útlevélnek, mert a rengeteg ellentmondásos, kiszivárgó értesülés alapján nem lehetett tudni, hogy mire lesz jó. Most viszont az asztalon van már egy javaslat, amiből egyértelműen kiderül, hogy nem útlevélként fog működni.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

A Dürer Kert kétségtelenül a magyar könnyűzenei- és klubélet egyik legmeghatározóbb szórakozóhelye volt az Ajtósi Dürer soron, amelyet a koronavírus mellett az ingatlan tulajdonosváltása miatt voltak kénytelen bezárni a klub vezetői. A találgatások azóta tartanak, vajon mi lesz a sorsa a helynek: az biztos, hogy csupán egy szakasz zárult le a Dürer Kert életében, a klub csapata ugyanis folytatni fogja egy másik helyszínen.   De hogy fog kinézni az új Dürer? Hány teremmel, mekkora kapacitással és mikor fog tudni nyitni?   Horváth Mátét, a Dürer Kert és a New Beat koncertszervezőjét kérdeztük a Helyzetben. Máté szerint „csak a tartalékokon és a támogatáson” múlik, hogy mely klubok és rendezvényhelyszínek fogják túlélni a járványt. A Dürer a túlélésben bízik, de a csapat náluk is szétesett, hiszen nem tudnak mindenkinek fizetést adni – raktáraznak, leltáraznak, és az új hely nyitására készülnek. Miután az emberek szerinte szomjazzák a koncerteket, a tömegben ugrálást, ezért ha jön a nyitás,   Horváth Máté úgy gondolja, a szórakoztatóiparban nagyon gyors visszatérés lesz.   Ennek viszont a Dürer koncertszervezője szerinte egy módja van:   az oltások beadatása.   Azt mondja: a nyitás után várhatóan hatalmas dömping lesz koncertekből és rendezvényekből, viszont az még a nyitás után több idő lesz, amíg a nemzetközi előadók turnéi újraindulnak. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a Dürer Kert új helyszíne Budán lesz, azt viszont Horváth az Azonnalinak árulta el először, hogy   két teremmel és kerthelyiséggel nyitnak majd újra, de nem akarnak szabatéri koncerthelyszínné válni.   Szó esett még szakmai kérdésekről, az általa szervezett koncertekről, a sztárok allűrjeiről, Marilyn Mansonról, illetve arról, hogy ő szokott-e fényképezkedni az általa Magyarországra hozott előadókkal.   Disclaimer: a cikk szerzője, illetve a podcast készítője a Dürer Kert volt munkatársa   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Orbán-beszéd, technós tüntike, filcsapkás huszárok fakardokkal és ingyenpihi – néhány asszociáció, ami az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkhöz, március 15-höz kötődik. De hogyan jutottunk odáig, hogy a diákjaink műszálas öltönykben, vigyázban ülve avítt előadásokat kell nézzenek? Bárány Balázs történelemtanár szerint hiába volt Antall Józsefnek különösen fontos '48 hagyománya,   március 15-ről máig április 4. szellemében emlékezünk meg az iskolákban.   Az Azonnali podcastjának, a Helyzet különkiadásában a téma ezúttal a nemzeti ünnep, a forradalom, a szabadságharc és ezek utóélete. Techet Péter történész, az Azonnali főmunkatársa elmondja, miért politizáltak ügyesen a Habsburgok 48-49-ben, és azt is, hogy a nemzetiségekkel összefogva talán nyerhető lett volna a szabadságharc, bár a nemzeti gondolatok miatt a korban ennek nem volt realitása. Bárány Balázs arról beszélt, miért volt extatikus élmény a magyar vidéken a 19. század közepén Kossuth Lajos megjelenése –   azé a Kossuth Lajosé, akinek az örökségét az SZDSZ később szívesen felvállalta volna, de az utódja ebből nem kért.   De miért kellett volna már korábban egy Trianon ahhoz, hogy sikeresen lehessen etnikai alapon nemzetet építeni Magyarországon?   Mi köze Torgyán Józsefnek és az álliberális férgeknek március 15-höz?   Mi Eszenyi Enikő nagyobb botránya: a MeToo, vagy ahogy elszavalta a Nemzeti Dalt? Hogyan lett Ferenc Józsefből szépen lassan Ferenc Jóska, és miért maradnak ki az áprilisi törvények rendre akkor, ha a forradalomról beszélünk? Erről szól az eheti Pörgető – tartsatok velünk!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Az étkezés szerves részét képezi a magyar kultúrának, amely ugyan hosszú ideig vergődött a Kádár-korszak pörköltszaftjában, azonban az utóbbi évek teljesen más irányba mutatnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy maga a magyar konyha átalakult volna, inkább   az étkezési szokásaink kezdtek el változni, amit befolyásolt a fine dining, befolyásolt a street food – és most befolyásol a koronavírus is.   Batta Ramon Domingo a budapesti gasztronómia egyik jól ismert gerillaszakácsa, fiatal séfje, akinek markáns véleménye van a hivatásáról. Szerinte jó, hogy a fine dining hatással van az étkezésünkre, mert elmúlt az ideje annak, hogy óriási adag kajákkal tömjük tele magunkat. Az egykor Iránban is dolgozó séf szerint meg kell találni az egyensúlyt aközött, hogy nagyon kis mennyiségű ételeket eszünk nagyon drágán, illetve aközött, hogy nagy adagokat eszünk olcsón.   A GastroTrash ötletgazdájaként éppen ezért szervezett számtalanszor gerillakitelepüléseket a város több pontjára, ahol street foodot kínált az arra járóknak, de tervei között szerepel a Káli-medencébe való költözés, ahol szintén egy éttermet fog vezetni.   De hogy mennyiben befolyásolja az étkezési szokásainkat a járvány és a lockdown?   Miért tesz szerinte nagyon rosszat az ételkiszállítás kényszerű helyzete a gasztrónak? Jó-e a veganizmus előretörése, és lehet-e kolbász egy vegán kolbász? Miért főz valaki egy vasúti híd alatt?   Erről és még többről beszélgettem az új generáció egyik legígéretesebb séfjével a Helyzetben.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Az elmúlt hét egyik legfontosabb híre az volt, hogy a Fidesz EP-képviselői otthagyták az Európai Néppárt brüsszeli-strasbourgi frakcióját. A kilépés oka egy olyan frakcióbeli módosító javaslat elfogadása volt, ami a néppárti frakciónak lehetőséget adott volna akár egy komplett nemzeti delegáció (mondjuk a fideszes) kizárására. Deutsch Tamás az Azonnalinak azt mondta, a Fidesznek ez már sok volt.   Podcastunk, a Helyzet hétfői kiadásában, a Pörgetőben Techet Péterrel és Illés Gergővel, az Azonnali újságíróival arról beszéltünk ki nyert, és ki veszített a Fidesz kilépésével. Illés Gergő azt mondja,   a politikában ha pofon van kilátásban, érdemes elhajolni előle, éppen ezt tette most a Fidesz.   Szerinte miután a Fidesz politikájában egyébként is a kormányközi együttműködés a hangsúlyosabb, az EP-beli pozícióik gyengülése nem különösebben fogja megrengetni a pártot, és a német kereszténydemokrata CDU-val, Angela Merkel pártjával való kapcsolat sem ettől fog megromlani.   Techet Péter szerint azért adódhatnak nehézségek a német kormánypártok valamint a Fidesz együttműködésében, és – jelenlegi tudásunk szerint – a Néppártban és   a frakcióban is bennmaradó KDNP akár hídképző szerepbe is léphet a CDU/CSU és a Fidesz között.   A podcast második felében egy olyan témával foglalkozunk, ami valószínűleg sokakat érdekel, mégsem beszél róla senki: a pornóval. Csonka Balázs szexuálpszichológus elmondja, miért gondolják magukat sokan pornófüggőnek, miközben egyáltalán nem azok, de   az is szóba kerül, lehet-e egyáltalán fenntarthatóan, etikusan pornót fogyasztani.   Mészáros Dóra pornószínésznő pedig első kézből mondja el, hogyan néz ki a munkája a koronavírus alatt és miért ezt a szakmát választotta. A pornószínésznő szerint a testről árult kép áruba bocsájtása egyáltalán nem egyenlő a test árulásával. Mészáros azt is elmondja, hogy a fogyasztók egyre extrémebb tartalmakra vágynak, ezért ma már nehéz sokkolni két mell látványával – de az, hogy mit vállal be valaki, a pornóiparban is teljes mértékben a saját döntése.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

A vírushelyzet elsőként a szórakoztatóipart, illetve a zeneipart vágta padlóra világszerte a gazdasági területek közül. Magyarországon a helyzet azóta is megoldatlan, a kormány gyakorlatilag semmilyen módot nem talált arra, hogy támogassa a szektort, illetve azok szereplőit. Varga Balázs oszlopos tagja a rendezvényszektornak, hiszen nemcsak az egyik legnépszerűbb független fesztivál, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, de a hazai koncertjegyek forgalmazásában is komoly piaci szereplőként létező Tixa jegyiroda ügyvezetője is.   Szerinte a helyzet kifejezetten aggasztó abból a szempontból, hogy a szektor magára van hagyva, és nagyon nagy szükség lenne egy erős, egységes zeneipari szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.   „Beszélnek már arról is, hogy talán a szakma kivéreztetése zajlik annak érdekében, hogy a tönkrement cégeket a NER-közeli emberek felvásárolják – vannak is erre utaló jelek”   – fogalmazott, illetve azt is mondta, hogy nem érti mindennek a motivációját, hiszen felülről irányítva egyszerűen nem lehet kultúrát létrehozni.   A megújult Helyzet vendégeként Varga Balázzsal emellett beszélgettünk még a jegyeladások helyzetéről, oltásigazolványokról, a szórakoztatóipar jövőbeli átalakulásának lehetőségeiről, valamint az is kiderül, mit gondol arról, hogy vajon Karácsony Gergely vagy Demeter Szilárd a nagyobb rocker.   GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali  

