A muravidéki magyar kulturális élet első eseménye az évben a Szúnyogh Sándor fogalmazási verseny eredményhirdetése, amikor az iskolások a költőre emlékezve, kíváncsian várják a zsűri értékelését. Mai adásunkban az idén már mögöttünk lévő eseményhez térünk vissza egy Nyelvművelő adás erejéig, amelyben dr. Gróf Annamária, a zsűri tagja néhány nyelvi jelenségre hívja fel a figyelmet.

A vasat, amellyel a konyhában a tüzet piszkálják, nevezik piszkavasnak. A fiatalabb nemzedék számára talán már ismeretlen eszköz, mint ahogyan aligha léteznek – a modern házakban beépített, formatervezett kandallók kivételével – olyan kályhák, konyhai tűzhelyek, ahol még szükség van erre…

Dr. Molnár Zoltán gyűjtőfüzetében lapozgatva talált rá a témára, a lámpaüveg megnevezésének változataira a Muravidéken. Mint azt majd hallják, segédkönyvek, szótárak által nemcsak a kifejezés eredetét deríti ki a szerző, hanem annak a használatban lévő alakjait is.

Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.

Dr. Molnár Zoltán is előszeretettel idéz Krúdy Gyula szövegeiből. A felsorolt állandósult szókapcsolatok az irodalmi alkotások elolvasására, illetve az igényes beszédre ösztönöznek bennünket.

A beszédfelismerés lehetőségéről, annak különböző tudományágban és mindennapi használatban történő alkalmazásáról dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának összeállítása következik a mesterséges intelligenciáról szóló sorozatunkban.

Aki nem pirospozsgás, az sápadt, arca vértelen, ami betegségre vagy rossz közérzetre enged következtetni. Lendva-vidéken is jól ismerik a fogalmat, amelynek azonban sajátos változatait használják a mindennapokban. Dr. Molnár Zoltán a változatos kifejezéseket gyűjtötte be és ismerteti most, kitérve azok eredetére is.

Az ajándékozás időszakába lépve már gondolataink e kellemes feladat köré rendeződnek, kit és mivel lepjünk meg majd karácsonykor. A jelképességen már régen túllépve ilyenkor, aki teheti pénztárcája mélyére néz. Akadnak azonban más típusú emberek is! Róluk szól ez a mai műsor, de dr. Molnár Zoltán, a nyelvész megközelítéséve

Jó napot kívánok a Nyelvművelő műsor hallgatóinak! Ilyenkor, advent időszakában gyakrabban nyúlunk a fenyőfák terméséhez, a tobozhoz, amit hagyományos díszítőelemként vagy csak hanyag eleganciával, helyezünk el ünnepi dekorációnkban. Dr. Molnár Zoltán a mai alkalommal a természet e csodás termékének megnevezéséről és annak változatairól szól.

Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a Nyelv és a mesterséges intelligencia című sorozatának harmadik részében a beszéd előállításának lehetőségeiről szól.

Előző két adásunkban dr. Elizabeta Bernjak már beavatott bennünket a félelem fogalmának biológiai és társadalmi vonatkozásaiba. Rövid sorozatának témazáró műsorában pedig további párhuzamokat von a magyar és a szlovén nyelvben használatos állandósult szókapcsolatok között, amelyek ugyancsak a félelem érzésének a megfogalmazására irányulnak.

A múlt heti adásunkban már elmondtuk, hogy miből eredhet a félelem, és hogy miért jelent természetes érzést. Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak folytatja megkezdett sorozatát a félelem fogalmának szóképekben, állandósult szókapcsolatokban megjelenő változatairól, összevetve a magyar és a szlovén nyelvi gyakorlatot.

A félelem, egy kellemetlen, lehangoló érzés. Tarthatunk személytől, eseménytől, retteghetünk rovartól, de megnevezhetetlen dologtól is. Nem más ez, mint természetes válasz a fájdalomra, illetve veszélyre. Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak a fogalom szóképekben, állandósult szókapcsolatokban megjelenő változatairól szól, a magyar és a szlovén nyelvben.

Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a mesterséges intelligencia alkalmazásának előnyeit és hátrányait veszi számba a fordításoknál. Összeállítása időszerű és elgondolkodtató.

Arra a gyerekre, akinek kerek, rózsás arca van, mondjuk, hogy pufók. A kifejezés alakváltozatainak dr. Molnár Zoltán járt utána, és most gyűjtésének értelmezése következik.

