Fedezd fel a közösségi autómegosztás izgalmas világát Vető Bálint, a MOL Limo karizmatikus vezetőjének társaságában! Megismerheted a MOL Limo flottáját, üzleti modelljét, az alkalmazott járműkiválasztási kritériumokat és a felhasználók szokásairól is hallhatsz érdekes anekdotákat. Hova vezet minket a carsharing jövője? A RE:FACT aktuális epizódjából kiderül!

Hogyan fog kinézni a következő 10 év közlekedés szempontból? Vendégünk, Halmos Gyula, a Bosch adatfelhő és automatizáció területén dolgozó szenior mérnöke szerint a technológiai innovációk, mint az önvezető autók teljesen átalakítják a közlekedést, de nem feltétlen a magángépjárművek szintjén. A szakemberrel többek között az önvezető járművek jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, a Bosch hazai fejlesztéseiről, a területhez kapcsolódó résztechnológiák fejlődéséről és a mesterséges intelligencia szerepéről is beszélgettünk. Ha téged is érdekel az autóipar technológiai és IT szempontból, ez az adás kötelező!

Az AI megjelenése mindenkinek áttörés: hasznos lehet az automatizálás, analitika területén, de veszélyes fenyegetéssé is válhat, ha a felhasználók máshogy használják képességeit, félreértelmezve felelőtlenül, szabályok és ellenőrzés nélkül alkalmazzák azt. Óriási különbségek vannak irányelvek, és konkrét jogi szabályozások, de különböző országok hozzáállása tekintetében is. Hogy épül be a jogba az AI? Erre kerestük a válasz dr. Horváth Katalinnal, a CMS Law vezető jogászával, akinek szakterülete a szoftver, IT és AI jogi szabályozása, az adatvédelem, tagja az AI koalíciónak és a nemzeti MI stratégia alakításában is részt vesz.

Az önvezető autók napjaink egyik legvitatottabb témája. A technológia már létezik, de rengeteg etikai, jogi és morális kérdés vár még megválaszolásra mielőtt szélesebb körben is elterjedhetne az utazás ezen „gondtalan” formája. Vendégünk, Dr. Prónay Szabolcs, egy nemzetközi szinten is egyedülálló hazai kutatás eredményeit osztja meg velünk, ahol a résztvevők egy rövid próbaúton utasként kipróbáltak egy önvezető járművet, míg elektroenkefalográfiás (EEG) és szemmozgáskövetéses méréseket végeztek rajtuk.A kísérlet segít megérteni, hogyan reagálnak különböző emberek erre a futurisztikus élményre, ami hosszútávon a technológia fejlődésében és társadalmi elfogadásában is nagy szerepet játszhat. Ha érdekelnek ennek a lenyűgöző kutatásnak a részletei, esetleg te is aggódsz, hogy milyen lesz a jövő autósforgalma tele önvezető járművekkel, ez az adás neked szól!

Hogyan lehetünk biztosak a biztonságunkban az online világban? Erre a kérdésre már nem létezik egyszerű válasz, de az összetettet talán a legközérthetőbb módon Pfeiffer Szilárd újságíró, fejlesztőmérnök és fanatikus kiberbiztonsági szakértő képes átadni a hallgatóknak. Akár tech-rajongó vagy, akár csak a digitális világban való navigáció alapjait szeretnéd jobban megérteni, vendégünk szakértelme és tanácsai nélkülözhetetlen útmutatást nyújtanak. Csatold be a digitális öved és utazz velünk biztonságosan az kibertér veszélyei közé!

Podcastunk jelen epizódjában a Brain Bar jövőfesztivál alapítójával, a Design Terminal innovációs ügynökség vezetőjével és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi elnökével, Böszörményi-Nagy Gergellyel beszélgetünk. Gergely pályafutása során olyan területeken mozgott, ahol a kreativitás, az innováció és a társadalmi felelősségvállalás gyakran keresztezték egymást. Ebben az epizódban – gyakran filozófiai kérdéseket is érintve – betekintünk vendégünk életútjába, szóval készülj fel egy izgalmas, őszinte és kellemesen mély beszélgetésre!Megvizsgáljuk azokat a lényeges kérdéseket, mint hogy mi történik, ha valaki elvesztegeti a tehetségét, és hogy a tehetség mibenléte milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt magában. Beszélgetünk arról is, mi a kiválóság és hogyan lehet valaki kiváló abban, amit csinál. Készülj fel egy inspiráló utazásra a tehetséggondozás, az innováció és a kreativitás világában!

A mesterséges intelligencia gyorsan formálja át a világunkat, de hogyan változtatja meg ez az új technológia az emberi nyelvet és kommunikációt? A választ ma egy olyan emberrel keressük, aki nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is az élharcosai közé tartozik a számítógépes nyelvfeldolgozás forradalmának. Vendégünk Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója, akinek kutatási területe az emberi nyelv számítógépes szimulációjától az intelligens szoftvereszközökig húzódik.Gábor és csapata nemrégiben alkották meg a PULI-t, a magyar nyelvre specializálódott, gépi tanulásra épülő szövegszerkesztő és nyelvelemző szoftvert, amely képes arra, amit korábban elképzelhetetlennek hittünk: megérteni a magyar nyelvet a médiatartalom elemzéstől kezdve az álhírek kiszűréséig. Ha érdekelnek az AI technológiák, ez az epizód neked szól!

2019-ben Magyarországot képviselte a téli ifjúsági olimpián, Alfa és Z generációs szakértő, sneakerhead, TedX előadó, 2 könyvet írt, tv műsora van és még csak 20 éves. A mai podcastepizódunk vendége Trunk Tamás, aki az osztrák, magyar és német piacon is marketingkampányokat komponál különböző cégek számára, amivel eredményesen meg lehet szólítani az Alfa és Z generációs fiatalokat. Ne maradj le erről az adásról!

Hidraulikus technológiával működő kávéfőző? Lehetséges, és a budapesti CU.BE ipari innovációs élményközpontban ki is próbálható. Szigeti Staceyvel, a Bosch Rexroth Kft. hidraulikus tervezőmérnökével beszélgettünk a jó minőségű kávéról, az ahhoz szükséges tudásról és a HydrauliCafé elnevezésű eszköz fejlesztéséről, annak működéséről. Ha Te is átélnéd az egyik legkülönlegesebben készülő kávé élményét, akkor hallgasd meg az epizódot és látogass el a CU.BE Budapestbe!

A világ leggyorsabb lézermikroszkópját és még több mint 40 szabadalmat jegyez a Brainvision nevű magyar kutatócég. Az agy működésének sejtszintű valós idejű megfigyelésével foglalkozó csapat által kifejlesztett 3D-s szkennelési technológia egyedülállónak számít a világon, eredményeikkel a legnevesebb nemzetközi tudományos lapok foglalkoznak rendszeresen. Kik ők, honnan indultak és mi mindenre használható a technológia, amit fejlesztenek? Ebben az epizódban feltárjuk az agykutatás elképesztő lehetőségeit, vendégeinkkel Rózsa Balázzsal a Brainvision ügyvezető igazgatójával és Lénárd Szabolccsal a cég vezető közgazdászával. Hangold a halántéklebenyed erre az adásra, mert a jövő már itt van!

A digitális 3D modellek használata megváltoztatta azt, ahogyan a világra tekintünk és ahogy kapcsolatba lépünk vele. Nem igazán lehet olyan tudományágat említeni, ahol ne hozott volna forradalmian új lehetőségeket magával ennek a technológiának az alkalmazása. Ebben az epizódban a 3D képalkotást mérnöki oldaláról vizsgáljuk meg és az épületek modellezésének kihívásairól, lehetőségeiről beszélgetünk Fehér Andrással, 4iG Nyrt. Mensor3D üzletágának üzletfejlesztésért felelős igazgatójával. Lesz szó kulturális örökségek megőrzéséről, filmiparról, gyártervezésről, semmiképp se maradj le róla!

Üdvözlünk az új okosotthonodban. Még a hazafele utadon bekapcsol a fűtés, hogy az otthon meghitt melegébe érkezz meg, az ajtód kulcs nélkül nyílik mert tudja, hogy te jössz, a lámpák felkapcsolnak, a TV-d a kedvenc műsorodat indítja, a kávéfőző friss kávéval vár, a hűtőd pedig órákkal korábban megüzente, hogy mi hiányzik a kedvenc recepted hozzávalóiból. Kissé utópisztikusan hangzik? Pedig ez mind lehetséges és még csak a felszínt karcolgatjuk. Jelen epizód vendége Zsák Péter, okosotthon szakértő, akivel belépünk a holnap otthonaiba és tüzetesen megvizsgáljuk az eszközöket, amiket ott találunk. Ha te is beleképzelted már magad egy ilyen otthon kényelmébe, ez az adás neked szól!

