Winamp Logo
Az élet, meg minden Cover
Az élet, meg minden Profile

Az élet, meg minden

Ungarisch, Cultural, 1 Staffel, 67 Episoden, 5 Tage, 19 Std., 47 Protokoll
Über
A portréinterjú podcast.
Episode Artwork

#065 Nyáry Krisztián – Irodalom a vacsoraasztalnál

Nyáry Krisztiánt azt hiszem, kevés hallgatónak kell bemutatnom. Nagyon sokan találkozhattak már – ha máshol nem – a Facebookon életrajzi történeteivel. Magyar írók és alkotók a főszereplői ezeknek a közösségi médiában hosszúnak számító, papíron viszont olykor egypercesnek ható írásoknak, amelyek az évek során nagy közönségsikert arattak. 2012-től kezdve már könyv, illetve könyvek formájában is.Ebben az epizódban tehát Nyáry Krisztián íróval és kommunikációs szakemberrel beszélgetek sokféleképpen elmesélhető életekről és ételekről, fókuszált olvasásról és lefóliázott könyvekről, halálról és szerelemről, az életről meg mindenről.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/065-nyary-krisztian-podcast/Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:06:02] Hogyan olvasunk kevesebbet úgy, hogy valójában minden eddigi kor emberénél sokkal több szöveget fogyasztunk?[00:19:20] A mélyolvasás mély hatásai: mit veszítünk, ha nem olvasunk szépirodalmat?[00:32:31] Írás és egzisztencia: meg lehetett-e valaha is jól élni íróként Magyarországon?[00:36:31] Az Aczél-korszak kultúrpolitikája és máig tartó hatása.[00:42:05] Móra Ferenc házassága és feleségének szakácskönyve.[00:49:05] Jókai Mór, a gasztrotörténész[00:57:18] Nyáry Krisztián történeteinek titka. Miért kritizálták könyveit az irodalomtudósok?[01:16:12] Lehet-e jó író valaki, ha közben rongy ember volt?[01:23:19] A „cancel culture” és a politikai korrektség. A kultúrháború veszélyei az irodalomban és a filmművészetben.[01:27:35] Szálasi naplója és a Magvető kiadó. Történelem alulnézetből: új trend a történettudományban.[01:35:18] Nyáry Luca mondatai apjáról és édesanyja (Nyáry Krisztián felesége) haláláról. Tudunk-e beszélgetni a halálról? Molnár Ferenc és Márai Sándor kései történetei.[01:43:21] Nyáry Krisztián pályakezdése, orientálódása a színház világa, majd az irodalomtudományok felé. Politikai-kommunikációs pályájának kezdetei.[01:56:16] Megmerítkezés a politikában Demszky kampányfőnökeként és a Sawyer Miller Group cégvezetőjeként.[02:02:13] Az irodalomtudomány haszna a politikai kommunikációban. Hogyan dolgozik egy politikus beszédírója?[02:08:43] Milyen a jó válságkommunikáció? A BKV-ügy és a városházi életszakasz vége.[02:20:33] A politika megjelenése a könyvkiadásban. A fóliázós törvény és az MCC tulajdonszerzése.[02:36:42] Epilógus: mit mondanak Nyáry Krisztiánnak Magyarországról a kikutatott történetek?
17.2.20242 Std., 43 Protokoll, 22 Sekunden
Episode Artwork

#064 Szilágyi András – Kikezdett primátusunk

Szilágyi András evolúcióbiológus, az Evolúciótudományi Intézet igazgatója olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, mint például hogy miként keletkezett az élet. Vagy hogy miképpen lehet egy tudományos SimCity szoftverrel modellezni azt a százötvenezer évet, amely kulcsfontosságú „pillanatnak” bizonyult emberré válásunk történetében.Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek az evolúció barkácsmunkájáról, őseink kényszerű diétaváltásáról, Bachról és a klasszikus zenével küzdő gépesített Bachról, elgondolt, de sosem látott színekről, az életről meg mindenről.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/064-szilagyi-andras-podcast/Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:04:35] Hogyan tette sikeressé a dögevés a Homo erectust?[00:13:00] Hogyan lehet modellezni egy elképzelt törzs 150 ezer évét? A tudományos SimCity.[00:21:18] A kooperáció, táplálkozás és társadalomszervezés összefüggései.[00:24:23] A zene evolúciós szerepe.[00:35:28] Genetikai vs. kulturális evolúció.[00:38:46] Az evolúció motorja: öröklődő mutációk és szelekció.[00:50:05] A zene fiziológiája.[00:54:12] Az öröklődés, változatosság és szelekció a kultúrában.[00:58:36] A szép a zenében. Kulturális hatás vagy biológia?[01:10:35] Zene és párválasztás: miért sikeresek a rockzenész férfiak a nőknél?[01:18:59] Ihlet és biológia[01:25:40] Miért nem tudjuk elfogadni az evolúciót?[01:32:12] Mit tekintünk élőnek, életnek?[01:45:21] Zene ás AI.[01:56:38] Az orgonaépítő biológus, aki eredetileg fizikus lett volna.[02:11:31] Pár szó az Evolúciótudományi Intézetről.[02:17:48] A természettudományos oktatás válsága és a tanárhiány.[02:23:53] Oltási programok és oltásellenesség: a jó, amit nem tudunk megbecsülni.[02:37:57] Létrehozhatunk e mesterséges életet?
20.12.20232 Std., 42 Protokoll, 34 Sekunden
Episode Artwork

#063 Merényi Dániel – Grafitember a torta tetején

Merényi Dánielt, azaz Grafitembert és karikatúráit, képregénycsíkjait sokan, nagyon sokan ismerik Magyarországon. Azt már kevesebben tudják, hogy a rajzolás mellett van még pár olyan passziója, ami egész embert kíván. (Így van olyan ezek között, amit olykor muszáj „takaréklángra” állítani.)Ebben az epizódban tehát témáink lesznek az I. világháború olaszországi hadszínterei, a kézműves bicikliváz-építés, az acélváros romjain továbbélő iparosvilág és a felnőttkorban elkezdett zeneiskolai tanulmányok is.És természetesen beszélgetünk a Napirajz valósággá vált abszurdjáról, a szitokrajz műfajáról, a kisember optikájáról, családról és flow-élményről, a jelen böszmeségeiről és az eljövendő nemzedékekbe vetett reményről, az életről meg mindenről.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/063-merenyi-daniel-podcastAz időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:05:35] 2005, Milánó: szép remények a reklámszakmában. Aztán az egészen másféle valóság.[00:25:45] Menekülés a reklámiparból. Hogyan ne hagyjuk itt Magyarországot és miért ne mondjuk soha azt hogy soha?[00:36:57] Hétvégi munka egy milánói bicikliműhelyben. A New York-ból beérkező „futár” kerékpáros szubkultúra.[00:43:01] Mi az üzlet a „kézműves” kerékpárváz-készítésben? Kik vesznek ilyeneket és miért? Hogyan lett Grafitember álma a bicikliváz-készítés?[00:52:21] Találkozás Dario Pegorettivel, a vázkészítő mesterrel.[01:08:35] Négy és fél év Pegoretti manufaktúrájában a hegyekben.[01:16:55] Személyiségfejlődés vázkészítés közben.[01:25:53] Grafitember és az Első világháború. Magyar katonai emlékek a Dolomitokban.[01:47:59] A Napirajz története. A szitokrajz műfaja.[02:00:32] A közéleti Napirajz története az Indexen és a Telexen. Az origós névlopás.[02:23:21] Saját vázépítő vállalkozás az Acélváros romjain.[02:42:39] A Merényi Bicycles működésének felfüggesztése. Család és flow. Mire van és mire nincs idő?[02:50:20] Felnőttkori zenetanulás és az elhúzódó házfelújítás projekt.
5.11.20232 Std., 57 Protokoll, 48 Sekunden
Episode Artwork

#062 Kürti Sándor – Visszacsatolt történetek

Kürti Sándor sikersztorija kényszerű „pályamódosítással” indult. Aztán egy termelőszövetkezetnél, majd egy Patyolatban folytatódott. Ám csakhamar arról szólt, hogyan lehet tudásszomjjal és mérnöki precizitással, valamint hosszú évek kitartó munkájával egy garázsvállalkozásból világhírű céget építeni.Ebben az epizódban tehát Kürti Sándorral beszélgetek az életvezetés és a vállalatvezetés alapszabályairól, a japán munkakultúráról, az orosz karbantartó két darabos szerszámkészletéről, ellenséges felvásárlási kísérletről, valamint arról, hogy az őt ért kudarcok ellenére miért öntött rengeteg pénzt a magyar oktatásba.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/062-kurti-sandor-podcastAz időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:05:29] Az „eredetmítosz”: az Unimosi.[00:14:09] A két holdas családi „birtok” a Svábhegyen és a tanár édesanya.[00:20:38] Elbocsátás az olajiparból, munkavállalás a testvér GMK-jában.[00:30:19] Egy kis vezetéselmélet: naplóírás, csapatépítés, visszacsatolt folyamatok.[00:59:03] Hogyan lett világcég a Kürt? A Patyolattól az elnöki kézfogásig.[01:25:08] Egy nyolcszázezer dolláros kiruccanás Japánba.[01:42:05] Az élethosszig tartó kapcsolatok fontossága.[01:47:14] A család története a vészkorszakban és a háború után.[01:55:49] Egy gyerekkori „mentor” új szerepben.[02:00:59] A Kürt és az oktatás, egy elbukott program.[02:16:01] Be- és felvásárlási kísérletek és a piros tornacipős kérő.[02:24:23] Kürti Sándor a Szovjetunióban, Igor Ivanovics szerszámkészlete.
1.10.20232 Std., 34 Protokoll, 2 Sekunden
Episode Artwork

#061 Vonnák Diána – Madárdal és légiriadó

Vonnák Diána író, kultúrantropológus távoli vidékeken kezdte meg tudományos munkáját, de hamar rájött, neki Kelet-Európával van előbb dolga. Méghozzá Ukrajnában.Ám számára nem csak térkép e táj, hiszen munkája mellett már erős érzelmi szálak is kötik a most lángoktól ölelt országhoz. Így ebben a beszélgetésben ezen a különleges optikán keresztül kaphatunk képet arról, mit jelent, amikor egy 40 milliós ország szabadulni próbál az orosz birodalom szorításából.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/061-vonnak-diana-podcast/Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:04:51] Élet egy női kolostorban Kis-Tibetben[00:23:33] Kelet-Európa választása a Kelet helyett. A fehér ember mint a birodalom küldötte[00:36:02] Miért pont Ukrajnába ment Vonnák Diána? A régi Lviv új lakói.[00:53:40] Többnyelvűség Ukrajnában: az ukrán és az orosz nyelv „együttélése”[01:01:26] Nyelvi váltás az orosz agressziót követően – a „testvérnépek” kifejezés hazugsága.[01:21:50] Miért birodalmi totemállat Puskin?[01:38:19] A Látlak című novelláskötet.[01:45:17] A gyerekkori álmok és a férfiterritórium.[01:53:53] Szabadság nőként 2023-ban.[02:00:17] Szerhij Zsadan és a Kövek című vers.[02:11:06] Az ukrán civiltársadalom tettalapúvá válása[02:23:12] Hogyan változtatta meg az embereket a totális háború?[02:38:12] Hogyan lehet reménységet meríteni Magyarországon az ukrán példából?
1.8.20232 Std., 45 Protokoll, 27 Sekunden
Episode Artwork

#060 Boldizsár Ildikó – A mese, ami rólunk szól

Mi szükséges ahhoz, hogy a mesékben a hős hőssé váljon? És hogyan lehetünk mi saját életünk hősévé, ha annyi borzalom történik körülöttünk a világban? És kik segíthetnek nekünk ebben?Boldizsár Ildikó mesekutató 25 év vizsgálódása és gyakorlati tapasztalatai alapján dolgozta ki meseterápiás módszerét, amely sok más mellett ezekre a kérdésekre is segít választ találni.Ebben az adásban vele beszélgetek mesékről és mítoszokról, Yoda mesterről és a Csillagok háborújáról, hősökről és álhősökről, valamint mesemondókról, akik nem halhatnak meg addig, amíg el nem mondták utolsó történetüket.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/060-boldizsar-ildiko-podcast/Az időkóddal ellátott tartalmi kivonathoz görgess lejjebb!A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:04:31] Boldizsár Ildikó „találkozása” Joseph Campbell könyvével.[00:08:22] Mi a különbség a mese és a mítosz között?[00:22:23] A mesék szereplőinek típusai. A Csillagok háborúja mintmese (vagy mítosz).[00:29:19] Joseph Campbell és az „igenek”-re épülő élet.[00:36:50] Buddhista tanítások, öngyógyítás, racionalitás és egyéb megérzések.[00:45:32] Mesemondók és meseterapeuták. Mi a meseterápia lényege?[00:57:35] A nagy meserégiók a világon.[01:05:52] Az első meseterapeuta: Seherezádé és az Ezeregyéjszaka meséi.[01:11:55] A segítők szerepe a mesékben: Boldizsár Ildikó módszerének szintézise.[01:20:33] A mese mint fejlődéstörténet. És a változás, amit előidézhet a hallgatóban. A mesehallgatási transz.[01:28:48] Meseterápia a börtönökben.[01:35:22] Boldizsár Ildikó és gyerekkori önmaga. Miért nem meséltek neki otthon?[01:44:00] Hogyan találta meg ő a meséket? Vagy hogyan találták meg őt a mesék?[01:49:23] Hogyan menjünk egy évre Sabbaticalra?[01:54:27] Legújabb könyvének története: az égigérő fa mint a hiányzó segítő.
13.6.20232 Std., 8 Protokoll, 17 Sekunden
Episode Artwork

#059 Madarász Tamás – Utolsó hívás

Évezredek óta vágyik arra az ember, hogy gondolkodó gépet alkosson. Mesterséges embert, mesterséges intelligenciát. Mégis sokunkat sokkolt, amikor azzal szembesültünk, ez most tényleg sikerülhet.Ebben az epizódban Madarász Tamás agykutatóval, a JPMorgan Chase Londonban dolgozó MI-kutatójával beszélgetek a ChatGPT-ről, a mesterséges intelligencia (rövidítve: MI vagy AI) és az emberiség jövőjéről, valamint a propagandacélokat szzolgáló felhasználás rendkívüli veszélyeiről.Madarász Tamás a Cambridge-i Egyetemen végzett matematika szakon, a New York-i Egyetemen doktorált, ahol agykutatást tanult. Életútjában különleges, hogy eredetileg – csellistaként – komolyzenei pályára készült, és egy vállsérülés miatt cserélte fel a zenei karriert az addig amolyan kiegészítő tevékenységként tanult matematikával. Így különösen izgalmas, hogy vendégemet nem csak az új technológia kilátásairól, hasznáról és kockázatairól kérdezhettem, hanem téma lehetett az AI és a zene, az AI és a művészetek kapcsolata, valamint az is, hogy tényleg veszélyezteti-e a mesterséges intelligencia az alkotómunkából élők állásait – ideértve az enyémet is.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/059-madarasz-tamas-podcastIdőkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:08:22] Meglepte-e a kutatókat a ChatGPT sikere?[00:12:30] Hogyan válaszol, miből dolgozik a ChatGPT?[00:19:31] Az idegsejtek és a neurális hálózatok analógiája. szinapszisok és paraméterek. Az AI-tél és a nagy áttörés.[00:24:00] A kiegészítő gép: csak egy „stochasztikus” papagájjal van dolgunk? Esetleg az ember is az?[00:39:04] Érezhet-e a gép?[00:45:20] A nő (Her) című film, az AI mint személyes partner, a valódi szilícium alapú intelligencia, tudat megépítésének lehetősége. Az emberi és a gépi intelligencia közötti különbség.[00:52:29] Az önvezető autók problémája.[01:03:13] Tamás a JPMorgan Chase-nél és a banki algoritmusok.[01:18:36] A Google és a Microsoft küzdelme a ChatGPT kapcsán.[01:26:45] A ChatGPT politikai felhasználása, küzdelem az álinformáció ellen.[01:39:39] Az AI és a megszűnő munkahelyek, felhasználásának egyéb területei.[01:51:38] Madarász Tamás: zenészből AI-kutató.[02:00:22] Zene és matematika, a gépi intuíció, zeneíró programok.[02:13:01] A populáris kultúra tömegtermelése kiváltható az AI-val?[02:16:23] Személyes AI, cyborgok és egyéb disztópiák, társadalmi kérdések.[02:36:16] A transzhumanizmus, a tökéletes ember és a kozmikus bootszektor elmélete.
4.5.20232 Std., 39 Protokoll, 45 Sekunden
Episode Artwork

#058 Szőnyi Ferenc – A versenygép

Részben anyagi és magánéleti gondok elől futott, biciklizett és úszott világgá – jobban mondva a világba Szőnyi Ferenc. Pedig olyan környezetben nevelkedett, ahol kerékpárral maximum a szomszéd faluba volt szokás áttekerni, és igazából úszni is csak első, nemzetközi triatlon versenye előtt pár héttel tanult meg.Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek elképesztően hosszú távokról, rendhagyó edzésprogramokról, a vasember diétájáról, a Himalájában megtalált csendről és alázatról, valamint arról, mi táplálja benne a győzni akarást.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/058-szonyi-ferenc-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egy-szazalekos-adofelajanlas/Tartalmi kivonat időkódokkal[00:06:21] A nagyapa kerékpáros utazása, ami családi legendává lett.[00:10:16] A háztáji és az ezzel járó rengeteg fizikai munka falun a 70-es, 80-as években és egy nyeremény története.[00:15:03] A „gumizás” és a rendszerváltás hajnala.[00:19:26] A divátáru-kereskedés virágkora és bukása.[00:24:37] Szőnyi Ferenc házasságon kívüli gyermeke, kalandjai nőkkel, kapcsolata Szilviával és az „alfahím” mentalitás.[00:27:52] Újrakezdés: építőipar.[00:31:18] Hullámvölgy 2001-ben, egy sport pályafutás első lépései.[00:34:28] A nagypapa biciklis útjának megismétlése rekordkisérlettel.[00:45:04] Újabb üzleti kudarcok – a sport, mint menekülés.[00:50:39] Az első nagy futóverseny, Csákvár, majd a triatlonozás kezdetei.[01:02:24] Az ultraversenyek rendszere és távjai, a mexikói tízszeres Ironman verseny.[01:07:38] A Racemachine név története.[01:10:04] A stressz, a versenyzési kényszer és Szőnyi Ferenc sport pályafutása.[01:15:08] Edzésprogram a kőműves meló mellett.[01:16:38] Ultraversenyek és állóképesség: orvosi csoda?[01:21:27] Amikor kinyílt az ácsi Szőnyi Feri előtt a világ. Utazások a versenyzés mellett, előtt és után.[01:27:18] A házasság lezárása és a La Ultra verseny.[01:36:00] Táplálkozás a magashegyi futóversenyeken.[01:47:52] Mi hajtja Szőnyi Ferencet a verseny legnehezebb pillanataiban? Hogyan jut túl a holtponton?[01:50:05] Verseny és harc, kíméletlenség és fair play. Szőnyi Ferenc sérülése.[01:55:57] Milyen érzés a Himalajában egyedül éjszaka? Misztikus élmények Indiában.[02:03:32] A versenyzés, mint közös öröm, nagy utazás.
31.3.20232 Std., 10 Protokoll, 35 Sekunden
Episode Artwork

#057 Vörös Szabolcs – Tömegsír a Shakespeare utcában

Egy éve tart szomszédunkban egy olyan borzalom, amelyre Európában a II. Világégés óta nem volt példa. Erről a háborúról beszélgetek most Vörös Szabolcs újságíróval, aki évek óta a helyszínen is követi az ukrajnai eseményeket.Nemrég tért haza például az ukrajnai front egyik legkeményebb szakaszáról, Bahmutból. Őt kérdezem tehát az orosz villámháborús tervek kudarcáról, az ukrajnai tömegsírokról, becsvágyról és félelemről, valamint kompország felgyújtott kikötőjéről.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/057-voros-szabolcs-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkal[00:04:52] Pete Reed története. Csalóka veszélyérzet vagy ennek hiánya a fronton.[00:10:29] Bombabecsapódás Vörös Szabolcsék autója mellett – intenzív tüzérségi tűz Bahmutban. Mi folyik ebben a szétlőtt városban valójában?[00:15:38] A Wagner-csoport és vezetője az ukrajnai harcokban.[00:22:40] Látogatás harcoló ukrán egységeknél. Hogyan jut ki oda egy magyar riporter?[00:32:21] Sajtófotók, mint érzékeny információk a frontról: van-e cenzor, mire kell ügyelni?[00:36:27] Hogyan fogadják az ukrán katonák a magyar újságírókat?[00:41:23] Magyar közösségi támogatás ukrán katonai alakulatoknak.[00:51:03] Mi lehet a célja a magyar diplomácia oroszpártiságának?[00:57:06] Az orosz hadsereg kudarca Ukrajnában.[00:59:26] Az elmaradt virágeső. Hogyan nézhette be ennyire Ukrajna megtámadását az orosz vezetés?[01:04:50] Orosz nyelv és orosz nemzettudat.[01:08:36] Tömegsírok Bucsában és Izjumban, az orosz háborús bűncselekmények.[01:13:11] Magyar kommentelők, magyar konteók.[01:23:50] Vörös Szabolcs, a fotós.[01:29:04] Mi vonzza Vörös Szabolcsot a háborús témákban?[01:38:50] Ki az a fixer, miért van rá szüksége az újságírónak?[01:44:44] Vörös Szabolcs az Origónál, amely „színvonalához méltatlannak” ítélte cikkeit.[01:54:59] Miért nem tudósít a front orosz oldaláról is Vörös Szabolcs?
24.2.20232 Std., 3 Protokoll, 15 Sekunden
Episode Artwork

#056 Gerőcs László – Tiszta fejjel

Gerőcs László fél évszázada tanítja, magyarázza a matematikát – nem csak a katedrán, hanem a tévéstúdiókban is. Hisz abban, hogy a logaritmus, a térgeometria vagy éppen a függvénytan azoknak is kimondottan hasznos, akiknek minderre soha nem lesz szüksége az érettségi után.Televíziós szereplései révén Gerőcs László arcát, hangját egy ország ismerhette meg, ám ebben az epizódban most nem matekpéldákat fogunk megoldani. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy mi az a fegyelmezett gondolkodás, hogyan segíti elő kialakulását a félelem falának lerombolása, és hogy miért lenne nagy szükség arra, hogy az iskolákban a gyerekek ezt elsajátítsák.És hogy miért felel meg egyre kevésbé ennek a kívánalomnak a magyar oktatási rendszer.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/056-gerocs-laszlo-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:05:17] Gerőcd László tanári pályája, tanárságának története.[00:12:43] Miért kínozzuk a logaritmussal azokat, akik ezt soha nem fogják használni?[00:20:44] Mi az hogy „fegyelmezett” gondolkodás?[00:34:13] Lehet-e egyénre szabott oktatás nagy létszámú osztályokban? Mivel motiválható a diák?[00:41:31] Miért kevésbé motiváló tényező ma az emberi kíváncsiság?[00:49:25] Bridzs és sakk: be kellene vezetni a tantervbe?[00:50:11] A gyakorlás fontossága a zenében és a matematikában. A figyelem kérdése.[00:55:50] Hiba, illumináció és matematikai tehetség.[01:02:22] A pénz kérdése az oktatásban és a tanárképzésben. A tanári kar tarthatatlan korfája, csökkenő megbecsültség, fogyatkozó létszám.[01:18:12] A tanárok tiltakozása és a fortélyosan igazgató félelem.[01:21:01] Gerőcs László tévéműsora a kilencvenes években.[01:30:24] Új vállalkozás a nyugdíjba vonulás után: a Korrepeta.[01:33:43] Az iskola esélyteremtő szerepének sérülése és a rossz magyar PISA-teszteredmények.[01:37:49] A portugál oktatási reform példája.[01:46:20] Centralizáció és tanári önállóság.[01:50:18] Hanyatló követelmények, hanyatló intelligencia?
31.1.20232 Std., 7 Protokoll, 32 Sekunden
Episode Artwork

EXTRA Sajó Tamás – Elcsúszott idő

Ebben az epizódban képzeletbeli utazásra invitálom a hallgatót: a világ egyik (sajnos egyre inkább egybefüggő) konfliktuszónájába lépünk be, egy olyan térségbe, amely meghatározta a 2022-es esztendő történéseit.Vezetőnk pedig ezen az utazáson Sajó Tamás felfedező, világutazó, művészettörténész lesz. Tamás már szerepelt Az élet meg minden podcastban, és most ő az első, aki egy nyilvános EXTRA epizódban másodszor is vendégem (a podcast támogatói már hallhattak más vendégekkel ilyen „Utóhang” adást).A forrongó Iránnal kezdünk, ahonnan a napokban tért haza Sajó Tamás, majd a nem éppen nyugodt napjait élő Törökországgal folytatjuk, ahonnan a szorongatott helyzetben lévő Örményországba utazunk tovább. Innen érkezünk meg aztán Grúziába, hogy végül Ukrajnával zárjuk ezt a túrát.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/extra-22-sajo-tamas-podcastIdőkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:07:04] Tamás friss iráni élményei és kalandjai. A régi iráni himnusz.[00:11:22] Miért robbantak ki az iráni tiltakozások?[00:13:32] Az iráni hatalom két arca: a világi és a vallási államszervezet.[00:17:39] Miért énekelte Sajó Tamás a régi iráni himnuszt egy teheráni teaházban?[00:25:09] Hogyan került Sajó Tamás iráni hadbíróság elé? Az iráni demokrácia története.[00:28:49] A zoroaszter vallás a mai Iránban. Keresztények és zsidók Iránban, az örmények és arámok.[00:40:24] A nesztoriánus keresztények története. A szír keresztények, akiknek nincs közük Szíriához.[00:46:39] Örmények és szírek helyzete Törökországban, a „török Trianon” máig ható következményei.[00:49:11] A képek eltérő értelmezése és szerepe a keleti kereszténységben. Ikonok az ortodoxoknál.[00:55:09] Örményország mai helyzete.[01:00:15] Infláció Törökországban és Iránban.[01:04:03] Grúzia mai helyzete és a grúz kereszténység .[01:12:32] Az ukrajnai „konfliktuszóna”. Az orosz és az ukrán ortodox egyház vitája, ütközése.[01:25:13] Az ukrán nyelv és a formálódó ukrán nemzeti identitás.[01:46:36] Sajó Tamás politikai jóslata a közeljövőre.[01:51:39] A háború miatt meghiúsult utazások, és a jövőben tervezett utak.
23.12.20221 Stunde, 56 Protokoll, 15 Sekunden
Episode Artwork

#055 Stefano Bottoni – A marslakó hátizsákja

Stefano Bottoni olasz és egyben magyar történész. Két nyelv, két ország, két gondolkodásmód között ingázik. Átvitt értelemben és pár éve szó szerint is.Így olykor meglepő nézőpontból vizsgálja a XX. század eseményeit, életútjait. Legyen szó a sztálini ihletésű erdélyi magyar autonóm tartományról, Orbán Viktorról vagy éppen Staller Ilonáról, akinek szerinte társadalmi hatása Itáliában óriási volt.Ebben az epizódban tehát Stefano Bottonival beszélgetek régi, új és még újabb fasisztákról, a fekete majd vörös Bolognáról, a városában történt terrortámadás lehetséges magyarországi szálairól és egy nagy-nagy csalódásról, amiből könyv is született.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/055-stefano-bottoni-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:04:51] A bolognai pályaudvar elleni támadás – terrorhullám Olaszországban.[00:09:45] Carlos a bolognai merénylet mögött? A nem kutatható budapesti iratok.[00:24:31] A pártokrácia és a kommunista párt működése Olaszországban .[00:28:52] Az olasz fejlődés az ötvenes-hatvanas években.[00:30:52] Albánia összeomlása és az első óriási bevándorlási hullám.[00:34:09] A baloldali mozgalmak és a fasizmus története Olaszországban.[00:40:49] Ha Mussolini nem lép be a háborúba, maradhatott volna a hetvenes évekig?[00:50:50] Mennyire örökösei a mai széljobbos olasz pártok az olasz fasizmusnak?[01:00:23] A fasiszta pártok generációi, az olasz politikai rendszer összeomlása a hidegháború után.[01:26:31] Miért jött Bottoni Magyarországra húszas éveiben? Kétnyelvűség a családban.[01:32:59] Mi az ami a legjobban hiányzik Stefanónak Olaszországból és Magyarországból?[01:38:43] Staller Ilona és a rendszerváltás alternatív hősei.[01:52:15] A romániai magyar autonóm tartomány története.[02:13:51] Az Orbán Viktorról szóló könyv története.[02:30:12] A közösségi finanszírozásból megjelenő magyar változat.
30.11.20222 Std., 38 Protokoll, 55 Sekunden
Episode Artwork

#054 Pethő András – Földrengés a sötétben

Pethő András, a Direkt36 tényfeltáró portál társalapítója és szerkesztője azzal volt kénytelen szembesülni, hogy csapatának több tagját is a Pegasus kémszoftverrel hallgatták le. Pedig alapesetben, mondhatni épp fordított a felállás: ők próbálják meg ellenőrizni azokat, akik róluk, jobban mondva rólunk döntenek.Ebben az epizódban tehát Pethő Andrással beszélgetek megfigyelőkről és leleplezőkről, az oknyomozó újságíró szerszámosládájáról, az Origo és az Index kormányzati elfoglalásáról, valamint egy új médiakorszakról, ahol lehet, már Nixon sem bukna bele a Watergate-ügybe.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/054-petho-andras-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:04:29] Lázár János rejtélyes utazásai és Pethő András távozása az Origótól 2014-ben. Az Origo bekebelezésének története[00:24:36] Az Origo, mint a későbbi sajtóeinstandok prototípusa. A közadatigénylés és a kormányzat tájékoztatásra való hajlandóságának változása az évek során.[00:31:38] A Direkt36 alapítása és finanszírozása. A csekista állambiztonsági hozzáállás és a paranoia térnyerése a kormányzatnál[00:43:15] A Direkt36 „küldetése”, hitvallása.[00:48:41] Könnyebb vagy nehezebb szóra bírni a forrásokat most, mint pár évvel ezelőtt?[00:52:18] Az Index és az Origo történetének hasonlóságai, az Index einstandolásáról írt Direkt36 cikk.[00:58:32] Hogyan lesz valkiből újságíró úgy, hogy egyébként alapvetően kerüli a konfliktust?[01:08:40] A hatalom ragadozó természete egy budapesti házibulin.[01:12:59] A Pegazus-ügy és leágazásai.[01:19:43] Pegazus-ügy után nem gondolkodott el azon Pethő András azon, hogy abba hagyja az újságírást?[01:30:01] A Watergate-ügy mint korszakhatár, az újságíró mint ellenség megjelenése a kormányzati vagy konzervatív narratívákban.[01:35:04] Hogyan lehet, hogy Trump túléli azt, amit Nixon nem élt túl? Mi változott 50 év alatt a nyilvánosság erejét illetően?[01:40:35] Az újságírás finanszírozási modelljének összeomlása, aa kormányzati sajtónyomulás ebben a környezetben. Mivé lett az Origo?[01:46:35] Rossz és jó újságírói „válaszok” arra, hogy a hatalom ellenségként kezeli a sajtót.[01:56:02] Márky-Zay Péter kampányról szóló tényfeltáró cikkének háttere.[02:00:10] Független és objektív újsgírás: van-e ilyen? A mesterséges zajkeltés állami segédlettel.[02:07:21] Van-e hatása, következménye a tényfeltáró újságírásnak? A Direkt36 és a Pandóra-ügyirat, a Panama-ügyirat[02:14:52] Érdekli-e ez az egész a magyar olvasókat?
14.10.20222 Std., 23 Protokoll, 36 Sekunden
Episode Artwork

#053 Bódis Kriszta – Hegymenet

Hogyan működik az a program, amely egy reménytelen cigánytelepről is képes ott született gyerekeket az egyetemig elvezetni? És mi motiválja, mi hajtja a Van helyed rendszer megalkotóját munkája során?Ebben az epizódban Bódis Kriszta íróval, dokumentumfilm-rendezővel és pszichológussal beszélgetek új regényéről, egy inspiráló XX. századi nőről és a tehetségről, amely mint a tűz, utat talál magának. Valamint egy olyan alapítvány munkájáról, amely esélyt ad a társadalom peremén élőknek a nyomorból való szabaduláshoz.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/053-bodis-kriszta-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:05:40] Ki volt Tüdős Klára, és miért írt róla regényt Bódis Kriszta?[00:13:11] Női hátrány a kulturális életben? Az Irodalmi Centrifuga és az Éjszakai állatkert céljai.[00:21:45] Hogyan lett Tüdős Klára sztár divattervező? Kisasszonyképző: egy életrajti regény.[00:32:38] Tüdős Klára és a kor népmozgalmai. Kert-Magyarország, népi kollégiumok, nagypolitika – hatalom és küldetéstudat.[00:42:08] Egy határozott nő a férfivilágban: határok, szerepek, retorziók.[00:51:22] Mi az, hogy Bódis Kriszta „hívást” érzett Tüdős Klára irányába? A marginalitás, mint gyerekkortól meghatározó élmény, vonzódás a roma kultúrához.[00:58:34] Bódis Kriszta dokumentumfilmes karrierje. A túl szűknek bizonyult köztévé. A média szerepe a cigányokról alkotott képünkben.[01:18:01] Egy NPR-riport: mélyről érkezett romák fordítják Amanda Gorman verseit.[01:26:38] A Van helyed alapítvány munkája a cigánytelepeken – hogyan vált rendszerré és know-how-vá az alkalmi segítség?[01:34:05] Hirtelen beömlő uniós pénzek, konfliktus és száműzetés a Hétes-telepről.[01:40:24] Hogyan működik a Van helyed rendszer? Miért ismételhetők az eredményeik máshol is?[01:46:05] Van-e a cigány kultúrában olyasmi, ami akadályozza a tárdadalmi integrációt? Miért jobb módszer a szülőkkel együtt dolgozni, mint kiemelni a gyerekeket?[01:57:37] Tehetséggondozás, követés akár az egyetemig. Hogyan finanszírozza az alapítvány ezt az egészet?[02:06:09] Uzsora, emberkereskedelem, prostitúció: milyen tapasztalatokat szerzett erről Bódis Kriszta a telepen végzett munkája során?[02:11:51] A Magyar Gárda, mint vészreakció. Meddig terjedhet a „szomszédok” türelme, amikor az állam kivonul a problémák megoldásából?[02:17:39] Az ellenzéki szavaztszámlálókat ért sokk a kistelepüléseken. Egy ország, ahol nincs már ellenzék, csak érdekek vannak.[02:24:41] A hosszútávfutó Bódis Kriszta, életének „gyémánttengelye” és a jó értelemben vett aszkézis a fogyasztói társadalomban.
12.9.20222 Std., 39 Protokoll, 26 Sekunden
Episode Artwork

#052 Rainer M. János – Intézet a magasban

Rainer M. János ott volt Moszkvában. Ott volt 1993-ban az utcákon, ahol lőttek. Ott volt, amikor az egykori Szovjetunió éppen romokban hevert.És a történész – lélekben legalábbis –, évtizedek óta ott van azon a pesti utcán is, ahol egykor, 1956-ban szintén lőttek: igen kevesen lehetnek, akik többet tudnak nála a magyar forradalomról. Illetve arról, mi történt akkor Moszkvában.Ebben az epizódban tehát Rainer M. János történésszel beszélgetek Nagy Imréről és Bibó Istvánról, a magyar ötvenhatról, az ukrajnai háborúról, az orosz birodalom újjáéledéséről és csillagórákról, amikor egy kényszerpályán mozgó nemzetnek megadatik, hogy saját sorsáról dönthessen.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/052-rainer-m-janos-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:05:33] A Nyugat magatartása az 1956-os magyar forradalom idején és most, az Ukrajna elleni háború során.[00:10:34] A Nyugat alapélménye: Chamberlain és békítő politikája. Az orosz birodalom legyőzése és újjáéledése.[00:21:34] A jelcini évek, Rainer M. János Moszkvában az 1993-as puccs idején. Nosztalgia a szovjet idők nagy országa iránt.[00:30:23] A konfliktus erkölcsi jelentése 1956-ban és most. A magyar külpolitika süketsége erre.[00:39:51] A hanyatló Nyugat narratívája Magyarországon.[00:42:50] A kibernetikai illúzió és a birodalmi metaadatok kora. A szocialista és kapitalista rendszerek óhajtott „konvergenciája”.[00:49:36] Tervgazdaság és szabadpiac. A dogma, hogy csak demokratikus viszonyok között működhet jól a piacgazdaság. Kína mint kivétel vagy példa?[00:57:24] Illúzió volt, hogy az információs technológia a szabadság terjedését segíti?[01:04:47] 1956 mint anomália a hidegháborúban. Hogyan születik egy forradalom?[01:17:40] Nagy Imre: mártír miniszterelnök vagy sztálinista politikus?[01:31:16] Egy rendkívüli történet: Bibó István az Országházban 1956 november 4-én.[01:36:51] Volt-e olyan pillanat, amikor a szovjet vezetés komolyan mérlegelte, hogy feladják Magyarországot? Az áruló Nyugat mitológiájának gyökerei és helye a mai magyar emlékezetpolitikában.[01:52:06] Meddig voltak nyitva a szovjet archívumok?[01:56:55] Hogyan kezdhette el kutatni Rainer M. János az 56-os megtorlások történetét a nyolcvanas évek közepén? A szamizdat évek és a meghatározó párizsi látogatás.[02:08:43] Az 1956-os Intézet alapítása, története és szétverése.
11.8.20222 Std., 33 Protokoll, 42 Sekunden
Episode Artwork

#051 Nádasdy Ádám – Dante a spájzban

Életközepi válság, pokoljárás, a mélypont ünnepélye. Ezek a kifejezések a mai népszerű pszichológia szótárában is kiemelt fogalmak. No de hogy volt ezzel a középkorban Dante, akinek remekműve a világirodalom legismertebb pokolraszállása?Sok minden más mellett erről beszélgetek ebben az epizódban Nádasdy Ádám nyelvésszel, költővel és műfordítóval, akinek Dante-fordítása valóságos bestseller lett Magyarországon.Úgyhogy a Komédia apropóján lesz most szó történelemről, irodalomról, nyelvről és politikáról, katolicizmusról és homoszexualitásról, a szép hűtlenekről, az életről meg mindenről.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/051-nadasdy-adam-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[00:05:04] A Komédia eleje, első sora, első sorai. Mit jelent az életünk útjának felén? Ugyanaz, mint a mai életközepi válság? Az életünk, mint sztori, narratíva.[00:13:42] Dante és az indiánok. Az indiánok és Nádasdy Ádám.[00:16:54] Miért kellett Danténak menekülnie Firenzéből? A kor pártpolitikája és Dante ellenségei a pokolban.[00:25:25] Milyen nyelven íródott az Isteni színjáték? Érti-e egy mai olasz? Miért fordította Nádasdy Ádám rímek nélkül Dante művét?[00:37:59] Alapos jegyzetek Nádasdy fordításában: a két enciklopédista találkozása.[00:44:22] Miért helyezte Dante a pokolba saját tanítóját? Hogyan viszonyult a melegekhez?[00:58:20] Nádasdy Ádám katolikussága és melegsége. Miként egyeztethető ez össze?[01:06:16] Miért ennyire izgalmas a ma emberének a középkori ember világképe, gondolkodása, univerzuma?[01:16:08] Kellett-e helyesírást is alkotnia Danténak? A különféle nyelvek helyesírási szótárai - ezek filozófiája.[01:23:17] A magyar helyesírásreform és a határon túli magyarok. A különírás és egybeírás borzalmai.[01:32:10] Az angol és amerikai szabályzatok. A brit konzervativizmus és pozitívumai – nem csak a helyesírásban.[01:38:06] A Kálmán Lászlóval vezetett nyelvi rádióműsor tapasztalatai. A finnugor nyelvrokonság. Magyar, zsidó, perzsa és indiai honfoglalás-történetek.[01:47:04] Nádasdy Ádám német (prágai) gyökerei, ősei története. Első angoltanára. A nyelvkönyvek politikája.[01:57:14] A magyar nyelvtan és tanításának iskolai borzalmai. Hogyan lehetne másképpen?[02:13:18] Miért kezdte lefordítani a Komédiát Nádasdy Ádám? Mi volt a késztetés?[02:20:39] Nyelv és politika Magyarországon.[02:30:15] Nádasdy egy verse, a Kifosztás után.
9.7.20222 Std., 33 Protokoll, 33 Sekunden
Episode Artwork

#050 Tompa Andrea – Kártya, amit ki kellett venni a pakliból

Tompa Andrea számára kamaszkorában az írás olyan játszótér volt, ahol szabad lehetett. És ahol a fájdalomnak utat adhatott. Aztán évtizedek alatt ez a játszótér olyan univerzummá nőtt, amibe immár belefér négy nagyregény és bennük három nemzedék története – történelmi és személyes traumáikkal, fájdalmaikkal és örömeikkel.Ebben az epizódban tehát a kortárs magyar prózairodalom egyik legizgalmasabb alkotójával, Tompa Andreával beszélgetek egy nehéz örökségről, Oroszország összeomlásáról és a maratonról, amit nem szégyen a harmincadik kilométernél feladni.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/050-tompa-andrea-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkal[0:05:48] Tompa Andrea és az orosz nyelv. Miért megy egy fiatal lány 1989-ben orosz szakra, pont akkor, amikor mindenki más menekült előle?[0:09:41] Cenzúra, öncenzúra, hallgatás: az orosz értelmiség és az ukrajnai háború. „Nácítlanítás” külföldön és belföldön, a Z betű szimbolikája.[0:22:21] Az autokrácia és a totális állam: különbségek, fokozatok, ezek jellemzői.[0:30:31] A hallgatás mint cinkosság és állásfoglalás – Oroszországban és máshol.[0:38:21] Hallgatás és cenzúra Magyarországon, állami retorziók azért, ha valaki beszél a színházi világban és máshol.[0:44:07] A denunciáló cikk „műfaja” és sztálinista hagyománya. Zsdanov és Szakács Árpád.[0:55:48] A Meseország mindenkié című könyv ledarálása. Tompa Andrea örökbefogadós meséje benne.[1:01:28] Tompa Andrea és gyermeke örökbefogadásának története[1:06:35] Miért hasznos egy tanfolyam az örökbefogadó szülőknek? Miért törölték ezt a kötelező tanfolyamot el mégis? Az örökebefogadott gyerek mint ajándék és nem mint veszteségtörténet.[1:15:22] Miért az örökbefogadást, és miért nem a lombikprogramot választották Andreáék?[1:24:16] A vér mint fontos toposz a mai magyar állami ideológiában. Kitérő: Tompa Andrea, az állatmentő. A hagyományostól eltérő családmodellek, egyszülős családok és a hivatalos ideál.[1:33:41] Tompa Andrea családtörténete: születése egy színházi előadás után. Az ősök ismerete által adott stabilitás.[1:39:29] Az ősök sorsának kijavítása: a személyes sorsban és mint a világ megjavításának képzete. A katolikus és a zsidó nagymama története.[1:51:54] Tompa Andrea édesapjának története. Az apa alkoholizmusa és öngyilkossága.[2:03:43] Az alkohol mint csábítás és megoldóképlet. Miért nem lett rabja Tompa Andrea?[2:07:23] Hogyan lökte apja halála Tompa Andreát az írás felé? És kezdetben egy másik karrier: a színikritika.[2:15:48] A (nagy)regényírói karrier kezdete. Halogatás és inspiráció.[2:20:40] Tompa Andrea regényei: egy könyv egy nemzedék?[2:24:17] Vonatkozik-e a sorsjavítás olyan kollektív traumákra is, mint Trianon? Saját törésvonalaink: „erdélyizni” épp olyan, mint cigányozni és „buzizni”.
6.6.20222 Std., 37 Protokoll, 26 Sekunden
Episode Artwork

#049 Kemenesi Gábor – A víruskutató dumcsistandja

Kemenesi Gábor virológus nevét egy ország ismerhette meg az elmúlt években. Hiszen ő az egyik olyan magyar kutató, akihez szinte rutinszerűen fordulnak nyilatkozatért az újságírók Magyarországon, hogy kommentálja, kontextusba helyezze a koronavírus-járvány híreit.Ebben az epizódban tehát Kemenesi Gáborral beszélgetek az interneten rendelhető (nem számítógépes) vírusokról, az ukrán biolaborokról, járványokról és járványszerűen terjedő álhírekről, valamint arról, hogy megszelídült-e a Covid-betegség kórokozója.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/049-kemenesi-gabor-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[0:04:53] Mi az a Virológiai Nemzeti Laboratórium, ahol Kemenesi Gábor dolgozik? Mi az a 4-es szintű laboratórium?[0:10:04] A Nipa-vírus. Miért veszélyes és miért érdekes a kutatók számára? A denevérek mint „vírusbankok”.[0:14:39] Halálozási arány a Nipa-vírus okozta fertőzéseknél és a kroronavírusoknál. Az R0-szám.[0:20:54] Mit jelent a vírusvadászat, egy vírus „kergetése”? A vírusok génszekvenálása és a technológia fejlődése.[0:25:15] Mi a szerepe a vírusoknak az ökoszisztémában? Van-e hasznuk, ha ennyi kárt okoznak nekünk?[0:29:34] Mi történik a vírusvadászat során gyűjtött mintákkal? Hogyan szállítják, tanulmányozzák a vírusokat a nemzetközi laborhálózatok?[0:32:37] A víruskutatás nemzetközi koordinációja és ennek haszna a koronavírus-kutatás és a világjárvány során.[0:39:22] Az ukrán biolaborok és az orosz dezinformáció.[0:45:23] Tudjuk-e már pontosan a koronavírus-járvány forrását? Lehetséges-e, hogy laborból szabadult ki a vírus? A vírrusok genetikai „ujjlenyomata”.[0:55:54] A Covid elleni védekezés sikeressége: hogyan sikerült a világjárvány veszedelmességét az influenzáéhoz közelíteni? Hogyan lehetséges, hogy az ukrajnai háború kitörésével úgymond a járvány is megszűnt létezni?[1:01:18] Lesz-e van-e alakulóban újabb járványhullám? A harmadik oltás fontossága. Mi történik Kínában? Hibás-e a totálaiotárius állam járványkezelése?[1:09:14] Miért volt ilyen magas Magyarországon a járvány áldozatainak száma? Miért ilyen alacsony a beoltottak aránya?[1:12:36] A kormányzati járványkommunikáció Magyarországon és abszurditásai.[1:14:46] Hogyan viselte az őt ért támadásokat, a vírusszkeptikus kirohanásokat Kemenesi Gábor?[1:24:01] A hatékonyabb oktatás, mint az álhírek ellenszere. Az álhírek jellemzői, az ellenük való küzdelem nehézségei.[1:31:13] A Sarlatánok kora című könyv. Kemenesi Gábor tinédzserkori érdeklődése a vírusok iránt.[1:36:20] A szúnyogok szerepe a járványokban. Invazív fajok Magyarországon.[1:41:49] „Megszelídült”-e a járványt okozó koronavírus?[1:48:58] Hogyan kapcsolódik nemzetközi hálózatba a pécsi laboratórium munkája? Nem csábítja-e arra ez Kemenesi Gábort, hogy munkáját külföldön folytassa?
7.5.20221 Stunde, 53 Protokoll, 28 Sekunden
Episode Artwork

#048 Bárász Péter – Belarusz és az ottalvó KGB-ügynökök

Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban él. Rajong a belarusz kultúráért, a belarusz irodalomért. És belarusz szerzőket fordít magyarra, akik többnyire nem lelkesednek a belarusz rezsimért.Amely rezsim nem csak a 2020-2021-es tüntetések szétveréséről, valamint arról ismert, hogy vezetője a traktorozást ajánlotta a Covid ellenszereként. Hanem egyebek mellett arról is, hogy jelenleg területéről támadják Ukrajnát az orosz csapatok.Ebben az epizódban tehát Bárász Péterrel beszélgetek a lágerirodalomról, egy félholtra vert kortárs belarusz íróról, Petőfi Sándor tekintetéről, a kilengő és a szélen ragadó ingáról, az életről meg mindenről.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/048-barasz-peter-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[5:06] Belorusz, Belarusz vagy Fehéroroszág?[9:21] A belarusz nyelv és eredete, megkülönböztetése az orsztól[13:50] A litván nagyfejedelemség, közös uralkodóink. Báthory és Bekes Gáspár.[21:03] A lengyel-litván unió, feldarabolása és a belarusz nyelv elnyomása a lengyelek, majd az oroszok által.[29:18] Belarusz története a XX. században. A rövid ideig létező önálló Belarusz.[32:39] Belarusz, mint a Szovjetunió része. A belarusz értelmiség lefejezése, az erőszakos oroszosítás.[38:03] A belarusz nyelv mai helyzete.[45:15] Miért él Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban? Egyetemi évek Leningrádban, szerelem, letelepedés.[57:58] Bárász Péter műfordítói karrierjének kezdete, ellenzéki barátai.[1:07:55] KGB-sek a a hálószobában.[1:16:05] Lukasenka hatalomra kerülése 1994-ben és leszámolása az alvilággal.[1:19:15] Az Arbat gyermekei, Gépnarancs és lágerirodalom. Bárász Péter blogja, Larissza Gyenius rendhagyó lágerregénye.[1:32:07] A 2021. utáni belarusz megtorlás, a súlyos börtönbüntetések.[1:35:47] Belarusz és Ukrajna.[1:40:28] A goebbelsi propaganda Magyarországon és a putyini oroszország.[1:52:24] Putyin tényleg megőrült? Vissza akarják-e kényszeríteni Belaruszt is az orosz birodalomba?[1:58:06] Nem fél Bárász Péter a retorzióktól? Az Ў Blog születése. Miért maradt Bárász Péter Belaruszban? Európai kultúra – ázsiai rendszer?[2:06:09] A belarusz tolerancia történelmi gyökerei. A határvidék, ahol egyiknek sikerült az európai kultúra mellé európai államberendezkedést is megvalósítani, a másiknak nem.
2.4.20222 Std., 37 Protokoll, 5 Sekunden
Episode Artwork

#047 Érdi Péter – A társasjáték, amit mindnyájan játszunk

Érdi Péter számítógépes agykutató első ránézésre meglehetősen távol eső tudományterületeken találja meg a hasonló működési elveket. Most például arról ír könyvet, miként cserélhetnénk le „eldobható” világunkat – legyen szó tárgyainkról, kapcsolatainkról vagy társadalmunkról – a javítás vagy kijavítás kultúrájára.Magyarországon tavaly megjelent könyve, a Rangsorolás is izgalmas témát járt körül: azzal foglalkozik, miért rangsorolunk szinte kényszeresen mindent (magunkat is ideértve), és hogy miért ragadják meg figyelmünket annyira a lista formában összeszedett cikkek, információk.Ebben az epizódban tehát Érdi Péterrel, a komplex rendszerek professzorával beszélgetek a földrengések és a tőzsdekrachok közötti hasonlóságról, a szimulált költészetről és a tökéletesség mítoszáról.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/047-erdi-peter-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[0:05:32] Mit csinál Érdi Péter Michiganben? A Kalamazoo College.[0:09:20] Mi a közös az epilepszia és a tőzsdekrach között? A rangsorolás című könyv.[0:15:56] Hogyan segítette Érdi Péter munkássága az agykutatást?[0:17:42] Érdi Péter 70 évesen a New York-i íróiskolában.[0:20:45] Gyerekkor az ötvenes években, a népszerűséget jelentő bőrlabda és a foci fontossága. A Népsport cikke a rangsorokról.[0:28:33] Miért összehasonlítgatással nézzük a világot? Csípési rangsor, dominanciahierarchia.[0:33:40] Szentágothai Jánossal való együttműködés, a számítógép, mint az agyműködés analógiája.[0:40:23] Tudatra ébredhet-e a gép, versenyezhet-e intelligenciája az emberrel? A sakk, az Élő-pont rendszer, rangsorolás és összehasonlítás.[0:43:36] A tökéletesség mítosza, egymásra épülő rendszerek, különféle szintek, redukcionizmus.[0:48:53] Algoritmusok. A személyes hitelmutató.[0:55:16] Miért szeretjük annyira a listákat? Presztízs és dominancialapú rangsorok.[1:10:00] Az algoritmus megismerhetőségéhez való jog. Mi az etikátlan adat?A Google Page Rank működése.[1:16:45] A kínai társadalmi kreditrendszer.[1:25:09] A pozitív és negatív visszacsatolás egyensúlya. Nem létező aranykorok. Ami elromlott, azt meg is lehet javítani?[1:29:59] A kiégés társadalma, mint elromlási mechanizmus. A Repair című könyv. A tervszerű elavulás fogalma.[1:37:15] Völgyek, stabil állapotok, és az újba való átlendülések. Hogyan lesz az eldobhatóság kultúrájából a javítás kultúrája?[1:43:52] Miért érzett késztetést Érdi Péter arra, hogy kémikusként a társadalomtudományok vizére evezzen? Élet a Lukács-óvodában.[1:49:06] Az öt legfontosabb XX. századi magyar tudós listája. Mit ad át egy „boomer a jövő generációinak?
3.3.20222 Std., 2 Protokoll, 31 Sekunden
Episode Artwork

#046 Litkai Gergely – Egy gyilkos poén és a Dumaszínház története

Litkai Gergely egy valóságos humorgyár, a Dumaszínház produkciós vezetője. És alapítója. És egyik tulajdonosa is. És a magyar standup comedy egyik megteremtője.Ebben az epizódban vele beszélgetek a humor szerepének felértékelődéséről, a magyar standupról, komikussá váló politikai rendszerekről, gonosz marketingesként viselkedő politikusokról és persze környezetvédelemről, környezetpusztításról is – nem csak a Fertő tó kapcsán.De szó lesz még (nem is kevés) a nevetés elméletéről és egy orosz politikai gondolkodóról, aki úgy tűnik, nem csak Vlagyimir Putyint ihlette meg.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/046-litkai-gergely-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTámogatás 1%-os adófelajánlással: https://azeletmegminden.hu/egyszazalek/Tartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[0:15:49] A nevetés, a humor egyéb forrásai, teóriái. A történelem legjobb vicce, a jóindulatú megsértés teóriája.[0:20:33] Galla Miklós és a Karinthy-gyűrű: ez most vicc vagy komoly?[0:26:56] A humor mint várakozásokat, normarendszereket sértő dolog. A reverse gag és a switcheroo[0:35:54] Hofi Géza: a humor mint szelep? Újabbfajta szocialista kísérletek.[0:45:58] Miért viselkedünk úgy a természetben, mint egy CEO? Főleg itt Magyarországon?[0:50:14] Mindig ilyen hangsúlyos volt a környezetvédelem Litkai Gergely életében?[0:55:29] A Duma-színház is csak szelep? Jó a rendszernek ha inkább a humorista poitizál?[1:02:43] Litkai Gergely videója a Fertő-tónál zajló állami beruházásról. A humor szerepének felértkelődése, a gonosz marketingesek és az identitáspolitika.[1:12:06] A vicc, a humor és a NER viszonya. Létezhet-e állami humor, hatalmi pozícióból való humorizálás?[1:16:37] Litkai Gergely, mint a Comedy Central (Viacom) projektmenedzsere. A humor határai Oroszországban.[1:20:26] Timothy Snyder könyve, A szabadság felszámolása, Iván iljin és az orosz propaganda know-how Magyarországon.[1:33:03] A nigériai spamlevél logikája az örökkévalóság politikájában.[1:35:11] Képes-e a humor ezen az őrületen kívül maradni?[1:36:24] Tabuk a humorban, a Charlie Hebdo karikatúráinak megítélése.[1:45:01] Van-e a Dumaszínházban betartandó etikai kódex? Politikai korrektség, biztonságos terek.[1:53:40] A Dumaszínház és törtéenete. A stand-up comedy műfaja Magyarországon, tehetségkutatás és tehetséggondozás a Dumaszínházban.[2:01:57] Nagyon más a román vagy szerb humor, mint a magyar? A stand-up mint műfaj sajátosságai, a kabaré hagyományaitól való eltérése.[2:14:18] Litkai gergely jogászi végzettsége, avagy hogyan lett humorista? Fiatalkori sikerei a humor világában és Karinthy-gyűrűje.[2:23:38] Milyen országban szeretne élni Litkai Gergely?[2:28:27] A Miért buknak el nemzetek című könyv és tanulságai.[2:38:38] Miért a VIII. kerületben él Litkai Gergely, miközben megtehetné, hogy tehetősebb környékre költözik?
31.1.20222 Std., 42 Protokoll, 34 Sekunden
Episode Artwork