Sokan szorongunk a jövő miatt, amit nem csak a vírushelyzet generál, hanem számtalan olyan minket körülvevő dolog, mint az előttünk álló, globális felmelegedés okozta klímakatasztrófa, a mesterséges intelligencia (MI), amelyről a legtöbben talán úgy vélekedünk, ahogy azt disztopikus filmekben látjuk.   Az Azonnalin is gyakran előforduló Kömlődi Ferenc jövőkutató azonban optimista a technológia fejlődése kapcsán: a Helyzet podcastinterjújában egyebek mellett arról beszél,   miért érdemes mégis bízni a mesterséges intelligenciában, és miért jelent önmagára nézve nagyobb veszélyt az ember, mint a technológia.   Kömlődi szerint a nagy techvállalatoknak saját magukat kellene szabályozni, ha pedig nem megy, akkor nemzetközi szabályozást kell velük szemben alkalmazni „de semmiképp sem nemzeti szabályozást, hiszen a nemzet fogalma egy régen meghaladott dolog”. Szó esik a Facebook algoritmusáról, kvantumszámítógépekről, és arról is, hogy miért jobb száz Zuckerberg, mint egy Varga Judit. A jövőkutató a technológia használatát fontosnak tartja a klímaváltozás elleni harcban, de szerinte amíg milliók élnek mélyszegénységben, nehéz lesz mit kezdeni a bolygó állapotával.   Az interjúban az is szóbakerül, hogy   sok MI-algoritmus mögött pontosan a fejlesztők sem értik már, hogy mi történik   – a kvantumszámítógépek számítási kapacitása pedig tovább gyorsíthatja majd a gépi értelem önállóvá válását.   Hogy ez milyen világot hoz magával? Félnünk kéne ettől, vagy inkább örülni neki? A podcastból kiderül, ahogy az is, miért lehet kikergetni a világból Kömlődit Hamvas Bélával.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Hiába hirdetett a kormány nagy hangon határzárat, Magyarországról elutazni most sem tilos. Ezen a héten a Pörgetőben két olyan utazóval, Krisztivel és Orsival beszélgettünk, akik egészen Latin-Amerikáig és Teneriféig menekültek a budapesti tél és a kijárási tilalom elől.   Kiderül, hogy jelenik meg a koronavírus guatemalai őslakosok falvaiban, és hogy miért ideális célpont Tenerife azoknak, akik egy Budapestnél télen kellemesebb helyen home officeolnának.   Tóth Ákos, az Utazómajom alapítója és ügyvezetője pedig azt is elmondja, mit tehetünk akkor, ha nekünk is utazhatnékunk van. Ő azt mondja, december óta újra növekszik a foglalási kedv, és   aki nyáron akar utazni valahova, az jó eséllyel csak drágábban teheti majd meg ezt, mint 2020-ban.   A turizmusból élő Ákos azt is elmondja, miért biztonságosak szerinte a repülőgépek, ha a vírus terjedéséről van szó, és hogyan alakultak a bevételei a vírus megjelenése óta.   Miklósy Krisztián Quixotic néven lengeti már hosszú évek óta a synthwave zászlaját, méghozzá elég magasan, hiszen nemcsak nemzetközi szinten a legismertebb hazai képviselője a neonfénnyel fröccsöntött 80-as évek zenei esztétikájának, de a koronavírus okozta helyzet dacára nemrég egy olyan videóklipet készített, amitől mindenkinek könny szökik a szemébe, aki valaha látott filmet a VHS korszakból.   Ahogy az interjú során fogalmazott „nála a Miami Vice-életérzés állandó”, de mindez kevés ahhoz, hogy egy synthwave előadó fenn tudjon ma maradni, mert   „az undergroundban azt rebesgetik, hogy a synthwave halott”.   Szerinte inkább az van, hogy a műfaj nagyjai már mindent megírtak, amit lehetett, és emiatt nagyon nehéz már kiemelkedni abból a tumultusból, ami a stílus köré gyűlt. Szó esett többmilliós meghallgatottságú synthwave himnuszáról, amiről azt mondta, hogy tök véletlenül lett ekkora hype-ja a dalnak, illetve körbefutottuk azt a kérdést is, hogy   mi a retrofuturizmus igazi varázsa, amely 2021-ben szinte úgy válik valósággá, ahogy azt a 80-as évek sci-fijei megálmodták.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Újra itt a Helyzet, az Azonnali podcastja! Podcastunk első részében, a Pörgetőben ezen a héten arról beszélgettünk, miért ad annyi pénzt a magyar állam azoknak, akik gyereket vállalnak. Vági Márton publicista – akit a kormánymédia a családtámogatások ellen érvelő azonnalis publicisztikája miatt támadott be – elmondja, hogy szerinte miért kontraproduktív a kormány családpolitikája.   A publicista azt mondja: ha már vannak családtámogatások, azokat érdemes lenne szülői tanfolyamokhoz kötni.   Isztin Péter közgazdász segítségével a racionalitás talajára rángatjuk a témát: kiderül, hogy   a nagyobb piac és a közös terhek jobb eloszlása miatt az államnak megéri családtámogatásokat fizetni akár tisztán racionális alapon is.   Pintér Bencével, az ugytudjuk.hu újságírójával, az Azonnali családügyi publicistájával és házi szakértőjével pedig arról spekulálunk, miért lehet a családtámogatások témája annyira érzékeny a kormánynak és médiájának. Bence szerint a túlnépesedés és a klímaváltozás problémáját nem a magyar családpolitika beszántása fogja megoldani: ez globális probléma.   Konklúzió: a több állami pénz jó eséllyel több gyereket is jelent, de   a nők szerepével kapcsolatos Kövér László-féle szlogenek inkább eltántorítanak a gyerekvállalástól.   A Helyzet-interjúban Csalár Bence divatbloggerrel beszélgettünk, akinek nemrég jelent meg könyve nagyszabású könyve a magyar divat történetéről és helyzetéről. Csalár elmondja, hogy – miután az ázsiai és afrikai kultúra korszaka lecsengett – a posztszocialista, balkáni esztétika hatalmas erővel tört be a divatvilágba, ezért   Közép-Kelet Európa Párizsban és nyugaton egzotikummá vált.   Megtudjuk, hogy különböző szubkultúrákban és az önkifejezésben mekkora jelentősége van a cipőknek – hiába mondja azt „Marika vagy Irén néni” egy százezres lépőre, hogy csúnya.   Kiderül, hogyan lesz egy Balassagyarmatról, a családi pékség sarjaként született srácból sztár a divatvilágban, és az is, hogyan tudnak megváltozni sztereotípiák.   „Minden fodrász hülye buzi volt, amíg nem jelentek meg a barberek – most már rohadt nagy kan mindenki”   – jegyzi meg a vállaltan meleg blogger.   De hogyan hatott a pandémia a magyar divatpiacra? Miért probléma a fast fashion? Érvényesülhet-e egy divattervező a magyar vidéken? A Helyzetből kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Én személy szerint Jászberénybe járok le a kollégáimmal feketén egy kőművesbrigádba bedolgozni. Azokhoz a kőművesmesterekhez, akik nálunk az étteremben felújításokat végeztek”   – mondja egy Király utcai sommelier február elsején a tömeges üzletnyitásért szervezett tüntetésen. Podcastunk riportblokkjában, a Pörgetőben ezen a héten arra próbáltunk válaszokat keresni, hogy miért futott lyukra néhány vendéglátós és egy kis libertariánus párt kezdeményezése a tömeges üzletnyitásra. A tüntetés egyik szervezője, Ecsenyi Szilárd mellett megszólal Fekete-Győr András is, aki elmondja, hogyan lett hirtelen nyitáspárti a Momentum.   Eheti interjúalanyunk Szálinger Balázs József Attila-díjas költő, színházi ember és zenész, aki nehezen bírja az efféle titulusokat, hiszen szerinte éppen elég munka rászolgálni a költői címre. Az Azonnalin többször is méltatott Al-dunai álom című kötete talán a legaktuálisabb „menekülőkönyv” a lockdown alatt.   Szálinger elmondja, hogy hatalmas vágya hazaköltözni Keszthelyre, ami neki nem le- vagy visszalépés, hanem státuszemelkedés lenne:   „Kifejezetten úgy fogom fel az elmúlt húsz évemet Pesten, hogy ezzel próbáltam megteremteni, hogy be tudjak költözni Keszthelyre.”   Bár vidékiként a budapesti irodalmi életben neki is „százhúsz méter volt a medence, nem száz”, és „nem volt a szomszéd kerületben egy főorvos nagybácsi”, a legtöbb klasszikus magyar költő vidéki fiú volt, aki Pesten érvényesült. A költő azt mondja:   mivel a gyűlölködésből az irodalmi életben is gyönyörűen lehet élni, a népi-urbánus ellentétnek soha nem lesz vége.   Szálinger és régi ismerőse, Orbán János Dénes jobboldali kultúrharcos és költő a mai napig e-mailben és SMS-ben „aprítják” egymást, amit ő a szekértáborharc egyfajta paródiájának is tart, és kifejezetten szórakoztatja.   „Most mondhatom, hogy kellemetlen figura. Ő is tudja. Meg is írom neki, ha arról van szó, írtam neki csúnyábbakat is már.”   Szálinger szerint Krúbi, a magyar könnyűzene és a reklámok bugyuta versikéi és a kampányban idézett Petőfi is költészet, csak az infrastruktúra és a színvonal más. És hogy miben hasonlít egymásra a Zanzibár együttes és Kassák Lajos? Hogyan rímel Kis Grófó? Az interjúból minden kiderül!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Újra itt a Helyzet, az Azonnali podcastja! Eheti epizódunk első részében, a Pörgetőben Donald Trump Twitter- és Facebook-letiltása apropóján azt jártjuk körül, a magyar politikában van-e még élet Facebook nélkül. Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet elemzője szerint nem nagyon, bár a kormánynak az óriásira duzzasztott médiabirodalma miatt nem kellene félnie.   Az elemző szerint egyébként Varga Judit törvényjavaslata a Facebook megrendszabályozására azt is jelentheti, hogy   2022-re a közösségi oldal lesz az új Soros.   Antal Róbert-István, az Azonnali újságírója arról mesél, milyen volt az elsők között regisztrálni a belize-i offshore háttérrel induló gyanús magyar közösségi oldalra, a HunDub-ra. Erdélyi származásúként elmondja azt is, hogyan használják a román és erdélyi fiatalok a közösségi médiát, és hogy miért van az, hogy a román politikusokkal jóformán csak Whatsappon lehet beszélni. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig azt elmondja, hogy miért értékeli túl az ellenzéki oldal a közösségi médiát, és azt is kifejti,   miért fontosabb ma Magyarországon a Facebook egy ellenzéki politikusnak, mint a parlament.   A Helyzet-interjúban Borbás Róbert tetoválóművésszel beszélgettünk.   Borbás Robi még csak a harmincas évei elején jár, de tervezett már pólót a Metallicának, tetoválta Jason Momoát,   és szerepelt a Tattoofest – Convention & Magazine címlapján is. Saját tetoválószalonja van Budapesten, szinte lehetetlen hozzá időpontot kapni, ha pedig nem itthon varr, akkor külföldi elitszalonokban alkot vendégművészként.   Robi egyebek mellett arról is beszélt, hogy milyen helyzetet teremtett a tetoválószalonok számának robbanásszerű növekedése, hogy mennyire ártanak az olyan trendek, ahol direkt fájdalom okozásával festik feketére az emberek testrészeit, de megtudhattuk tőle annak teljes történetét is, hogyan is sétált be egyszer csak a szalonjába Jason Momoa, és hogy a dolog nagysága ellenére miért nem volt mégsem annyira felemelő a Metallica számára merchandise-t készíteni.   Kiderül egyebek mellett az is, hogyan indul egy tetoválóművész pályafutása, mi volt leginkább hatással a stílusára, mennyiben befolyásolta azt a metálzene, és az is kiderül, hogyan viszonyult a családja ahhoz, hogy szépen lassan az ő testét is elfedték a különböző, bőr alá döfött minták.   Az epizód végén, a Happy Finishben pedig egy, az Azonnalinak élőben rögzített dalt is hozunk nektek, mégpedig a The Devil’s Trade-től, Makó Dávid egyszemélyes zenekarától. A The Devil’s Trade túlzás nélkül az egyik legérdekesebb színfoltja a hazai könnyűzenének, hiszen Makó Dávid   magyar és erdélyi hatású, metál hatásokkal fűszerezett neofolk dalai nemcsak itthon, hanem külföldön is elképesztő sikereket hoztak.   Jó hallgatást!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Mindenhol a vakcináról van szó, ami nem is csoda – úgy tűnik, az oltás egy fontos eszköz ahhoz, hogy minél hamarabb felszabadulhassunk a korlátozások alól. Az Azonnalin még külön oltásvitát is indítottunk, ahol pro és kontra érveket mutatunk olyan kérdésekről, hogy például kötelező legyen-e az oltás, vagy kell-e támogatást adni azoknak, akik beoltatják magukat.   Podcastunk első blokkjában, a Pörgetőben is a vakcina van fókuszban:   Boldogkői Zsolt virológussal, Bakó Bea jogásszal, az Azonnali főszerkesztőjével és Ceglédi Zoltán politikai elemzővel jártuk körbe, ki hányadán áll az oltással és a belengetett vakcinaútlevelekkel.   Boldogkői és Ceglédi szerint például az oltással járó privilégiumok rendszere szükséges a szabadabb élethez, míg Bakó Bea szerint az oltásútlevelek rendszere szabadságellenes. Hogy miért? És kinek a feladata bizalmat ébreszteni a vakcina iránt? A podcastban elmondják!   A Helyzet-interjúban Prieger Zsolttal, az Anima Sound System frontemberével beszélgetünk. Prieger nemcsak zenész, író, DJ és producer, de szentekről publikál a jezsuiták lapjába, tanított gimnáziumban és egyetemen, rajong Szerb Antalért, Bob Dylanért és David Bowie-ért, közben pedig   Beethoven-mixtape-eket készít.   A magyar underground zene egyik legalapabb embere, kérdezni gyakorlatilag bármiről lehet – ennek szellemében pedig kifaggattuk a szilveszterkor megjelent Tekerd című Anima-sláger remixalbumáról, a legendás 20 éves Gipsy Soundclash lemez feldolgozásairól, ami hamarosan egy jubileumi kiadásban ölt majd formát, de kérdeztük a szintén érkező Dylan-albumról is az Animától.   Cigányság, vírus, kultúra, zene és jellemfejlődés   – többek között ezek kerültek szóba Priegerrel. Jó Helyzet-hallgatást!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