A statisztikák szerint tíz budapestiből hat a tömegközlekedést használja a napi utazásához, mégis egyre több az autó Budapesten. Vajon milyen okok állnak ennek a hátterében? Ebben a lebilincselő epizódban Vitézy Dávid volt BKK vezérigazgató, közlekedési és város-mobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár segítségével utazzuk körbe Budapest, illetve az egész hazai tömegközlekedést érintő legfontosabb kérdéseket. Ha te is tömegközlekedsz, esetleg ingázol, vagy már az oviban is vonat volt a jeled, ez az adás neked szól!

Ipari innovációs élményközpont nyílt Budapesten, a CU.BE. A helyet a Bosch Rexroth, az ipari automatizálás világának egyik leginnovatívabb vállalata nyitotta meg, ahol a Jövő Gyára víziójukat mutatják be minden érdeklődőnek, de ez mégsem pusztán egy bemutatóterem. A CU.BE-ban olyan gyártástechnológiai eszközök találhatóak, melyek az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a digitalizáció elveire építve képesek lehetnek átalakítani az iparról kialakult általános szemléletet. Hogyan fog kinézni a jövő gyártása? Erre a kérdésre keressük a választ ebben az epizódban a Bosch Rexroth szakértőivel, Heszegi-Bogár Mariannal és Fuchs Ádámmal.

A legtöbb ember pontosan tudja, hogy az étel, amit elfogyaszt mennyire egészséges, ennek ellenére a többség mégsem azt fogyasztja, ami a számára a legjobb. Milyen okok állnak ennek a hátterében, és hogyan lehet ezen változtatni? Dr. Kiss Richárd patológus szakorvosjelölt, rákkutató, a Medipredict orvos igazgatója segít bennünket, hogy feltérképezzük az étkezési szokásaink mögött meghúzódó ok-okozati láncolatokat az önreflexión keresztül, eloszlatja a daganatos betegségek körüli tévhiteket, illetve egészségtudatunk fejlesztésére ad gyakorlatba ültethető tippeket. Ez az a téma, ami kivétel nélkül mindenkit érint, hidd el, te sem akarod kihagyni!

Az E-kereskedelemmel kapcsolatos elvárásaink az utóbbi évtizedben hatványozottan magasabbak lettek. Ma alap dolog az élményszerű, pofonegyszerű rendelés, a mindig rendelkezésre álló, segítőkész ügyfélszolgálat, csomagautomaták, árösszehasonlító oldalak és még sorolhatnánk. A piac folyamatosan változik és a mesterséges intelligencia, illetve a használatából fakadó fogyasztói magatartásváltozás át fogja alakítani az online kereskedelmet. Hogyan lehet erre felkészülni? Jelen epizódunkban a hazai paletta két megkerülhetetlen alakjával, Kolbert Istvánnal és Madar Norberttel ássuk bele magunkat az e-kereskedelmet érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekbe. Ha webshopod van, vagy csak szeretnél belelátni ebbe a világba, semmiképp se maradj le róla!

A design szó hallatán legtöbbször valamilyen esztétikumra gondolunk, pedig ez sokkal inkább egy tervezői megközelítés, egy folyamat, ahol elsősorban a funkcionalitásra kell törekedni. A social design ennek egy továbbgondolt verziója, ahol a tervezés során nagyon erős hangsúlyt fektetnek a társadalomra gyakorolt hatásra. De hogyan lehet olyan épületeket, közösségi tereket tervezni, amelyek valóban jól tudnak működni és ténylegesen betöltik a nekik szánt szerepet? Erről az izgalmas témáról beszélgettünk Fehér Bori építésszel és social design kutatóval. Ha érdekel a design és az építészet világa, ez az adás kötelező!

Ebben a gondolatébresztő epizódban az ország egyik leghíresebb szociológusával, Csepeli Györggyel vizsgáljuk meg a közösségi társadalmat érintő legfontosabb kérdéseket és témaköröket a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térhódításának tükrében. Aktuális események alapján vizsgáljuk meg a technológia, a globalizáció és a közösségi média hatását a társadalmi dinamikára. Milyen lesz a jövő társadalma? Ha érdekel, semmiképp se hagyd ki ezt az epizódot!

Talán nem gondoltad volna, de a gombák nem csak a vasárnapi pöriben játszanak óriási szerepet, hanem konkrétan nekik köszönhetjük az élhető ökoszisztémát, vagy azt, hogy van mivel tankolni az autónkat. Ott vannak az ételeinken, a testünkben, a levegőben, életünk „szerves” részét képezik már az ősidők óta.  Ebben az epizódban megismerkedhetsz a megdöbbentően széles felhasználási módjaival, a tudományos kutatásokkal, az élelmiszerként betöltött szerepével és még sok ámulatba ejtő sztorival a gombák világából. Vendégünk Dr. Nagy László mikológus. Kapcsolódj be!

A halál kicselezésének vágya egyidős az emberiséggel. Történelmünk során alkimisták hada kutatta egész életében azt a bizonyos bölcsek kövét, ma már tudjuk, hogy ez nem egy mágikus kő, hanem a géntechnológia. Jelenleg ott tartunk, hogy az állatok élethosszát akár 30%-kal képes meghosszabbítani a tudomány, kutatók szerint az embereken végzett hasonló kísérletektől sem vagyunk messze. De nem csak az öregedés megállításával kecsegtet a technológia, akár születendő gyermekünk szemének a színét is meghekkelhetjük, vagy egyszerűen és veszélytelenül kiirthatunk egy olyan kártékony fajt, mint a maláriaszúnyog. Vendégünk Prof. Dr. Nyitray László - az ELTE egyetemi tanára, a Biológia Doktori iskola vezetője, aki bevezet bennünket a géntechnológia mélységeibe. Kapcsolódj be!

Az elmúlt hónapokban az egész online világ egy dologtól volt hangos: A mesterséges intelligenciától, pontosabban a Chat GPT-től, ami egy nagy nyelvi modell, egy neurális háló, amely megdöbbentően jól képes szöveget alkotni bármilyen témában. Az óriási hype nem véletlen, a legnagyobb techvállalatok most kivétel nélkül AI lázban égnek és egyelőre megjósolni sem lehet, hogy hol van ennek a technológiának a határa és mit jelent ez a társadalomra nézve. De mi ez pontosan, hogy működik, és mi mindenre lehet használni a jelenlegi formájában? Ennek járunk utána a RE:FACTaktuális epizódjában Szabados Rékával és Nguyen Milánnal, a McKinsey Digital szakértőivel. Kapcsolódj be!

Kvantumszámítógépek. A tudományos világ ingoványos talaja, ahol egyelőre a legfejlettebb kutatóközpontok legnagyobb koponyái is a sötétben tapogatózva próbálják kitaposni a haladás ösvényét. A kvantummechnanika elvein alapuló elképzelhetetlenül nagy számítási kapacitás, amivel ez a technológia kecsegtet, számos területen csábít forradalmi változásokkal. Ilyen a kriptográfia, a szimulációs modellezés, vagy igazából bármilyen rendszer, ami elég komplex ahhoz, hogy az optimalizálásában érdekeltek legyünk. Bonyolultan hangzik mindez? Nyugi, nem veled van a baj, ez tényleg nem egyszerű. Szerencsénkre itt van velünk Dr. Kozsik Tamás, az ELTE Tudományos és innovációs ügyek dékánhelyettese, aki közérthetően képes bevezetni bennünket a téma mélységeibe. Ha téged is érdekelnek a kvantumszámítógépek, ne maradj le erről az adásról!

A RE:FACT különkiadásában Szekrényi Péter, alias Digital Pedro társaságában vesézzük ki napjaink túlzás nélkül science-fictionbe illő technológiai újdonságait. Reflektorfénybe helyezzük az AI térhódítását, a Chat GPT 4-et, Elon Musk Neuralinkjét, az exo-skeletonokat, meghódítjuk a Marsot, beszélünk a mágneses levitációról, Metaverzumról, 3D-nyomtatásról mindezt egy lebilincselő epizódba sűrítve! Ha szeretnél betekintést nyerni a jelenlegi legforróbb technológiák közé, ez az adás neked szól!

