Vendégünk álma mindig is az volt, hogy háziorvosként az emberekrol gondoskodjon. A vas megyei születésu Mészárics Ágnes, családjával már egy ideje Alsóorben/Unterwartban telepedett le, ezért nagy örömmel ragadta meg az alkalmat, amikor az Orvosi Kamara Alsóornek megadta a rendelonyitás lehetoségét. A megüresedett vendéglo helyén január 2-án nyílt meg a háziorvosi rendelo, mellyel az orvosi ellátás új korszaka kezdodött meg a faluban. A pácienseket egy saját elképzelései szerint kialakított,  akadálymentes és modern rendeloben várja a fiatal doktorno. Mészárics Ágnes budapesti tanulmányai 2013-as befejezése után Felsopulya és Felsoor kórházaiban dolgozott. A belgyógyászati szakorvosi képzést abbahagyta, hogy megvalósíthassa álmát, a saját háziorvosi rendelot. A doktorno a fogadtatásáról és az elképzeléseirol beszélgetett Weber Katalinnal:

Január végén nyílt meg Szittya Emil. Az avantgárd sokszínu csavargója címu kiállítás a bécsi Collegium Hungaricumban. A stuttgarti Liszt Intézet közremuködésével megvalósult tárlat a 20. század eleji magyar és európai avantgárd muvészet egyik legrejtélyesebb alakjának állít emléket. Szittya Emil élt Bécsben, Németországban, majd Párizsban telepedett le. Érdekességként még, személyes ismeroje volt Karl Krausnak és Arnold Schönbergnek is. Nagy Alexandra riportjából kiderül, hogy mi minden látható munkásságából a bécsi kiállításon.

Itt a farsang, áll a bál, ilyenkor keringoznek a cserkészek is. Hagyományos farsangi báljukat ezúttal „János vitéz Tündérországban“ mottóval rendezte meg a Bécsi Magyar Széchenyi István Cserkészcsapat és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség az Am Tabor Plébánia nagytermében.  A nyilvános rendezvény minden korosztályt megszólított, a délután a gyerekek, családok farsangjával kezdodött meg, majd az este a felnottek báljával folytatódott. Weber Katalin is elvegyült a farsangi báli forgatagban:

Mai epizódunkban Nagy Alexandra a bécsújhelyi 3-8 év közötti gyerekekkel beszélgetett az újévi fogadalmak értelmérol és egy ismert szállóige kapcsán magáról az életrol.Alex, Liza, Norina, Olivér, Szofi és Zente osztották meg gondolataikat.

Idén január 6-án volt 25 éve, hogy Kovács Ferenc a Hypo Niederösterreich felkérésére elvállatla a noi csapat edzoi pozícióját, és azóta is ott dolgozik. Hogy honnan is indult, mikor és miként is került Ausztriába, arról is beszélgettünk, de természetesen az elején kezdtük, vagyis ott, hogy honnan jön a kézilabda iránti érdeklodése?

Minden bizonnyal sokunkkal megesett már, hogy félrehallotta egy-egy dal szövegét és akár hosszú évekig a saját verziójával énekelte az adott zeneszámot, amire szembesült vele, hogy nem egészen úgy szól az eredeti verzió! A 80-as, 90-es években még amellett, hogy például Magyarországon a maihoz képest kevesebben beszéltek angolul, vagy akár németül, az is jóval nehezebb volt az internet hiányával, hogy bárhol utána lehessen nézni az eredeti dalok szövegeinek, így aztán szinte magától értetodo volt, hogy akár halandzsa szöveggel, vagy éppen belehallott magyar szavakkal énekelték a felkapott slágereket - nos pontosan ezek a kritériumai az úgynevezett Agathe Bauer Lieder névvel fémjelzett daloknak. Összeállításunkban ezekre mutatunk példákat.

Egy újabb, saját kiadvány ünnepélyes bemutatójával nyitotta meg a 2024-es évet az Alsóori Magyar Média és Információs Központ. Az „Orvidéki füveskönyv“ címmel megjelent, kétnyelvu kötetet az Unterwart/alsóori gyógynövényszakérto és pedagógus, Binder Grete írta és mutatta be személyesen január 20-án, az alsóori kultúrházban.

Vendégünk csaknem 40 év után valósította meg gyermekkori álmát: a romániai származású Csiki Zoltánt 2023-ban szentelték Kismartonban pappá és immár fél éve Felsőőrben káplán. De misézett már magyar nyelven Alsóőrben és Felsőpulyán is. Bár katolikus környezetben nőtt fel, és teológiát is tanult, mégsem lehetett belőle rögtön pap. Temesváron közgazdaságtant tanult, majd több mint tíz évig dolgozott és élt Münchenben, családot alapított, egy 13 éves kislány édesapja. Válása után kezdett újra el gondolkodni a hivatásán, és gyermekkori tervein, álmán. Erről a hosszú útról. Jelenlegi feladatiról, de jövőbeni terveiről is beszélgetett Weber Katalinnal.