A himlőhely a himlő elmúlása után maradt foltocska. Ám, ha ebből több van, akkor már lehet valakit ragyásnak, ragyavertnek vagy ripacsosnak is nevezni, ha bántó megnevezéssel akarunk élni. Dr. Molnár Zoltán azonban nem ilyen okból foglalkozik a himlőhelyes melléknévvel, hanem hogy kiderítse, a Muravidéken milyen változatokban él a kifejezés.

A szavakban, toldalékokban jelentkező azonos alakok megjelenéséről és szóetimológiai összefüggésekről ….

Lépést tartani a kor vívmányaival sohasem volt egyszerű, a mesterséges intelligencia azonban az alkalmazása mellett etikai és egyéb kérdéseket is felvet.

Valamennyien ismerjük a légyhez kötődő szólásokat, hasonlatokat, közmondásokat, de talán kevesebben, hogy régiónként milyen változatokban él a rovar megnevezése

Molnár Zoltán összeállításával indítjuk sorozatunkat, amelyben egy felénk is elterjedt madár megnevezésének változatairól lesz szó.

Mielőtt áttérnénk a nyári programokra, következzen még egy összeállítás a Nyelvművelő műsorban, amelynek szerzője dr. Molnár Zoltán, aki az azonos alakú nyelvi elemek viszonyát boncolgatja

Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a magyar nyelv rokon nyelveiről készített sorozatának a záró fejezetéhez érkeztünk. Miután megismerhettük mely népcsoportok, milyen etnikai, nyelvtörténeti és egyéb jellemzők nyomán rokoníthatók egymással, ezúttal a szerző e nyelvek jövőképét próbálja vázolni.

A kétnyelvűségről szóló rövid sorozatunk szerzője dr. Bernjak Elizabeta, aki az elméleti megközelítéstől a muravidéki kétnyelvűség gyakorlatáig elemzi a téma lényegét, de foglalkozik a funkcionális kétnyelvűség jövőképével is. S majd mint azt hallhatják, nem elég tudni egy nyelvet, a mellette való elköteleződés legalább olyan fontos a kétnyelvűség vonatkozásában.

Dr. Bernjak Elizabeta nyelvész ma az alkotmányos jogoktól a nyelvkeveredésig követi végig a kétnyelvűség megnyilvánulását. Hallhatnak majd arról, milyen lehetőségek adottak a kétnyelvűséghez, amelyekkel lehet könnyebben, illetve nehezebben élni, valamint arról is, mi akadályozza a kétirányú kétnyelvű kommunikációt.

Rövid sorozatunkban dr. Bernjak Elizabeta a kétnyelvűség fogalmának elméleti és gyakorlati oldalát vizsgálja meg tudatosítás céljából.

A mordvin kifejezés olyan távol áll tőlünk, mint amilyen messze lakik az e nyelvet beszélő etnikum. Ma dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora megannyi adattal hozza közelebb hozzánk ezt a népcsoportot, amelyik a Volga környékén él, és kisebbségként nyelve, identitása egyaránt veszélyeztetett.

Miként hat az adott környezet kultúrája, szokásai a nyelvhasználatra, tudhatják meg dr. Szili Katalin nyugalmazott nyelvésztől, akivel Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora beszélget, és amelynek a végén egy meglepetés várja majd a türelmes hallgatókat.

Amint azt az újabb rövid sorozatunkban elmondtuk már, a pragmatika a nyelvészetben a jelek és a jelrendszerek alkalmazását vizsgálja tömören fogalmazva. Erről a témáról Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora dr. Szili Katalinnal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott nyelvészével indított egy beszélgetést, amelynek első részét a múlt héten hallhatták. Ezúttal a folytatás következik:

A pragmatika a kommunikációban a jelek és a jelrendszerek működését vizsgálja, és amennyiben nagyon leegyszerűsítjük, akkor a nyelvészetben is valami hasonlót fed. Ugyanis ez a tudományág azt tanulmányozza, hogy miként használjuk az általunk ismert nyelveket, elsősorban anyanyelvünket. Ezt az érdekesnek ígérkező témát Kruzslicz Tamás magyar nyelvi lektor dr. Szili Katalinnal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott nyelvészével járja körül.