A koronavírus-járvány alaposan átrendezte az életünket, és nincs ez másképp az ingatlanpiaccal sem. Bár sokan még mindig várják, hogy jobban bezuhanjanak az árak, azok tavalyhoz képest így is nagyjából tíz százalékkal lettek alacsonyabbak.   Erről beszélt a Helyzetben Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, illetve Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapító ügyvezetője.   A két szakértő szerint tavalyhoz képest jelentősen megnőtt az alku lehetősége a hirdetési árakhoz képest, ezzel együtt pedig a fővárosban hosszabb ideig tart vevőt találni az ingatlanokra, mint korábban.   Arra is sokan jöttek rá mind a munkavállalók, mind a munkaadók részéről, hogy sok munkát otthonról is el lehet végezni – ennek hatásai is érezhetőek már a piacon, amelyről a járvány miatt eltűntek a külföldi vásárlók.   Hogy Balogh és Balla szerint melyek lesznek a 2021-et és az azt követő éveket meghatározó ingatlantrendek itthon, milyen típusú ingatlanokra nőtt meg a kereslet idén, és mi a helyzet a zuhanó albérletárakkal, mind kiderül a Helyzet eheti adásából!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Attól tartok, hogy az AUR bekerülésével a parlamentbe látszatpolitizálás fog zajlani arról, hogy ki a román és ki a magyar”   – mondta a Helyzetben azonnalis kollégánk, Vass Csaba a szélsőjobbos pártról. Az Azonnali újságírója december 6-án a budapesti román nagykövetségen szavazott a román parlamenti választásokon. Csaba arról is beszélt, miért adtak Antal Róbert-Istvánnal szándékosan provokatív címet saját maguk lerománozásával egy vasárnapi cikknek.   A választáson bár a legtöbb szavazatot a posztkommunista-nacionalista PSD gyűjtötte, de a podcast másik megszólalója, a korábbi RMDSZ-es politikus, Eckstein-Kovács Péter szerint „99 százalék”, hogy jobbközép kormány alakul a jobboldali PNL, a jobbközép-liberális USR PLUS és az RMDSZ szereplésével. Szerinte egyébként meglepő volt a PSD jó szereplése, a közvélemény-kutatók ugyanis a PNL első helyét valószínűsítették.   Megszólal a podcastban Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármesere, Antal Árpád is. Ő pártja 5,8 százalékos szerepléséről azt mondta:   „Nyilván szerettem volna, ha jobb eredményt ér el az RMDSZ, de ha megnézzük, hogy a klasszikus parlamenti pártok az elmúlt években mennyit gyengültek, vagy akár el is tűntek, akkor azt gondolom, ez nem egy rossz eredmény.”   Antal a Helyzetben egyebek mellett elmondta, ha tényleg kormányra kerül az RMDSZ, milyen célokat tűzne ki a kisebbségben élő magyarok segítéséért, mit gondol a szélsőjobboldali AUR jelentette kihívásról, amely a választást követően Kelemen Hunor RMDSZ-elnökre reagálva egyből a nemzetiségi pártok betiltása mellett kezdett kampányolni, megbocsátottak-e Klaus Johannis államelnöknek a tavaszi magyarellenes kirohanása miatt és hogy miért akarják elkerülni mindenképpen az előrehozott választásokat.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Szájer Józseffel a magyar Európa-politika egyik utolsó nagy mohikánja távozott a közéletből Hegedűs Dániel, a German Marshall Found munkatársa szerint. A szexbotrányba keveredett fideszes politikus – aki EP-mandátumáról vasárnap, párttagságáról szerdán mondott le – kiválásával egyedülálló diplomáciai érzék és kapcsolati tőke távozik a Fideszből.   Akik pedig potenciálisan pótolhatnák, azok „nemcsak, hogy nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel, de maguk is erősen támadott pozícióban vannak”   – mutatott rá a German Marshall Found munkatársa, utalva ezzel elsősorban Deutsch Tamás EP-delegációvezetőre, akit már 30 néppárti tag szeretne a frakción kívül látni, miután Manfred Weber magyar kormányra tett megjegyzéseit – amelyekkel az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági kritériumokhoz kötésének elfogadása mellett érvelt – a Gestapo és az ÁVO jelszavaihoz hasonlította.   Hegedűs szerint ugyanakkor nem feltétlenül „szükséghelyzet” Szájer pótlása – abban az értelemben semmiképp, hogy nem ő volt a delegációvezető. A „szürke eminenciás szerepet” azonban nagy kérdés, hogy be tudja-e tölteni bárki a Fideszen belül, mert Szájerrel sok tekintetben senki nincs egy súlycsoportban.   A szakértő a magyar és a lengyel (azóta már csak magyar) költségvetési vétóról is beszélt:    szerinte mind Orbán Viktor, mind Mateusz Morawiecki elmérték ennek jelentőségét, és mára több országban belpolitikai téma is lett az uniós kifizetések és a jogállamiság ügye.   Példként említette Mark Rutte holland miniszterelnököt, aki gyakran hivatkozik ezekre a megszólalásaiban.   Mit szólnak majd ehhez az olaszok?   Stefano Bottoni történész, aki Olaszországban könyvet is jelentetett meg Orbán Viktorról és rendszeréről, azt mondta: Szájer kiválása abban az értelemben akár jól is jöhet a Fidesznek, hogy egy homoszexuális embert a kormánypárt szavazótábora valószínűleg egyébként sem látott volna szívesen a pártban.   „Gyakorlatilag radikális jobboldali ideológiai sémát vesz át a Fidesz, és egyfajta viselkedésmintát vár el a saját embereitől.    Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz-szavazók többsége nem helyeselte volna Szájer József irányultsága miatt, hogy fontos pozíciókat tölt be. Most viszont meg lehet tőle szabadulni, és meg is szabadultak tőle” – fogalmazott Bottoni.   A magyar-olasz történész is beszélt a kormány költségvetési vétójáról: szerinte az Olaszországhoz hasonló államok, amelyeknek minden egyes euró számítani fog a következő időszakban, nagyon nehezen fogják megélni, ha Magyarország miatt csúsznak majd a kifizetések, és nem fogják elfogadni az ideológiai köntösbe bujtatott magyarázatokat.   „Az átlag olasz azt fogja mondani: adjátok ide a pénzt! És aki blokkolja a költségvetés elfogadását, az a mi ellenségünk. Nem ideológiai kérdést fognak ebből csinálni, és ez a magyar kormánynak még rosszabb hír” – mondta Bottoni.   Hogy Hegedűs Dániel mit gondol Stefano Bottoni utóbbi kijelentéséről, hogy milyen nyomás érkezhet a magyar kormányra a vétó miatt, hova tart a Fidesz és a Néppárt egyre inkább pengeélen táncoló viszonya, hogy milyen jövő várhatja a magyar kormánypártot a Néppárton kívül és miképp befolyásolhatja az egész történetet a közelgő német választás, mind kiderül a podcastból!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Az újrahasznosítás messze nem a legjobb, amit a környezetért tehetünk – ezzel a címmel jelent meg cikkünk november 14-én. Ebben annak jártunk utána, hogy az újrahasznosítás helyett mi az, amit ha igazán zölden akarunk gondolkodni, a környezetért tehetünk.   A Helyzetben megszólal Merza Péter, a Humusz Szövetség oktatási programvezetője és Vér Csaba, a Pécsi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa, akik elmondják:   a szelektív hulladékgyűjtés természetesen még mindig jobb, mintha a szemetünk a tengerben végezné, de a hulladékgazdálkodási hierarchiának ez csak a közepén helyezkedik el.   Elsősorban a megelőzésre kellene koncentrálnunk, tehát arra, hogy ne termeljünk szemetet. Erre már ma is jó megoldások vannak: ha például az átlagos magyar háztartás szemétmennyiségének egyharmadát kitevő szerves hulladékot inkább komposztálnánk, máris hatalmas lépést tennénk egy tisztább jövő felé.   Ki lehet maradni a Black Friday-őrületből és a karácsonyi vásárlási lázból is   De legalábbis mindkettőt lehet átgondoltan csinálni, még az éppen november 27-én induló fekete pénteki bevásárlást is. Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke és Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője arról beszéltek a Helyzetben, hogyan állhatunk hozzá minél zöldebben az előttünk álló hetekhez.   Éger elmondta: ha Európában mindenki csak egy évvel használná tovább a telefonját, mint ahogy azt most átlagosan teszi,   az évente olyan csökkenést jelentene a környezetterhelésben, mintha milliónyi autó tűnne el egyik napról a másikra az utakról. Ezért mindenképpen átgondoltan vásároljunk, és minél hosszabb távra.   Persze az is egy lehetőség, hogy nem veszünk semmit: Fidrichék például évek óta nem tv-znek otthon, mert rájöttek, hogy tökéletesen tudják nélkülözni az életükből. Az FFE programvezetője egyébként is amellett érvel, hogy gondoljuk át, akarjuk-e, hogy továbbra is a féktelen vásárlásról szóljon a karácsonyunk.   Éger Ákos és az MTVSZ egyébként egy petíciót is elindított Életigenlők – Bólints rá! címmel a fekete péntek alkalmából, amellyel a tudatosabb fogyasztásra akarják felhívni a figyelmüket. A petíciójukat olyan hírességek támogatják, mint Pokorny Lia és Vecsei H. Miklós színészek, vagy Kollár-Klemencz László zenész a Kistehén tánczenekarból. A 2002-es Sziget fesztivál kistehene egyébként az elmúlt 18 évben „bezöldült” és mára az MTVSZ kampányának kabalája lett.     NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