Mennyire igaz ma az, hogy az "élethosszig tartó tanulás" elkerülhetetlen? Mennyire nehéz a tanulás és a karrierváltás felnőttkorban? Miért okoz sok fiatalnak is nehézséget a pályaorientáció? Milyen gyorsan változik a munkaerőpiac? Akár szükségletről, akár szükségszerűségről van szó, a tanulás ma nem ér véget, amikor elhagyjuk az iskolát, hanem egész életünkben elkísér bennünket. Az átképzésnek számos oka lehet. Egyesek számára az egészségi állapotuk már nem teszi lehetővé, hogy az egykor tanult szakmát folytassák, míg mások számára a munkaerőpiac változása a döntő tényező. Weber Katalin a Neutal/sopronújlaki Burgenlandi Képzési Központban tett látogatást, ahol Christian Vlasich ügyvezetővel és Auckenthaler Anita felnőttképző trénerrel beszélgetett a kihívásokról.

Aki rendszeresen kirándul Magyarországon, annak biztosan feltűnt, hogy az utóbbi időben egyre több vár és kastély pompázik régi fényében. A Nemzeti Kastély és Várprogram keretében csaknem 30 műemlék – 17 kastély és 12 vár – újul meg, nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva. Így megújulva vehetik birtokba a látogatók az egri várat, a keszthelyi Festetics kastélyt, a sümegi várat vagy a fertődi Esterházy kastélyt is. Az év végén a határhoz közeli Nagycenken adták át a teljesen felújított kastély épületegyüttesét és a Széchenyi István életművét és a Széchenyi-család életterét bemutató állandó kiállítást. A megnyitóra Weber Katalin látogatott el.

Mai epizódunkban a felnőttekről mondják el kendőzetlenül véleményüket a Bécsi Magyar Iskola 7, 8, és 9 éves kisdiákjai, Abigél, Szofi és Teó. A gyerekekkel Nagy Alexandra beszélget.

Bányi Kriszta beszélgetopartnere az Másréti Kató Zoltán, aki a Bornemisza Péter Társaság, a bécsi kulturális egyesület elnöke, de mellette a Bécsi Posta szerkesztoje is. Ebben az adásban visszatekintünk a múlt esztendore, de szó lesz arról is, hogy az új év milyen változásokat hoz.

A közelmúltban ismét soproni vendégeket fogadott a kismartoni általános iskola: immár második alkalommal látogatott el a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola 3. német nemzetiségi osztálya a burgenlandi tanulókhoz, egy két éve indított együttműködésnek a keretében. A diákok együtt töltöttek egy egész délelőttöt, melynek során alkalmuk nyílt nemcsak a tanult szavak gyakorlására, hanem egymás megismerésére is.

Az elmúlt év végén, egy egész napon keresztül, a hat államilag elismert népcsoport állt a középpontban a bécsi parlamentben. Ezen az úgynevezett „Népcsoportok Napján“ a parlamenti elnök meghívta a népcsoportok képviselőit, hogy a politikusokkal együtt cseréljék ki gondolataikat arról, hogy hogyan fog alakulni a népcsoportok jövője.

Mai témánk a szépség, melyről a Bécsi Magyar Iskola 9 és 12 éves diákjaival, Szofival és Hangával beszélgetett Bécsben Nagy Alexandra.

Sikeres 2023-as évet tudhat maga mögött az Operabál Zenekar, amely több országban is fellépett. Az új báli szezonra is megkapta már a felkéréseket a Wiener Opernball Orchester/Bécsi Operabál zenekar, így már tart a felkészülés. Gyükér László vezeto karmesterrel beszélgetünk, aki azt is elmonda, hogy a munkát 3-4 hónappal korábban megkezdik, és az adott báli események elott pedig több próbát is tartanak.

Határon átívelő együttműködés jött létre a Rotenturm/vasvörösvári Tűzoltómúzeum Egyesület és a Magyarországon működő Erdődy Tamás Légi Tűzoltó és Életmentő Egyesület között. A két szerveződés kooperációjának céljai között szerepel, hogy felújítsák a gróf Vasvörösváron található hagyatékát, és méltó módon megemlékezzenek Erdődy önfeláldozó munkásságáról. Mindkét egyesület nyitott egymás felé, a jövőben többször is szeretnének találkozni.

A burgenlandi magyarsággal kapcsolatos irodalom, történelem, nyelvtörténet, levéltárak és könyvtárak, vallás, regionális történelem és kisebbségtörténet fókuszában állt az a nemzetközi konferencia melyet Felsőőrben tartottak meg tavaly év végén. A "Magyarok Burgenlandban. A regionalitás mint történelmi kategória" című, háromnapos értekezésen 2024-re is érvényes gondolatokat fogalmaztak meg a meghívott előadók. A Bécsi Egyetem a Szegedi Egyetemmel és az ÖIUS - Ausztriai Magyar Kutatóintézettel együttműködve tartotta meg tudományos értekezését.