Mai adásunkban ugyancsak távoli vidékeket járunk be, hiszen képzeletben elvisszük önöket a Volga mentére, a folyó gazdag élővilágának tájaira, ahol a mari, illetve cseremisz nyelvet beszélők közössége él. A többnyire famegmunkálással foglalkozó, több mint félmilliós etnikum nyelvének sajátosságairól tudhatnak meg többet

A dunyha korábban, amikor a házakban még éjszaka nem fűtöttek, kellemes melegen tartotta a testet. A libatollal tömött ágynemű huzatának a megnevezése a nyelv fejlődésének különböző állomására utal, amelynek dr. Molnár Zoltán járt utána az adatközlők válaszaiból kiindulva. A szláv hatás mellett ugorkori örökséggel és német nyelvi hatással is találkozunk a kérdés tisztázása során.

A tavaszi nagytakarítás egyik nagyobb erőpróbája a függönymosás. Először annak levétele, majd visszatétele okozott gondot a háziasszonyoknak, ha nem találtak segítséget. Ma már erre is vannak trükkös megoldások, a legegyszerűbb azonban, ha a nagy ablakokat szabadon hagyjuk, hogy minél több fény áradjon be az üvegen át. Mai adásunkban azonban a függöny fogalmának eredetéről és a kifejezés elterjedésének változatairól hallhatnak dr. Molnár Zoltán összeállításában. Ajánljuk a figyelmükbe!

Milyen összefüggésben áll egymással a sohase vagy a sose változat, a kalauz és a kalóz vagy az ötvös és az ötvöz kifejezés? Megtudhatják dr. Molnár Zoltán összeállításából, aki e fogalmak történeti alakulását vizsgálja meg, és állítja párhuzamba azokat egymással. Érdekes összefüggésekről szól.

A számi nyelv a finnugor nyelvcsalád egyik, őslakosok által beszélt nyelve, amelyről dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora megannyi érdekes adatot mond el. Többek között megtudhatják, hogy mely nyelvcsaládon belül kereshetők a rokonai, melyik az első nyelvemléke a száminak, milyen változatai élnek, miben hasonlít és miben tér el a mai magyar nyelvtől a grammatikája.

A nyelvjáráskutatásról szóló rövid sorozatunk végéhez érkezünk. Bárth János egyetemi adjunktus azonban erre az alkalomra is tartogat néhány érdekességet a köznyelv és nyelvjárás mai erőviszonyáról, érintve a muravidéki gyakorlatot, amely nem kevés meglepetést tartogat a kutatók számára. Aki őt kérdezi, Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora.

Mai adásunkban dr. Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora folytatja a beszélgetéssorozatát dr. Bárth János egyetemi adjunktussal a különböző nyelvjárások jelenlegi helyzetéről az élő magyar nyelvben.

Dr. Bárth János, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének oktatója, aki ősszel nyelvjárásgyűjtést vezetett a Muravidéken a riportalanya Kruzslicz Tamás ljubljanai magyar nyelvi lektornak, aki ezúttal a gyűjtésen szerzett konkrét tapasztalatokról kérdezte a professzort.

Ezúttal a magyar rokonnyelvei közül a hozzá legközelebb állóról, a hantiról, más néven osztyákról tudhatnak meg többet. Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának összeállítása következik a tajgák világának egyik veszélyeztetett nyelvéről.

A párna puha kényelmi eszköz, amelynek anyaga természetesen az évszázadok folyamán változott ugyan, de alapjelentése maradt. Jelentősebbek az eltérések azonban a fogalom megnevezésében…

Címadó szavunk a zsámoly talán népmesék hangulatát idézi fel bennünk bársonyosságával. Eszünkbe juthat az is, amikor régen a házak előtt ehhez hasonló, de jóval egyszerűbb alkalmatosságon ültek esténként az idős asszonyok az utcák ritka forgalmát figyelve. Mai összeállításunkból megismerhetik a fogalom eredetét és a Muravidéken elterjedt változatait.

A szavak eredetének vizsgálata gyakran meglepetésekkel szolgál, és egészen más irányba vezethető vissza egy-egy szó keletkezése, mint ahogyan azt hallás után gondolhatnánk. Dr. Molnár Zoltán ezúttal is egy rövid etimológiai kalandra szólít, amelyben a lábasról tudhatunk meg többet.