#045 Máté Gábor – Kitérő az alvilágba

Máté Gábor életútjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutott, ahonnan a kiutat a nyugati világ talán egyik legreménytelenebb helyén találta meg: a középosztály háziorvosából a hajléktalanoknak és drogosoknak menedéket nyújtó „Portland Hotel” doktora lett, a kanadai Vancouverben.  És így a különféle függőségek kezelése később szakterületévé vált.Tapasztalatairól, meglátásairól és egyben saját belső útjáról négy sikerkönyvet is írt, amelyek nem csak angol nyelvterületen lettek bestsellerek: munkáit mára több mint huszonöt nyelvre fordították le, így magyarra is.Ebben az epizódban tehát Máté Gáborral beszélgetek gyerekkori traumákról, stresszről, függőségről és fájdalomról, pokolról és az onnan való szabadulás lehetőségéről.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/045-mate-gabor-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenHa tetsztett ez az epizódezek a részek is érdekelhetnek még:#036 Ferber Katalin – Zsebében nem volt napsugár#021 Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sorsunk, eltitkolt történeteink és a magunkba zárt huszadik századTartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel eltolódhatnak.[0:05:33] Milyen negyed Vancouverben a Downtown Eastside? Miért nevezi Máté Gábor Dante poklának? Mit keresett, kikkel foglalkozott ott?[0:13:09] Függőség a „polgári” világban: beszélhetünk-e addikciós járványról? Voltaképpen mi az a függőség?[0:16:44] Honnan a bennünk lévő fájdalom, amit függőséggel enyhítünk? Máté Gábor és édesanyja a gettóban a háborús Budapesten.[0:22:15] A szülők stresszének hatása a gyerekekre.[0:25:19] Akut stressz és krónikus stressz: az érzelmek miatt kialakuló, de nem tudatosított stressz.[0:28:45] A stressz, fájdalom és addikció összefüggései.[0:33:35] Halálos betegek a palliatív osztályon: milyen mulasztásukat sajnálták a legjobban életük végén? Az igazi valónktól való „elkapcsolódás” következményei.[0:41:45] A szenvedéseink egyben útjelző táblák? Eligazítanak, és tanulhatunk belőlük?[0:46:48] A stressz és az érzelmek szerepe bizonyos betegségek kialakulásában.[0:53:09] Máté Gábor disszidálásának és orvosi pályájának története, a hivatásválasztás mozgatórugói.[0:56:55] Lehetséges a visszakapcsolódás valódi magunkhoz? A pokoljárás szükségessége.[1:02:00] A trauma bölcsessége című film. Milyen bölcsesség van a traumában?[1:05:45] Aki most indul el a fájdalmainak megismerése, azonosítása útján, hogy kezdjen ehhez neki?
31.12.20211 Stunde, 8 Protokoll, 28 Sekunden
Episode Artwork

#044 Sinka Károly (Sinya) – Grammhuszárok a biciklis forradalomban

Sinka Károly, azaz Sinya az első biciklisfutárok egyike volt Budapesten. Amikor nem hogy a futár, de a városi kerékpáros is úgymond a közutak „négere” volt. Akit olykor még fejbe is dobtak az autókból kihajított műanyagpalackkal.Azóta sok minden változott. Budapesten valóságos biciklis forradalom söpört végig, amelynek Sinya egyik emblematikus figurája lett.És micsoda figurája.Tehát, itt a podcastepizód kocsmákról, punk zenéről, utazásról, bandázásról és egyedüllétről, politikáról, szabadságról, társadalmi békéről és fegyverekről, felnőttekről és gyerekekről.Egy emberről, aki szeret a saját bőrében lenni.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket a cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/044-sinka-karoly-podcastIdőkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodHonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (itt támogathatod a műsort): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel elcsúszhatnak.[0:05:58] Bächer Iván végül nem fellelt cikke a 18 éves Sinyáról. Milyen ember volt a fiatal Sinka Károly? Menekülés a hentesboltból.[0:17:05] A kerékpárosok, mint Budapest „négerei” a kilencvenes évek közepén. A futárkodás kezdetei.[0:22:13] Amikor a biciklisfutár elkezdett menő lenni.[0:28:16] A fixi kerékpár és a grammhuszárkodás.[0:33:19] Nemzetközi futárversenyek.[0:39:13] Biciklisfutárok státusza itthon és Amerikában. Sinya biciklisfutárkodása New York-ban.[0:47:23] A világutazó futár: biciklivel Tokióban.[0:56:56] A Critical Mass kezdetei és az elrontott biciklisáv az Andrássy úton.[1:12:37] A kerékpáros forradalom váratlan sikere: politikai érdekérvényesítés Budapesten, a Critical Mass háttérbe húzódása.[1:22:54] Mivel adós még a város a budapesti kerékpárosoknak? A messzebb tekintő koncepció hiánya.[1:27:37] Egy ember, aki jó érzi magát a bőrében Magyarországon.[1:33:53] Sinya történelem és hadtörténeti érdeklődése, rajongása a fegyverek iránt – véleménye a lőfegyver-tartásról.[1:45:49] Cégépítés és adórendszer: tervezett káosz Magyarországon?[1:54:08] Egy időben menő dologgá vált a városi biciklizés. Ma is az? Van-e biciklis-autós háború az utakon?[1:58:10] Hogyan fér meg egy emberben belül a forradalmár és a kapitalista? Az aktivista és a cégvezető? Mitől lesz„alternatív” a kapitalizmus? Milyen főnök egy punk?[2:09:15] Futárcég járvány és ingatlanválság idején. Miképpen korai előrejelzője a gazdasági kríziseknek ez az üzletmenet? Érdekes szállítmányok a futároknál.[2:20:49] Sinka Károly „proletár családja”, felmenőinek története.[2:29:26] Sinya identitásválsága és alijázása, amiből csak „sabbatical” lett.[2:32:52] Min múlott az, hogy a fiatal hentes erre indult és nem arra? Sajnálja-e Sinya azt, ami lehetett volna?
22.12.20212 Std., 37 Protokoll, 11 Sekunden
Episode Artwork

#043 Ésik Sándor – A magyar jog sivataga és a Diétás Magyar Múzsa

Bár Ésik Sándor hivatását tekintve ügyvéd, szabadidejében a Diétás Magyar Múzsa „vezérfőszerkesztője” is. A mára több mint 25 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal elsősorban véleménycikkeket, gyorselemezéseket, kommentárokat közöl, és az utóbbi pár évben a magyar média sajátos színfoltjává vált.Az oldal vezérmondata, kritizálva az oly sokat hallott „én nem politizálok” mentegetőzést, így hangzik: „Ha nem politizálsz, mások fognak helyetted. Az ország a tiéd, ha nem jó, te rontottad el.”Nem nehéz kitalálni, hogy ebben az epizódban politikáról, közéletről, jogállamiságról lesz szó, de talán egy kicsit eltérően a megszokottól. Egy olyan emberrel beszélgetek ugyanis ezekről a témákról, aki a politikai adok-kapokot Magyarország egyik legismertebb „erős emberének” boszorkánykonyhájában tanulta.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/043-esik-sandor-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenTartalmi kivonat időkódokkalA műsorba dinamikusan beillesztett szponzori üzenetek, hirdetések miatt az alább jelzett időkódok 30-60 másodperccel elcsúszhatnak.[00:05:01]Az egyre nagyobb fokozatba kapcsoló magyar törvénygyár: elképesztő mennyiségű jogszabály a Magyar Közlönyben évről évre. A magyar jogrendszer szétzilálása, a rendszerváltás megelőző, más szempontból nem normális állapot.[00:12:20]Miért nem működik tőlünk nyugatabbra a magyar ügyvéd „skillsetje”? Lexikális tudás esetmegoldás helyett és a gyorsan avuló magyar jogszabályok. A pillanatnyi egyéni érdekek törvényekbe betonozása, a jogbiztonság sérülése. Az előidézett káosz, amelyben egyre erősebbé válik egy sajátos szokásjog: mi ezt nem így szoktuk.[00:19:08]A jogrendszerbe vetett bizalom megrendülése: a hosszú távú tervek, gondolkodás ellehetetlenítése.[00:23:46]Amikor maga a végrehajtó hatalom nem hajlandó végrehajtani: a börtönkártérítések felfüggesztésének ügye és a bírósági ítéletek elszabotálása a kormánymédiánál. A bíróság eszköztelensége a végrehajtás kikényszerítésére.[00:33:03]Az Amerikából importált jogi megoldások vonzereje: a vadnyugati körülmények között kialakult amerikai joggyakorlat. Az ettől gyökeresen eltérő magyar joghagyomány, a Habsburgok korában gyökerező etatista berendezkedés.[00:37:06]A rendszerváltás után megváltozott magyar joghelyzet. Dolgok, amiknek nem tud értéket adni a bíróság, mert még mindig gyanús sok pénzt keresni.[00:41:53]A jogbiztonság szétrombolásának következményei: az út, amelynek végén a felhergelt tömeg és a nyilvános akasztások sejlenek fel. A politika felelőtlensége a büntetőtörvények állandó szigorításának kampányával – holott nem ezen múlik a hatékony bűnüldözés. A jog, mint varázslat és az emberek csodavárása ezzel kapcsolatban.[00:52:13]A „lábon kihordott államcsőd”, amikor az állam nem, vagy egyre kisebb hatékonysággal látja el feladatait. A klasszikus, a Bach-korszakban megszervezett magyar bürokrácia, hivatalnokrendszer leépülése.[01:05:28]A Diétás Magyar Múzsa története.[01:10:03]Ésik Sándor napokban megjelent könyve, megírásának históriája. Az „én nem foglalkozom a politikával” tarthatatlansága. A politikai tudatosság hiánya Magyarországon.[01:20:13]Egy generáció késői politikai öntudatra ébredése: a 2008-as világválság, és az eszmélés, hogy a politika bőrükre megy. A Boomer generáció térnyerése és az érzés, hogy mindent az idősebbek fognak eldönteni helyettük: a jövő generációs háborúi.[01:28:42]Ez a konfliktus másképpen Magyarországon. Márki-Zay Péter és története, amivel sokan a rendszerváltás utáni időkben a versenyszférában „ellevő”, de a politikai pozíciókat nem szerző generáció azonosulni tud. A szabadulástörténetek népszerűsége és mitológiája.[01:38:35]Ésik Sándor nyíregyházi gyökerei. A nyíregyházi „girosz”. Édesanyja kutatása a családokban továbbadott kisnemesi és gazdaszemléletről. Ennek pozitív tanulságai.[01:48:05]A politikai „iskola”, amit Ésik Sándor kijárt a helyi erős ember, Helmeczy László mellett, helyi ügyvédkedésének története. Az „erő politikája”, ami nem csak Nyíregyházán volt politikai iskola.[01:58:31]Ésik Sándor amerikai élményei, hatása gondolkodására.[02:03:08]Versengés és szolidaritás Magyarországon: a magyar individualizmus történelmi gyökerei. Miért érdemes segíteni a szomszédnak a sittet elhordani?A „horizontális kapcsolatok fontossága”. Civilszervezetek Magyarországon és a hatalmi érdek, hogy működésüket akadályozzák.[02:10:13]Mikorra érhet be a változás, amit a politikai kultúra terjedése, a civil kurázsi erősödése indíthat el? Kinek szól, ki Ésik Sándor könyvének célközönsége?
12.11.20212 Std., 21 Protokoll, 48 Sekunden
Episode Artwork

#042 Romsics Ignác – Hogy magyar a magyarban ne ellenséget lásson

Romsics Ignác történész, akadémikus egy apró dél-alföldi falu szülötteként, ahogy ő fogalmaz, „siheder parasztgyerekből” lett elit értelmiségi.Mert volt, aki könyvet adjon a kezébe. Így mire iskolába ment, már tudott olvasni. És ezzel számára minden megváltozott.Az 1951-ben született Romsics Ignác pályája a kicsiny Alsómégyről egészen az akadémiai tagságig és az amerikai Indianai Egyetem katedrájáig vezetett.Romsics Ignác életében ezért is fontos küldetés az, hogy nehezebb szociális helyzetből érkező tehetségeket indítson el pályájukon. Ahogy az is, hogy tanítson. Tulajdonképpen egy egész nemzetet: arra, hogy családtörténeteink olykor egymással ellentétesek, mégis mind igazak és hitelesek lehetnek. Hogy a XX. századból hozott sérelmek miatt nem kell magyarnak magyarral ölre menni. Mert az emlékezetek közelíthetők, összebékíthetők egymással. Feltéve ha van ehhez megfelelő állami oktatás- és emlékezetpolitika.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket az említett cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/042-romsics-ignac-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://azeletmegminden.hu/hirlevel-feliratkozas/Patreon (a műsor támogatása): https://www.patreon.com/azeletmegmindenKivonatos tartalom időkódokkal(Ha a műsor elején vagy közepén hirdetés van, az időpontok a megadottakhoz képest 30-60 másodperccel elcsúszhatnak.)[00:05:22] A Honmentők / Honvesztők című könyv. Miért katonák egytől egyig a főszereplők?[00:09:57] Franco és Mannerheim. A két véglet? Miért járt be egészen más utat a két ország a polgárháború után?[00:15:41] Hány generációnyi időnek kell eltelnie, hogy az ősök sérelmei miatti ellenségeskedést a leszármazottak maguk mögött tudják hagyni? Pilsudski, a lengyel-orosz és a Habsburg-magyar szembenállás hosszú emlékezete.[00:19:42] A XX. század represszív rendszerei, a terror, ami megnehezíti a megbékélést. Horthy Miklós és Kádár János, mint ma is fontos identitásképző erő jobb és baloldalon.[00:30:04] Fenntartható-e hosszú távon ez a meghasonlott történelmi emlékezet? Vagy törvényszerű, hogy a ez még sokáig fennmarad? A megosztó állami emlékezetpolitika szerepe ebben. Az emlékezet kisajátítása és az ellenségképzés az utóbbi húsz évben. A Terror háza múzeum problémás narratívája.[00:34:44] Csökkentheti-e az internet sokszínűsége, az államtól független online sajtó ennek az egyoldalú emlékezetpolitikának a hatását? Vagy épp ellenkezőleg, az közösségi médiában terjedő „alternatív tények” tovább súlyosbítják a helyzetet? A politikai ezotéria, amit egy miniszter terjeszt. Romsics Ignác szégyenérzete Kásler Miklós tevékenysége miatt.[00:39:34] A mitológiagyártás, mint kifizetődő politikai magatartás. És az ebből való kiábrándulás szükségszerű bekövetkezése.[00:42:28] Egy nemzeti konszenzuális politika vagy emlékezetpolitika szükségessége, amely a társadalmi párbeszéd feltétele.[00:45:15] Az „erős emberek”, kemény kezű politikusok kultusza az 1920-as évektől, az igény okai. A diktatúra és anarchia mint két szélső pont. A végletek közötti egyensúly fontossága. Horthy és Mannerheim. Hátralépésük a „rendcsinálás” után, de más-más módon.[00:50:41] Bethlen István: miért nem tartotta Magyarország számára járható útnak a fasizmust? A felvilágosodás értékeinek hangsúlyozása a nácizmus árnyékában, liberális elvekre épülő konzervativizmusa.[00:54:51] Hol csúszott félre Horthy Miklós, ha a politikai életbe közvetlenül sokáig nem szólt bele? Hadbalépés a Szovjetunió ellen.[01:00:40] A zsidótörvények, majd a holokauszt és Horthy megítélése. A „XIX. századi” Horthy és a megrögzött antiszemita Antonescu. A keresztény-zsidó együttélés évssázados problémái.[01:06:33] Polarizált vélemények, fekete-fehérnek bemutatott figurák Magyarországon.[01:09:21] Miért nem tudott a két háború közötti befektetés az oktatásba a politikában is sikerekre, bölcs döntésekre konvertálódni? Egy elveszett, de legalábbis pályáját befutni nem tudó nemzedék. A falusi iskolaprogram.[01:13:12] Romsics Ignác falusi iskolája. Milyen volt egy korabeli iskola Alsómégyen? Hogyan tud innen elindulni egy olyan nebuló, akiből később elit értelmiségi lesz? A könyvolvasás szeretete és a „hómani” tehetséggondozás hatása.[01:18:57] A NÉKOSZ és a népi kollégiumok. Szellemiségük hatása Romsics Ignác korai pályájára. A Történettudományi Intézet: a ’45 után félreállítottak és félreállítók egy intézményen belül.[01:26:45] Nagy történészek láncolata, akik egymásnak adják a tudást és a stafétabotot. Kosáry Domokos viszontagságos pályája. Az új történészgeneráció, amelyben Romsics Ignácnak nagy bizodalma van.[01:30:46] Romsics Ignác ifjúkori lázadása, megfigyelése, majd párttagsága. Hogyan fér össze ez a kettő? Mik voltak párttagságának okai? A téeszesítés keserves élménye, és az idős nagyszülők megbékélése ezzel a későbbiekben. Családi gyökerek. A magyar falu nagy ugrása a 60-as években, mint alaptapasztalat.[01:38:21] Az egyéni emlékezetek különbözőségének megértése, ennek fontossága. Összebékítésük, mint megoldás a nemzet számára.[01:42:50] A tehetséggondozás fontossága, Romsics Ignác tevékenysége ebben. Vajon éppen egy olyan korszakba léptünk, ahol ismét a születés, a szociális helyzet lesz a mérvadó abban, hogy ki léphet előre?[01:44:42] A magyar felsőoktatás megreformálásának kudarca. Romsics Ignác csalódottsága emiatt.[01:53:01] Romsics Ignác készülő, önéletrajzi könyve. Hogyan emlékszik ilyen pontosan ennyi mindenre? Megőrzött naptárai, olvasónaplója, levelezése, precizitása.[01:56:30] Romsics Ignác egyik mestere: Kosáry Domokos. Másik fontos hatás: Ránki György. Bethlen István, mint téma. Támadások ellene a rendszerváltás előtt és után.[02:02:36] Autoriter fordulatok Európában most. Újabb sötét korszakra kell-e felkészülnünk?
1.10.20212 Std., 6 Protokoll, 9 Sekunden
Episode Artwork

#041 Szűcs Krisztián – A játék, ami örökké tart

Szűcs Krisztián a magyar popzene elmúlt évtizedeinek egyik legsokoldalúbb, legeredetibb alkotója. Heaven Street Seven nevű bandája mellett sok más zenei vállalkozást is sikerre vitt. Aztán, negyvenen túl, jött egy mélypont. Majd igény a belső nagytakaritásra. A zene mellett a zen. Ebben az epizódban tehát Szűcs Krisztiánnal beszélgetek popzenéről, meditációról, egy elveszett videoklipről, régi együtteseiről és új szólókarrierjéről, valamint arról, hogy – 47 évesen – apa lett. Műsorjegyzetek Szűcs Krisztián említett zenekarai, „projektjei”, dalai Legutóbbiak Szűcs (az új szólóprojekt) Rám nézett a lány (Szűcs, 2021) A tizennégy karátos autó (színházi feldolgozás) Sosem hallott Cseh Tamás: dalok: Másnap – és mi most itt vagyunk – In Memoriam Csengey Dénes (Csengey Dénes által írt, majd Szűcs Krisztián és Beck Zoltán által befejezett és továbbgondolt dalok, a költő fia, Csengey Balázs szerkesztésében) Számok, együttesek (Az adásba beszerkesztet dalrészletek a szerző engedélyével és a jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodás szerint hangzanak el a műsorban.) Heaven Street Seven (teljes discográfia itt, az adásban említett számok dőlt betűvel szedve:) Heaven Up Here (Tick Tock No Fear, 1995, 2005) Wallflower (Goal, 1997) Legends, (Goal) The Greek Radio (Goal) Hol van az a krézi srác? (Cukor, 2000) Dél-Amerika (Kisfilmek a nagyvilágból, 2002) Nem elég (Felkeltem a reggelt, 2012) NAZA Az kell ami nincs (Az kell, ami nincs, 2017) Babyface Rájátszás Szücsinger Budapest Bár The Twist Munka, járvány, zen buddhizmus, Youtube Menekülés a „munka világából” Az interjúban említettem egy felmérést, hogy megdöbbentően sokan nem kívánnak a járvány után visszatérni munkahelyükre. Az itt idézett adatok szerint a ma a munkaerő többségét kitevő „milleniális” és Z-generáció esetében a megkérdezettek 90 százaléka nyilvánította ki, hogy nem szeretne teljes munkaidős állásába visszatérni. A témában rengeteg cikket lehetne idézni, álljon itt egy frissebb: Pár napja a New York Times-ban Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász elemezte a jelenséget, megállapítván, hogy itt most sokkal többről van szó, mint az újrainduló gazdaság munkaerő-nehézségeiről: sokan tényleg nem akarnak visszatérni munkahelyeikre. Youtube és algoritmusa A Youtube radikalizáló hatása – az ajánló algoritmus egyre radikálisabb (nézettebb, nagyobb vitát kiváltó) tartalmakat dob fel a nézőknek egy témában – évek óta vitatott állítás. A jelenséget anno sokan tárgyalták, pl. ez a New York Times cikk is. Az utóbbi hetekben nagy nyilvánosságot kapott az a tanulmány, ami ezt cáfolja (nézetem szerint viszont ez a vizsgálat nem a lényegre koncentrál, miszerint egy ilyen ajánlórendszer egy adott politikai táboron belül képes eltolni az ún. Overton-ablakot, azaz hogy mi elfogadható és mi elfogadhatatlan nézet.) Zen buddhizmus Aki Zen buddhista koanokat szeretne olvasgatni, megteheti online például itt. Említett könyvek Nick Hornby: Pop, csajok satöbbi Szergej Dovlatov: Puskinland Líra könyvajánlóAz epizód végén futó könyvajánló új részében ezúttal Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek – Az ókortól napjainkig című kötetét ajánlom. Filmek A kígyó ölelése Andrej Rubljov Sose halunk meg Egyéb kultúrtörténet a brit Music Hall zenei tradíció a Walkman a Heaven Street Seven által is elnyert European Border Breakers Award, 2006 a K-pop és az államilag menedzselt dél-koreai sztárgyár zenetévék a kilencvenes években – a beszélgetésben az akkoriban Magyarországon létezők/foghatók közül ezekről esik szó: A3 (MSat) MCM MTV Top TV Z+ (Viva) Említett alkotótársak Kapcsolódó podcastepizód Szálinger Balázzsal, a Szücsinger másik tagjával Az élet, meg minden podcaston is megjelent már beszélgetés: #014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni Említett zenekari tagok Takács Zoltán (Japán, Japi) Orbán Gyula (Gyuszi bácsi, OGY) További említettek Bernhard Hahn (Bernie) Baksa Sós Attila Köles Vazul Ligeti György (zenész) Mező Mihály Pásztor László Yonderboi Említett együttesek és dalaik 30Y Andersen The Beatles You’ve Got To Hide Your Love Away Blur) John Cage 4′ 3″ The Cardigans The Chemical Brothers The Cure The Divine Comedy FreshFabrik Hoodoo Gurus What’s My Scene Karády Katalin Magna Cum Laude Neo Paudist Béla Pink Floyd The Dark Side of the Moon Említett tagok: Roger Waters, David Gilmour, Syd Barrett (utóbbi a kábítószerhasználat és mentális betegségei miatt megzuhant, majd a zenekarból kiváló tag) Szexepil The Sugarcubes The Tiger Lillies Tom Petty The Future Was Wide Open U2 Film, színház, irodalom Bereményi Géza Mikó István Bérczes László (rendező) Török Ferenc (filmrendező) Pálfi György (filmrendező) Kivonatos tartalom időkódokkal [00:04:39] A Heaven Street Seven első albuma, ami kazettán, magánkiadásban jelent meg. A németországi stúdiómunkák és a felvétel a női zuhanyzóban. A híres “Bathroom tapes” és a házi “reverberation room”. [00:10:24] Miért angolul énekelt az együttes az első két albumon? Az eltűnt első videoklip története. [00:13:25] Zenetévék Magyarországon és a világon a kilencvenes évek közepén. Zenekari önmenedzselés és imidzsépítés akkor és most. A látvány erősödő szerepe a zene mellett a 80-as évek óta. [00:18:13] A Wallflower és videoklipje a második lemezről. A Heaven Up Here és eltűnt videoklipje az első lemezről. [00:20:48] A Wallflower az angol MTV-n. A második klipnél tartottunk, amit ezek szerint viszont már játszottak a televíziók. Az első komoly kiadó a zenekar mögött, a második lemez: a Goal. [00:23:41] Szűcs Krisztián Beatles válogatás kazettája, amit gyerekkorában édesanyjától kapott, mint meghatározó hatás és inspiráció. Az első dalszerzői szárnypróbálgatások. [00:27:26] A kazetta-válogatás(és bakelit lemez): a számok fix sorrendje, amit a zenemegosztók szétziláltak: a zeneszám leválása az albumról. Ennek sajtóanalógiája: a cikk önálló élete online az újságtól függetlenül. A Budapest Bár “projekt”. [00:36:34] Mikor vált a Heaven Street Seven profi zenekarrá? Olyanná, amivel a tagok már pénzt is kerestek? Esztergomi évek: a Vitéz János Tanítóképző, mint meghatározó élmény. Szűcs Krisztián földrajzi érdeklődése, a vonzalma a térképekhez. Képzeletbeli országok képzeletbeli adatai. [00:43:15] A zenekar alakulgatása a főiskolán. Első szárnypróbálgatások. “Alternatív” zenekar volt-e a Heaven Street Seven? Jelent-e ez a szó valamit? Hogyan fér össze a brit pop és a kuplék világa Szűcs Krisztiánnál? A Dél-Amerika című szám. [00:50:33] A sztár, az alkotó és a közvetlen környezet, rokonság viszonya ehhez. Nem zavaró-e ha felismernek az utcán? Hogyan lehet együtt élni ezzel? [00:54:33] Miért váltott a Heaven Street Seven angolról magyarra. Az angolul vagy magyarul dilemmája. A nemzetközi zeneipar, a védett nemzeti piacok, és a külföldön való érvényesülés nehézségei. Hogyan csinálják a svédek? És a finnek? Állami segítség és könnyűzene. A K-pop. [01:00:12] A szövegírás nehézségei. A Heaven Street Seven dalok, amiket Krisztián már utál. [01:04:26] Szűcs Krisztián és a zen buddhizmus. Hogyan fér össze az egót előtérbe helyező “popszakma” a buddhizmussal? [01:11:32] Tömegek, akik azt tervezik, azt tervezték, hogy nem térnek vissza munkahelyükre a járvány után. A pandémia adta lehetőség a megújulásra, akár a zenei világban is. Munka, kényszermunka vagy hivatás? Munka “a munka világán” kívül. Volt-e Szűcs Krisztiánban gyomorgörcs, hogy miből fog megélni? [01:15:42]Gyermekvállalás 47 évesen. Egy váratlanul érkező tervezett gyerek. [01:20:29]Reflexió korábbi mondatokra: a 2015-ös nehéz esztendő, meghozta-e az útkeresés az eredményt azóta? [01:22:12] Mit jelentett a zeneipart fokozottan sújtó pandémia miatti kényszerpihenő Szűcs Krisztiánnak? Volt-e kényszerpihenő egyáltalán? Színházi zeneírás: a Rejtő-projekt. [01:26:30] Egy soha meg nem jelent Cseh Tamás anyag feldolgozása a szövegíró CSengey Dénes fiával és Beck Zoltánnal. [01:29:27] Vissza az időben: pár fontosabb mozzanat, sláger a Heaven Street Seven történetéből a banda 2015-ös megszűnéséig. A Krézi srác és a Nem elég című slágerek története. [01:35:09] Miből lesz a sláger? Lehet-e ezt előre tervezni? Mi van meg előbb Szűcs krisztián fejében: a zene vagy a szöveg? [01:38:37] A Szálinger Balázzsal létrehozott Szücsinger. Szűcs Krisztián egyéb projektjei: a Rühös Foxi és a Naza. [01:43:54]Magyarországon egy zenésznek (a megélhetéshez) kell vagy csak alkati kérdés ennyi minden projektben benne lennie? [01:45:10]A zenélés “videókényszere” a Youtube korában. A közösségi média, a Spotify és a zeneipar. Szűcs Krisztián szólókarrierje a Szűcs. [01:50:58] A popzene identitásképző vagy valóságteremtő ereje, szerepe. A zene alapján elképzelt (virtuális) világ. A Walkman korától napjainkig. A “zenedrog”. [01:57:02] A popzene, ami arról szól, aki éppen nincs ott. Pedig lehet, szólhatna másról is. [01:58:12] A Nem elég című szám videoklipje. A rockzene, a popzene és a drog, a pszichedelikumok világa. Hogyan úszta meg Szűcs Krisztián az ebben való eltévelyedést. [02:04:03] A meditáció, mint a magunkkal való kapcsolódás intenzívebb módja. A meditáció mint belső nagytakarítás.
1.9.20212 Std., 7 Protokoll, 11 Sekunden
Episode Artwork

#040 Sajó Tamás – Nagykönyvtár a hátizsákban

Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat. Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy tucatnyival elboldogul. Jó katolikusként megtanulta a négy evangéliumot is kívülről – görögül. Igaz, az államkereszténységben, államkatolicizmusban nem érzi jól magát: 2013-ban Berlinbe költözött, mert meg van győződve arról, hogy Magyarország – ismét – a katasztrófa felé rohan, és ennek végkifejletét már nem szerette volna itthon megvárni. Csömöri birtokát egy metropolisz garzonjára cserélte, ahol persze keveset tartózkodik. Mert hogy úton van. Majdnem mindig. Ebben az epizódban tehát Sajó Tamással beszélgetek a Wang folyó verseiről, szabadulásának történetéről, élete első tisztességes napjáról, Kínáról, Perzsiáról, Burgundiáról, Örményországról és Itáliáról, valamint arról, miért sodródik Európa ismét a sötétség felé. Sajó Tamás 1965-ben született Budapesten, a gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte, az egyetemet az ELTE magyar, olasz, művészettörténet szakain. Ezután egy ideig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetében dolgozott, majd részben ezzel párhuzamosan a CEU középkori történeti tanszékén tanított művészettörténetet és alkalmazott informatikát. 2000-től, miután Studiolum néven megalapította saját elektronikus kiadóját, mint láncait vetette le akadémiai kötöttségeit, és ma már utazásaiból, utaztatásokból és online előadásaiból él – miközben rendszeresen fordít könyveket is különféle kiadóknak. Műsorjegyzetek Sajó Tamás A Wang folyó versei című blogja Facebook-oldala, a Studiolum részletes poszt Sajó Tamás online elérhető előadásairól, az előadások megtekintésének módjáról a blog utazási és túraoldala az epizódban említett barátja és blogalapító-szerzőtársa, Antonio Pablo Bernat Vistarini Az epizód témáihoz kapcsolódó könyvfordításai: Cesare Ripa: Iconologia (a reneszánsz szimbólumszótár) Gilles Kepel: Dzsihád Umberto Eco: A szépség története A rútság története A lista mámora A legendás földek és helyek története Megjegyzés: a továbbiakban a műsorjegyzeteket az epizódban elhangzott nagy témák köré csoportosítva adom meg. Mivel Sajó Tamás blogja sok olyan témát feldolgozott, amelyről az epizódban is beszélgetünk, számos esetben a linkek a blog releváns posztjaira mutatnak. Ezeket a linkeket dőlt betűvel szedem a későbbiekben (minden más egyéb szájtokra mutat). Kínai költészet, kínai írás A Wang-folyó versei kínai antológia az antológia Antonióval közösen készített fordítása magyarul és spanyolul Wang Wei: pár mondat Wang Weiről és egy vers tőle, amely az epizódban is elhangzik). A vers kapcsán említett Lábass Endre írás (Levél az utánam itt lakóhoz a Vándorparadicsom című kötetben a MEK honlapján elolvasható (29. o.). Emitt pedig a szócikk Wang Weiről a Wikipedián. Ebben a posztban pedig a másik idézett kínai vers elemzése van (a szívben lévő őszről), bemutatva, hogy mennyire hajlamos félrefordítani ezeket a verseket Benedek Marcelltől Kosztolányin át Szabó Lőrincig „az egész szecessziós gyökerű magyar kínai versfordítói hagyomány”. Pei Di (angolul) Pilar Gonzales (költő és sinológus, műfordító) Csin (Si Huang-ti), az első kínai császár, Kína egyesítője (róla és Kína egyesítéséről bőséggel volt szó a Salát Gergellyel készült epizódban) az egységesítés problémájáról szóló De Gaulle-idézet így hangzik: „Hogyan lehetséges egy olyan országot kormányozni, ahol 246-féle sajt létezik?” (azaz rosszul emlékeztem, nem négyszáz feletti számról van szó). Ez pedig egy meglepő kutatás arról, hogy a többféle sajttal rendelkező országok valóban instabilabbak. a Suo-ven csie-ce, az első kínai (írásjegy)szótár Kosztolányi Dezső kínai versfordításai Benedek Marcell a Tang-dinasztia a Song-dinasztia (Song-kor) Kína bezárkózása, az izoláció és globalizáció kettőssége a történelemben a Tao te King Wöres Sándor fordításában, benne a beszélgetésben idézett 80. vers arról, hogy boldogok, akik nem utazgatnak Lao-Ce Gavin Menzies 1421 – Amikor Kína felfedezte a világot című könyve Zheng He (Cseng Ho) admirálisról és a felfedezések korának kínai flottájáról, amelyet végül a változásoktól tartó kínai földbirtokos elit elpusztított. Konsztantinosz Kaváfisz görög költő Ithaka című verse, benne a „sose-látott kikötők” édes illatai Evangéliumok, keleti kereszténység Vulgata bibliafordítás az epizódban taglalt Szentírás-hely János evnagéliumából („Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?” „Igen, Uram – felelte –, tudod, hogy szeretlek.”) Néhány érdekes klasszikafilológiai poszt a blogról: Isten négy betűje Bocs Cédulátska Örmény keresztények Örmény kolostorok Iránban Az örmény Irán: Új Julfa (az iszfaháni örmény negyed) A Kaukázusról szóló posztok gyűjteménye, amelyben sok az örmény témájú írás, a blogon itt található. (As)szír keresztények Délkelet-Anatólia, percről percre. A hosszú és alapos posztból kiderül, hogy „A keresztény szírek[…] nem azonosak azokkal a szírekkel, akikről a hírekből mint iszlám bevándorlókról hallunk. Az utóbbiak az 1920-ban az Oszmán Birodalom arab tartományaiból francia védnökséggel létrehozott, és az antik Syria provincia után Szíriának elnevezett ország polgárai. Nyelvüket és identitásukat tekintve túlnyomórészt arabok, csupán állampolgárságuk után nevezik őket szíriaiaknak.” Keresztények Etiópiában Etiópia percről-percre (keresztény kolostorok Etiópiában) Sába királynője az etióp hagyományban A reneszánsz (Itáliában) Szerb Antal: Utas és holdvilág Az Utas és holdvilág túra Sajó Tamás blogján Líra könyvajánló A podcastepizód után elhangzó könyvajánlóban ezúttal Szerb Antal – a Magvető gondozásában pár hete csonkítatlan, teljes kiadásban megjelent – A világirodalom története című munkáját ajánlom. „Elsüllyedt” civilizációk és határvidékek gleichschaltolás: több helyen is előfordul a szó az epizódban, a magyar ige a német Gleichschaltung-ból jön, amely a nácik erőszakos (ideológiai, kulturális) egységesítési törekvéseit takarta (pl. a médiában). A szó tágabb értelemben az agresszív uniformizálást, a totális állami kontroll megvalósítását jelenti a társadalom minden színterén. a pesti Csikágó Lemberg/Lvov a Napkirály, azaz XIV. Lajos francia király Breslau/Wrocław Gascogne (poszt a katalán-francia határvidék nyelvi sokszínűségéről) Burgundia Burgundia Merész Károly burgundi herceg Berry herceg hórás könyve Jan van Eyck Sajó Tamás online előadása Jan Van Eyck genti oltáráról, amely a burgund történelmi helyzet részletes bemutatásával kezdődik I. Miksa Azeri-örmény konfliktus 2020-as hegyi-karabahi háború (az azeri légidrón-háborúról és fölényről szól a Stósz hírlevél egyik korábbi bejegyzése) A karabahi helyzetről szól Sajó Tamásnak ez a hosszú, elemző videója. Susa, a csodák városa Sajó Tamás beszámolójában (benne a karabahi azeri-örmény konfliktus véres története), amely akkor még örmény ellenőrzés alatt állt – a háborút követően azeri fennhatóság alá került. Kurban Said: Ali és Nino című regénye; igazából az, hogy kit takar a Kurban Said írói álnév, máig vitatott. Nagy valószínűséggel Yusif Vazir Chamanzaminli azeri írót és politikust. Sajó Tamás azonban blogján ismerteti Essad Bey, a titokzatos „azeri herceg” történetét, akit egyesek a regény szerzőjének tartanak. Julfa elpusztított örmény temetője Nahicsevánban Ecsmiadzin (örmény vallási központ) Erős emberek a két háború közt és újra Mark Mazower: Dark Continent (A brit történész könyve az epizódban „Dark Europe” címmel említődik, valójában a cím tehát Dark Continent.) Kerényi Károly Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő / Mózes, a törvényalkotó a „szuverén” az epizódban használt értelemben a náci jogfilozófus, Carl Schmitt szóhasználatát idézi, aki a rendkívüli jogkörökkel felruházott vezetőt értette alatta („szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”.) Irán és Perzsia a perzsa nyelv, mint a kelet franciája zoroasztrizmus Említett iráni rendezők, filmek Abbász Kiarostami Dzsaafar Panáhi (Jafar Panahi) Pályán kívül (Offside) A fehér léggömb Kivonatos tartalom időkóddal [00:05:04] A Wang-folyó versei blog. Miképpen kapcsolódik létrehozása egy reneszánsz szimbólumszótárhoz? [00:08:55] A VIII. századi kínai irodalom klasszikus szövege, Wang Wei és Pei Di költői párbeszéde. [00:12:39] Sajó Tamás nyelvtudása, a kínai nyelv megtanulásának története, a képek iránti érdeklődés szerepe ebben. [00:18:30] A kínai versek fordításának nehézségei az írásjelekben megbújó képi játékok miatt. Sajó Tamás egyik versfordítása, mint példa erre. [00:21:38] Miért voltak betiltott írásjelek Kínában? Az országegyesítés és az első kínai szótár. [00:23:36] Miért tanulta meg a négy evangéliumot Sajó Tamás kívülről, görögül? Egy példa arra, ahol az eredeti szöveg többet mond a latin és magyar fordításnál. Sajó Tamás katolicizmusa, és az „államkatolicizmussal” szembeni ellenérzései. [00:31:42] Hogyan tanul nyelveket Sajó Tamás? A beszélt kínai nyelv elsajáításának története. [00:34:02] Utazások, útleírások és az „elsüllyedt civilizációk” felkutatása, mint ezeknek az utazásoknak a célja. Mikrokultúrák Kelet- és Nyugat-Európában, ezek eltűnése és eltüntetése, „gleichschaltolása”, lehetséges egymás mellett élése. [00:40:35] Az autenticitás mint fontos szempont Sajó Tamás úticéljainak megválasztásánál. [00:42:26] Az elfelejtett és fogyatkozó keleti keresztények – Európa gyarmatosítás előtti kulturális gyökerei. [00:46:36] A 2020-as azeri-örmény háború. A Hegyi Karabahért vívott konfliktus régi időkbe nyúló története. Azeri pusztítás Nahicsevánban. [00:51:59] Sajó Tamás, az egyszemélyes utazási iroda. Az utak szervezésének története. [00:53:26] Sajó Tamás függetlenedése a „rabszolgatartó” akadémiai világtól,„szabadulástörténete”. [00:58:05] Sajó Tamás Berlinbe költözése. 2013-as rossz előérzete arról, hogy Magyarországon igen rossz irányba mennek a dolgok. Az előérzet valóssággá válása: Magyarország végjáték előtt? Csömöri birtokának lecserélése egy berlini garzonlakásra. [01:05:15] Hogyan utazott Sajó Tamás karantén idején? Határátkelés a kertek alatt, turistautakon. [01:08:35] A Tao Te king 80. verse: miért tanácsolja, hogy ne utazzunk? Hogyan értelmezi ezt a kínai bölcsességet a folyton úton lévő Sajó Tamás? [01:10:16] Zeng Ho admirális flottája és felfedezőútja a XV. században. A kínai flotta elpusztítása a felfedezésektől tartó kínai földbirtokos elit által. Az izolációra és a megismerésre vágyók, e kettőség hatása a világtörténelem során. [01:15:48] Egy rövi életű, de nagy hatású ország: Burgundia története. [01:18:54] Az itáliai reneszánsz és a bizánci örökség, amiből a reneszánsz táplálkozott. Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye és Sajó Tamás eköré szervezett olaszországi útjai. [01:22:13] Az 1920-as, 30-as évek Európája: szellemi irányzatok kiteljesedése és lezárulása. Az „erős emberek” iránti igény fokozódása, a demokráciától való elfordulás a harmincas években. A folyamat megismétlődése manapság. [01:26:15] A középkori invesztitúraharcok, mint az európai világi állam és demokráciák egyik fontos (elő)állomása, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A hiányzó európai fogalmi készlet Keleten. [01:29:38] Irán, a világi állam és az iszlám forradalom. Síiták és szunniták, az iszlám kettészakadásának története, a kalifa, a kalifátusért folyó küzdelem. [01:34:19] Az iszlám és Perzsia. Az ajatollahok learabozása, a perzsa idegenkedés a fundamentalista iszlámtól. Perzsia lerohanása a kora középkorban az arabok által, a zoroasztrizmus megsemmisítése. A perzsa, mint Ázsia franciája, közvetítőnyelve. [01:39:14] Az iszlám világ fáziskésése az európaihoz képest. A világi államok mesterséges volta és a velük szemben fellépő második generáció. A Muszlim Testvériség Egyiptomban. [01:42:17] Sajó Tamás és a perzsa nyelv elsajátításának története – letöltött filmek révén. [01:46:02] Az elsajátítandó nyelv, ami most van soron: a grúz. A grúz írás rövid története. [01:47:54] Nyelvek, amiket szeretett volna megtanulni Sajó Tamás, de végül nem tanult meg. Testvére és a héber nyelv „tilalma”. Egy sábeszgoj orgonista a budapesti zsinagógában. [01:50:50] Sajó Tamás gyerekkora: 15-en 60 négyzetméteren. Az Országházból származó nagy diófaasztal. A szerető családi környezet titka. [01:53:55] Sajó Tamás függetlenségének „lábai”, az utazásszervezés és a fizetős előadások. Az egyszemélyes utazási iroda és az orosz bloggerek. [01:56:41] A fizetős előadások „láb” felépülése a járvány alatt. [01:59:49] Sajó Tamás napirendje: hogyan fér bele ennyi minden 24 órába? Be tud-e valamit emelni azokból az ősi kultúrákból életrendjébe, amelyeket kutat? [02:03:17] Az internet és az értelmiségi: forradalmi változások és lehetőségek az államtól való függetlenségre.
31.7.20212 Std., 10 Protokoll, 8 Sekunden
Episode Artwork

#039 Zubreczki Dávid – Kedvenc helyek a szomszéd utcában

Hogyan lehetne olyanná tenni a fővárost, ahonnan nem menekülnek a „zöldbe” a gyermekes családok? És mi az az ördögi kör, amiből Budapest nehezen tud kitörni? Ebben az epizódban Zubreczki Dávid „városi mesemondóval” beszélgetek Budapestről. A szétterülő alvóvárosokról, autósokról és kerékpárosokról és még a Jóisten garázsáról is. Szó esik titkos repülőtérről és alagutakról, valamint egy elásott harangról is, de legfőképpen arról, mit jelent egy élhető nagyváros a 21. században. Mondjuk egy olyan országban, amely kívülről nézve ma már egyre inkább egyetlen nagy városi agglomerációnak látszik. Zubreczki Dávid újságíró, zenész 1999-ben végezett a gödöllői Szent István Egyetemen, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetben, amelyet egy interjúban a „karok között lebegő kis csodaműhelynek” nevezett. Eredeti szakmájában igazából sosem dolgozott, ám több mint tíz éven át írta az Index egyik legolvasottabb blogját, az Urbanistát, amely egyszerre foglalkozott a város múltjával és jelenével. Bár blogjától 2019-ben megvált, Dávid azóta is „urbanista”: sétáin eredeti szemszögből ismerteti meg Budapesttel – sokszor azokat, akik ott laknak, csak korábban nem vették észre, milyen kincsek vannak az orruk előtt. Műsorjegyzetek Zubreczki Dávid weblapja a Wikipédián említett könyve, a Templomséták Budapesten a (már nem működő) Urbanista blog az Indexen az Építészfórummal együttműködésben készülő podcastja, az Auditórium még ma is meglévő zenekara, a Boogie Mamma Az epizódban említett templomok és a kapcsolódó történetek Hermina kápolna Pasaréti Páduai Szent Antal Plébániatemplom a Regnum Marianum templom és felrobbantása Szent Mihály kápolna (Margit-sziget) és a megtalált harang a tabáni szerb székesegyház (rác templom) és eldózerolása Városmajori Jézus Szíve Plébánia-templom Kiemelten említett egyéb helyszínek és történetek a Felvonulási tér (ma: Ötvenhatosok tere) Matthias Rust berepülése és leszállása a moszkvai Vörös téren a Mol Campus (Mol-torony) felhőkarcolója a Válasz Online cikkében; korábban tervezett toronyházak (köztük a Fiumei úti, visszabontott torony) a Magyar Narancs cikkében a frankfurti konyha a New York-i MOMA kiállításán Márai Sándor Egy polgár vallomásai című kötetében ír Krisztinaváros új vásárcsarnokán a számjegytelen, újmódi toronyóráról, amit a helyiek közül sokan „bolseviki”-nek tartottak. Zoltán Gábor a Szomszéd című esszéregényében idézi Márait, és ír bővebben erről a jelenségről. Zoltán Gáborral – egyebek mellett a Szomszédról – ebben a korábbi podcastepizódban beszélgettem: #025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új campusának fejlesztése az Építészfórum cikkében Mátyásföld a budavári teherelosztó és lebontása Egyéb említett művek Tengiz Abuladze: Vezeklés Tom Wolfe: From Bauhaus to Our House Líra könyvajánlóAz epizód végén, az új könyvismertető blokkban, amelyet a Líra Könyv támogat, ezúttal Pilinszky János Önéletrajzaim című kötetét ajánlottam. Urbanizáció világbanki előrejelzés arról, hogy 2050-re a magyarok 4/5-e városban él majd; az Otthon Budapesten című fővárosi fejlesztési stratégia, benne a lakhatás feltételeinek javítása, kerékpárak építése, az agglomeráció további szétterülésének megakadályozása, a „kis távolságok városa”, mint stratégiai cél; Erő Zoltán ebben a Qubit podcastjában lamentált azon, hogy vajon Budapesten hára van-e még egy kezelhetetlen betelepülési hullám; Az epizódban említett építészek Farkasdi Zoltán Kotsis Iván Makovecz Imre Rimanóczy Gyula A Városliget és „megújítása” A Városliget (és faátültetéseinek) története Egyelőre nem látni világosan, mi épül majd meg és mi nem a tervezett városligeti épületekből. Ez a cikk A Liget Budapest Projekt visszanyeséséért küzdő városvezetés és a teljes megvalósítást erőltető Baán László korámánybiztos közötti állóháború, amelynek jelenlegi állása szerint a Liget Budapest Projekt és tervezett épületei: Néprajzi Múzeum (épül) Magyar Zene Háza (épül) Nemzeti Galéria (a régi Petőfi Csarnok helyén, leállítva) Magyar Innováció Háza (a régi Közlekedési Múzeum helyén, leállítva) Városligeti Színház (építése leállítva) A lebontott Közlekedési Múzeum új helyszíne: az Északi Járműjavító Említett építészeti stílusok bauhaus – a dessaui önkormányzati modell; brutalizmus – a bostoni városháza rendre az élen végez a világ legcsúnyább épületeinek toplistáján, például itt; szocreál neoklasszicizmus art déco Jelenségek, fogalmak angolkert bauxitbeton dzsentrifikáció Mithrász-kultusz További névemlítések Ángyán József Berecz András Karácsony Gergely Vitézy Dávid Kivonatos tartalom időkóddal Az epizódokba dinamikusan bekerülő szponzori üzenetek miatt az időkódok 30-90 másodperccel csúszhatnak az itt feltüntetettekhez képest. [00:05:37] Mit jelent az, hogy „építészeti mesemondó”, miért hívja így magát Zubreczki Dávid? Mik azok a „városi séták”? Az Urbanista blog és 100.000 olvasója. [00:09:25] A Templomséták Budapesten című könyv és megírásának okai, története: a város bemutatása annak templomain keresztül. Közben: valláskeresés és istenkeresés. [00:13:45] Kalandozások a Városliget körül: egy lakáskápolna a Damjanich utcában (a lakásképonák kialakulása a gyorsan fejlődő Budapesten), a felrobbantott Regnum Marianum. [00:21:25] A Felvonulási tér története, városi legendák ehhez kötődően. Az alagút, mint népmesei elem ezekben a legendákban országszerte. A Margit-szigeteki elásott harang nagyon is valós története . [00:25:38] Hogyan jött létre egykor a Városliget? Hogy került oda, ahol most van? [00:28:50] A Városliget és a New York-i Central Park közötti különbségek. Az eredeti terv a Pestet körülölelő „parkgyűrű” létrehozására. A terv elhalásának okai. A parkok a szocializmusban, autóverseny a Városligetben és a Népligetben. [00:38:45] A Városliget projekt – és kritikája. Új épületek és a „túlhasználat” réme. A múzeumi negyed és az elszalasztott fejlesztési lehetőség a város más részein. A Városliget korábbi beépítésének története: vásár és raktár a Ligetben. [00:48:41] Ami a Városliget mellett van: a pesti “bérházak”, amelyek már nem bérházak, és az ebből fakadó problémák: a nem létező háztulajdonos. A leromlott külcsín, a rehabilitáció nehézségei. Korabeli és mai önkormányzati, állami lakásprogramok. [00:55:42] Elszabaduló ingatlanárak a fővárosban, az Urbanista blog egykori ingatlanhirdetéses rovata, extrém lakások, extrém hirdetők. [01:00:01] Kiköltözők, beköltözők. A kiköltözés kényszere, de egyben illúziói is. Miképpen nehezednek a belvárosra a szétterülő agglomeráció megoldatlan problémái. Autók, biciklik, parkolók, kerékpárutak: egy apránként megoldható problémahalmaz. Magyarország, mint egyetlen óriási városi agglomeráció. A 15 perces város koncepciója. [01:09:34] Mátyásföld, mint jó példa a városhoz szervesen, jó közlekedéssel, saját infrastruktúrával rendelkező „belső” agglomerációra. Mi köti oda Zubreczki Dávidot? A Mátyásföldtől eltérő, fejletlen infrastruktúrájú Budapest környéki agglomeráció problémái. Az ország legrégebbi, mai is használatos kerékpárútja, biciklisparadicsom a Horthy-korszakban. [01:16:33] Megoldást jelent-e a kerékpár? Vissaszorítja-e az autók használatát, ha kevesebb a parkoló, ha nagyobb dugó? [01:22:58] A belváros rehabilitációja és egy nem feltétlenül jó következmény: dzsentrifikáció. Melyik korszakát éli Budapest? Előtte vagy utána van a nagy beköltözési hullámnak ami máshol az 50-es, 60-as években végbe ment? Globális trendek: többen élnek mint városban, mint falun, és az arány növekszik. [01:30:16] Zubreczki Dávid tanulmányai és tanárai a gödöllői Szent István Egyetemen. Az Urbanista blog története. Zenekara: a Boogie Mamma. [01:34:03] A „csomagban gondolkodás” kritikája. Mennyire jellemzi ez a politikát? Pártpolitika vs. közpolitika. A budapesti biciklisek kontra autósok politikailag gerjesztett háborúja. Zubreczki Dávid, aki egyszerre dolgozik a Városházának és Vitézi Dávidnak. [01:39:16] Milyen lesz a jövő Budapestje? Milyennek lenne jó? Az önvezető, elektromos atutók küszöbön álló forradalma és ennek lehetséges hatása a városra. A Mol-torony és egyéb felhőkarcolók Budapesten. [01:47:43] Fenntartásaink a modern építészettel kapcsolatban. Két modern templom a harmincas évekből Budapesten a II. kerületben. Ha a 60-as, 70-es évek modern építészetét tekintjük, nincs-e alapjuk a kritikáknak? A 80-as évek építészeti örökségének megsemmisítése a fővárosban. [01:59:12] A világos korszakhatárok hiánya, a modern korai gyökerei. A „Frankfurti konyha”, a kádárkocka. Zubreczki Dávid, illetve az Építészfórum podcastja, az Auditórium. Benne egyik epizódként: a Moholy Művészeti Egyetem rekonstrukciója. A szocreál Magyarországon. [02:08:51] A megőrzendő, megújuló, megújítható épületek filozófiája az újrahasznosítható tárgyak analógiájára. Saját lakókörnyezetünk felfedezésének fontossága.
30.6.20212 Std., 12 Protokoll, 32 Sekunden
Episode Artwork