Rovarapokalipszis, klímakatasztrófa, versenyfutás az idővel. Az emberiség a szakadék szélén egyensúlyozik fél lábbal és kétségbeesetten kapaszkodik a technológiai fejlődésbe, remélve, hogy visszaránt minket a biztos halál torkából. Ez lenne ma a valóságunk? Túltoljuk az aggódást vagy épphogy nem aggódunk a jövőnkért eléggé? Mi a helyzet az Északi-sark jegével, mi az a tervezett elavulás, és mekkora jelentősége van 1 Celsius foknak a klímaváltozásban? Ürge-Vorsatz Diána magyar fizikus és klímakutatóval beszélgettünk a gazdaság növekedése és a környezeti krízis súlyosbodásának összefüggéseiről, és arról, hogy mekkora szerepünk van nekünk, mint fogyasztóknak abban, hogy lelassítsuk ezt folyamatot. Spoiler: a szelektív szemétgyűjtés ide már kevés. Hogyan tudunk eljutni egy zöldebb jövőbe? Ha érdekel a válasz, hallgasd meg a Re:Fact aktuális epizódját!

Mi a helyzet itthon a felnőttképzések terén manapság? Mit találunk az OKJ-n innen és a YouTube-on túl? Workshopok, tréningek, online tanfolyamok százával jönnek velünk szembe minden csatornán és témában, így egyre nehezebb átlátni, hogy melyikre lehet szükségünk. Ugyanakkor (nem csak) a felnőttoktatás számára hatalmas kihívás, hogy naprakész maradjon és a jelenlegi igényeknek megfelelő, értékes, piacképes tudást tudjon átadni. Az élethosszig tartó tanulás ma már kikerülhetetlen és a munkaerőhiány szemléletváltásra késztette a piaci szereplőket, így egyre nagyobb igény mutatkozik a meglévő munkaerő továbbképzésére. A RE:FACT aktuális vendégei Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke és Heszegi-Bogár Mariann a Bosch Rexroth Kft. vevői kapcsolatokért felelős vezetője, bevezetnek bennünket a jelen és a közeljövő magyar felnőttoktatásának mélységeibe. Kapcsolódj be!

Honnan származik az étel, amit eszünk és mi lesz, ha egyszer elfogy? Amikor a boltok polcáról leemeljük az árut, talán átfut a fejünkben ez a kérdés, talán nem, pedig óriási hatással van mindannyiunk életére. A mezőgazdaság és az állattartás hazai és globális viszonylatban is súlyos kihívásokkal néz szembe, amikre megoldást kell találni. Ebben a kiélezett helyzetben a fejlesztés, az olyan innovatív megközelítések jelenthetik a kiutat, mint amilyen a precíziós állattartás is. Dr. Pajor Gábor állatorvos és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Állattenyésztési csoportvezetője bevezet bennünket a precíziós állattartás mélységeibe, az adatelemzés és az agrár területek összefonódásába. Ha érdekel, mit csinál egy állatorvos-adatelemző vagy hogy milyen trendek jellemzik a jövő mezőgazdaságát, kapcsolódj be a RE:FACT aktuális epizódjába!

Mi a fúziós energiatermelés? Mióta kísérleteznek vele? Hogyan működik és sikerült-e már hatékony szintre hozni?Mi kell egy ilyen folyamat lejátszásához?Van-e káros hatása akár emberre, akár környezetre?Milyen baleseti szituációk alakulhatnak ki egy fúziós energiát termelőüzemben? Kell-e tartani balesetektől?Lehet a fúziós reaktor az emberiség jövőbeli új energiaforrása, ami megoldja a fosszilis energiahordozók problémáját?Mire lehet majd használni hosszú távon? Milyen tervek vannak a technológiával kapcsolatban?

Miért ez az egyik leglassabban digitalizálódó szektor?Milyen előrelépések vannak, hogyan alakul most a jogász szakma digitalizálódása? Milyen innovációk tartoznak bele a legal tech kategóriájába?Hogyan oszlanak meg ezek az innovációk a kormányzati és a verseny szektor között?Milyen hatást gyakorolna a szakmára, ha teljesen digitalizálódna, mi a jövő?Hogyan alakítják át a piacot a különböző legal tech megoldások?Mit okozna a törvényhozásban, ha több digitális megoldást használnának?Hogyan hat egy hétköznapi ember jogi ügyeire a különböző innovációk alkalmazása?Hogy áll a magyar ügyvédi szakma, törvényhozás, más jogász szakágak nemzetközi viszonylatban, ha technológiai megoldásokról beszélünk? Milyen jövő vár a nemzetközi és a magyar jogász világra?

A jövőben minden gyári operátornak át kell képeznie magát mérnökké vagy szoftverfejlesztővé? Mik lesznek azok a munkakörök, amik a jövőben hasznosak lesznek az ipar világában?Melyek azok a területek/iparágak, amelyeket automatizálni a legnagyobb kihívást jelenti az ipari szakemberek számára és miért?Mennyi idő kell ahhoz, hogy az Ipar 4.0-s technológiák használata általánossá váljon a hazai ipari szereplők között? Mi az a ctrlX AUTOMATION és miben tud újat nyújtani a vezérléstechnikai platformok világában?Miért hívják a ctrlX AUTOMATION-t az automatizálás okostelefonjának? Hogyan tud segíteni ez a platform a vállalatok versenyképességének, hatékonyságának és fenntarthatóságának elősegítésében?

Mit nevezünk exobolygónak? Miért fontos, hogy foglalkozzunk kutatásukkal? Hogyan kutatjuk az exobolygókat? Milyen sikereket értünk el eddig benne? Hogyan mehetünk biztosra, hogy az exobolygó amire elvándorlunk megfelelő környezetet fog számunkra adni? Hány olyan bolygó létezik, ami potenciálisan lakható? Hogyan válik egy bolygó élhetővé? Mi kell ehhez? Milyen gyakorisággal fordulnak elő ilyen bolygók? Min múlik ez? Hogyan függ össze egy bolygó ideális helyzete és az élet keletkezése? A magyar csillagász közösség hogyan járul hozzá ezekhez a felfedezésekhez?

Hogyan változik most a napelemek piaca, a kormány legutóbbi bejelentése kapcsán?Hogyan éri meg ezekkel a feltételekkel napelemet telepíteni cégeknek/magánszemélyeknek?Szigetüzemű napelemrendszer: mi a jelenlegi álláspont szolgáltatói, állami és jogi szempontból?Miért nem bírja a hálózat bizonyos helyeken a napelemek betáplálását? Mi kellene a terhelhetőbb hálózathoz? Mennyibe kerül és milyen fejlesztéseket kellene végezni?

Mi az az intralogisztika és miért van ekkora jelentősége? Honnan indult az intralogisztikai robotok története? Milyen fejlődésen mentek át az első robot megjelenése óta? Hogyan lehet a hatékonyságot növelni általuk? Milyen szinten képesek kiváltani az emberi munkaerőt? Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy modern AMR-nek? Milyen innovációk állnak jelenleg fejlesztés alatt? Milyen háttér szükséges egy AMR flotta irányításához? Mennyire bonyolult egy ilyen rendszert beállítani a gyárakban?

Ellátogattunk a 2022-es Techtogether mérnökhallgatói versenyre, ahol műszaki egyetemekről összegyűlt fiatal mérnökök versenyeznek különböző, cégek által kialakított feladatokban. Arról kérdeztük őket, hogy milyennek látják az elkövetkező éveket, a jövőt, milyen számukra az ideális munkahely és miért választották a mérnöki pályát.

Mi az 5G? Mi a különbség az 5G és a 4G között? Mekkora szerepe van az 5G-nek a lakossági internetfelhasználásban? Hogyan kapcsolódik össze az Ipar és az 5G? Miért elengedhetetlen a nagysebességű internet a gép-gép kommunikációban? Hogyan küzd a tudományos világ az összeesküvés elméletek ellen? Mennyi szenzor van körülöttünk? Hogyan lehet feldolgozni és hasznosítani a hatványozott adatmennyiséget? Mikor jön el a 6G?

Mikor és hogyan kezdték el használni a technológiát? Hogyan működik a hidrogén meghajtás? Mik az előnyei és a buktatói? Mennyire hatékony? Milyen CO2 kibocsátással jár? A teljes életciklust figyelembe véve milyen környezetszennyezéssel jár a hidrogénmeghajtású gépjárművek használata? Miben más egy hidrogénmeghajtású autó, mint egy benzines? Mennyire használható ez a technológia erőművekben? Kiválthatja a lakossági áramfelhasználást? Légiközlekedésben is használható lesz?