  „Dayton nem oldotta meg az etnikai feszültségeket, sőt gyakorlatilag szentesítette az előtte megtörtént etnikai tisztogatást is”   – foglalta össze az Azonnali főmunkatársa, Techet Péter az ohiói Daytonban 25 éve letárgyalt béke lényegét a Helyzetben.   A boszniai háborút lezáró megállapodás megkérdőjelezhetetlen pozitívuma szerinte ettől függetlenül, hogy véget vetett az öldöklésnek, amely ki tudja, meddig tartott volna enélkül. Ugyanakkor a merev horvát, bosnyák, szerb felosztása Bosznia-Hercegovinának a mindennapokra sem volt tekintettel: a vegyes családok, a magukat kevert identitásúnak tartók kevésbé találhatják a helyüket az országban, ahogy például a zsidók vagy a romák sem.   Techet szerint a régi megosztottságon felülemelkedő civilek mutathatnak kiutat az etnicizmusból, és már vannak is erre utaló jelek. De mivel a daytoni békeszerződés egy része egyben Bosznia-Hercegovina alkotmánya is, ennek megváltoztatása sem egyszerű bosnyák belügy, hanem ugyanúgy nemzetközi bábáskodást igényel, mint annak 25 évvel ezelőtti megkötése.   Magyar vagyok, jugoszláv katona   A podcastban megszólal Győrffy Zoltán borszakíró is, aki hónapokkal a boszniai háború kitörése előtt kezdte meg sorkatonai szolgálatát Szarajevóban. Korábbi látogatásai alapján az egyik legbékésebb és leghaladóbb szellemű jugoszláv városként élt az emlékezetében a muszlim többségű bosnyák főváros, de amikor 1991-ben immár katonaként odaérkezett, érezhetően kezdtek éleződni a különböző etnikumok és vallási felekezetek közti feszültségek.   „Fiatal, akár egyetemista lányok húztak népviseletet, amikor egyre több buggyos nadrág és fejkendő jelent meg az utcákon, vagy éppen egyre nagyobb keresztet hordtak az emberek, az azt jelezte, hogy a vallási, nemzetiségi különbségek előtérbe kerülnek” – mondta Győrffy, akinek a többi magyarral együtt elmondása szerint a helyiek akár a szökésüket is segítették volna.   A háború kitörése után nem sokkal a Vajdaságba, majd Magyarországra ment, a harcokban már nem vett részt.   Azt azért megtapasztalta, „milyen, amikor golyók süvítenek a füle mögött”.   Nem fog szakadni Bosznia   Bár az etnikai megosztottság továbbra is él, még a Bosznia-Hercegovinától való elszakadással legtöbbet fenyegetőző boszniai szerb vezetők sem gondolják ezt feltétlenül komolyan. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Németh Ferenc a Helyzetben beszélve azt mondta: látszik ugyan, hogy a fiatalok más törésvonalak alapján is meghatározzák magukat, az etnicizmus még a háború utáni generációban is erős.   Rövid időn belül Németh nem számít jelentős változásokra az országban. Szerinte a jelenlegi politikai elitnek tökéletesen megfelelnek a mostani viszonyok.   „Nincsenek jelentős hangok a politikai elitből, amelyek reformfolyamatok mellett tennék le a voksukat, hiszen belátták, hogy ez valószínűleg a saját bukásukat is eredményezheti.   Nem beszélve arról, hogy valószínűleg a pártjuk és a támogatottságuk is zuhanásba kezdene” – fogalmazott Németh.   A podcastban a személyes emlékeken és szakértői elemzéseken túl pedig az utca emberét is hallhatjátok, és kiderül: mit tudnak a budapestiek a délszláv háborúról.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Alvégi Lóci öt évvel ezelőtt besétált egy berlini kocsmába, ahol nem tudta eldönteni, hogy milyen sört igyon. A pultos végül kisegítette: mutatott neki egy „Sozialbiert”, vagyis társadalmi sört. Azt is elmondta, hogy az ebből a sörből befolyó bevételt a gyártó a helyi vállalkozások segítésére fordítja. Innen jött az ötlet, hogy Magyarországon is lehetne csinálni hasonlót. Alvégi Lóci két barátjával bele is fogott a projektbe, ma pedig már közelednek az első eladományozott egymillió forinthoz.   „Lassan összejön az egymillió, azt majd biztos jól megünnepeljük” – mondja Lóci a podcastban.   „Egy sörözéssel” – vágta rá Gócza Ági. Ő később csatlakozott a SHARE csapatához, és akit a többiek csak a vállalkozás anyukájának neveznek, mert a marketingfeladatok mellett a partnerekkel történő kapcsolattartást, az üzletkötéseket, tárgyalásokat és a sales-ezést is magára vállalja.   Hogyan működik?   A SHARE-esek rendszeresen egy ügyet, ehhez pedig egy civil szervezetet választanak ki, amelyet támogatnak. Egyenként mindegyiket 100 ezer forinttal (kivéve, ha az alkoholizmus és addikció témakörében tevékenykedik egy szervezet, akkor 200 ezer forintot gyűjtenek), a befolyó összeg a SHARE eladásaiból jön össze.   A civil szervezeteket pedig igazából nem is ők, hanem a nagyköveteik választják ki:   segített már rajtuk keresztül Kovács Patrícia színész, Kiss Tibi a Quimbyből vagy éppen Kovács István egykori olimpiai- és világbajnok ökölvívó.   Hogy milyen nehézségekkel küzdenek meg a koronavírus-járványon kívül, miért vállalják be például transzneműeket képviselő civilek támogatását a jelenlegi helyzetben, miért esnek kútba üzletkötések és hogy miért hallhattunk még keveset a sörükről, mind kiderül a podcastból.   A SHARE munkájáról és támogatottjairól a honlapjukon tájékozódhatsz.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Olyan választási rendszert nem találtak ki, amelyben ne lehetne csalni” – mondta Eric Weaver az Azonnali podcastjában a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök szerint éppen elcsalják tőle az elnökséget. (A podcastot még Trump magyar idő szerint péntek hajnali sajtótájékoztatója előtt vettük fel, amely során még a szerda hajnalban tett nyilatkozatánál is nyíltabban vádolta csalással a demokratákat).   Eric Weaver szerint – aki szerdán az Azonnalin elemezte az addigi elnökválasztási fejleményeket – a republikánusok és Trump önellentmondásba is keverednek, amikor hol követelik a szavazatok további számolását, hol leállítanák azt. Azt mondja, szerencse, hogy vannak még józan republikánus vezetők, illetve Joe Biden demokrata elnökjelölt, akik igyekszenek hűteni a kedélyeket.   A podcastban szóba kerül az is, hogy Eric Weaver számít-e komolyabb zavargásokra az Egyesült Államokban az elnökválasztás nyomán, hogy   visszasegítheti-e a Fehér Házba a konzervatív bírókkal feltöltött Legfelsőbb Bíróság Trumpot, és hogy mire számíthat Magyarország egy Biden-elnökségtől, miután Szijjártó Péter videóüzenetben nekiment a demokrata jelöltnek néhány hete.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Nem tartom reális szcenáriónak, hogy megússzuk a csehek sorsát”   – fogalmazott a Helyzetben Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő és oxyológus szakorvos, amikor arról kérdeztük, mire kell felkészülnünk a következő hetekben a koronavírus-járványban.   Mint ismert, Csehországban szigorú járványügyi intézkedésekre van szükség, mert ősszel jelentősen megugrottak a koronavírusos megbetegedések – nem ritkán tízezer fölötti új esetet regisztráltak az utóbbi hetekben. A halálozások száma is drasztikusan emelkedik: eddig október 27-én volt a napi halálozások száma a csúcson. Ekkor 182-en haltak bele a fertőzésbe.   Október 28-án Csehországban az aktív esetek száma átlépte a 174 ezret, a halálozási mutató pedig 2675-nél tart. Hogy ezt elkerülhessük, Kunetz Zsombor szerint első lépés kellene legyen a tesztelés felpörgetése: csakhogy ehhez nincs elég kapacitás. Ugyanakkor ezt lehetne bővíteni, de a kormány Kunetz szerint sok lehetőséget hagy kihasználatlanul.   Az orvostanhallgatók bevonását a tesztelésbe alapvetően jó ötletnek tartja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vöröskeresztesek is használhatóak lehetnének. Ahogy a laborkapacitást is lehetne bővíteni, akár állatorvosi laborok hasznosításával is.   Kunetz a felvetésre, amelyet saját, járványkezeléssel kapcsolatos élményeinkre alapozunk (Varsányi Bence történetét itt, az enyémet pedig itt olvashatjátok), hogy néha az egészségügyben dolgozók sem igazán forszírozzák a tesztelést, a szakember azt mondta, hogy maguk az orvosok is tisztában vannak a rendszer kapacitásának végességével, ezért gyakran nem tudnak tesztet kérni olyan esetekben, amikor ez egyébként indokolható lenne.   „Ilyenkor két rossz közül kell választania az orvosoknak” – fogalmazott, utalva arra, hogy az orvos döntésével valakit mindenképpen hátrányos helyzetbe hoz.   Kunetz arról is beszél a podcastban,   miért problémás az ingyenes influenza elleni védőoltás bevezetése jelenlegi formájában, melyik járványügyi intézkedésről gondolja azt, hogy a Hírcsárdába illik, és hogy tesztelés szempontjából mely országokat tartja követendő példának.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Október 4-én tartottak választásokat Közép-Ázsia egyik legszegényebb országában, Kirgizisztánban. Ennek eredményét az induló 16 párt közül 11 nem ismerte el, ezt követően pedig tüntetések törtek ki az országban. Az legalábbis gyanús, hogy a négy parlamentbe jutó párt közül mindegyik szorosan kötődött – akár rokoni, akár baráti szálakon – a regnáló államfőhöz, Szooronbaj Dzsejenbekovhoz.   A zavargásokat látva Dzsejenbekov és a miniszterelnök, Kubatbek Boronov is benyújtotta lemondását.   Az új kormányfő, Szadir Zsaparov első intézkedéseként egy hónapig tartó amnesztiát hirdetett azoknak a korrupt közéleti szereplőknek, akik harminc nap alatt visszafizetik az általuk államkasszából meglovasított pénzeket.   Az ötlet szépséghibája, hogy a kirgiz jogszabályok szerint ilyenre egyelőre nincs lehetőség.   Megbízhatnak politikai ellenfelei Zsaparovban? Államférfiúi kiállás vagy hideg számítás van Dzsejenbekov és Boronov lemondása mögött? Hogy működik az a demokrácia, amelyet nem ideológiák, hanem sokkal inkább az országban élő különböző törzsek rokoni viszonyai határoznak meg? Ezekre a kérdésekre Ilyash Györggyel, a Külügyi Intézet kutatójával keressük a válaszokat.   A Budapesti Corvinus Egyetem docensével, Nagy Sándor Gyulával pedig Bolíviáról beszélgetünk. Az országot 2019-ig vezető szocialista Evo Moralesnek köszönhetően bolíviaiak tömegei emelkedtek ki a szegénységből – tavaly azonban gyanús körülmények között tudta csak megnyerni a választásokat, a közfelháborodás és a hadsereg pedig el is űzte az országból.   Egy évvel a dicstelen menekülése után – amelyhez kénytelen volt mexikói kormányzati segítséget igénybe venni, és azóta sem térhetett vissza Bolíviába –   Morales pártja, a szocialista MAS jelöltje, Luis Arce sima győzelmet aratott riválisa, Carlos Mesa felett.   Ennek köszönhetően a nemzetközi baloldal által – egyáltalán nem alaptalanul – sztárolt Morales is számolhatja vissza a napokat, mert hamarosan minden bizonnyal újra hazája földjére léphet.   De milyen szerepe lehet otthon az első őslakos államfőnek? Mi történt Bolíviában az elmúlt egy évben, ami miatt a korábbi választásokon csaló párt mégis magabiztos győzelmet arathatott? Szerepet játszhatott az Egyesült Államok Morales tavalyi megbuktatásában?   Az e heti Helyzetből kiderül.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Szó sincs kiskörúton vagy nagykörúton belüliségről. Én például egészen messze lakom a kiskörúttól”   – mondta a Helyzetben Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, korábbi MTA-elnök pártja, az Új Világ Néppárt (ÚVNP) megalakulását követő sajtótájékoztató után.   Pálinkás később is hangsúlyozta, hogy nem egy újabb, csak az értelmiséget megszólító párt alakult az ÚVNP-vel. Szerinte természetes, hogy először az ismeretségi körükből toboroznak tagokat, most pedig a munka azon része indul el, amelyben a növekedésé lesz a főszerep.   „A legfontosabb feladat, hogy most a területi szervezeteket felépítsük, és megtaláljuk helyben azokat a jelölteket, akik az Új Világ Néppárt színeiben kívánnak akár előválasztáson vagy ha azon nem, akkor rendes országgyűlési választáson elindulni” – tette ehhez hozzá Ábrahám Júlia, az ÚVNP alelnöke, korábbi LMP-s elnökségi tag.   Csütörtökig egyébként 12 tagja volt az ÚVNP-nek: köztük Pálinkás Józsefen és Ábrahám Júlián kívül részt vett az alapításban Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász, Szent-Iványi István volt SZDSZ-es külpolitikus, Reichert János publicista, Horváth János író és az egykori KDNP-tag Sós Károly.   A podcastban arról is kérdeztük Pálinkás Józsefet és Ábrahám Júliát, hogy állnak a miniszterelnöki ambíciókkal, részt vennének-e az ellenzéki összefogásban még akkor is, ha Bíró Lászlóhoz hasonló múltú figurákkal is kompromisszumot kellene kötni, vannak-e szerintük Fidesz-árvák, akiknek szimpatikus lehet a kezdeményezésük, illetve hogy miből és hogyan fogják finanszírozni a tevékenységüket.   Az utca embere pedig az interjú előtt hallható riportban azt mondja el: hallott-e egyáltalán Pálinkásék pártjáról.   Csütörtökön írtunk az Új Világ Néppárt bemutatkozó sajtótájékoztatójáról, illetve jobboldali közéleti szereplőket is megkérdeztünk arról, mit szólnak Pálinkás kezdeményezéséhez.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Megmosolyogtató a gondolat, hogy az ellenoldal a kommunikációt erősíti, mindenesetre néha olyan, mintha ők sem kommunikálnának egymással”   – fogalmazott a Helyzetben Csernai Mihály, az SZFE Hallgatói Önkormányzatának elnöke. Csernai ezzel arra utalt, hogy Vidnyánszky Attila, az SZFE kuratóriumának élére kinevezett elnök korábban még arra tett ígéretet, hogy a struktúraváltozások nem jelentenek majd változást a tanári karban is – ehhez képest a kuratórium másik tagja, Lajos Tamás nem sokkal később már arról beszélt, hogy egy új campuson, új tanárokkal akár alternatív oktatást is elindíthatnak.   Hallgatótársa, Aujeszky Nóra pedig arról beszélt, hogy nagyon egyszerűek az elképzeléseik: az új vezetés vagy garantálja az autonómiájukat, vagy nem – amíg pedig ez nem történik meg, ők biztosan kitartanak.   De van-e olyan forgatókönyv, ami alapján Vidnyánszky Attilát is elfogadnák az SZFE élén? Mit kezdenek az ellenzéki szavazók túlzott elvárásaival, akik már a NER megdöntőit látják bennük? És hogy vitte el a tiltakozásuk hírét az SZFE-s szájmaszk Romániába is?   Minden kiderül a podcastból, amiben Aujeszkyn és Csernain kívül megszólal Dér Asia és Gálosi Dóra, két másik SZFE-s hallgató is. Az SZFE őrei elmondják, milyen munkával jár nekik az épületek folyamatos őrzése, és mit tesznek majd, ha egyszer maga Vidnyánszky Attila próbál bejutni az épületbe.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Mintegy hatezren válaszoltak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által márciustól vezetett, negyedik körénél tartó kérdőívre. A kutatók a társadalom járványhoz való viszonyáról akartak többet megtudni.   Az ELTE szociálpszichológia tanészékének vezetője, Kende Anna elmondta: a – nem reprezentatív – kutatásukból kiderült, hogy voltak ugyan, akik a határozott, feltétlenül irányt mutató intézkedéseket nagyra becsülték, de a társadalom jelentős része észszerűen tudott a járványhoz viszonyulni. Kiderült például, hogy az idősekkel szembeni szolidaritás és az összefogás érzése is megnőtt, ugyanakkor a politikának – bár vannak erre utaló jelek – nem sikerült végletesen megosztania a társadalmat.   „Magyarország megúszta a járvány első hullámát, és ez elkényelmesített minket. Tartok tőle, hogy ez még visszaüthet”   – fogalmazott Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a Helyzetben. Hann hozzátette, a kormány felelősségét is nagynak látja abban, hogy kommunikációjával a politikai megosztottságot akarta fokozni.   A podcastból kiderül, hogy álltak a kritikus, akár Gődény György-féle megszólalásokhoz a magyarok a járvány alatt, a tavaszi szigorú vagy az őszi, jóval lazább védekezéssel elégedettebbek-e és miért nem kell tartania a kormánynak attól, ha az áldozatvállalásra is felhívja a figyelmet.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Szeptember 11-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményben tudatta, hogy nem hosszabbítja meg a Klubrádió 92.9-es frekvenciára szóló jogosultságát. A döntést indoklása szerint a Klubrádió „működése során több alkalommal megsértette a médiatörvény rendelkezéseit, amely jogsértések miatt a Médiatanács különböző jogkövetkezményeket alkalmazott”.   Bár a rádió február 14-ig még biztosan sugározhatja adásait a mostani frekvencián, az Azonnalinak a az NMHH közleményének megjelenése után nyilatkozó Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója és jogásza elmondta, hogy szerintük „semmilyen jogalapja nincs a döntésnek”, és komolyan vehető érveket sem sorakoztatott fel a Médiatanács az engedély elvételének jogosságára.   Továbbra sem meggyőzőek az indokok   Azóta már bővebb indoklás is érkezett a Médiatanácstól a rádióhoz. De a Helyzetben megszólaló főszerkesztőt, Pataki Gábort ezek sem győzték meg a döntés jogosságáról.   „Nekem csak nő a májam, mert tartalmi szempontból semmilyen kifogást nem találtak” – mondta Pataki, aki szerint az NMHH elsősorban a zenei kvóták be nem tartását, adminisztrációs problémákat és az adatszolgáltatásban tapasztalható csúszásokat nehezményezte.   „Hét év alatt a Médiahatóságnak 65 ezer forintnyi bírságot fizetett a Klubrádió. Ez szerintem negatív világcsúcs, nincs még egy olyan médium Magyarországon, amely ilyen kevés bírságot fizetett volna”   – tette hozzá.   Netes rádió lehet a Klubrádióból   Ahogy az NMHH döntését követően Stock, úgy Pataki is óvatosan beszélt a Klubrádió jövőjéről. Egyelőre biztos, hogy jogi úton támadják meg a frekvenciaengedély elvételét, és mindent megtesznek azért, hogy visszaszerezzék a 92.9-es hullámhosszot – amelyen jelen állás szerint 2020 február 14-ig szólhat a Klubrádió –, de a háttérben már készítik a tervet arra az esetre is, ha nem járnának sikerrel.   „A minimum cél, hogy netes rádióként továbbra is működjünk”   – hangsúlyozta Pataki, aki emellett valamilyen podcastrendszer elindítását is elképzelhetőnek tartja.   Pataki a Klubrádió félévente indított – és jelenleg is éppen futó – támogatói kampányáról is beszélt. A rádió már tíz éve gyűjt adományokat, bevételei túlnyomó részét az ebből befolyó összegek teszik ki. A mostanra kitűzött céljuk 80 millió forint – amelynek a podcast szerdai felvételekor már a negyedét összeadták a hallgatók, pénteken délben pedig a 37 millió forintot is átlépte a számláló.   Így Stockhoz hasonlóan Pataki is azt hangsúlyozta, hogy a rádió fennmaradása – történjen az bármilyen formában – elsősorban a hallgatókon múlik.   Arról, hogy a szerkesztőségben milyen hangulat uralkodik az NMHH bejelentése óta, hogy miért tartja méltatlanul alábecsültnek a rádiók befolyását a mai médiatérben a Klubrádió főszerkesztője, milyen tapasztalatokat szereztek az NMHH-val vívott korábbi perekben, és hogy mit tehet a rádióért az ahhoz korábban közel álló Köves Slomó, mind szó esik a podcastban.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Kilencven százalékuk biztosan”   – mondta Tímár Ilona, a gyerekek által csak Icu néninek hívott intézményvezető a Helyzetben Abaújkéren arra a kérdésre, hogy kihullanának-e az állami oktatási rendszerből a náluk tanulók, ha nem lenne a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott iskola.     Márpedig a MET budapesti és hátrányos helyzetű kistérségekben működő oktatási intézményei roppant nehéz helyzetbe kerültek, miután a kormány felére, 95 millió forintra csökkentette a többlettámogatásukat a 2020/21-es tanévtől. Jövőre pedig már egy forintot sem kapnak. Erről Iványi Gábor, a MET vezetője hírlevélben írt augusztus végén. A Maruzsa Zoltánnal folytatott tárgyalásokon Iványi szerint a köznevelésért felelős államtitkár azzal indokolta a forrásmegvonást, hogy „nem térül meg az, amit az elmúlt tizenöt évben a MET oktatási intézményeire fordítottak”.   A podcastban is megszólaló Iványi és Tímár is azt gondolja: sokkal valószínűbb, hogy politikai szándékok húzódnak meg a döntés mögött, amelyek a MET elnökének kormánykritikus megszólalásaitól nem függetlenek. Iványi ezért arra a kérdésre is válaszol a podcastban, hogy nem gondolkozott-e el soha azon, hogy a túlélés érdekében alábbhagy Orbán Viktor kritizálásával.   A Wesley János Iskolát igazgató Tímár elmondása alapján 180 nappali tagozatos iskolás mellett 80 óvodás és 60-70 esti tagozatos tanul náluk – nekik pedig az egyetlen kitörési lehetőség a MET által fenntartott iskola. A Wesley több okból is kulcsfontosságú a környéken: a javarészt cigány származású és nagyon nehéz körülmények közül érkező gyerekek sok esetben már több nevelőcsaládot és iskolát is megjártak, amíg Abaújkérre kerültek.   A borzasztó, sokszor erőszakos családi háttér, amelynek szinte egyenes következménye a magatartásbeli problémák felerősödése; valamint az, hogy sok esetben a gyerekek a legalapvetőbb viselkedés- és kulturális minimumszabályokkal sincsenek tisztában a legtöbb állami intézményből rövid úton kirúgással jár.   „Mi senkit nem utasítunk el, mindenkinek megadjuk az esélyt” – ezt már Ivánné Varga Éva, a Wesley Iskola kollégiumának vezetője mondta. Az áldozatos munkájuknak pedig meg is van az eredménye: habár   a kompetenciaméréseken a gyerekek jóval átlag alatt teljesítenek, de ez hátterüket tekintve nem mérvadó. Ellenben minden egyes év végén sikerrel teljesített vizsga hatalmas siker Tímár Ilona szerint. Ez jelentheti a kiutat a nyomorból,   amelyből a Wesley nélkül a térségben nincs esély.   A podcastban több kollégista is betekintést enged abba, milyen elképesztő körülmények közül érkezett a Wesleybe; Iványi Gábor elmondja, miért nem készít a szorongatott helyzetük ellenére sem b tervet és az is kiderül, milyen nem mindennapi feladatok elé állítják a gyerekeket Abaújkéren a pedagógusokat, akik ennek ellenére mindegyikükért küzdenek.    Hamarosan videóval és cikkel is jelentkezünk a témáról. A nehéz helyzetbe került MET munkáját pedig ezen a linken lehet támogatni.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Nem látom, hogy miért ne állhatna vissza minden gyorsan. Főleg, ha lesz vakcina”   – fogalmazott a Helyzetben Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője. A szakember szerint ugyanis nem kell elhúzódó válságra számítani a koronavírus-járvány miatt, hiába estek vissza jelentősen a gazdasági mutatók.   Nem ért vele egyet Bod Péter Ákos korábbi MNB-elnök: Bod szerint   „lerombolni mindent gyorsabb – és ez a vírusnak most bizony sikerült – helyreállítani nehéz”,   és úgy látja, a járvány miatt jelentős változások előtt állunk, mert „semmi nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt”. Emlékeztetett: a rendszerváltás után kilenc évre volt szüksége a magyar GDP-nek ahhoz, hogy ismét a rendszerváltáskor látott szintre kapaszkodjon vissza.   Bod emellett azt mondja, attól is tart, hogy a társadalmi feszültségek kiéleződnek. Ennek szerinte már most is vannak jelei, amelyek például a maszkhordás körüli vitákban jelentkeznek. Valamint szerinte a bűnbakkeresés eljuthat oda, hogy a válság miatti elégedetlenséget populista politikusok lovagolják meg, és a választók az ő üzeneteikre lesznek vevők.   Balásy ugyanakkor úgy látja: a mostani válság többek között éppen abban tér el a 2008-ban kirobbanttól, hogy ezúttal nincs kit hibáztatni. „Tíz évvel ezelőtt az emberek meggyűlölték a bankokat, esetleg a kormányokat vagy a felügyeleteket, amelyek – mondjuk úgy – összehozták a 2008-9-es pénzügyi válságot. Trump megpróbálja Kínára kenni, de azzal mindenki tisztában van, hogy a kínaiakat ez ugyanolyan váratlanul érte” – fogalmazott az elemző.   Erre válaszolva Bod kifejtette: hiába érintette Kínát is érzékenyen a járvány és következményei, a kelet-ázsiai ország gazdasága még így növekedni fog idén, ellentétben az amerikaival, ami további feszültségekhez vezethet.   Hogy a két szakértő mit gondol az áprilisban a kormány által meghirdetett gazdaságvédelmi akciótervről; hogy értékelik Matolcsy György optimista gazdasági jóslatait és hogy miben maradhatunk le más országok mögött, mind kiderül az e heti Helyzetből!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Mikor tűz alatt van az ember, sokszor jobban teljesít, mint békés környezetben”   – mondta a Helyzetben Balogh Ákos Gergely, az Index új főszerkesztő-helyettese, utalva arra, hogy a július végén felmondott eddigi újságírók helyére igazolt munkatársakat komoly kritikák érik. Erre elmondása szerint fel is készítette új kollégáit: „mindenkinek elmondtam, hogy az első egy-két hétben egészen közeli ismerősöktől fog méltatlan kritikákat kapni, amivel nem könnyű együtt élni. Úgy látom, egyelőre jól bírják a csapattagok.”   Balogh szerint nincs rendjén, hogy még „senkinek rá sem léptek a tyúkszemére”, máris hullarablónak nevezik az új indexeseket. Főleg azért, mert szerinte az Index esetében nincs hulla.   A hullarablózás Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely elemzője szerint is „nagyon erős kifejezés”,   de valóban „felvetődnek morális problémák, amikor az egykori indexesektől ilyen szakmai kiállást látunk”.   Urbán hangsúlyozta, hogy sokan egzisztenciájukat tették kockára a felmondásukkal. Balogh erre úgy válaszolt, hogy tudomása szerint többeknek „előnyös közös megegyezést kötöttek, és ezt követően játsszák a forradalmárt”. Urbán azonban emlékeztetette Baloghot, hogy ízléstelen olyan emberekkel kapcsolatban így megnyilvánulni, akik erre nem tudnak reagálni.   Az adásba egyébként több korábbi Index-munkatársat is megpróbáltunk meghívni, de nem vállalták a szereplést.   Piacvezető maradna az Index   Habár egyelőre a távozó nagyjából kilencven munkatárs helyett csak mintegy harmincan érkeztek a laphoz, Balogh egyértelmű célként fogalmazta meg az Index piacvezető pozíciójának megtartását.   Szerinte a minimum az, hogy egy év múlva – de akár előbb is – ismét az index.hu lesz az „elsőszámú magyar újság.”   Urbán szerint az Index van annyira erős márka, hogy 600-700 ezer olvasót még a jelenlegi környezetben is meg tudjon tartani. Erről az alapról indul a munka az új stábbal, azt pedig a munkájuk minősége dönti majd el, hogy innen feljebb vagy lejjebb kúsznak a számaik.   A fidelitasos múlt nem jelent semmit   Balogh korábbi prominens fidelitasosként, az orbanviktor.hu egykori üzemeltetőjeként, a mandiner.hu Tombor Andrásnak történő eladásával, illetve a ma már egyértelműen kormánypárti Mandiner hetilapban vállalt szerepével nem tűnik garanciának arra, hogy az Index elkerülje a kormánypártivá válást.   „Az a cél, hogy az Index egy jó újság legyen. Annyit biztosan nem fogjuk emlegetni a függetlenséget, mint teszik azt sokan, miközben egyáltalán nem biztos, hogy minden oldalról függetlenek” – fogalmazott Balogh, hozzátéve, hogy   szerinte például a 444-en is van szubkulturális nyomás, ami befolyásolja az ott dolgozókat.   Ugyanakkor megjegyezte, hogy az Indexen „nem lesz politikai nyomás” – a politika befolyásával kapcsolatban aztán később árnyaltabban fogalmazott, mindenesetre szerinte az új szerkesztőség „példátlanul sokszínű” lesz.   Szerinte a 2017 előtti mandiner.hu-t – melynek alapítója volt – a jobboldalon is kritizálták, a markánsan kormánypárti Mandiner hetilapban pedig már 2020 januárja óta nem vállal szerepet.   Jöhet a Gerényi-terv   Balogh az előző szerkesztőség egik „casus bellijének” nevezte a sokat kritizált Gerényi-tervet (amelyet az Azonnali kisebbségi tulajdonosa, Gerényi Gábor készített), amelynek belengetése az Indexnél végül szinte a teljes szerkesztőség távozását okozta.   Szerinte egyébként a régi szerkesztőség a távozásával „szinte kötelezővé tette, hogy a Gerényi-terv bizonyos elemei megvalósuljanak.”   Most Balogh azt mondja, egyelőre nem tudja, milyen részek valósulnak meg a tervből, mert egyelőre stabilizálniuk kell az oldalt, de várhatóan előbb-utóbb néhány elemet be fognak emelni a működésbe.   Urbán szerint ugyanakkor egy erős, egységes szerkesztőséghez „valószínűleg szükséges, hogy ne kiszervezett rovatok és BT-s emberek dolgozzanak ott” – márpedig a Gerényi-terv legfontosabb és legtöbbet kritizált eleme a munka kiszervezése külsős cégeknek és munkavállalóknak.   Szerinte ugyanakkor egyértelmű, hogy egy ingyenesen működő portálnak a visszaeső hirdetési bevételek mellett újra kell gondolnia a finanszírozását. Még akkor is, ha az Index körüli viták alatt erről a témáról elkerült a fókusz.   „Mit jelent az, hogy Vaszily Miklós féle arcok?”   A felvetésre, miszerint az Index korábbi szerkesztőségének felmondása érthető, mivel olyan figurák is jelen voltak a háttérben, mint Vaszily Miklós – az ember, aki egyebek mellett az Origo és a TV2 kormánypropagandává alakításáért is felelt – Balogh azt válaszolta, hogy mióta Vaszily eladta a Portfoliót, „folyamatosan a magyar média egyik top menedzsere, és az a sokszor dehonásztáló értelmezési keret, amelyben megjelenik, méltatlan és igazságtalan.”   A Mérték munkatársa szerint azonban Vaszilyt összetetten kell vizsgálni, hiszen egyrészt igaz, hogy egy „kiváló médiamenedzser, aki nagyon érti a digitális médiát”, de nem lehet megfeledkezni arról a szerepéről, amit több magyar sajtótermék kormánypártivá változtatásánál vitt.   Urbán szerint amíg Balogh nem látja komplexen Vaszily szerepét, nem fogja megérteni sem a távozó indexeseket, sem azt, miért kap az új Index-szerkesztőség kemény kritikákat.   Hogy számít-e – akár Vaszily, akár más miatt – politikai konfliktusra, arra a kérdésre Balogh egyértelmű igennel felelt.   „Politikai konfliktus és nyomás mindig van. Főleg, ha az ember fontos szereplő. A nyomás jöhet a kormányzattól vagy a Soros-hálózattól, hol így, hol úgy… Az a fontos, hogy a másik fél érezze, hogy tudsz nemet mondani” – fogalmazott Balogh, és egyben határozottan állította, hogy az Indexen nem lesz sztori, amit ne hozhatnának majd le.   Urbán és Balogh ezen kívül vitatkozott még a Mérték által közzétett, rosszul sikerült Index-kifigurázásról, arról, hogy mi alapján válogatják az újonnan felvett újságírókat a laphoz és arról, hogy valóban D. Bányász Gergő lehetséges szerződtetése miatt mondott -e igent sok újságíró új vezetőség hívására.   CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