#038 Presser Gábor – Az első három hang a zongorán

Presser Gábor, hát ő a Presser Gábor. Reménytelen kísérlet lenne – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – két-három mondatban itt bemutatni őt. Mert hogy páratlanul gazdag és sokszínű életműről beszélhetünk, amely nem csak hogy újabb és újabb dalokkal, lemezekkel bővül, de most már egy memoárkötet is tartozik hozzá: Presser könyve. (A műsorjegyzetekben alább persze adok bőséggel linket azoknak, akik az évszámokra és a további adatokra kíváncsiak.) Ezért van az is, hogy – bár ebben az interjúban természetesen szó esik például az LGT-ről, nem is kevés – most inkább „csak” egy-egy fejezetre koncentrálunk: legfőképpen négy híres és nagyon izgalmas fesztiválra. Három igazira és egy képzelt – akkor úgy mondták – popfesztiválra. Ebben az epizódban tehát Presser Gáborral beszélgetek pár igen sűrű évről, a nagy amerikai kalandról, a régi és új dalokról, Barta Tamásról és Laux Józsefről és egy zenés darabról, amelyről majd fél évszázada igen heves viták dúlnak, miközben a hadakozók közül alig látta azt valaki. Műsorjegyzetek Presser Gábor honlapja (rajta az áttekinthetetlenül gazdag életmű felsorolása rengeteg linkkel, rengeteg meghallgatható dallal és persze részletes életrajz is van rajta) Facebook-oldala Youtube-csatornája szócikk róla a Wikipédián önéletrajzi könyve, a Presser könyve A Locomotiv GT tagjai: Presser Gábor (1971–2016) Karácsony János (1974–2016) Solti János (1977–2016) Korábbi tagok Barta Tamás (1971–1974) Hajdú Eszter filmje, a Siess haza, vár a mama Barta Tamás és édesanyja hangos levelezéséről Frenreisz Károly (1971–1973) Laux József (1971–1976) Somló Tamás (1973–2016) Presser Gábor vagy az LGT említett albumai, dalai Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (dalszöveg: Adamis Anna) Déry Tibor azonos című kisregénye a Ringasd el magad említett, 1973-as verziója Menni kéne (a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. lemezről) Varga Luca tanulmánya a musical vígszínházbeli előadásáról és a korabeli kultúrpolitikai háttérről, benne a műsorban említett Kurucz György főosztályvezető levele Az eredeti, 1973-asvígszínházi előadás kapcsán említett művészek, szakemberek, alkotók: Latinovits Zoltán Marton László Radnóti Zsuzsa Várkonyi Zoltán Verebes István Bummm! Loksi Majd Leonard (dal a Szerenád helyett című albumról) Rutinglitang – Parti Nagy Lajos verseivel Említett fesztiválok Altamont Free Concert (1969) A koncertről és a Rolling Stones turnéjáról készült, Gimme Shelter (1970) című dokumentumfilm Hells Angels motoros klub (banda) The Great Western Express Festival (Lincoln-fesztivál) Ozark Music Festival (1974) az epizódban említett helikopteres felvételek láthatók az LGT-ről ebben a kisfilmben Sedalia városa Líra könyvajánlóAz epizód végén, az új könyvismertető blokkban, amelyet a Líra Könyv támogat, ezúttal Michel Houellebecq Intervenciók 2020 című esszékötetét ajánlottam. Leonard Bernstein és a West Side Story Leonard Bernstein 1954-től tartott a zenét népszerűsítő előadásokat a televízióban („Omnibus”), amely tévéműsorokat aztán világszerte sugároztak. Később, 1973-ban került sor Bernstein a Harvardon tartott A megválaszolatlan kérdés című televíziós előadássorozatára, amely hat részből állt (ez például itt az első , több mint másfél órás rész a Youtube-on). A nagy sikerű előadások szövege magyarul is megjelent 1979-ben. a West Side Story (érdekesség: bár az epizódban erről nem esik szó, a 2021-es év végén várható a musical új filmváltozata Steven Spielberg rendezésében) A név ejtéséről: Vonneguthoz vagy Steinbeckhez hasonlóan Bernstein nevének is németes ejtése terjedt el Magyarországon korábban, olyannyira, hogy amerikai kiejtés esetén sokan nem is tudnák azonosítani, kiről beszélünk. De apró érdekesség: maga Bernstein is többféleképpen ejtette nevét („börnsztájn” vs. „börnsztín”), angolul tudóknak erről íme egy érdekes kis dolgozat és kultúrtörténeti adalék. Az epizódban említett magyar előadók, művészek, alkotók, hírességek Ady Endre Babos Gyula Bródy János Déry György Falusi Mariann Fischer Annie Ferencsik János Herskovits Iván Kocsis Zoltán Módos Péter Oláh Ibolya Ránki Dezső Rúzsa Magdolna Sándor Pál Szívós István Magyar zenekarok (az LGT-n kívül) Illés Omega Említett intézmények, szervezetek, vállalatok Hungaroton Interkoncert (cikk a a Kádár-kori cég történetéről, működéséről) Museum of Performance and Design (San Francisco) Budapest Music Center (az amerikai) Nemzeti Gárda Külföldi sztárok, előadók, alkotók, hírességek Elvin Bishop Ry Cooder Leonard Cohen említett albuma, a Ten New Songs Bob Dylan Jimmy Hendrix Mick Jagger Billy Joel Jack Kerouac az Úton korábbi cikksorozatom a Kerouac-örökségen marakodó rokonokról Paul McCartney Buddy Miles Jimmy Miller Szergej Prokofjev Keith Richards Rod Stewart Wim Wenders Ronnie Wood Említett külföldi együttesek Aerosmith Buena Vista Social Club Faces Jefferson Airplane Nazareth REO Speedwagon The Rolling Stones Strawbs Stone the Crows Kivonatos tartalom időkóddal Az epizódokba dinamikusan bekerülő szponzori üzenetek miatt az időkódok 30-90 másodperccel csúszhatnak az itt feltüntetettekhez képest. [00:05:08] Honnan volt meg Presser Gábornál az a rengeteg adat, feljegyzés, ami egy ilyen önéletrajzi könyv megírásához szükséges? Vezetett-e naplót. A zene és az emlékek összekapcsolódása. [00:10:59] A fordított időrend, amiben az akkori zenészek éltek. Az éjszakai közlekedés veszélyei az akkori utakon. A bandák sofőreinek „félvilági” állása. [00:14:52] A Kádár-rendszer, mint „slamperáj”, ahol minden a feje tetején állt. Hogyan viszonyultak ehhez a nyugati menedzserek, akik a „keleti” bandákkal foglalkoztak? A „keleti” együttesek egzotikuma akkoriban. A normális menedzsment és a befektetés hiánya, mint ami akkoriban megakadályozta, hogy a siker küszöbére érkezett zenekarok nyugaton továbbléphessenek. A zeneipar (anyagi) vastörvényei. [00:23:13] Ki utazhatott nyugatra Magyarországról turnézni és miért? Ennek káosza és esetlegessége. A kiskapuk és az egyéni értelmezések Magyarországa. [00:25:41] A Great Western Festival (Lincoln-fesztivál) az angliai Barndney mellett Angliában, 1972-ben. Rossz idő, Hells Angels és igazi nagymenők a színpadon. [00:31:33] Felkérés a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról zenéjének megírására a Vígszínháztól. A megbízás problémái, elvállalása és az ebből adódó konfliktus Frenreisz Károllyal. Somló Tamás érkezése az LGT-be. [00:37:14] Laux József, a menedzser, aki 50 évvel megelőzte korát. LGT-történeti kitérő a képben nem lévő hallgatóknak. [00:40:00] A hatalom ideológiai késztetései a Képzelt riport bemutatásával, ennek ellenkezőjére fordulása a zene miatt. A színház lavírozása, avagy miről árulkodik Kurucz elvtárs korabeli levele? Az eredeti előadás, amiről nem maradt fönn filmfelvétel. Mi érdekelte a „popfesztiválból” Déry Tibort? Érdekelte-e belőle valami egyáltalán? Magyarország, mint magunkkal hurcolt hátizsák. [00:52:54] Az eredeti rockfesztivál és az ott történtek 1969-ben Altamontban. Látta-e a Gimme Shelter című dokumentumfilmet Déry? Dolgozott-e belőle? A Hells Angels az altamonti koncerten. [00:59:18] A Képzelt riport és a kádári slamperáj. Hogyan reagált a bemutatóra a hivatalos kultúrpolitika, miként tiltották le az egyik helyen azt, ami mehetett a másik helyen, és miért nem volt ebben az egészben semmi következetesség? És hogyan adta ki ez az egész a Kádár-rendszer lényegét? A máig tartó vita, és a nagy félreértés ebben a vitában. [01:13:16] Mit szólt Déry Tibor a zenéhez? Érdekelte-e egyáltalán? Kerouac Déryétől eltérő gondolatai az útról (és távozásról), a kivonulás ideológiája, a 60-as 70-es évek hippimozgalmai és lecsengésük: a beat üzletté válása és Kerouac üzletté válása. A mindent mozgató pénz emögött. [01:24:26] Presser Gábor és az angyalok ebben az univerzumban. A Jóisten és Leonard Bernstein. A West Side Story zsenialitása. [01:32:18] Az Ozark-fesztivál az USA-ban Sedalia mellett 1974-ben. Miért érkezett a színpadhoz helikopterrel Presser Gábor? Hogyan lett katasztrófa sújtotta övezet a koncertek helyszíne? Somló Tamás eltűnése és a nap, amikor gárdisták ébresztették a zenészeket. [01:47:39] Barta Tamás disszidálása 1974-ben. „Isten ujja”, egy nő és Tamás elvágyódása és álma Amerikáról. [01:57:20] Barta Tamás és édesanyja hangos levelezése, Presser Gábor gondolatai barátságukról és arról, miért mondta egy ponton Barta a hangszalagon, hogy abbahagyja a gitározást. A menni vagy maradni kérdése, Presser Gábor gondolatai arról, miért fontos neki Magyarország, a magyar nyelv, az, hogy itt született, és hogy le lehet-e ezt tenni. Amerika, mint álom a 70-es években Magyarországon. Az azóta a valóságban is megváltozott Amerika és árnyoldalai. [02:11:20] Laux József disszidálása Amerikába, és az első találkozás vele a 80-as években. A menedzser, aki nem tudta elengedni az LGT-t. Miért gondolja úgy Presser Gábor, hogy az LGT történetében zeneileg a Loksi album volt a csúcs? [02:18:34] Laux József hazatérése. Az ember, aki mindenkinek beszólt, és nem félt semmitől. [02:22:57] A régóta pályán lévő sztárok keresztje: a legtöbben ma is a régi dalokat keresik tőlük, mert már „nem férnek el bennük” az újak. Avagy miért nem figyelünk az új művekre? [02:29:48] Min dolgozik pandémia idején, „karanténban” Presser Gábor? Eszébe jutott-e valaha, hogy nem csinálja tovább, abbahagyja?
31.5.20212 Std., 38 Protokoll, 22 Sekunden
Episode Artwork

#037 Jordán Ferenc – A vadon szava és a beszorított Balaton

Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon.Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományterületet átfogó, azaz multidiszciplináris témák, és aki folyton új ötletek, gondolatok után kutat. Legfőképpen a különféle biológai hálózatok érdeklik, mint például a táplálékláncok, tájszerkezeti hálózatok vagy éppen az állatok közösségi hálói – olykor az embereké.Jordán Ferenc az MTA doktora, szakterülete az elméleti ökológia, tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben Akadémiai Díjjal ismerte el.MűsorjegyzetekJordán Ferencweblapjaadatlapja az Országos Doktori Tanács oldalánkönyve, az Ördögi jóslatokemlített, társszerzőkkel írt cikke a Psychology Today-bena Branco Weiss ösztöndíjvele készült, hivatkozott, korábbi interjúk a Válasz Online-on:Amit játszunk, orosz rulett„Álljunk bosszút a rohadékon!”„Balkáni mutyimocsár”IntézményekBalatoni Limnológiai KutatóintézetEötvös Lóránd Kutatási Hálózat (elnök: Maróth Miklós)Ökológiai KutatóközpontA műsorban említett további könyvek, filmekDavid Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár (1982)Paul R. Ehrlich: The Population Bomb (1968)Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás (2014)Az epizód végén elhangzó, szponzorált blokkban ajánlott könyvekJessikka Aro: Putyin trolljai – Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalábólFederico Fellini: Akarsz velem álmodni? – Jelenetek, hangjátékokAz epizódban említett természetfilmesek, etológusok, ökológusok, kutatókJoy AdamsonDavid AttenboroughDaniel BlumsteinCsányi VilmosGerald DurrellPaul R. EhrlichJane GoodallVida GáborFogalmak, események, folyamatokbiodiverzitásbozóthúsa dodó madár és kihalásaa Golf-áramlat legyengülésepillangó-hatásaz etiópiai éhezők megsegítésére szervezett 1985-ös, Live Aid szuperkoncertkézzel beporzott virágok Kínábana műanyagszemét-krízisNatura 2000 területekRámszari egyezménytömegkihalás és háttérkihalás: A kihalások története (Jordán Ferenc korábbi cikke a kilencvenes évekből)a vadon eltűnése: friss cikk, friss adatok arról, hogy még nagyobb a baj, mint eddig hittékvirágporzó drónok Japánban és Kínábanwet marketzoonózisA hálózatkutatás fejlődése kapcsán említett nevekBarabási Albert-László (a vele készült podcastepizód)Csermely PéterSteven StrogatzDuncan J. Watts (a Watts–Strogatz modellről bővebben)Kivonatos tartalom időkóddal[00:05:29]David Attenborough Egy élet a bolygónkon című filmje. Valóban akkor a baj, mint ahogy a film állítja?[00:10:04]Miért hálózat a Golf-áramlat? Hogyan értelmezhető az a kifejezés, hogy „a Föld nagy hálózatai”? Biológia, ökológia és a hálózatos gondolkodás.[00:14:35]Az emberiség, mint túl sikeres faj. A járványok, mint amelyek „kordában tarhatja” az ilyen sikereket.[00:15:49]Jordán Ferenc, aki „pár perccel” a kitörése előtt megjósolta a koronavírus-járványt, miközben semmi újat nem mondott. Miért következménye egy ilyen világjárvány annak, hogy megbontottuk a természet rendjét? Zoonózis, elszegényedés és túlnépesedés.[00:20:13]Miért gond a vadonok területének csökkenése, eltűnése? Miért fontos, hogy legyen vadon? A biodiverzitás fontossága.[00:26:41]A félrement természetvédelem, ahol az adminisztráció és a kommunikáció dominál a folyamatok megismerése helyett. A kulcsfajok azonosítása a szerethetők védése helyett. Erdei rendszermodellek és -kísérletek: mit történik, ha kiveszünk egy-egy fajt egy adott területről?[00:34:52]Nem lehetséges, hogy a technológia megoldja majd az eltűnő fajok problémáját? (Pl. növényeket beporzó minidrónok ötlete.) A technokraták és az ökológusokhasznos párbeszéde.[00:37:03]Elizabeth Kolbert A hatodik kihalás című könyve. Az ember okozta kihalási hullám mérete az előzőekhez képest. A tömeges és háttérkihalás közti különbség.[00:39:37]A vadon, mint evolúciós tartalék, ahol új megoldásokkal állhat elő a természet kataklizmák esetén.[00:41:59]Nem lehet, hogy túlzók az ökológusok állításai, riogatásai? Paul R. Ehrlich jóslatai a tömeges éhínségről. Túlnépesedés és élelmezés. A vele írt közös cikk története.[00:48:18]Mi történik, amikor ökológusok, biológusok és nemzetbiztosnági szakemberek beszélgetnek egymással hat napon át? Mit tudnak tanítani egymásnak?[00:52:32]A Psychology Today-ban írt cikk témája, tartalma: a pandémia egymással is kölcsönhatásban álló kiváltó okai. A népesség csökkentésének fontossága. A gazdaság „lokalizálásának” fontossága. Ehhez szükséges: életmódváltás „alulról”, korlátozó intézkedések „felülről”.[01:02:42]A „népesedésbomba” hatástalanításának problémái. A pandémia által mutatott megoldások. Az adaptáció lehetősége és szükségessége.[01:07:39]Nem irreális elvárás-e az emberrel szemben az élethosszig tartó tanulás? Adaptáció? Nem lehet, hogy ez túl sok? Eltérő stratégiák a társadalmon belül, illetve mit mondanak ezek egy adott országról? A mobilitás fontossága és a bezárkózó Magyarország. Ennek lehetséges történelmi és politikai okai. Közvetlen tapasztalatok a világot látni nem akaró fiatal kutatókról. Ennek igen káros hatásai.[01:13:43]A Branco Weiss-ösztöndíj, és meghatározó hatása Jordán Ferenc életére. Az ott elnyert stipendium témája: hálózatok alakulása iskolai osztályközösségekben.[01:21:39]Jordán Ferenc érdeklődése a hálózatkutatás iránt. A hálózatok tudományának robbanásszerű fejlődése a 90-es évek végén.[01:24:10]A klikkesedés, a nagy csoportok kisebbekre bomlása mint a járványok elleni védekezés stratégiája az állatvilágban. Az állati csoportok vészhelytere reagáló hálózatai.[01:29:22]Jordán Ferenc hazatérése és igazgatói megbízatása a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet élén. Fiatalítás, nemzetközi pályázatok: a a tihanyi intézet modernizációjának programja. Majd ennek elbukása.[01:32:16]Mivel foglalkozik a limnológiai kutatóintézet? A Balaton kutatásának és kezelésének összetettsége: az intézet lehetséges integráló szerepe. Törzsi háborúk. A hosszú távú koncepciók hiánya. A tó „körbebetonozása”.[01:37:38]A Balaton zajterhelése. További problémái. Megfogalmazhat-e egy kutatóintézet ajánlásokat, szabályokat ilyen összetett ügyekben? At intézet presztízse és ennek összefüggése azzal, mennyire folyik nemzetközileg is látható kutatás berkeiben (nemzetközi együttműködésben). Visszajelzés „föntről” hogy erre nincs szükség.[01:43:44]A Balaton körüli gondok. Natura 2000-es területek védelme, a Rámszari-egyezmény védelme alá tartozó vizes élőhelyek. A Fertő-tó körüli védett területek „bedarálása”.[01:45:12]Miért lenne jó, ha külföldiek is kutatnák a Balatont az intézetben? Az Old Boy Network triumfálása. A nemzetközi pályázatok megakasztása, a „gyarmati” és a „nemzeti” tudomány értelmetlen fogalmai. Az „ittmaradók” és a „távozók” közötti mesterséges különbségtétel. A külföldi tapasztalatszerzés fontossága, de ennek egyre inkább megbélyegzése. A „nemzeti” finanszírozás olykor káros hatásai.[02:01:09]Jordán Ferenc nem bánta-e meg, hogy hazajött, és elvállalta ezt a feladatot?[02:02:22]A tudós, aki megjósolta a járványt, és aztán ő is elkapta a betegséget: Jordán Ferenc és a koronavírus.[02:05:11]Jordán Ferenc Balaton-felvidéki gyerekkora, korai természettudományos érdeklődése és ismeretterjesztő hősei: David Attenborough, Gerald Durrell, Jane Goodall, Joy Adamson, és itthon Csányi Vilmos, Vida Gábor.
30.4.20212 Std., 9 Protokoll, 33 Sekunden
Episode Artwork

#036 Ferber Katalin – Zsebében nem volt napsugár

Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll. Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral. Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és bár a tanítástól hosszú éveken át eltiltották, kutatóként dolgozhatott. 1993-ban vendégtanárként érkezett Japánba, ahol évek alatt kiteljesedett tanári pályafutása, például tíz éven át a neves, tokiói Vaszeda Egyetem docense volt. A 2011-es fukusimai nukláris katasztrófa után nem tért vissza a szigetországba. Ám továbbra is az emgirációt választotta: japán férjével jelenleg Berlinben él. Műsorjegyzetek Ferber Katalin szócikk róla a Wikipédián blogja a Facebookon, a Fele-más Az epizódban említett könyvei, novellája Életálom (2021) Az elárult Japán (2015) A felkelő nap árnyéka (2007) Hangversenyen (novella) További említett könyvek, filmek Erich Fromm: A szeretet művészete Konrád György: A látogató Narayama balladája Említett nevek Koizumi Dzsunicsiró Konrád György Mérei Ferenc Óe Kenzaburó Petri György Matthew C. Perry Solt Ottília (ld. még SZETA) Tóth Dezső (miniszterhelyettes) Magyar történelmi események, fogalmak zsidótörvények a Felvidék visszacsatolása (Első bécsi döntés) Ratkó-korszak gazdasági kirakatperek (szabotázsperek) Magyarországon a Rákosi-korszakban erőszakos téeszesítés Magyarországon az ötvenes években és később konszolidáció demokratikus ellenzék SZETA (Szegényeket Támogató Alap) Japán kapcsán említett fogalmak, jelenségek, események az Aum Sinrikjó (szekta és terrorszervezet) és a tokiói gáztámadás fukusimai atomerőmű-baleset freeter gajdzsin (gaijin) hikikomori Hirosima és Nagaszaki bombázása Japán megnyitása (1853) leprakolóniák Japánban parasaito shinguru murahacsibu (a közösségi büntetés rendszere) szeken (seken) Intézmények, földrajzi helyek Freie Universität Berlin Hamamatszu Hokkaidó Hoszei Egyetem Kamakura (Japán egyik buddhista központja) The London School of Economics Vaszeda Tudományegyetem Ez az epizód is érdekelhet még Ha a generációkon át „öröklődő” traumákról szeretnél még adást hallgatni, ajánlom figyelmedbe a következő, korábbi epizódot: #021 Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sorsunk, eltitkolt történeteink és a magunkba zárt huszadik század Kivonatos tartalom időkóddal [00:06:05] március 15.: miért ment ekkor Ferber Katalin Japánba? Súlyos immunbetegsége és Magyarország elhagyása, mint megoldás. [00:14:17] Hogy kell érteni, hogy Ferber Katalin a „dokumentumfilmek legaljáról” jön? Egy nem akart gyerek a Ratkó-korszakban. A majdnem apáca anya, a vészkorszakot túlélő fiatal apa, és a nagyszülők története. [00:30:34] Katolikus és zsidó identitás Ferber Katalinnál: „kettős tükörben felnőni”. Az előítéletek, vallási szélsőségesek elutasítása. [00:34:00] Mi volt a szülőkben közös? Hogyan talált egymásra a háború után ennyire két különböző ember? A szeretetlenség, mint kapocs. Ennek hatása Ferber Katalin gyerekkorára. Rövid pártkarrier a Rákosi-korszakban. Alkoholizmus, nyomor a forradalom után. [00:43:58] Kilógás a sorból, nagyon korán elkezdett olvasás, magatartási zavarok, elviselhetetlen stílus. Az el nem ismert teljesítmény. [00:48:45] Miért nem oldotta Ferber Katalin számára az egyedülséget és a beilleszkedési zavarokat a „nyájkonformizmus”? Az egész életen át tartó rebelisség, a szellemi függetlenség megvédésének igénye, a továbbtanulástól, majd később a tanítástól való eltiltása. A nehezített továbbtanulás: jogi, majd közgazdasági egyetem. A sietősség és az időhiány érzete. Annak képzete, hogy van egy lemaradás, amit be kell hozni. [00:56:46] A szocialista Magyarország másik arca: a kitaszítottak és elfeledettek, akiket Ferber Katalin munkahelyén ismert meg. [01:00:24] Miért lesz társtalan egy szép nő, ha nem tudja, hogy szép? Egy közkeletű „férfitévedés” margója. [01:08:02] Az Életálom című könyv, amelyben Ferber Katalin megpróbálja felfejteni gyerekkori és fiatalkori élményeit, szülei és nagyszülei történetét. Annak magyarázata, miért nem érezte jól magát a politikai ellenzék köreiben Ferber Katalin? [01:14:06] Elégtétel a rendszerváltás után: Ferber Katalin taníthat a közgázon. Újságírói pályája, betegsége, a döntés, hogy elhagyja Magyarországot. [01:17:20] Miért pont Japánba ment? hogyan boldogult a kezdetekben a japán nyelv ismerete nélkül? Japán nyelvtanulás és akadémiai karrier. [01:24:48] Az idegenekről alkotott képzetek Japánban. A gajdzsin szó pejoratív jelentése. Ennek a japán önképből eredő okai. [01:28:09] Abszolút kívülállóként, kisebbségként Japánban, ennek jótékony hatása Ferber Katalinra. A teljesítmény elismerése Japánban. [01:31:49] Miért volt sokkoló, amikor három év után először érteni kezdte Ferber Katalin, mit beszélnek körülötte a japánok? A „nagyorrúak”, „bajkeverők” szóhasználat, a japánul beszélő idegenek által kiváltott döbbenet és ennek történelmi gyökerei. [01:42:36] Az idegeneket nem kiszolgáló japán boltos nemzetközivé terebélyesedő története Hamamatszuban. [01:53:04] Ferber Katalin Hangversenyen című novellája, a leprakolóniák története Japánban. [01:58:38] A japán helyi közösségek megfigyelő és a normákat kikényszerítő hálózata és az ennek való megfelelés fontossága, a szeken fogalma. A közösség visszatartó ereje a jog helyett. A kiközösítés olykor irracionális gyakorlata (pl. a tokiói gáztámadás elkövetőinek feleségei és gyerekei, a fukusimai katasztrófa miatt kitelepítettek, az atomtámadás sérültjei). [02:08:38] A kelet-ázsiai vallásosság és az elemi csapásoknak való kiszolgáltatottság közötti összefüggés. [02:14:50] A hikikomorik Japánban. A még „gyerekkorban” tartott japán társadalom, a fejlődés ellenére hiányzó „fellélegzés” és a láthatatlan ellenállók, akik között Ferber Katalin is jól érezte magát. [02:24:27] A freeterek és a szinguru parazaituk. [02:26:43] A japánok és a munka. A „telefonszakszervezetek” és a szabadidő eltöltésének központi szervezése. [02:30:02] Nagyon másként tanított-e az egyetemen Ferber Katalin, mint japán kollégái? Tanítási alapelvei. [02:36:44] Alkotói szabadsága, visszaköltözése Európába, ennek okai, letelepedése japán férjével Berlinben. „Második emigrációja”, avagy miért nem Budapestet választották új otthonul? Férjével, Hirosival való, régóta tartó kapcsolata. [02:48:52] A Fele-más blog és az új könyv, az Életálom.
27.3.20212 Std., 53 Protokoll, 58 Sekunden
Episode Artwork

#035 Barabási Albert-László – A siker törvényei és a rejtett mintázatok

Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is. Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról. Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.És egy olyan projekt, amely az ételeinkben lévő molekulák feltérképezésével, a hálózatkutatás eszközeivel azt vizsgálja, mi lehet ezek legegészségesebb kombinációja, vagyis hogy miképpen újíthatnánk meg étrendünket a tudomány segítségével. Az 1967-ben Erdélyben született Barabási Albert-László egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd szülőföldjét az ottani magyarságot ért üldöztetés miatt elhagyva az ELTE Természettudományi Karán diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát már a Bostoni Egyetemen szerezte meg. Munkássága nagyban segített megérteni a különféle komplex hálózatok mögött húzódó rejtett törvényszerűségeket, legyen szó a természet alkotta hálózatokról vagy az emberi társadalom bonyolult rendszereiről, avagy mesterséges hálózatokról. Barabási Albert-László többnyire Bostonban él, hiszen a városban működő Northeastern University professzora és a Harvard egyetem orvostudományi karának (Harvard Medical School) munkatársa. Ám sok időt tölt Budapesten is, ahol szintén tudományos projekteken dolgozik. Itt rögzítettem vele ezt az epizódot én is, és ha a hangom esetleg néha olyan, mintha egy vödörből szólna, az azért van, mert a beszélgetés járvány idején készült, így megegyezésünk szerint – a megfelelő védőtávolságot betartva – az interjú során maszkot viseltem. Műsorjegyzetek Barabási Albert-László a Wikipédián; laboratóriuma a Barabási Lab; a laboratórium anyaintézete, a Northeastern University-n működő Network Science Institute; A Barabási Lab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás a Ludwig Múzeumban. Az epizódban említett könyvei (az angol nyelvű eredeti megjelenésének évével) Behálózva – A hálózatok új tudománya (2002) Villanások – A jövő kiszámítható (2010) A hálózatok tudománya (2016) A képlet – A siker egyetemes törvényei (2018) A tudomány tudománya (Társszerző: Dashun Wang, 2021) A Barabási Lab vagy anyaintézetének említett kutatásai, projektjei cikk a rosszindulat (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról; cikk az elhízás (hálózati) terjedéséről szóló kutatásról; a kajaháló (ízháló) projektje a Barabási Lab-ben; cikk a Foodmine projektről a Nature-ben; a Nature 150 éves születésnapjára készült látványos, interaktív adatvizualizáció a tudományos hivatkozások kapcsolatrendszeréről és a Barabási Albert-László társszerzőségével a munkáról írt cikk a Nature-ben; A hálózatkutatással összefüggésben említett tudósok, kutatók Bollobás Béla (matematikus) Nicholas Christakis (szociológus, fizikus) új könyve, az Apollo’s Arrow a koronavírus maradandó társadalmi hatásait elemzi; Erdős Pál (matematikus) Lovász László (matematikus) Rényi Alfréd (matematikus) Ruppert Péter a politikai kampányok kapcsán említett tanácsadó cége a Maven7; Cass Sunstein (jogászprofesszor, Barack Obama piacok szabályozásért felelős „cárja”) könyve a visszhangkamrák (echo chambers) jelenségéről és társadalmi hatásairól; egy 2017-es interjúja ebben a témában Onur Varol tudományos publikációja az internetes botok azonosíthatóságáról; Alessandro Vespignani (az oldalon a járvány-előrejelzéssel kapcsolatos cikkek linkjei is megtalálhatóak); Egyéb említett könyvek, teóriák Josef Albers színelmélete Goethe színelmélete Isaac Asimov: Alapítvány Cixin Liu: A ​háromtest-probléma Matthew B. Crawford: Shop Class as Soul Craft – An Inquiry into the Value of Work Említett fogalmak, jelenségek, szolgáltatások visszhangkamrák (és ismeretbuborékok): az Aeon cikkének magyar fordítása (az eredeti itt található) Sunstein fent már linkelt művére is hivatkozik, és jó eligazítást nyújt a fogalmakat illetően; Pizzagate: a 444 cikke jó áttekintést nyújt az eredeti konteóról magyarul, az Index 2020-as anyaga pedig arra mutat rá, hogyan „fejlődik” és alakul egy ilyen összeesküvés-elmélet és mutálódik kiirthatatlanul az online térben; Barack Obama 2008-as kampány: mint az első, az internetet már profin használó elnökválasztási kampány az USA-ban a Wired cikkében; Howard Dean 2004-es elnökaspiránsi kampányának elemzése a Politicón (mint „Minden webkampányok atyja”) zöld forradalom a mezőgazdaságban a 60-as években; ultrafeldolgozott élelmiszer: magyar ismertetés a fogalomról és a Popular Science cikke a technológia katonai eredetéről; Edward Snowden és az NSA megfigyelési ügy; A Mol Limo és (2021 év elején) szünetelő Bubi szolgáltatása; Az epizódban említett képzőművészek Csontváry Kosztka Tivadar Ferencz Ernő Vincent van Gogh Jeff Koons Raffaello Sanzio Leonardo da Vinci Erdélyi földrajzi helyek Balánbánya Csíkszereda Gyergyó Kézdivásárhely Kivonatos tartalom időkóddal [00:05:56] Hogyan jósolható meg hálózatkutatói módszerekkel egy olyan járvány terjedése, mint a korononavírus-pandémia? Az emberi társadalom, mint hálózat modellezése egy járvány szempontjából. [00:11:56] Megfogadta-e a bostoni hálózatkutató intézet tanácsait a Fehér Ház? Látták-e a hálózatkutatók előre Donald Trump meglepő győzelmét? A hálók szerepe az amerikai politikában, Howard Dean kampányának úttörő szerepe ebben. [00:17:13] Álhírek (fake news), „visszhangkamrák”, botok és alternatív valóság a közösségi médiában. [00:21:48] Az internet és a politikai szélen (fringe) elhelyezkedő mozgalmak megerősödése. Hálózati jelenség-e? A rosszindulat vagy más viselkedési formák járványszerű terjedése a hálózatokon. Terjedhet-e járványszerűen az elhízás? Vagy a dohányzás elhagyása? [00:25:41] Az emberi mozgás jósolhatósága. Hogyan lehet 93 százalékos valószínűséggel megmondani valakiről, hogy holnap egy adott időpontban mit fog csinálni? [00:31:37] Mennyire kiszámítható Barabási Albert-László napirendje? Hogyan szervezi napjait? Az autótól független élet, a járműmegosztás és ennek szerepe a kutató mindennapjaiban. [00:34:41] A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban. A vizualizáció és a vizuális gondolkodás fontossága a hálózatkutatásban. Műalkotás-e ez a hálózati vizualizáció? Ennek eszköztára, kialakítása. [00:42:09] A 2011-es „kajaháló” (ízháló): miért ízlenek bizonyos összetevők az ételekben együtt? Egy konkrét adatvizualizáció története. [00:46:23] A Barabasi Lab Foodmine projektje: az ételben lévő nutricionális „sötét anyag” vizsgálata. Ennek szerepe az egészséges „csoda”-étrend megtalálásában. Az ultrafeldolgozott élelmiszer kártékonysága és története. Élelmezés a Zöld forradalom tömegtermelési láza után. Magyarország lehetőségei ebben. [00:58:47] Barabási Albert-László és kutatásainak története: Székelyföldtől Bostonig. Út a nagypapa műhelyétől a Barabási Labig. A művészet kiemelt szerepe Barabási Albert-László életében. A manuális tevékenység, munka szerepe az innovációban. Goethe és Albers színelmélete. [01:08:05] Agyi implantátumok az emberi érzékelés, képességek kiterjesztésére. Miért szeretne Barabási Albert-László ilyen eszközöket beépíteni az agyába? A kutató science-fiction iránti rajongása, ennek szerepe elméleteinek kialakításában. [01:12:15] Pályaválasztásának története: szobrászat helyett fizika. Távozás Erdélyből a Ceaușescu-diktatúra magyarellenes retorziói miatt. Továbbtanulás Budapesten, majd Bostonban. [01:14:37] Munka az IBM-nél, hálózatelméletének születése, New-York-i inspirációja, gyökerei, Erdős Pál és Rényi Alfréd hálózatelmélete. Közös munka jelenleg Lovász Lászlóval. A véletlen és a tervezettség a hálózatokban. [01:22:51] A tudomány tudománya: a tudományt nem a zsenik viszik előre, hanem a lehetőség, az eszköztár: bizonyos problémákra meg kell érjen az idő. Munka a Barabási Lab-ben: olyan ötletek keresése, amelyek megértek a „kvantifikálásra”, de még a közösség nem foglalkozik velük. [01:31:52] A magyar képzőművész-háló és toplista a Ludwig Múzeumban. A siker anatómiája a művészvilágban. [01:40:30] A meg nem értett művészek (Van Goghok) mítosza és elenyésző száma a művészettörténetben. [01:46:13] Hol érzi magát otthon barabási Albert-László? Jövőbeni tervei, az ötleteit megvalósító cégei.
2.2.20211 Stunde, 50 Protokoll, 35 Sekunden
Episode Artwork

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát. Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját. Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.) Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkvai és budapesti kalandjairól, könyvkiadásról és politikáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem bátor fiataljairól, a felsejlő transzcendensről, és persze az életről, meg mindenről. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Morcsányi Géza a Wikipedián; korábbi munkahelye, a Magvető Kiadó Filmek Morcsányi Géza főszereplésével Palmyra (2020) Testről és lélekről (2017) Említett írók (és említett műveik) Ljudmila Ulickaja A lélek testéről (2020) Kukockij esetei (2008) Szonyecska (2006) Médea és gyermekei (2003) Albert Camus Caligula Csurka István Esterházy Péter Egy nő Harmonia caelestis Forgách András Nyikolaj Gogol Egy őrült naplója Kertész Imre Sorstalanság Kaddis a meg nem született gyermekért Gabriel García Márquez A szerelemről és más démonokról Molière Úrhatnám polgár (a műsorban elhangzó idézet ebből a műből van: „Teringettét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt se tudtam, mi az!”) Nádas Péter Temetés Alekszandr Osztrovszkij A művésznő és rajongói Alekszandr Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoport További nevek Ivan Bolotnyikov (filmrendező) Czímer József (dramaturg) Szergej Eisenstein (filmrendező) Goretity József (műfordító) Kolosi Tamás (üzletember) Paál István (rendező) Rátóti Zoltán (színész) Leni Riefenstahl (filmrendező) Schmidt Mária (történész,politikus) Valló Péter (rendező; a beszélgetésben idézett interjú Osztrovszkij-rendezéséről) Galina Volcsek (színésznő) Vidnyánszky Attila (rendező) Woody Allen (filmrendező) Fontosabb említett események Beszállt a Libribe a NER kedvenc kollégiuma Tiltakozás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Dagesztáni háború Orosz beavatkozás Szíriában Említett földrajzi helyek Palmüra (város) Dagesztán Mahacskala Derbent Szentpétervár Említett színházak Pécsi Nemzeti Színház Radnóti Színház Szovremennyik Színház További intézmények Kertész Imre Intézet Radio Szvoboda (Szabad Európa Rádió, orosz nyelvű adás) Színház- és Filmművészeti Egyetem Kultúrtörténeti, nyelvi érdekességek a hamelni patkányfogó meséje „Nyomják krahácsot” – ha valaki nem ismerné e kabaréjelenet kultúrtörténetét kaukázusi avarok Ál-Dmitrij orosz cár Műsorjegyzetek időkóddal [00:04:56] Hogyan került Morcsányi Géza a Palmüra című filmbe? Miről szól a film, hol forgatták? Tradíció, apa-lánya kapcsolat, iszlám, béke és háború Dagesztánban. [00:20:10] Mennyire van jelen a szíriai háború orosz beavatkozás) a kortárs orosz kortárs kultúrában? Morcsányi Géza kapcsolata az orosz kultúrával, első találkozása vele, diákkori moszkvai ösztöndíja, ennek erős hatása. [00:25:46] Az elnyomás és a kiszolgáltatottság hatása a Szovjetunióban: az egymásra utalt emberek erősebb összetartása, szolidaritása és az olvasás kultusza. [00:28:42] Morcsányi Géza Moszkvából való visszatérése után, orosz nyelvtanulás, újságírói próbálkozások. Színházi pályájának kezdetei. [00:31:39] Barátsága Ljumila Ulickajával és a most megjelent A lélek testéről című novelláskötet. A könyv kapcsolata Enyedi Ildikó filmjével. [00:38:29] Orosz irodalom és lélek. Morcsányi Géza óvatossága a transzcendenciával kapcsolatban. „Filozofálás” a Csehov-darabokban. A csoda lehetősége. [00:46:15] Morcsányi Géza és a sors. „Lesz, ahogy lesz” kontra eltervezett élet. [00:49:11] Morcsányi Géza, az elsőgenerációs értelmiségi. Mennyire érezte ennek hátrányát? [00:52:47] A szépirodalom szerepének változása, az önismeret forrásaként háttérbe szorulása. A „nonfiction” előretörése. Élményeink, mindennapjaink globalizációja. Ennek hatása a kultúra „eladhatóságára“. [00:58:38] Az értelmiség szerepének megváltozása az utóbbi két évtizedben. A „társadalmi megbízás” megszűnése. A nyilvánosság demokratizálódása, és ennek manipulálása a „technikai értelmiség” által. [01:05:03] A kiszolgáltatottság kérdésköre, Valló Péter Osztrovszkij-rendezése. Az SZFE-ügy. [01:17:20] Morcsányi Géza a Magvető Kiadónál. Kezdeti nehézségek és siker. Hogyan kell a nagy írókat menedzselni? Mennyire volt a „liberális” elit kiadója a Magvető? [01:34:10] Kertész Imre „menedzselése” – egészen a Nobel-díjig. Morcsányi Géza, Schmidt Mária és a Kertész Imre intézet- Kertész Imre és a hivatalos kultúrpolitika. [01:48:06] Nyugdíjba vonulás, ennek okai, új szerepben a Líránál. A Mathias Corvinus Collegium tulajdonszerzése a Líra fő versenytársában, a Libriben. A NER és a könyvkiadás. Miért születik csak ritkán nagy művészet „irányított kultúra” esetén? [01:56:30] A Testről és lélekről című film. Mennyire azonos Morcsányi Géza a filmbéli Endrével, figyeli-e saját álmait. [02:01:21] Miért nem tartja magát színésznek Morcsányi Géza? Miért hárítja ezt a sikert? A transzcendens, illetve az ettől való távolságtartás életében.
28.12.20202 Std., 10 Protokoll, 12 Sekunden
Episode Artwork

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.Linkek a műsorban elhangzó témákhoz(Az epizód időrendiségét követve)Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)Olasz horrorFilmrendezők, zeneszerzők és említett műveikRuggero DeodatoCannibal HolocaustRiz Ortolani (zeneszerző)Profondo Rosso (bolt)Dario ArgentoLuigi CozziUmberto Lenzigiallo (műfaj)canzone (műfaj)Lucio FulciEmlített filmek, filmesek mégLugosi BélaGeorge A. RomeroÉlőhalottak éjszakájaHoltak hajnalaQuentin TarantinoEd WoodA számítógép-forradalom és magyar vonatkozásaiEmlített intézmények, kiállításokA 2010-es Űrhódító című kiállításA szegediInformatika történeti kiállításPixelhősök (Beregi Tamás művészettörténész könyve)Neumann János Számítógép-tudományi TársaságversenyeiA magyar Informatikatörténeti AdattárMTA Kibernetikai KutatócsoportHomeBrew Computer ClubAz egykori Bölcsészettudományi informatika programMagyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari MúzeumNovotradeElhangzott nevekRalph H. BaerJohn Conway (Életjáték)Herman GoldstineJánosi Marcell (Képes Gábor tanulmánya)Kovács GyőzőKovács Mihály (Képes Gábor tanulmánya)Marina von Neumann WhitmanNeumann JánosNémeth PálRényi GáborTheodore RoszakSántáné Tóth EditSimonyi Endre (Képes Gábor tanulmánya, utolsó interjú vele kórházi ágyán)Jim StorerSzelezsán JánosSzentiványi TiborTalyigás JuditTarján RezsőKonrad ZuseMaurice WilkesEmlített kiadványokBit-let magazinCommodore VilágKibernetikai játékok és modellek (Kovács Mihály könyve)Mikroszámítógép Magazin (Mikromagazin)Spectrum VilágEmlített eszközök, gépekAltair 8800Atari 2600Commodore 64HP-65HP9100BHT-1080/ZA Híradástechnika Szövetkezet számológépeiHomelabKayproOsborneM-3MCD-1 kazettás floppyMikromat (magyar kibernetikai építőkészlet)Minivac 601 (amerikai kibernetikai építőkészlet)PongPrimoSinclair SpectrumVideoton TV ComputerFilmek, könyvek, cikkek, művészek, fogalmakA Vakondok dokumentumfilm-sorozat (egyik része a magyar játékfejlesztés hőskoráról szól)David Attenborough filmje: A Life on Our PlanetZsadon Béla: Anti-Leary: Kerge eufóriaTóth LajosKutas LászlóGrateful DeadHarangozó TeriUhrin Benedekkaliforniai ideológiaCOCOM-listaRobotikaRevolution RoboticsNetlife RoboticsMagyar Ifjúsági Robot KupaWRO Robotika világolimpiaC-3POR2-D2Vers, irodalom, helytörténetKépes Gábor: TürelemjátékBaranyi Ferenc: Boccaccio 1348-banH. Nagy Péter és karanténkultúra a FacebookonKépes Gábor korábbi versei:Réka-versekAz élet egy nagy öröklakásNagy Lajos Irodalmi és Művészeti TársaságKépes Gábor 2009 óta vezetett Víziváros-oldalaCseh Tamás emléktáblája az Iskola utcában (fiktív lakókkal)Saly Noémi és a Tabán történeteEbben a blokkban említett alkotókBereményi GézaCseh TamásPetri GyörgyMárai SándorTandori DezsőMűsorjegyzetek időkóddal[00:04:59]A hetvenes évek olasz horrorfilmjei, legnagyobb nevei és a „posztmodern gesztus” abban, ha valaki ezeket kedveli, gyűjti, felhasználja. Egy sajátos olasz filmes műfaj: a giallo.[00:11:34]A zombifilmek és Romero alkotásai. Képes Gábor és az olasz, érzelmes canzonék, tánczene. Szorongása és a horrorfilm, ami gyógyír erre.[00:14:36]A hetvenes években kezdődött otthoni számítógépes forradalom. Megjelenítése a magyar muzeológiai szférában: az Űrhódító című kiállítás, a szegedi informatikai múzeum, az Informatikatörténeti Adattár.[00:17:20]A játék, a játékosság, mint „kapudrog” és katalizátor a számítástechnikai forradalomhoz, fejlesztésekhez. A játék megjelenése a korai számítógépeknél. Minivac kibernetikai építőkészlet, és magyar megfelelője, a Mikromat. Kovács Mihály piarista szerzetes munkássága.[00:25:00]Kovács Győző és az első magyar számítógép, az M-3. Az első számítógépek építői. A magyar számítástechnikai ismeretterjesztés hőskora. Számítógép és játék. A mérnökök játékossága.[00:36:06]A fordulat: az otthoni személyi számítógép. A gép megjelenésének előzményei, feltételei. „A farkas, a kecske, a káposzta és a gazda” játék. A Holdraszállás játék. A videojáték konzol megjelenése. A tévétenisz. A házi számítógép megjelenése. Az elején: ellenkultúra. A Homebrew Computer Club, a kódolás szabadságélménye, a Szilícium-völgyi startup-kultúra.[00:52:01]Miért szórakoztatóbbak olykor a korai játékok? Absztrakció és nosztalgia. Képes Gábor Atari 2600-as gépe, gyűjtőszenvedélye.[00:58:38]Szorongás, verseny, ökológiai válság, túlfogyasztás, ijesztő társadalmi jelenségek. A technológia, a robotizáció és informatika, mint lehetséges gyógyír ezekre a bajokra.[01:02:25]A számítástechnikai forradalom Magyarországon a 70-es, 80-as években. Jánosi Marcell floppyja és Simonyi Endre személyi számítógépe. A magyar HCC klub. A magyar gyártók és az iskolai számítógépbeszerzési program, a nyugati gépek felülkerekedése a 80-as években.[01:12:54]A magyar játékipar, mint kivezető út. Játékfejlesztés, játékforgalmazás, kalózkodás, a gamer és demo szubkultúra.[01:20:19]A számítógépes játékipar fősodorrá válása a szórakoztatóiparban. Hollywood lekörözése. E-sport, gamer életforma, addikció.[01:28:09]Robotizáció és garantált alapjövedelem: emberek, akik elveszhetnek az otthoni játékban, virtuális valóságban.[01:30:38]A munkahely és a párkeresés eljátékosítása, a játékok teljesítményösztönző trükkjeinek átemelése más területekre. Játék és verseny.[01:36:04]A home office: technikai feltételeinek megteremtése, a munkaidő nonstoppá válása. Home office járvány idején. Az otthoni munka mint luxus és az egyenlőtlenségek felerősödése.[01:41:09]Képes Gábor, a bölcsész muzeológus és informatikatörténész kockák és mérnökök között.[01:51:38]A nő-férfi arány, illetve aránytalanság az informatikában.[01:53:42]Versek a pandémiáról: Képes Gábor és Baranyi Ferenc verse. A megszűnő érintések járvány idején, ennek következményei.[02:04:54]Képes Gábor, a helytörténész: Víziváros és a Tabán. A civil szféra jelentősége életében.[02:13:26]Utópiák, disztópiák, science-fiction.
24.11.20202 Std., 20 Protokoll, 17 Sekunden
Episode Artwork

#032 Lányi András – Kudarcról kudarcra a győzelem felé

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.2000-ben barátaival megalakította a Védegylet nevű civil mozgalmat, majd ebből 2005-ben kiválva az Élőlánc Magyarországért ökopártot, amelyben 2010-ig tevékenykedett.Lányi András írt regényt, történelmi esszéket, ökofilozófiai értekezéseket. 1994-től tanít egyetemeken, 2011-től nyugdíjba vonulásáig az ELTE Humánökológiai mesterszakának igazgatója volt, ma ugyanitt egyetemi docensként oktat.Ez az epizód is érdekelhet még:#007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyországLinkek a műsorban elhangzó témákhozLányi Andrásszócikk a Wikipedián;életrajza az ELTE honlapján;az epizódban említett könyvei:Porcelán az elefántboltbanBevezetés az ökofilozófiába – Kezdő halódóknakAz epizódban említett cikke:Történelmünk legveszedelmesebb pillanatait éljük (Válasz Online)filmjei;nevéhez kötődő intézmények:Karátson Gábor KörHumánökológiai mesterszak az ELTÉ-nnevéhez köthető szervezetek, intézmények:VédegyletÉlőlánc MagyarországértFidesz AkadémiaAz epizódban hivatkozott egyéb cikkekThe Big Data revolution can revive the planned economy (Financial Times)The Relief Package Ushers In Trump’s Planned Economy (Wired)Említett közelmúltbeli eseményekA Római-parti mobilgát elleni tiltakozásMegszületett a döntés a Hajógyári-szigetrőlÍrók, költők, újságírók, alkotók és említett műveikBalassa PéterBibó IstvánElbert MártaCarlo Goldoni (Két úr szolgája)Friedrich August von Hayek (Út a szolgasághoz)Jávor IstvánJókai Mór (A kőszívű ember fiai)Karátson GáborMiklóssy EndreOrosz IstvánOttlik GézaRadnóti Miklós (az epizódban elhangzik: Nem bírta hát… című verse)Említett politikai mozgalmak, civil szervezetekBlack Lives MatterDemokratikus ellenzékDuna KörDuna ChartaEllenzéki kerekasztalGreenpeaceidentitáspolitikaLakiteleki találkozó (sátor)sárgamellényesekSZETAÚjságok, műsorokFekete dobozBeszélőLigetAz epizódban említett történelmi személyek:Bethlen GáborGörgei ArtúrLebstück MáriaNádasdy FerencPálffy (Oesterreicher) GyörgySomogyi ImreSzéchenyi IstvánPolitikusok, közéleti személyiségekDemszky GáborKis JánosLázár GyörgyMolnár PéterRajk László (építész)Schiffer AndrásSolt OttiliaSólyom LászlóSoros GyörgyAz epizódban említett (történelmi) események, fogalmakA barguzini „Petőfi” történeteBős-Nagymarosi vízlépcsőA Rainbow Warrior történeteTábornokok pereTéli hadjáratTavaszi hadjáratMűsorjegyzetek időkóddal[00:05:07]Lányi András a szamizdat sajtóban. A Lehrstück Mária álnév eredete. Döntése a rendszerváltás évében, hogy nem filmrendezőként folytatja pályafutását.[00:07:55]Lányi András filmjei és a 48-as szabadságharc. A történelmi érdeklődés, ennek fontossága az ország megismerésében. A Kőszívű ember fiai, mint egykori kedvenc könyv. A szépirodalom olvasásának fontossága és a „nem olvasó nemzedék” nagy hibája, a hosszú szövegek olvasásának fontossága.[00:13:19]A Beszélő és a korabeli szamizdat sajtó működése, terjesztése a diktatúra idején. A stencilgép, mint sokszorosító eszköz.[00:17:28]Ügynökök, beépített emberek: miért nem kíváncsi Lányi András a megfigyelési dossziéjára?[00:19:08]Lányi András és a Fekete Doboz. A Fidesz születésének dokumentálása – mi látszott már akkor Orbán Viktoron? Törésvonalak a Fideszen belül, a rendszerváltó pártok mint baráti körök és nem ideológiailag meghatározott közösségek.[00:23:26]Baloldaliság és jobboldaliság Magyarországon, ennek családi meghatározottságai. Olykor legitim narratívák, hősi halottak a front mindkét oldalán. Lányi András édesapjának története, hosszú vizsgálati fogsága a honvédtisztek koncepciós perében, félreállítása.[00:32:51]Lányi András 56-os élményei gyerekként, ezek meghatározó szerepe későbbi világnézetének, politikai meggyőződésének alakulásában.[00:35:17]A hiteles jobb- és baloldali pártok hiánya a mai Magyarországon. A harmadik utas gondolatok népszerűsége Magyarországon. Lányi András zöld meggyőződésének eredete. A Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás, a Duna Kör és a későbbi Duna Charta. Bős-Nagymaros utóélete, vízügyes kritikák, válasz ezekre. Egyéb gátépítések és megakadályozásuk (pl. Római-part, Hajógyári sziget).[00:48:05]A Fidesz Akadémia története és megszűnése a rendszerváltás után. Lányi András akadémiai és politikusi pályája. A Védegylet és az Élőlánc Magyarországért és az LMP története. Sólyom László jelölése a köztársasági elnöki posztra. Konfliktusa majd kibékülése Schiffer Andrással.[00:55:27]A pont, ahol Lányi Andrásnak elege lett a pártpolitikából: kopogtatócédula-gyűjtés és főpolgármester-jelöltség. A humánökológia mesterszak alapítása az ELTÉ-n.[00:58:33]Magyarország lakóinak feudális beidegződései, ennek történelmi okai és az egypártrendszer és a feudalizmus jelenlegi restaurációja Magyarországon. A „nemzeti tőkésosztály” mítosza és hazugsága.[01:04:45]Kapitalizmus és globális kapitalizmus. A civil társadalom, a verseny és az állam szerepe egy demokráciában, a három szereplő egyensúlyának folyamatos sérülése.[01:08:04]Orbán Viktor „szabadságharca” a globális kapitalizmus ellen, ennek hazugsága.[01:09:52]A kínai modell, mint kihívás a demokráciák számára: gazdasági prosperitás szabadságjogok nélkül. Kiszállhat-e Európa abból a globális versenyből, amiben a despotikus rendszerekkel szemben alul fog maradni? A globális „technológiai rezsimek” elmozdulása a versenytől a tervgazdaság felé.[01:17:10]Lehet-e változást kikényszeríteni az egyéni életmódváltással? Elindíthat-e ez politikai változásokat? A nagy birodalmak végnapjai és a helyi kezdeményezések oázisai.[01:23:56]A kevesek által elindított nagy változások dinamikája. Ennek példái a magyar történelemben.[01:26:15]Lehetőséget ad-e a helyes irány megtalálásához a járványhelyzet miatti sokk? Környezetvédelem helyett embervédelem: a teljesebb élet felé törekvés fontossága.[01:30:03]Lányi András a Bevezetés az ökofilozófiába című könyve.[01:31:37]Életmódváltás kontra technológiaváltás: mi a hatékonyabb a környezeti katasztrófák megelőzése szempontjából?[01:33:00]A koronavírus-helyzet elmagányosító hatása. Az elmagányosodás, mint negatív társadalmi jelenségek forrása, agresszív politikai mozgalmak üzemanyaga. Az identitáspolitika zsákutcája. Az ökológiai gondolkodás antropológiai alapjai: a másik ember, a vele való kapcsolat fontossága.[01:38:40]Lehetséges-e ilyen alapokon változás egy olyan országban, ahol a hősök magukra maradnak? Magyar történelmi tapasztalatok arra nézve, hogy még ebben az esetben is érdemes ezt megpróbálni.
28.10.20201 Stunde, 45 Protokoll, 5 Sekunden
Episode Artwork

#031 Felkai Piroska – A semmi peremén: két világ között Portugáliában

Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra.Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben?Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán.Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudományból 2004-ben szerezte meg. 2000-től él Portugáliában, ahol dolgozott magyar nyelvű lektorként a lisszaboni egyetemen, és tanított ugyanitt magyar nyelvet is.Linkek a műsorban elhangzó témákhozFelkai PiroskaKalandozások Portugáliában című oldala a Facebookonugyanezen a címen futó internetes oldalaMűfordításaiÖrkény IstvánContos de Um Minuto. Vol. I. (2004) – Egyperces novellákCsáth GézaMatricídio e outras histórias (2003) – novellákMárai SándorA Ilha (2012) – A szigetA Irmã (2013) – A nővérA Gaivota (2016) – SirálySzerb AntalViajante à luz da lua (2017) – Utas és holdvilágSzabó MagdaRua Katalin (2019) – Katalin utcaA Balada da Iza (2020) – PilátusAz epizódban említett portugál írók, művészekAntónio Lobo AntunesFernando PessoaAmália RodriguesJosé SaramagoKönyv, film, újságÖrkény István: Egyperces novellák ; ezen belül az adásban említettek:BudapestAz ember melegségre vágyikHankiss Elemér : Ikarosz bukásaRuth (portugál film Eusébióról)Diário de Notícias (portugál napilap)GyászmunkaAz epizódban sokszor elhangzik a „gyászmunka” kifejezés. Az alábbiakban két összefoglaló cikk arról, mi is ez pontosan, és melyek a fázisai:Bennünk élő halottainkGyász, a veszteség feldolgozásaEmlített (történelmi) események, fogalmakA portugál Új állam – izgalmas összefoglaló a Salazar-rendszerről az Index korábbi cikkében, amelyből kiderül, hogy Magyarországon a harmincas évek végén mintának tekintették Salazar államátA Salazar–Franco találkozók és az ibériai egyezményA Santa Maria elrablása 1961-benMocidade Portuguesa (a portugál ifjúsági szervezet Salazar idején)Szegfűs forradalomportugál gyarmati háborúkLisszabon visszavétele (ostroma) a második keresztes hadjárat során 1147-benA Vakság című könyvet kapta ajándékba a portugál miniszterelnöktől a német kancellárreturnado(s) – a feladott gyarmatokról visszatérő telepesekKorábbi epizódok erős nőkkelHallgatnál még olyan nőket, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akkor neked ajánlom ezeket a korábbi epizódokat:020 Tuza-Ritter Bernadett – Egy nő fogságban és a régi álom, amely valóra vált011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnakAz epizódban említett politikusok, közéleti személyiségekHenrique Galvão (részletes ismertető található róla a Santa Maria elrablásáról linkelt cikkben)Francisco FrancoAntónio de Oliveira SalazarZenefado (zene)saudade (elvágyódás)FociSporting CPSF BenficaEusébio da Silva FerreiraCristiano RonaldoGuttmann BélaBölöni LászlóEmlített földrajzi helyekAlfama (negyed Lisszabonban)Cabo da RocaCabo EspichelCoimbraPortoMűsorjegyzetek időkódokkal[00:05:44]Hogyan nem fordította le Piroska az Egypercesekből a Budapest című novellát, miért nem értik a portugálok Varsányinét?Első rész: Mint egy kismadár – Szerelem és gyász Portugáliában[00:09:26]Hogyan került Felkai Piroska Portugáliában, miért él ott? Egy szerelem története: megismerkedése későbbi férjével. Kiköltözés, házasság, gyerekek.[00:14:04]Férjének váratlanul kiderülő betegsége Piroska második terhessége idején. Édesanyja elvesztése, az utolsó hónapok Joãóval. Az elköszönés fontossága a „gyászmunkában”. Az utolsó hetek története.[00:29:05]A gyász időszaka, a veszteség feldolgozása, átbeszélése. A külső segítség szükségessége az első időszak után. Egyedül a gyerekekkel, az apakép felépítése, a nekik adott segítség. A katarzis fontossága. Az önsajnálat problémája.Második rész: Az új állam – Salazar és Portugália XX. százada.[00:46:46]Nyitottság és zártság Portugáliában. Az attitűd generációs jellege, a hosszú diktatúra hatása ebben.[00:49:53]Ki volt Salazar, hogyan került hatalomra és mi volt az „Új állam” lényege? Forradalom, köztársasági időszak, zűrzavar, karonai puccs. Salazar, a pénzügyi varázsló.[00:58:36]Salazar lavírozása és semlegessége, Hitlertől való félelme, Portugália stratégiai szövetsége Nagy-Britanniával, az ibériai semlegességi paktum. Az állam szövetsége a katolikus egyházzal. Salazar hosszú regnálása.[01:06:09]A portugál gyarmatbirodalom válságának kezdete. A Santa Maria eltérítése. A gyarmati háborúk és ennek generációs traumája. A gyarmatokról visszatérő telepesek: a retornados.[01:16:09]Foci és politika, a Ruth című portugál film Eusébióról. Magyar edzők portugál csapatoknál.[01:19:08]Felkai Piroska férjének szülei, családja és a portugál történelem. A családon belüli ideológiai ellentétek.[01:24:40]Portugália nemzeti egysége és összezárása bajok idején. (Szemben Spanyolországgal.) A spanyol-portugál viszony, Portugália periferiális jellege.Harmadik rész: Lábasodba mi kerül, az úgyis mindig kiderül – Nyelv, irodalom és műfordítás[01:33:34]A tízmillió portugál és a több mint 200 milliós Brazília: nyelvi nyomás Portugálián. Az egységesítés törekvései és az ezzel szembeni portugál ellenérzések. A portugál nyelvi körülményesség, formalitások szemben az egyszerűsítő brazíliai portugállal. Az afrikai jövevényszavak, és ezek használatának generációs jellege.[01:42:35]Bevándorlók és kivándorlók Portugáliában.[01:44:38]Szabálykövetők-e a portugálok:? Hogyan fér ez össze a nép „déli” mentalitásával. A portugál melankólia, elvágyódás, a „saudade” és a fado.[01:49:26]António Lobo Antunes és José Saramago történelemkritikája, a portugál történelem átértékelése regényeikben. Csend a nagypolgári családokban.[02:01:57]Fordítás magyarról portugálra, a fordítás elméleti és gyakorlati problémái. Felkai Piroska, mint idegenvezető Portugáliában.
25.9.20202 Std., 26 Protokoll, 2 Sekunden
Episode Artwork