Hogyan működik a James Webb űrteleszkóp az űrben? Milyen messze képes ellátni? Kik és hogyan döntik el, hogy hova „nézzen”? Mit tudhatunk meg a segítségével az univerzum korai állapotáról? Mit tudhatunk meg a segítségével a sötét anyag természetéről? Milyen más kutatási célokra fókuszálnak még a tudósok a James Webb kapcsán? Miért volt szükség a James Webb űrtávcsőre a Hubble mellett? Hogyan tudjuk megvédeni az űrteleszkópot az űrszeméttől? Képesek vagyunk odakint az űrben is szervízelni, ha valami baj történne?

Mi a mesterséges intelligencia valójában? Hogyan találkoznak a biológiai rendszerek a mesterséges intelligenciával? Mit tanulunk a biológiától és miért szeretnénk reprodukálni azt mesterségesen? Mi az a rajintelligencia és hogyan köthető a mesterséges intelligenciához? Milyen leküzdendő kihívásokkal találkoznak a mérnökök/kutatók?

Milyen lépései vannak egy pénzügyi applikáció fejlesztésének? Hogyan zajlik az fejlesztést megelőző kutatás? Mennyit tudnak rólunk a pénzügyi applikációk? Hogyan garantálják a pénzügyi adataink biztonságát? Hogyan működik együtt egy bank és egy fintech cég? Milyen extra funkciók várhatóak a jövőben? Hogyan tudnak nagyobb pénzügyi tudatosságra nevelni a pénzügyi applikációk? Hogyan segíthetik elő az ökolábnyomunk csökkentését?

Hogy lehet elmagyarázni a blokklánc működését az internetet is alig használó nagymamádnak? Hogyan működik a gyakorlatban a play-to-earn? Mi lesz a Non-Fungible Tokenekből a Metaverzum világában? Miért nem „kedvelik” a bankok a decentralizált blokklánc-rendszert? Mi adja az értékét egy NFT-nek? Hány bitcoint lehet kibányászni a világon maximum?

Mekkora adatmennyiség keletkezik naponta a Föld fényképezése során, és hogyan lehet ezt feldolgozni? Hány darab műhold szükséges a bolygónk lefényképezéséhez? Milyen műholdak ezek, és hogyan jutnak fel az űrbe? Bárki megkaphatja a Planet által összegyűjtött adatokat? Honnan jött az ötlet, és hogyan indult el a cég? Hogyan tudják hasznosítani a mezőgazdászok és a klímakutatók ezeket az adatokat?

Melyik a leghatékonyabb megújuló energiaforrás? Nap, szél, víz vagy geotermikus? Mekkora beruházással jár a napelem telepítése, és mennyi idő alatt térül meg ez a befektetés? Miből áll össze egy napelem, és hogy érdemes telepíteni? A jövőben várható-e, hogy megoldják a napelemekből nyert energia hosszú távú tárolását? Milyen új fejlesztések várhatóak a jövőben a napelemekkel kapcsolatban?

Hogyan sikerült rekordévet zárni a válság alatt is? Mikor fog a félvezetőhiány problémája mérséklődni és mikor áll vissza a „normális” kerékvágásba a termelés? Milyen autók gördülnek le a győri szalagokról? Hogyan változik a belső égésű-, elektromos-, illetve hibrid motorok aránya? Hogyan változnak a fogyasztói igények az autókkal szemben? Mikor valósulhat meg az önvezető autók elterjedése? Mi a titka egy élvonalbeli menedzsernek, amitől minden napot maximális mentális felkészültséggel kezd?

Hogyan alakul a rákkutatás jövője? Vajon megtaláljuk a rák „ellenszerét” a következő 20 évben? Hogyan épül fel a startup, ami egy ilyen egyedülálló technológiát képes kifejleszteni itthon? Miért nem sikerült eddig hatásos megoldást találni a betegségre? Miként lehet megismerni a sejten belüli fehérjék működését rendszerszinten a mesterséges intelligencia segítségével?

Visszakerülhet a jövőben az átlagos városi ember életébe a növénytermesztés? Hogyan segít a technológiai háttér a padláson termesztés hatásfokának maximalizálásában? Honnan jött az ötlet és miként épült fel rá egy sikeres startup vállalkozás? Megoldhatja ez a módszer a világ élelmezési gondjait a jövőben?

Melyek a fontosabbak, a szakmai készségek vagy a humán készségek? Milyen tanulságai vannak több mint 2 évnyi otthon munkavégzésnek? Milyen szemléletet kell elsajátítania egy magyar cégnek, hogy érvényesülni tudjon a tengerentúlon? Jó vezetőnek születni kell? Ha valaki jó szakember, az vezető beosztásban is sikeres lesz?

Hogyan lehet érvényesülni az emberi figyelemért vívott kiélezett küzdelemben a pszichológia eszköztárával? Mi a különbség a UX és a UI design között? Hogyan dolgozik egy UX designer? Barcsi Viktória, pszichológus, viselkedéskutató, UX designer, egyetemi oktató, részletes és érdekes betekintést nyújt a felhasználói élménytervezés tudományos alapokon nyugvó világába.

A legkonzervatívabb becslések szerint is 2040-re trillió dolláros piaccá növik ki magukat az űripari szolgáltatások. Mekkora mértékben befolyásolja az űrtechnológia a mindennapi életünket? Labdába rúghat a magyar űrkutatás nemzetközi viszonylatban? Hogyan itatja át a geopolitika az űrjogot, illetve mi változott a hidegháborúban lefektetett űrjogi alapok óta?

Hogy működik az a logisztikai rendszer, aminek köszönhetően 24-48 órán belül megkapjuk áhított rendelésünket? Mi az, amit elleshetnek az Amazontól a hazai szolgáltatók? Fognak vajon Budapest felett is futárdrónok repkedni? Ha szeretnél betekinteni a webshopok kulisszatitkai közé, ez az epizód neked szól!

A COVID többek között a televíziózásban is forradalmi változásokat hozott el. Hazánkba is betörtek a streamingszolgáltatók, a millió dolláros kérdés persze az, hogy átvehetik-e a hagyományos TV-csatornák szerepét. Hogyan tudhatnak meg egyre többet a nézőikről a kereskedelmi csatornák a digitalizáció eszközei által, és mire lesznek képesek az adatok birtokában?Kép forrása: www.polyakattila.hu

Jó-e a decentralizát fizetőeszközök megjelenése, vagy maradjunk a központosított rendszernél? Kell-e bíznunk a nemzeti bankokban a jövőben? Általánosan elfogadottá válik-e állami szinteken a kriptopénz és jó befektetés lehet-e a metaverzum? Ha szeretnél kiigazodni a pénzügyi digitalizáció világában, akkor ez az adás pont neked való!

Tóth Viktor pályáját programozóként kezdte, majd később fordult az idegtudományok felé, amikor Finnországban, az egyetemi mesterkurzusára járt. Beszél arról, hogy milyen volt hallania a képeket, amikor öt napra megvakította magát, milyennek látja a nemzetközi kutatási rendszert, hogyan jutott eszébe patkányokat megtanítani játszani a 90-es évek kultikus videojátékával, hogyan jutott be Elon Musk cégéhez, milyen volt a Szilícium-völgy testközelből és miként látja a jövőt az NFT-alapú művészeti alkotásokban.Lesz-e chip az emberi agyban? Mik Viktor további kutatási ötletei? Az adásból minden kiderül.

A Brain Bar Fesztiválon beszélettünk Jeremy Kauffmannal, aki az LBRY blokklánc alapú fájlmegosztó és fizetési hálózat létrehozója és az Odysee videómegosztó platform CEO-ja. Jeremy az Odysee-t gyakorlatilag a YouTube ellenfeleként definiálja, de mi az újdonság és az előny a platform mögött? Miért gondolja úgy, hogy a következő PewDiePie az Odyseen osztja majd meg tartalmait? Beszél arról is, hogyan hozta létre a saját technológiáját és vállalkozását, és mit üzen azoknak, akik szeretnék megvalósítani saját technológiai ötleteiket.

Juhász András csapatával kifejlesztette a 100%-ig lebomló bioműanyagot, saját üzletet nyitott, saját termékekkel. Beszámol arról, hogyan érintette az egyszer használatos műanyagok betiltása a műanyagiparban dolgozókat, hogyan működhet egy KKV környezettudatosan, miért gondolja úgy, hogy a nagyvállalatok környezetvédelmi tevékenységei gyakorlatilag ki lettek szervezve és hogyan lehetne átállítani a vásárlókat a környezettudatosságra úgy, hogy komfortérzetük ne változzon.