Nyelvművelő műsorunkban a klímaváltozás szókészletét bemutató rövid sorozatunk befejező részéhez érkeztünk. A hatékonyabb klímakommunikáció egyik alapfeltétele a tartalomhoz illő, kellő súlyú kifejezések kiválasztása. Dr. Elizabeta Bernjak érdekes példákkal támasztja alá a nyelvészek üzenetét bolygónk védelmében. Következzen az elgondolkodtató összeállítás!

Dr. Elizabeta Bernjak rövid sorozatában az éghajlatváltozás hozta új kifejezéseket gyűjtötte egybe, és értelmezte azokat. Összeállításának érdekessége, hogy a klímaváltozást kiváltó társadalmi tényezők megvilágítása mellett, utal azokra a kifejezésekre, amelyek a jelenség komolyságát enyhítik….

Dr. Elizabeta Bernjak a múlt héten indította rövid, új sorozatát, amelyben az éghajlatváltozás hozta új kifejezéseket gyűjtötte egybe, és értelmezte azokat.

Nincs olyan média, amelyikben ne foglalkoznának naponta a klímaváltozás okaival, következményeivel és az emberre váró, sürgető feladatokkal. A témához kapcsolódó szavak jelentése mögött azonban újabb tartalmak rejlenek, amelyekre dr. Elizabeta Bernjak világít rá most induló rövid sorozatában.

Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora sorozatában, a magyar rokonnyelveit számba véve, ezúttal a finnt mutatja be.

Kruzslicz Tamás: Ember és nyelv című sorozatának harmadik részében dr. Dola Mónikával, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelvészti Tanszékének oktatójával beszélget a térérzékelés grammatikai szintjeiről, példákkal gazdagon.

Kruzslicz Tamás: Ember és nyelv című sorozatának második részében dr. Dola Mónikával, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelvészti Tanszékének oktatójával beszélget a testképzet és a térérzékelés grammatikai szintjeiről, példákkal gazdagon.

Régi igazság, hogy aki nyelvet tanul, az kultúrát is tanul. Miután dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora egy korábbi összeállításából az észt nyelvről és kulturális vonatkozásairól tudhattunk meg többet, ma a manysik nyelvét mutatja be.

Dr. Molnár Zoltán a kifejezés eredetét vizsgálta meg, amely századokra visszanyúlik a nyelvtörténetben.

A vonít vagy vonyít ige a köznyelvi használatban vészjósló hangot jelent, amit általában a kutyák adnak ki magukból. Átvitt értelemben azonban az emberi szenvedés mértékének kifejezésére is használják helyenként. Hallgassuk meg, mit mond dr. Molnár Zoltán a muravidéki megnevezéseket illetően!

Mai adásunkban dr. Molnár Zoltán hangtani és egyéb példák által érzékelteti azokat a változásokat, amelyek a nyelv történetének néhány állomását képezik. A nyelvész nem titkolt szándéka, hogy tudatosítsa bennünk az ok-okozati összefüggéseket a helyes nyelvhasználat érdekében. Ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását, amely szórakoztató és tanulságos is egyben.

Új sorozatot indít a Nyelvművelő műsorban Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora Ember és nyelv címmel, amelyben további érdekességeket tudhatnak meg nyelvünkről, összehasonlítva a világnyelvekkel és a szlovénnal is.

Előző adásunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának lektora által az észt nyelvhez, mint a finnugor nyelvcsaládon belüli rokon nyelvhez kerültünk közelebb azzal, hogy megtudhattuk, egy balti finn nyelvről van szó, amit 1 100 000-en beszélnek, elsősorban azok, akik az Észt Köztársaságban élnek…

Nem tudom, mi jut eszükbe arról, ha azt mondom Észt Köztársaság. Talán az, hogy észak európai állam, amely 1991-ben nyerte el függetlenségét. Talán az is eszükbe jut, hogy a Balti-tenger keleti partján található, és hogy fővárosa Tallin. Minden bizonnyal azt is tudják, hogy a hivatalos nyelve az észt, amely az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelv. Innentől pedig már átadom a szót dr. Gaál Péternek, aki a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának lektora, és aki a magyar-észt nyelvrokonságról mond bevezetőt, majd pedig Kristiina Lutsar észt nyelvésszel beszélget.

A muravidéki szókészlet megannyi érdekes példát őriz az étkezéskultúrából. Nem véletlenül találkozhatnak adásainkban is gyakran ezeknek a kifejezéseknek az eredetéről és elterjedéséről szóló összeállításokkal

Mai műsorunkban dr. Molnár Zoltán a nyelvi régiségekkel foglalkozik, de korunk szempontjainak szűrőjén keresztül.

Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem magyar nyelvi lektorának mai vendége ismét Marjanca Mihelič, Sovre-díjas műfordító, aki ezúttal a műfordításban szerzett tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal. Kövessék figyelemmel!

Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem magyar nyelvi lektorának mai vendége Marjanca Mihelič, Sovre-díjas műfordító, aki arról a kalandjáról mesél, hogyan tanulta meg a magyar nyelvet, és miként jutott el addig, hogy a kortárs magyar irodalom remekeit ültetheti át szlovénra.

Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora ezúttal egy bizonyos értelemben kirekesztett társadalmi csoport nyelvezetét vizsgálja meg. Mint kiderül, az élet valamennyi helyzetében a csoport összekovácsolódását segítő, illetve hátráltató erők között a nyelv különböző változatai használatának meghatározó szerep jut.

Kinek nehezebb, illetve könnyebb megtanulni a másik nyelvet, a szlovéneknek a magyart vagy a magyaroknak a szlovént? A kérdésre talán nem is létezik egyértelmű válasz, de a most következő összeállításból megtudhatják, hogy miért érdeklődnek a magyar nyelv tanulása iránt az egynyelvű környezetben, és milyen sikerrel haladnak a kitűzött cél felé.

Egy-egy idegen nyelv tanulásához elszántság, kitartás, rendszeresség, áldozatkészség is kell egyebek mellett, de cserébe nemcsak egy nyelvet, hanem egy egész kultúrát ismerhet meg a vállalkozó szellemű egyén.

Mai adásunkban a magyar-szlovén, szlovén-magyar szótárak történetét kíséri végig dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora.

A fodrászatban is változik a divat, mint ahogyan a kócos szó eredete is módosult a nyelv fejlődése során. A lényeg azonban maradt, ami fésületlen, gubancos hajra, szőrzetre utal.

A bőrön jelentkező apró foltocskákhoz, amelyeket örökölhet az ember, vagy éppen a Nap sugarai csalhatnak elő, ezúttal nem az egészség, hanem a nyelv eredete felől közelítünk. Ezek a szálak pedig elvezetnek bennünket az ótörök nyelvig, sőt még távolabbra is. Dr. Molnár Zoltán összeállítása következik a szeplőről.

A nyelv folyamatos változásának vagyunk tanúi napjainkban is, de időnk sincs arra, hogy ezt tudatosítsuk magunkban. Szerencsére a nyelvészek a változásokat annak folyamatában követik, és értik az összefüggéseket.

Úgy tűnik a hagyományos szótáraknak meg vannak számlálva a napjai. Miként szorítja ki őket a közhasználatból az elektronikus változatuk, arról bővebben dr. Gaál Pétertől, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorától tudhatnak meg többet.

Dr. Bernjak Elizabeta rövid sorozatának a befejező része következik, amelyben azokról a metaforákról hallhatnak, amelyek a koronavírus-járványt tették szemléletesebbé a köznyelvben vagy a sajtó, a politika nyelvében.

Az enyhülést követően a koronavírus-járvány ismét fellendülőben van, még akkor is, ha sajnos más került a világ érdeklődésének fókuszába. A nyelv azonban nem felejt, és valamennyi változást magába szív a mindennapokból, mint egykor az itatóspapír. Dr. Bernjak Elizabeta folytatja a koronavírushoz kapcsolódó nyelvi jelenségek feltárását, amelyek elgondolkodtatók és érdekesek is egyszerre.

Mi sem természetesebb ma már, hogy az okostelefonunkon kikeressünk egy-egy kifejezést, amit értelmezni szeretnénk, vagy idegennyelvi megfelelője után nézzünk. A szótárak mai változatáig évezredes út vezetett az ókortól napjainkig. Erről bővebben dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora szól.

Az ajak Lendva-vidéki megnevezésének változatait választotta mai összeállítása témájául dr. Molnár Zoltán.

Ha valaki felvonja a szemöldökét, akkor ez több mindent jelenthet a testbeszéd értelmezése szerint. Mai adásunkban azonban nem ezeknek a jeleknek a magyarázatával foglalkozik dr. Molnár Zoltán, hanem a kifejezés Lendva-vidéki változatait sorakoztatja fel.