#030 Uj Péter – A pont az i-n: az Index és a 444 története

Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi.Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a 444 hírszájtot, amelynek azóta is főszerkesztője.Ebben az epizódban tehát Uj Péterrel beszélgetek, de nem csak az utóbbi hetek drámai fejleményeiről, nem csak az Indexről, nem csak a 444-ről. Mert hogy – mint minden epizódban – most is igyekszünk messzebbről tekinteni a világra.Hiszen az Index-sztori (például) a kudarcos magyar kapitalizmus története is.Ez a saga (vagy családregény és szappanopera) a dübörgő kilencvenes évek végén indult. Épp úgy, vagy talán túlságosan is úgy, ahogy egy mesebeli amerikai startup: magánbefektetőkkel, kockázati tőkével, szabadjára engedett képzelettel és szerkesztőséggel.Nagy reményekkel. Aztán évek alatt valahogy mégis eljutott oda, ahol már semmi sem ugyanaz, mint rég: megérkezett az oligarchák és az őket is maga alá gyűrő központi akarat korába. Ahol nem lehet megvédeni azt, ami a tiéd, ha szemet vetettek rá.Persze Uj Pétert lehetne kérdezni még sok minden másról – gasztronómiáról, borászatról, horgászatról és mondjuk a töltőtollak világáról – ám attól tartok, hogy ezekről a témákról ebben az interjúban most nem lesz szó. Hiszen elsősorban a magyar sajtóról, az Index történetéről, a magyar társadalomról, függetlenségről és kiszolgáltatottságról, álmokról és árulásokról beszélgetünk. Megjegyzés. Az élet, meg minden podcast nem hírműsor, egy-egy felvétel (már csak a beszélgetések hosszából adódó időigényes utómunkálatok miatt is) nem tud a legfrissebb eseményekre reagálni. Ez nem is célja. Az Uj Péterrel készült beszélgetést augusztus első felében rögzítettük.Linkek a műsorban elhangzó témákhozUj Péter említett írásaiÖmbizalompunpa;Már megint meghalt Najmányi László, mutatjuk!Magyarország többet érdemel (cikk a Népszabadságban – az epizódban arról beszélek, hogy a cikk elérhetetlen, és ez nem félreértés: az interjúra való felkészülés idején valóban éppen elérhetetlen volt a Népszabadság online archívuma, mint ahogy erről ez a cikk is tanúskodik);A Szerda című rovat a Népszabadság Online-on;(A rovat prémiumtartalomként indul újra a 444-en.);Az epizódban említett további könyvek, cikkekEsterházy Péter: Kis magyar pornográfia;Gerényi Gábor Index-története blogján, illetve annak első része (a blogon a további, azt hiszem 20 rész is megtalálható);Szily László a „Gerényi-tervről”;Alvin Toffler: Future Shock (hosszabb, korabeli magyar ismertetője megtalálható itt)HatalomváltásHarmadik hullámNem gyereknek való vidék (Lannert Judit cikke a 2018-as társadalmi riportban);cikk az Indexen a Werber-tréningről;Winkler Róbert: „Most már mi is a csicskamédiához tartozunk”; Evgeny Morozov: The Net Delusion;Bede Márton cikke Martin Gurriról;Albert Camus: Carnets (1942–1951) – főként ez a kötet tartalmazza Camusnek a német megszállás idején írt naplóit;Luxusvillából kéreget a Soros-blog főszerkesztője – a kormánypárti média több orgánumában is megjelentetett állítás szerint „a főszerkesztő luxuskörülmények között lakik Budaörsön” (a link az Origo cikkére vezet);Az epizódban említett további szerzők, gondolkodókIan BremmerTyler CowenMilton FriedmanYuval Noah HarariPhilip Zimbardo(Önkényesen kiválasztott) cikkek az Index történetérőlaz Index tulajdonosi hátterének változása a K-monitor rövid összefoglalójában a kezdetektől máig;Uj Péter távozása az Indextől;Simicska Lajos „nevére veszi” az Indexet (a 444 cikke);az Index tulajdonosváltásainak részletes története Simicska Lajos opciós szerződésétől egészen a szerkesztőség testületileg való felmondásáig a 444 cikkében;az Index-ügy krónikája a Válasz Online cikkében;az ún. Gerényi-tervről ír maga Gerényi Gábor is blogján; Bodolai László álláspontja az Index-ügyben;Fontosabb cégnevek, szervezetek neveiA Deutsche Balaton és net.IPO (mint az Index korai befektetői);WallisIndamedia csoportMedia Development Investment Fund (MDIF)Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok)Az Index-sztori kapcsán hangsúlyosabban említett nevekBajnai GordonBodolai LászlóGerényi GáborKóka JánosNobilis KristófSimicska LajosSpéder ZoltánZiegler GáborVaszily MiklósAz epizódban említett egyéb eseményeka Népszabadság bezárása (a Direkt36 cikke);a Mátrai hőerőmű ügye (áttekintés a 444-en);az Orbán Viktor elleni 2006-os „puccs” részletes története a hvg.hu 2017-es cikkében;a D-209-es ügy összefoglalása;Műsorjegyzetek[00:05:50]Miért pont a Népszabadságnál kezdett újságot írni Uj Péter? Katonáskodás Lentiben a rendszerváltás közben. Az otthagyott egyetem. A Népszabadság újságíró-iskolája.[00:11:04]Uj Péter Szerda című rovata a lapnál. A „nyelvzsonglőrködés” eredete, a posztmodern irodalom hatása.[00:16:25]Mennyire volt pártatlan és független a Népszabadság? Mi a különbség a pártatlanság és a függetlenség között? A két fogalom szándékos összekeverése.[00:21:39]Az egy csapás ide,egy csapás oda,„az igazság középen van” hamissága, a hamis objektivitás mítosza. A rendszer meghekkelése és a párhuzamos narratívák „benyomásának” gyakorlata a politika részéről.[00:24:53]Az internetről eltűnő archív szövegek problémája. Kőtábla kontra Word-fájl. Uj Péter cikke a 444-en Najmányi Lászlóról.[00:29:25]Az Index alapítása, az alapítók között: Uj Péter és Gerényi Gábor. „GG” felbukkanása az Index körül 2020-ban. „Fedőtörténetek”, amelyek mögé elbújhat a kormányzat a sajtó feletti kontroll megszerzésénél. Bodolai László és Vaszily Miklós a 2020-as történetben, Uj Péter korábbi baráti kapcsolata velük. A történtek társadalom-lélektana.[00:40:07]Az index kezdetei. Kockázati befektetők, dotkom buborék, őrült növekedés: amikor az alapítóknak még volt részesedése a cégben. Menekülés a politikai sajtóból az online médiába.[00:42:53]A régi Index éthoszának továbbélése a később érkezőknél és a most távozó újságíróknál, akiknek gesztusát meg kellene becsülni, de mégis sokan próbálják bagatellizálni.[00:44:57]A politikai elitek megnövekedett képessége a tömeg manipulálására. A különféle lélektani jelenségek gerjesztése, hasznosítása szavazatszerzés céljából. Harari és Zimbardo hatása Orbán Viktorra. Alvin Toffler futurológiai munkái és a „jövősokk”. A hatalomvágy és a hatalmi ambíciók, mint amelyek meghatározóak a gazdasági folyamatokban is. A politikai folyamatok privatizációja és a populizmus, mint erre adott válasz.[00:53:10]Jövősokk: a lemaradásérzés,a feleslegességérzés, az „eldobható emberek” és a populizmus, Trumpizmus. Lannert Judit tanulmánya a magyarok oktatáshoz való viszonyához: emberek, akik saját múltjukat képzelik el gyerekeik jövőjeként. Az elitellenes elit koncepciója Orbán Viktornál és Donald Trumpnál.[00:57:50]A magyar 888 megjelenése, mint ebbe illeszthető jelenség. A kormányzati „trollkodás”. A „Soros-vonat” és Nicolae Ceaușescu. Az új nemzeti alaptanterv illeszkedése mindebbe.[01:01:04]Az újabb és újabb, egymással olykor ellentétes narratívák nagyon gyors cserélgetése, a szándékos információs túlterhelés, zajkeltés mint kormányzati szándék.[01:02:03]Az Index és a dotkom-buborék kipukkanása: a kezdeti kockázati befektetők az indexnél és későbbi tőzsdei veszteségeik, az első korszak vége, a csődbe került kiadó értékesítése a Wallisnak. Az Origo által támasztott verseny.[01:06:56]A Wallis, mint Index-tulajdonos. Kóka János és Bajnai Gordon az Index közelében. A szerkesztőség függetlensége ezalatt az idő alatt. Az Index Werber-tréning ügye.[01:14:25]Az Index értékesítése a „strómanoló” Nobilis Kristófnak. Spéder Zoltán, a valódi tulajdonos. Az eltérő „vállalati kultúra”, kultúrsokk.[01:19:09]A konfliktusos időszak: 2009–2011. Spéder Zoltán előélete, karrierje, ami részben oka lehetett a feszült viszonynak. A Spéder Zoltánon felépülő politikai nyomás, mint a feszültség másik oka. Spéder Zoltán banképítési ambíciói – az FHB és a 2008-as ingatlanpiaci válság, Spéder sebezhetősége ezt követően.[01:26:44]Beleszólás a szerkesztőségi munkába, telefonok a főszerkesztőnek,„belenyúlások”, konfliktusok. Vaszily Miklós 2009-es jóslata arról, hogy Spéder nem fogja tudni tartani az Indexet. Az egyre növekvő feszültség és Uj Péter távozása az Indextől. A politikai cenzúra természete és bizonyíthatatlansága.[01:33:27]Az Index Uj Péter távozása után, Spéder Zoltán taktikussága. A 444, mint „mentőcsónak projekt”. Uj Péter véleménye arról, hogy volt-e politikai nyomás az Indexen távozása után. A 444 alapításának viszontagságai, politikai nyomásgyakorlás az üzleti partnerekre. Az Index, amit Uj Péter még a mai napig a sajátjának érez.[01:39:56]Az Index átkerülése Simicska Lajoshoz, majd „kapitulálása” után NER-közeli irányítás alá. Az alapítvány és az Indamédia, a bonyolult struktúra lehetséges célja. Bodolai László szerepe ebben. A konfliktus eszkalációja a szerkesztőség és a kiadó között, az újságírók távozása.[01:54:21]Nem sikertörténet az, hogy az Index az alapító nélkül is tudott és jól tudott működni?[01:56:36]A Totalcar és Winkler Róbert videója arról, hogy marad a „csicskamédiánál”. Egy híres mondat a Megáll az időből, ami rezonál erre. Ha ennyire nem jó itt, miért nem távozott még külföldre Uj Péter?[02:00:41]Uj Péter anyagi nehézségei az Indextől való távozás után, „luxusvillájának” története. Honnan lett pénz a 444 elindításához? A tervezett üzleti modell és az üzleti terv. A megváltozott magyar politikai és piaci viszonyok, az „extrakockázat”, az üzletfelek megfélemlítése.[02:07:09]Mennyiben tekinthető „Soros-médiának” a 444? A hitelből induló 444 és az MDIF későbbi szerepvállalása a 444 kiadójában. Befolyásolja-e a 444 szerkesztőit Soros-témában az a tény, hogy az MDIF egyik finanszírozója az Open Society Foundations?[02:16:54]A 444 anyagi problémái, a hirdetési piac beszűkülése,a Google-Facebook-jelenség és a politikai nyomás, valamint a koronavírus-válság együttes hatása. Az olvasói finanszírozásra való átállás szükségessége. Ennek megvalósítása várhatóan 2020 őszén. A fizetős modell dilemmája akkor, amikor a kormányzat eleve a független nyilvánosság terének szűkítésén dolgozik.[02:22:16]A kettős médiafinanszírozás létrejötte Magyarországon: adófizetői pénzek a kormánypárti médiának, olvasói támogatás a tőle független sajtónak. Ennek igazságtalansága, káros következményei. A még szabad média egymással folytatott gyilkos versenye az olvasói pénzekért.[02:26:26]Ki akarja vagy ki tudja-e használni a 444 az Index megrendülését („bedőlését”)? Jó-e neki egyáltalán ez a fejlemény? Van-e esély létrehozni egy „új” indexet olvasói támogatásokból?[02:30:16]A putyini modell megvalósulása a magyar sajtóviszonyokban.[02:32:01]Az Index története, mint a magyar kapitalizmusról vagy rendszerváltásról szőtt álmok összedőlésének története. Az oligarchákkal és az állammal szembeni egyre nagyobb kiszolgáltatottság.[02:34:47]Amikor fordul a kocka, és az új információs technológiák már nem a nyilvánosságot, hanem az autoriter rezsimeket segítik. A liberális demokrácia esélyei eközben.[02:39:34]Bizonyítani akart Uj Péter a 444-gyel? Hogy még egyszer meg tudja csinálni az Indexet?
26.8.20202 Std., 43 Protokoll, 26 Sekunden
Episode Artwork

#029 Ablonczy Balázs – Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus

Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről.(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története.A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is.2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője.Linkek a műsorban elhangzó témákhozAblonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján.Az epizódban említett, taglalt könyvei:Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921 (2020)Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016)Trianon legendák (2010)A turanizmus történeteWikipédia-szócikk rólaAblonczy Balázs ismeretterjesztő cikke a RubikonbanCikk a Nyelv és Tudományban Zempléni Árpádról, a turanizmus „feltalálójáról”, benne idézetek a Turáni dalokbólA Turáni TársaságA Turán folyóirat egyik 1936-os száma, a 41. oldalon Bán Aladár Turáni himnusza (a finnugor kongresszus alkalmából közölt szövegváltozat Uráli himnusz néven fut, a lábjegyzet adja meg az eredeti címet és a módosult első sort)A turanizmus kapcsán említett művekAdy Endre: Menjünk vissza Ázsiába!Bencsi(k) Zoltán Koppány-e vagy István? című könyve, és a Turáni Egyistenhívők TáboraIstván, a király (rockopera)Innin ls Dumuzi oratóriumStumpf András: Szörényi (könyv)13 óra: Bengázi titkos katonái (amerikai akciófilm)Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva.Trianon kapcsán említett művekHatos Pál: Az elátkozott köztársaság; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvashatóRévész Tamás: Nem akartak több katonát látni; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvashatóKorábbi epizódok történelem témábanHa érdekel a történelem, figyelmedbe ajánlom a podcaston ezeket a korábbi epizódokat is:025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzbenAz epizódban említett történelmi eseményekA francia nyelv elsődlegességét és kizárólagosságát megalapozó Villers-cotterêts-i rendelet (1539)Breszt-litovszki béke (1918)Bukaresti béke (1918)Spai egyezmény (1918)A Szent István csatahajó elsüllyesztése és ennek filmfelvétele (1918)A Michael-hadművelet (1918)Spanyolnátha (1918–1919)Török függetlenségi háború (1919–1923)Finn téli háborúA Finnországba küldött magyar légió története„Trianon-legendák” és cáfolatukA Mackensen-legenda2020-ban mindent visszakapunk?Bár Orbán Viktor és Semjén Zsolt beszédében is szerepelt, miszerint Apponyi védőbeszédében azt mondta volna, hogy „Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”, Apponyi ilyet nem mondott az említett beszédben. Hogy mit mondott valójában, az egyebek mellett ebben a Rubicon-cikkben is elolvashatóA Trianon 100 kutatócsoporthonlapjaaz epizódban említett közvélemény-kutatásaLendület programA Romsics-afférVezető magyar történészek kiállása (köztük Ablonczy Balázs) kiállása Romsics Ignác mellett, miután Szakács Árpád kultúrharcos megtámadta őt a kormányszócső Magyar NemzetbenUngváry Krisztián első és második válaszcikkeAz ügy háttere és az összeesküvésről szóló állítások cáfolata a Válasz Online cikkébenEgyéb, az epizódban előkerült történések, fogalmak, előzményekA herderi jóslatKossuth Lajos levelezése „Napsugárral”, 63 évvel fiatalabb szerelmévelIntézmények, szervezetek, helyszínekPárizsi Magyar IntézetKurultajEncián TuristákMezőgazdasági MúzeumA Lillafüredi palotaszálló és történeteAz epizódban említett nevekOrientalisták, nyelvészek és más tudósokBán Aladár (irodalomtörténész)Bendefy László (geodéta)Bobula Ida (történész)Cholnoky Jenő (földrajztudós)Diószegi Vilmos (néprajzkutató)Goldzieher Ignác (orientalista)Gyurgyák János (történész)Hekler Antal (művészettörténész)Kósa László (néprajzkutató)Lükő Gábor (néprajzkutató)Kont Ignác (irodalomtörténész)Mándoki Kongur István (nyelvész)Max Müller (nyelvész)Németh Gyula (nyelvész)Nopcsa Ferenc (paleontológus)Richly Gábor (történész)Romsics Ignác (történész)Riedl Frigyes (irodalomtudós)Stein Aurél (orientalista)Ungváry Krisztián (történész)Vámbéry Ármin (orientalista)Varga Zsigmond (teológus)Vikár Béla (etnográfus)Virányi Elemér (nyelvész)Politikusok, jogászokBalkányi KálmánBerinkey DénesAdolf HitlerHóman BálintKárolyi MihályKlebelsberg KunoPaikert AlajosSzálasi FerencTeleki PálThallóczy LajosTisza IstvánTisza KálmánZsedényi BélaKöltők, írók, művészek, építészek, újságírókAdy EndreBadal JánosKismarty-Lechner JenőLőcsey GabriellaKomjáthy JenőKós KárolyMedgyaszay IstvánRácz IstvánSzakács ÁrpádSzörényi LeventeSzörényi Gyula (ebben a könyvben esik róla szó)Tolnai LajosToroczkai Wigand EdeZempléni ÁrpádMűsorjegyzetek időkóddal[00:06:53]Mi a turanizmus? Mit takar, honnan jött a szó, és ki volt a turanizmus atyjaként tisztelt Zempléni Árpád? Mik azok a turáni népek? Max Müller nyelvész elmélete.[00:12:03]Magyar imperializmus és turanizmus. Küldetés a Balkánon, a Közel- és Távol-Keleten. Tőkések, politikusok és tudósok a Turáni Társaságban. Trianon mint törés: a frusztráció ideológiája.[00:14:02]A turán szó eredete a perzsa mitológiában. A turáni átok.[00:16:52]Paikert Alajos, a Turáni Társaság egyik alapítója és ügyvezető igazgatója és a líbiai magyar alkirályság ötlete. Hagyatéka a Vajdahunyad várában. Mint hiányzó láncszem a sumér-magyar néprokonítás történetében.[00:23:59]A Turáni Társaság befolyása: miniszterelnökök és miniszterek soraiban, hatása a magyar politikára.[00:26:17]A magyar imperializmus korabeli céljai és realitása a századfordulón. Magyar ösztöndíjprogram, a Monarchia szerepe az albán „nemzetépítésben”.[00:29:20]Korabeli „fenegyerekek” a turanisták között. Nopcsa Ferenc és Thallóczy Lajos. A konstantinápolyi magyar intézet és híres ösztöndíjasa, Kós Károly. A turanizmus, mint az ősi és eredeti keresése.[00:32:52]A magyar keletkutatás és a Turáni Társaság kapcsolata. Vámbéry Ármin, mint tiszteletbeli elnök. Goldziher Ignác, Kégl Sándor. Foyltonosságok magyar keletkutatásban napjainkig.[00:36:48]A turáni mozgalom és a baljós előérzetek: az egyedül vagyunk alapélménye, a nemzethalál képzete és a „herderi jóslat”. A magyarok elleni árja és a szláv „összeesküvés” képzete. Zempléni Árpád próféciája Trianon előtt. A magyarság „PR-problémája”, gyülekező viharfelhők. A fele részben nemzetiségek által lakott ország.[00:42:21]1918 tavasza, amikor majdnem mindenki azt hitte, hogy az Osztárk-Magyar monarchia megnyerte a háborút. A hirtelen zuhanás 1918 nyarától és a birodalom gyors felbomlása, a Szent István csatahajó elsüllyesztése. Összeomlás a nyugati hadszíntéren: osztrák-magyar alakulatok Verdunnél. Szálasi Ferenc a nyugati hadszíntéren.[00:46:40]Zempléni Árpád budapesti temetése 1919-ben. Román, csehszlovák és szerb megszállás. Magyarország megszűnésének felrémlő lehetősége.[00:48:30]Spanyolnátha, fosztogatás és menekültáradat: mindennapok Magyarországon az összeomlás után. Az első menekültek a vasutasok.[00:54:46]A Monarchia feldarabolásának elhatározása az Antant részéről. Félelem a majdnem megvalósuló német hegemóniától. Lett volna lehetősége Magyarországnak kedvezőbb békefeltételekre?[01:01:17]Miért sikerült a törököknek a területvédelem, és miért nem sikerülhetett a magyaroknak?[01:02:42]Nyugatellenesség a turanista mozgalomban Trianon után. A reformkor óta tartó modernizációs elképzelés csődje.[01:06:26]Van olyan, hogy nemzetkarakterológia? Miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól a magyarok és a franciák? A republikánus ethosz Franciaországban.[01:08:56]A Turáni Társaság átalakulása, jelentőségének csökkenése Trianon után.[01:12:52]A finnugor rokonság, amely a két háború között hangysúlyosan része a turáni gondolatnak. A finnugor néprokonság a közoktatásban és a közéletben, politikában.[01:14:39]A Magyarországi Turán Szövetség, amelybe a radikálisabb, extremistább turanisták tömörülnek. Az István, a király rockopera turanista előzményei, Szörényi Gyula, a radikális turáni körök tagja.[01:18:54]A turanista hálózatok a II. Világháború után. Emigráció és a hazai turanizmus nemhivatalos újraszerveződése Magyarországon a kommunizmus évei alatt. Kapcsolata a teozófiával és magyarországi buddhizmussal.[01:22:02]A turanizmus ma: Kurultáj és lovasíjászat, a Magyar Turán Alapítvány.[01:23:11]Turanizmus és antiszemitizmus. Cholnoky Jenő tevékenysége.[01:26:43]A turanizmus és a magyar diplomácia. A testvérnépek reakciói. A finnek dilemmája a török („altáji”) rokonsággal. Magyar légió Finnországban az 1939-es finn-szovjet háború során. Magyar geopolitikai illúziók a Kelettel kapcsolatban.[01:33:50]Turanizmus és a Fidesz-kormány keleti nyitás programja 2010 után.[01:34:45]Turisztika és nemzetépítés: a természetjárás, mint hazafias kötelesség és az elveszett területek pótlása. A Kék-túra története.[01:39:10]A Trianon 100 kutatócsoport és munkája, eredményei.[01:41:22]A Youtube-on terjedő konteók, összeesküvés és a történész felvilágosító munkájának esélyei. A józanok igénye a tájékozódásra. A mítoszirtó történészi munka vég nélkülisége.[01:45:30]Szakács Árpád, a Fidesz kultúrharcosának támadása a Magyar Nemzetben. A Romsics Ignác mellett kiálló történészek, akik között ott volt Ablonczy Balázs is. Romsics, az iskolaépítő.[01:48:12]Ablonczy Balázs középiskolai és egyetemi tanulmányai A gyerekkori találkozás a határon túli színházakkal édesapja munkája révén. Az írói véna és a könyveinek írói technikája.[01:51:50]Ablonczy Balázs viszonya a francia kultúrához, a francia nyelvhez. A nehezen jól beszélhető francia.[01:54: 41]Hogyan viszonyulnak a franciák ma Trianonhoz? A francia identitás és az I. világháború kultusza Franciaországban.[01:56:08]Trianon, mint magyar identitás. Lehet-e ebből számunkra egyszer történelem?[02:00:00]Mennyire alakíthatja a fiatalabb generációk szemléletét az új magyar turanizmus? Vagy erősebb az elmúlt évszázadok nyugat-központú modernizációja?[02:04:02]Ablonczy Balázs, mint a Párizsi Magyar Intézet vezetője. Pénztelenség és egyéb viszontagságok.[02:11:46]Franciaország, amelynek sikerült az, ami a magyaroknak nem: nemzetállamot építeni történelmi határai megőrzésével. A magyar lemaradás és az asszimiláció feltételeinek különbségei ehhez képest. Trianon és a magyar nemzetiségi politika.[02:18:53]Mennyire értjük Franciaországot? A laikus köztársaság ideája Franciaországban.[02:21:10]Létezik a turáni átok? A külföldi népekkel összevetve valóban széthúzó nép a magyar?
8.7.20202 Std., 28 Protokoll, 6 Sekunden
Episode Artwork

#028 Hajdú D. András – Képek a végekről és emberek, akik fáklyát visznek a sötétben

Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin.Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mélyben is vannak felemelő történetek.Mondjuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahol egy magyar szemorvos a semmiből hozott létre egy európai színvonalú ellátást nyújtó szemklinikát. Vagy a magyar gettóban, ahová egy postás önként kérte magát, mert úgy érezte, küldetése van a nehéz vidéken.Ebben az epizódban tehát Hajdú D. András fotográfussal beszélgetek egy Afrikában gyógyító magyar orvosról, veszélyes és rázós helyzetekről, a fotós fejében lévő képekről, valamint történetekről, amelyeknek van, és amelyeknek nincs happy endje.(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)Az 1981-ben született Hajdú D. András azok közé a fotóriporterek közé tartozik, akik akár éveken át is dolgoznak egy-egy nagyobb sorozaton. Így volt ez annak az anyagnak az esetében is, amellyel András a romániai Nagybánya romagettóját mutatja be: a telepet a várostól elválasztó fal történetének immár nyolcadik éve krónikása. És amely sorozat az idén a Magyar Sajtófotó Pályázat nagydíjasa lett.Ez a fajta alaposság persze nem csak a nagybányai riportjára igaz: hatodik éve követi fényképezőgépével a Kongóban tevékenykedő magyar szemorvos, Hardi Richárd misszióját, aki Afrika szívében gyógyítja a szürkehályogos betegeket.Hajdú D. András Munkáit az elmúlt tizenöt évben számos rangos magyar és nemzetközi díjjal ismerték el.Linkek a műsorban elhangzó témákhozHajdú D. András oldala, sok-sok fotóval, életrajzi adatokkalAz epizódban említett fotós díjakMagyar Sajtófotó Pályázat, rajta az idei nagydíjasok letölthető képeivelPictures of the Year, rajta Hajdú D. András díjnyertes sorozatávalAz epizódban említett fotósorozatokCataracta (Kongói anyag); és egy cikk Hardi Richárdról a katolikus Magyar KurírbanA fal, amit kerítésnek hívunk (Nagybányai anyag)Szofi életeA postás, aki a cigánysorra kérte magátJó lépés (Száraz Sándor sakkfőtitkár – a megszűnt Abcúg oldalán. Mivel a https-tanúsítvány már nem működik, a Google „nem biztonságosnak” minősíti a kapcsolatot, az oldal ettől függetlenül megtekinthető.)Szép lassan szertefoszlanak a bódvalenkei fiatalok álmai (Viki és Gina története)Nyíregyháza-Zürich Expressz (multimédiás film, benne Hajdú D. András képeivel)A középosztály szabad, nem a rendszer rabszolgájaA West Balkán tragédiaFalopás, napszám, véletlen szerencse – Provident-hitelesek egy napjaMegemlített külföldi fotósok, riporterekJames Nachtwey; a róla szóló és az epizódban is tárgyalt dokumentumfilm a War PhotographerSebastião Salgado; akik most ismerkednének munkásságával, azoknak jó szívvel ajánlható A Föld sója című, munkásságát bemutató dokumentumfilmDorothea Lange (Az FSA, vagyis a 30-as évek második felében szociofotósokat finanszírozó Farm Service Agency története)MagyarokCsudai SándorSzurovecz IllésHelyszínekKongói Demokratikus KöztársaságMbuji-Mayi (ejtsd: buzsimaj)BasankusuGomaKongó (folyó)Kongói KöztársaságSzomáliaMogadishuRomániaNagybányaAz epizódban említett könyvek, filmekWar Photographer (film James Nachtweyről)Joseph Conrad: A sötétség mélyénJohn Steinbeck: Érik a gyümölcsApokalipszis mostA Sólyom végveszélyben (Black Hawk Down)Említett eseményekA Hardi Richárd kongói szemklinikájának nyújtott magyar állami segítség a Hungary Helps program keretébenMásodik kongói háború („afrikai világháború”)Népirtás Kongóban a belga gyarmati időkben, Leopold király idejénHír az Abcúg hírportál megszűnésérőlTragédia a West-Balkán szórakozóhelyenVérengzés a kijevi Majdanon 2014. február 20-án: a New York Times évekkel későbbi, aprólékos rekonstrukciója (a tüntetők közül 48) halálos áldozatról írMagyarországi tiltakozások 2006 őszénKorábbi epizódok fotósokkal, fotózásrólHa érdekel a fotózás, a képek világa, ezek az epizódok is be fognak jönni:017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban005 Dóka Béla – Kuba „speciális” időszaka, a süketnéma utcalány és egy stúdió a pálmafák közöttMűsorjegyzetek[00:05:01]Hajdú D. András nagydíja a Magyar Sajtófotó Pályázaton. A nagybányai romatelepről szóló sorozat, amely nagydíjas lett ás a kongói anyag, amiről András titkon remélte, hogy nyerni fog. Mi ez a kongói történet, ami már évek óta készül? Hardi Richárd, a magyar szemorvos.[00:08:26]A Kongói Demokratikus Köztársaság földrajzi elhelyezkedése, a volt Belga Kongó és szomszédja a Kongói Köztársaság (volt Francia Kongó). Az ország elképesztő méretei, az infrastruktúra erős hiányosságai. Mbuji-Mayi, Hardi Richárd missziójának központja. A repülés nehézségei, bizonyos belföldi repülőjáratok egzotikus jellege.[00:13:15]Az országban tapasztalható korrupció, ami nagyon megnehezíti a logisztikát, még az utazást. ( komp, amiből a folyón fogy ki az üzemanyag.)[00:14:43]Miről szól ez a magyar szemészeti misszió Kongóban, és ki ez a Hardi Richárd? Hogyan működik a mozgó ellátás, amikor két Magyarországnyi területen csak egyetlen szemorvos van? Az ellátás nehézségei az óriási távolságok és az utak hiánya miatt. Az ember, aki heteket vándorolt, majd egy évet várt az orvosra.[00:21:15]A szürkehályog és a negyedórás orvosi beavatkozás, ami után évek óta vak emberek is újra látnak, a gyógyulás katarzisa. A gyógyítás munkája, amiben nem lehet lazsálni, szünetet tartani.[00:25:50]Térerő az esőerdőben: csupán pár év fejleménye, hogy már egyre inkább van mobilszolgáltatás a dzsungel belsejében is. Kalandok az úton: kidőlt fa, leszakadó híd.[00:30:09]A civilizáció teljes hiánya a belső területeken. Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényének felidézése. A lepravadász, akinek az a foglalkozása, hogy leprásokat kutasson fel az őserdőben.[00:34:39]Háborúk, polgárháborúk a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Mennyire befolyásolják ezek a magyar szemorvos misszióját? Goma, a konfliktusok és az Ebola-járvány epicentruma, a “kongói világháború”.[00:38:05]A belga gyarmati múlt nyomai: brüsszeli kapcsolatok a helyi gyémántkereskedelemben. A fotósnak 40 dollárért megvételre kínált kavicsok, amiről azt állították, gyémánt. A háborúk oka: a föld mélyén fekvő ásványkincsek.[00:40:58]Mi változott a magyar misszióban öt év alatt? A pár év alatt felépített, európai színvonalú szemklinika. Amikor “merjünk nagyot álmodni” és a pókerarccal előadott blöff bejön. A magyar államtól a projektre kapott állami támogatás.[00:44:12]Korripció és szürreális történetek, veszélyesek helyzetek Kongóban.[00:51:21]Tanulható-e az, hogy egy fotós, aki kemény helyeken jár, felismerje a gyorsan kialakuló rossz helyzeteket? A “kritikus tömeg”, amikor kezd átláthatatlanná válni egy szituáció. “Elsétálni” a helyzetekből.[00:55:20]Miért nem lett Hajdú D. András háborús tudósító? Mi az a kockázat, ami neki “már nem éri meg”? Féltégla-dobálók Nagybányán, mesterlövészek a kijevi Majdanon. Mi a különbség?[00:59:38]James Nachtwey, a fotós, akinek munkássága inspirálta Hajdú D. Andrást. Ami fontos: képes-e változást indukálni egy-egy fotós anyag?[01:04:23]A fotós projekt, mint ami hozzájárulhatott legalább egy kicsit Hardi Richárd nagy vállalkozásának sikeréhez.[01:05:40]A szofi élete című fotósorozat, amiben egy cigány gyerek sorsát követi végig kamerájával Hajdú D. András már a kislány megszületése előttől fogva. Cigánysággal kapcsolatos fotóprojektjei és a munkái során feltáruló, a vártnál sokkal komplexebb összkép.[01:12:19]A válasz arra, miért reménykedett abban, hogy a kongói anyag lesz a befutó a sajtófotó díjon: történetek, amelyek sehogy sem mennek előre, ami rendkívül fárasztó tud lenni a fotós számára is. Amikor egy fotóanyag figyelemfelhívásra válik, hogy nagyon nagy gáz van, lépni kellene valamit.[01:14:33]A bódvalenkei Viki és Gina története az Abcúg portálon: példa arra, hogy miképpen ragadnak bele a kitörni vágyó fiatalok is abba a közegbe, amelybe beleszülettek. A Zürichbe “dolgozni járó” nyírségi prostituáltak története.[01:20:21]Lehet-e egy társadalomnak ereje, energiája arra, hogy megváltoztassa a rossz mintákat, rossz berögződéseket az ezeket ismétlő újabb generációknál?[01:25:39]Az Extrém helyzetek fotózásának morális dilemmája: nem használja-e fel/ki a fotós mások szenvedését saját céljaira? Nachtwey és “a vámpír kamerával”. Konkrét példa: a West Balkánban történt tragédia és a gyászolók fotózása.[01:32:15]Egy falopás története fotókon: a sorozat, amiből rendőrségi ügy lett. Hajdú D. András eltökéltsége, hogy megpróbáljon segíteni a képek miatt bajba került fotóriport-alanyainak.[01:36:58]Fotók és fotósok, amelyek rossz irányba változtattak a történelem menetén. A szomáliai amerikai fiaskó és az erről készült kép negatív hatása. A 2006-os tüntetésekről sajtófotók, ami alapján a rendőrség próbálta beazonosítani a tüntetőket.[01:40:02]Egy vidámabb történet: a magát cigánysorra kérő postás története. A fotósorozat, amely Picture of the Year díjat ért. Az emberek, “akik világítanak a sötétben”.[01:44:42]A lecsúszott sakkmester története. Sikerült vagy nem sikerült neki segíteni?[01:47:50]A magyar középosztály helyzetéről szóló fotósorozat. A középosztály lecsúszásának, zsugorodásának tünetei.[01:50:50]Mi készteti Hajdú D. Andrást arra, hogy nehéz helyzetekben lévőket fotózzon? Miért érdeklik ezek a sztorik, ha ez az érdeklődés számára is viszontagságos szituációkat eredményezhet? Miért éreznek késztetést a történet szereplői arra, hogy elmeséljék vagy megmutassák saját történetüket? A nehéz helyzetben lévő fotóalany, aki megpróbálja használni a médiát, ennek felismerése és kivédésének fontossága.[01:57:04]A díjnyertes nagybányai fotósorozat és dilemmái. Mi van azokkal, akik a fal másik oldalán élnek, tehát azok, akik nap mint nap elviselik a telep létezésének következményeit? Nem feledkezik-e meg róluk, nem mellőzi-e az ő nézőpontjukat a sajtó, amikor ezekről az esetekről tudósít?[02:02:13]A nagyobb anyagokon dolgozó fotóriporterek beszűkülő lehetőségei: megszűnő magazinok, online felületek, ennek következményei Hajdú D. András életében. A New Deal idején felálló FSA és az általa finanszírozott fotósok.[02:06:27]A fotós feladata ezeknek az emberi sorosoknak a dokumentálásával. Illetve ami nem feladata eközben.[02:08:30]Mi az, hogy a fotós fejében van egy kép? Hogy kell ezt érteni? A hosszan készülő munkák lényege és a sűrítés művészete, amivel szinte egyetlen képen egy egész sztorit el lehet mondani.
3.6.20202 Std., 14 Protokoll, 36 Sekunden
Episode Artwork

#027 Puzsér Róbert – Goebbels kristálygömbje, Luxus Vivien táskái és a magyar polgárháború

Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre?Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskáiról, a bulvárkritika fontosságáról, arról, miért és hogyan tette és teszi ugyanazt a magyar kereskedelmi média, mint Habony Árpád. De szó lesz még a történet nélküli magyar vagyonokról és a Magyarországon évszázadok óta tartó polgárháborúról is.(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót itt találod.)Az 1974-ben született Puzsér Róbert nem feltétlenül passzol a rendszerbe. Szinte önálló intézmény a magyar médiában: publicista, kritikus, műsorvezető, showman és legutóbb főpolgármester-jelölt is.Pályáját nem csak azzal lehet leírni, hogy mi mindent írt, milyen műsorokat készített, mit alkotott és mit tett le az asztalra az elmúlt két évtizedben, hanem azzal is, hogy ezalatt hány laptól, rádiótól, tévétől küldték el.Egyebek mellett az Echo TV, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Rádió Café, a Pont FM és az MTV is szerepel ezen a listán, így nem véletlen, hogy Puzsér Róbert az elmúlt években arra törekedett, hogy létrehozza saját, egyszemélyes médiájátAhonnan senki sem rúghatja ki őt.Ma már Facebook-oldalát és Youtube-csatornáját annyian követik, hogy az egy egész szerkesztőségnek is becsületére válna.Eközben cikkeket, könyveket ír, és megannyi médiaszereplése mellett vitaműsorokat szervez és vezet, amelyek komoly közéleti-társadalmi témákat járnak körbe.Ahogy mi is ebben az epizódban.Linkek a műsorban elhangzó témákhozPuzsér RóbertFacebook-oldalaYoutube-csatornájapodcastja (Spotify, Apple Podcasts)szócikk róla a WikipediánKönyveiForrás, 2008Szélsőközép – A könyv, 2012A Hét Mesterlövésze 1., 2012A Hét Mesterlövésze 2., 2013A zsidók szégyene (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2014Apu azért iszik, mert te sírsz! (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2016Az epizódban említett eseményekVasvári Vivien feljelentette Puzsér RóbertetPuzsér Róbert Sétáló Budapest nevű választási programjának oldala 2019-ből2019-es önkormányzati választások eredménye BudapestenWarren Buffett vagyona jelentős részét Bill gates alapítványának adtaAz epizódban említett filmek, tévéműsorokÉdes élet (tv2 – ebben a műsorban lett médiaceleb Berki Krisztián)Feleségek luxuskivitelben (Viasat3 – innen ismert Vasvári Vivien)Csillag születik (RTL – válogatás Puzsér Róbert zsűrizéséből a Youtube-on)Dallas (televíziós sorozat)Írók, színészek, művészek, gondolkodókJulien BendaJulius EvolaSigmund FreudNorthrop FryeOrtega Y GassetHegedűs D. GézaHamvas BélaCarl Gustav JungRadnóti MiklósWass AlbertEmlített politikusok, vezérek és familiárisaikKonrad Adenauer (kancellár)Batthyány Lajos (miniszterelnök)Willy Brandt (kancellár)Jacques Chirac (elnökI. Ferdinánd (király)Arthur J. Finkelstein (politikai tanácsadó)Charles De Gaulle (elnök)Joseph Goebbels (propagandaminiszter)Gyurcsány Ferenc (miniszterelnök)Habony Árpád (politikai tanácsadó)Helmut Kohl (kancellár)Kossuth Lajos (kormányzó-elnök)XVI. Lajos (király)Mészáros Lőrinc (vállalkozó)Francois Mitterrand (elnök)Orbán Viktor (miniszterelnök)Rogán Antal (kabinetfőnök)I. (Szapolyai) János (király)Tiborcz István (vő)Ron Werber (politikai tanácsadó)Üzletemberek, újságírók, „kreatívok”Warren BuffettBill GatesFriderikusz SándorHajdú PéterHerman PéterRubin KristófSoros GyörgyMűsorjegyzetek[00:05:09]Miért „találta meg” Puzsér Róbert Vasvári Vivient, aki aztán feljelentette őt? Esetek, amikor az értelmiség nem engedheti meg, hogy elmenjen a bulvárjelenségek mellett szó nélkül.[00:11:16]A felhergelés, a szociális uszítás beláthatatlan következményei ennek, ha jön a válság.[00:13:07]A Feleségek luxuskivitelben című műsor: a benne szereplő feleségek haszontalansága. A gazdagság kultúrája, az ezzel járó felelősségvállalás Amerikában és ennek hiánya, a történet nélküli vagyonok Magyarországon.[00:19:45]Puzsér Róbert kirohanása Vasvári Vivien ellen és a celeb intsagramposztja, ami ezt kiváltotta.[00:23:01]Vasvári Vivien és a celebek óriási követőtábora a közösségi médiában. A kereskedelmi televíziók, a 20. századi létbizonytalanság és a „proli hős”.[00:26:40]Az igazi sikeremberek hiánya Magyarországon. Az állami pénzből „megképződött” magyar nagyburzsoázia, ennek összefüggései a kádárizmussal. A félperiféria féllegitim állapota, mint magyar szabadság.[00:29:26]A magyar társadalom identitáskrízise. A törzsi Magyarország törzsi identitásai. A trikolór, mint nem létező identitás – szemben a székely és az uniós zászlóval.[00:32:38]A világszerte felerősödő kultúrháború. A „mi” és „ők” szembenállásának kialakítása a politika diabolikus eszközeivel. A kultúrharc sokkal hosszabb hagyománya Magyarországon.[00:38:13]A politikai radikalizálódás lélektana. Joseph Goebbels, mint a politikai marketing és az üzleti marketing atyja. A nemzeti szocializmus, mint a megváltást kínáló brandek őse.[00:43:32]Van remény arra, hogy racionális döntéseket hozzunk politikai kérdésekben? Az elit ellenérdekeltsége ebben. A kereskedelmi televíziók szerepe az elzüllesztésben, a reklámszpotok romboló logikája, a fogyasztó „gyártása”.[00:48:26]A kereskedelmi televíziózás szövetsége a celebiparral 1997-től. A magyar bulvár születése, Friderikusz Sándor korábbi kísérlete erre. A magyar kereskedelmi televíziózás súlyos felelőssége a jelenlegi állapotokban.[00:54:13]A bulvár két „infernális leágazása”: bulvár a nyomorból és a szociális uszítás. A bulvárkritika fontossága. Puzsér Róbert, a küldetéses ember. Ennek veszélyei.[00:58:24]Puzsér Róbert szerepvállalása az RTL Csillag születik című tehetségkutató showban. A felkérés és a szereplés története, Puzsér Róbert szándéka ezzel.[01:10:55]A kereskedelmi tévézés belső energiái, a sodrás, aminek nehéz ellenállni a benne résztvevőknek. A reklámnak való megágyazás, mint az érzelmi felfokozottság végső célja. Puzsér Róbert eltökéltsége abban, hogy autonómiáját eközben is megőrizze.[01:14:41]Puzsér Róbert pánikbetegsége, amely pár hónappal azelőtt hatalmasodott el rajta, hogy a műsorban való szereplésre felkérték. A félelem örvénye.[01:19:24]A gyógyszeres kezelés lényege: időt nyerni a terápiához. Aminek célja, hogy az ember sorsára rálásson, történetét megértse, szorongásának okát felfejtse. A szorongás, mint rejtvény.[01:27:36]Puzsér Róbert saját médiájának felépítése. Facebook-oldala és Youtube-csatornája. Korábbi munkahelyek, ahonnan kirúgták. Ennek alapélménye a saját csatornák kialakításakor.[01:31:11]A médiatér beszűkülése a 2012 utáni nyolc évben. A „polgárháború” miatt megképződő új tér a jobbon és balon kívül.[01:37:10]A meggyőződés és a megélhetés szembekerülése Magyarországon. A belső könyv meghamisítása a megélhetés miatt.[01:43:24]Puzsér Róbert a szelep vagy bohóc. Kultúrális szerepe, amely segíthet a rendszer feszültségét levezetni.[01:45:55]A főpolgármester-jelöltség, belépés a politikába, a „hamisság meghekkelése”. Puzsér Róbert, mint vírus.[01:51:18]A koronavírus járvány: van-e esély, hogy ez a krízis jó irányba löki a társadalmakat? A változás ára, amit be kell fizetni. A fenntarthatatlan növekedés kényszerének válsága, a szavazatok kivásárlásának gyakorlata, az elitcsere szükségessége.[02:02:12]Ellenzéki kórkép: Puzsér Róbert negatív tapasztalatai a kampány alatt. Az öt százalék alatti választási eredményének értékelése.
30.4.20202 Std., 12 Protokoll, 39 Sekunden
Episode Artwork

#026 Szécsi Noémi – Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre

Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt.Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez.Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő.Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo.2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat.Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhozSzécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán.Szerzői Facebook-oldala itt található.Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyveiRegények:Egyformák vagytok (2017)Kommunista Monte Cristo (2006)Finnugor Vámpír (2202)Művelődéstörténet:Lányok és asszonyok aranykönyve (2019)A budapesti úrinő magánélete (2018) – Társszerző: Géra EleonóraA modern budapesti úrinő (2017) – Társszerző: Géra EleonóraHamis Gulyás – Társszerző: Fehér BélaTovábbi, az epizódban említett könyvek, cikkek, filmekKertész Erzsébet: Vilma doktorasszonyHenrik Ibsen: Nóra (Babaszoba), KísértetekPromenád a gyönyörbe (r.: Alan Parker)Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája (a „balliberális írók”-nak nekirontó kultúrharcos cikksorozat első része, amelyben Szécsi Noémi is „listázva” van).NevekMargaret Atwood íróBeöthy Zsolt irodalomtudósBicsérdy Béla életmód-reformerElizabeth Blackwell orvosnőBródy Sándor íróHabsburg–Lotaringiai Rudolf trónörökösHugonnai Vilma orvosnőHenrik Ibsen drámaíróJohn Harvey Kellogg életmód-reformerKerényi Imre kultúrpolitikusKertész Erzsébet íróSebastian Kneipp életmód-reformerAlan Parker rendezőJordan B. Peterson pszichológusVincenz Prießnitz életmód-reformerStefánia hercegnőMary Edwards Walker orvosnőWartha Vince vegyészHarvey Wienstein filmproducerHelyszínek, fogalmak, intézményekgonorrhoeaHelsinki EgyetemMe Too-mozgalompaleolit diétaRaisio, Finnország (mint Csongrád testvérvárosa)szifiliszÍrókkal készült korábbi podcastepizódok#025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack#014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni#012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakájaMűsorjegyzetek[0:05:13]Szécsi Noémi új könyve, a Lányok és asszonyok aranykönyve. A XIX. századi fürdőkultúra. A kor életmód-reform mozgalmai, a fürdő, amely mindet gyógyított.[0:09:55]Beöthy Zsolt irodalomtudós levelei a fürdőhelyekről. A korabeli paleolit diéta.[0:12:24]Freud előtt: A XIX. századi ember lelki bajai helyett a testiekről beszélt. Terápia helyett fürdő.[0:16:25]A fürdő mint a társasági élet és a házassági piac színhelye. A fürdőorvos, mint toposz.[0:19:24]Életreform és szexualitás. Alan Parker filmje, a promenád a gyönyörbe. Bródy Sándor, a kor írócelebje, és beszámolói a fürdőhelyekről. Az első idegszanatóriumok.[0:24:11]Bicsérdy Béla, a magyar életmódguru története. A szifilisz, mint a kor betegsége. A nyersétel-diéta.[0:28:55]Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Vegetarianizmusa és élettörténete, bábáskodása, hosszú küzdelme, hogy orvosként praktizálhasson. Második férje, Wartha Vince.[0:39:16]A női emancipáció hajnala, élclapok gúnyrajzai nőkről. A nő, mint a fajfenntartás — otthon megőrizendő — záloga és a férfi, aki lehet romlott is. Az „örökletes” szifilisz.[0:44:25]A nagy aszimmetria: a férfinak engedélyezett vagy megtűrt házasság előtti szex, és a nőktől elvárt szüzesség. Az „alsóbb” néposztályok lányai által ezért fizetett ár. A szexuális tapasztalat elzárásának „ördögi” gyakorlata: a női ártatlanság és tudatlanság kultusza.[0:50:59]Stefánia hercegnő és Rudolf trónörökös házasságának tragikus története. A szifilisz esetei Hugonnai Vilma rendelési naplóiban. (Mik ezek a rendelési naplók?)[0:55:25]Szécsi Noémi angol és finn szakos tanulmányai. A finn kapcsolat. Finnországi látogatás, majd egyetemi tanulmányok. A finn zárkózottság és szabálykövetés, mint szimpatikus nemzeti karakter (szemben a magyarországi „kiskapuzással”).[1:02:44]Az új magyar Nemzeti Alaptanterv, kötelező olvasmánylisták és az ideológiai átnevelés késztetése. Ezzel szemben a finn gyakorlat. És az „új” gyerekek.[1:08:37]Hugonnai Vilma, mint Szécsi Noémi hőse. Pöttyös könyvek és csíkos könyvek, mint korai inspiráció. Az orvosnő életének alkonya, tragikus fordulatai. A tüdőbaj, a korszak másik nagy mumusa.[1:12:41]A munkába álló „úrinő”:a női foglalkoztatottság elterjedése az I. Világháború után. Az emancipációs robbanás. A kétféle nő: az „alsóbb” osztályokba tartozó nőkre más szabályok vonatkoztak.[1:16:41]Nők, akik nem akarnak gyereket vállalni – a máig érvényes tabu.[1:19:22]Boldogabbak lettek-e a nők az emancipáció után, a nőjogi küzdelmek eredményeként? Problémák, amelyek nem változtak és amelyek átalakultak. A munka világába kilépő nő dilemmája: teljesíteni az élet több területén egyszerre. A férfiak változó vagy nem változó hozzáállása ehhez. A máig élő XIX. századi vagy archaikus sztereotípiák.[1:25:16]A technológiai változás szerepe a nők egyenjogúságában. Az egészségügyi betét, a fogamzásgátló tabletta és a bébiétel forradalmi hatásai. A szexuális forradalom, a férfi és női szexualitás között „aszimmetria” megszűnése. Az ezzel együtt továbbélő 19. századi tabuk.[1:32:36]Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regénye a nők mai dilemmáiról. A szexuálisan felszabadult nők megbélyegzése.[1:38:55]„Alámenős” női szerepek ma. Generációs változások ezen a téren. A gondoskodó nő, mint tovőábbélő elvárás.[1:42:50]Szerepek a mai párkapcsolatokban, az egyező értékrend és az empátia fontossága.[1:44:37]Női közösségek és férfiközösségek. Az utóbbiak esetleges hiánya. Rivalizálás és szolidaritás nők között, férfiak között. A változó férfi nem, a férfiak által felvett új „skill”, hogy beszélhetnek az érzelmeikről. Annak szükségessége, hogy a férfiak újrafogalmazzák magukat a megváltozott nők mellett.[1:49:43]A Me Too és „visszamenőleges” hatásai. A férfi nemi identitás „mérgező” elemeinek kiiktatása. A nők XIX. századi elvárásai a férfiakkal szemben. A férfi és női nemi szerepek, zsemélyiségjegyek esetleges megváltoztathatatlan, biológiai okai, gyökerei.[2:01:19]A női termékenység korlátozott időszaka hatása az életpályamodellre, a nag kép „gyorsabb” megértésének szükségessége emiatt.[2:04:28]Szécsi Noémi merítése saját környezetében látott sorsokból regényeihez. Ismerőseinek viszonyulása ehhez.[2:05:51]A női emancipáció és a gyerekvállalás összefüggései. Létezhet-e olyan állapot, amelyben a születésszám is növelhető és a női egyenjogúság is megmarad? A gyerekvállalás „prokjektjének” óriásivá növekedése.[2:09:52]Koronavírus: lát-e valamit abból, hogy mi lesz, az irodalom. A háborús konyha tippjei. Átállni egy másféle fogyasztásra.[2:14:04]Veszteségeink járvány idején. Életünk összeomlása – B-tervek és C-tervek. Noémi kertje.[2:16:23]A gazdagokat és kiváltságosokat is sújtó vírus: a járvány, amitől nem véd meg a pénz és a befolyás.[2:18:16]Hogyan lett Szécsi Noémi „polgáriból” „balliberális” író? A középen maradás lehetetlensége Magyarországon. Kerényi Imre sztárcsináló levele. A nem írás, mint állásfoglalás a kialakult helyzetről. Kiesés a polgári pikszisből.[2:23:24]Az életközepi válság. A megújulás igénye ebben az életkorban.
31.3.20202 Std., 28 Protokoll, 45 Sekunden
Episode Artwork