A precíziós gazdálkodás helyzete Magyarországon, GMO-mentesség, mint piaci előny, mesterséges intelligenciával elemezhető termőföldi adatok és kobotok a termelésben. Ennek egyik része jövő, másik része jelen, de hogy pontosan mi az, amit már a gyakorlatban alkalmaznak, és mit fejlesztenek, kutatnak a startupok vagy éppen az egyetemek, az adásból kiderül.

Az adásból kiderül, hogyan született meg a bolt ötlete és milyen kihívásokkal nézett szembe fogyasztóként és vállalkozóként egyaránt a területen. Milyen lépésekkel indulhatunk el fogyasztóként a zero waste útján, mit jelent a green washing? Mit tervez idén a Black Friday helyett és miért írjunk bevásárlólistát? Mindezekre fény derül az epizódban.

A poszt-COVID digitális élet, a digitalizációs fejlesztések kérdései, a munkavállalói jólét, az ipar mindennapi kihívásai és személyes példák is előkerültek ebben az epizódban. Hogyan látják a vállalatvezetők a new normalt, az ipar jövőjét, vagy éppen a hibrid munkavégzés hatékonyságát? Az adásban többek között erre is fény derül.

Sikerült elkapnunk a Brain Baron az USA és Magyarország között ingázó Dr. Tilesch György mesterségesintelligencia-szakértőt, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnökét és megkérdeznünk őt arról, hogyan vélekedik a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetéről, a vállalatok és az emberek mindennapi életébe történő beépüléséről, az intézet működéséről és a földcsuszamlásszerű változásokról, amit az MI az elkövetkezőkben okoz majd világban.

Ezek csupa olyan kérdések, amelyekre igent válaszolva, valószínűleg a pénztárcánk látja kárát, de a környezetünk az előnyét. Tudjuk, hogy fontos a környezetvédelem, a fenntarthatóságra való törekvés és az energiahatékony működés, de vajon azt tudjuk, hogy a fogyasztók vagy a vállalatok törekednek jobban a zöldítésre? Ki a legnagyobb szennyező? Milyen programokkal lehet fenntarthatóbbá tenni az életünket? Hogyan törekszik az ipar arra, hogy a korábban óriási szennyezőként definiált szektor megmutathassa, mindent megtesznek azért, hogy folyamataik energiahatékonyak legyenek, és fenntartható jövőt biztosíthassanak a társadalomnak.Horváth András youtuberrel, „elektronautával” és Szőke Gáborral, a Bosch Rexroth Kft. kereskedelmi vezetőjével beszélgettünk.

Ebben a bónuszepizódban megismerhetjük az appot, a hardvert, illetve beszélgetőpartnerünk elmeséli motivációit a startup létrehozásával kapcsolatban. Megtudjuk, hogy jött létre a projekt, milyen szerepet szán ennek a magyar, illetve a globális oktatásban és egy rövid betekintést is nyerünk az alkalmazás és a hardver működésébe.

Beszélgetőpartnerünk kitér saját indíttatásaira, a jó és a rossz szervezeti döntésekre, a jelenlegi trendeknek megfelelő munkavállalói motivációkra és arra, hogy miért támogatja a négy napos munkahét bevezetését.

Folytatjuk beszélgetésünket Keleti Arthur kibertitok-jövőkutatóval és tovább evezünk a kibertér rejtelmeiben, megtudjuk, hogyan néz ki a jövőnk az internet világában. Mire érdemes figyelni, mit kell beépítenünk a mindennapi webhasználatunkba.

Keleti Arthur kibertitok jövőkutatóval beszélgettünk az internettel egyidőben született új iparágról és annak aspektusairól: a kiberbiztonságról. Hogy mit tehetünk saját kibervédelmünk érdekében, milyen fenyegetéseknek tesszük ki magunkat, amikor felkeresünk egy internetes szolgáltatást és kell-e félni attól, hogy a hackerek leállítják az áramszolgáltatást, vagy lerombolnak egy egész vállalatot, az ebből az adásból kiderül. Ne feledd, a témának ez csak az első része, hamarosan érkezik a következő is.

Miért törekednek a gyártók autógyártás mellett egy egész ökoszisztéma fejlesztésére? Milyen diszruptív technológiák alakítják át az iparágat?Kadocsa András, a McKinsey közép-európai járműiparért felelős partnere és Szertics Gergely az MI (Mesterséges Intelligencia) koalíció szakmai vezetője beszélgettek az önvezető autózásról, a kapcsolódó technológiai és jogi változásokról, az autóipar globális és hazai helyzetéről.

Hol járunk jelenleg a digitalizált, hálózatba kapcsolt világ evolúciójában? Mit kell tennie ma egy vállalatnak, hogy az új technológiákat sikerrel építse be üzleti stratégiájába? Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk egy olyan világban, ahol már több a mesterséges intelligenciával rendelkező okoseszköz, mint ember? És ahol az algoritmusok bizonyos területeken jobban teljesítenek, mint a humán munkaerő? Milyen szerepet kap az IoT a gyártóvállalatok folyamataiban?Ezek és még sok más izgalmas kérdés kerül terítékre adásunkban, hallgass bele most!

Kadocsa Andrással, McKinsey & Company partnerrel és Szertics Gergellyel, az MI koalíció szakmai vezetőjével beszélgettünk a valóság és az elmélet közötti szakadékról, a kis- és középvállalkozások lehetőségeiről, a virtuális gyártási tér és az AI adta potenciálról.

Vendégeink voltak: Kilián Csaba, ügyvezető főtitkár, Magyar Gépjárműipari EgyesületBalán Péter, branch manager, Mitsubishi Electric Europe B.V. Magyarországi FióktelepeMakkai Csanád, Manufacturing Engineering Director, NI Hungary Kft.Pinczés Balázs, HR igazgató; elnök, Magyarországi HR-Network Egyesület Virág Aladár, szaktanácsadó-szakértékesítő, 4iG Nyrt.Ács István, ügyvezető igazgató, Bosch Rexroth Kft.

Váncza Józseffel, a SZTAKI mérnöki üzleti intelligencia kutatólabor vezetőjével és Sári Richárddal, a Robot-X Hungary Kft. oktatóközpontjának vezetőjével beszélgettünk a robotok ipari alkalmazásokban, hadiiparban, mezőgazdaságban betöltött szerepéről. A történelmükön túl a jövőbeli felhasználási módokat, a kollaboratív robotok térhódítását és az emberi munkára gyakorolt hatását tekintettünk át. Betekintettünk a jövő gyárába, ahol az emberi egészségre veszélyes munkafolyamatokat már teljes egészében robotok végezhetik.Kialakítható érzelmi viszony egy robottal? Félnünk kell a robotoktól? A gyárakban nemsokára már csak robotok fognak dolgozni? Ha ezekre a kérdésekre te is keresed a választ, hallgasd meg az epizódot.

Szőke Zoltánnal, a magyarországi Bosch automatizált vezetés fejlesztéséért felelős alelnökével és dr. Szalay Zsolttal, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjével, a ZalaZONE járműipari tesztpálya kutatási és innovációs vezetőjével beszélgettünk az önvezető autózás magyarországi fejlesztéseiről és kihívásairól.A témát két irányból jártuk körül: a privát felhasználók és a mobilitási szolgáltatók oldaláról. Beszéltünk az időjárás, az utak szerkezete és az útburkolati jelekhez kapcsolódó technológiai kihívásokról, hiszen ezek mind befolyással vannak az önvezető rendszerek működőképességére. Kitértünk a magyarországi együttműködésekre, a hazai fejlesztők szerepére, konkrét projektekre és a ZalaZone funkcióira is. Felvetődött a technológia egyik legfontosabb és legtöbbet vitatott kérdésköre is: az önvezető autózás törvényi hátterének megalkotása és az ehhez kapcsolódó nehézségek.Megismerkednél testközelből is az önvezetőautó-fejlesztéssel? Hallgasd meg adásunkat!