 „Körülbelül hétszer annyi tömeg van az univerzumban, mint amennyi világít. Ami ezen kívül van, az a sötét anyag”   – így írta le a Helyzetben Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusa a sötét anyagot, amelynek kutatásáért a professzor a Viktor Ambartsumian-díjat is elnyerte.   Persze a sötét anyagról bővülő tudásunk legfeljebb a fizikatankönyvekben lehet majd egy-egy új fejezet érdekes adaléka, a hétköznapjainkat ez majd aligha befolyásolja.   Szalay azonban távol van attól, hogy elefántcsonttoronyban ülő tudósnak lehessen nevezni:   a segítségével laikusok működtek közre meglepő hatékonysággal a galaxisok osztályozásában,   mi több, a Jim Gray és Szalay által elindított Sloan Digital Sky Survey égboltfelismerési program érdeme az is, hogy ma már akár holland iskolai tanárok is tehetnek a Földtől többmillió fényévnyire lévő objektumokkal kapcsolatos felfedezéseket.   Emellett az asztrofizikus felismerte a big datában rejlő lehetőségeket is. A Sloannal kapcsolatban megjegyezte: a big datának hála, korábban hosszú hónapokat igénybe vevő tevékenységek percekre rövidültek, mert ma már elég az érdeklődőknek leülni a számítógépük elé, néhány adatot megadni, és hamar eldönthetik, hogy érdemes-e tovább kutakodniuk, mert a hipotézisüket gyorsan megerősíti vagy megcáfolja a rendelkezésre álló adatmennyiség.   „Vannak a big datának árnyoldalai is” – ismerte el ugyanakkor Szalay, aki látja, hogy a társadalom és a politika nem feltétlenül tudja vagy akarja nemes célokra használni a kezébe kerülő, big datával járó hatalmat, és ezt „ijesztőnek” tartja.   Ijesztő lehet az is, hogy egy 2016-ban róla írt cikkben azt mondta a 444-nek, hogy   35 év múlva már lesz az emberi értelemhez mérhető mesterséges intelligencia.   Bár szerinte ez a folyamat némiképp megakadt az elmúlt években, ugyanis a jelenlegi MI-ket gyakran könnyű összezavarni (egy arcfelismerő mesterséges intelligenciának ma még nagy kihívást jelent például, ha valaki olyan pólót vesz fel, amelyen arcok vannak), de a tudós tartja állítását: harminc évnél sokkal tovább már nem kell várnunk arra, hogy hozzánk hasonló értelmi képességekkel rendelkező gépek is legyenek a világon.   Szalay sokoldalúságát bizonyítja, hogy a fentiek mellett a rák- és agykutatásban is jelentős projektbe kezdett.   A podcastban beszél arról is,   hogyan segítette őt Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa, és hogy mit gondol zenészként híressé vált kollégájának tudományos munkájáról.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Vállalom: propagálom a családot és a kereszténységet, mert szerintem ezek értéket jelentenek!”   – mondta Dúró Dóra független országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk elnökhelyettese Dombos Tamás kérdésére a Helyzetben, amikor a melegjogi és LMBTQ-emberekkel szembeni érzékenyítéssel foglalkozó szervezet ügyvivője arról érdeklődött, hogy mit értenek a Mi Hazánkban „melegpropaganda” alatt.   Idén a Pride leglátványosabb eseményét, a felvonulást ugyan a járványveszély miatt nem rendezhették meg, de az LMBTQ-emberek melletti kiállás egyes jelképei így is kicsapták a biztosítékot a szélsőjobboldalon: olyannyira, hogy az Aryan Greens nevű ferencvárosi ultracsoport leszedte a IX. kerületi önkormányzatra erre a hétre kitett szivárványos zászlót, és a Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd is hasonlóan tett előbb a fővárosi városházán lévővel, valamint az újbudai önkormányzat előtt felhúzottal.   Őt azóta rabosították és házkutatást is tartottak nála – erről is szó volt a Helyzetben, mivel Dúró Dóra (Novák Előd felesége) szerint éjszaka „egy csavarhúzó miatt” zavarta meg családjukat a rendőrség.   „A Pride minden évben megbotránkoztat”   Legalábbis Dúró Dóra szerint, aki azt mondja: rendszeresen előfordult a Pride-felvonulásokon, hogy „másokban megbotránkozást keltő cselekmények” történnek. Ezzel szemben Dombos Tamás szerint erről szó sincs, sőt, ha ilyen lenne, akkor a rendőrség biztosan intézkedne. Emellett úgy látja: az, hogy kiben mi kelt megbotránkozást, meglehetősen szubjektív megítélés alá esik.   Az országgyűlési képviselő viszont azt mondta: a rendőrség kettős mércéje abból is jól érzékelhető, hogy a Pride-ra szervezett ellentüntetésüket nem engedélyezték a hatóságok. Dombos szerint azonban mivel korábban is előfordult, hogy szélsőjobboldali ellentütetők megdobálták vagy meg is verték a Pride résztvevőit, a rendőrség jól döntött.   Hogy Dombos Tamás miért tartja köztörvényes bűnözőnek Toroczkai László Mi Hazánk-elnököt,   hogy Dúró Dóra miért gondolja megfelelő megoldásnak a tizenéves homoszexuálisok „kezelésére” a pszichológusok által konszenzusosan elutasított, Németországban egyenesen betiltott reperatív terápiát, és hogy a Háttér Társaság szerint miért nem kell felháborodni a szivárványos Szent Koronán, az e heti Helyzetből kiderül.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Ez a választás is ordas nagy kamu”   – mondta az Azonnali szerkesztőségének kvázi belaruszistájává magát kinövő Illés Gergő arról, mennyire lehet komolyan venni az ellenzékiek esélyeit az 1994 óta hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka ellen a vasárnapi voksoláson.   Pedig ezúttal komolyan vehető kihívója is akad: még ha nem is volt egyszerű és eleve eltervezett az útja, de végül három nő áll ki ellene (több más, kevésbé esélyes indulóval együtt), akik minden idők legnagyobb ellenzéki tüntetésein is felszólalnak. Szjvetlana Tihanovszkaját a korábbi bankár Viktar Babarika és az üzletember Valerij Capkala is biztosította támogatásáról. Ők egyébként mindketten maguk is elnökjelöltek akartak lenni, csak erről a Lukasenka-féle államvezetés egészen mást gondolt.   Mindeközben hiába a nagyon szoros viszony Belarusz és Oroszország között, néha egészen érthetetlen konfliktusokba keveredik egymással a két ország.   Pedig a függés egymástól kölcsönös, még ha aszimmetrikus is   – mondta el a Helyzetben Rácz András, a Német Külügyi Intézet (DGAP) munkatársa.   Napokkal a választás előtt például 33 oroszt fogtak el Minszkben, akiket Lukasenka azzal vádol, hogy zsoldosok, és be akartak avatkozni a belarusz választásba. De miért tennék? Nem felel meg Oroszországnak Lukasenka? Inkább látnák Tihanovszkaját elnökként? Vagy színjáték az egész? Rácz András podcastunkban elmondja, melyik a legvalószínűbb forgatókönyv, valamint betekintést ad Vlagyimir Putyin és Lukasenka se veled, se nélküled kapcsolatába is.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Drágám, összenyomtam a NASA hasznos terhét!” – ezt a díjat hozta el a NASA versenyén a nem kevésbé jó nevű Puli Space Technologies, amelynek tizenhét tagjából tizenhatan magyarok, és mindannyiukra igaz, hogy munkaidejük után foglalkoznak a Pacher Tibor alapította Puli Space projektjeivel.   Legutóbbi fejlesztésük, amellyel a NASA elismerését is kivívták a Puli Water Snooper, vagyis egy műszer, amely víz után „szaglászhat” majd a Holdon.   De várjunk csak. Víz? A Holdon?   „Nem feltételezzük, hanem tudjuk, hogy van. Természetesen nem csobogó patakokat kell elképzelni” – mondta a Helyzetben Pacher. Találmányuk elsősorban a méretei miatt nyerte el az amerikai űrkutatási központ tetszését: sokkal kisebb és könnyebben hordozható, mint a korábbi, hasonló műszerek.   Pacher szerint akár egy tenyérben is elfér, ráadásul a megépítéséhez szükséges alkatrészeket hétköznapi boltokban is be lehet szerezni. Persze az űrben és a Holdon tapasztalható körülményekhez azért fel kell azokat turbózni.   Pacher Tiborral nemcsak a víz után szaglászó Puli-fejlesztésről, hanem az emberiség Marsra jutásáról, az utóbbi években a nagyhatalmak között kialakuló űrversenyről, a magyar űrkutatás szükségességéről és hasznáról, valamint Bruce Willisről és Elon Muskról, illetve arról is beszélgettünk:   miért akarnak egyáltalán az emberek kijutni a világűrbe?   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Ha mindenki úgy áll fel a tárgyalóasztaltól, hogy elégedett, az annak a jele, hogy minden bizonnyal jó megállapodás született” – mondta a Helyzetben Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő az Európai Tanács kedden zárult tanácskozásáról. Ezen az Európai Unió tagállamainak vezetői elfogadták a következő hétéves költségvetési ciklus több, mint 1000 milliárd eurót kitevő büdzséjét, valamint határoztak a 750 milliárd eurós, hitelből finanszírozott koronavírus-mentőcsomagról.   A 750 milliárd euróból 390 milliárd vissza nem térítendő támogatásként lesz szétosztva a tagállamok között, a maradék 360 milliárdot pedig kedvező feltételekkel vehetik majd fel az Európai Központi Banktól az Európai Bizottságon keresztül.   Ez történtelmi lépés, hiszen eddig az EU tagállamai közösen sosem adósodtak még el.   Inotai András az Azonnalinak erről azt mondta, a közös teher egy föderatívabb EU-t fog eredményezni. Ezzel Hidvéghi is egyetért, de a Fidesz szuverenitást hangsúlyozó és a mélyebb integrációt elutasító retorikája ellenére alapvetően jónak tartja ezt a lépést.   Ujhelyi István szerint Orbán Viktor Brüsszelben „négy-nullás vereséget szenvedett”, utalva ezzel arra, hogy a miniszterelnök parlamenti felhatalmazással ment ki az Európai Tanács tárgyalásaira, de szerinte négy céljából egyet sem tudott elérni. Ráadásul szerinte az EU-s támogatások jogállamisághoz köthető kifizetése jól láthatóan bonyodalmakat fog okozni a magyar kormánynak.   Ezzel szemben Hidvéghi úgy látja, Ujhelyi „vágyvezérelt” gondolatokat fogalmazott meg, és a jogállamisági kritériumok bekerülése az Európai Tanács által elfogadott szövegbe szerinte pozitív fejlemény,   mert így jobban lehet majd tisztázni magukat az egyes tagállamoknak az ilyen vádak alól.   Hogy a jogállamisági kritériumok pontosan hogyan jelenhetnek meg a jövőben az EU működésében, mekkora újdonságot jelent egyáltalán ezek megfogalmazása, arról pedig Bakó Beával, az Azonnali főszerkesztőjével és a téma jogász kutatójával beszélgettünk (részletes elemzését a témáról itt lehet elolvasni az Azonnalin).   NYITÓKÉP: Vitárius Bence  