#025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack

Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is).Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó.Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is.Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája.Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj.Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről.Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhozZoltán Gábor a Wikipedián.Megjelent könyvei:Szomszéd – Orgia előtt és után (2018)Orgia (2016)Fekete bársony (2006)Szőlőt venni (2001)Erények könyve (1999)Vásárlók könyve (1997)Történelemi háttérA beszélgetésben említett hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről.Az 1944-es kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel összefoglalója a Wikipédián.Műveikkel említett szerzőkElias Canetti: Tömeg és hatalomKertész Imre: SorstalanságSigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrábanMérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózataAz epizódban említett újságcikkekRab László tanulmánya Mozgó Világban arról, hogy Pokorni Zoltán kerületi polgármester nagyapja, Pokorni József a kerületi nyilas rémtettek egyik kulcsfigurája volt.Vargha János írása az Élet és Irodalomban a Nuszbaum nőverekről, akiket Pokorni József, illetve felesége adott rendőrkézre.A témában említett további szerzőkTheodor Adorno (filozófus)Tadeusz Borowski (író)Jean-Pierre Derriennic (Polgárháborúk című könyve könyve magyarul)Gazdag JózsefW. G. SebaldA XII. kerületi nyilas vérengzések említett helyszínei:Alma utca 2.: zsidó szeretetház, amelynek lakói és személyzete közül 71 embert gyilkoltak meg a nyilasok.Maros utca 16.: a Budai Chevra Kadisa Maros utcai kórházban (ma helyén rendelőintézet működik) lezajlott vérengzés helyszíne. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde a rendelőintézetben, amelyben saját nagyapját emelte ki, mint elkövetőt.Városmajor utca 64–66: Bíró Dániel Gyógyintézet, 160 áldozattal járó nyilas vérengzés helyszíne.Témába vágó, korábbi podcastepizódok#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben#013 Róna Péter – Válasz hosszú vívódás utánTovábbi linkek az epizódhozXII. kerületi helyszínek ez epizódból:A Kútvölgyi út Oktatókórház története.MOM – Magyar Optikai MűvekPasaréti utca 10., Kurt Rettmann villájaPasaréti utca 8. Jávor Pál villájaPostás Alapítványi KórházSzépilona: a kocsiszín története a BKV honlapján. A kocsiszín mellé épített munkáslakásokról érdekes beszámolót nyújt ez a blogbejegyzés. („Beszkártosok”: a BSzKRt a BKV elődje volt. )Szent János KórházA „Turulos emlékmű”, azaz a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve, Pokorni József nevének levetetése az emlékműről.VárosmajorAz epizódban említett további nevekAdy Endre (költő)Alföldi Géza (költő)Babits Mihály (költő)Samuel Beckett (drámaíró)Berda József (költő)Boncza Berta, „Csinszka” (költő)Csoóri Sándor (költő)Csurka István (író)Dózsa György (a középkori parasztfelkelés vezére)Erdélyi József (költő)Ferencsik János (karmester)Gunter Demnig (szobrász, a botlatókövek kitalálója)Jávor Pál (színész)Karádi Katalin (színész)Kassák Lajos (költő)Emmanuel Macron (elnök)Márai Sándor (író)Márffy Ödön (festő)Marschall Éva (rádiós szerkesztő, dramaturg)Muráti Lili (színész)Németh László (író)Nyírő József (író)Pokorni Zoltán (politikus)Pokorni József (Pokorni Zoltán nagyapja, nyilas elkövető)Pokorni János (Pokorni Zoltán az állambiztonsági szolgálatok által zsarolással beszervezett édesapja)Radnóti Miklós (költő)Reinitz Béla (zeneszerző, zenekritikus)Rettmann Kurt (budai villája szolgált titkos nyilas főhadiszállásként)Sebő Ferenc (népzenekutató)Soros György (üzletember)Zelk Zoltán (költő)Említett levéltárakÁllambiztonsági Szolgálatok levéltáraBudapest Főváros levéltáraHadtörténelmi levéltárMagyar Nemzeti LevéltárMűsorjegyzetek[0:05:49]Az első hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről. A Pasaréti úti titkos nyilas főhadiszállás, Rettman Kurt villája és a szomszéd: Jávor Pál.[0:08:03]Miért volt közellenség a nyilasok számára Jávor Pál? A zsidó feleség és az új, fiatalabb, németbarát színészgeneráció.[0:14:06]Városmajor, Krisztinaváros, a XII. kerületi nyilasterror helyszíne. A patinás, konszolidált környék másik arca: a 30-as 40-es évek munkás, iparos, napszámos beköltözői. A kerület gyárainak, kórházainak és tömegközlekedésének („beszkártosok”) nyilas szervezetei. A „beszkártosok” nagy aránya a nyilas szervezetben. Ennek okai.[0:18:15]A kórházak, egészségügyi intézmények nagy száma a kerületben, az itt dolgozó „egyszerűbb emberek”, a nyilas szervezettség meghökkentő nagysága ezekben az intézményekben az „orvosoktól az ápolókig”.[0:19:26]Mi hajtotta a kerületben az embereket a nyilas pártba? A létező társadalmi gondok, a nyilas és kommunista mozgalmak hasonló megoldóképlete.[0:21:06]A Dózsa-felkelés, mint a nyilasok által behozott forradalmi „előkép”.[0:24:24]Hogy „találta meg” Zoltán Gábort a téma? Mikor és miért kezdte el írni az Orgiát és a Szomszédot?[0:26:43]A kerületben 1945 januárjában lezajlott nyilas vérengzések helyszínei: Maros utcai kórház, Bíró Dániel Gyógyintézet, Alma utcai idősek otthona.[0:30:31]Zoltán Gábor állásának megszűnése a Magyar Rádiónál, ennek politikai okai.[0:33:24]A témához hasonló motívumok Zoltán Gábor korábbi műveiben: „megúszástörténetek”.[0:35:40]A pillanat, amikor megszületik a nyilas „rend”. Az új rend, mint a kultúra elleni lázadás.[0:40:59]A vadászfalka megszületése – Elias Canetti Tömeg és Hatalom című könyvének mondata, mint az Orgia című regény mottója. A bennünk szunnyadó agresszió és annak felélesztése.[0:44:31]A budapesti nyilasok gyilkosságai, mint sajátos „kitüremkedés” a magyar holokauszt történetében. A „kétkezi” öldöklési módszerek előtérbe kerülése.[0:46:51]Miért orgia lett az első regény címe? A szó által felidézett jelentések.[0:49:27]Miért játszott ennyire központi szerepet a szexuális erőszak a könyvben és a nyilasok kegyetlenkedései során? Bosszúvágy a „nemi nyomor” miatt.[0:52:45]Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában című esszéje.[0:53:55]Elias Canetti: Tömeg és hatalom című könyve. „Törzsi” magyarázatok arra, ami történt.[0:55:01]Mindez nem a fantázia műve: az író kutatásai során kerültek elő ezek a történetek. Az elkövetők valós személyek, valódi nevükön.[0:57:50]A dionüszoszi életérzés és szertartásrend az ókori görögöknél. A társadalmi rendből való kilépés rituáléja, de a visszatérés lehetőségével.[0:59:15]A magyar társadalom szétverése. Az agresszió növekedése nem csak a nyilasok esetében, hanem például a közlekedési eszközökön. A korábbi rend a háború után sem állt vissza.[1:01:35]Az „orgia” folytatódása a szovjet csapatok megérkezésével A két történet hasonlósága és párhuzamos feldolgozása.[1:05:00]A vadászfalka megszületése: ragadozók és prédaállatok. Erőszakos fegyveres csoportok ragadozó jellege, életmódja.[1:07:46]A név szerint szerepelő elkövetők és esetleg még életben lévő rokonaik, utódaik a kerületben. Ennek pontosságot kikényszerítő ereje.[1:09:22]Milyen forrásolkból dolgozott Zoltán Gábor? A kutatás helyei, módszerei, a XII. kerületi nyilasok „megtalálásának” lehetőségei.[1:13:24]A kerületi nyilasok „profiljának” felépítése az adatok alapján, ezres nagyságrendben.[1:15:02]A nyilasok indítékainak, tetteik mozgatórugójának megértése. Az író, kutató törekvése erre. A pszichológia, mint erre megfelelő eszköz. Adorno fontossága a téma szempontjából. A fasiszta ember személyiségstruktúrája. Ennek érvényessége a nyilasok esetében.[1:20:13]Hogyan kezdett működni a nyilas párt által kínált világmagyarázat hívei esetében a zsidótörtvények után?[1:21:14]A törlesztés, mint fontos elem ebben a világképben. E hatás megértésének szükségessége. A szembesülés nehézsége. (Ha mindez megtörténhetett, hogyan élhetünk tovább?)[1:23:09]A turulos emlékmű a XII. kerületben, a körülötte zajló élesedő vita.[1:29:20]Pokorni József nevének levétele az emlékműről. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde. Mit gondol erről Zoltán Gábor? Pokorni József neve az Orgiában. A nyilas szellemiség jelenléte a mai XII. kerületben, ennek történelmi okai, az itt élő leszármazottak.[1:33:57]A turulos emlékmű felállításának rövid története, Pokorni Zoltán polgármester korábbi kiállása mellette. Az „elkövetők szimbólumai”.[1:36:00]Pokorni Zoltán beszéd alatti elérzékenyülése, gesztusa, mint jó irányba tett lépés. A szimbólumok ügyében tett korábbi nyilatkozata miatti elszámolnivalója.[1:37:57]Felelősek-e a leszármazottak felmenőik vétkeiért? Ha igen, miféle„felelősség” ez, ami a szembenézést, bocsánatkérést szükségessé teszi?[1:40:39]Egy korábbi történet Pokorni Józsefről. A családtörténet lehetséges összefüggései azzal, miképpen gondolkozott korábban az emlékműről Pokorni Zoltán.[1:42:58]Szép versek 1944 – Zoltán Gábor készülő könyve és a „tűzgyújtó” értelmiségiek. Alföldi Géza verse és a nagy „mi”: a többesszám első személy használata az erőszakos forradalmi nézeteket vallók világában.[1:49:22]Együtt vagyunk-e ebben az időben? Nem csak magyar probléma: közösséget éreznek-e a nagyvárosi emberek saját országuk lakóival? Vagy inkább más, akár külföldi nagyvárosok lakóival értik meg egymást jobban?[1:52:23]Párhuzamok, interferenciák a mai magyar valóssággal: amikor ma visszaköszönnek a régi szövegek.[1:54:20]Mi köze ennek az egész témának egy „budai, keresztény úrigyereknek”? Hogyan alakult a magát függetlennek elképzelő Zoltán Gábor irodalmi ízlése? Ellentétben van-e egymással a „kozmopolita” beállítódás és a „népi” kultúra? Ennek mesterségesen kialakított ellentéte.[2:01:16]A Térey-ösztöndíj visszautasítása, Zoltán Gábor indoka erre.[2:04:29]Az író a senki földjén: az alkotásban való szerepe ennek a kívülállásnak. A két könyv megírásának magányossága.[2:08:50]Kertész Imre Sorstalansága, mint szemlélet, amihez Zoltán Gábor vissza tudott nyúlni. Az üdvtörténet hiánya, az illúziótlanság.[2:12:05]Nem kilátástalan-e Zoltán Gábor küzdelme olyasmi ellen, ami az emberi természet része? Gyakorolhat-e pozitív hatást munkája közállapotainkra? Az emberek közti megértésre való hajlam erősítésének lehetősége.[2:15:11]Az egyre látványosabb különbségek és elhatároltságok Magyarországon. Mi tartja össze ezt a szétválasztott társadalmat? Súlyos problémák, amelyekkel foglalkozni kellene. A polgárháborús politikai logika, mint ami ezt megakadályozza.[2:19:56]Egy régi fa története, amit gyerekkorában lerajzolt Zoltán Gábor. „Üzenete” az író számára. A téma, amely még mindig fogva tartja a szerzőt.
24.2.20202 Std., 25 Protokoll, 55 Sekunden
Episode Artwork

#024 Bodoky Tamás – Jachtok, oligarchák, repülők és az Átlátszó története

Bodoky Tamás és csapata az Átlátszó tényfeltáró portálon a magyar elit homályos ügyeit hozza napvilágra – már hosszú évek óta. Csakhogy az ehhez szükséges adatokhoz hozzáférni mind nehezebb újságírói feladat, miközben egyre nagyobb az ügyeket szándékosan elfedő zaj.Igaz, már az Átlátszó indulása sem volt sétagalopp.Ebben az epizódban tehát Bodoky Tamás újságíróval beszélgetek az általa alapított tényfeltáró portálról, a Las Vegasban és Dubajban feltűnő honvédségi repülőkről, magyar oligarchákról, álhírekről és lejáratókampányokról, valamint arról, miért éri meg minderről írni akkor is, amikor úgy tűnik, ennek az egésznek szinte semmi következménye nincs.Az 1971-ben született Bodoky Tamás a biotechnológiáról nyergelt át az újságírásra a kilencvenes évek közepén.Ez az időszak volt egyben az internet ős- és hőskora, amelyből Magyarországon Bodoky Tamás derekasan kivette részét: kezdetben informatikai újságíróként ismertette meg a nagyközönséget az új technológiával, így azonnal érzékelte, milyen az, amikor a korabeli internetszolgáltató tisztességtelen eszközökkel próbálja meg monopóliumát megőrizni.Dolgozott a Magyar Narancsnál, az Index elődjénél, az Internettónál,az Indexnél. Az utóbbinál már gazdasági és politikai ügyekben oknyomozótényfeltáró újságíróként tevékenykedett.Több rangos hazai újságíró díj elnyerését követően 2011-ben alapította meg az Átlátszó tényfeltáró portált, amely azóta is rendszeresen rukkol elő fontos ügyeket felderítő cikkekkel.A portál keretei között működik a MagyarLeaks, amelyen, titkosított csatornán keresztül dokumentumokat, információkat lehet az Átlátszó.hu munkatársainak kiszivárogtatni.Ugyanígy az Átlátszó működteti a KiMitTud nevű szolgáltatást, amely megkönnyíti, hogy akár jogi kérdésekben kevésbé járatos állampolgárok is sikerrel igényeljenek közérdekű adatokat a magyar hivataloktól.Linkek a műsorban elhangzó témákhozBodoky Tamás Wikipédia-oldala.Az Átlátszó tényfeltáró portál.KiMitTudMagyarLeaksTúlkapások – Bodoky Tamás könyve a 2006-os rendőri atrocitásokról.A könyvnek a Fidesz EP-képviselői által szervezett bemutatója 2009-ben az Európai Parlamentben, Strasbourgban.Az epizódban említett cikkek, műsorok, interjúkÁtlátszó Best of 2019Átlátszó Best of 2018Cikk a magyar légierő gépeinek egzotikus útjairól:Az Átlátszó tényfeltáró cikke;Sajtóklub, 2018. október 1.: ebben az adásban vélekednek kormánypárti újságírók az Átlátszó jachtos sztorijáról úgy, hogy az külföldi titkosszolgálati akció.Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán:Az Átlátszó tényfeltáró cikke;A Flightradar repülőfigyelő oldal;Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, amelyben a yachtos sztori után „fogadjistent” helyez kilátásba (az interjú leirata);Lebukott a főszerkesztő: az Origo lejárató cikke a Sargentinivel készült selfie apropóján.Korábbi, hivatkozott interjúk Bodoky Tamással:Bodoky Tamás és a magyar Wikileaks (Mindennapi)„Egyértelmű volt, hogy ezt akarom csinálni” (MODEM)Példák az említett drónvideókra:Tiborcz István úszomedencés birtoka a BalatonnálAz eltitkolt Borkai-birtokAz epizódban előforduló intézmények, fogalmakBrokernetInternettoközadat-igénylésMATÁVNyílt Társadalom AlapítványokTASZTor (hálózat, szoftver)Az epizódban előforduló személynevekDénes BalázsDezső AndrásDörner GyörgyG. Fodor GáborGulyás GergelyGyörgy PéterOrbán ViktorRogán AntalJudith SargentiniSoros GyörgySzentesi-Zöldi LászlóTiborcz IstvánDonald TrumpTovábbi „újságírós” podcastepizódok#019 Gazda Albert – Katonakönyv az elakadt időről és a hazugság birodalmáról#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba#016 Bódis András – A NER-lovagok lelkivilága és a Válasz Online története#001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisaMűsorjegyzetek[0:06:06]A magyar légierő gépei Dubajban, Las Vegasban, Panamában. És előzménye a 2018-as jachtos sztori. Hogyan született ez a két cikk az Átlátszón?[0:09:24]Milyen politikai viszonyokat tükröz ez a két történet? Az oligarchikus Magyarország.[0:10:45]A CIA-tól kapta-e a tippet az Átlátszó? A kormányközeli média válaszcsapása. A valóság: a repülőfigyelő oldalak használata, az útvonalak kiderítése, a kamerafelvételek „titka”.[0:13:59]A nem honvédségi célra használt honvédségi luxusjetek problémája. Magánutak és hivatalos utak öszegabalyodása.[0:16:44]Hogyan sikerült megszerezni a gépek útvonalát, ha ezeket letiltották a repülőfigyelő oldalakról? Az amatőr repülőfigyelők segítsége.[0:20:17]Orbán Viktor rádióinterjúja az idesuhintásról. Az azt követő lejáratókampány. A Sargentinivel készített selfie „utóélete”. Amikor a surányi telekszomszédok is értesülnek arról, hogy a főszerkesztő Brüsszelben áskálódik.[0:23:43]Bodoky Tamás, az ősfideszes. Hogyan lépett be, és hogyan lépett ki a pártból?[0:25:34]Az időszak, amikor Bodoky Tamás jóban volt a Fidesszel: könyve a 2006-os rendőri atrocitásokról. A könyv alapjául szolgáló cikksorozat története. A strasbourgi könyvbemutató, ahol a Fidesz aggódott a jogállamiságért. Állásajánlat a párttól az újságírónak.[0:30:11]Bodoky Tamás ismeretsége Gulyás Gergellyel, akiben jóban volt, és akinek jelenlegi „sorosozását” ma nem tudja hova tenni.[0:31:46]Hogyan cseréli le valaki biotechnológiát újságírásra? Út a gödöllői agrártudományi egyetemtől a a Magyar Narancson át az Internettóig.[0:34:17]Az első modem: a 14.4-es US Robotic modem.[0:35:26]Konfliktus a MATÁV monopóliumát bíráló cikkek és a cég hirdetései miatt. Hogyan maradt le az informatikai újságíró az Index alapításáról. Személyes konfliktus György Péterrel és az Origós állás meghiúsulása.[0:37:34]Munka az Indexnél, konfliktus a hírigazgatóval az IBM PC-ről szóló cikk miatt.[0:38:32]Kilenc év után: távozás az Indextől szintén egy konfliktus miatt.[0:39:32]Hogyan indult az Átlátszó? Ötletelés a TASZ-nál. Tényfeltáró portál ötlete, ahol nem lesznek tilalomfák, az újságírók szabadon dolgozhatnak. Az első kísérlet meghiúsulása. Az Átlátszó elindítása „garázsüzemben”.[0:43:02]Rendőrségi ügy szinte rögtön az indulás után. A MagyarLeaks indulása: a Brókernet meghackelésének sztorija, amiből a médiatörvény kritikája lett. Alkotmánybírósági döntés az újságírói forrásvédelem kérdésében és törvénymódosítás az ügyből.[0:47:49]Hogyan működik a Tor-networkön üzemelő MagyarLeaks? Az így beérkező anyagok száma. Dörner György színigazgató pályázata.[0:49:09]Honnan van pénz az Átlátszóra? Milyen pénzekből működik? Magánadományok és összeghatárok, politikusok, mint adományozók.[0:52:44]Miért nem akarnak névvel megjelenni a támogatók? A sárga csekk, mint népszerű támogatási forma.[0:54:37]A Nyílt Társadalom Alapítványok támogatása, a „Soros-pénz”. Aránya az olvasói támogatásokhoz képest.[0:56:53]Mit szólt a szakma az induláshoz? Bíztak-e az oldal sikerében?[0:57:39]Az Átlátszó gerilla-üzemmódja. Az Átlátszónál dolgozó újságírók nagy fluktuációja. Mi az oka ennek?Bodoky Tamás konfliktusos természete, mint egyik oka a gyakori személyi változásoknak.[1:00:15]A mainstream, azaz fősodratú média működésének hibái, mint amelyek gátolják, hogy az Átlátszó sztorijai szélesebb nyilvánosságot kapjanak. A kormányzati média térnyerése és a közszolgálati média foglyul ejtése. A függetlenek egyre zsugorodó „buborékja”[1:02:17]Bodoky Tamás nehéz természete, a jó menedzser hiánya az Átlátszónál.[1:03:52]A közérdekű adatok megismerése, a tényalapú újságírás, mint az Átlátszó lényege. a kultúrkampfos témák, mint tiltott témák a portálnál, a vélemény-újságírás mellőzése.[1:05:55]Milyen cikkek, témák idegesítik legobban a jelneleg hatalmon lévőkat. Az Orbán-család, mint tiltott téma sok szerkesztőségben, ennek tarthatatlansága.[1:08:23]Hogyan lehet adatok alapján újságot írni, amikor az Átlátszó egyre kevésbé fér hozzá ezekhez az adatokhoz? A szerkesztőség tiltólistán. A közadatigénylés lényege. Mi ez, mi a folyamata? Az Átlátszó közadatigénylő platformja, ami sikertörténet lett.[1:11:17]Védhető-e álláspont-e a hivatalok részéről, hogy túl nagy terhet ró rájuk az adatigénylések teljesítése?[1:14:21]Az adatigénylés elé gördített akadályok, hivatali packázások, papíralapú teljesítés és az adatok elhomályosításának kreatív gyakrolata. Tendencia, hogy egyre többször tagadják meg az adatok kiadását. Adatéhség az Átlátszónál.[1:18:05]A környezetvédelem, mint a közpénzek melletti másik hangsúlyos téma a portálnál. Egyéb témák beemelése a repertoárba.[1:19:30]A drónozás. Miért érdekes a nagy emberek telkei, házai, villái fölé drónokat küldeni?[1:21:17]Az olvasók „ingerküszöbének” emelkedése.[1:23:28]Új kormányzati hozzáállás a független sajtóhoz: politikai szereplők. Ennek káros hatásai, és a sértett sajtó, amely hajlamos ilyenkor valóban erősebb politikai éllel dolgozni. ennek csapdája.[1:27:09]A közösségi finanszírozás, mint ami teremthet nyomást arra, hogy keményebb legyen a hangvétel. Olvasói türelmetlenség akkor, amikor ellenzéki politikusok kerülnek az Átlátszó célkeresztjébe.A polarizálódás aktív gerjesztése a kormány által.[1:30:00]Az álhírek témaköre. A kormány és a közmédia, mint álhírterjesztő. A tévedés és a szándékos hamisítás összemosása a kormányzati kommunikációban.[1:32:15]Van-e értelme működtetni az Átlátszót ilyen környezetben? Az ügyek megörökítésének feladata és fontossága, újságírás az utókornak.[1:34:10]Nincs-e vége a tényfeltárás nagy korszakának, ami a Watergate-tel kezdődött Trumppal és Orbánnal?
17.1.20201 Stunde, 38 Protokoll, 19 Sekunden
Episode Artwork

#023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit

Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe?Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk.De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni.Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár).Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője.Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk.Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről.Linkek a műsorban elhangzó témákhozSudár Balázs Wikipedia-oldala.A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.)A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala.KönyvA Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok):A honfoglalók viselete – Magyar őstörténet 1.Magyarok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 2.Honfoglalók fegyverben – Magyar Őstörténet 3.Honfoglalás és megtelepedés – Magyar őstörténet 4.Hétköznapok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 5.A honfoglalók műveltsége – Magyar őstörténet 6.Komjáthy István: Mondák könyveA zene Sudár Balázs életébenA Canlar együttes facebook-oldalaKrysztof PendereckiKobzos Kiss TamásAz epizódban elhangzó főbb földrajzi nevek, helyek, egységekEtelközLevédiaSzubbotnyici-horizontaz eurázsiai sztyeppe-régióHavasalföldUjgur kaganátusBizánci BirodalomFrank birodalomAz epizódban említett népekbesenyőkkabarokkazárokbaskírokavarokoguzokbolgárokiráni népekhunok – ebből általában félreértés van: többféle hun népet különböztetünk meg, pl. vita témája, milyen kapcsolat van az Attila népének tekintett, és Európába betörő „nyugati hunok” és a Kína történelmét is alakító „ázsiai hunok” között.tatárokAz epizódban előforduló személynevek, történelmi személyekBíborban született KonstantinKoppánySzent IstvánKristó GyulaGyörffy GyörgyCzinege LajosEgyéb fontos kifejezésekgyulakarha (harka)vérszerződéshétmagyar (hét magyar törzs)tengrizmuskürtgyarmat (mint valójában két törzs)gyepűfinnugor nyelvrokonságKorábbi, történelmi tárgyú epizódokHa tetszett a beszélgetés, érdemes meghallgatnod még:#008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzbenMűsorjegyzetek[0:05:59]Miért csak az Etelközig „látunk vissza” őstörténetünkben? Fél lépéssel vissza: egy szétesés, amiről nagyon keveset tudunk. A törzsszövetség átalakulása fejedelemséggé Etelközben. Etelköz földrajzi meghatározása.0:11:20Hogyan lehetséges azt mondani, hogy az államalapítás már Etelközben lezajlott? A fejedelemválasztás kérdése, a vérszerződés, és a korai állam első tisztviselői.[0:13:19]Mikor is történt a Vérszerződés, és ez a korai államalapítás? A magyarok első megjelenése a történeti forrásokban. Az etelközi tartózkodás hossza.[0:16:38]Kik azok a kabarok? Miért csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez? A kazár birodalom története. A kazár uralkodó elit zsidó vallása. Ennek története és az erről folyó viták.[0:21:43]A hétmagyar, a hét törzs szerveződése nem etnikai, hanem politikai alapon. A nyolcadik törzs, kürtgyarmat problémája. Baskíria, ahol megjelennek a magyar törzsek nevei. Törzsi és genetikai kapcsolatok a baskírok és magyarok között.[0:26:09]Az eurázsiai sztyepperégió kiterjedése. A Kárpát-medence, mint a sztyeppevidék végállomása.[0:27:40]A baskírok területe és a Magna Hungaria. Julianus barát utazása.[0:28:46]A nagyon rövid magyar vándorlás az Urál-környéki szállásterületről Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe egy szűk évszázad alatt.[0:29:33]Az államalapítás tudása, know-howja: honnan volt meg a sztyeppei magyaroknál? A minőségi ugrás a magyar államszervezésben. Egyáltalán miért jutott ez eszükbe? Miért mondtak le a törzsfők a hatalomukról?[0:34:07]A későbbi kírimi tatár kánság államalukálasa, ahol kívülről hívtak meg uralkodó családot. Az eljárás, mint létező minta a sztyeppén. Elképzelhető forgatókönyv Álmos esetében. Annál is inkább, mert nem tudjuk az Árpád-házat összekötni egyetlen magyar törzzsel sem.[0:37:02]Ha kívülről jött Álmos a hét törzs élére, honnan érkezhetett?[0:38:09]Az ujgur „megoldás”: egy sztyeppei szuperhatalom összeomlása nem sokkal a magyarok Etelközbe érkezése előtt. Az ujgur idők utáni államalapítási boom.[0:40:36]Az utolsó ujgur kagán meggyilkolása és az adódó (de nem bizonyított) összefüggés Álmos ujgur származására. A magyar államalakulás, mint ami beilleszthető az államképződési boomba.[0:43:12]A kóborló királyfi esete a népmesékben: a korabeli tudástranszfer és a nullából születő hatalom, ahol nem a nép, hanem az államalapító tudás, egy-egy uralkodócsalád utazik.[0:45:35]Az biztos, hogy a magyarsághoz ez a know-how bezuhan: az azonnal virulens magyar állam megszületése.[0:47:24]A besenyő vándorlás és a besenyő nyomás az etelközi magyarokon. A besenyők büntetőhadjárata a magyarok ellen.[0:50:45]A gyepű, mint nomád védelmi övezet és pufferzóna. A költözés, mint preventív akció a magyarok esetében. Az elhatározás a Kárpát-medencébe való beköltözésre.[0:53:34]Balázs „személyes őstörténete”. Gyerekkori érdeklődése a nomád világ iránt. Komjáthy Mondák könyve című műve. Gimnazistaként: a finnugor rokonság „hülyeség”. Francia szak, török szak. A rádöbbenés, hogy a magyar nem török nyelv, hanem mégiscsak finnugor.[0:57:16]Az asztalos nagyapa és a gyerekkori íjkészítések.[0:58:29]Budapesti gyerekkor, de az identitás Duna-kanyar: nomád körülmények a nagyszülői házban. Szűkös lakáskörülmények és a túrázás, mint menekülőútvonal.[1:00:31]A hegy, mint otthonos világ. Mire tanít a nomád világról és az igazi értékekről?[1:03:19]A ló és a lovasíjászat Sudár Balázs életében. Kislánya szerepe ebben.[1:07:48]A zene Balázs életében. A nagymama, Penderecki és népzene.[1:09:04]A zánkai kézművestábor és Czinege Lajos jurtája. Az első saját hangszer elkészítése. Kobzos Kiss Tamás segítsége, inspirációja, a kobzos kezdetek.[1:12:12]A profil: a török népzene és klasszikus zene. Meditatív zene: a Canlar együttes.[1:13:08]Sudár Balázs és a nyelvek: a cél, hogy el tudja olvasni, amit el kell olvasni. A perzsa nyelv, a kultúrák felfedezése a nyelven keresztül.[1:15:43]Mit rejthet a magyar nyelv őseink gondolkodásából? A török racionalitás, közösségi mentalitás és a magyar individualizmus közötti különbség.[1:19:12]A perzsák és a sztyeppe. A perzsa know-how.[1:20:30]Nyelvi egyedülségünk. Ennek összefüggése azzal, hogy fontos számunkra őstörténetünk.[1:22:28]A honfoglalás-sztori, mint kerek történet. A magyarok bejövetelének bibliai jellege. Az Álmos-történet. A hatalomátadás aktusa.[1:24:38]Ha eldőlt Etelközben, megtörtént az államalapítás ott, mennyiben álvita a Koppány-István harc értelmezése?[1:26:14]Az Árpádok közvetlen hatalma a Dunántúlon, ami a frank birodalom része volt. A német lovagok behívásának sztorija.[1:28:40]Nem tudjuk, hogyan nézett ki a Kárpát-medence a X. században. Annak problémája, miért beszélünk ma magyarul. A nyelvvesztés, nyelvcsere, mint megszokott történet ilyenkor, ami a magyarokkal nem történt meg. Példa: a frank hagyománya lecserélése a gall hagyományra a francia forradalom után.[1:32:25]Nem tudjuk azt, hogy ki beszélt magyarul: az, aki bejött, vagy az, aki itt volt. Vagy mindkettő. A honfoglalók valószínűsíthetően kis létszáma.[1:36:39]A nyelvemlékek hiányának problémája.[1:37:26]Az avarok.[1:38:55]A középkori magyar állam írásbelisége mögül előbukkanó magyar nyelv. A magyar nyelvi pozíció erőssége, ennek lehetséges magyarázata.[1:43:22]Miért nem tekinthető kettős honfoglalásnak az, hogy korábban volt magyar beköltözés már a Kárpát-medencébe? A magyar politikai név késői megszületése.[1:45:37]Székelyek és avarok. A későavarok magyarul beszéltek?[1:46:48]Miért vitte félre az őstörténet-kutatást a nyelvészet?[1:50:26]A finnugor nyelvrokonság és a sztyeppei kulturális vagy genetikai örökség nem áll szemben egymással, ez álvita: két külön dologról van szó.[1:54:09]A kurultáj, mint az inga kilengése, túlzásai, de ennek érthető okai.[1:55:14]A hun-magyar rokonság problémája. A hun hagyomány megfoghatatlansága, nyom nélküli eltűnése.[1:59:55]A népalakulás szempontjából, ami elég változó, a tudat biztosítja a folytonosságot, ami nálunk az Etelközben született meg.[2:00:23]A Magyarságkutató Intézet, amelynek a hun eredet bizonyítása fontos. Miérta hun rokonságnak reneszánsza?[2:02:52]A hun rokonság a magyar hagyományban. Ennek kérdései.[2:05:01]A genetikai kutatás, mint csodafegyver, és ennek lehetséges hátulütői, problémái.[2:09:06]Változás előtt áll a magyar őstörténet-kutatás? A szemléletmód megváltoztatásának szükségessége.[2:10:33]A meglévő, de nem feldolgozott források megvizsgálásának szükségessége. Az ujgur birodalom összeomlása, az akkori népmozgások tanulmányozásának igénye.[2:12:23]A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Őstörténeti Témacsoport finanszírozása közötti óriási aránytalanság. A politika elvárásai, amelyek rányomják bélyegüket a kutatásokra.[2:16:46]Létezik-e olyan társadalmi-kulturális közeg a magyarok számára, ahol az individualizmusban rejlő kreatív energia felszabadítható?
6.12.20192 Std., 20 Protokoll, 35 Sekunden
Episode Artwork

#022 Nagy Balázs – Magyar kutatók az Andokban, oázisok az Antarktiszon és egy elpostázott ujjperc története

Mi keresnivalónk van nekünk, magyaroknak az Antarktiszon? Miért nincs ott bázisunk, amikor már Ukrajna, Románia és Csehország is érti, miért fontos ez? Mit kutat egy magyar 6800 méteren az Andokban? És hogyan képes eközben lapot szerkeszteni, valamint egyetemi oktatóként a katedrán is helytállni?Megannyi izgalmas kérdés, amely mind Nagy Balázs geográfushoz kötődik ebben a podcastepizódban: vele beszélgetek a XIX. század magyar világutazóiról, A Földgömb magazinról, Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjpercéről, a klímaváltozásról és az életről extrém hideg és extrém magas helyeken.Az 1969-ben születetett Nagy Balázs az Eötvös Lóránd tudományegyetemen, földrajz szakon végzett 1995-ben, majd 2002-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Jelenleg az az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, a Földrajztudományi Központ vezetője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.Egyben A Földgömb Expedíciós Alapítvány kuratóriumának elnöke, amely alapítvány honlapján ez olvasható róla:„Szakterülete a földfelszín formakincsének klímaváltozások hatására történő átalakulása. E kérdéskört számos extrém környezetben vizsgálta már: a Kárpátokban több mint száz alkalommal járt, de három, hosszú expedícióval az Antarktiszon is kutatott. Kedvenc vidékei a száraz magashegységi térségek: Kis-Ázsia, a Himalája és az Andok hegyi sivatagjai, érzékeny hegyi tundraterületei.”És hogy mi ez az alapítvány? Nos a beszélgetésben erről is lesz szó. Annyit elárulhatok, céljai kapcsolódnak a Földgömb magazin küldetéséhez. És hogy mi az a Földgömb magazin? Csupa kérdések, de természetesen erről is beszélgetünk, hiszen a ’20-as évek végén alapított, legendás lapnak 2006-tól Nagy Balázs a főszerkesztője.Linkek a műsorban elhangzó témákhozNagy Balázs adatlapjaaz ELTE Természetföldrajzi Tanszékének honlapján;A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány honlapján (részletes életrajzi adatokkal)Az interjúban tárgyalt, említett intézmények, szervezetekA Földgömb magazin és története a WikipédiánA Földgömb az Expedíciós Kutatásért AlapítványA Magyar Földrajzi TársaságAz ENSZ klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) és a beszélgetésben hivatkozott jelentéseA National Geographic SocietyA Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és történeteA Ted TalksHelyszínekAz Antarktisz és a Nagy Balázs részvételével zajló Fagyos Oázis Kutatócsoport 2005-ös expedíciójaAz Andok és a Földgömb-Atacama Klímamonitoring ExpedícióA Ferenc József-földA Himalája és Kőrösi Csoma Sándor átkelésének megismétlése 2011-benChile – A beszélgetés azelőtt készült, hogy a most Chilében folyó tiltakozási hullám eszkalálódott volna. Ezért, és mivel a beszélgetésnek nem volt tárgya az ottani belpolitikai helyzet, erről az interjúban nem esik szó. De akit érdekelnek az elmúlt pár hét politikai történései, azoknak ajánlom az Index összefoglaló cikkét a témában.Namíb-sivatagA PamírSzáhel-övezetAz interjúban említett felfedezők, földrajztudósokBaktay ErvinCholnoky JenőSven HedinEdmund HillaryKittenberger KálmánKőrösi Csoma SándorStein AurélVámbéry ÁrminTovábbi említett személyekDamaszkin Arzén (mint Kittenberger Kálmán mecénása)Milleker Rezső (A Földgömb magazin alapítója)Greta Thunberg (környezetvédelmi aktivista)Az interjúban említett egyéb fogalmakAz Antarktisz-egyezményKis jégkorszakhatodik kihalásliofilizálásEseményekFelefedezők napjaZöldgömb fesztiválKorábbi földrajzzal, világutazással kapcsolatos epizódok#003 Horváth Lilla – Hogyan lett Youtube-sztár egy magyar lány Kínában?#004 Belényi Dániel – Maraton Perzsiában, death metal Irakban és egy régi mese az idő urairól#007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország#008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit érMűsorjegyzetek[0:06:28]„Tudományosan fehér foltokat színezünk ki extrém helyszíneken”. Mik ezek a fehér foltok és mitől extrémek? Miért pont az Andok, miért pont az Antarktisz?[0:09:39]Hogyan került Nagy Balázs az Antarktiszra? A nagy utazó elődök expedíciói, mint inspiráció. Az extrém helyszínek iránti érdeklődés az egyetemi évek alatt, egy nemzetközi kooperációban való részvétel lehetősége az egyetem után. Hogyan utazik a kutató az Antarktiszra?[0:13:39]Élet és „lakhatás”, kutatás, táplálkozás az Antarktiszon.[0:17:04]Az Antarktisz, mint nemzetközi terület, a vonatkozó szabályok. Az antarktiszi tömegturizmus.[0:19:20]Kutatóbázisok az Antarktiszon. Ki létesíthet ilyet? Van-e Magyarországnak állomása az Anktarktiszon? Miért nyit valaki ilyen állomást, mit lehet ott kutatni? Oázisok az Antarktiszon, mi történik ott, ahol eltűnik a jég?[0:24:18]A felmelegedés következményei az Antarktiszon. Bolgár, cseh, ukrán és román kutatóállomások. Presztízs, kutatási haszon és hosszú távú geopolitikai előnyök, amelyek a bázisokkal járnak. Miért lenne fontos ott lennünk nekünk is?[0:27:47]Miért hiányzik a magyar külpolitikai gondolkodásból a távoli földrészek felé való kitekintés? A „tenger, ami elválaszt” hibás doktrínája. A Ferenc József-föld feltárásának szomorú tanulságai a Monarchia idejéből. A magyar gondolkodás bezártsága a „Kárpátok között”.[0:32:19]Az Antarktiszon szerzett tapasztalatok közvetlen haszna Magyarországon.[0:33:01]„Ugrás” az Antarktiszról Dél-Amerikába. Az Andok és a mai napig ott dolgozó magyar kutatók. Chile és Argentína határvidéke.[0:35:34]Mit csinálnak a magyar kutatók az Andokban. Víz és víztartalékok kutatása a kopár és fagyott területen, a hegyi „sivatagban” hidegben és nagyon magasan. A hegyek, mint fagyott víztározók.[0:38:54]A hegyek „beműszerezése”. A kiolvadó hegyek, ennek következménye, a regionális kormányzat, amely stratégiai fontosságúvá minősítette a magyarok kutatását.[0:40:39]Munka 6000 méter fölött. Mi történik az emberi szervezettel 6800 méteren? Hogyan reagál az extrém viszonyokra. Beszűkült tudat, felejtés, hallucinációk.[0:46:58]Nagy Balázs családja: mit szólnak hozzá hogy „apa” gyakran van távol? Az együtt utazó, felfedező család.[0:48:38]A klímaváltozás: felolvadó jég és tengerszínt-emelkedés. Mennyire van tényleg vészhelyzet? A jelen folyamati és klímaváltozások a földtörténeti múltban, vagy az emberi történelem során. A hullámtermészetű, visszatérő és a manapság „elszabadult” folyamatok.[0:51:43]Sok-e következő évtizedekre előrejelzett tengerszint-emelkedés? Ha nem sok, miért ad okot aggodalomra mégis?[0:53:27]Mekkora része a felmelegedésnek az emberi tevékenység? Lehet-e ezeket számszerűsíteni? A Kis-jégkorszak és annak klímája.[0:55:38]A felmelegedés következményei az Andokban. A jövő generációinak fagyott édesvíz-tartaléka a hegyekben.[0:58:54]Vízproblémák Magyarországon: az árvízveszély a Kárpát-medencében, az emelkedő tetőzési magasságok. Az ártérbe való építkezés problémája, az oktatás, ismeretterjesztés hiánya. A Római-part problémájának lényege.[1:07:32]Hogyan nézi a klímakutató a Greta Thunberg-jelenséget. Előnyei, hátrányai. Az oktatás fontossága a hosszú távon.[1:11:09]A hatodik kihalás, a biodiverzitás csökkenése. Az emberi hatás, a bolygó túlnépesedése.[1:16:46]A Száhel-övezet, mint példa, hogy miképpen lehetetlen a túlnépesedett földön alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.[1:18:22]A klímaváltozás várható hatása a Kárpát-medencére, amely szintén „átmeneti zóna”.[1:21:34]A Földgömb magazin. Az „Ésszel járom be a földet” mottója és a lap története.[1:24:28]Az információszerző utazás és a birodalmi szemlélet. Az állami támogatás hiányának „hagyományai” Magyarországon. A Földgömb magazin indulása Trianon után, a gazdasági válság idején. A National Geographic: hasonlóságok és különbségek.[1:31:05]A Fölgömb újraindítása. Üzleti, finanszírozási modellje. A közösségi rendszerben, lelkesedésből megszülető lap.[1:34:31]Az újsághoz kapcsolódó fesztiválok: Felefedezők napja, s Zöldgömb fesztivál. Konferenciák, tanulmányi versenyek. Az állami támogatás elenyésző hányada.[1:36:04]Nagy elődök nyomában. Például: hol ment keresztül Kőrösi Csoma Sándor a Himaláján. Sven Hedin a Pamírban.[1:37:32]A magyar arisztokraták, mint a régi utazások támogatói. Damaszkin Arzén és Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjának története.[1:39:39]Támogatják-e a gazdag emberek manapság a magyar expedíciókat? A szponzorkeresés nehézségei és a klímaváltozás iránti érdeklődés adta lehetőségek.[1:43:16]A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány[1:44:07]A világ iránti érdeklődés felfutása, a személyes előadások reneszánsza. A Ted Talk és az egyéb „oneman-show” a formátumok jótékony hatása.[1:46:44]Nevelhetők-e az iskolákban a jövő generációi a természet szeretetére, a megismerés vágyára? A hazai általános iskolai földrajzoktatás lehetőségei és problémái, a változtatás szükségessége, a döntéshozók inkompetenciája.[1:50:34]Mi lesz a következő számban A Földgömb magazinban? Hogyan bírja Nagy Balázs a három hivatásából adódó terhelést? Mi hajtja?
7.11.20191 Stunde, 54 Protokoll, 45 Sekunden
Episode Artwork

#021 Orvos-Tóth Noémi – Örökölt sorsunk, eltitkolt történeteink és a magunkba zárt huszadik század

Harmadíziglen, negyedíziglen – ószövetségi intelem ejti gondolkodóba az olvasót, amikor Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét fellapozza. Pedig azt hihetnénk, az olyan fogalmak, mint a sors vagy az atyák fiúk fejére szálló vétkei inkább mítoszokban bukkannak fel, mint egy klinikai szakpszichológus tudományos-ismeretterjesztő munkájában.Csakhogy Orvos-Tóth Noémi szakterülete az ún. transzgenerációs pszichológia, amely némiképp újradefiniálja számunkra ezeket a szavakat és fogalmakat.Különösen izgalmas ez a kérdéskör Magyarországon, ahol felmenőink sebei, sérelmei, azaz a XX. század személyes és kollektív traumái feldolgozatlanok, és – ahogy Orvos-Tóth Noémi fogalmaz – ma is szétverik kapcsolatainkat.Ebben az epizódban tehát a szerzővel beszélgetek örökölt sorsunkról, őseink traumáiról, párkapcsolatokról és mobiltelefonokról, kibeszéletlen családtörténeteinkről és a könyvről, amely úgy tűnik, lelki zsilipeket nyitott fel Magyarországon.Linkek a műsorban elhangzó témákhozOrvos-Tóth Noémi Facebook-oldala, ahol a pszichológus soron következő, nyilvános előadásainak helyszínei és időpontjai is elérhetőekOrvos-Tóth Noémi weblapjaAz örökölt sors – Családi sebek és a gyógyulás útjai című könyvOrvos-Tóth Noémi korábbi könyvei:Egy nárcisztikus hálójában – Felépülés egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból (2018)Sorsdöntő találkozások – Szülők és gyermekek (tematikus válogatás, további szerzők: F. Várkonyi Zsuzsa, Popper Péter, Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás; 2017)Szerzők és könyvekSzondi Lipót sorspszichológiája fontos előzmény a transzgenerációs pszichológiában. Talán legismertebb könyve (két, életének más-más időszakában megírt tanulmányával): Káin, a törvényszegő – Mózes, a törvényalkotóBöszörményi-Nagy Iván, a családterápia egyik megalapítójaVekerdy Tamás: szomorú egybeesés, hogy a magyar pszichológus, akit Orvos-Tóth Noémi a beszélgetés során is említ, pár nappal a podcastepizód rögzítését követően hunyt el. Vekerdy Tamással rengeteg beszélgetés jelent meg az elmúlt években a magyar sajtóban, talán itt most csak egy érdekesség: egy korábban még nem publikált interjút közölt a napokban a Magyar Hang Youtube-csatornája.Esther Perel, nemzetközileg ismert és népszerű belga terapeuta. A beszélgetésben Szeretkezés fogságban – A szexualitástól az erotikáig című, magyarul is olvasható könyve kerül előEsterházy Péter Javított Kiadása felfogható a lojalitáskonfliktus egy jól dokumentált esetének is, ahol az író szembenéz apja ügynökmúltjával. A könyv teljes változata elérhető a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.Szophoklész: Oidipusz királyA harmad- és negyedíziglen való büntetéssel való fenyegetés (a „féltőn szerető” Isten részéről) az Ószövetségben először itt fordul elő: 2Móz 20,5. A bibliai szövegek alapján az atyák vétkeiről, fiúk büntetéséről olvasható egy érdekes és összeszedett elmélkedés a Gazdagréti Református Gyülekezet honlapján, benne a „harmad- és negyedíziglen” szentírás-helyek megjelölésével.Fontosabb fogalmakEpigenetika és transzgenerációs pszichológia: aki elmélyedne a témában, és kifejezetten szakmai, a biokémiai mechanizmust is ismertető olvasmányra vágyik, az interneten fellelhető Varga Katalinnak a Pszichológiai Szemlében megjelent, A Transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében című, hosszabb tanulmánya.Lojalitáskonfliktus (amikor a szülő iránt érzett lojalitás konfliktusba kerül más elköteleződésekkel a felnövő gyermekben): a témában klasszikusnak mondják a már említett Böszörményi-Nagy Iván és Geraldine M. Spark Láthatatlan lojalitások című munkáját, amely magyarul is olvasható.Trauma: hogy mit is tekint a pszichológia traumának, arról például itt lehet olvasni magyarul bővebben.Ezeket az epizódokat is ajánlom mégAzoknak, akik a „bennünk élő” huszadik századról hallgatnának még beszélgetéseket, ajánlom a következő, korábbi podcastepizódokat:#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben#017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágbaMűsorjegyzetek[0:05:20]Mi az a transzgenerációs pszichológia? Miért fontos saját sorsunk megértéséhez felmenőink élettörténete?[0:07:16]„Mi mindannyian traumatizált ősök leszármazottai vagyunk.” Mit jelent ez? Mi az hogy trauma, a traumák, bántalmazások típusai.[0:12:23]Hogyan működik a transzgenerációs hatás? Konkrét példák a fizikai bántalmazás és az alkoholizmus eseteiben.[0:14:45]Trauma és stressz. A stresszrendszer érzékenyítése a traumák révén. Az epigenetikai öröklődés mechanizmusa: a gének feletti öröklődés.[0:17:23]Orvos-Tóth Noémi saját élménye a transzgenerációs átadásról: lánya születése és a lehetséges veszteségtől való félelem. Veszteségek a családtörténetben.[0:21:16]Az átadott családtörténetek, mint amelyek segíthetnek feldolgozni a traumákat, veszteségeket. Az élmények nyomán kialakuló világképek, hitrendszerek és ezek továbbörökítése.[0:24:36]A szomszéd, mint mumus és fegyelmezőeszköz Magyarországon. A „mit szólnak” kultúrája. A besúgórendszer, mint ennek egyik oka.[0:26:45]Amikor hiányzanak a családtörténetek. A generációkon átívelő hallgatás hatása. A történetmesélés fontossága.[0:29:09]A titok családban. Ennek romboló hatása.[0:33:21]Ha ennyi bajt hoz ránk a titok, miért érzünk késztetést a családi titkok kialakítására? Olthatatlan vágy a tökéletes, ideális világ iránt. A közösségi média, mint minden korábbinál hatékonyabb eszköz arra, hogy a tökéletes világ látszatát magunk körül megteremtsük. A közösségi platformok addiktív jellegének tudatos kialakítása megalkotói részéről. Ennek generációs hatásai.[0:41:02]A kötődés mintázatának kialakulása a fogantatásától számított első ezer napban. Ennek hiánya, és az ennek következtében felnőttkorban előkerülő problémák.[0:45:30]Mit tud tenni a szakember, a pszichológia azért, hogy a rossz transzgenerációs hatások láncolatát a felnőttkorban megszakítsa? Az elfogadás aktusa, a bizalom élményének személyiségformáló hatása.[0:47:43]Az Örökölt sors című könyv és sikere. A figyelem lehetséges okai. A rendszerváltás hamis várakozásai és az azóta felgyülemlett feszültség.[0:50:28]A magyar, mint tabuképző nemzet. Dolgok, amiről nem lehet beszélni Magyarországon.[0:52:12]Volt-e Noéminál nyilas nagyszülők unokája terápián? Vagy ávós nagyszülők unokája? Őseink vétkei, amelyeket magunk előtt is letagadunk.[0:56:21]Orvos-Tóth Noémi kamaszkori élménye egy németországi menekülttáborban a szülők disszidálása után.[0:59:40]A transzgenerációs pszichológia előfutárai, vagy atyjai: Szondi Lipót és Böszörményi Nagy Iván és a sorspszichológia. A XX. század feldolgozatlan egyéni és kollektív traumái traumái, amelyek szétverik mai kapcsolatainkat.[1:01:39]A szülők, nagyszülők „bosszúja”: én szenvedtem, szenvedj te is. „Engem is vert az apám, mégis ember lett belőlem.”[1:04:27]A tömegesen hiányzó érzelmi önszabályozó rendszer. A hiány gyerekkori okai.[1:08:38]Nők és férfiak Magyarországon. A magát makacsul tartó, generációról generációra átörökített patriarchális viszonyok. A hiányzó apa.[1:11:03]A férfilét nehézségei: a hierarchiaharc állandósulása és bizonytalanságai. Folytonos megmérettetés „kvázi-csoportokban”.[1:14:02]A párkapcsolatok „túlterheltsége”: miért egyetlen embertől várjuk azt, amit korábban egy egész falu kapcsolatrendszere biztosított? Esther Perel könyve.[1:16:29]A spirituális együttfejlődés, mint újabb igény a párkapcsolatokban, ennek csapdája.[1:18:28]A XX. század harmadik harmada, mint az én korszaka és a nárcisztikus karakterek túlburjánzásának korszaka, ennek öröksége. A másik szükségleteinek felismerésének szükségessége.[1:21:47]Orvos-Tóth Noémi karrierváltása 30 éves korában: a versenyszférából a pszichológiába.[1:24:06]Az Orvos-Tóth név eredete és „visszavétele”. A gyógyító ős története, és ennek generációkon átívelő öröksége, hatása.
15.10.20191 Stunde, 33 Protokoll, 7 Sekunden
Episode Artwork