Az RPA (robotic process automation – robotizált folyamatautomatizálás) már jónéhány éve létező eljárás a szoftveres munkafolyamatok világában, azonban a különféle üzleti területeken csak az elmúlt években kezdett elterjedni. Adásunkban Marjai Viktor (senior RPA fejlesztő) és Krizsán Olivér (HeroBot Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója) segítségével lerántjuk a leplet a robotizált folyamatautomatizálás titkairól! Beszélünk arról, hogy pontosan mi is ez az eljárás, hogyan működik, milyen területeken használható sikeresen. Megnézzük, hogyan kezdhető el ezeknek az eszközöknek az implementációja, mennyi idő és költség takarítható meg velük, miért jó, ha a korábban emberi kéz végezte feladatokat átadjuk a szoftverrobotoknak és a humán munkaerő más, sokkal érdekesebb területekre fókuszálhat.

Adásunkban Farkas Zsolt segítségével öntünk tiszta vizet a pohárba a szoftverfejlesztésről és a szoftverfejlesztőkről kialakult elképzelésekkel kapcsolatban. Megnézzük egy programozó napját közelebbről. Beszélünk a hatékony projektmenedzsment fontosságáról, és arról is, hogy milyen informatikusra van szükség manapság, mitől lesz igazán programozó valaki. Megválaszoljuk a következő kérdéseket: Mi történik egy elavult szoftverrel? A jövőben mesterséges intelligencia írja majd a programokat? Miért lett olyan sikeres a Tesla, ha alapvetően nem klasszikus autógyártó cég? A mindennapjainkat átszövő szoftverek létrejöttének társadalmi, gazdasági és persze technológiai oldalát is megismerheted adásunkban.

Ugyan a 3D-nyomtatásos technológiákat még az 1980-as években szabadalmaztatták, mégis közel 30 év kellett ahhoz, hogy elterjedjenek a köztudatban és széles körben használni kezdjék azokat. Ma már szinte bárki hozzájuthat egy készülékhez és gyakorlatilag legyárthat vele bármit, ami a saját kútfőjéből kipattan.Az adásban nem csak a jelenlegi felhasználási módokról beszélgetünk, de kitekintünk a közeljövőre is, amikor a Mars kőzetéből nyomtatunk épületeket a kolóniák számára vagy egy transzplantációs műtéthez hozunk létre élő szervet 3D-nyomtatással.Izgalmas jövő? Nincs is olyan messze, hallgasd meg epizódunkat!

Az olvasás nem csupán a szépirodalmi regények fogyasztását jelenti. Olvasunk akkor is, amikor felszállunk a buszra és megnézzük a menetrendet. Olvasunk akkor is, amikor megnyitjuk a munkatársunk által küldött e-mailt, de akkor is, amikor a bevásárlóközpont mosdójában kihelyezett piktogramos tájékoztatóra nézünk. Az olvasás velünk van a nap minden órájában, a hét minden napján. De mi a helyzet az olvasás jövőjével?Legújabb epizódunkban visszatérő vendégekkel beszélgettünk az olvasás jelenlegi aspektusairól és jövőbeli kilátásairól. Hódi Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Pedagógiai Intézetének adjunktusa és Tóth Edit, az MTA Képességfejlődés Kutatócsoportjának tudományos munkatársa segítettek eligazodni a rengeteg kutatás és trend között, ami az olvasás és az olvasó ember témáját illeti. Kiderül, hogy miért olvasunk egyre kevesebbet szórakozás céljából, miért fontos a gyerekeket másfajta megközelítésből motiválni az olvasásra, miért van a modern embernek két, párhuzamos olvasási technikája. Miért részei az emojik az írásbeli kommunikációnak, mi az a funkcionális analfabetizmus és milyen utópiák vagy disztópiák jelentek már meg az olvasás jövőjéről a világban.

A Marson víz után kutatnak, Csernobilban sugárzástérképeket készítenek, a nagyobb reptereken cipelik a bőröndjeinket vagy éppen az útbaigazításnál segítenek, de ipari alkalmazásuk is széleskörű. Ezek a robotok. Dudás Dáviddal, a Revolution Robotics fejlesztési vezetőjével a robotok múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. Adásunkban a robotika szinte összes alkalmazási területét érintjük. Beszélünk az első humanoid robotokról és arról, hogy miért formáljuk őket saját képmásunkra. Megtudjuk, hogy miért nevezik a 90-es éveket a robotok romantikus korszakának, és arról is szót ejtünk, milyen szerepe lehet a robotikának az oktatásban. ASIMO, Sony Aibo, Boston Dynamics Spot. Ismered őket? Akkor hallgasd meg az epizódot!

A kutatóközpont az Európai Űrügynökséggel számos közös vizsgálatban vett részt, míg az Aquanauta projekt az űrtevékenységek fejlesztését szolgálja és az asztronauta képzés területére fejlesztett olyan megoldásokat, amik az űrhajósok veszélyhelyzetben való fizikális- és pszichológiai reakciónak vizsgálatára képes. Ennek kapcsán beszélünk arról, hogyan lehetséges a Földön olyan közeget és helyzetet előállítani, ami az űrutazás során felmerülő lehetséges problémákat valósághűen szimulálja. Megválaszoljuk, milyen fizikai és szellemi nehézségekkel kell szembenézniük az űrutazóknak, hogyan küszöbölhetőek ki a radioaktivitás káros hatásai egy hosszabb utazás során?Megtudhatjuk miért fontos új bolygókat megismernünk, milyen új technológiák jelentek meg az űrkutatásban és azt is, hogy hogyan lehetne az okostelefonok hálózatának mintájára felépíteni a csillagközi űrutazást.

Aki kimarad, az lemarad - így lehet összefoglalni azokat a félelmeinket, amit az angol Fear of missing out (FoMO) kifejezés jelöl, s amit akkor érzünk, amikor nem vagyunk jelen a digitális világ történéseiben. Ha a közösségi médiában nem kommunikáljuk azonnal ami velünk történik, úgy tűnhet nem is létezünk, míg mások tartalmas, több és jobb élményekhez jutnak. Ez szorongást és rossz érzést okozhat. Az állandó digitális jelenlét azonban pont attól foszt meg minket, amire leginkább vágyunk: a pillanat megélésétől. Mindezt felismerve és ellensúlyozva az elmúlt években egyre szélesebb körben terjedt el a Joy of missing out (JoMO) mozgalom, ami arra törekszik, hogy az emberek csökkentsék online jelenlétüket és egészséges mértékben használják a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket.A változó fogyasztói magatartások és elvárások bemutatása mellett Dr. Prónay Szabolcs arról is beszél, hogyan válunk „prosumerré”, akik nemcsak fogyasztják, de gyártják is a tartalmakat. Az egyéni kommunikációs trendek mellett bemutatjuk, hogy milyen átalakuláson ment keresztül a formális, vállalati kommunikáció. Kitérünk arra, hogy a közösségi tudásban miért élvezhet előnyt a minőséggel szemben a mennyiség, hogy milyen nehézségekkel kellett volna szembe néznünk 2020-ban a digitalizáció nélkül.  A hatékony időmenedzsment és alkalmazkodóképességünk fejlesztése mellett szó lesz arról is, hogy kinek, mikor és miért lehet szüksége a digitális detoxikációra. A mindennapjaid része a digitális kommunikáció. Akkor miért ne tudhatnál meg többet annak hátteréről? Hallgasd meg legújabb epizódunkat!

Akár munkáltatóként, akár munkavállalóként vagy éppen egyéni vállalkozóként éljük meg azokat az átalakulásokat, amiket a digitális korszak és a hálózatba kapcsoltság eredményezett, a legfontosabb, hogy tudjuk elfogadni magát a változást. Ebben kell támogatnunk közvetlen környezetünket, kollégáinkat és munkatársainkat is. Miért fontos, hogy lépést tartsunk a változásokkal, hogy a működésünket digitális alapokra helyezve távolról is elérhető legyen a piacunk? Milyen előnyei vannak, ha elegendő figyelmet és energiát fordítunk rugalmasságunk és alkalmazkodóképességünk fejlesztésére? Mi köze van mindezeknek a tudatos életmódhoz? Megtudhatod a beszélgetésből! Itt a helyed, ha érdekel, hogyan lehet elősegíteni a digitális transzformációt, a negyedik ipari forradalom felé történő elmozdulást úgy, hogy közben az egyéni és szervezeti célok se sérüljenek. Mert a világban csak egy az állandó: a változás!