Mai adásunkban a nyelvtörténet változásait dr. Molnár Zoltán megannyi szépirodalmi példa idézetével érzékelteti. Ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását.

A koronavírus-járvány a mutatók szerint enyhülőben van, és talán tavaszra már teljesen visszaszorul. A pandémia, amely próbára tette az egész világot, az egészségügytől kezdve a gazdaságig, a társadalom egészétől az egyénekig, természetesen a nyelvhasználatban is nyomokat hagy maga mögött. Erről szólt előző adásunkban dr. Bernjak Elizabeta, és most folytatja a megkezdett témát.

Olykor vicces, máskor elgondolkodtató példákkal és azok értelmezésével készült dr. Bernjak Elizabeta, hogy megvilágítsa számunkra, miként fertőzte meg a koronavírus mindennapi nyelvhasználatunkat is.

„Kimentem a divatból” – hallottam egyszer egy kedves idősödő személy tréfás megjegyzését arra vonatkozóan, hogy egyre nehezebben tartja a lépést a változó világgal. A mai műsor témája kapcsán magamról is elmondhatom, hogy eltaposott az idő.

Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.

Rövid sorozatunk második részében, amelynek szerzője dr. Zágorec-Csuka Judit, folytatjuk a műfordításról megkezdett témánkat. Ezúttal arról hallhatnak, hogy a szépirodalmi szövegekkel szemben miként kerekedtek felül a szakszövegek, amelyeknek a fordításai nélkülözhetetlenek a mindennapi életben, legyen szó gyógyszeriparról, gyártástechnológiáról, építészetről és még sorolhatnánk. Hallgassuk meg, mit mond erről a fordítás elméletét és gyakorlatát ismerő szakember!

Tudatosan, vagy csak tudat alatt, a körülmények kényszeréből, a kétnyelvű területen különösképpen, de folyamatosan fordítunk egyik nyelvről a másikra több-kevesebb sikerrel. A szépirodalmi szövegek átültetéséhez azonban már nagyobb felelősséggel nyúl hozzá a fordító. Milyen elméleti tudás és gyakorlati érzék szükséges ahhoz, hogy munkája eredményes legyen? A választ dr. Zágorec-Csuka Judit fogalmazza meg, aki egyetemi szinten oktat műfordítást.

A 2022-es év első Nyelvművelő adásában, amelynek szerzője Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora, a nyelvművelés általános kérdéseit összefogó gondolatsort fogalmaz meg számunkra.

Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyeteme Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a koronavírus-járvány hozta új nyelvi jelenségeknek járt utána. Az általánostól eljutunk a muravidéki jellegzetességekig, ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását.

Mai összeállításunkban dr. Molnár Zoltán a göröngy szó eredetének járt utána. A magyar nyelvterületen használatos alakok között a muravidéki példák sem maradnak el. Kövessék figyelemmel!

A Muravidéki Magyar Rádió szegényebb lett egy elkötelezett külső munkatárssal, egy jellegzetes hanggal. 91 éves korában elhunyt dr. Varga József, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének alapító tagja, aki korát meghazudtoló kitartással gondoskodott a Nyelvművelő műsorok folyamatosan frissülő tartalmáról. Emlékezésül és köszönettel következzen egy válogatása a hetési és a muravidéki kifejezésekből!

Dr. Varga József 1930. szeptember 17-én született. Tanulmányait szeretett szülőfalujában, Göntérházán kezdte, majd a muraszombati tanárképzőben folytatta. 1966-ban az Újvidéki Egyetemen, tíz évvel később pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakon tanári oklevelet. Ugyancsak ott doktorált magyar nyelvből 1986-ban. Pedagógusként több muravidéki általános és középiskolában tanított. 8 éven keresztül volt a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatója, ezt követően a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének előadója, majd vezetője lett. Dr. Varga József a tanári pálya mellett nyelvészként, íróként és költőként tevékenykedett. Gazdag munkásságáról több mint 50 regény, verseskötet és tanulmány tanúskodik, valamint olyan kitüntetések, mint a Berzsenyi Dániel-díj, a Magyar Kultúra Lovagja cím vagy a Krúdy-emlékplakett. Küldetésként tekintett a népi kultúra, a hagyományőrzés és a magyarság megtartására. Örök szívügye volt imádott szülőfalujának, Göntérházának jövője. Kiemelkedő szerepet töltött be a muravidéki magyarság kulturális életének felvirágoztatásában. Alapítója volt a Göntérházi Hetés Kultúregyesületnek és hosszú évekig meghatározó alakja a helyi tűzoltóegyletnek. Ahogy tavaly, 90. születésnapján mondta, az irodalom, a kultúra, a szülőfaluja és a családja iránti szeretet adott neki erőt az életben. Dr. Varga József – vagy ahogy mi, muravidékiek emlékeinkben őrizzük – a tanár úr élete utolsó pillanatáig alkotott.