„Elhiszem, hogy sokan hozzászoktak, hogy nem kell betartani a szabályokat, de ez most megváltozik”   – mondja a Helyzetben Garai Dóra VII. kerületi önkormányzati képviselő, aki az Élhető Erzsébetváros civil csoport képviseletében jutott be a testületbe. Ők voltak azok, akik a 2018-as népszavazáson az éjféli záróra mellett kampányoltak. Garai szerint a koronavírus-járvány miatt elmaradó bevételek nem jelenthetnek akadályt a vendéglátósoknak, hogy a júniusban elfogadott rendeletnek megfelelő átalakításokat elvégezzék szeptemberig. (A határidő rövidsége miatti problémákról részletesen is írtunk ebben a cikkünkben.)   Nem értenek vele egyet azonban a vendéglátósok: szerintük több időre és párbeszédre lenne szükség. A Helyzetben megszólaló Kőműves Zsófia, a Hivatal nevű Madách téri kocsma üzemeltetője is a megfelelő kommunikációt hiányolja, bár szerinte ebben az utóbbi napokban már van előrelépés. Példaként említette a közterület-felügyelőket, akik a rendelet életbe lépése után hetente háromszor-négyszer is ellenőrizték a teraszok este 10-kor történő bepakolását – ez már korábban is szabály volt, erre utalt Garai is –, ezzel pedig már vendégeket is ijesztettek el. Mióta azonban az önkormányzatnál jelezte a problémát, az ellenőrzések is ritkábbak.   A rendelet értelmében egyebek mellett a boltok este tíz és reggel hat óra között nem adhatnak ki alkoholos italt, éjfél és hat óra között csak azok a helyek maradhatnak majd nyitva, amelyek erre külön engedélyt kapnak az önkormányzattól, rendszeres, pontosan meghatározott takarítást várnak el a vendéglátósoktól a saját helyük előtt, csendvédelmi beruházásokkal pedig biztosítaniuk kell a környéken lakók nyugalmát. Kőműves szerint a rendelet alapvetően nem rossz, de „szükség van finomhangolásra”, és a podcastban el is mondja, milyen változtatások lennének fontosak.   Bódis Gábor, a Metropolitan Egyetem tanára, turisztikai szakértő úgy látja, a bulinegyed mint termék, egyébként is átalakításra szorult, ezt a rendelet minden bizonnyal felgyorsítja majd. Szerinte azonban alaposan „félrecsúszott” a rendelet meghozatala. Bódis elmondta:   elkerülhetetlen, hogy több vendéglátós tönkremenjen, ugyanakkor a bulizni vágyók igényeit továbbra is ki kell elégíteni, ezt pedig nem lehet csak úgy áthúzni jogszabályokkal.   Kőműveshez hasonlóan abban bízik, hogy a viszontagságok ellenére egy átalakult, akár igényesebb formában fennmarad a bulinegyed.   Az Élhető Erzsébetváros önkormányzati képviselője, Garai Dóra pedig azt is elmondja: mit gondol arról, hogy fideszes képviselőtársai – köztük a 2019-ben leváltott polgármester, Vattamány Zsolt – most vele együtt szavaznak a szigorítások mellett, holott korábban éppen a kormánypárti többségű önkormányzat hagyta elfajulni a bulinegyed körüli helyzetet.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„A térdükig lóg a munkatársaim nyelve”   – mondta Upor László a Helyzetben, arra utalva, hogy ez a nyár az SZFE-n nem olyan lesz, mint a többi, mert a következő másfél hónapban jelentős változásokat kell véghez vinniük. Az Országgyűlés kormánypárti többsége július harmadikán szavazta meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványi kézbe vonását, amelynek értelmében az SZFE fenntartója egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartozó alapítvány lesz.   Ezzel önmagában még nem lenne probléma, de az ITM fontos kérdésekre nem ad megnyugtató választ, miközben az egyetemtől azt várják, hogy – más, szintén alapítványi kézbe kerülő intézménytől eltérően – már szeptember elsején álljon készen az újfajta működésre. Upor László a kormánymédia fejtegetéseire is reagált, amelyek szerint az alapítványi működés segíteni fogja a szexuális visszaélések elleni küzdelmet.   Upor – akit az egyetem tavaly év végén jogszerűen rektorrá választott, a kormány azonban azóta sem nevezte ki – szerint azonban egyrészt az egyetem mindig példásan lépett fel a hasonló esetek ellen (amelyek egyébként nem az SZFE-n, hanem más intézményekben történtek, legfeljebb az elkövetők munkavállalói voltak az egyetemnek), másrészt pedig szerinte nem a működési forma határozza meg, hogy elkerülhetőek-e a visszaélések.   Milovits Hanna drámainstruktor- és Podlovics Laura bábszínészhallgatók pedig arról beszéltek, hogyan élték meg az ITM-mel történt tárgyalásukat, mit gondolnak a szakmájuk megosztottságáról, amelyet az egyetem átalakítása jól láthatóan még jobban elmélyít, miért gondolják, hogy az ő generációjukra már sokkal kevésbé lesz jellemző a széthúzás, valamint hogy miért ingatták a fejüket, amikor azt kérdeztük tőlük, hogy balos egyetem-e az SZFE? Az egyetemen uralkodó hangulatról is beszéltek a Helyzetben: szerintük sok társuk tart attól, hogy a karrierjét negatívan érintheti, ha most kiáll az igazságtalanságok ellen.   Laura hozzátette: úgy sejti, hogy a leghangosabban tiltakozók, így az ő nevük is felkerülhetett már valamilyen listára.   A podcast elején pedig egy riport hallható az SZFE-s hallgatók és szimpatizánsaik július 3-i, Kossuth téri tüntetéséről. Ebben több egyetemista mellett Karácsony Gergely főpolgármester arról beszél, mit tehet a főváros a színművészetisekért, Molnár Áron pedig elmondta, lesz-e új noÁr-rap az SZFE főszereplésével.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