Adásunkban tisztázzuk a big data és az adattudomány legfontosabb fogalmait, valamint, hogy miért fontos az edukáció szerepe ezen az üzleti területen. Megnézzük azokat az iparágakat, ahol a legtöbbet használják az ehhez kapcsolódó módszereket és a leginkább profitálnak belőle, de azokat is, akiknél a túlzott adatelemzés visszájára fordul. Megtudjuk, milyen adatokat gyűjtenek rólunk, és, hogy mire használják ezeket az olyan techóriások, mint a Facebook vagy a Netflix. Rávilágítunk az adatok tárolásának veszélyeire és arra is, hogy miért biztonságos a felhőalapú tárolórendszerek használata. Ha eddig nem hallottál a georedundanciáról és a cloud computingról, most már tudni fogod, hogy milyen témához kapcsold! Beszélünk arról, hogy miért érdemes a mesterséges intelligenciát és a hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló adatokat párosítani, s hogyan használhatjuk mindezt akár a hétköznapokban is. Gyakorlati példákat mutatunk be az adattudomány és a big data biznisz területéről, hogy ezzel is közelebb hozzuk ezt a misztikus, sokszor megfoghatatlannak tűnő, adatmágiának is nevezett területet a hétköznapok világához.Energiacégek, telekommunikáció, médiavállalatok, ipar – mind óriási felhasználói a „big data” iparágnak. Ha Te is kíváncsi vagy, hogyan működik az adatalapú világ, hallgasd meg adásunkat!

Biztosan kerültél már olyan helyzetbe, hogy két ugyanolyan paraméterű, ugyanabba az árkategóriába tartozó technikai eszköz vásárlásakor nem tudtad eldönteni melyiket válaszd. A két termék közti egyetlen különbség az, hogy az egyikre egy, a másikra három év garanciát ad a gyártó. Mit gondolsz, ha a három év garanciával rendelkező terméket választod, akkor tisztán racionális döntést hoztál? Beszélgetőpartnerünk bebizonyítja, hogy ez korántsem igaz!A különböző meggyőzéstechnikai módszerek a mindennapjaink részei lettek, ezért ahhoz, hogy megfelelő üzleti döntéseket hozhassunk, ismernünk kell az ehhez kapcsolódó alapvető működésmódokat és technikákat. Szakértőnk elmondja, miért hasznos, ha figyeljük és elemezzük a tárgyalópartnerünket. Kitérünk arra is, hogy milyen üzenetet közvetít és hogyan hat partnereinkre a webkamerában látszódó háttér, miért fontos a meggyőzésben a vizualitás és a befolyásolási technikák közös használata. Ha eddig nem értetted, hogy a Jóbarátok sorozat alávágott műnevetése miért nyerte el a nézőközönség tetszését, adásunkból ezt is megtudhatod!Dr. Újszászi Bogár László segítségével betekintést nyerünk az emberi elme döntésért felelős folyamataiba és abba is, hogy a gépeknek az értékesítésben betöltött szerepe miben különbözik a humán erőforrásétól. Megtudhatjuk, hogy mi az a három jelző, ami a legtöbb embernek először eszébe jut az értékesítőkről.A meggyőzéstechnika nem csupán módszerek sokasága, a tudományterülethez szorosan kötődik a pszichológia és a társadalomkutatás is.Ha értékesítőként, vagy értékesítési szervezet vezetőjeként dolgozol azért, ha csak tudatosabb vásárló szeretnél lenni, akkor emiatt hallgasd meg ezt az epizódot. Jó szórakozást!

Emlékszel az Utazók című sci-fi kalandfilmre, amiben a főszereplőt befektetik egy orvosi vizsgálatot végző gépbe, ami automatikusan megállapítja a pontos diagnózist? A legtöbben azt gondolnánk, ez lesz a jövő! A mesterséges intelligencia azonban nem tud pontos diagnózist felállítani és kezelést meghatározni, mindig szükség lesz egy orvosra a teljes körű kórmeghatározáshoz és a megfelelő gyógymód megállapításához. Az emberi tudás és a szofisztikált döntési képesség ezen a területen nem helyettesíthető.Dr. Meskó Bertalan maga is sci-fi rajongó. A The Medical Futurist Institute vezetőjeként célja megvizsgálni, hogy a sokszor csak elrugaszkodott vízióként értelmezett tudományos-fantasztikus technológiák hogyan valósíthatók meg és ültethetők át a gyakorlatba. A változás a legtöbbször nem egy nagy ugrással, hanem több apróval kezdődik. Gondoljunk csak arra, hogy a mindennapjaink részét képező okoseszközeinkre ma már milyen könnyen letölthető egy-egy egészségügyi alkalmazás – például alvásmérés, okosébresztés, pulzusszámlálás – és ezek használatával milyen szignifikáns életmódbeli minőségjavulás érhető el. A szakemberrel közösen átgondoljuk, hogy mit vártunk el korábban és mit várunk el most az orvos-beteg kapcsolattól, hogyan rendezheti át ezeket az elvárásainkat a telemedicina és a digitális platformokon történő kapcsolattartás. Jelenleg nemcsak a betegek, de az orvosok is félnek az új technológiáktól és a mesterséges intelligenciától. Pedig nem kellene! A technológiai fejlesztések ugyanis nem kiváltják vagy megszüntetik az egészségügyi ellátást, csupán eszközöket kínálnak a hatékonyabb működésre.  Beszélünk a járványokról, azok előrejelzésének lehetőségéről és arról is, hogyan utazhatunk a járvány után. Lesz-e immunitás-útlevél?Ha neked is fontos az életminőséged és szeretnél tájékozottabb lenni az egészségügy jelenlegi és jövőbeli változásairól, ne hagyd ki ezt a részt! Most és a következő évben is számos izgalmas témával vár a RE:FACT Podcast.

Az önvezető autózás víziója már a XX. század elején is foglalkoztatta az embereket. Számos, főként a sci-fi műfajába tartozó könyv, film, képregény dolgozta fel ezt a témát, talán ezért is azonosítottuk eddig ezeket az innovációkat távoli, jövőbeli technológiai újdonságokként. Ezek a technológiák napjainkban azonban már könnyen elérhetőek, a forgalomban közlekedő járművek nagyrészében valamilyen formában már dolgozik egy hasonló, alacsonyabb tudású rendszer.Adásunkban szót ejtünk az önvezető autózás szabványának egyes szintjeiről, azok technológiai vetületeiről, illetve arról is, hogy mikor válik a széles közönség számára is elérhetővé ennek a szabványnak a legmagasabb szintje. Rövid betekintést nyújtunk a különböző fejlesztések jelenlegi helyzetébe, kitérünk az autonóm járművek használatának etikai és morális problémáira, többek között a balesetek kérdésére is. Miért adnak nagyobb biztonságot a vezetéstámogató rendszerek? Miért komfortosak ezek a megoldások? Mégis miért utasítják el sokan ezeket az innovációkat? Mit jelent az önvezető autózás esetében a level 2 hands on és hands free? Miért csak egy szűk mesterségesintellgencia-algoritmus dolgozik egy önvezető autóban?Ha Te is beülnél már egy kormány nélküli buborékautóba, akkor hallgasd meg epizódunkat és kerülj képbe az autopilot rendszerek jelenlegi helyzetével.

Dr. Szászi István a magyarországi Bosch csoportnál végzett munkájából kifolyólag a technológiai innovációk szakértője, a gyártói oldalról megközelítve segített a jelenlegi autóipari környezet kihívásaiban eligazodni. Horváth András youtuber pedig az elektromos autózás felhasználói oldalának tapasztalatait, meglátásait osztotta meg velünk.Napjainkban egyre fontosabb az elektromos, a hibrid módon és alternatív üzemanyagokkal hajtott járművek témája: a fosszilis tüzelőanyagok fogyatkozása, az egyre szigorodó szén-dioxid-kibocsátási normák és úgy általában a globális felmelegedés, a környezetvédelem növekvő jelentősége sarkallja arra az autógyártókat, hogy mindinkább az alternatív megoldásokat, környezetkímélő technológiákat fejlesszék. További elvárás, hogy a közvetlenül környezetszennyező, nem megújuló energiaforrások által hajtott technológiák arányát pedig csökkentsék portfóliójukban. A legalapvetőbb és egyre többet használt megoldás a teljesen vagy részben villanymotorokkal hajtott járművek fejlesztése, ami egyébként a relatív új technológiák közül a legmegosztóbb is. Valóban megoldhatja a városi környezetszennyezés és a nem megújuló energiaforrások kérdését az emobilitás? A jövő útjain kizárólag elektromos autók közlekednek majd? Szabad-e csak feketén-fehéren gondolkodni? Mi az ideális elektromos autóval megtehető táv egy átlagos felhasználó számára? Hosszú órákat kell majd várnunk a töltőállomásokon vagy egy kávé elfogyasztása után újra feltöltött járművel utazhatunk tovább? Milyen egyéb környezetkímélő technológiák állnak az autógyártók rendelkezésére? Mi az az eAxle? Milyen diverz portfólióban gondolkodik a Bosch?Mindez és még rengeteg fontos, aktuális kérdés kerül terítékre hetedik adásunkban, úgyhogy csatlakoztasd töltőre a telefonod és hallgasd meg beszélgetésünket!