Csalánba nem üt a mennykő, tartja a közmondás, de most nem ennek jelentéstartalmával foglalkozunk, hanem a csalán szó eredetével és alakváltozataival. Hallgassák meg dr. Molnár Zoltán nyelvész összeállítását!

Dr. Molnár Zoltán nyelvész mai összeállításában a magyar szépirodalomból merít példákat, amelyekkel a nyelv állandóságát és változásait érzékelteti. A kiválasztott idézetek egyben azokra a remekművekre irányítják a figyelmünket, amelyeket ugyancsak ajánlunk olvasni, újra olvasni.

Ha azt mondom csabagyöngye, kunleány, királylányka, akkor sokan azonnal tudni fogják, hogy szőlőneveket soroltam fel, de azt már sokkal kevesebben, hogy a fajták eredete szerint melyik a nemzetközi eredetű, az őshonos, a honosított, esetleg a hibrid. S hogy ezek neveihez milyen legendák fűződnek, annak Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora járt utána.

Miután a must borrá érett, és ezt a körülményekhez igazodva idén szerényebben meg is ünnepeltük, ezt követően a borászok már azon gondolkodnak, hogy miként is értékesítsék terméküket minél eredményesebben. A palackokra tetszetős címke illik, arra pedig megfelelő márkanév. Ennek kiválasztása azonban nemcsak üzleti, hanem nyelvészeti kérdés is. Erre kereste a választ Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora.

Történelem, irodalomtörténet és nyelvészet fonódik össze dr. Varga József nyugalmazott nyelvész mai összeállításában. A monda, amelynek a címe is sajátos, a török világba és a kuruc korba viszi vissza a hallgatót.

Régi, talán kevésbé ismert és tájszavak után kutatott dr. Varga József nyugalmazott nyelvész mai összeállításához. Minden bizonnyal lesz köztük olyan kifejezés, amelyik a hallgatók számára is meglepetést okoz. Kövessék figyelemmel az összeállítást!

Műsorunkban visszatérünk Toldi Miklóshoz, a magyar irodalomból jól ismert hőshöz. Dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanár egy róla szóló, vidékünkön kevésbé ismert mondából válogatta ki azokat a kifejezéseket, amelyek környezetünkben talán kevésbé ismertek, használatosak.

Toldi Miklóst a közhiedelemmel ellentétben nem a nép képzeletvilága teremtette, és került át onnan a magyar klasszikus irodalomba. A nagy erejéről ismert hős a 14. században élt bihari birtokos nemesként. A most következő, róla szóló monda, dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanár szerint, vidékünkön kevésbé ismert. Ezért választotta mai adásának témájául.

Mai adásunkban az előző heti téma folytatása következik, amelyben dr. Varga József, nyugalmazott egyetemi tanár, A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regénye, Csonka-dombi csata című fejezetéből válogatott ki kifejezéseket, amelyeket értelmez és azonosítja azok szófaját.

Mai műsorunkban dr. Varga József nyugalmazott nyelvész A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regényének Csonka-dombi csata című fejezetéből válogatott ki kevésbé ismert kifejezéseket, és értelmezte azokat. Minden bizonnyal ezzel megkönnyíti a fiatal olvasók számára is a könyv befogadását.

Evéssel kapcsolatos tulajdonságot dolgozott fel dr. Molnár Zoltán mai összeállításában. Nemcsak torkosoknak ajánljuk!

Dr. Molnár Zoltán: Derelye című összeállításában egy ételfajta megnevezésének eredetét és változatait kutatta fel. Az érdekes nyelvészeti megállapításokat követően akár el is készíthetik a finomságot.

A nyári szünetet követően újra indítjuk nyelvművelő sorozatunkat, amelynek első adásában a szépirodalomban megbúvó nyelvtörténeti különlegességekről következik dr. Molnár Zoltán figyelemre méltó összeállítása. Ebben a szerző: Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Móricz Zsigmond és mások műveiből választ jellegzetes példákat.