Furcsamód a szélsőjobboldali Konfederacja szavazói lehetnek a mérleg nyelve a lengyel elnökválasztás július 12-i második fordulójában.   Nem egyértelmű ugyanis, hogy a tradicionalista, de gazdaságilag libertárius kispárt szavazói a kormánypárti Andrzej Dudát, vagy az ellenzéki Rafał Trzaskowskit támogatják-e majd voksukkal. Erről nem csak Wojciech Maziarski, a Gazeta Wyborcza újságírója beszél a Helyzetben, hanem Pál Benedek is erre jut az Azonnalin megjelent elemzésében.   Június utolsó hétvégéjén Franciaországban is választásokat tartottak. Ott az önkormányzati választás koronavírus-járvány miatt sokáig csúszó második fordulóját rendezték meg:   a voksolás elsöprő zöld sikereket hozott. Az ottani ökopárt olyan nagyvárosoknak adhat ezután polgármestert, mint Bordeaux, Lyon, Strasbourg vagy Grenoble.   Joel Le Pavous francia újságíró szerint azonban ettől még nem borítékolható, hogy Emmanuel Macron elnök kihívója két év múlva a zöldek népszerű vezetője, Yannick Jadot lesz – valószínűbbnek tartja, hogy ugyanúgy a szélsőjobboldali Marine Le Pen lesz majd a kihívója, mint az előző elnökválasztáson. Még úgy is, hogy az önkormányzati választásokon bemutatott blama miatt a francia kormány pénteken benyújtotta lemondását.   Kardos Gábor az önkormányzati választás és a kormány távozását követő fejleményeket is elemezte az Azonnalin: ő a francia újságíróval ellentétben úgy gondolja, hogy egész Európán végigsöprő zöld fordulat jele lehet, amit Franciaországban láttunk.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Az önvezető autók és okosvárosok felgyorsuló fejlesztése, a személyre szabott tömegtermelés elindulása, mindenhol elérhető szélessávú internet   – csak néhány az előnyök közül, amelyeket a Helyzetben megszólaló, az 5G-technológiával foglalkozó kutatók várnak a hálózat elterjedésétől.   Ugyanakkor mint mindennek, úgy az utóbbi időben nagy port kavaró 5G-techológiának is vannak hátulütői: a több internethasználattal és a megnövekedett fogyasztással kilövő károsanyag-kibocsátás és a privátszféra további sérülése az arcfelismerő technológiák tökéletesítésével csak egy pár a problémák közül.   De érdemes-e tartani az 5G-től?  Előnyökről és hátrányokról, várakozásokról és félelmekről, és persze vad konteókról beszélnek az eheti Helyzetben megkérdezett szakértők: Jakab Roland, az Ericsson regionális vezetője és az 5G magyarországi bevezetésén dolgozó 5G-koalíció elnökségi tagja; Vigh Zsombor, az MTA SZTAKI fejlesztőmérnöke; Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programvezetője és Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ sugárbiológiai és sugáregészségügyi főosztályának osztályvezetője.   Tudunk-e majd fifázni a villamoson és megöli-e a madarakat az 5G? A szakértők mindenre választ adnak!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Itt minden kibaszott rossz!”   – szólt a Szabad Polgárok Mozgalmát vezető Sergej Trifunović helyzetértékelése Szerbiáról az Azonnalinak.   A színészből lett szókimondó politikus azonban legalább elindul a választáson – nem úgy, mint Dragan Đilas korábbi belgrádi főpolgármester, akit ennek ellenére is főellenségnek nevezett ki a kormánypárti szerb média. Mindketten megszólalnak a podcastban, mellettük pedig Bakó Bea és Bukovics Martin a szerbül és magyarul is elérhető Autonomija.info szerkesztőjével, Pressburger Csabával beszélte meg, mi várható Európa alighanem legabszurdabb választásán.   Például azt, hogy Aleksandar Vučić már visszafogta a kampányolást, mert ciki lenne neki túl nagyot nyerni (az őt egyébként támogató nyugatnak mégis mutatni kell, hogy rendben vannak a díszletek), hogy Koszovó elismerése elkerülhetetlen, és ez akármekkora győzelmet is arat, megingathatja a pozícióját és azt is, hogy a haladókkal sokszor koalícióra lépő Vajdasági Magyar Szövetségnek miért nagyon ambivalens a kapcsolata Vučić-tyal.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Nem baj, ha Biden szájából a kapa is kilóg, Trump sokkal rosszabb dolgokat mond”   – állítja Eric Weaver, a Debreceni Egyetemen tanító amerikai politológus a Helyzetben. Szerinte korai lenne azt mondani, hogy behozhatatlan előnyre tettek szert az utóbbi hetekben a demokraták a novemberi elnökválasztás előtt, mindenesetre a most kialakult körülmények a kilövő munkanélküliséggel, a hirtelen rosszra forduló gazdasági adatokkal és a koronavírus-járvány terjedésével az USA-ban az ő kezükre játszanak.   Tőle egyúttal azt is megtudtuk, valóban egyre brutálisabbá vált-e a rendőrség az elmúlt években és hogy mit jelent az amerikai utcákon és a közösségi médiában megjelenő „defund the police” követelés. Előbbi kérdésre a válasz sejthető, tekintve, hogy Weaver megosztotta öccse történetét, amikor nemrégiben az ő fejét is a motorháztetőbe verték egy igazoltatás során.   A podcast másik megszólalója, Kaló Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy Donald Trump mögül már a régi bázisa is kezd kihátrálni, kedvenc televíziójában, a Fox Newson is egyre több a vele szemben kritikus hang, miközben meg sem próbál olyan üzeneteket közvetíteni, amelyek a társadalom megosztottsága ellen szólnának.   A Mérce szerkesztőjével, Tóth Csaba Tiborral pedig azt beszéltük meg, hogyan formálják a tüntetéseket és zavargásokat az identitáspolitikai törésvonalak, amelyek újabban szobordöntésekben nyilvánulnak meg.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Furkósbottal verek a bokájukra, ha nem!”   – válaszolta a horvátországi magyar kisebbséghez tartozó Bálint Tivadar a kérdésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, szerinte az unokái fognak-e még beszélni magyarul.   A nyelvtudás megtartását a Helyzetben megszólalók szinte mind nagyon fontosnak tartották – akár érzelmi, akár praktikus szempontból. Kevésbé voltak azonban azonos véleményen, amikor az állampolgárság és a szavazati jog került szóba. Van, akire szülei erőltették a magyar állampolgárságot, és felnőtt fejjel már nem venné fel. Ahogy a szavazati jogról is különbözően gondolkoznak: van, aki abban sem biztos, hogy a levélszavazatát figyelembe vették, mivel nem a Fideszre voksolt, más viszont a kormánypártokat támogatja szavazatával, mert hálás a támogatásért, amelyet Magyarországról kap.   Milyen volt a magyarellenes Vladimír Mečiar Szlovákiájában felnőni? Mi zavarja a határon túli magyar fiatalokat az anyaországiak gondolkodásában? És mit várnak el tőlünk, ha az elszakított területekre látogatunk? Erről kérdeztünk határon túli magyar fiatalokat a trianoni évforduló kapcsán.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Hangulatkeltésnek” tartja Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, hogy ellenzéki kollégái élesen bírálják a jövő évi költségvetés tervezetét, amely a korábbiaknál nagyobb terhet ró az önkormányzatokra.   Szerinte rövid idő állt csak rendelkezésre a dokumentum tanulmányozására, ezért nem is lehet róla részletes véleményt formálni. Terézváros momentumos polgármestere, Soproni Tamás szerint azonban Cser-Palkovics András cinikus, és a kormány politikai alapon akarja elosztani a forrásokat a településeken – mindez azért került szóba, mert a kormány kimondott célja, hogy a járvány miatt emelkedő munkanélküliség problémáját részben a közmunkával orvosolja.   „Már annak is örülnénk, ha nem sarcolnának meg minket” – mondta erre Soproni Tamás,   aki a Helyzetben megszólaló két másik polgármesterrel együtt arról is beszélt, hogyan segítik a munka nélkül maradókat a járvány alatt.   Az eheti podcastból az is kiderül, mire számíthat az, aki – a kormány másik munkaerőpiaci segítségét igénybe véve – a honvédséghez szegődik, vagy a hirtelen népszerűvé váló futárkodásra adja a fejét.   Cégvezetők és kényszerű home office-ba szorulók pedig elmondják, hogyan értékelik az elmúlt hónapokat, amiket a nappaliból dolgozva töltöttek, és hogyan változtatták meg ezek az élmények a preferenciáikat.  

Az RMDSZ-es polgármester arról is beszélt, hogy Romániában már halálos fenyegetést is kapott, amiért kiáll Székelyföld autonómiája mellett. Antal azt is elmondta, miért nem ért egyet Salat Levente azon véleményével, miszerint a magyar kormány bőkezű támogátása kontraproduktív lehet, és idővel az erdélyi magyarok elvándorlását okozhatja.   Az eheti Helyzetben megszólal még a szintén RMDSZ-es Csoma Botond, aki a román parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságában ülve arra vár, hogy a SRI vezetője végre elmondja: van-e bizonyíték arra, hogy a PSD arról egyeztetett Orbán Viktorral, hogyan adja át Magyarországnak Erdélyt?   NYITÓKÉP: Vitárius Bence

„Jonapot kivanok, pe-sze-de!”   – ha eddig nem tudott volna magyarul köszönni egy román, Klaus Johannis elnöktől április végén alighanem megtanulhatta. Az egyébként erdélyi szász Johannis emlékezetes beköszönése után azzal támadta be politikai ellenfelét, a szocáldemokrata PSD-t, hogy az kiárusítaná Erdélyt a magyaroknak – ezzel pedig felkorbácsolta az etnikai indulatokat Romániában.   A román belpolitikát jól ismerő szakértőkkel és politikai szereplőkkel – köztük Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári ügyvéddel, Pászkán Zsolt és Kiss Tamás politológusokkal – jártunk utána, mi motiválta Johannist a magyar kártya előhúzására.   Az adás második felében pedig Salat Levente politológussal megbeszéltük: van-e egyáltalán realitása Székelyföld autonómiájának. De szó lesz arról is, hogyan válik kontraproduktívvá határon túli magyaroknak a juttatott bőkezű budapesti támogatás.   CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

„Sajnálom, hogy emberek fognak meghalni, de az autógyártást sem állítjuk le azért, mert történnek közlekedési balesetek”   – ezzel a hasonlattal magyarázta Jair Bolsonaro brazil elnök, miért nem követik a világ sok országának példáját kijárási korlátozások bevezetésével.   Az elnök mellett százezrek tüntetnek, a társadalom hasonlóan nagy része azonban a távozásának örülne, miközben ő bizalmi embereit is képes kirúgni, ha nem értenek vele egyet a járványkezelésben.   Nagy Sándor Gyula, a Corvinus Egyetem docense adott betekintést a brazíliai és dél-amerikai állapotokba. Elmondása alapján a járvány miatt milliók süllyedhetnek mélyszegénységbe a térségben.   Az adás elején pedig egy riportban Szilágyi Ágnes, az ELTE docense, Dél-Amerika szakértő egyebek mellett a járványok latin-amerikai történetéről beszélt, Kömlődi Ferenc pedig Kolumbiából jelentkezett.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

A szakszervezetek szerint eltúlzottak a dolgozókra a koronavírus-járvány miatt rakódó terhek és több szolidaritást követelnek, a munkáltatók azonban úgy látják: igazságosan oszlik meg a várható válság miatti felelősség.   Támogatná az Iparkamara, hogy az állásukat elvesztők közmunkásnak álljanak? Miért nem sikerült a szakszervezetek szerint rendesen megoldani itthon a rövidített munkaidős foglalkoztatást?   És mit lehet majd átmenteni a járvány utáni időszakra a mostani tapasztalatokból? Riport három szakszervezetissel és a Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali  

A magyarok elégedetlenek az egészségügy és az oktatás helyzetével, de nagyra értékelik az Orbán-kormány családtámogatási intézkedéseit és a migráció kezelését – ez derült ki a Závecz Research kutatásából, aminek eredményeit a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung foglalta össze egy kiadványban.   Az eredményeket – és néha magát a kutatást is – a kormányközeli Nézőpont Csoport vezetőjével, Mráz Ágoston Sámuellel és Böcskei Balázzsal, az IDEA Intézet kutatási igazgatójával, főpolgármester-helyettesi tanácsadóval beszéltük meg. De az elemzők előtt azért megkérdeztünk néhány budapestit is, hogy mit tartanak a legjobbnak és a legrosszabbnak az elmúlt tíz évben, és ki volt eddigi életükben a legjobb vezetője Magyarországnak.   NYITÓKÉP: Vitárius Bence  

Egy belga ápolónak most nincs sokkal jobb dolga, mint magyar kollégáinak   – többek között ez a megállapítás is elhangzott az egyik Helyzetben megszólaló külföldi magyartól, Osgyáni Anikótól.   Emellett a svédországi Örebróban élő Capannini-Kelemen Katalin a megengedő intézkedések miatt egyre többet vitatkozó svédekről beszélt, a bécsi Gábossy Bendegúz arról, hogyan próbál Ausztria minél több munkahelyet megmenteni, a New Jerseyből jelentkező Kiss Péter pedig arról, hogy az USA-ban még a járványhelyzetet is sikerült átpolitizálni. Járványkörkép Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból!   NYITÓKÉP: Vitárius Bence

Miért épp az X generáció vállán van a legnagyobb teher a koronavírus-járvány alatt? Hogyan éli meg a mostani időszakot egy alfa generációs tízéves, egy nagykamasz gimnazista, egy harmincas anyuka és egy 84 éves veterán?   Kik gyűjthetik a legértékesebb tapasztalatokat a bezártságban és fegyelmezettebb felnőtteket nevel-e a mostani tizenévesekből és óvodásokból a korlátozások betartása?   Ezekről a kérdésekről beszélt Nemes Orsolya generációkutató, aki a közösségi médiában nemrég a veteránoktól egészen a most megszülető és általa K-nak nevezett generációig végigvette, milyen hatással lehet rájuk a koronavírus-járvány miatt megváltozott élethelyzetünk.  

Nem a „nemzetkarakter”, sokkal inkább az egyéni érdekeink figyelembe vétele miatt tartunk be életünkben sok szigorú szabályt. Ez pedig igaz a kijárási korlátozásokra is – ezzel magyarázza Fekete Balázs jogszociológus a Helyzetben,   miért tudtuk szinte egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltoztatni a szokásainkat a koronavírus-járvány miatt.   A változások azonban ezzel együtt mindenkit megviselnek. Villányi Gergő pszichológust ezért arról kérdeztük, hogyan lehet megmenteni a kényszerű összezártság miatt néha óhatatlanul megromló kapcsolatainkat.   Az adás első felében pedig riportot hallhattok vidéki vállalkozókkal és vendéglátósokkal, akik arról beszélnek, hogyan próbálják átvészelni az elkövetkező heteket, valamint megszólalnak olyanok is, akiknek mit sem változott az életük a kijárási korlátozások miatt sőt, van, aki pozitívan élte meg az utóbbi heteket.  

Van segítség a családon belüli erőszakot elszenvedőknek, még akkor is, ha a különböző szervek közötti együttműködés nem zökkenőmentes. Ha az lenne, az utóbbi időben a közvéleményt megrázó családirtásokat is meg lehetett volna akadályozni – ezt mondta a bántalmazottakkal foglalkozó pszichológus, Borsos-Kőszegi Erika a Helyzetben. Ésik Sándor ügyvéd pedig a családon belüli erőszak jogi hátterébe avat be, valamint abba, miért könyörögnek a jogászok már évek óta a jogszabályalkotóknak.  

A koronavírus-járvány mellett talán már sokan elfelejtették, hogy sok kereszténynek február 26-tól, vagyis hamvazószerda idei dátumától elkezdődött a nagyböjt. A Helyzetben ezen a héten Bellovics Gábor jezsuita szerzetes a böjt vallási oldaláról; Papp Zsófia, az évről évre más élvezeti cikkről lemondó böjtölő pedig a spiritualitás nélküli önmegtartóztatásról beszélt.   

Gerő András történészt kérdeztük a Helyzetben erről, és szóba került a Habsburgok ausztriai emlékezete mellett az is, miért volt Ausztriában szimbolikus jelentőségű az aradi vértanúk október 6-ára időzített kivégzése. De Adolf Hitler és Beethoven sem maradt ki.   

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról   – ezt mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész, akit a Giuseppe Conte olasz miniszterelnök által bejelentett vesztegzár szülei bolognai otthonában ért. Szerinte az olaszok most annak isszák a levét, hogy eleinte nem vették komolyan a járványt. Mára pedig már egyértelmű, hogy EU-s segítség nélkül az olasz gazdaság hatalmas károkat fog szenvedni. Az emberek többsége azonban fegyelmezetten követi az utasításokat.   Stefano Bottoni mellett Szabó Zoltán hosszúhetényi borászt is sikerült elérnünk. Ő egy kisebb társasággal Dél-Olaszországból indulva vett részt bortúrán a hét elején – a podcast felvételekor még a közép-olasz Marche tartományban voltak, ám azóta szerencsésen hazatértek, hogy itthon önkéntes karanténba vonuljanak. Jó hír, hogy társaságával Olaszországban sem a vírustól, hanem a másnaposságtól voltak levertek.   A Helyzet különkiadásából az is kiderül, mivel tölti a napjait az önkéntes karanténban Stefano Bottoni, milyen pozitív hatásai vannak a vesztegzárnak és mi ad reményt az olaszoknak a nehéz napokban.  