#020 Tuza-Ritter Bernadett – Egy nő fogságban és a régi álom, amely valóra vált

Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében majdnem végig egyetlen arcot látunk: a főszereplőét. A nőét, aki fogságban van. Miközben a gonosznak csak a hangját halljuk, csak a kezét látjuk.A rendezőnek a szakemberek azt mondták: ezt így nem lehet, ez így nem fog működni, ebbe bele fog bukni.Nem így lett.Egy nő fogságban, ez a címe annak a filmnek, amelyet Magyarországon az idén mutattak be, és amely már több mint harminc díjat nyert.A film tehát kirobbanó siker.A rendező, az 1981-ben született Tuza-Ritter Bernadett, kamaszkora óta arról álmodott, hogy saját, egész estés filmet készít majd.Húsz évet várt erre, de nem tétlenül: az elmúlt másfél évtizedben sok-sok film stáblistáján tűnt fel a neve, és számos ismert alkotást már vágóként jegyez.Pár éve dokumentumfilm-rendező mesterképzésre jelentkezett. Maris történetét öt perces, felvételi filmnek szánta. Aztán másfél órás műsoridő, másfél évnyi forgatás és világsiker lett belőle.Tehát ebben az epizódban Tuza-Ritter Bernadettel beszélgetek az idei év talán legizgalmasabb, legerősebb magyar filmjéről, a modern kori rabszolgaságról, az egyszemélyes forgatás viszontagságairól, a szabadság kockázatáról, Kis Vukról, az életről, meg mindenről.Linkek a műsorban elhangzó témákhozWikipedia szócikk Tuza-Ritter Bernadettről, rajta részletes lista a filmekről, amelyekben dolgozott.Az epizódban említett pár film a sok közül, amely Tuza-Ritter Bernadetthez köthető (teljes listáért ld. a Wikipedia-szócikket!):Delta (szkriptes)Valami Amerika 2. (ügyelő)Terápia (adatmentő)Hacktion (szkriptes)Razbudi Menja – Wake Me Up (vágó)Ludmila utazása – Just the Way It Is (rendező), a rövid dokumentumfilm a Youtube-on itt elérhető:https://www.youtube.com/watch?v=Yb2EGm_ojawEgy nő fogságban – A filmmel kapcsolatos linkekFRISSÍTÉS: A film megnézhető a Filmio előfizetéses magyar filmoldalonA film Facebook-oldalaA filmet kísérő kampány Facebook-oldalaA film a port.hu-nA film az IMDB-n (a film 2017-ben készült, magyarországi premierje azonban csak idén áprilisban volt)A Hollywood Reporter podcastepizódban idézett kritikája, amely az év egyik legemlékezetesebb „gonosz” karakterének nevezte a film EtájátFilmevetítési időpontokBudapesten, 2019. szeptember 30-án a film vetítésével egybekötött beszélgetés lesz a Magvető Café-ban. Az esemény Facebook-elérhetősége:https://www.facebook.com/events/461634357755200Berettyóújfalun a Makk Kálmán moziban szeptember 20-tól 22-ig vetítik a filmet négy alkalommal.Budapesten várhatóan vetíteni fogja a filmet a Premier Kultcafé, de aktuális időpontokért érdemes figyelni a film port.hu-n elérhető oldalátEgyéb témákA fikciós dramaturgiával kapcsolatban az epizódban említettem Egri Lajos nevét, akinek A drámaírás művészete című könyve az amerikai forgatókönyvírás-tanítás egyik alapmunkája. Ami azonban a történetek felépítése kapcsán a nyelvemen volt, de nem ugrott be az író neve, az Joseph Campbell Az ezerarcú hős című könyve, amely talán sokkal inkább kapcsolódik a témához.A Sundance filmfesztiválról magyar nyelvű szócikket is lehet olvasni a Wikipedián.Bátor csajok a podcastonSzeretnél még olyan nőket hallgatni, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akik olyan helyre merészkedtek, ahová csak kevesen tennék be a lábukat? Olyan dolgokról, jelenségekről számoltak be, amelyekről többségünk elfordítja a szemét? Akkor ajánlom ezt a két korábbi podcastepizódot:#009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak#011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes MexikóbanMűsorjegyzetek[0:04:57]Miről szól az Egy nő fogságban? Hogyan kell érteni, hogy a főhős fogságban van? Hogy bukkant erre a történetre Tuza-Ritter Bernadett?[0:07:27]Mikor derült ki és hogyan, hogy Maris rabszolgasorban, „csicskaként” él? Vita arról, hogy ez tényleg modernkori rabszolgaságnak nevezhető-e.[0:09:24]Eta, a rabszolgatartó miért engedte meg a forgatást? Fizetség a fogvatartónak. A forgatás időtartama. Milyen emberek az „Etáék”?[0:12:51]A fogvatartókkal kötött megállapodás. Az arc nélküli Eta, aki „az év gonosza” lett. A Vuk, mint kielemzett és követett példa.[0:16:04]Tuza-Ritter Bernadett korábbi filmes tapasztalatai, munkái, vágó karrierje. A szkriptelő munkája, tapasztalatszerzés kitűnő rendezők mellett.[0:19:43]Orosz filmekben való részvétel, vágás Moszkvában.[0:21:11]Bernadett első saját kisfilmje, a transzszibériai expresszen forgatott Ludmilla utazása. Mennyiben volt előképe ez a dokumentumfilm az Egy nő fogságának?[0:22:18]Játékfilmes technikák Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében. A fikciós filmnyelv használatának fontossága, filmélmény a dokumentumfilmben.[0:27:17]A játékfilmes szerkesztés, a sűrítés problematikája, a felvett anyag mennyisége. A morális iránytű a filmkészítőben. A valóság újbóli „létrehozása” a vágószobában.[0:29:15]Rontások, hibák: miért fontos, hogy ezek is benne legyenek a végleges anyagban?[0:30:45]Az erőszak rögzítésének kérdése. Van-e határ, amin túl a dokumentumfilmes szemlélő szerepe megszűnik, és nem tolerálhatja a kamerája előtt folyó bántalmazást?[0:32:30]Az apró, ám fontos mondatok, amelyekkel a rendező a szabadság felé terelgette főszereplőjét. Belső erősödés a szabadságot választó döntéshez.[0:34:13]A filmkészítő felelőssége: a kisherceg és kisróka szindrómája.[0:36:40]Forgatás egyedül: ennek technikai nehézségei, lelki gyötrelmei, de egyben szabadsága is. A szakértők tanácsainak elvetése, az egyedüli munka szabadsága.[0:39:52]A másik egyedülség: a lelki teher megosztásának nehézségei. A pszichológiai ismeretek hiánya a dokumentumfilmes oktatásban, ennek szükségessége, haszna.[0:43:03]Milyen felelőssége van a készítőnek a dokumentumfilm „szereplői” iránt a film bemutatása után? Bernadett határai.[0:44:47]A remény vagy szándék, hogy egy megfelelő dokumentumfilmmel változást lehet elérni.[0:45:46]Tuza-Ritter Bernadett technikája arra, amikor lelkileg nagyon lent van: az operahallgatás. A film zárózenéjének megtalálása. Komolyzenei hagyományok”Bernadett családjában.[0:47:55]A hosszú útkeresés a filmes szakmához. Vidéki iskola, sikertelen felvételik. Bajai sváb gyökerek, a kéttannyelvű gimnázium, mint alma mater.[0:50:41]A rendezésig tartó hosszú út előnyei: a vágói munka, mint a filmszerkesztés magasiskolája. „Fejben vágni”.[0:52:09]Hogyan dolgozott Bernadett egyedüli stábként? Milyen technológiával? Az utómunka ebből adódó nehézségei.[0:55:04]A főszereplő filmből való „kibeszélése”. Koncepció vagy fejlemény?[0:57:52]Tuza-Ritter Bernadettnek a főszereplőhöz, Marishoz való viszonya. Annak bizonytalansága, hogy ezt az anyagot egyáltalán nyilvánosságra hozza-e. A film veszélyei, a nyilvánosság miatt vállalt konfliktusok.[1:00:41]A segélyszervezetek diszfunkcionalitása a filmben. Ennek lehetséges okai.[1:05:36]A film befejezésének nehézségei, a fesztiválok miatti szoros határidők, vágás még a külföldi premier után is. Meghívás a Sundance fesztiválra.[1:08:12]Sundance-es élmények, pofavizit és szakmaiság.[1:10:08]„Hogyan nem találkoztam Robert Redforddal?” Lazaság és merevség, és az amerikai közönség, ami mindenért kárpótol.[1:12:11]A film érthetősége külföldön. Tudatos döntések a vágószobában ennek elősegítésére. Az áldozathibáztatás országonként eltérő mértéke a közönség részéről.[1:16:14]A modernkori rabszolgaság globális problémája. Magyar és nemzetközi számok.[1:17:52]Felismerés és szabadulás, manipulációval, beetetés. A rosszba való beleszokási folyamat. Idézet Camus Lázadó emberéből.[1:22:09]Mit szólt a főhős a kész filmhez? Részvétele a világpremieren és más fesztiválokon. Az ismertség népszerűség okozta esetleges nehézségek Maris későbbi életében.[1:25:30]Akkor is befejezte-e volna a filmet a rendező, ha a szökés nem történik meg? A megoldás nélküli szenvedés bemutatásának etikátlansága. A megoldás nélküli történetek működőképtelensége dramaturgiai értelemben.[1:27:20]A hajlaktalanlét veszélye a szökés után: annak rizikója, hogy a fogságból kihozott emberek belebuknak a szabadságba. Az utógondozás szükségessége a rabszolgasorból kiemeltek esetében.[1:31:30]A film nemzetközi sikere, díjai. Finanszírozásának nehézségei, a magyar finanszírozás elégtelensége. A dokumentumfilm-pályázatok furcsasága.[1:34:33]Megnyitott-e ajtókat Bernadett számára a film sikere? Kudarcos MTVA-pályázat.[1:36:30]Tuza-Ritter Bernadett következő filmjének terve.[1:37:37]Vetítési időpontok és helyszínek, várható online változat.[1:39:31]Változott-e Bernadett a forgatás alatt? Mit adott neki a film és annak sikere? A dokumentumfilm, mint fegyver és a változtatás eszköze. A filmet kísérő nemzetközi kampány.
18.9.20191 Stunde, 47 Protokoll, 34 Sekunden
Episode Artwork

#019 Gazda Albert – Katonakönyv az elakadt időről és a hazugság birodalmáról

Gazda Albert huszonhárom hónapig volt katona. Magyarként. A szovjet hadseregben.Ebben az epizódban vele beszélgetek egy új könyvről, amelyben erről a katonaidőről ír. Ám ezen kívül még nagyon sok téma szóba kerül: a szorongatott helyzetben lévő kárpátaljai magyarok, ukrán oligarchák, nyugatos oroszok, Nagy Péter, Napóleon, egy rejtélyes, 200-as kódjelű katonai szállítmány, jégkorong és kézműves sörök, valamint a dráma, hogy eltűnt a konzervatív sajtó Magyarországon.Az 1966-ban Kárpátalján született Gazda Albert 1991-ben kezdett dolgozni a Kurír című napilapnál, később a Magyar Hírlapnál parlamenti tudósító, a Világgazdaságnál rovatszerkesztő lett. 2006-tól már az Indexnél találjuk, ahol vezette a gazdasági, a sport, majd a kulturális rovatot is, és ahol később lapszerkesztőként dolgozott.2011-től Gazda Albert az Origo hírportál főszerkesztője lett, majd az első befolyásolási kísérletek miatt távozott posztjáról.2014-től a magyar médiában akkor sajátos színfoltot jelentő Cink hírportál szerkesztője lett. A Cink megszűnése után — az úgynevezett G-napot követő időszakban — a Fidesztől független Magyar Nemzet főmunkatársaként, rovatvezetőjeként, majd főszerkesztő-helyetteseként dolgozott, egészen a lap 2018-as bezárásáig.Mindemellett Gazda Albert meghatározó szerző volt a magyar borreneszánszban fontos szerepet játszó Művelt Alkoholista blogban, a hazai jégkorongsport legfontosabb orgánumát, a ma már hírportálként működő Jégkorongblogot pedig a mai napig szerkeszti.És, bár a műsorban nem esik szó róla, de legalább itt érdemes megemlíteni: Gazda Albertnek több éven át futott a Lövenberg Balázzsal közösen készített, Három kérdés című podcastja. A podcast 152 epizódot élt meg, sajnos idén januárban megszűnt. (Az eddigi epizódok azonban továbbra is elérhetőek!)Linkek a műsorban elhangzó témákhozGazda Albert Wikipedia-oldala.Gazda Albert műsorban is említett cikkei, könyvei:CikkekA félreértett Béla (cikk Hamvas Béla A bor filozófiája című művének félreértéséről)Gazda Albert cikkei a Magyar HangbanKönyvekKatonakönyv (2019)Az élet értelme – Magyar jégkorongkönyv (2016)Kárpátalja – Magyar lakok (2012)Boremberek (2002)Az epizódban említett egyéb könyvek, filmek, művészekSzvjatlana Alekszievics: Fiúk cinkkoporsóbanHamvas Béla: A bor filozófiájaAlekszej Balabanov: 200-as rakomány (a filmet a magyar mozikban Bádogkoporsó címmel vetítették)ifj. Vidnyánszki Attila és a Sztalker CsoportAz epizódban említett egyéb cikkekA Wall Street Journal cikke az amerikai hősi halottak hazaszállításáról (a Google felől olykor átenged a fizetőfalon, de sajnos a WSJ cikkei alapvetően csak előfizetéssel hozzáférhetőek)Plankó Gergely cikke a nyelvpolitikáról a 444-enG. Fodor Gábor interjúja Gazda AlberttelFelföldi Zoltán cikke a Válasz Online-on (A műsorban vidéki, jobboldali szavazóként emlegeti Albert)Bódis András cikke a NER gazdasági térfoglalásáról a Válasz Online-onGazda Albert katonáskodásának helyszíneiGrodno (Hrodna)Lepel (Lepiel)Boriszov (Bariszav)Az epizódban említett ukrán oligarchákPetro PorosenkóIhor KolomojszkijRinat AhmetovViktor MedvecsukAz epizódban említett (történelmi) eseményekA 2014-es tüntetések és következményei (Gazda Albert cikke a Cinken)A 2004-es ukrajnai „narancsos forradalom”Kárpátalja története a WikipédiánKárpátalja 1939-es visszafoglalásának története a Múlt-kor cikkébenAz epizódban említett kárpátaljai kézműves sör:CipaTovábbi „újságírós” podcastepizódok#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba#016 Bódis András – A NER-lovagok lelkivilága és a Válasz Online története#001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisaMűsorjegyzetek[0:06:05]A Katonakönyv, amelyben öt katonatörténet van, és amely könyvben Gazda Albert története az első. 23 hónap a szovjet hadseregben. Bevonulás az ungvári egyetemről.[0:09:50]Katonáskodás Fehéroroszországban. Grodno, Lepel, Boriszov. A nyolcvanas évek szovjet hadseregének rendetlensége, a minimális kiképzés, a seprű és lapát mint harci eszköz.[0:13:12]A szovjet kaszárnya elzártsága, a helyiekkel való kommunikáció hiánya.[0:14:25]Mi a különbség az orosz és a fehérorosz nyelv között? Beszélik-e az utóbbit Fehéroroszországban?[0:16:30]Kikből állt össze, milyen nemzetiségekből a szovjet „birodalmi” hadsereg? Az „oroszok” és a „nemoroszok”, vagyis a fehérek és a nemfehérek közötti választóvonal. Az orosz nyelvtudás megléte vagy hiánya – például a kárpátaljai magyaroknál.[0:19:34]Kárpátalja és az ukrán nyelv. Miért oroszul tanultak a 70-es, 80-as években a kárpátaljai magyarok is? „Ukrán, az nem volt.” Az oroszul beszélő ás ukránul tanuló Ukrajna. Az ukrán nyelv elsődleges hatóköre: Nyugat-Ukrajna.[0:23:27]A 2014-es politikai fordulat, amely az addigi nyelvhasználati viszonyokat is megváltoztatta Ukrajnában. Az egymással versengő nacionalista politikák országa, erőszakos ukránosítás. A veszélybe került és a két három generáción belül eltűnő kárpátaljai magyarság.[0:27:38]Miért volt Gazda Albert kicsit optimistább Ukrajnával kapcsolatban 2012-ben, amikor könyve jelent meg Kárpátaljáról? Az ukrajnai rendszerváltások története. Az oligarchiák bebetonozódása a politikai hatalomba. A Status quo felborulása 2014-ben.[0:33:14]Fegyveres konfliktus Ukrajnában. A szakadár területek, a Krím. Az ukrán nacionalista politika, mint ennek következménye: a kárpátaljai magyarság, mint ellenség.[0:39:25]Gazda Albert fóbiája az úttörőtáboroktól. A nagyapák elhurcolása lágerbe 1944 őszén. A munkaképes magyar férfiak deportálása Kárpátalja elfoglalása után.[0:45:21]Az afganisztáni háború a 80-as években. Kárpátaljai sorozottak Afganisztánban.[0:47:43]A háború jelképévé vált cinkkoporsó. Szvjatlana AlekszievicsFiúk Cinkkoporsóban című könyve, amely Albert szerint „politikai pamflet”. Az elesett katonák hazahozatalának kiszervezése magáncégeknek az USA-ban. A „200-as szállítmány” az orosz katonai szlengben. Alekszej Balabanov azonos című filmje.[0:50:53]A Katonakönyv nevei. Gazda Albert névmemóriája.[0:51:33]A szovjet katonaidő nem szörnyű volt, hanem hosszú. Nem dráma, hanem „próza”. A megálló idő és a külvilág eközben továbblépő ideje.[0:54:32]A birodalom változása két év alatt. Gorbacsov és az alkoholtilalom: az alkoholista ország. „A hazugság birodalma”.[0:58:24]A técsői kenyereskocsi, az akkori szovjet világ abszurditása.[0:59:51]Gazda Albert áttelepülése Magyarországra. A sajtókarrier kezdete a Kurírnál. A reggeli és az Esti Kurír. Az „esti” napilap, ami már nem létező médiatípus. Gazda Albert sajtókarrierjének állomásai.[1:05:20]„Most már azt gondolom magamról, hogy nem vagyok újságíró.” A megszűnt konzervatív újságírás és az aktivista baloldali-liberális sajtó. Gazda Albert, akit senki sem hívott sehova a Magyar Nemzet megszűnése után, de akit nem is érdekel a szekértűbor-logika alapján működő sajtó. Annak szükségessége, hogy a média, az újságíró kilépjen ezeknek a játékszabályoknak a hatálya alól: ennek a hozzáállásnak nincs terepe ma Magyarországon.[1:09:19]A Válasz Online konzervatív kísérlete. Az Albertet idegesítő, általa egyoldalúnak és felszínesnek tartott Oroszország-megközelítés. A nyugathoz tartozni akaró Oroszország és ennek az igyekezetnek a „kopása”.[1:14:10]Az Amerika-kép változása Oroszországban. Amerika csökkenő befolyása, az amerikai „soft power” gyengülése.[1:17:57]Az orosz elit történelmi nyugatra tartása, a XIX. századi, francia nyelvű tiszti kar, Nagy Péter és Szentpétervár.[1:20:23]Az ukrajnai konfliktus, mint választóvonal a nyugattal való kapcsolatban.[1:23:46]Újságírás dolgokról, amelyek jobbá tehetik Magyarországot. Borszakírás, Művelt Alkoholista, a magyar borkultúra megteremtésének „hőskora”.[1:26:48]A borról való írás nyelvi nehézségei. A hamis és magasztos megközelítés. „A félreértett Béla” – Gazda Albert írása Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvéről.[1:31:26]Hova jutott el ez a borreneszánsz? Miért nem lett világhírű a magyar bor?[1:34:05]Gazda Albert és a kézműves sör. Honnan indult ez a forradalom? Miért pont most lett ez divat?[1:39:11]Albert leköltözése a Facebookról, ennek okai. A kínos dolgokat megosztó ismerősök.[1:43:12]Miért gondolja úgy Albert, hogy az élet kiábrándulások sorozata?[1:44:36]Gazda Albert és a jégkorong. Miért érdekes e jégkorong Magyarországon? Mi a sztorija? (Albert könyve erről: Az élet értelme – Magyar jégkorongkönyv).[1:53:39]Gazda Albert, mint a Jégkorongblog szerkesztője és a Magyar Jégkorong Szövetség médiatanácsadója.[1:54:13]Mitől lehet jobb Magyarország?[1:56:24]Gazda Albert a fiatalokra figyel. Példa: ifj. Vidnyánszky Attila.[1:57:47]Találkozás egy fiatalemberrel. Mit szólna a fiatal Gazda Albert a mai Gazda Alberthez?[2:00:27]Mióta nem „radikálliberális” Gazda Albert? A jelenlegi sajtóviszonyok és a magyar politikai sajtó kritikája.[2:06:12]„Miközben a baloldali-liberális sajtó kínlódik, a jobboldali sajtó nem létezik.” Az állami sajtóholding lehetetlensége és példátlansága.[2:07:55]Könnyen ír Gazda Albert? Hogyan ír?
27.8.20192 Std., 13 Protokoll, 1 Sekunde
Episode Artwork

#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba

Dezső András újságíró Maffiózók mackónadrágban című könyvében a magyar szervezett bűnözés történetét dolgozta fel. Amely történet néha tényleg olyan, mint egy realista nagyregény: a legvéresebb ügyek mögött nem összeesküvés, hanem egyéni ambíció, csillapíthatatlan becsvágy áll.Ha egy nemzetnek van lelkivilága, és miért ne lehetne — vagyis ha nekünk magyaroknak van kollektív tudattalanunk, akkor ez a könyv olyan, mintha a rosszabbik énünkbe engedne bepillantást. Talán ezért van az, hogy elolvasása után az volt az érzésem, mintha kicsit jobban érteném Magyarországot. Szó szerint alvilági utazás ez, mert hogy Dezső András könyvének sokatmondó alcíme ez: A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig.Ebben az epizódban tehát Dezső Andrással beszélgetek a mackónadrágos maffiózók történetéről, a kilencvenes évek eldorádójáról, írásról és újságírásról. De nem csak az új könyv apropóján. Mert hogy szó lesz még egy sokat idézett japán újságcikkről is, amely Dezső András egy másik ismert munkájához kapcsolódik, a kémkedéssel vádolt, jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyéről írt sorozatában kapott kiemelt szerepet.És hogy kicsoda Dezső András?Az 1976-ban született Dezső András a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett, később Svájcban, Lausanne-ban tanult politológiát. A kétezres évek elején jött haza, 2003-tól tíz éven át a HVG-nél dolgozott újságíróként, majd 2013-tól a mai napig az Indexnél. Nem ez az első könyve, de korábban társszerzőkkel dolgozott: a Legendavadászat című könyvben városi legendáknak járt utána, azt a könyvet Marinov Ivánnal és Pál Attilával írta közösen.Ha további maffiás témájú epizód érdekelne……akkor ajánlom ezt az adást:#009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnakLinkek a műsorban elhangzó témákhozDezső András könyvei:Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig(2019)(Az epizódban is említett könyvkritika, amelyet Rádi Antónia ismert tényfeltáró újságíró írt az Atlatszo.hu-n, itt olvasható.)Legendavadászat – Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában (2006)A párduc bosszúja – Verekedősregény (2003)Dezső András korábbi cikkei a műsorban elhangzó alvilági ügyekről:Cikksorozat a hvg.hu-n a Los Angeles-i magyar maffia történetérőlCikk a hvg.hu-n a magyar szervezett bűnözés kialakulásáról, benne a Presztízs-ügyrőlCikk Lakatos Andrásról, alias Kisbandiról, az alvilág pénztárosárólA Fenyő-gyilkosság ügyében az összes szereplőt (Portik Tamástól Gyárfás Tamásig) felvonultató háttércikk az IndexenAz Index Fenyő-gyilkosság dossziéja (sok Dezső-cikkel)Cikk Vizoviczki László, a diszkópápa történetérőlCikk az Arnykéz utcai robbantásrólAz MTI összefoglalója a kecskeméti maffiaperben hozott ítéletrőlDezső András cikksorozata a Kovács Béla-ügyről:Az eredeti cikksorozat 2014-ben megjelent kezdődarabja: A nagy Oroszország kovácsolta frigyA legfrissebb cikk (a podcast megjelenésekor) a szövevényes ügyben idén áprilisbólAz epizódban említett filmek:Közönséges bűnözők (1995)Bérgyilkos a szomszédom (2000)Mami blú (1986)Hamis a baba (1991)Az epizódban a magyar szervezett bűnözés története kapcsán elhangzó nevek (ábécé sorrendben):Barta Tamás: Az LGT egykori gitárosa, aki az LGT együttes amerikai turnéja után nem tért haza Magyarországra, majd a Los Angeles-i magyar maffia papírkereskedésében dolgozott. 1982-ben máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták.Bodnár György: A Szaknévsor alapítója, Kaliforniában rovott múltú üzletember, aki a rendszerváltást követően Los Angeles-ből tért haza.Fenyő János: 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozó.Gyárfás Tamás: A sportvezetőt (portréja az Atlatszo.hu-n itt elérhető), médiavállalkozót a Fenyő-ügyben a rendőrség emberölésre való felbujtással gyanúsította meg. (A podcast megjelenésekor az ügy még nem jutott el a vádemelésig.)Jakubinyi Róbert: Mostanában az Egymásért, Egy-másért Alapítvány ügyében zajló, elhúzódó büntetőper miatt kerül a híradásokba, de Dezső András szerint neve felbukkan már a nyolcvanas évek nagy rendőrségi nyomozása, az ún. Presztízs-ügy során is.Lakatos András, vagyis „Kisbandi”: az alvilág pénztárosaként emlegetik.Duff McKagan: A Guns N’ Roses tagja. Életrajzi könyvében (amely magyarul is megjelent) beszámol róla, hogy fiatalként a Los Angeles-i magyar maffia papírvállalkozásában dolgozott, és attól tartott, nem tud majd szabadulni tőlük.Markó Béla: A magyarországi alvilág egyik hírhedt figurája a ’70-es évek végétől. Később Amerikába disszidál. 1990-ben egy étteremben rálő egy Los Angeles-i nyomozóra, aki viszonozza a tüzet. A tűzpárbajban mindketten életüket vesztették.Simon Csaba („Szájmon”) és Szendrő István („Szendrő Öcsi”): A Los Angeles-i magyar maffia kulcsfigurái. Szendrő Öcsit később a szintén a szervezetnek dolgozó Markó Béla ölte meg.Pintér Sándor: Belügyminiszter. Nyomozótisztként már a Presztízs-ügyben is fontos szerepet játszott.Portik Tamás: A 90-es évek olajos ügyeinek egyik főalakja, később Prisztás József megölésének ügyében, valamint az Aranykéz utcai robbantás ügyében is súlyos börtönbüntetésre ítélték. A hírek szerint – perújítással – elővehetik Fenyő János meggyilkolásának ügyében is.Prisztás Jószef*:* A budapesti éjszakai élet egyik legtehetősebb figuráját 1996-ban lőtték le. A jelenlegi jogerős ítélet szerint Portik Tamás bízta meg testőrét, Hatvani Istvánt, hogy végezzen a milliárdos üzletemberrel. Josef Rohác azonban a perújítás keretében megtartott tárgyaláson azt vallotta, hogy ő követte el ezt a gyilkosságot is.Radnai László: A 90-es évek alvilágának ismerte alakja volt, 2006-ban 12 év fegyházra ítélték a kecskeméti maffiaperben.Jozef Rohác*: S*zlovák bérgyilkos és terrorista. Jogerősen életfogytiglani börtönre ítélték a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Távollétében Szlovákiában is életfogytiglanra ítélték, mint a Sykora-klán bérgyilkosát. Legújabban azzal került a hírekbe, hogy azt állítja, ő ölte meg Prisztás Józsefet is.Tasnádi Péter: Az Index összegzése szerint „Tasnádit 1992-ben felfüggesztett börtönre ítélték zsarolás, lőfegyverrel való visszaélés miatt, majd 1999-ben az első magyar maffiaper főszereplője lett. Négy és fél év börtönt kapott. 2006-ban azzal vádolták, megbízást adott volt felesége megölésére, sósavval öntette le anyósa arcát. Ebben az ügyben 2012-ben ítélték jogerősen hét évre.” 2016-ban szabadult, jelenleg saját weboldalt is üzemeltet, amelyen magáról írott bejegyzését az ismert Antoine de Saint-Exupéry-idézettel vezeti fel, miszerint „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Saját Youtube-csatornáján is beszélt arról, hogy állítólag Gyárfás Tamás mivel bízta meg.Tonhauser László: Nyugalmazott rendőr ezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának volt vezetője. Egy régi interjú olvasható vele a Hetek honlapján, könyve, a Nem kérek bocsánatot, még fellelhető antikváriumokban.Vizoviczki László: A magyar „diszkópápa”, a 90-es és 2000-es évek Budapestjének meghatározó figurája volt az éjszakai életben.Zubovics Gyula („Zubó”): A Presztízs-ügy nyomozói elől a 80-as években szökött Amerikába, 1990-ben tért haza. 1997-ben felrobbantották autójában, sérüléseibe később belehalt.Zacsek Gyula: Az MDF egykori pesterzsébeti képviselője, aki Vizoviczki miatt került kínos helyzetbe, mivel a „vállalkozó” a szabályozás hiányát kihasználva kuplerájt nyitott a XX. kerületi Világosság mozi helyén, amiből óriási botrány lett.Nevek a Kovács Béla-cikkről elmondottaknál:Konstantyin Preobrazsenszkij a KGB alezredese volt, egykor japán vonalon, a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítójaként, fedett ügynökként dolgozott a szovjet hírszerzésnek Tokióban. 1985-ben a japán rendőrség letartóztatta, majd visszatoloncolták a Szovjetunióba. 2003-ban az USA-ba menekült, ahol 2006-ban politikai menedékjogot kapott.Sztanyiszlav Levcsenkó: A KGB századosa, aki 1979-ben állt át az amerikaiakhoz, és fontos információkat szolgáltatott a Japánban működő szovjet hírszerzési hálózatról.Műsorjegyzetek[0:05:04]Meglepte-e Dezső Andrást a Maffiózók mackónadrágban című könyvének sikere? Mennyi munka van a könyvben, hány évig készült?[0:06:39]Mi gátolta, hogy a könyv elkészüljön korábban? Hivatali falak, kelletlen rendőrség, fenyegetések, az akkor még aktív „szereplők”, hallgatag források.[0:09:52]Közben „változtak a dolgok”: dossziék, perek, új információk. Áttörés: Az Állambiztonsági Hivatal Történeti levéltára, mint leghasznosabb forrás: eddig még bűnügyi újságíróknak sem jutott eszébe, hogy itt kutassák a szervezett magyar alvilág történetét.[0:12:17]Milyen anyagokat talált Dezső András a levéltárban? Részletes tanulmány a magyarországi betöréssorozatok ügyében indított Presztízs-ügyről, tanulságairól.[0:14:04]A magyar állambiztonság és a szervezett bűnözés kapcsolata. A kétségbeesett magyar rendőrség, a látszattal szemben gyenge magyar (rendőr)állam. A bűnözők előnye amiatt, hogy ismerik a konspiratív technikákat.[0:17:58]Az újgazdag réteg kialakulása Magyarországon a 60-as, 70-es években. A gebines rendszer kialakulása. A párnacihában felhalmozott, feketén keresett pénz.[0:21:41]A gebinesek, mint a betörőbandák megrendelői. „A négy páncélos” karrierjének kezdete. Megrendelőkből károsultak.[0:23:49]A rendszerváltás utáni szervezett alvilág és a velük küzdő rendőrség történetének kezdete a 70-es években. A ma is ismert bűnözők és rendőri vezetők „őstörténete”.[0:24:35]A Los Angeles-i magyar maffia szerepe és szoros kapcsolata a magyarországi alvilággal.[0:27:49]A kinti magyar maffia „papírüzlete”, autóbiztosítási csalásai.[0:28:55]Markó, a hetvenes-nyolcvanas évek „ígéretes” karrier előtt álló, veszélyes bűnözője, aki szintén Amerikába távozott. Ellentmondásos alakja, története.[0:31:59]Gát György televíziós producerrel való ismeretsége. „Bikosz”, a görög kapcsolat és Temesi Ferenc író epizódszerepe az ügyben. Markó halála egy amerikai rendőrrel vívott tűzpárbajban.[0:36:14]Markó extrém helyzete, hontalansága az USA-ban.[0:37:26]Markó korábbi gyilkossága: Szendrő Öcsi lelövése.[0:38:41]Barta Tamás, az LGT gitárosának története, aki szintén a magyar maffia papírüzletében dolgozott. Tisztázatlan halála.[0:41:54]Duff McKagan, a Gun’s Roses gitárosának története a magyarok papírkereskedésében.[0:42:58]A kaliforniai magyar maffia az amerikai popkultúrában: Közönséges bűnözők, Bérgyilkos a szomszédom című filmek.[0:43:50]A Los Angeles-i szál nyoma a magyar popkultúrában: Mami Blú című film.[0:46:01]Presztízs-ügy, a rendőrségi szupercsapat, a nyomozás tanulságai, nyomozati technikái, a kihallgatások pszichológiai trükkjei. Pintér Sándor és Tonhauser László karrierjének kezdete.[0:49:04]Jakubinyi Róbert felbukkanása a gyanúsítottak között.[0:52:36]Beismerte-e a rendszer, hogy létezik szervezett bűnözés a kádári Magyarországon? Hogyan jelentek meg ezek az ügyek a korabeli sajtóban? A közvélekedés a gebinesekről, a közhangulat velük kapcsolatban.[0:57:36]A betörők, mint az állambiztonság végrehajtói.[0:59:20]Szervezett magyar alvilág a rendszerváltás idején és után. Valutázás, olajozás, biztosítási csalás, ÁFA-csalás. Összeesküvés helyett: halászat a zavarosban.[1:02:55]A Money Express kaparós sorsjegy, mint „közszükségleti cikk”. A Los Angeles-ből hazatérő „Zubó” története.[1:05:35]Vizoviczki és a pesterzsébeti Világos mozi kuplerájjá alakítása. A rendszerváltás káosza, a szabályozás hiánya.[1:08:02]Volt állambiztonságisok kapcsolata a bűnözői körökkel. A Fantom Kft. története. Asszony Feri, az itt a piros, hol a piros banda vezetője, mint a rendőrségre bekötött ember.[1:10:46]Az Energol cég és a katonai titkosszolgálat kapcsolata.[1:11:59]Portik Tamás szerepe a cégben. Portik Tamás története. Gyárfás Tamással való megism,erkedése.„Az elszabadult hajóágyú”. A Fenyő-gyilkosság.[1:15:37]Fenyő János és Bodnár György hazatérése Los Angelesben. Miért nem hangsúlyos szereplők a könyvben?[1:18:36]Az állambiztonság és a rendszerváltás utáni gazdasági szereplők kapcsolata: miért más ez, mint az alvilág?[1:20:11]A Művészinas étterem és legendája.Politika és szervezett bűnözés: mennyire volt erős a kettő kapcsolata Magyarországon?[1:22:19]Az Energol és az oroszoknak tett szívesség: az olajembargó kijátszásának teóriája.[1:23:37]Princz Gábor nevének felbukkanása a Fenyő-ügyben. A szlovák titkosszolgálat lehetséges szerepe, Jozef Rohács, a bérgyilkos.[1:25:32]Tasnádi Péter, a „médiagengeszter”. Tasnádi vallomása a Fenyő-ügyben.[1:28:44]A könyv főbb írott forrásai, interjúalanyai. A források reakciója a megkerésésekre, együttműködésük.[1:32:49]Kis szakmázás: hogyan ír ilyen hosszú szöveget, milyen szövegszerkesztőt használ Dezső András?[1:34:44]A nevek kezelése. A névmutató, az infografika hiánya. A forrásolás, a lábjegyzetelésének hiánya, ennek okai.[1:38:15]Sikerült-e létrehozni a klasszikus értelemben vett magyar maffiát?[1:40:57]Az alvilág, mint párhuzamos történet: nem csak nekik, a magyar kisembernek és a vállalkozóknak sem sikerült a rendszerváltás után az „amerikai álom” A „mackónadrágos” magyar történet.[1:43:00]A mackónadrágos, gyenge magyar állam, amely csak erősnek tűnik.[1:44:49]Mennyiben más egy értelmesebb bűnöző agya, észjárása, gondolkodása egy „normális” emberétől? Miért nem tudnak kiszállni ezek az emberek akkor sem, amikor már megszedték magukat? Az „okosság”.[1:49:25]Dezső András pályafutása. A Párduc bosszúja: egy verekedős regény. Tanulmányok Svájcban.[1:51:41]A Pápai Református Kollégium gimnáziuma. „Kényszerkocsmárosság” Móron.[1:54:50]A Kovács Béla-ügy. A cikk elkészítésének körülményei, folyamata, módszerei.[1:57:27]Készen kapta-e Dezső András a tikosszolgálatoktól az anyagot?[1:59:24]Hogy bukkant az újságíró az archív japán cikkre? Kik segítették?[2:02:05]Sztanyiszlav Levcsenkó és Konsztantyin Prebrazsenszkij, az orosz titkosszolgálatoktól átállt, jelenleg az USA-ban élő egykori hírszerzők könyveinek „szerepe” a kutatómunkában. A „kamuinterjú”, mint bevett hírszerzői fedőtechnika. A japán sajtóarchívumokban ezügyben végzett kutakodás eredményessége. „Egyszer csak meglett a nő.”[2:06:59]A Levcsenkó-könyv, mint félrevezető taktika. CIA-s vádak az orosz titkosszolgálatokkal jó kapcsolatokat ápoló Regnum hírportálon.[2:09:16]Miért érdekli ennyire Dezső Andrást az alvilág és a titkosszolgálatok? Igaz-e, hogy a katonai tiktosszolgálatnak dolgozott édesapja?[2:13:39]Kapott-e fenyegetéseket Dezső András? Veszélyben van-e egy újságíró Magyarországon, ha olyasmivel foglalkozik, mint ő?[2:15:49]Lesz-e folytatás? Következő könyv?[2:17:06]Írás és család: a monomániás újságíró.
24.7.20192 Std., 22 Protokoll, 47 Sekunden
Episode Artwork

#017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt

A Fortepan név ma már fogalom Magyarországon. Egykor a váci Forte film- és fotópapírgyár népszerű filmnegatívját jelölte az elnevezés, ma legtöbbünknek más ugrik be, ha azt mondjuk, Fortepan: egy online és ingyenesen elérhető fotóarchívum.Amely kikukázott, kilomizott, felhasználók által beküldött, vagy éppen elfelejtett hagyatékokból, archívumokból kiválogatott fotókkal úgy mutatja meg a magyar XX. századot , ahogy azelőtt senki. A Fortepan fotóarchívumot 2010-ben hozta létre másodmagával az 1970-ben született Tamási Miklós, mindössze ötezer fotóval. Ma, kilenc évvel később a Fortepanon majdnem 120.000 fotó van, a gyűjtemény pedig évente bővül 15-20.0000 képpel.De a Fortepan ma már sokkal több, mint egyszerű fotóarchívum. Magyarország világ vizuális emlékezete.A gyűjtemény olyannyira sikeres lett az elmúlt években, hogy az idén képeiből a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás, amely augusztus 25-ig látható Budapesten.A sikertörténet ellenére a Fortepanban javarészt ma is önkéntesek dolgoznak, ingyen. Kivétel ez alól csak Tamási Miklós, aki a Fortepan egyetlen fizetett alkalmazottja. És aki ma is — ahogy az elmúlt kilenc évben is rendületlenül — saját maga válogatja ki, mi kerüljön fel a szájtra.Ebben az adásban vele beszélgetek képekről, történelemről, a magyar tündérkert elgazosodásáról, vidámról és tragikusról, iszonyatról és groteszkről — az életről, meg mindenről.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozAki még sosem barangolt volna arrafelé a neten, itt található a Fortepan fotóarchívum.Az augusztus 25-ig még megtekinthető, Minden múlt a múltam című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.A Fortepan képinformációin dolgozó, Fortepan megfejtések Index-fórum.Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU keretei között működő OSA-archívum.A váci Forte gyár történetéről szól ez a Wikipedia szócikk. Hogy miképpen festett pár éve a bezárt gyár, az látható a 444-en közölt fotó-összeállításon.A Fortepan tevékenységét (is) támogató mecenatúrát szervező cég, a Summa Artium.Szerzők, fotóhagyatékok a Fortepanon, amelyek szóba kerültek az epizódbanHunyadi József, aki magyar írókat, művészeket fotózott – neki köszönhetjük egyebek mellett a Kádár-korban megjelent versantológiák olykor ijesztő portréit (Index-cikk a fotósról képekkel)Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotósa (Index-cikk a fotósról képekkel)Berkó Pál, a fotóbolt-raktárosból lett fotós (Index-cikk a fotósról képekkel)Kotnyek Antal, a Film, Színház, Muzsika fotósa (Index-cikk a fotósról képekkel)Vajszada Károly, a felvidéki rajztanár (A 444 cikke képekkel)Urbán Tamás, a Kádár-kor perifériájáról tudósító fotóriporter (Index-cikk képekkel)Philipp Tibor – ő Krassó György sógora, mindkettejükről szó esik a műsorban. Róla és Krassóról készült képeiről szól a 444 cikke.[A BRFK helyszínelési képei](http://fortepan.hu/?donor=Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei)Megemlített könyvek, filmek, kiállításokPapp Gábor Zsigmond és Tamási Miklós dokumentumfilmje: Az ügynök életeForgács Péter Privát Magyarország című dokumentumfilm-sorozataSusan Sontag: A fényképezésrőlCikk a Magyar Nemzetben az Inconnu csoport betiltott, 1986-os, Harcoló város című kiállításárólBerecz János hírhedt sorozata 1986-ból, A velünk élő történelem. Olvasható róla pár mondat a Beszélő cikkébenVivian Maier amereikai fotográfusról egykor én is írtam egy másik blogomonA műsorban is említett, nagyobb magyar fotóarchívumokA Magyar Nemzeti Múzeum Történeti fényképtáraA kecskeméti Magyar Fotográfiai MúzeumAz MTI fotóarchívumaEgyéb linkekKőszeg Ferencet követik a magyar állambiztonság emberei (Demszky Gábor fotói Rajk László oldalán)1954-ben, a vesztes berni döntő után zavargások törtek ki Budapesten. Ezt nevezik „focialista forradalomnak” (is)A Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti KönyvtárEzeket a „fotós” epizódokat ajánlom mégAmennyiben érdekel a fotók világa, két korábbi „fotós” podcastepizódot ajánlok még figyelmedbe:#011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban#005 Dóka Béla – Kuba „speciális” időszaka, a süketnéma utcalány és egy stúdió a pálmafák közöttMűsorjegyzetek[0:05:25]A Fortepan „eredetmítosza”: hogyan született meg a későbbi képarchívum a lomtalanításokon gyűjtött fotókból.[0:07:25]A Fortepan őse: a járműves fotók. A Két ütem című kiállítás a Bukarest téri, elhagyott buszállomáson.[0:09:16]Az „Opel Rekord a házunk előtt” feliratú fotós tasak.[0:10:29]Az eltűnt és távolivá vált polgári, elfelejtett Magyarország képi világa, mint a tárgyi igényesség kora. Nem a múlt, hanem a vágyott jövő: Magyarország, ami „tök jó hely volt”.[0:15:15]Susan Sontag az amatőr fotóról: a szép előtérbe helyezése.[0:16:31]A polgári Magyarország mellett másik motiváció a képek gyűjtésekor: 1956, ami láthatatlan esemény lett a Kádár-korszakban. Krassó György 1986-os, Harcoló város című, betiltott kiállítása 56-ról. Berecz János hírhedt, 1986-os tévésorozata „az ellenforradalomról”.[0:21:44]Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU-n működő OSA Archívum. A Fortepan 2009-es indulása. Mi az, hogy Fortepan? Hogyan lehetne meghatározni? Kié a kép?( A kép azé, aki nézi.) A szabad felhasználás kérdésköre.[0:26:07]Miért Fortepan lett az archívum neve? A névválasztás története. A váci Forte gyár, az analóg filmgyártás leépülése és megszűnése Magyarországon és a világon.[0:29:07]Kik válogatják a fotókat a Fortepanon? Mennyi kép kerül fel évente és hány képet kell ehhez átnézni? Mekkora időtávot ölel fel a Fortepanon lévő képgyűjtemény?[0:32:57]Miről nincs kép a Fortepanon? Bartók Béla, akiről alig készült fotó.[0:34:06]Hunyadi József fotóhagyatéka híres magyar írok portréival.[0:36:58]Írók, akikről kevés kép van, vagy nincs is kép a Fortepanon: Hajnóczy Péter és Hamvas Béla.[0:37:32]Történelmi események, amelyekről nincs kép. A kommunizmus kép nélkülisége, az eltűnt operatív (állambiztonsági) fotók. Tamási Miklós és Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című dokumentumfilmje. A kommunista tetthelyekről hiányzó fotók: nincs fotó az Andrássy út 60-ról, Recskről.[0:41:40]A hiányzó képek a magyar zsidóság deportálásáról, gettósításról.A többségi társadalom, amely nem kívánt jelet hagyni az erről szóló fotókkal.[0:46:08]Nincs fotó a berni vesztes döntő után hazaérkező magyar fociválogatottról.[0:47:51]120.000 fotóval a Fortepan jelenleg Magyarország legnagyobb, szabadon hozzáférhető online fotóarchívuma, de mindenképpen a legnépszerűbb. De vannak sokkal nagyobb, zártabb magyar fotóarchívumok: A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum és az MTI fotóarchívuma.[0:49:18]Mennyiben alakítja a magyarok fejében lévő képet a múltról a Fortepan képeit egyedül válogató Tamási Miklós? „Nem én vagyok, aki kijavítom a történelmet.”[0:50:47]A fotónyersanyag-történet paradoxona: a felbontás és a fotók részletgazdagságának romlása a technika fejlődésével.[0:51:50]Hogyan, milyen képekkel bővül a Fortepan fotóarchívuma? Szerzők, családok, akik „szeretnének benne lenni”.[0:52:57]Mi alapján válogatja ki a képeket Tamási Miklós? Miért nincsenek kikötött kutyák a Fortepánon? Miért van rajta történelmi rettentet, és miért nincs rajta „családi rettenet”?[0:54:54]A BRFK-archívum helyszínelési fotók feldolgozása. Az öngyilkosságról szóló képek kérdése.[0:57:19]A groteszk a kádári Magyarország rendőrségi, honvédségi fotóin.[1:00:08]A Fortepan-kiállítás a Nemzeti Galériában.[1:01:14]Hogyan hagy nyomot a fotókon az adott korszak, az ország társadalmi állapota? Az eszmény, a kompozíció és a rendezettség elvesztése az idők során. A szemét és a tréningruha megjelenése.[1:06:15]Egyre több kép készül el a családról, és egyre kevesebb a világról. A hosszú út a selfiekig.[1:09:16]Történeti fotók, amelyek első blikkre érdektelenek, de történelmi háttértudásunk izgalmassá teszik őket. Kulcsszavazás és képalák a Fortepánon. Képadatoló és képfejtő önkéntesek: a Fortepan megfejtések fóruma.[1:17:29]Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotói a Fortepanon.[1:17:53]A „képfejtők” legérdekesebb találata: egy ismeretlen szegedi motoros, akikről később kiderült, ő Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós.[1:19:31]Az emberi agy korlátozott képessége arra, hogy kontextus hiányában felismerje az arcokat. A mesterséges intelligencia, a számítógépes algoritmusok a jövőben segíthetnek a Fortepan-képen szereplők azonosításában.[1:24:33]Felfedezett szerzők a Fortepanon: Berkó Pál, Kotnyek Antal, Vajszada Károly.[1:29:10]A fotókon megjelenő gazdagok, sztárok világa és a szegények világa. Hogyan van jelen ez a két világ a Fortepánon látható képeken?[1:31:40]Urbán Tamás, a Kádár-korszak perifériájának fotósa a Fortepanon. Az első hivatásos fotós, aki teljes életművét szabadon publikálhatóvá tette a Fortepanon.[1:34:28]A Fortepan ingyenessége, a szabad felhasználás modellje.[1:37:22]A sajtófotón kívüli fotótörténet a nyilvánosság elé tárása. Privát, családi fotók a Fortepanon.[1:39:47]A Fortepan és a Creative Commons liszensz. Mire jogosítja fel ez a felhasználót?[1:44:09]Miért nem támogatja a magyar állam a Fortepant? Próbálkozások és kudarcok. A pályázati pénzek hiánya ezen a területen. Deutsch Tamás elutasító válasza.[1:48:12]A Népszabadság fotóarhcívumának sorsa. Hogyan került a fotóanyag az OSZK-ba? Liszkay Gábor telefonja és felajánlása. A Fortepan lehetősége, hogy válogasson az anyagból.[1:51:03]A múzeumok és a 70 év után szabad felhasználásúvá váló fotográfiák. Már létező együttműködések a Fortepannal..[1:53:08]Miért nincs értéke Magyarországon a fotóknak, fotóhagyatékoknak? Mitől lesz műtárgy egy fotó, és miért esik ki a műtárgypiacról a negatív?[1:58:02]Vivian Maier története. Miért nem sikerült őt sem „bejuttatni” a műtárgypiacra?[1:59:28]A magyar múzeumi, közgyűjteményi világ forráshiányossága: nincs, ami felhajtsa a fotók árait a magyar piacon.[2:01:47]Az adományozókkal való foglalkozás időigényessége. A családtörténetek, családi sztorik feldolgozhatatlansága.[2:05:22]A Fortepan körüli önkéntes stáb.[2:07:12]Egy új hagyaték: amatőr fotók a bácskai „hideg napokról”.[2:08:29]„Az emberi szemétség”, ami nem jelenik meg a Fortepanon.
27.6.20192 Std., 13 Protokoll, 34 Sekunden
Episode Artwork

#016 Bódis András – A NER-lovagok lelkivilága és a Válasz Online története

Bódis András szerintem az egyik legjobb oknyomozó riporter széles e hazában: ha valaki szeretné megtudni, hogyan működnek Magyarországon a pártközeli vagy kormányközeli cégek, offshore-vitézek és NER-lovagok, akkor hozzá bizalommal fordulhatunk.Az 1977-ben született Bódis András 2001-től dolgozott a Heti Válasznál. Mindaddig, amíg a lap 2018-ban meg nem szűnt.Bár a Heti Válasz bezárásának története is kész regény, az ezt követően elindított Válasz Online sztorija nem kevésbé izgalmas és tanulságos.Hogy mi történt a Heti Válasznál a 2015-ös „G-nap” előtt és után, vagy hogy mivel teltek a napok 2018 áprilisát, azaz Simicska Lajos fegyverletételét követően a lapnál, ahol a munkatársak azon dolgoztak, hogy új befektetőt találjanak, nos erről is lesz szó ebben az epizódban.Sokat beszélgetünk természetesen az új Válasz Online-ról is, amelyet a megszüntetett hetilap hat újságírója hozott létre 2018 decemberében, és amelynek Bódis András felelős kiadója. Mindeközben szó esik még a kormányzati propagandasajtóról, innovációról, a média új üzleti modelljeiről, valamint a sajátos magyar politikai berendezkedésről és a NER-lovagok lelkivilágáról is.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozA 2018 decemberében indult Válasz Online itt elérhető.A Válasz Online indulását hírül adó cikk az Indexen, valamint egy kicsit bővebb anyag az Átlátszón ugyanerről.Bódis András cikkei a Válasz Online-on.A hvg.hu összefoglalója a Heti Válasz 2018-as bezárásáról.Bódis András korábbi cikkei a 2018-ban bezárt Heti Válasz online oldalán (Jellemzően a print hetilapban megjelent hosszabb írások rövid, online ismertetőiről van szó. Az oldal még archívumként működik, elérhető, de friss cikkek már nem jelennek meg rajta).Az interjúban elhangzik a Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) neve, mint aki komolyan érdeklődött a Simicska Lajos által feladni készült Heti Válasz iránt, de akit lebeszélt vételi szándékáról a magyar diplomácia. Az amerikai magyar milliárdossal itt olvasható a Forbes korábbi interjúja.Aki kíváncsi a Simicska Lajos és Orbán Viktor közötti konfliktus hátterére, történetére, a miniszterelnök volt bizalmi emberének, valamint médiabirodalmának önállósodására, majd kormányzati beszántására, minderről szép hosszú és átfogó írást olvashat a Direkt36 újságíróinak tollából a 444-en.A műsorban szó esik a magyar „gazdaglistákról”, mint amelyek nehezen értelmezhetők a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. A magyar Forbes 2018-as gazdaglistája itt megtekinthető. (Az első helyezett: Mészáros Lőrinc.)A magántőkealap „az új off-shore”. A tulajdoni viszonyok elrejtésére használt konstrukcióról a podcastepizódban is szó esik. Ez itt a hvg.hu összefoglalója a jelenségről.(Megjegyzés: 2015 februárjától 2018 januárjáig a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyetteseként dolgoztam, amely lap hasonló utat járt be a Heti Válaszhoz. Nyilvánvaló tehát – pozitív – elfogultságom a Válasznál dolgozók irányában, de hát ezt bizonyára megbocsátja majd a hallgató.)Ha tetszett ez a rész, ezeket az epizódokat ajánlom még„Újságírós” podcastepizódok:#001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisa#009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak#012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakájaMűsorjegyzetek[0:04:54]Miért nincs főszerkesztője a Válasz Online-nak? Ha nincs, mit csinál ott Bódis András?[0:05:49]A Válasz Online előzménye a Heti Válasz. A lap bezáratása utáni „gondolkodás”. Az internetes magazin melletti döntés okai, céljai, üzleti modellje. A jól megírt, hosszú cikkek népszerűsége a neten.[0:09:41]A Heti Válasz önállósodásának története a Simicska Lajos és Orbán Viktor kenyértörése („G-nap”) előtt és után. A Heti Válaszhoz befutó kormányközeli ajánlat új lap létrehozására: „Hagyjátok ott a Lajost, és csináljatok egy új lapot!” Az ajánlat visszautasítása.[0:12:48]Az új lap létrehozása ellen piaci érvek is szóltak, illetve hogy Schmidt Mária felügyelete alatt készült volna.[0:13:45]Borókai Gábor főszerkesztő Simicska Lajosnál. Egy lap, amelynek tartalmába nem szólt bele a tulajdonos.[0:15:50]Az új Válasz Online esélye: közéleti közösség nélkül maradt egy csomó ember.[0:17:26]Simicska Lajos a választás után:„Hozzatok egy befektetőt, és akkor eladom neki.” A kísérlet kudarca. Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) amerikai magyar milliárdos érdeklődése és diplomáciai eszközökkel való eltántorítása. A lap bezárása.[0:19:43]A végkielégítések kifizetésének elmaradása, ennek cinikus okai.[0:22:36]Az új Válasz Online-ban hat állandó munkatárs dolgozik, de a Heti Válasz volt főszerkesztője, Borókai Gábor nincs köztök, Miért nincs?[0:25:43]Miért nincs hirdetés a Válasz Online-on? Politikai okok és az üzleti modellből adódó okok. Tartalmi megfontolások, az előfizetői-támogatói rendszer.[0:27:54]Miért nincs szerkesztősége a Válasz Online-nak?[0:28:37]A tervezett nulla forintos hirdetési bevétel ellenére kezdenek jelentkezni hirdetők is.[0:30:43]Sikeresnek tűnik-e eddig a kitalált előfizetői-támogatói modell? Hány előfizetője van ma a Válasz Online-nak.[0:32:44]Bódis András szerint “jobb híján”, néhány kivételtől eltekintve, az előfizetéses modellhez fog eljutni a független magyar média. Ennek politikai és gazdasági okai.[0:34:01]Nem inflálódott-e el az előfizetéses modell azután, hogy Magyarországon már mindenki kér? Lassan szegény felhasználó azt sem tudja, hány dologra fizetett már elő. Az olvasókért folytatott verseny előnyei, innovációs nyomása.[0:36:19]A szinte korlátlanul bővíthető előfizetői piac Magyarországon.[0:37:00]Az ideológiai alapon, államilag finanszírozott média és az olvasók által finanszírozott független média. Mitől jobb az utóbbi?[0:39:00]Hogyan jöhetett létre az a rendszer, ahol az állam irányítani tudja, hol jelenjenek meg, és hol ne jelenjenek meg hirdetések a médiában? A NER üzleti modellje. Simicska Lajos és Puch László találmánya, az állami megrendelésre szakosodott “járadékos” vállalatok egyre bővülő köre.[0:41:21]Mészáros Lőrinc előkelő helyezése a „gazdaglistán” és ennek üzenete. A NER lényege: a miniszterelnök egyben a legnagyobb munkáltató is Magyarországon.[0:42:18]Kik azok a NER-lovagok? Mi van az ő fejükben? Hogyan gondolnak a saját tevékenységükre? Miért nem tekinthetők üzletembereknek?[0:48:21]Offshore cégek és lenyomozhatatlan hátterű cégek, tulajdonosok ebben a rendszerben. A rendszer, amely egyszerre alkotmányellenes és egyszerre szembe is megy azzal, amit a Fidesz korábban, még ellenzékben képviselt.[0:50:24]A “magántőkealap”, mint fideszes találmány a tulajdonos elfedésére. A konstrukció, ami nem kompatibilis a tőzsde világával és az ebből adódó anomáliák, nehézségek, kockázatok.[0:55:15]A kormányzati média teremtette lehetőség: a monolit struktúrák, amelyek előhívják a startup-szerű kezdeményezéseket. “Uralni lehet a pillanatod, de minden alkotó energiát lenyomni, az képtelenség.”[0:58:15]Mennyire törzsi kultúra Magyarország? Van-e helye olyan médiának, amely nem kötődik a nagy szekértáborokhoz? Létezik-e az az olvasótábor, amit a Válasz Online megcéloz?[0:59:23]A kormánymédia legnagyobb hibája. A kormányoldali sajtó gyászos teljesítménye.A Figyelő esete, mint állatorvosi ló.[1:02:22]Összeomló sajtófinanszírozási modellek, figyelemválság és clickbait. Sikeres lehet-e a Válasz Online egy ilyen üzleti-politikai környezetben?[1:06:54]A Válasz Online és Bódis Andrásnak a bulvárhoz való viszonya.[1:09:04]Bódis András az oknyomozó újságírás lényegéről és a helyi ügyekben bevethető eszközrendszeréről. A budapesti Feneketlen-tónál megakasztott építkezés, mint példa. Optimizmusának oka.[1:14:39]Honnan jött Bódis András késztetése arra, hogy újságíró legyen? Miért nem lett politikus? A rendszerváltás utáni politika hiteles vagy tisztelhető alakjai.[1:19:00]A 2002-es MSZP-győzelem, mint vízválasztó a politika „professzianizálódása” szempontjából. Miért üresedett ki a helyi politika? Miért katasztrófa ez az országos politika szempontjából is?[1:21:50]Van-e esély ebből a lelketlenné vagy túl technikaivá vált politikai környezetből szabadulni?[1:25:24]A Fidesz-kormányzás, mint az olvasni tudás és olvasni akarás felszámolásának kormánya, a celebek intézményesítésének kormánya.[1:26:11]Bódis szerint nehéz arra válaszolni, hova szeretne eljutni a Válasz Online fél éven belül, mivel az őszi önkormányzati választás után ismét nagy változások várhatóak: “jelentős darálásba” kezd a hatalom. Az Index becsukásának és az RTL feletti ellenőrzés átvételének kormányzati forgatókönyve.[1:28:21]A kontroll alatt lévő sajtó. Miért tekinthető a Népszava kormányzati kontroll alatt lévőnek? Hogyan függ ez össze az orbáni rendszer lényegével?
5.6.20191 Stunde, 32 Protokoll, 47 Sekunden
Episode Artwork