Valamennyi szöveg, legyen az köznyelvi vagy irodalmi, tartalmazhat olyan kifejezéseket, amelyeknek az értelmezése kissé elbizonytalaníthat bennünket ….

Mátyás király és a mutatványos az egyike azon mondáknak, amelyik vidékünkön talán ismeretlen. A nyelvész olyan szavakat válogatott ki a szövegből, amelyek meglátása szerint a muravidéki magyar nyelvhasználatban ritkábban használatosak.

Dr. Varga József A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regényének 3. fejezetéből válogatott ki olyan kifejezéseket, amelyek talán kevésbé ismertek, vagy éppen mindennapi használatukban fel sem tűnik, hogy esetleg rokon értelmű változatait is használhatnánk időnként.

Dr. Molnár Zoltán is előszeretettel idéz Krúdy Gyula szövegeiből. A felsorolt állandósult szókapcsolatok az irodalmi alkotások elolvasására, illetve az igényes beszédre ösztönöznek bennünket. Győződjenek meg erről!

Félig népnyelvi, félig etimológiai vonatkozásában vizsgálta meg dr. Molnár Zoltán a „befőtt” szó eredetét, amely minden bizonnyal a hallgatókban is a békés, családi, közös ebédeket, délutánokat idézi fel.

Dr. Molnár Zoltán: Illa, szöghaj és hasonlók című összeállítása következik történelmi vonatkozású tartalommal.

Dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanár összeállítása következik régi, már kevésbé használatos és hetési kifejezésekről.

Tudják-e mit jelent a pirók? Ha nem, a következő percekben megtudhatják dr. Varga József összeállításából, aki egy szegedi Mátyás-monda nyomába eredt.

Többet tudhatnak meg a szavak jelentéséről, és arról is, milyen szövegkörnyezetbe illenek.

Régi igazság, hogy aki sokat olvas, annak gazdagabb lesz a szókincse. Ám, csak akkor, ha azt, amit elolvas, érti is. Az értő olvasásnak egyik alapvető feltétele azonban, hogy azoknak a kifejezéseknek a jelentésével is tisztában legyünk, amelyek előttünk ismeretlenek. Dr. Varga József mai összeállításában ezt a folyamatot segíti. Érdemes lesz odafigyelni!

Dr. Varga József: A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regény szerzője, az említett művének Hazafelé című fejezetében újabb kevésbé ismert szavakra hívja fel hallgatóink figyelmét úgy, hogy értelmezi is azokat.

A nyelvész kérdőfüzetének adataira támaszkodva a tojássárgája hangtani és alaktani változatait tárja fel a Muravidékre összpontosítva. Kövessék figyelemmel!

A muravidéki tájnyelv ismerői magától értetődően alkalmazzák a köpeszt kifejezést, amelynek jelentését más régiókban csak a szövegkörnyezet alapján értelmezhetik.

Megvizsgálta a szó eredetét, amely a XVI. századba vezethető vissza, majd annak jelentését, összefüggésben azzal, hogy milyen szövegkörnyezetben erősödött meg napjainkban létjogosultsága. Sok újat tudhatnak meg a következő percekben a témáról.

Zágorec-Csuka Judit, a könyvtártudományok doktora, író, költő, aki műfordítást is oktat felsőfokon, de úgy is mint a Lendvai I. Sz. Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárosa, elkötelezett nyelvápoló. Mai összeállításában folytatja a muravidéki anyanyelvápolásra irányuló törekvések feldolgozását a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan. Benne helyet kap a nemzetiségi politika ösztöndíjpályázata és a nemzetiségi rádió anyanyelvápolási műsorának története és jövője is.

Zágorec-Csuka Judit, a könyvtártudományok doktora, író, költő, aki műfordítást is oktat felsőfokon, de úgy is mint a Lendvai I. sz. Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárosa, elkötelezett nyelvápoló. A magyar nyelv napjának megünneplését mozgalommá fejlesztette a Muravidéken.

Dr. Varga József nyugalmazott egyetemi tanár gyűjtéséből hallhatnak olyan régi kifejezéseket, valamint hetési tájszavakat, amelyek egyre ritkábban kerülnek be napi szóhasználatunkba.

Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.

:

Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.

Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.

Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.

Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.