Mindössze néhány órával a szuperkedd – vagyis az egy napon egyszerre 15 amerikai államban tartott demokrata és republikánus előválasztás – eredményeinek megismerése után ült a Helyzet mikrofonjához Eric Weaver, a Debreceni Egyetem amerikai adjunktusa. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy március 4-én esélytelenségét belátva – Amy Klobuchar és Pete Buttigieg példáját követve – a korábbi New York-i polgármester, Michael Bloomberg is kiszáll az elnökjelöltségért folyó harcból.   A kampányára félmilliárd dollárt költő üzletember Klobucharhoz és Buttigieg-hez hasonlóan arra kérte a rá szavazókat, ezután Joe Bident támogassák szavazatukkal. Azóta pedig már Elizabeth Warren is bejelentette: kiszáll a versenyből.   Eric Weaver szerint Joe Biden kampányának elsősorban a minnesotai szenátor és a korábbi South Bend-i polgármester visszalépése adott lendületet. Ugyanakkor szerinte nem véletlen, hogy Biden a Sanders egyik bázisának számító munkások között is népszerű tud lenni. A Helyzetben azt mondta, Biden munkáscsaládbeli származása mellett még a nyelvbotlásai is saját maguk hibáira emlékeztetik a melósokat.   „Úgy beszél, mintha kocsmában lenne, ez pedig nem jön rosszul, amikor Donald Trump ül a Fehér Házban, aki nagyon mocskosan beszél.”   Joe Biden a szuperkedden tíz államban gyűjtötte be a legtöbb szavazatot, köztük Massachusetts-ben, Maine-ben, Minnesotában és Texasban, ahol talán maga sem számított sikeres szereplésre. Bernie Sanders azonban simán hozta a legnagyobb államot, Kaliforniát, és az elkövetkező hetekben borítékolható, hogy kiélezett csata dönt majd az amerikai szemmel szélsőbaloldali, európai szemmel szociáldemokrata vermonti szenátor és Barack Obama egykori alelnöke között.   Az eheti Helyzetből kiderül, milyen nüanszok dönthetnek arról, hogy ki lesz Donald Trump demokrata kihívója novemberben; miért hozta magát különösen nehéz helyzetbe Bernie Sanders Floridában és az is, hogy jön Steve Bannon budapesti előadása és a szabadkőműves mozgalom a demokrata előválasztáshoz.  

„A Magyar Nemzeti Bank a forint-euró árfolyamát 280 és 360 forint között pontosan oda rakja, ahova akarja. Ha mínusz egy százalék a magyar kamat, akkor 360 forint lesz egy euró, ha plusz három százalék, akkor 290 forint.”   Ezt Zsiday Viktor befektetési szakértő mondta az Azonnali podcastjában, a Helyzetben, amikor arról kérdeztük, gazdaságpolitikai kudarc-e a 340 forintos euróárfolyam.   Szerinte ugyan ezt lehet kudarcként értelmezni, sokkal inkább tudatos döntésről van szó az MNB részéről. A gyenge forint ugyanis jót tesz az exportnak – ugyanakkor van egy határ, amin túl már többet árthat, mint használhat a gazdaságpolitikai céloknak a gyenge forint.   Egyelőre jó a buli   Ezt a határt pedig kifejezetten nehéz eltalálni. Bár egyelőre sikerül. Zsiday Viktor egy buli házigazdájához hasonlította a Nemzeti Bankot, ami   „amikor a buli a tetőfokára hágna, elzárja az alkoholcsapot, mielőtt még mindenki behányna. Most az történik, hogy az MNB próbál annyi alkoholt adni a bulizóknak, hogy még éppen ne hányjanak be.”   Egyelőre pedig szerinte nem hánytunk be, és az infláció miatt bár emelkedtek az árak, egyelőre a dinamikus bérnövekedés miatt ezt is kevésbé érzik a fogyasztók. Ha inkább végigolvasnád, mit mond még Zsiday a gyenge forintról, az elzáródó EU-s pénzcsapokról, és a koronavírus gazdasági hatásairól, ide kattints az interjúnkért.   A befektetők a biztonságot szeretik   Isztin Péter, a Corvinus Egyetem közgazdásza és az Azonnali állandó szerzője sokkal inkább a világpiaci folyamatok hatását látja az inflációban.   „A piaci szereplők a lehető legbiztonságosabbnak vélt eszközökbe szeretnék fektetni a pénzüket. A forint nem tartozik ebbe a körbe.”   Zsiday Viktorral egyetért abban Isztin, hogy az MNB valóban tud „játszani” a forint árfolyamával, szerinte azonban a kérdés inkább az, hogy szükség van-e erre. Szerinte a Nemzeti Banknak sokkal kevésbé kellene az árfolyam ingadozásával foglalkozni, inkább fordulhatna – az egyébként kimondott céljaként is megfogalmazott – árstabilitás fenntartása felé.   Állandó szerzőnk úgy látja, az export pörgetése a gyenge forinttal „kétélű fegyver”, mert az import drágulása nagyon hamar visszaüthet azokra, akik importált alapanyagokból készült termékeket exportálnak.   Hallgasd meg a Helyzet legújabb részét, amelyből az is kiderül, mit gondol a két közgazdász Varga Mihály és Matolcsy György vitáiról és azok gazdaságra gyakorolt hatásáról. A korábbi részeket itt találjátok.  

Bár meglepő lehet, de magyar származása még előnyére is vált a szlovák médiában Balog Beátának, aki ma a harmincezres példányszámmal rendelkező, ezzel pedig legnagyobb szlovák nyelvű napilap, a SME főszerkesztője.   „A kiadó vezetője már évek óta ismert, tudta, hogyan gondolkozom az újságírásról. Ez volt neki az irányadó" – mondta Balog Beáta a Helyzetben.   Szóba kerültek a határon túli magyarok is. Szerinte káros, hogy a Fidesz különbséget tesz „jó és rossz magyarok között" az alapján, hogy támogatják-e Orbán Viktor politikáját. Úgy látja, az utóbbi tíz évben megosztottabbá vált a felvidéki magyar közösség és mélyebbek a törésvonalak a magyar kormánypártot támogatók és annak politikáját elutasítók között, mint a kisebbségi magyarok és a többségi szlovák társadalom között általában. Azt is sajnálja, hogy a liberális szitokszóvá vált Magyarországon.   „Én tulajdonképpen csak a munkámat végezném" – fogalmazott az újságírásról és hozzátette: nemrégiben találkozott Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral, akivel nem értettek egyet az újságírás hatalmat ellenőrző szerepében.   Az interjúban Balog Beáta beszélt még arról, hogyan várják Szlovákiában trianoni békeszerződés közelgő 100. évfordulóját, és   azt is elmondta, miért gondolja, hogy a szlovák kormánypárt Smer úgy viselkedik, mintha egy orgián venne részt, és milyen forgatókönyv megvalósulása lenne rémálom Orbán Viktornak a február 29-i szlovák választásokon.   Hallgasd végig a teljes podcastot, ha pedig a korábbi részek is érdekelnek, ide kattints!  

„Nagyon butácska, szenzációhajhász kérdés”   – mondta Deutsch Tamás az Azonnali podcastjában, a Helyzetben, amikor arról kérdeztük az Európai Parlamentben, hogy mennyit ér a Fidesznek a néppárti tagság. Szerinte mivel a magyar kormánypárt európai szinten is kiemelkedő eredményeket elérő polgári irányultságú párt, természetes, hogy az EPP-hez tartozik. Bár azt sajnálja, hogy pártcsaládjuk „egyre inkább egy centrista irányultságú párttá válik”.   Szerencsétlenkedés   Pedig a kérdés jogosan fogalmazódik meg azok után, hogy február elején a Néppárt a Fidesz tagságának határozatlan idejű meghosszabbításáról döntött, a hetes cikkely szerinti eljárásról szóló ismételt, lényegi kötőerővel amúgy nem bíró januári szavazáson számos EPP-s képviselő is a magyar kormánypártra nézve kedvezőtlenül szavazott, Petri Sarvamaa finn néppárti politikus a Politicón Orbán Viktor kiebrudalása mellett érvelt, valamint a pártcsalád elnöke, Donald Tusk is azt mondta, hogy „amíg én vagyok a Néppárt elnöke és amíg Budapesten minden változatlan, nincs visszaút a Fidesznek”.   „Finoman szólva is egy szerencsétlenkedő párt benyomását keltő döntés: egy határozatlan idejű felfüggesztést hosszabbítanak meg”   – mondta erre Deutsch. A fideszes EP-képviselő úgy látja, nincs olyan jellegű gond sem a magyar, sem a lengyel jogállamisággal, ami a 7-es cikkely szerinti eljárást indokolná. Petri Sarvamaa szerinte pedig azokhoz a skandináv és benelux országbeli tagpárti képviselőkhöz tartozik, akik a Néppárt liberális szárnyát jelenítik meg, súlyuk pedig elhanyagolható. Donald Tuskról úgy fogalmazott: szerinte a lengyel belpolitikai csatározásokat emeli EU-s szintre, amivel hibát követ el. Deutsch Tamás azt mondta: vita indult el a Néppártban a pártcsalád jövőjéről. Ennek örül, és szerinte a felfüggesztés nem akadályozza meg őket abban, hogy részt vegyenek az új irányok kijelölésében.   Ha a Néppárt ballib elhajló, miért drukkol Orbán a szocdem szlovák miniszterelnöknek? „Reméljük, Pellegrini miniszterelnök is sikerre vezeti csapatait a soron következő választáson” – ezt Orbán Viktor mondta tavaly ősszel. Így állt ki nyíltan a baloldali szlovák kormánypárt, a Smer mellett. Deutsch Tamás azonban „ostoba csúsztatásnak” tartotta a kérdésünket, ami arra vonatkozott, mennyire tekinthető konzekvensnek így a Fidesz harcos jobboldalisága a Néppárton belül, valamint a határon túli magyar pártok melletti kiállása. Szerinte mindössze annyiról van szó, hogy a V4-es együttműködést is figyelembe kell venni, és a miniszterelnök szavainak ellentmondva úgy fogalmazott: „szó sincs a Smer melletti nyílt kiállásról”.   Az először tavaly márciusban Orbán Viktor által elmondott panelt idézve Deutsch azt mondta, időt adtak pártcsaládjuknak. Úgy fogalmazott: „nagyvonalú tavaly márciusi döntésünkkel, a felfüggesztéssel lehetőséget adtunk a Néppártnak, hogy eldöntse, hányadán áll önmagával”. A fideszes delegációvezető szerint   az utóbbi egy évben a pártcsalád arra jött rá, hogy „nem a Fidesszel, hanem önmagával van baja.”   Nincs is jelentés, se vizsgáztatás!   A fideszes EP-képviselő a három bölcsről azt mondta: ők gyakoroltak kegyet a Néppárt felé a Fidesszel kapcsolatos feladatok elvállalásakor. Az pedig, hogy, mint mondta, végül nem született írásos jelentés, csak a szerencsétlenkedő Néppárt képét erősíti meg. Hermann Van Rompuyékat szerinte lóvá tette az EPP, és nem is először.   „Nincs vizsgáztatás”   – mondta, amikor arról érdeklődtünk, vannak-e meghatározott feltételek, amiknek teljesülése esetén megszűnne a Fidesz felfüggesztése vagy éppen biztosan kizárnák őket a Néppártból. Sőt, azonnal ki is kérnék maguknak, ha ilyesmi felmerülne, tette hozzá.   Habony és Mészáros bizniszei magáncégek, az Azonnali riportere standupos   Végül Habony Árpád és Mészáros Lőrinc balkáni médiaüzletei kerültek szóba. Február 11-én a 24.hu írta meg a szlovén sajtóra hivatkozva, hogy a két Fidesz-közeli vállalkozó szlovén és észak-macedón sajtótermékeknek juttatott négymillió eurót 2018 óta, azt megelőzően pedig további 2,4 milliót. Ezek a pénzek végül a szlovén Janez Jansához és az északmacedón Nikola Gruevszkihez, vagyis Orbán Viktor politikai szövetségeseihez közel álló médiumoknál kötöttek ki.   „Ezek magáncégek” – hangzott a válasz. Deutsch Tamás szerint Mészáros Lőrincet és Habony Árpádot kellene megkérdezni, miért épp ezekbe a vállalkozásokba fektettek be.   Majd a podcast záró részében az interjú inkább vitává változott a magyar médiahelyzetről. Mikor Deutsch Tamásnak azt az érvet hoztuk fel, hogy az ellenzékinek elkönyvelt, kormánytól független médiumok az ellenzékkel szemben is kritikusak, csak annyit válaszolt:   „önnek stand up-komédiásnak kellene elmennie. Gondolkodás nélkül tud olyan vicceket mondani, hogy ha ez nem egy izgalmas podcast-interjú lenne, akkor még fel is kacagnék.”   Hallgasd végig a teljes podcastot, ha pedig az előző részt is visszahallgatnád, ide kattins!  

Itt a Helyzet, az Azonnali podcastja!   Az első adásban egy kőbányai éttermes és két, pekingi egyetemeken magyartanárként dolgozó kínai beszélt arról, hogyan érinti őket Magyarországon a koronavírus-járvány.   Elmondták, hogyan működnek együtt az itteni kínaiak, hogy távol tartsák a vírust Európától, és hogy miért beszélnek egymással inkább magyarul az utcán a járvány kitörése óta.   Ha bővebben is érdekel az ő történetük és a budapesti kínai negyed élete, nézd meg a fotóriportunkat is! Elértük továbbá egy repülőgépgyár területi képviselőjét Pekingben, aki január 26-a óta nem volt az utcán.    Az adás másik fő témája a múlt pénteken megjelent NAT: erről a korábban történelemtanárként dolgozó Bárány Balázs beszélt (ő egyébként már egy cikkben is összefoglalta a véleményét az Azonnalin), valamint a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, Fenyő D. György elmondta, miért tartják a magyartanárok katasztrofálisnak az új alaptantervet. És hogy tudnak-e valami jót is mondani a NAT-ról? Ez is kiderül a Helyzet első részéből!    Az adás elkészültéhez nyújtott segítséget köszönjük Nyári Norbert kínai tolmácsnak és a Jövő TV-nek.