#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben

Az nem rendkívüli, ha valakinek van kedvenc cukrászdája. Az már kevésbé szokványos, ha arról is ismert ez a cukrászda, hogy innen lőttek ki egy harckocsit. Egy páncélost, amelyről ez a valaki annyi mindent tud, hogy a benne ülők nevét is ismeri.Ungváry Krisztián gyakori vendég a budapesti Auguszt cukrászdában. De ebben az epizódban természetesen nem csak törzshelyéről és arról a híres-neves budapesti Párduc harckocsiról esik szó, hanem még nagyon sok minden másról. Egyebek mellett a történész tőzsdei kalandjairól a rendszerváltás hajnalán, nagyapjáról, aki ötezer kilométert lovagolt a II. világháborúban, valamint arról is, a magyar államnak miféle és milyen régi hagyománya az einstand, azaz amikor elveszi saját polgárai tulajdonát, és másokat ültet bele.Ungváry Krisztiánt nem csak tudományos munkái, könyvei tették közismertté Magyarországon, hanem az is, hogy — történelmi vonatkozású témáitól gyakran elválaszthatatlanul — a magyar közélet kérdéseiben is rendszeresen és markánsan kifejti véleményét.Így az 1969-ben született történész írásaival, az általa adott interjúkkal, közéleti kiállásával gyakori és közismert szereplője a magyar politikai sajtónak is.Első sikerkönyve, az azóta számtalan kiadást megért Budapest ostroma, 1998-ban jelent meg, de későbbi munkái közül is több könyve nagy érdeklődést és nagy vitát váltott ki, amellyel a szerző gyakran politikai konfliktust, olykor bírósági pereket is vállalt.Stílszerűen szólva így publicisztikai pergőtűzbe került például az először 2012-ben megjelent, A Horthy-rendszer mérlege című könyve vagy az igen kényes témát feszegető Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötete, amely 2015-ben látott napvilágot.Külön említést érdemel ebből a szempontból a 2017-ben A szembenézés hiánya címmel megjelent könyve, amely azt dokumentálja, miként maradt el a pártállami múlt feldolgozása, hiúsult meg az egykori állambiztonsági iratok nyilvánossága, és hogyan ejtették túszul az egész kérdést kicsinyes politikai érdekek.Számtalan újságcikk és egyéb izgalmas publikáció mellett Ungváry Krisztián szinte minden évben előrukkol egy újabb könyvvel: a kutató legutóbb Rákosi Mátyás kalandos úton hozzá került magánlevelezését dolgozta fel szerzőtársával, Meruk Józseffel a Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében, amely 2018-ban jelent meg.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozUngváry Krisztián Wikipádia-oldala, a szerző könyveinek és egyéb munkáinak részletes felsorolásával.Ungváry Krisztián a műsorban is említett Facebook-oldala, ahol a találati pontosságot (is) dokumentáló, Budapesten készült szovjet hadifotókat teszi közzé itt található.A Retek utcai kilőtt Párduc harckocsiról, a kitörésben játszott szerepéről szól Ungváry Krisztiánnak a Válasz Online-on megjelent cikke.Az Ungváry Krisztián Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében feldolgozott dokumentumok (ez Rákosi Mátyás magánlevelezését jelenti) teljes egészében megtekinthetők a Budapest Főváros Levéltára internetes oldalán itt.Ungváry Krisztián a műsorban tárgyalt vagy említett könyvei:Budapest ostromaA magyar honvédség a második világháborúbanA Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege – Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944A szembenézés hiánya. Felelősségre vonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990-2017Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai. Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben (Szerzőtárs: Meruk József)A műsorban hivatkozott, korábbi interjúkA Magyar Narancs 1998-as interjúja az ifjú történésszel: “Lidérces álmaikban Budapest ostroma jön elő”A műsorban is taglalt mozgástérről egy korábbi Mandiner-interjúban: „Az egész ország jobban járna, ha megszűnne az MSZP”A tőzsdézésről és az ügynökügyekről: Ungváry: A képviselők csicskaviselkedése mögött az áll, hogy fogják a töküketA mesterségesen kreált, új történelmi emlékezetről a Magyar Hangban: Ungváry Krisztián: Megalkottak egy „nemzeti” idillt, ami sosem létezettPeres ügyekA műsorban szó esik Ungváry Krisztiánnak azokról a kutatásairól, amelyekből bírósági per lett.Kiss László úszóedző nem az a Kiss László: Itt van egy félreértésre okot adó névazonosság is. Ungváry Krisztián az interjúban példaként említi Kiss László úszóedző ügyét, amelyben egykori áldozatának megszólalása miatt kényszerültek visszavonulót fújni a nemi erőszakot elkövető edző védelmezői. Erről tömör összefoglalót nyújt ez a HVG-cikk. Ungváry Krisztián azonban nem az úszóedzővel, hanem Kiss László alkotmánybíróval pereskedett, egy szintén eléggé fordulatos ügyben, amely Strasbourgig jutott. Ennek rövid összefoglalója olvasható ebben az Index-cikkben.*Kárpáti György vízilabdázóval *folytatott jogvitáját Ungváry Krisztián ebben a cikkben foglalta össze.Kiss-Rigó László megyés püspök ügyéről, amely során a bíróság azt állapította meg, nem bizonyítható beszervezése, itt olvasható az MTI összefoglalója.Kolláth György jogásszal folytatott jogi csatározását részletesen taglalja a Magyar Narancs korábbi cikke.Műsorjegyzetek[0:05:47]Mitől érdekesek a szovjet hadsereg dokumentációs fotói Budapest ostromáról? Miért posztolgatja ezeket a Facebookra Ungváry Krisztián?[0:07:50]A törzshely, az Auguszt cukrászda és a budapesti kitörés közötti kapcsolat. A Retek utcai harckocsi. A perverz mikrotörténeti megközelítés.[0:11:55]Budapest ostroma számokban.[0:16:47]Ungváry Krisztián először 1998-ban megjelent könyve, a Budapest ostroma. Hogyan tudott sikerkönyvet írni a témából huszonévesen?[0:19:22]Mi lehet az oka, hogy nem írta már meg korábban ezt a könyvet valaki? Félelem helyett a szerző legönfeledtebb napjai.[0:22:27]A családtagok börtönélményei. Miért tartották fontosnak a szülők, hogy erről a gyereknek nyíltan beszéljenek?[0:25:16]Ungváry Krisztián tőzsdei kalandja a kilencvenes évek elején.[0:28:19]A szenvedély, ami megmaradt az üzletelős korszakból. A kitüntetések és történelmi tárgyak gyűjtögetése.[0:30:46]Mennyi pénzt keresett a történész a tőzsdén? A függetlenség ára.[0:31:58]A túlélőkhöz, szemtanúkhoz való hozzáállás. Tárgyszerűség vagy empátia?[0:35:24]Ungváry Krisztián nagyapja, aki szintén megszálló csapatoknál szolgált, és része volt partizánvadász hadműveleteknek a II. világháborúban.[0:38:32]Az unokák harca, amikor a család történelmi emlékezete finoman szólva nem találkozik egymással. Mit lehet tenni ennek feloldásáért?[0:40:07]A náci és kommunista bűnök összehasonlításának fontossága.[0:42:43]Az Ungváry Krisztiánt ért „szidalmak” jobbról és balról.[0:43:25]A 2016. október 23-án készült fotó a sípoló és vérző fejű Ungváry Krisztiánról. A fotó és a tiltakozás története.[0:44:45]A miniszterelnök egészen szörnyű beszéde, ahol Brüsszel=Moszkva. „Moszkvát, úgy tudom, nem önként választotta Magyarország.” A politikusok felelőtlensége, az emberek megőrjítése és annak réme, hogyha kiléptetik Magyarországot az Unióból, az új Mohács, új Trianon lesz.[0:50:07]A történész, akit a tiltakozóakció, azaz politikai véleménnyilvánítása után fegyelmivel sújtottak munkahelyén.[0:54:00]Most erősödött-e fel Ungváry Krisztián politikai ügyekben való megnyilvánulása, vagy ez azelőtt is épp így volt? A németországi Wehrmacht-vita, korábbi történelmi viták, konfrontációk.[0:56:29]Ungváry Krisztián 2017-es könyve az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról. Vitája Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal. Kiss László úszóedző ügye, az 1.0-ás ügynöklista leadrálása.[1:03:24]A levéltárba kerülő anyagok extrém anonimizálásának ötlete, annak felvetése, hogy mindenki hazavihesse a levéltárakból az őt érintő állambiztonsági iratokat, és ennek a felvetésnek a lehetetlensége.[1:04:46]Az igyekezet, hogy az adatokat elzárják: „Alapvetően ez egy politikai megrendelés”. De hogy lehet elvárni egy társadalomtól, hogy normálisan működjön, ha a múlttal való szembenézés egyáltalán nem történt meg? A lusztráció elmaradásának mindent relativizáló hatása és kihatása a mai politikára.[1:08:03]Fennáll-e a veszélye annak, hogy épp az ártatlanokat, a hálózatba belezsaroltakat az áldozatokat hurcolnánk-e meg, ha leírjuk, hogy ügynökök voltak?[1:10:08]Ma nem az egykori ügynököket, hanem a nevüket nyilvánosságra hozó kutatókat hurcolják meg. Ungváry Krisztián bírósági ügyei kutatásai miatt.[1:12:14]Nincs-e elege Ungváry Krisztián családjának az állandó pereskedésből, politikai háborúskodásból? Nem lenne jobb kitüntetéseket gyűjteni, mint bíróságra járni? A független értelmiségi küldetése.[1:15:41]A Magyar Katolikus Egyház érintettsége az ügynökügyekben. Az egyház politikai szerepvállalása, szövetsége a jelenlegi kormánypártokkal, mint hosszú távon az egyházra nézve igen káros fejlemény. Hogyan éli meg ezt a politikai szerepvállalást a hívő katolikus Ungváry Krisztián?[1:19:45]Megbízhatóak-e az archívumok? Lehet-e hamisítani állambiztonsági iratokat? Rendelkezésre állnak-e a leglényegesebbek a levéltárban?[1:22:42]A titkosszolgálatok feletti civil kontroll hiánya, ennek következményei és a túlbuzgó titkosítási gyakorlat.[1:25:32]Az ügynökkérdés jelenlegi kezelésének, az iratnyilvánosság elszabotálása a múlt megváltoztatása a célja?[1:27:02]Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának lényege című könyve, megírásának története és célja. Publicisztikai támadások a könyv megjelenése után.[1:31:28]Zsidóság és modernitás, a magyarországi antiszemitizmus okai: amikor a progresszióval és legfőképpen annak árnyoldalaival azonosítanak egy népcsoportot.[1:34:42]Miért volt könnyű elfogadtatni ’45 után az államosítást? A mindenható, a javakat elrabló és újraosztó (a szociális problémákat „a máséval megoldó”) állam „tradíciója”.[1:41:40]A nekik ez jár filozófiája és napjaink állami „einstandja”.[1:43:13]Miért hiányoznak manapság a hatalom békés átadásának alapfeltételei? A hiányzó „viszontbiztosítás”.[1:48:47]Ungváry Krisztián új Rákosi-könyve. Az iratok kalandos előkerülése, feldolgozása.[1:50:51]Milyen ember, milyen személyiség bontakozik ki előttünk a Rákosi-iratok alapján?[1:54:50]Ungváry Krisztián, a borkészítő. Olaszliszkai szőlőbirtoka, a borászkodás története. Miért megy hétvégén Ungváry Krisztián birtokára szőlőt kapálni?[1:57:44]A „mozgástér” kifejezés a magyar történettudományban – és a személyes életekben. Mozgástér és kényszerpálya.
6.5.20192 Std., 1 Minute, 47 Sekunden
Episode Artwork

#014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni

Hiába mondták neki, hogy már nincs ott semmi, Szálinger Balázs fejébe vette, Nagyváradon lesz újságíró és költő. Akár csak 100 évvel korábban Ady Endre.Huszonkét éves volt ekkor, és persze ez a történet is kicsit másként alakult, mint azt várta. Ahogy megannyi más az elkövetkező tizennyolc évben.Ebben az epizódban tehát Szálinger Balázs „helyiérdekű” költővel, drámaíróval beszélgetek a kihaló magyar falvakról, az eltűnő fecskékről, a zalai kisnemesekről, egy köztársaság utolsó napjairól, az ismeretlen Deák Ferencről, arról, hogyan ne csináljunk magyar történelmi filmeket és hogy miért jobb neki úgy, ha kimarad az állami „buliból”.Az 1978-ban, Keszthelyen született Szálinger Balázs első verseskötete 21 éves korában jelent meg.Azóta verseivel, eposzaival, drámáival folyamatosan jelen van a magyar irodalmi színpadon — és a színpadot itt szó szerint is kell érteni, hiszen Szálinger Balázs mára elismert színpadi szerző.2012-ben megjelent, Köztársaság című műve elnyerte az évad legjobb drámája díjat, a kötettel, amelyben a mű helyet kapott pedig a szerző az Atrisjus irodalmi díjat, valamint a Szépíró-díjat is.Szálinger Balázs, aki írt már krimivígjátékot, mesejátékot, kabarét, sőt, rockoperát is, mindemellett számos rangos díj és kitüntetés birtokosa: egyebek mellett 2001-ben megkapta a Magyar Rádió Petőfi-díját, 2001-ben a Bródy Sándor-díjat, 2008-ban Junior Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a József Attila díjat, 2016-ban pedig a Méhes György-nagydíjat.De van itt még valami. Egy zenekar. Szálinger Balázs és a zenész Szűcs Krisztián közös vállalkozása, amelyről az elején ők sem nagyon tudták eldönteni, mennyire valódi és mennyire kitalált zenekarról van szó. Duójuk, a Szűcsinger öt éve járja az országot: kocsmákban, művelődési házakban, fesztiválokon lépnek fel előadásukkal, amely egyszerre irodalmi est, kabaré és örömzene. A Szűcsinger pedig közben olyannyira valóságos és népszerű együttes lett, hogy májusban már a budapesti Müpában ad koncertet.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozSzálinger Balázs Wikipédia-oldalán részletes lista található megjelent műveiről, munkásságáról, díjairól.A podcast-epizód megjelenése előtt pár nappal Szálinger Balázs az Indexen publikált cikkben mutatta be kedvelt Zala megyéje kedvenc helyeit, egyben gyerekkorának színterét. A cikk kitűnő háttér és kiegészítés a podcastban elhangzottakhoz.Szálinger Balázs a podcastban is említett művei:Zalai passió, 2000 (letölthető pdf)Köztársaság, 2012 (megvásárolható e-könyvben is)360°, 2018 (megvásárolható e-könyvben is)361°, 2018 (megvásárolható e-könyvben is)Ennyit tudtunk segíteni (közös kiadvány Szűcs Krisztiánnal, CD-melléklettel)A műsorban elhangzó Szálinger Balázs versek a következők (az alábbi linkeken a költő más versei is olvashatók):A dánságApa-monológA nagyváradi kalandot ihlető anekdotafüzért író Ady-kortárs neve: Nagy Endre. Az említett, váradi történeteket tartalmazó könyve: Egy város regénye.A podcastban szó esik Orbán János Dénesről, akit Szálinger Balázs mesterének tart, de akinek budapesti „bulijában” Szálinger már nem kívánt részt venni: viszonyuk tehát az utóbbi években távolságtartóbb. A „buli” a jelenlegi kormányzati kultúrpolitika egyik hídfőállását, a tavaly már 1,4 milliárd forintból gazdálkodó állami tehetséggondozót jelenti. (Orbán János Dénesről, a „székely hadosztály” előretolt helyőrségéről, a kultúrháborús hadállásokról a Válasz Online-on olvasható remek feltáró cikk.)A Köztársaság című dráma megtörtént esetet dolgoz fel, azt, amikor a fiatal Julius Ceasart a kalózok foglyul ejtették. A történet Suetonius online is elérhető szövegében is olvasható (I. 4.), csakúgy, ahogy Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájának Ceasarról szóló fejezetében, amely szintén olvasható online.A készülő Deák-darabról szólva a feldolgozott történet ötletadójaként a szerző Molnár András megyei levéltárost és Deák-kutatót nevezte meg. Molnár András Deák politikai életművéről szóló könyve 1998-ban jelent meg.A podcastepizód felvételekor még nem volt ismert Szász János bejelentése, miszerint kiszáll a kormánylapok által támadott Hunyadi-filmből. Ám mindez semmit sem változtat a történelmi filmekről az epizódban megfogalmazottak aktualitásából.A Podcastban beszélünk Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs közös együtteséről, a Szűcsingerről. Az említett Szűcsinger-estet a Müpában május 20-án tartják. A podcastban az Ennyit tudtunk segíteni CD-ről a Vigasztalós című sláger hangzik el, de legyen itt még egy szám a Youtube-ról, amely az albumon Swéd (sic!) címen fut.Műsorjegyzetek[0:05:11]Miért nincs fenn Szálinger Balázs a Facebookon? A megíratlan dolgok „elpárolgása” a közösségi médiahasználat miatt.[0:06:44]A figyelemhiányos kor, a figyelemhiányos új generáció.[0:08:14]Alsópáhok: a Zala megyei falu, ahol Szálinger Balázs a gyerekkorát töltötte. A „gyüttment” tanárgyerek.[0:11:48]Zala megye: egy megyei, helyi érdekeltségű költő. A Zalai passió vígeposz. Zala megye „megcsonkítása”.[0:14:06]A Lenti melletti Hetés nevű tájegység. Eltűnő települések, kipusztuló vidék. A falvak, ahol már a kocsma is bezárt. Mi az oka a drámai változásoknak?[0:19:01]Miért Erdélyben adták ki a Zalai passiót? Hogyan került Erdélybe Szálinger Balázs, és miért ottani közvetítéssel ismerkedett a magyar irodalmi élettel? Az Előretolt Helyőrség.[0:21:25]Kiköltözés Nagyváradra 2000-ben. Nagy Endre váradi anekdotafüzérének hatása. A régi Nagyvárad és a mai közötti, elég jelentős különbségek. Nagyvárad, mint kulturális központ, pezsgő irodalmi élettel a az I. Világháború előtt.[0:24:31]A huszonéves, nagy arcú és „nem túl szimpatikus” Szálinger Balázs.[0:25:38]Váradi irodalmi ismeretségek: Zudor János költő, Rencsik Imre kulturális vezető.[0:25:51]Orbán János Dénes szerepe Szálinger Balázs életében. Egykor mestere és könyveinek szerkesztője, barátja. Ma ritkább találkozások: „én nem megyek be az ő bulijába”.[0:29:22]„Nagyon rossz lenne, ha én most itt Jánoskázni kezdenék.”[0:29:42]Egy mai írónak nem túl bizonytalan opció-e kimaradni a buliból? „Muszáj írnom, muszáj jót írnom.”[0:31:44]Egy „közéleti költő”, aki nem szeret közéleti kérdésekről nyilatkozni. A művön belüli és azon kívüli közéletiség.[0:34:24]Szálinger Balázs Köztársaság című drámája. A fiatal Julius Ceasar fogsága a kalózoknál. Megírásának története, történelmi forrásai (Suetonius és Plutarkhosz). A kor megismerése és feltérképezése. Drámaírás négy nap alatt.[0:39:57]Köztársaságból a császárságba. Hogyan lesz valakiből ditkátor, miközben ő csak meg akarja menteni az országot? Mennyire szűrődik be a drámába a magyar valóság?[0:45:30]A dánság című vers. Létezik-e „dán” nemzetstratégia a Kárpát-medencében?[0:49:39]Hogyan ír, hogyan dolgozik Szálinger Balázs? Mi történik a rossz versekkel?[0:52:08]Készülő darab Deák Ferencről. Miért érdekes ma Deák Ferenc? Miért felejtettük őt el? Államférfiúi kvalitásai, politizálásának hatékonysága.[0:54:28]Az 1843-as követválasztás és Deák Ferenc.[0:57:13]A kisnemesi hagyomány Zalában. Egy életforma, a szabad gazdálkodó létformájának eltűnése.[1:00:01]A XIX. században még vissza lehetett vonulni az országos politikától, hátrébb lehetett húzódni, ahogy Deák tette. Meg lehet-e ezt tenni manapság?[1:01:46]A Szűcsinger zenekar, Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs együttese: egy kitalált banda, amely időközben valóságos lett, saját extrém rajongótáborral, a „narancskalaposokkal”.[1:07:08]Az „Ennyit tudtunk segíteni”: CD és kötet zenével, versekkel.[1:12:04]Szálinger Balázs mesejáték-feldolgozásai a Budapest Bábszínházban.[1:13:33]Van-e társadalomkritika a Csillagszemű juhászban? Mi az öreg király dilemmája? Miért van ez benne a levegőben a mai Magyarországon? A közélet túlságosan megfelel a mesének túlságosan meseszerű.[1:15:16]Bábdarabok Árpád-házi királyokról. Egy csodaszép történetfolyam, amiből „nem dolgozunk”. Vazul unokáinak és gyerekeinek visszatérése: miért folytatták Szent István életművét ellenségei?[1:19:32]A jelenkori magyar politika késztetése arra, hogy kit rakjunk ki a kánonból. A nem jó irányú expanzió. „Bibó nem, Kurultáj igen.”[1:22:00]Államvallás kitalált történekből: már mi is azt csináljuk, amit a románok és a szlovákok?[1:22:26]Egy magát kudarcosnak tartó nép nem fogja fel megmaradásának páratlan sikerét. „Tudományos vonalon folyik a bábdarabírás.”[1:23:52]Polémia a magyar történelmi filmről, a Nándorfehérvár filmről. Hogyan nem lehet történelmi filmet csinálni? Hogyan lehetne?[1:25:46]Szálinger Balázs terve arról, hogy megírja a Honfoglalás eposzt.[1:27:56]Az Apamonológ című vers.[1:29:25]Országos élmény: a hiányzó, elvándorló magyarok. Van-e értelme Deákról beszélni vagy verset írni akkor, amikor nem lesz, aki elolvassa?[1:32:51]Miért él Szálinger Balázs Budapesten, ha ennyire fontos számára Zala megye? Tervek a visszatérésre.
1.4.20191 Stunde, 35 Protokoll, 58 Sekunden
Episode Artwork

#013 Róna Péter – Válasz hosszú vívódás után

Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen.A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más.Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra.Róna Péter csak 14 éves volt, amikor az 56-os forradalom után már másodjára kényszerült elhagyni szülőföldjét, Magyarországot.A középiskolát Washingtonban kezdte, gimnazistaként volt tányérmosogató és pincér, míg kemény munkával eljutott egy menő amerikai egyetemre, majd utána Oxfordba.Ezután jogász lett egy amerikai cégnél, jogtanácsos az amerikai kereskedelmi minisztériumnál, később a brit nemzeti bank elnökének személyi titkára, aztán egy patinás angol pénzintézet, a Schroders vezérigazgatója.A rendszerváltáskor visszatért Magyarországra, 2003-ig az Első Magyar Alapot irányította, amely komoly magyarországi befektető volt.Mindeközben a Somogy megyei Kisasszondon birtokot vásárolt és épített, és létrehozott ott egy sajtkészítő üzemet.2010-től 2014-ig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, ahová az LMP delegálta.Magyarországon ismét megnősült, és született egy kislánya. (Korábbi, első házassága, amelyből egy fiúgyermeke született, saját bevallása szerint nem volt sikertörténet).Aztán 2018-ban feladta magyarországi érdekeltségeit – ideértve a kisasszondi birtokot is –, és családjával visszaköltözött Oxfordba.Jelenleg az Oxfordi Egyetem Blackfriars Halljának tanáraként a gazdasági, társadalmi folyamatok etikai és filozófiai vonatkozásainak kutatása a szakterülete.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozA Róna Péterről szóló bejegyzés a Wikipedián.Részletesebb életrajz (nincs frissítve) az Ecopedián.Róna Péter információs lapja az oxfordi Blackfriars Hall honlapján.Andrassew Iván Róna Péter – Miskolctól Oxfordig című interjúkötete a Libri oldalán.A Népszava 2018-as, a műsorban is hivatkozott interjúja Róna Péterrel.A kárpátaljai Rahó, ahol Róna Péter ősei éltek.Összefoglaló Wikipedia-bejegyzés 1956 végének magyar menekülthullámáról.Oskar Kokoschka, osztrák expresszionista festő, akinek kurzusán, már menekültként, Róna Péter rövid ideig részt vehetett.Márai Sándor teljes naplójáról magam is írtam ezen a blogon, a poszt itt olvasható.A Cedar Tavern, ahol Róna Péter diákként dolgozott, és William Faulknerrel is találkozott, New York egyik ikonikus bárja volt a Greenwich Village-ben, művészek kedvelt találkozóhelye. Egészen a 2000-es évek közepéig valóban létezett, amikor is az örökösök már nem kívánták tovább működtetni, és bezárták.A beszélgetés során említett Lawrence Klein, akivel a fiatal Róna Péter az egyetemen sokat vitatkozott, 1980-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott.A Springer gondozásában megjelenő, és Róna Péter (valamint Zsolnai László) által szerkesztett könyvsorozat, amiről az epizódban is esik szó, a Virtues and Economics címet viseli, angol nyelvű ismertetése elérhető itt.Műsorjegyzetek[0:06:15]Róna Péter első gyerekkori emléke: bombázók Németország felett.[0:07:24]Hogyan került 1945-ben Róna Péter Rahóról Németországba? Az eltűnt pilóta édesapa. Az édesanya hollandiai „ösztöndíja”.[0:09:31]Az édesanya tolmácsmunkája az amerikai katonai hírszerzésnél.[0:10:24]Járványos gyerekbetegségek, Róna Péter élet és halál között. Visszatérés Magyarországra. Az iskolás, aki inkább németül beszélt, mint magyarul.[0:12:35]A hejőkürti plébános hatása, aki a szószékről szervezte a falu életét: a tettekben megnyilvánuló hit és szeretet.[0:14:40]Latintanulás és annak „káros” mellékhatásai az iskolában.[0:16:32]A festészet szerepe egy kisfiú iskolai túlélésében. A Róna-család szegénysége.[0:18:53]1956: a Margit-kőrúti lakás megsemmisülése. „Menjünk innen, elég volt!”[0:21:31]Disszidálás nyugatra. A cél: Amerika. Az egykori hírszerzési állás előnye az elbírálásnál.[0:24:13]Az amerikai újrakezdés „életem legnehezebb újrakezdése volt”. Egy tizenéves fiú „lelki katasztrófája”.[0:24:55]Tányérmosogatás és pincérkedés gimnázium mellett. Az angolnyelvtudás hiánya, a tanár, aki foglalkozni kezd Róna Péterrel.[0:27:43]Az egyetemi felvételi angol teszt, amelyen Róna jobb eredményt ért el, mint az amerikai diákok. Teljeskörű ösztöndíj a Pensylvaniai Egyetemen.[0:29:38]Amikor eldőlt, hogy Róna Péter nem festő, hanem közgazdász, jogász lesz.[0:32:34]Egy nyár New York-ban. Találkozás William Faulknerrel a Cedar Bar-ban. Lecke arról, mi az összefüggés az irodalomban a mondanivaló és a mondat zenéje, ritmusa között.[0:37:03]A kudarctól való félelem, mint egyéni hajtóerő.[0:37:57]Ismeretség Márai Sándorral és Szilárd Leóval. A depressziós Márai és az életvidám Szilárd. Tevékenység 1962-től a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) elnökeként.[0:44:12]Nyugat-Európa nagy államalkotó ideológiája és a racionalista iskola. a Magyarország történetéből kimaradó európai élmény. A romantikus nemzettudat és ennek hosszan tartó politikai következményei. Ténymegismerés helyett kényszeres elméletgyártás.[0:52:19]A jog és a közgazdaságtan közös területe, Róna Péter fókusza társadalomelméleti kérdésekben és egy ellenhatás: Lawrence Klein. Miért nincsenek a közgazdaságtanban olyan törvényszerűségek, mint a természettudományokban?[0:56:22]Mit jelentett Oxford egy nehéz sorsú magyar diáknak a hatvanas években?Róna Péter, aki úgy érezte hazatért.[0:57:41]A tudás uralma és Oxford viselkedési mintája, világának jellemzői. A szkepszis fontossága. A nyelvi pontosság.[1:00:18]„Te valójában nem vagy igazából jóban az angol nyelvvel, ugye?” A tanár, aki szétszedte és újra összerakta Róna Péter mondatait.[1:01:56]Az oxfordi beilleszkedés. Miért nem jó törekvés, ha valaki a megértés és a játék helyett a veszekedést, a harcot választja?[1:04:40]Magyarország, a magyarok viszonya a tudáshoz, a tudományos teljesítményhez. A CEU és a Magyar Tudományos Akadémia elleni kormányzati harc abszurditása.[1:07:37]Roger Scruton, a híres konzervatív filozófus, aki megpróbálta lebeszélni Orbán Viktort a CEU elüldözéséről.[1:09:35]A magyar tudomány észlelhetetlen „társadalmi következményei”.[1:10:41]A magyar politikusok tárgyalástechnikája: feszültségkeltés pragmatizmus helyett a megbeszéléseken. A „na most én megmutatom” bizonyításkényszere, ennek kontraproduktivitása.[1:13:20]Amikor Antall József elmagyarázta George Bushnak, mit kellene csinálnia a Közel-Keleten. Mi az a lelkiállapot, ami erre késztet egy magyar politikust?[1:17:20]Az édesanya idegenkedése Oxford miatt: a másik világ, amibe Róna Péter lépett.[1:19:34]Egy későbbi karrierállomás Róna Péter életében: a bukott hitelekkel foglalkozott világszerte a banknál, ahol dolgozott. Hogyan viselkedjünk a szanálóbiztossal, ha nem tudjuk visszafizetni a hitelt? Mi a célravezető?[1:23:35]A devizahitelezés kérdése, Róna Péter súlyos kritikája a magyar bankvilág felé. Kritikájának elutasítása és figyelmen kívül hagyása. Miért elfogadhatatlan szerinte a devizahitelezés gyakorlata?[1:28:15]A kritikák és az irracionális magyar világnézet.[1:31:24]Róna Péter 2018-as döntése: ismét elhagyja Magyarországot. „Én igazából nem tartozom ide.” Az LMP szétesése, mint döntésének egyik katalizátora.[1:35:56]Vonzódásunk a „nagy ember”-hez. Európa romantikus politikai periódusai, és ennek katasztrofális következményei. Vajon ismét a szenvedélyek politikájának korszaka következik Európában?[1:38:54]A gazdasági tevékenység vagy a közgazdaságtan, mint az értékrend, a történelmi tapasztalatok és az objektív körülmények (geográfia) által befolyásolt, választott cselekvéshalmaz.[1:42:02]A megerősödő európai populizmus kérdésköre. A politikusok, akik a szenvedélyekre építik hatalmukat, nem szolgálják az emberiség érdekét.[1:43:36]Az abszolút tőkebarát magyar gazdaságpolitika, amely Antall József óta a munkajövedelmekkel szemben a tőkét részesíti előnyben. A gazdasági tevékenységnek hozzá kellene járulnia a fenntarthatósághoz, ez a gyakorlat viszont fenntarthatatlan.[1:49:16]Mit csinál Róna Péter jelenleg Oxfordban?[1:50:45]Hogy lehet feldolgozni érzelmileg azt, ha egy magyar nem Magyarországon érzi magát otthon? A „ki vagyok én?” kérdésének megválaszolása.[1:54:04]Mit érez akkor Róna Péter, amikor olykor visszalátogat Magyarországra?
6.3.20191 Stunde, 55 Protokoll, 51 Sekunden
Episode Artwork

#012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája

Jászberényi Sándor haditudósító. Magyar újságírók közül kevesen űzik ezt a hivatást: veszélyes, költséges, a munkát megfizetni pedig senki sem akarja igazán. Az, hogy a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit, már önmagában elég izgalmas lehetett volna, hogy beszélgessek vele (felsorolni is nehéz hány ország hányféle háborús övezetében járt).Az is, hogy magyar liberálisként, liberális magyarként, felvette az iszlám vallást. (Azt mondja, részben azért, mert történtek vele olyan dolgok, amiket nem tud megbocsátani. Nem tud mit kezdeni egy olyan vallással, ahol ez előírásszerűen kötelező.)De van itt még valami: az 1980-ban született Jászberényi Sándor nem „csak” újságíró, hanem író is. Két novelláskötete is megjelent eddig: 2013-ban Az ördög egy fekete kutya és más történetek, 2016-ban pedig A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről címmel.Az egy dolog, hogy itthon is megkapta a Libri irodalmi díjat, de azon kevés magyar szerzők egyike, aki mindenféle hazai hátszél nélkül sikeressé vált külföldön is.Második kötete épp most debütál angol nyelven az Egyesült Államokban, ahová a napokban utazik könyvpremierjére.Tehát Jászberényi Sándorral ebből az alkalomból is beszélgetek, de nem csupán könyveiről, hanem iszlámról és politikáról, a túlnépesedő, szétrobbanó Közel-Keletről és arról a pokolról, amikor valaki négy napon át nem tud elaludni.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozJászberényi Sándor Wikipedia-oldala, ahol sok-sok évszám és publikációs lista is található.Jászberényi Sándor könyvei:A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről (novellák)Az ördög egy fekete kutya – és más történetek (novellák)Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója (riportkönyv)Jászberényi Sándor legutóbbi könyvéből színpadi mű is készült az Örkény Színházban. Az előadás ismertetője itt elérhető.A szerző 2017-ben kapta meg a Libri irodalmi díjat. Erről természetesen a Libri honlapja is megemlékezik a szerzői oldalon.Az interjúban szó esik a brit Guardianban megjelent kritikáról, amely itt olvasható.Jászberényi Sándor második kötetének angol fordítása 2019 januárjában jelent meg a New Europe Booksnál (fordító:Paul Olchvary). Az előző novelláskötet angol fordítása 2014-ben látott napvilágot ugyanennél a kiadónál (fordító: Matt Henderson Ellis).George Romero és Az élőhalottak éjszakájaA Halottak városa KairóbanGiulio Regeni, a megölt olasz kutatóNegad al-Borei emberjogi harcos és ügyvédAz egyiptomi forradalom („Nílusi forradalom”)Kurdisztán – Jászberényi Sándor tudósítása a kurd katonanőkrőlKairó „keresztény” nyomornegyede, a Zabalin, a Mokattam-hegy lábánálJászberényi Sándor Kirkus-díjra való jelöléseMűsorjegyzetek[0:05:18]A karácsony konzumerista szemlélete, ami idegesítiő. Karácsony Kairóban és az arab világban.[0:06:14]A Mina House, az egyik legrégebbi hotel Egyiptomban.[0:07:48]Erős katolikus kisebbség Egyiptomban a koptok mellett. A szudáni diaszpóra, annak története és a XIX. századi Mehdi felkelés, a britek kiverése. Az iszlamista felkelések állandó motívuma: a messianizmus.[0:10:25]A jelenlegi dél-szudáni törzsi háború, a dinka és a nuer törzs viszálya. Az arab rabszolgatartás történelmi gyökerei. A rabszolgatartás intézményének brit felszámolása és az intézmény visszatérése.[0:12:49]A csádi Claude atya katolikus missziója.Éjféli mise Kairóban. A legszegényebbek közössége és az „ágról szakadt” papok elkötelezettsége.[0:15:44]„Én felvettem az iszlámot, de alapvetően kódolva az én kultúrám az egy keresztény kultúrkör.”[0:16:35]A hit és Jászberényi Sándor. „A hit kegyelmi állapot.” Az iszlám „nagyvonalúsága” és életviteli iránymutatása, a barátok hatása.[0:18:38]A kis-dzsihád és a nagy-dzsihád. Az ember alantas lény: a vallás mint küzdelem a gyarlóság ellen, az állati természet legyőzése.[0:20:17]Az egyik ok, amiért Jászberényi Sándor felvette az iszlámot, hogy vannak dolgok, amiket nem tud megbocsátani (miközben a kereszténység ezt előírná).[0:21:24]Miképpen beszélhet egy haditudósító „nagyvonalú” iszlámról, ha látta, mit művelt az Iszlám Állam a vallás nevében?[0:24:03]Az Iszlám Állam elfogott európai, harmadik generációs muszlim katonái közül sokan még imádkozni sem tudtak: a társadalom veszteseit a hatalom lehetősége vonzotta őket Szíriába, és nem a vallás.[0:27:02]Az Iszlám Állam létrejöttének geopolitikai körülményei. A szunnita felkelés Irakban.[0:31:50]A szunnita-síita vallási ellentét.[0:32:48]Az emberi jellemben nincs fejlődés: „ugyanazok vagyunk, mint a középkorban voltunk”. Jászberényi Sándor pesszimizmusa.[0:33:21]A nagy háborúk élménye, réme elveszik: meghalnak azok, akik emlékeznének rá. Emiatt ismét előre törtnek a harcias szólamok. Mi az, amit ez ellen tenni lehet?[0:37:10]Jászberényi Sándor menekülése Egyiptomból. Az egyiptomi forradalom rövid története. A Mubarak-rezsim, a „mély állam”, az iszlamisták és a liberálisok.[0:39:48]A haditudósító élményei az éles lőszerrel történő tömegoszlatásról Kairóban. Szükségkórház a mecsetben.[0:41:13]Jászberényi Sándor, a liberális muszlim. Kapcsolatai egyiptomi liberális körökkel (Negad al-Borei és az Április 6. mozgalom). A Muzulmán Testvériség felszámolása után ők lettek a rezsim igazi célpontjai.[0:44:09]A haditudósító előzetes letartóztatása.[0:44:52]Az ellenségnek tekintett újságírók listája, amelyen állítólag szerepelt Jászberényi neve is. Giulio Regeni, a megölt olasz kutató elrettentő ügye. A döntés a távozásról 2015-ben. Visszatérés csak 2018-ban.[0:47:09]A liberális dilemma: ki vezesse Egyiptomot, ha nem Abdel Fatah el-Sziszi? Egyiptom nem bír ki még egy forradalmat.[0:49:09]Hogyan és mikor került Jászberényi Sándor Kairóba? A korán jött kapuzárási pánik. „Lenyűgözött ez a káosz.” Az egyiptomi nemzeti büszkeség.[0:50:36]A haditudósítói karrier. A budget újságírás Afrikában és a Közel-keleten:.Egyiptom, Líbia, Irak, Szíria, Szudán, Nigéria, Csád, Libanon. Jemen, Gázai-övezet és Ukrajna.[0:54:59]Csempészalagutak a Gázai övezetben. Hogyan lehet egy ilyenbe lejutni? Hogyan építik őket? Mit szállítanak rajtuk keresztül?[0:59:36]Mi hajtotta Jászberényi Sándort? Az ember, akinek nem volt vesztenivalója, akire a válása után rászakadt az idő. „Ez egy idegállapot is.” Első novelláskötete. A valóság és a fikció közti különbség.[1:02:11]A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről című novelláskötet. A halottak városa Kairóban – a kriptákba költöző szegények, nyomornegyed a temetőben. (George Romero és Az élőhalottak éjszakája.)[1:05:49]A Zabalin, a nyomornegyedek intézményesülése, felszámolásuk vagy fejlesztésük kormányzati programja.[1:07:04]Kairóban 100.000 utcagyerek él. A népességrobbanás Egyiptomban és a fogamzásgátlás kérdése. Az iszlám és a népességszabályozás.[1:09:09]A globális felmelegedés katasztrófája, az új népvándorlások veszélye és Európa. A probléma szavazatokra váltása a populizmusban.[1:12:28]A menekülthullám és az integráció kérdése.[1:14:45]Összeegyeztethető az iszlámmal a világi állam intézménye?[1:16:41]Miért jelentenek ekkora problémakört az utcagyerekek Kairóban?[1:18:17]Jászberényi Sándor déli rítusa. A verekedő utcagyerekek. Az ebből született novella.[1:20:47]A B-történet: annak története, hogyan néz ki a férfi élete, amikor a családi története egy válással véget ér.[1:22:32]A lélek legszebb éjszakájának amerikai fordítása és premierje. A Kirkus-díjjelölés.[1:23:08]A főhős (Maros Dániel) és az író személye közötti különbségek és egyezőségek. A kairói bordélyvilág és a kábítószerek.[1:26:32]Az álmatlanság pokla. A majdnem halálos mértékű alváshiány. Az önmedikációs programok.[1:29:09]Az alváshiány, mint generációs probléma. Sándor tanácsai ezügyben.[1:32:58]Jászbrényi Sándor és a magyar irodalmi „kánon”, amit át lehet lépni. A Magyartanárok Egyesülete, amely nem ajánlotta feldolgozásra Jászberényi Sándor novelláit. Az Aegon-díjra való jelölés.[1:35:17]Írás és újságírás, az angolszász prózai hagyomány.[1:37:15]A könyvek fordítói: Matt Henderson Ellis és Paul Olchvary.[1:39:29]A túlklikkesedett magyar írói közeg és az irodalmkritikusok, akiknek Jászberényi Sándor nem akar megfelelni.
7.2.20191 Stunde, 42 Protokoll, 55 Sekunden
Episode Artwork

#011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban

Koleszár Adél 2013-ban utazott Mexikóba, ahol egy alkotói ösztöndíj várta – és bár akkor ezt még nem tudta – egyben egy hatalmas, csodaszép, napfényes ország sötét oldala.Adél a Mexikóban folyó drogháborúk árnyékában előbb a szegények és kiszolgáltatottak körében terjedő új, halálközpontú vallásokat kezdte el dokumentálni fényképezőgépével, amely vallások némelyike erősen kötődik a latin-amerikai kábítószer-csempészet útvonalaihoz.Majd azokat az asszonyokat követte kamerájával, akik tömegsírokat kutatnak: szeretteiket keresik, akik a Mexikót elborító erőszak áldozatai lettek.Koleszár Adél mindeközben nem csak az embereket, az arcokat fotózza Mexikóban, hanem a tömegsírokkal „felsértett” tájat is. Próbálja feltárni azt a kapcsolatot, ami megbújhat a vidék és az emberi kegyetlenség között.Az erőszak sebei című munkájával Adél elnyerte a budapesti Capa Intézet 2018-ra szóló ösztöndíját (amelyet 2017 őszén ítéltek oda), ezután mexikói témájába még inkább belemerült.Ebben az epizódban tehát Adéllal beszélgetek az eltűntek után kutató anyákról, akiknek csoportját Napocskának hívják, egy vallásról, amelynek központi alakját Szent Halálként tisztelik Mexikóban, és arról, milyen megérinteni a sötétséget.A borítóképen: Koleszár Adél/ fotó: Szombat Éva.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozKoleszár Adél tumblr oldala, ahol sok képe látható itt elérhető.Adél az Instagramon itt található meg.A hit új útjai című sorozatból az Index Nagykép rovatában található egy válogatás, némi kisérőszöveggel.Az erőszak sebei című sorozatról, a tömegsírokról és a szeretteiket kereső nőkről 2018. decemberében jelent meg hosszabb interjú Adéllal a 24.hu-n.A Capa-nagydíj ösztöndíjasai a 2018-as évben (az ösztöndíjat 2017 őszén ítélték oda három magyar fotósnak).Ugyanebben a témában egy évvel korábban közölt Koleszár Adéllal hosszú beszélgetést az Artportal, amely cikkben több kép is látható Az erőszak sebei című sorozatból.A podcastepizódban szó esik a 2014-ben Igualában eltűnt mexikói diákok ügyéről. Az MTI két évvel későbbi összefoglalója a fejleményekről itt olvasható.A Santa Muerte (Szent Halál) alakjáról és a köré szerveződő hiedelemvilágról bővebben szól ez a magyar nyelvű Wikipedia-szócikk. A beszélgetésben szó esik egy másik kultuszról is, amelyben egy Jesús Malverde nevű, Robin Hood-szerű útonálló a központi figura. Egy erről szóló hosszabb háttércikk magyarul az Indexen olvasható.Adél egyik kedvenc könyveként Louis-Ferdinand CélineUtazás az éjszaka mélyére című művét említette. A Bookline-on itt található meg a kötet.A Mexikóban (is) élő magyar fotós elődök között – Robert Capa mellett – Adél említi a kevésbé ismert Kati Hirna nevét. Róla itt olvasható magyarul egy bővebb összefoglaló.Műsorjegyzetek[0:05:16]A Capa-ösztöndíj és lényege.[0:06:02]Nem Adél lett a fődíjas: csalódott-e?[0:06:44]Tájképek Mexikóban: vidékek, ahol tömeges erőszak történt.[0:08:00]A Mexikóban folyó drogháború tömegsírjai.[0:08:17]Adél „belecsöppent” ebbe a sztoriba akkor, amikor még a Mexikóvárosban élő mexikóiak sem voltak tisztában azzal. mennyire súlyos a helyzet.[0:09:05]Az igualai „incidens” 2014-ben.Adél a helyszínen.[0:11:22]Miért ez volt az első olyan tömeges eltűnés/gyilkosság, amely nagy nemzetközi sajtvisszhangot kapott, amikor addig is voltak ilyen ügyek?[0:13:22]Hogyan kezdte Adél feldolgozni ezt a történetet az első sokk után.[0:14:00]Guerrero hegyei tele vannak feltáratlan sírokkal.[0:14:28]Kapcsolatfelvétel az eltűntek után kutató csoportokkal, a „keresőkkel”.[0:17:19]A csoportok összetétele, a benne résztvevők társadalmi helyzete.[0:18:00]A Veracruzi csoport. A Veracruz melletti tömegsír Colinas de Santa Fe-ben, Adél „beépülése” a csoportba. A keresés és a remény képi bemutatása.[0:21:47]Keresés az elhantoltak után fémbotokkal.[0:22:10]Sivatag és hőség, 50 fok és közel háromszáz megtalált holttest: Latin-Amerika legnagyobb tömegsírja.[0:23:13]Kik az áldozatok? Szervkereskedelem és a tévedésből megöltek.[0:24:07]Hogyan alakult a kerersők csoportja? Kereső anyák a Whatsupon.[0:26:25]A keresés: mi lesz, ha az, amit keresel meglesz? Sokan nem akarnak semmit sem keresni.[0:27:46]Hogy fogadták Adélt, a kívülállót?[0:28:23]Fehér nőnek lenni az hátrány vagy vádelem ebben a közegben?[0:29:15]Vidéki környezetben a népesség egy jelentős részének nincs személyazonossága, hivatalosan nem létezik.[0:30:30]A táj és a rajta zajló erőszak viszonya. Létezhet-e valami misztikus kapcsolat a kettő között? A táj újrakolonizálása — egyebek mellett emberi testekkel.[0:32:39]A tájat is felsértik ezekkel a sírokkal.[0:33:39]A testek megtalálásának fontossága és a vallás. Test, halál, feltámadás.[0:36:03]A holttest, mint konkrétum és a keresés lezárása.[0:36:45]Mennyire szabad belemenni egy ilyen történetbe egy fotósnak? Mennyit szükséges ebből meghallgatni, hogy át lehessen adni.[0:39:14]„Barátok lettünk, és barátokért felelősséget vállalsz”. „Segíteni akarsz, de nem tudsz.”[0:40:51]A keresők munkája. Annak fontossága, hogy dolgozzanak: a motiváció visszaadása.[0:41:51]Miért érdekelte Adélt a történet mögött lévő elképesztő erőszak?[0:43:37]A halottak után kutató csoport neve: El Solecito, azaz „Napocska”.[0:44:00]A kontraszt: salsa, trópusok, hamisítatlan latin környezet, sok-sok napfény és közben elképesztő sötétség. Hotspot és háborús zóna.[0:45:13]Engedély nélkül a síroknál.[0:46:42]A személyes döntések következményei egy veszélyesebb világban.[0:49:02]Adél egyik kedvenc regénye az Utazás az éjszaka mélyére Céline-től. „Szeretem megérinteni a sötétséget.”[0:50:17]Hogyan került Adél Mexikóba és mikor, és miért pont Mexikót választotta?[0:51:13]Magyar fotós elődök Mexikóban. (Kati Horna, Robert Capa)[0:52:18]Ha alkotói inspiráció miatt utazol külföldre, az első és legfontosabb dolog alkotói közösséget találni.[0:52:54]Mit csinált Adél Magyarországon azelőtt, hogy Mexikóba ment? Fotótémában vonzalom a deviáns arcok, a kívülállók iránt.[0:53:54]Kemény arcok Mexikóban: fotózás vallási összejöveteleken és az utcán. Mitől komplikált világ Mexikó?[0:54:40]Koleszár Adél A hit új útjai című fotósorozata az „alternatív” mexikói vallásokról. A (Santa Muerte) Szent halál és Jesús Malverde kultusza, a köréjük épülő hitrendszer, hiedelemvilág.[0:59:07]Mennyire kötődnek ezek az új kultuszok a szervezett bűnözéssel? Inkább a szegénységhez és kiszolgáltatottsághoz van köze mindennek.[1:00:55]Mennyire érintették meg Adélt ezek a kultuszok? „Nem feltétlenül akarok egy olyan vallásban hinni, ahol bármi rosszat is lehet kívánni.”[1:02:18]Lojalitás a társadalom peremén élőkhöz. Adél gyökerei, szülei, akiknek nehéz életük volt.[1:03:52]Visszamegy-e Adél Mexikóba? Mennyire kivitelezhető a többlakiság? A folyton új környezet?
17.1.20191 Stunde, 6 Protokoll, 32 Sekunden
Episode Artwork

#010 Wahorn András – Faág, amiről felfelé zuhanhatunk

Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott.Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közmédiáról, politikáról, sorsról és szabad akaratról, és hogy mi értelme van a küzdelemnek, ha saját magunkat sem tudjuk megváltoztatni. (A felvétel pár nappal az MTVA-s tüntetések előtt készült, de a médiáról és közmédiáról elmondottak — sajnos — továbbra is aktuálisak.)Bár Wahorn András festőként több neves elismerésben is részesült, például 1993-ban megkapta a Munkácsy-díjat, gyaníthatóan a legtöbben a Bizottság együttes frontembereként ismerik nevét, amely zenekar 1983-84-ben – nyugodtan mondhatjuk – Magyarországon zenetörténelmet írt. Legalábbis 2014-ben 20 magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar lemezének toplistáját, és ezen az A.E. Bizottság Kalandra fel című, ‘83-as albuma az első helyre került.A hazai sikerek ellenére 1991-ben előbb Kanadába, majd később az Egyesült Államokba költözött. Előbb New York-ban élt, majd Los Angelesbe ment, ahol egyebek mellett egy rajzfilmstúdióban dolgozott, illetve 2000-től az Encyclopedia Britannica online vállalkozásának művészeti igazgatója lett.Tizenhárom év után, 2004-ben visszatért Amerikából, de ezt igazából kétszer tette meg: egyszer úgy, ahogy mindenki más költözni szokott. Egyszer pedig egy televíziós road movie keretében: a 2006-ban műsorra tűzött, Cadillac Drive című sorozatban Wahorn András Fábry Sándorral vezette haza Amerikában hagyott, hat méteres Cadillacjét – Alaszkán és Szibérián át, tizenkét részben.Aztán 2006-ban gondolt egyet, és házat vett egy kis Heves megyei faluban, Mezőszemerén. Itt látogattam meg és beszélgettem vele én is. De elsősorban nem azokról a dolgokról, amelyeket az imént említettem. Mert Wahorn András azt mondja, egy kicsit unja, hogy mindenki a múltjáról, a Bizottságról vagy a Cadillacről kérdezi. Mert hogy szerinte a jelen mindig érdekesebb.(És még egy fontos információ: ha valaki a felvételen macskanyávogást vél olykor felfedezni, az nem én vagyok: Andrásék sziámi cicájának nagyon megtetszett az előttem lévő jegyzetfüzetem, amire olykor rátelepedett – az évszámokba olykor ezért zavarodtam bele, nem láttam a papírt a doromboló macskától.)Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozÍme a 20 magyar kritikus és szakíró által összeállított toplista, amelyen az A. E. Bizottság Kalandra fel című 1983-as albuma az első helyen szerepel.A beszélgetésben említett és a Tengerhajózás című albumon található Emigráns dal.A Wahorn Andrásról szóló Wikipedia-szócikk.A beszélgetésben idézett, tíz éve készült interjú Wahorn Andrással a Magyar Nemzetben.A Klasky Csupo animációs és multimédiás vállalatról szóló szócikk a Wikipedián. (Itt dolgozott Wahorn András Los Angeles-i tartózkodása idején.)Az Alaszkán és Szibérián keresztüli hazatérést feldolgozó Cadillac Drive című tévésorozat a Youtube-on is elérhető, megnézhető.Az utolsó „szabad” Szabadfogás a Hír Tv-n, amelyben még szerepelt Wahorn András.Wahorn András képeit lehet nézegetni egyebek mellett a Pinteresten is.Műsorjegyzetek[0:05:51]Magyarország egyik – szó szerint – legnagyobb képének születése és lassú pusztulása.[0:06:32]Kortárs magyar művészeti kiállítás Lyonban.[0:08:32]A pár perc alatt elkészült „Fekvő nő telefonnal”.[0:10:05]Telefon Aczél Györgynek: engedjék ki Rajk Lászlót is![0:11:34]Per az Artex állami kiállításszervező cég ellen, amelyben még Lévay Anikó is részt vett.[0:13:16]Miért rohad a mű a fészerben?[0:14:26]A Nyugat érdeklődése a nyolcavanas években a kelet-európai művészek iránt, ami aztán megszűnt.Nyugati műgyűjtők beszerzőkörúton Magyarországon.[0:16:58]Aképzőművészet iránti érdeklődés elhalása.[0:19:15]A kép mögötti történet fontossága: a kép hitele a művész személyes története. Amerikában Wahorn András története nem alakult ki.[0:20:05]A képek, amelyek nem tetszenének az anyósnak.[0:20:59]A Jégkrémbalett című film és a Kalandra fel című lemez.[0:23:00]Az akkori sikerek és a mai koncertek. Milyen érzés megélni, hogy sokkal kisebb az érdeklődés? „Én ugyanaz maradtam, a kor meg megváltozott.”[0:24:57]Wahorn András négy zenekara.[0:26:16]Wahorn András és az autó allegóriája.[0:27:34]A készen kapott emberi szerkezet: az emberi sors.[0:28:31]Wahorn András, a makacs és önfejű gyerek. A Wahorn név kitalálása.[0:29:34]Felesleges a dolgok okait keresni, mert mindennek végtelen sok oka van: a „vanás” a fontos.[0:30:07]Végzeteszerűség, szabad akarat, felelősség. „Szabad akarat nincs.” Az ember illúziói saját magáról.[0:33:06]Wahorn András sorsa (például) a „Fidesz elleni harc”.[0:34:23]Mégis a tevékenykedő emberek közé sorolja magát. Ezért teszett neki Amerika.[0:36:26]Kiköltözés Amerikába.[0:37:37]Amerika „protestáns” hagyománya, ami közhely és nem is annyira létezik. A nyugtalan Amerika, ahol mindig csinálni kell valamit, és ahol magányos is az ember. Miért gondolta úgy András, hogy ez egy neki való hely?[0:41:02]Az ember, aki máskép funkcionál Magyarországon és Amerikában.[0:42:29]Miért a fiatalok egy korszak alakítói? Miért a fiatalok tudnak letenni robbanásszerűen új dolgokat? Miért akadályoz az alkotásban a tapasztalat? A közhellyé válás folyamata.[0:45:29]Mi a magyarok viszonya „a” törvénnyel?[0:48:00]Wahorn András és a mezőszemerei közbiztonség: küzdelem az önvédelem és a polgárőrség megerősítéséért.[0:49:26]Egy rosszul értelmezett és alkalmazott törvény: miért tukmálta rá feladatait a jegyzőkre a rendőrség?[0:51:03]Miért haragudott meg a falu Wahorn Andrásra? Visszavonulás a helyi közélettől.[0:53:25]Nagy-Navarro Balázs és Juhász Péter, mint hősök, akiket elfelejtettek.„Úgy tűnik, hogy minket kihúzni abból, amiben vagyunk, nem nagyon lehet.”[0:55:52]Wahorn András, aki kicsit „bábáskodott” a világháló világméretű válásánál.[0:58:04]Az lett az internetből, amit elképzeltek a kilencvenes években, hogy lesz belőle? Álhírek és véleménybuborékok.[1:01:49]Webes munka a Klasky Csupo animációs cégnél, konzultáció, ötletelés olyan cégekkel, amelyek technológiája meghatározta, merre fejlődik a net: a fingó rajzfilmfigura és a képernyőn szaladgáló légy esete.[1:03:39]Munka az Encyclopedia Britannicánál.[1:06:08]A számítógép Wahorn András életében. Első találkozása a géppel a nyolcvanas években és egy hosszú-hosszú kapcsolat napi húsz órában.[1:08:36]Egy használt Atari számítógép Németországból.[1:09:42]A számítógép egy minden lében kanál embernek hihetetlen kaland: mindent meg tud csinálni vele egyedül. Zenét szerez, animációs filmet készít, fest és rajzol rajta. De mégis, Wahorn András idővel rájött arra is, hiányzik számára az anyag és a másokkal való közös alkotás.[1:11:10]Wahorn András szerelme és alkotótársa: Töttös Kata. A több mint harminc éves korkülönbség.[1:16:34]Különbség a nő és a férfi életútjában, feladataiban. A 40 éves korban lezáruló férfi életpálya, az elvesztett küldetés és az életközepi válság.[1:21:39]Miért kezdett sportolni Wahorn András? A sport szerepe életében. Az öregedés kérdése.[1:23:20]„Rájöttem, hogy a szex 50 százaléka a mozgástól olyan jó.”[1:24:18]Hogyan éli meg Wahorn András, hogy számára megszűnt a Szabadfogás című műsor, miután a Hír TV „visszafoglalása” után kirakták onnan? Egy kútba esett műsorötlet.[1:28:09]Wahorn András a szólásszabadság és a törvény viszonyáról.[1:31:35]Közmédia és manipuláció: a független sajtó szerepe.[1:35:31]Egy régi szám a Tengerhajózás című Bizottság lemezről. A kivándorlás Magyarországról: a távozó fiatalok problémája. Menjünk vagy maradjunk?[1:38:17]A teljesítményközpontú Nyugat, ahol nem azzal lehet érvényesülni, hogy magyar vagy, hanem azzal, ha értesz valamihez. És Orbán Viktor, aki meggyűlölte a Nyugatot, és meggyűlöltette azt egész országával.[1:40:19]Wahorn András magyarsága: miért nincs ellentétben egymással a nyelvi, nemzeti meghatározottság elismerése és a nacionalizmus elvetése?[1:43:05]Mezőszemere és a világpolgár:„Már nem érzem magam olyan erősnek, hogy megváltoztathatom a jövőt.”„Egy öreg bácsi vagyok, aki annak idején úgy érezte, hogy beveszi a világot, és ma már tudja, hogy ezt nem fogja tudni megtenni.”[1:49:09]„Egész életemben egyedül éreztem magam.”[1:49:41]A liberális eszmék eróziója és a gyűlöletkeltő rendszerek erősödése: mit kellene tenni? Miért alakult ez így? Mi lehetne a gyógyír? Járjunk túl a saját eszünkön![1:52:57]A sors és az emberi küzdelem: Wahorn András, aki próbált más lenni, de ez nem sikerült.
19.12.20181 Stunde, 55 Protokoll, 36 Sekunden
Episode Artwork