Jelenleg 4,57 milliárdan rendelkeznek interneteléréssel a világon, hazánkban pedig a lakosok több mint felének (5,3 millió fő) van okostelefonja. A 15 éves korosztályban 10 gyerek közül legalább 7-nek saját okostelefonja, számítógépe vagy tabletje van. Ezekkel az eszközökkel könnyen elérhetővé válik számukra a világ legnagyobb tudásbázisa: az internet. Mire használják a gyerekek az internetet? Milyen szokásaik, elvárásaik vannak ezen a területen és milyen következményei lehetnek mindennek hosszútávon? Más felnőttek lesznek mint a szüleik? Milyen képességekkel fognak bírni a most vagy ezután születő gyerekek? Esetleg hátrányba kerülhetnek azok a gyerekek, akik iskolás korukig nem tévéznek, tableteznek vagy okostelefonoznak? Tudásátadás- tudásszerzés tekintetében az elmúlt néhány évtizedben forradalmi átalakulások mentek végbe, melynek következményeként az iskola veszített az ezen a területen betöltött monopol szerepéből. Az ismeret- és információszerzés a legkülönfélébb csatornákon, informális fórumokon történik, ezek pedig nagyban eltérnek az iskolában megszokott formáktól. Az oktatás már most átalakulóban van! De merre fejlődik és változik a jövőben az online lehetőségek hatására? Szükség lesz- e még pedagógusokra, iskolaként használt épületekre, vagy minden megoldódik digitálisan?Ezekre és még számos izgalmas kérdésre kapunk választ ebben az epizódban, úgyhogy készítsd be a jegyzetfüzetet, tollat és koppints a lejátszás gombra. 

Adásunkban széles spektrumot bejárva az MI, a gépi tanulás mindennapi vetületeivel ismerkedhetünk meg. Belegondoltál már abba, hogy egy mesterséges intelligenciát milyen jellemzők tesznek intelligenssé? Ha valóban intelligens, akkor ennek mesterséges jellemzőit hogyan ismerjük fel? Az intelligenciához általában emberi tulajdonságokat kötünk, így ahhoz, hogy definiálhassuk az MI-t, először meg kell tudnunk alkotni a természetes intelligencia fogalmát. Nem egyszerű kérdéskör, igaz?Beszélgetőtársunk, Szirtes Gábor felfedi kétségeit a mesterséges intelligencia létezésével kapcsolatban és rávilágít arra, hogy a mindennapjainkban inkább algoritmusok és egyszerű gépi tanulással működő rendszerek működnek, amelyeken ő is nap, mint nap dolgozik. Miben különbözik az emberi idegrendszer (az agy) egy gép „idegrendszerétől”? Miért lehet boldog a robotporszívó? Miért fontos, hogy tudjuk predikálni a környezetünket, és mi értelme a gépek esetében a prediktív analitikának? Milyen rendszerek segítik a humán erőforrásban, az értékesítésben, a marketingben vagy akár a szoftverfejlesztésben dolgozó szakemberek munkáját? Hogyan képes egy gép tanulni? Mindezekre és még sok más izgalmas kérdésre kapunk választ Szirtes Gábortól.Ha benned is maradt megválaszoltalan kérdés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hallgasd meg epizódunkat! 

Talán nem is gondolnánk mennyi technológiai eszköz fejlődését, kifejlesztését és később a fogyasztói piacra, a köztudatba kerülését generálta az űrkutatás és az űrutazás fejlődése. A legegyszerűbb példa erre, amely talán minden hallgató zsebében ott lapul, az okostelefon kamerája. A NASA az űrutazásai alkalmával kényszerült arra, hogy egy minél kisebb és könnyebb képalkotási technológiát fejlesszen ki a kameráihoz, annak érdekében, hogy az űreszköz kilövése kevésbé legyen költséges. Ma már ugyanezt a technológiát használják az okostelefonok kameráinak gyártói is.Az adásban ugyanakkor fény derül az űrkutatás és az űrtevékenység közötti különbségre, illetve arra is, hogy milyen előnyei származnak Magyarországnak abból, hogy belépett az Európai Űrügynökségbe. Mik azok a nagyszabású projektek, amikben részt vehetnek a hazai kutatók és az egyetemi hallgatók? Milyen lehetőségei vannak egy magyar fiatalnak az űrkutatásban, űrutazásban? Miért nem egyszerű kérdés az űrszemét-helyzet kezelése, az eltakarítása? Milyen veszélyek rejlenek ebben? Mi a helyzet a magyar műholdakkal? Miért nem csak a technológiai oldala bonyolult és problémás a Mars-utazásnak?A fentiekre és még számos más izgalmas kérdésre derül fény a podcast negyedik adásában. Ha szerinted sem határ a csillagos ég, akkor hallgasd meg epizódunkat!

Az első ipari forradalom a szénfűtésű gőzgép feltalálásával hozott robbanásszerű gyártástechnológiai fejlődést. A második ipari forradalom az elektromossággal adott lendületet a termeléstechnológiának. Az Ipar 3.0 - ami már az 1970-es években elkezdődött - az informatikával hozott változást az iparba és állította a számítástechnikát a gyártás középpontjába. Mi a helyzet a negyedik ipari forradalommal? Valóban nevezhető forradalomnak? Hol tartunk most? Mitől lesz egy gyár ipar 4.0-s? Miért fontos jelenleg is az ember szerepe az üzemekben?Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szakemberek segítségével, miközben egy tiszta képet alkottunk arról, miért és milyen eszközök, folyamatok segítségével állítja a hatékonyságot a középpontba az Ipar 4.0. Az elméleti alapok mellett a két gyártócég vezetőjének segítségével a gyakorlati oldalát is megismerhettük és azt is megtudhattuk, hogyan hatott ezekre a folyamatokra a COVID-19 járvány.Szeretnél Te is tisztán látni végre az Ipar 4.0-val kapcsolatban? Hallgasd meg epizódunkat!

A járvány berobbanása után a vállalatok online videokonferencia-eszközökre helyezték át szinte minden tevékenységüket; az eseményeket, egyeztetéseket, ezzel egy újfajta munkamódszerhez szoktatva az irodai munkavállalókat. Mi történt azokkal, akiknek a munkaköre nem teszi lehetővé az otthoni munkavégzést? Mi vár rájuk a jövőben? Mikor térhet vissza minden a rendes kerékvágásba?A kutató rávilágított a járvány pozitív hatásaira is, beszélt a járvány előtti állapot várható visszaállásáról, illetve arról is, hogy milyen módon változott meg az emberek hozzáállása a luxushoz, a munkahelyi környezethez és a technológiához. Mely vállalatok profitáltak a járványidőszak alatt, melyek kerültek rosszabb helyzetbe és mit jelent ez hosszú távon.Téged is foglalkoztat a jövőnk, a poszt-COVID korszak? Hallgasd meg epizódunkat! 

1997-ben Garri Kaszparov volt az első sakkvilágbajnok, aki vereséget szenvedett sakkjátszmában egy számítógéptől, az IBM által fejlesztett Deep Blue-tól. Ez a kísérlet jó példa volt arra, hogy a szakértők értékelni tudták a mesterségesintelligencia-kutatás akkori állását. De mi a helyzet manapság?Első epizódunk alkalmával Mérő professzor úr segítségével körbejártuk a mesterséges intelligencia számos aspektusát, többek között azt, hogyan változott a tudomány a számítástechnika, a jog és több más szakterület fejlődésével. Milyen veszélyek és főként, milyen lehetőségek rejlenek az AI-ban, miért és miért nem mesterséges intelligencia egy önvezető autó. Kitértünk arra is, hogy milyen problémákkal szembesülhet a társadalom a mesterséges intelligencia technikai, jogi és akár vallási kereteinek meghatározásakor és erre milyen megoldások születhetnek a jövőben.Ha téged is foglalkoztatnak ezek a kérdések, hallgasd meg podcast epizódunkat!Műsorvezető: Juhász BálintKészíti a Podcasterz.hu csapata: podcasterz@podcasterz.hu