#009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak

Nem messze Pozsonytól és nem messze Budapesttől a kilencvenes években létezett egy majdnem terrorállam: a magyar lakta Csallóközben a maffia volt az úr.1999 márciusában tíz embert lőttek agyon fényes nappal a dunaszerdahelyi Fontána bárban. Jó eséllyel ez volt Európa legkíméletlenebb alvilági leszámolása, amelynek során a három gépfegyveres támadó a vidéket évekig rettegésben tartó Pápay-klán vezéreit végezte ki. A fegyveresek pár perc alatt 113 lövést adtak le, és ez a 113 lövés brutális világnak vetett véget Dunaszerdahelyen.Brutális világnak, amely több száz ember életébe került, és amely brutális világnak a titkait még ma is folyamatban lévő bűnvádi eljárások próbálják felfedni.No meg egy könyv.Durica Katarina (ejtsd: „Gyurica”) regényében ennek a történetnek egy olyan részét dolgozta fel, amelyről ma sem nagyon beszélnek. Arról, mi történt a nőkkel. A nőkkel, akiket az utcáról hurcoltak el és így lettek csoportos nemi erőszak áldozataivá. A nőkkel, akiknek eltűnt a kedvesük. A nőkkel, akiknek megbecstelenítették lányait. A nőkkel, akiknek maffiózóvá lett az az “áldott jó” fiuk.Bár regényről van szó, a szerző nem képzelt világot tár elénk: a könyvhöz sok interjút készített, amelyekben maguk az anyák, a lányok osztották meg vele történeteiket. Húsz évvel az elszenvedett borzalmak után.A rendes lányok csendben sírnak. Ez annak a könyvnek a címe, amely az idén nyáron jelent meg Magyarországon. Ebben a podcastepizódban a szerzővel, Durica Katarinával beszélgetek a dunaszerdahelyi maffia női áldozatairól, a húsz évig tartó hallgatás okairól és arról is, ki volt a bűnszervezetben a starter, és miért fémjelez egy egész korszakot az a szó, hogy sustyáki.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Ha további maffiás témájú epizódot szeretnél hallgatni, akkor……ajánlom ezt az adást:#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágbaLinkek a műsorban elhangzó témákhozDurica Katarina a beszélgetés apropójául is szolgáló könyve A rendes lányok csendben sírnak.A szerző korábbi könyve, amely a női szexturizmusról szól, és amely témát Katarina szintén regényben dolgozott fel, a Szökés Egyiptomba.A Pápay-klán történetét követhetően és olvasmányosan foglalja össze az Index 2016-os cikke.Bár „szlengszótárnak” hívják, valójában a csallóköziek által beszélt nyelvjárás szószedete (1., 2., 3., 4., 5., 6.) a Bumm.sk-n hat részben megjelent gyűjtés – azoknak, akik el szeretnének merülni a regényben is megidézett magyarban.(A borítóképen: Durica Katarina egy dunaszerdahelyi panelház előtt / Fotó: Horen )Műsorjegyzetek[0:05:47]Ki volt asz a Pápay-klán? Hogyan volt képes terror alatt tartani egy egész országrészt?[0:06:39]Václav Havel amnesztiája, a hazakerülő bűnözők, Dunaszerdahely és környékének relatív jóléte. Védelmi pénzek.[0:09:10]A lakosság terrorizálása, a megkövetelt tisztelet.[0:10:29]A magyarok gyilkolták a magyarokat: a klán magyarokból állt. „Ezek a mieink voltak”: sokszor egy lakótelepi blokkban laktak az áldozatokkal.[0:12:51]Durica Katarina is Dunaszerdahely mellett nőtt fel – gyerekkori élmények a maffiáról.[0:13:38]Megbecsülni is nehéz, hány gyilkosság fűződik a bandához.[0:15:04]A maffia elfelejtett női áldozatai. Csoportos női erőszak: áldozathibáztatás és bagatellizálás. A hallgatás és a regényhez való anyaggyűjtés kezdete.[0:17:23]Durica Katarinát nem az elkövetők érdekelték, hanem az áldozatok.[0:18:29]Hogy került kapcsolatba Durica Katarina olyan nőkkel, akik hajlandóak voltak beszélni neki saját történetükről? Az első Facebook-üzenet.[0:20:02]Sokat segített az egyenesség és őszinteség.[0:20:54]Kik jöttek el Katarinához beszélni? Az áldozatok, akik kerek monológgal készültek a beszélgetésre.[0:21:57]Mind azt hitte, hogy története egyedi eset. Kiderült: ez tömeges jelenség.[0:24:05]A közösség nem tudta megvédeni őket, majd utána meg is bélyegezte ezeket a nőket.[0:24:59]Miért nem tudták megvédeni a nőket? A rendőrség érintettsége.[0:26:02]Milyen hatása volt a férfiakra az, hogy nem tudták megvédeni a nőket? Az alkohol, mint elfojtás és “megoldási képlet”.[0:29:10]Anyák, akik azt vették észre, hogy a fiúk egyszer csak maffiózó lett. Hogy számolnak el ők ezzel maguknak és a közösség felé? Az anyák hárítása.[0:33:28]Milyenek voltak azok az áldozatok, akikkel Durica Katarina találkozott? Látszott-e rajtuk a régi trauma? A lelki és a tényleges meddőség az erőszak után.[0:35:30]A kibeszéletlenség és a mindennapos elfojtás.[0:38:00]A „mit szólnak majd?” kisvárosi, falusi közege mint a tabusítást elősegítő környezet.[0:41:14]Beszédes szlovák jövevényszavak vagy helyi magyarok által használt kifejezések a regényben: mi báger, a sustyáki, a suter, a starter?[0:46:32]A magyarok kettős kisebbségi léte: mint nyelvi kisebbség és mint a legyűrt kisemberek közössége.[0:49:23]A Pápay-klán uralmának vége, a maffia vezérkarának lemészárlása. Az eset a helyiek emlékezetében. A rengeteg teória arról, kik lehettek az elkövetők.[0:52:49]Katarina tanulmányai, művészettörténészi végzettsége.[0:54:01]Éjszakai mozitakarítás az USA-ban.[0:54:23]Idegenvezetői munka Egyiptomban – éveken át, az egyetemi tanulmányok alatt.[0:56:26]Katarina korábbi regénye ezeknek az éveknek a hatására születik: Szökés Egyiptomba – könyv a női szexturizmusról.[0:57:52]Az otthon lestrapált, elhanyagolt nők a kuncsaftok, az egyiptomi, tunéziai üdülőhelyeken erre szakosodott „Ahmedek” és „Mohamedek” várják őket. Nem csak szexre, a románcra is vágynak.[1:00:24]Volt olyan nő, aki két évig spórolt, hogy két hétig ő legyen a királynő egy ilyen helyen.[1:01:34]Ezeket a férfiakat „Schengen-harcosoknak” is nevezik, mert nagyon sok fiú célja az, hogy bejussanak Európába.[1:03:00]A Rendes lányok csendben sírnak című regány fogadtatása Dunaszerdahelyen. A Siker és szeretetfürdő ellenére csönd: kérdések nélküli író-olvasó találkozó.[1:05:40]Lesz-e folytatás?[1:07:53]A csend, a tanácstalanság, a védekezésre való képtelenség történelmi okai: a nemzethez, a valláshoz való viszony megtépázottsága a felvidéki magyarság közösségeiben.[1:10:02]Miért nem riportkönyvként született meg ez a mű? Miért regényként?[1:11:17]A regény megírásának lelki nehézségei. („Rémálmaim voltak éjszaka.”)[1:13:38]Katarina szerint ha elkezdünk erről a történetről, regényről beszélni, az már előrelépés lesz, már elindult valami a könyv nyomán.[1:15:21]Miért az lett a könyv címe, hogy A rendes lányok csendben sírnak?
8.11.20181 Stunde, 18 Protokoll
Episode Artwork

#008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér

A Londonban élő Bereznay András világlátása tényleg speciális. És nem csak politikai értelemben. Hiszen olyasvalakiről van szó, aki egészen egyedi szemüvegen át (is) képes szemlélni a világot, illetve annak történetét.A térképeken keresztül.Méghozzá a történelmi térképeken keresztül.Mondják róla, hogy „térképőrült”, és ezt aligha lehetne vitatni. Térképszerkesztő, térképész-történész, akinek a neve olyan nemzetközileg elismert történelmi atlaszokat fémjelez, mint például a Times Európai történelmi atlasza.Az angol nyelvterületen publikált atlaszok és könyvek mellett pár éve magyarul is megjelennek munkái. Az Erdély történetének atlasza után különleges vállalkozása A cigányság történetének atlasza, amely könyv nemrégiben látott napvilágot Magyarországon.Nos, ezekről a kötetekről is beszélgetünk ebben a podcastepizódban, de mindenek előtt arról, milyen az, amikor valaki már gyerekkorában is pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni élete hátralévő részében. Illetve arról, mit jelentett történelmi térképeket készíteni a kádári Magyarországon.És arról is, miért döntött úgy Bereznay András a hetvenes évek végén, hogy elhagyja az országot, és Angliában próbál szerencsét.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozBereznay András angol nyelvű honlapja itt érhető el.Ez pedig az angol nyelvű Wikipedia-szócikk róla.Az interjúban a következő könyveiről esik szó:The Times Atlas of European HistoryErdély történetének atlaszaA cigányság történetének atlasza (A könyvről részletes ismertetés és kritika olvasható egyebek mellett az Indexen is.)Bereznay András karrierjének elindulásában – és az ahhoz kötődő történetben – fontos szerephez jut Székely György és Pamlényi Ervin történészeknek.A Kartográfiai Vállalat (ahol Bereznay András mindössze egyetlen napot dolgozott) története az utódcég honlapján is elolvasható. (Az oldalon szerepel, hogy „a Kartográfiai Vállalat volt az ország egyetlen térképkiadója és második legnagyobb földmérési vállalata.”)Az interjúban említett, Magyarország története című könyvsorozat a nyolcvanas évek nagy vállalkozása volt. A tervezett tíz kötetből hét jelent meg.A Bereznay András angliai karrierjében némi szerepet játszó Martin Gilbert történészről itt olvasható a Wikipedián angol nyelvű bejegyzés.Műsorjegyzetek[0:05:14]A 8 éves Bereznay András mágikus találkozása egy térképpel, ami eldönti jövőjét.[0:06:06]Fejből a Földközi-tenger medencéjének földrajza.[0:06:44]Miért volt gyanús történelmi térképet rajzolni a kádári Magyarországon?[0:09:43]Az egyetemi évek előtt: miért volt nehéz bekerülni akkoriban történelem szakra. Az osztályfőnöki jellemzés átka.[0:10:35]Munkavállalás gimnázium után különböző helyeken. A sorsfordító kaland: hirtelen elhatározásból telefon Székely György professzornak.[0:12:45]Az iskolai történelmi atlasz hibái. Felkérés a szakcikkre a Századokban. Pamlényi Ervin befogadja a kritikát, pedig Székellyel együtt ő az atlasz szerkesztője.[0:15:19]Az egyetemi felvételnél sokat számított, hogy a Századok adott ajánlást Bereznaynak: történelem-spanyol szakra veszik fel.[0:16:03]1974-ben fejezi be az egyetemet, de 1978-ban emigrál Angliába. Előbb még: az egy napig sem tartó munkaviszony és előtörténete a monopolhelyzetben lévő Kartográfiai Vállalatnál.[0:18:21]Konfliktus a térképészeti konferencián, Radó Sándor, a hazai térképészet atyaúristene megsértődik.[0:19:48]Munkahely nélkül. Állásajánlat tudományos szocializmus oktatására.[0:20:38]Bereznay András rendszerellenességének gyökerei. 1956 és a Szabad Európa Rádió.[0:21:59]10 éves korában Bereznay már rendszeresen napilapot (a Magyar Nemzetet) olvas, majd SZER-t hallgat. „Hihetetlenül” utálja a rendszert.[0:22:43]Hirtelen jött ötlet: telefon a Magyar Tudományos Akadémiának, hátha nekik kell a “semmi”. Ismét előkerül a történelmi atlaszról írt kritika. Lehetőség a szabadfoglalkozású munkára történelmitérkép-tervezőként.[0:24:37]A tízkötetes Magyarország történetének kiadása Glatz Ferenc szerkesztésében.[0:25:00]Az értelmiség megvesztegetése a Kádár-rendszerben.[0:25:52]Bereznay András naivitása és rossz közérzete: „mindig is el akartam menni”.[0:26:31]Sikertelen lelépési kísérlet Jugoszlávián keresztül.[0:28:43]Cseh-magyar pár, akik nyugatra akarnak menni – de Ausztrián keresztül.[0:29:50]Az útlevélkérelem megtagadása. A szemtelen fellebbezés és a rendszer atyáskodó válasza.[0:31:55]Öt évre rá Bereznay András minden további nélkül útlevelet kap nyugati országokba – viszont akkor még visszajött.[0:32:59]Döntés a disszidálásról. A döntő érv a távozás mellett.[0:34:35]Hogy zajlott a menedékjog intézése Angliában? A szerencsés előzmények: egy angol történész , Martin Gilbert atlaszának hibái, az újabb sorsfordító hibalista.[0:37:09]Takarítás, kádpucolás és bokornyírás az új „karrier”.[0:37:26]Egy sokat segítő autóstop története: írógép és toll a munka elkezdéséhez. Az angliai térképkészítő karrier viszontagságos útjának kezdetei.[0:39:48]Húsz év telik el, amíg ugyanazt csinálhatja Angliában, mint Magyarországon. A Times Books történelmi-térképtervezői állása 1992-ben.[0:43:46]Volt-e olyan pillanat András életében, amikor vissza akart jönni Magyarországra? Egy álom, ami gyakori a menekültek esetében.[0:44:18]Londoni megismerkedés Krassó Györggyel. A Magyar Október Párt a rendszerváltás után. A rendszerváltó pártok önjelöltsége.[0:48:30]Mi változott Angliában 40 év alatt?[0:49:17]Az ugyanottmaradó bögre története. A mohamedán bevándorlás szembeötlő megerősödése.[0:51:06]Milyenek valójában az angolok? Miért az időjárásról beszélgetnek? A személyes szféra kényszeres védelmének hátrányai. Miért „Sztálin álma” bizonyos értelemben az Egyesült Királyság. A biztonságos témák.[0:54:37]A túlcivilázlódás jelensége.[0:56:14]Egy régi emigráns viszonya az újonnan, az uniós csatlakozás után érkező magyarokhoz.[1:00:51]Becsülendő a hajtás, a munka iránti eltökéltség, de a nagyon kemény munka be is zár, nem lesz nyitott azokra a dolgokra, amelyeket új lakóhelyén megtapasztalhatna.[1:02:05]Bereznay András munkája, a 2011-ben megjelent Erdély történelmi atlasza.[1:03:04]A szerző új könyve, A cigányság történetének atlasza. A cigányság történelmének feldolgozása több mint félszáz térképen (az „őshazától” napjainkig – az érpataki polgármester lemondása még szerepel az egyik térképen). Az atlasz készítésének története.[1:09:42]A brexit. Miért támogatta András az elszakadás-pártiakat? Részvétele a kampányban. Miért nem szempont számára az, hogy ettől könnyebb vagy nehezebb lesz a kint élő magyarok dolga?[1:15:04]Az elvek szerinti döntések Bereznay András életében, a lázadás és a „tanok” elutasítása.[1:16:27]Mi lett volna, ha Bereznay András nem hagyja el Magyarországot? Foglalkoztatják-e az ilyen kérdések? Ugyanígy döntene-e ma is? Érdemes-e ezen gondolkodni?
17.10.20181 Stunde, 19 Protokoll, 47 Sekunden
Episode Artwork

#007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország

Szávoszt-Vass Dániel egyszerre végez történelmi és földrajzi ismeretterjesztést, teljesít kultúrmissziót, képviseli a környezetvédelem, valamint az örökségvédelem ügyét. Mégsem fizet ezért neki senki egy vasat sem. Kilenc éve lankadatlan lendülettel írja a Dunai Szigetek nevű blogját, amely az említett értékmentő és értékteremtő munkája mellett közösségi vállalkozás is.Tehát ebben az epizódban vele beszélgetek az apadó és szemetes Dunáról, a Senki szigetéről, egy víz alá került településről, vízlépcsőkről, a római-parti mobilgátról, a dunavirágzásról, valamint a folyón megszaporodó motorcsónakokról és jetskikről.(Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.)Linkek a műsorban elhangzó témákhozSzávoszt-Vass Dániel blogja itt elérhető: Dunai Szigetek blog.Van egy másik blogja is, amit többedmagával ír, és amelyen földtudományi írások találhatóak. Ez pedig a Pangea blog.Az epizódban szó esik Jókai Mór Aranyember című regényéről, azon is belül a könyvben szereplő Senki szigetéről. A regény a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében is megtalálható, A „Senki” szigete című fejezet például itt. Az 1962-ben a regényből készült filmről szintén beszélünk, ez a film adatlapja.Baktay Ervin – az „indológus indián” – indiántáboráról és annak szigetéről a Dunai Szigetek blog is írt.A Dunai Szigetek blog nagy felhasználója a Fortepan fotógyűjteménynek. Aki még nem ismerné, itt található.Szintén nagy segítség Dániel munkájához a fentről.hu légifotó-adatbázisa, amelyben mindenki szabadon és ingyenesen kutakodhat. A honlap a Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (FÖMI) légifelvételeit teszi hozzáférhetővé.Az epizódban szó van a Római-part, illetve az ott tervezett mobilgát ügyéről. A jelenlegi helyzetről olvasható egy friss összefoglaló a hvg.hu-n.Szó esik az epizódban az ercsi Eötvös-kápolna megmentéséről, amelyben része volt a Dunai Szigetek blognak is. (Az ügyről itt olvasható a Heti Válasz említett cikke.)Az epizódban beszélgetünk Szávoszt-Vass Dániel monarchista meggyőződéséről is, a kérdésben hivatkozott interjú az Indexen itt található.Pontosítás: Szávoszt-Vass Dániel a felvételt követően jelezte, hogy egy évszám rosszul szerepel az interjúban. Az említett, rekordalacsony vízállás nem 1948-ban, hanem 1947-ben volt Budapesten (más vízmércéken ez eltérhet).Műsorjegyzetek0:04:58 Rémületesen alacsony vízállás idén nyáron a Dunán.0:05:43 Csupán 10-20 cm-mel volt magasabb a vízállás az 1947-es negatív rekordnál.0:06:09 Az Ínség-szikla, a Gellért-hegy legkeletibb előbukkanása.0:07:59 Drasztikus változásnak tűnik, ráadásul a „kisvizes” időszak egyre korábban jelentkezik minden évben.0:08:50 Dániel iskolái: „túl sokat jártam egyetemre”. Földrajz-történelem szakos tanár, majd geográfus egyetemi szak.0:10:50 Munka Amerikában egy nemzeti parkban a Sziklás-hegységben.0:12:16 Salátakészítés George W. Bush feleségének.0:13:14 Mi az, amit jobban csinálnak egy amerikai nemzeti parkban, mint egy magyarban? Miben más?0:15:00 Mitől sziget, egy sziget? Miért sziget a Népsziget, amikor már nem az?0:16:36 A Dunai Szigetek blog (dunaiszigetek.blogspot.com). Honnan jött az ötlet, miért kezdett bele a blogba kilenc évvel ezelőtt Dániel? Gödi gyökerek, nagypapa térképei és lebombázott kielboatja a Római-parton.0:18:52 Komoly jeges árvíz 1945. január-februárban a lebombázott északi összekötő vasúti híd miatt a Római-parton.0:19:12 Árvíztáblák, amelyekből egyre kevesebb van.0:19:38 II. világháborús amerikai légifotók a Dunáról. A nagypapa háborús sebesülése és a francia hadifogság.0:20:50 Honnan jön a Szávoszt-Vass név. A nemesi származás és a családfa, a családtörténet.0:22:25 Dániel monarchizmusa. Miért lesz valaki monarchista a 21. században?0:24:19 Tagság a Szent György Lovagrendben.0:25:22 Hidrológusi szakirány az egyetemen. Tudatos készülés a dunai témákra. A blog indulása, mint a doktori iskolán folyó kutatás „mellékterméke”.0:27:45 A kilenc év alatt „a forrástól a deltáig” gyakorlatilag mindenről volt szó a blogon. Dániel expedíciói a különféle dunai szigetekre.0:28:41 A Háros-sziget, mint légifotókról kitakart katonai övezet, ahova nehéz bejutni.0:29:44 Baracs: szúrós bozót,kavicsok.0:30:53 A fentrol.hu, amelynek a Dunai Szigetek az egyik legserényebb felhasználója. Ingyenesen elérhető légifotók az oldalon.0:33:00 A Római-part beépítése, lakóparkok az ártéren, csónakházak letarolása. A mobilgát ügye a Római-parton. Jóváhagyott népszavazás az ügyben.0:38:31 Jókai Mór és a Senki szigete.0:40:03 Sokan azt hiszik, ez a sziget Ada Kaleh volt, de valószínűbb, Jókai máshová tette szigetét. Az elárasztott Ada Kaleh. Dániel vízerőmű-ellenessége.0:44:31 A komáromi Erzsébet-sziget, mint a Senki szigetének ihletője.0:45:06 A filmforgatás helyszínéül szolgáló sziget.0:46:20 Vita a vízügyi szakemberekkel, érvek a Duna „belépcsőzése” ellen.0:48:34 Baktay Ervin indiánszigete. Kiszakadás a nagyvárosból. A Kismarosi-sziget.0:51:07 Kezd gond lenni a Duna-kanyarban, hogy a nemzeti park nem ellenőrzi, mi folyik a szigeteken. Céges buli a zátonyon, szemét és motorcsónakok.0:52:14 Konfliktus az evezősök és a Dunán megszaporodó motoroshajók, jetskik között.0:55:16 A „digitális detoxikáció” fontossága, Dániel mobilmentes napjai.0:56:27 Dániel szíve csücske: a Gödi-sziget. Másik kedvence: a Helemba-zátony.0:57:12 Bronzkori telep a zátonyon. Víz alá került történelmi emlékek: vajon miért volt korábban sokkal alacsonyabb a Duna vízszintje? Középkori kolostorok a Duna alatt.1:02:29 Az alacsony vízállás mindig érdekes időszak a blog szempontjából. A nézettség miatt is, de amiatt is, hogy ilyenkor mi minden bukkan elő a vízből. A blog közösségteremtő ereje.1:04:22 Dániel ingyen, szenvedélyből írja a blogot, közben egy multicégnél dolgozik.1:07:42 A szakfolyóiratok cikkeinek irreálisan magas ára.1:08:40 Lesz-e könyv a Dunai Szigetekből?1:09:41 Megdöbbentő eset: valaki egyszer a teljes blogot egy az egyben lemásolta.1:10:26 Dániel másik blogja, amit többedmagával ír: a Pangea blog. Szavazások a Dunai Szigetek blogon, az év szigete verseny. A tavalyi év nyertese: a Csallóköz.1:13:02 Milyen állapotban van a Duna? Medermélyülés, kavicskitermelés, motorcsónakok keltette állandó hullámzás („hullámmarás”, kimosott partok).1:15:50 A Duna, mint élőlény. A régi korokban: istenség.1:17:45 A szemétkérdés, a partok állapota. Szennyeződés a part alatt. A megtisztult Duna: a dunavirágzás, a dunavirág.1:24:05 A blog olvasói közössége. Az ercsi Eötvös-kápolna megmentése.
27.9.20181 Stunde, 28 Protokoll, 42 Sekunden
Episode Artwork

#006 Salát Gergely – Az elásott tudósok, Kína évezredes dilemmái és egy kötelességtudó punk

Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték).Ez már önmagában is érdekes sztori, de Salát Gergely Kína-kutatóval, egyetemi tanárral arról is beszélgetünk, hogy miként köszönnek vissza az ilyen történetek, az ókori Kína nagy dilemmái, jogi vagy politikai öröksége a 20. és 21. században egy több ezer éves országban, ahol semmi sem előzmény nélküli.Podcast: Download (91.9MB) | EmbedÉs hogy igaz-e egyáltalán a történet, ami miatt az első császárt kétezer éven át gyűlölték Kínában.Valamint arról is, hogy miért kezdte el idegesíteni a kínaiakat a vasútügyi miniszter tizennyolc szeretője.És hogy kicsoda Salát Gergely? Ha Magyarországon a sajtó Kínáról akar valakit kérdezni – legyen szó Peking világpolitikájáról vagy éppen párttitkárok szeretőiről – akkor gyanítom, az újságírók noteszában első helyen szerepel Salát Gergely neve.Salát GergelyA Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának titkára nem csupán a katedrán aktív, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai kultúra és politika nagyobb és kisebb kérdéseit minél szélesebb közönség előtt is megismertesse. Tehát nem csak könyveket és tanulmányokat ír, de népszerűsítő cikkeket jegyez a sajtóban, rádiós és televíziós műsorokban szerepel, interjút ad, szépirodalmat fordít – felsorolni is nehéz mi mindennel is foglalkozik még, ami Kínával kapcsolatos.Most tehát Az élet, meg minden podcastban teszi ezt.Linkek a műsorban elhangzó témákhozA Salát Gergelyről szóló Wikipedia bejegyzés (rövid életrajz és publikációs lista).A podcastban említett könyvei:Büntetőjog az ókori Kínában – Qin állam törvényei a shuihudi leletek alapjánA régi Kína történeteBüntetőjog a Han-kori KínábanSalát Gergely punkzenekara, a Laza P. együttes Facebook-oldala.A beszélgetés során többször is említett első kínai császár Csin Si Huang-ti volt.Magyarországon a kínai nyelvoktatás, tanárképzés és kulturális ismeretterjesztés “zászlóshajója” az ELTE Konfuciusz Intézet. A konfucianizmus összefoglalója természetesen megtalálható az ő wikioldalukon is.A kínai nők helyzetéről szóló részben szóba kerül az ország történelmének egyetlen női uralkodója. Az ő neve: Vu császárnő (Vu Cö-tien).A beszélgetésben is említett konfuciánus filozófus, aki a rossz uralkodó elkergetésének jogáról írt, Mencius. Ez nevének latinos alakja, kínai neve: Meng-ce.Kína jelenlegi első embere, akinek centralizációs törekvéseiről, korrupció elleni fellépéséről a podcastepizódban is sok szó esik: Hszi Csin-ping.Műsorjegyzetek0:05:29 Hogyan került Salát Gergely Kínába 1992-ben? A nagykövetté kinevezett édesanya, a Pekingbe költözés: Csomagolj fiam!0:06:21 A kicsapatás veszélye a budapesti piarista gimnáziumban.0:08:23 Megérkezés Pekingbe: “Peking nem egy olyan vidám hely” 1992-ben.0:09:42 Heavy metal együttes alapítása Pekingben.0:10:21 A kínai rock a nyolcvanas években. A korai kínai rockerek. Hatásuk az 1989-es Tiananmen téri eseményekre.0:12:26 A speciálisan külföldiek számára működtetett pekingi középiskola – elválasztva a kínaiaktól.0:14:33 Továbbtanulás a Pekingi Egyetem jogi karán. Salát Gergely későbbi könyvei, amelyek az ókori Kínai jogrendszerrel foglalkoznak.0:16:09 A kínai és az európai jogfelfogás, jogi szemlélet közötti különbség.Az igazságszolgáltatás helyett a társadalmi béke mint elsődleges cél.0:21:05 Az első császár, a törvények uralma és a császár gyors bukása. Centralizáció és totális állam, központ akarat kontra helyi érdekek és hagyományok.0:24:03 A széteséstől való félelem reflexe, a káoszról és a rendről szerzett több ezer éves történelmi tapasztalata Kínában.0:26:01 A kommunista párt „ügyes” megoldása: a rend, az egységes ország fogalmának összekapcsolása a párttal. „Ha nincs a kommunista párt, nincs az új Kína.”0:26:52 Az első császár könyvégetése, a konfucianus „értelmiség” megsemmisítése, élve elásása. Mi történt valójában? Lehet, hogy az egész csak későbbi propaganda? A következő dinasztia hivatalos történetírásának mesterkedése, hogy új „kánont” teremtsenek, és újraírják a régi könyveket?0:29:34 A konfuciánus hivatalnokok/„értelmiség” likvidálása.A könyvek elégetése. A földtulajdonlás, országszervezés nagy kérdései.0:33:29 A kínai kulturális forradalom és az első császár, mint a kommunista államszervezés előképe. Mao Ce-tung, aki kétezer év után először pozitív példaképp emeli az első császárt.0:36:21 Problémák, nagy kérédsek, amelyek több ezer év óta a mai napig meghatározzák a kínai politikát: a hivatalnokok kinevezésének gyakorlata és a földkérdés.0:37:57 Miért nincs magántulajdonban termőföld Kínában? A gyakorlatban miért és hogyan van félig-meddig mégis?0:41:04 Hogy oldják meg a földtulajdonlás kérdését úgy, hogy ne eredményezzen ez föld- és hatalmi koncentrációt?0:42:11 A korrupció „hagyománya” Kínában. A hivatalnokok kinevezésének/ellenőrzésének kérdése. Az ajánlórendszer, a hivatalnoki vizsga. A vizsgaanyag: konfucianizmus. Az ideológiailag egységes hivatali gárda.0:46:07 Mi a lényege a konfuciánus tanításnak? Konfucianizmus 1×1.0:49:07 A hivatalnokok ellenőrzése, a cenzorátus intézménye. A kommunista párt jelenlegi megoldása: A Kínai Kommunista Párt Ellenőrzési és Fegyelmi Bizottsága.0:50:31 Az uralkodó elűzésének joga, Mencius kitétele.0:51:12 A történetírás, mint politikai tevékenység Kínában.0:52:31 A jelenlegi Kína vezeteésének korrupcióellenes küzdelme. Mennyire hatalmi eszköz, mennyire valójában korrupcióellenes fellépés ez? A történelmileg magas toleranciaszint a korrupcióval szemben (a hivatalnok fizetésébe „beépített” korrupció).0:54:35 A 2000-es évek hozadéka: a korrupció átlépi az elviselhető szintet.Kiskirályságok és a helyi funkcionáriusok elszemtelenedése, a vasútiügyi miniszter 18 szeretője, a bálában rohadó korrupciós százjüanosok.0:57:39 Hszi-Csin-ping válasza: össze kell rántani a pártot, mert szétszaladtak a lovak. Több mint egymillió káder lett felelősségre vonva, nem pusztán hatalmi harcról van szó.0:59:36 Kínának gazdasági súlya miatt muszáj nagyhatalmi státuszt vállalnia, nem teheti meg, hogy nem. Szemben Teng Hiszao-ping időszakával, amikor az volt az ukáz: ha erősödünk is, lapítsunk.1:02:29 Ami újdonság: a kínai növekedési modellt, saját rendszerét (Pekingi konszenzus) Kína elkezdte ajánlgatni más országoknak: a nyugatnak ideológiai kihívója lett.1:03:31 Kína és Amerika viszonya, lavírozás a kereskedelmi háború szélén. Lesz-e Alibaba az Egyesült Államokban? Kína technikai fejlettsége az internetes kereskedelemben, a mobilfizetéses rendszerben. A „legmenőbb” területeken már a kínaiak szabják meg a trendeket: ezt nehéz Amerikának pszichésen feldolgozni.1:08:43 A nők helyzete Kínában. Hagyományos női szerepek, ennek változása az utóbbi évtizedekben és a kilencvenes évek után.1:14:03 #MeToo mozgalom Kínában. A központi hatalom reakcija a 21. századi nőjogi mozgalomban.1:17:11 Szeretőtartás és a többnejűség hagyományai Kínában. Az 1950-es házassági törvény, majd az informális többnejűség, az ágyasrendszer feléledése.1:21:07 Társadalmi feszültségek és egyenlőtlenség Kínában: a világon az egyik legegynelőtlenebb társadalom.1:23:04 Mennyire lehetett 1992-ben érezni, hogy Kínából ez az ország lesz, ebbe az irányba fog tartani? Kína és a reformok “befagyása”1989-ben, újraindulásuk 1992-ben. A kínai növekedés aranykora – óriási változások pár év alatt.1:27:01 Salát Gergely jelenleg is működő Punk zenekara, a Laza P.1:27:40 Kutatómunka, fordítás, tanítás, médiaszereplés. Hogyan fér ez bele Salát Gergely idejébe három gyerek mellett? Az egyvalamira való koncentrálás művészete: a bűvös 22 perc.1:29:41 Néhány szó a Laza P. zenekarról.1:30:46 Mi az, amit Salát Gergely életvezetésből, életfilozófiából Kínában tanult?1:32:07 Miért lenne hasznos az írásoktatás a magyar egyetemeken?1:33:42 Tanácsok magyar diákoknak, fiataloknak, akik Kínába készülnek.1:35:16 Miért kötött ki Salát Gergely végül a Kína-szakértés, -kutatás mellett? Mi érdekli őt ebben az egészben?
5.9.20181 Stunde, 40 Protokoll, 5 Sekunden
Episode Artwork

#005 Dóka Béla – Kuba „speciális” időszaka, a süketnéma utcalány és egy stúdió a pálmafák között

Ő csak szeretett volna megtanulni fotózni. Messze Magyarországtól. Ezért akart Kubába menni. De ott utolérte a történelem. Hiszen akkoriban mindenki inkább el akart jönni onnan: a magára hagyott Kuba úgynevezett „speciális időszaka” ez, amikor tízezrek próbálták meg tutajokon és traktorgumikon elhagyni a szigetországot. Nem mindenkinek sikerült.Dóka Béla pár hónapos kubai utat tervezett, aztán négy évig maradt a szigetországban. Közben Haitin szerencsét próbált haditudósítóként, de hamar rájött: az ő világa kevésbé a híradók drámája. Inkább az, ami ott van a mindennapokban. A kubai társadalom peremvidékein, a Putyinért rajongó orosz tizenévesek szobáiban, a burmai fiatalok álmaiban, vagy éppen egy Fülöp-szigeteki halászfalu lakóinak arcán.Azon kevés magyar fotósok egyike, akiket tényleg jegyeznek a világlapokban.Newsweek, New York Times, New Yorker, Le Monde, Spiegel, Independent, El Paisfelsorolni is nehéz hány helyen publikálták fotóit az elmúlt két évtizedben.Munkáit kiállították egyebek mellett Londonban, Párizsban, Barcelonában, Brüsszelben, Prágában, Madridban és persze Budapesten is. Szóval, tényleg letette a névjegyét az asztalra.Még akkor is, ha itthon, Magyarországon csak kevesen ismerik.(Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.)Linkek a műsorban elhangzó témákhozDóka Béla honlapja, ahol sok képe is megtekinthető ezen a címen érhető el: http://www.beladoka.com/Az interjúban a következő fotósorozatokról esik szó:El Periodo EspecialFC PutinBurmese DreamsStudio PanindiganAz interjúban nem esik szó Dóka Béla könyvéről, de itt mindenképpen érdemes megemlékezni róla: The Sundays of Life a címe, és ez a fotóalbum tulajdonképpen a meghittség, a lassú élet ünneplése. (A könyv, Dóka Béla gyűjtőknek kiadott, limitált példányszámú albumai mellett, megrendelhető a szerző honlapján.)A kubai fotósok „forradalmi nemzedékének” az interjúban említett tagjai: Raúl Corrales Forno és Alberto Korda. Nevükhöz Che Guevaráról és Fidel Castróról készült híres fotók köthetők.Az interjúban említett tüntetések 1994 augusztusában kezdődtek Kubában, és Maleconazo felkelésnek is nevezik az akkori eseményeket.A tengerparti rész neve, ahonnan sok menekült kelt útra Florida felé 1994-ben: Cojímar. Ez a tengerparti rész egyébként Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényéhez is ihletként szolgált.A Béla által említett amerikai fotós, aki Haitiből együtt kelt útra menekültekkel: Christopher Anderson. A fotós oldala itt érhető el.Az interjúban említett SonntagsZeitung mai is létező svájci lap, tulajdonképpen a Tages Anzeiger című lap vasárnapi magazinja.Az első képügynökség, amellyel Béla leszerződött, a francia Rapho ügynökség volt, amelyet egy magyar emigráns, Radó Károly (Charles Rado) alapított 1933-ban. A híres fotósok hagyatékát kezelő, nagynevű ügynökség a 2000-es években, több ki- és felvásárlást követően, Gamma-Rapho néven éledt újjá.Béla az interjúban három fényképezőgép-típust említ, mint amelyeket szívesen használt és használ munkáihoz. Ezek pedig:a 35 mm-es Widelux panorámagép;a középformátumú Plaubel Makina;a középformátumú Mamiya 7.Műsorjegyzetek0:05:10 Miért pont Kubába ment Béla fotózni tanulni?0:06:00 A kubai speciális periódus (légüres térben Kuba az orosz támogatás megszűnése után).0:08:07 Béla idősebb mentorai: a kubai fotós szcéna nagy öregjei.0:09:24 A kubai fotósok „forradalmi nemzedéke”.0:10:23 Lubickolás a speciális időszakban. Az élet „szaga”. Nők, zene, napsütés: európai szemmel nézve felfokozott életérzés Kubában és hogy mit jelentett ez egy 24 éves magyar srácnak.0:12:09 Valójában inkább emiatt maradt Béla Kubában, mint a politikai történések miatt, amelyek persze a későbbiekben mégis meghatározták fotós karrierjét.0:13:13 A kubai exodus kezdete 1994-ben.0:14:50 Mintha egy új forradalom kezdődött volna Kubában. Castro kinyitja a határokat: aki tud, mehet. Béla fotózni kezdi az eseményeket.0:16:49 Cojímar: Szedett-vedett tengeri járműveket raknak össze a tengerparton az ország elhagyására készülő kubaiak. Fiatalok, akiket itt Béla fotózott.0:18:24 Megjelent a nemzetközi sajtó: „jé, hét ezt én is tudnám csinálni”.0:19:13 Megjelenik Dóka Béla első fotója a Miami Heraldban.0:19:46 Azok az emberek, akiket fotózott Cojímárban, nem érkeztek meg Floridába.0:20:57 Amikor Béla visszament ezután Kubába, eldöntötte, maradni fog, amíg meg nem tanul úgy fotózni, ahogyan kell.0:21:15 Haditudósítóként a polgárháború sújtotta Haitiben. Sorsfordító 2-3 hét. Hogyan történik egy ilyen esemény a valóságban? „A dráma nagyon hozzá van téve a képekhez.”0:25:47 A La Muda című sorozat: süketnéma prostituált és lánya.0:27:00 Béla korábbi sorozata kubai prostituáltakról, akiknek beköltözött a köreibe. „Mindig is szerettem lakásukban fotózni az embereket.” A komfortzónák feszegetése.0:32:04 Szenzáció, „drámaiság”, hatásvadászat: minél több drámai faktort ad valaki hozzá egy képhez vizuálisan, az annál rövidebb életű kép lesz.0:35:38 Az őszinteség és érdeklődés megnyithatja a fotóalanyokat.0:39:13 A helyzet „bensőséges banalitása”.0:40:05 Illegális konditerem a tyúkudvarban: a havannai külvárosok testépítő biznisze — Béla sorozata erről.0:42:15 Amikor a fotós azért kezd együtt edzeni a testépítőkkel, hogy fotózhassa őket. Béla életében a sport: „viselkedni tanít”.0:45:10 Egy társadalom, ahol sokféle hétköznapi tranzakció illegális.0:47:08 Miből élt Béla kubai évei alatt? A műkincsfutár és gyógyszerszállító Dóka Béla.0:47:44 Barter a svájci lappal: képekért sajtóakkreditáció.0:51:23 Két év Párizsban. A párizsi habitus kíméletlensége.0:52:13 Még nem volt az EU része Magyarország, így Béla még egy bárba sem mehetett el dolgozni, kénytelen volt a fotóiból megélni.0:53:14 A lassan kinyíló kapuk, megnyíló szerkesztőségek. A kubai anyag első publikálása. A későbbi anyagok világlapokban.0:56:00 Leszerződés a Rapho fotóügynökséghez.0:57:50 A New Yorker speciális gyakorlata: egyetlen fotó a nagy sztorihoz.1:02:33 A Putyin Fan Club című képsorozat, amely Béla legtöbbet publikált anyaga: a Putyin-rajongó orosz tinédzserek. Az anyag készítésének körülményei, megfontolásai.1:07:53 A fotós kérése: mindenkit otthon szeretne meglátogatni, saját környezetükben fotózni.1:09:44 Mit jelentett ezeknek a fiataloknak Putyin?1:12:07 Milyen fényképezőgéppel dolgozik Dóka Béla? Mennyire tartja fontosnak a technikai hátteret?1:14:47 Nikon, Leica, Widelux, Plaubel Makina és Mamiya 7.1:17:13 A burmai sorozat: Burmai álmok.1:18:25 A politikai sajtó néha előítéleteket olthat a fotósba egy-egy országgal kapcsolatban, ezért néha jó azt félretenni.1:19:30 Fotó a burmai bokszolóról és szerzetesről.1:19:51 A jövő a fiataloké: egy rezsimet jobban meg lehet mutatni azokon az embereken keresztül, akikben még benne van a remény.1:22:11 A fixer szerepe az ilyen fotóanyagoknál.1:25:04 Miért nem ismerik Dóka Béla nevét Magyarországon?1:26:09 A hitelességért tényleg el kell menni Magyarországról, és külföldről kell azt visszahozni?1:27:32 „Én valahogy nem vagyok ott azon a listán, akikre itthon figyelni kellene.”1:29:24 Fotósorozat a Fülöp-szigeteken, a Stúdió Panindigán.1:30:34 Jó érzés a mai világban turizmus nélkül turistának lenni.1:35:22 Utazás nem nagy színvonalon, inkább ráérősen, kilépve a komfortzónából.1:36:58 Másik fontos szenvedély a fotó mellett: a házépítés. A saját tervezésű és kivitelezésű tetőszerkezet.1:39:30 Dóka Béla, az életművész. „Félszeműként könnyű királynak lenni” Magyarországon.1:41:30 Az élet lehet művészet és alkotás, és egy alkotást nem lehet félvállról venni.
23.8.20181 Stunde, 42 Protokoll, 57 Sekunden
Episode Artwork

#004 Belényi Dániel – Maraton Perzsiában, death metal Irakban és egy régi mese az idő urairól

Ha valaki rászolgált arra a címre, hogy világutazó, Belényi Dani biztosan. Ebben az epizódban vele beszélgetek arról, hogyan lehet Iránban, azaz Perzsiában nemzetközi maratont rendezni (ami azért még 2500 év után is kényes kérdés Dareiosz földjén), milyen egy iraki death metal banda és hogy mit csináljon az ember, ha netalán kémnek néznék jártában-keltében, mondjuk Afganisztánban.Komfortzónák, forró helyzetek és egy ember, aki nem szeret buborékban élni. Valamint némi életfilozófia, ami leszűrhető abból a tizenhét évből, amit Belényi Dániel az úton töltött.(Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.)Linkek a műsorban elhangzó témákhozBelényi Dániel blogja sok izgalmas történettel ezen a címen érhető el.Könyve, az Útikalauz modern nomádoknak, e-könyv formátumban még megvásárolható online.A beszélgetés során két érdekes keleti szokásjogról is szó esik. Az egyik az iráni taarof. Erről a Wikipedián itt olvasható egy hosszabb bejegyzés.A másik a pastu törzsi jogrendszer, a pastunvali. (pashtunwhali), amelynek angol nyelvű szócikke itt található.Belényi Dani beszámolója az iráni hegycsúcsról, a Damavandról fotókkal és térképpel.Belényi Dani kedvenc könyveként a Momót említi, amely Michael Ende klasszikusa. Természetesen magyarul is olvasható.Az interjú alatt említett Global Metal című film trailere a Youtube-om és adatlapja az IMDB-n.Műsorjegyzetek0:06:09 Az első „mérgezés”: Utazás 2001-ben Nepálba: „busszal, villamossal, trolival.”0:10:10 Dani ma már évente csak két hónapot tölt itthon. De milyen munkával lehetséges ez az életforma?0:11:33 Mi a jó abban, ha az ember egyedül utazik? A társas utazás és a csoportdinamika mint börtön.0:14:39 Éjszaka motoron a sivatagban. Mali és Sierra Leona stoppal: nézzünk gyémántbányákat!0:16:32 Miért pont Irán? Miért Irán lett a kedvenc országa Daninak?0:18:55 Milyen értelemben nyitottak az iráni emberek? Egy zárt, de nem zárkózott társadalom.0:20:27 Egy jellegzetes iráni viselkedési kód: a taarof.0:22:42 Az iráni természet és tájak sokfélesége.0:24:36 Sivatagi romvárosok, amelyekhez a Google Earth-ről látszódó, ősi csatornarendszerek vezetnek el.0:29:05 Dani mint túravezető: a Damavand 5000 méteres csúcsának megmászása. A Közel-Kelet legmagasabb csúcsának megmászása zokniban.0:31:17 Dani fizikuma: futás, úszás, vízilabda, atletizálás, küzdősportok. A sport célja nála: a szellemi kikapcsolódás. Mindig van nála futócipő: futás és kondi Borneóban, Bruneiben, Szarajevóban, Amszterdamban és -- bárhol, ahol lehet.0:34:01 Elsőre abszurd, de megcsinálták: Daniék nemzetközi maratoni futást rendeztek Iránban: a perzsák mindent megtettek a siker érdekében. Rajt és cél Dareiosz sírjánál.0:38:01 Honnan lehet felismerni az iráni titkosszolgát? Hello, where is your hotel?0:39:06 Tevevásárlás Iránban: miért kóválygott négy nyugati őrült egy tevével az iráni gyárövezetben? A bekötött szemű teve.0:41:20 Belényi Dani könyve: Útikalauz modern nomádoknak0:41:58 Az utazási tippek nagyon megváltoztak 2010-12 után: az okostelefonok pár éve forradalmasították a tájékozódást.0:43:30 Couchsurfing. Mire jó, miért hasznos hálózatépítésre?0:44:45 Az iráni lányok és nők kíváncsisága: miért könnyebb ott egy férfinak ismerkednie?0:47:20 Valóban az van, hogy az irániak kézről-kézre adják az utazót és gyorsan sor kerül a meghívásra?0:48:34 Eszünkbe ne jusson Iránban autót bérelni, mert csak gondunk lesz belőle.0:50:30 Egy igazán rázós utazás Nyugat-Afrikában. A soha meg nem érkező hátizsák és a fehér ember, aki teher és áldozat.0:54:57 Másfél év Irakban, Kurdisztánban. Munka egy segélyszervezetnek.0:56:12 Erbil és kiruccanások Moszulba, a frontvonalra.1:01:00 Kiképzés rendkívüli helyzetekre. Mit csináljunk, ha kilőnek egy autót a konvojunkból? Hogyan haladjunk egy aláaknázott úton?1:03:34 Futóélet Kurdisztánban. A helyiek hozzáállása ehhez a furcsa európai szokáshoz.1:04:37 A zene Dani életében: death metal. Egy speciális szubkultúra, amely bárhol a világon segítséget jelenthet egy világutazónak.1:06:22 Az egy darab iraki Death Metal zenekar. Mi az ő történetük?1:08:43 Nem unalmas ez a folytonos utazás?1:10:38 Menekülés-e az utazás?1:12:54 Mennyire különfélék valójában az emberek? Mennyire globalizálódtak a vágyaink?1:15:11 Az afganisztáni út. Szállás egy tálib kamionsofőrnél. A pastu vendégjog, a pastunvali. Nem nézik ilyenkor az embert kémnek?1:20:30 Dani blogja, a danielfromhungary.blogspot.com.1:22:09 Alapvetően meghatározó könyv Dani léletében: Momo.
16.7.20181 Stunde, 25 Protokoll, 4 Sekunden
Episode Artwork

#003 Horváth Lilla – Hogyan lett Youtube-sztár egy magyar lány Kínában?

Mondhatnánk akár azt is, hogy Horváth Lilla kulturális nagykövet. Természetesen nem a szó hivatalos értelmében, hanem úgy, hogy Kínáról, jobban mondva Sanghajról beszélt és mesélt videoblogjában (vlogjában) a magyaroknak. Eslősorban a magyar fiataloknak, akik közül több tízezren követték és követik ma is videóit a Youtube-on.Horváth Lilla ugyanis évekig Sanghajban élt és tanult, és valóságos sztár lett az interneten. Pedig úgy indult az egész, hogy csupán egyetlen évre utazik ki, hogy kicsit ismerkedjen a kínai nyelvvel. Aztán hat év lett belőle, egyetemi diploma és egy nagy szerelem.Ebben a podcastepizódban vele beszélgetek Sanghajról, a pár hónap alatt megtanult 2500 írásjelről és arról, mi is az a kínai álom.Internetes linkek az epizódhozLilla Vlogja a Youtube-onA Fudan Egyetem angol nyelvű honlapjaAz egyik legrangosabb nemzetközi egyetemi rangsorban, a QS World University Rankings 2018-as listáján a Fudan Egyetem a 44. helyezést érte el. A rangsorban a legjobb helyezést elérő magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a 470. helyen található.Részletes szócikk a magyar Wikipedián a nankingi mészrlásrólAz Index hosszabb cikke Hudec (Hugyecz) Lászlóról, Sanghaj magyar építészérőlA sanghaji metróvonalak térképeA Lilla által említett rasszista tévéreklám, ahol kimosnak egy fekete fiútMagyar bejegyzés a Wikipédián Kína gyorsvasút-hálózatárólAngol nyelvű összefoglaló a Wikipedián a Zhangjiajie Nemzeti Parkról, amely az Avatar című film hegyeit ihlette.Műsorjegyzetek0:04:15 Lilla első éve Kínában és traumatikus első napja.0:07:29 A következő öt év megpályázása. Kiderül: Nanjingba (Nankingba) kell menni.0:08:21 Spártai körülmények. Állami rendelet miatt nincs fűtés. Akkor sincs, amikor mínusz 15 fok van.0:09:33 Áramkvóta a kínai kollégiumokban.0:09:58 Tanulás reggel 8-tól éjfélig: minden napra 50 új írásjel elsajátítása.0:12:05 Milyen város Nanjing (Nanking)? A nankingi mészárlás emlékezete.0:13:49 Visszatérés Sanghajba, tanulmányok a nemzetközi politika szakon.0:14:34 A Fudan egyetem és előkelő helye a nemzetközi rangsorban.0:15:40 Az elit egyeteme? Kik jutnak be oda Kínában?0:16:31 Nincs „bulikultúra”: a diákok mindene a tanulás.0:18:31 Nyelvi nehézségek az iskolában.0:20:05 A Photoshop kínaiul.0:20:35 Milyen város Sanghaj? Milyen gyorsan változik? Hány metróvonal van már? Halászfaluból metropolisz.0:22:53 Lilla sajátosan kínai motorbiciklije, amivel bejárta a várost.0:24:26 Milyen a sanghaji közlekedés? Dudálás és az erősebb elsőbbsége.0:28:10 Teakultúra vs. kávékultúra: mennyire menő a nyugati kultúra Kínában? Miért másolják a nyugati szokásokat?0:30:02 Besorolás bőrszín alapján: sajátos kínai rasszizmus.0:32:05 Vidék és város, ingázás és belső vándorlás Kínában.0:32:47 Szupergyors vonatok Kínában.0:33:30 Ilyen gyors fejlődés mellett léteznek-e történelmi negyedek Sanghajban még?0:34:29 Hugyecz (Hudec) László öröksége Sanghajban.0:36:26 Lilla utazásai Kína-szerte.0:37:05 Zhangjiajie, amely az Avatar című film hegyeiről lett ismert.0:37:30 A határ Kína és Észak-Korea között. Hajózás veszélyesen közel a határhoz.0:40:14 Egy észak-koreai kirakatétterem.0:41:03 Harbin, a kínai-orosz határvidék.0:41:53 Hogyan lehet ezt az országot egybentartani?0:42:30 Óriásplakáton a kínai álom. Miről szól a kínai álom egy kínainak?0:43:26 Jólét és anyagiasság Kínában. Pénz mint ajándék.0:43:58 A párkeresés nehézségei Kínában. A szülők eltökéltsége.0:45:54 A barátnő vagy barát színésszolgáltatás.0:48:14 Lilla videoblogja a Youtube-on.0:49:05 Kígyóleves és egyéb furcsa ételek.0:51:37 Mit szóltak a kínaiak egy szelfibotos, kamerás magyarhoz? Miért nehezebb ugyanezt Magyarországon csinálni?0:52:42 Közbiztonság Kínában.0:53:42 A kínai egészségügy. Univerzális gyógymód: melegvíz. Fizetős egészségügy egy kommunista országban.0:55:17 Nyugdíjak.0:56:23 Érezhet-e egy magyar honvágyat Kína felé? Kína mint második otthon.
28.6.201858 Protokoll, 50 Sekunden
Episode Artwork

#002 Molnár B. Tamás – Egy régi március tizenötödike, a magyar gasztroforradalom és a lázadók mellett elsuhanó állami pénz

Tizennyolc éve egy újságcikkel indult az a küzdelem, amely a magyar étkezési kultúra megmentését tűzte ki célul. Az eredményekről és tanulságokról beszél Molnár B. Tamás, Magyarország bűvös szakácsa.
18.6.20181 Stunde, 10 Protokoll, 53 Sekunden
Episode Artwork

#001 Lukács Csaba – A Magyar Hang szerkesztőségében felgyújtott ezer dolláros csekk és Kim Dzsongun tábornokainak extázisa

Észak-koreai élményeiről és a gerillataktikával dolgozó Magyar Hang című lap indulásáról is beszél Lukács Csaba újságíró – és immár lapigazgató.
12.6.20181 Stunde, 43 Protokoll, 29 Sekunden
Episode Artwork

#000 Beharangozó – Hamarosan itt Az élet, meg minden podcast

Rohanunk a podcastforradalomba. Íme egy új podcast nulladik adása.
3.6.20182 Protokoll, 49 Sekunden