A Bécsi Egyetem Fordítástudományi Központja (ZTW) a kutatás és az oktatás területén a nyelvi és kulturális akadályokon átívelően, a kommunikáció minden formájával foglalkozik. A Transzkulturális Kommunikáció szak pedig a szerteágazó igényeknek próbál meg eleget tenni, így a 14 oktatott nyelv között a magyar is helyet kapott a tanszéken. 2017-ben 180 fokos fordulatot vett a fordítástudomány helyzete, hiszen megjelent a neurális gépi fordítás és a künstliche Intelligenz, a mesterséges intelligencia , ez a magyar nyelvet is érinti.

A témánk a pénz és hogy mire költik el a legszívesebben. Errol a Bécsi Magyar Iskola 9 és 12 éves diákjaival, Szofival és Hangával beszélgetett Nagy Alexandra Bécsben.

Adásunk vendége egy olyan szakember lesz, akinek a kezei között a történelem számos idoszaka megfordult már. Pergamenek, kódexek, korvinák szépültek, frissültek meg, hogy a múltba nyújthassanak még hosszú ideig betekintést az érdeklodoknek. Ádám Ágnes, Budapesten kezdett dolgozni, majd tavaly nyáron már az Osztrák Nemzeti Könyvtár könyvrestaurátoraként fejezte be pályafutását.

Mai epizódunkban a városi és a falusi élet közötti különbségek, előnyök és hátrányok lesznek terítéken. Erről a témáról a Bécsi Magyar Iskola 7, 8 és 9 éves diákjaival, Abigéllel, Szofival és Teóval beszélget Nagy Alexandra Bécsben.

Steigerwald Tamás Bécs egyik legismertebb látványosságának, a Stephansdomnak a “Kirchenmeistere“ azaz egyház- vagy templomatyája. Egy olyan hivatalt tölt be, mely bizonyítottan már a középkor óta, az 1330-as évektől létezik. A Szent István székesegyház felügyelőjének 1650-ből származó utasítása összefoglalja hatáskörét és feladatait. Rábízták a templom legfőbb gondozását, az épület tisztaságát, a személyzet felügyeletét, a teljes pénzkezelést. Ezek a feladatok, ha keveset is, de azért persze változtak az évszázadok során. Hogy hogyan lett a vajdasági teológusból Bécs legnagyobb templomának felügyelője, mik is a mai feladatok, erről Weber Katalin kérdezte Steigerwald Tamást.

Mai témánk a karácsony, és minden ami az ünneppel jár. Nagy Alexandrának ezúttal az unterwarti azaz alsóőri óvodásokkal volt szerencséje beszélgetni. A 3-6 év közöttiek mind nagyon izgatottak voltak, így hallhatóan hangos beszélgetés lett, melyben Anna, Ádám, Leila Léna, Levente és Valentino osztották meg gondolataikat a Jézuskáról és a szeretetről.

Nemcsak saját verseket vet papírra, hanem a burgenlandi magyar irodalmat is kutatja a felsoori Istvanits Kerstin pedagógus és író. Fiatal írónak számít, hiszen nemrég – a pandémia alatt – kezdett csak el verseket, rövid prózákat írni. Az elso próbálkozások nyomtatásban is megjelentek a lex liszt 12 kiadó „Junge Literatur Burgenland” legutóbbi antológia kötetében. Irodalmi kutatómunkája viszont ennél sokkal korábban kezdodött. 2022-ig tanársegéd volt a bécsi egyetem Finnugor Tanszékén, több, mint 10 éve tanít a pinkafeldi/pinkafoi technikumban. Saját írásairól, de a burgenlandi irodalmi kutatómunkáról, a burgenlandi magyar nyelvjárásokról is szó lesz a következo percekben. Istvanits Kerstinnel Weber Katalin beszélget.

Mindjárt itt a karácsony - az ajándékozással lehet még sokan bajban vannak, hiszen szeretnék valami igazán személyes dologgal meglepni szeretteiket. Igen ám, de mi legyen ez? Még van ido, még elkészülhet jövo vasárnapig akár egy saját magunk barkácsolta ajándék is. Weber Katalin kolléganonk sok-sok kreatív ötletet gyujtött össze a burgenlandi magyarok körében:

Az Advent lehet csönd, a nyugalom, a várakozás idoszaka, de lehet ez a a várakozás inkább örömteli, néha hangos, semmiképp sem magányos is. Ki ahogy szereti. Megoszthatjuk a készülodés örömét, az ünnepi hangulatot barátainkkal, vagy akár – úgy mint Alsóorben – az egész faluval is. Idén ismét közösen, ünnepélyes gyertyagyújtással, az  Alsóori Énekkar és a népiskolások  karácsonyváró eloadásával, kiállításmegnyitóval és hangulatos adventi vásárral köszöntötték az alsóoriek az adventet ahova Weber Katalin is ellátogatott:

A legtöbb magyar családnál nincs karácsony töltött káposzta nélkül. Sokan hamisan, azaz húsgombóccal készítik, hiszen a töltésnek, a káposztalevélbe töltésnek megvannak a fortélyai. Most a töltött káposzta elkészítésének  titkaiba kaphatunk bepillantást a dél-burgenlandi Orállási/Oberdorf Reiner Gabriela konyhájában, aki közös fozésre invitálta Weber Katalint:

Aktuális epizódunkban az alsóori/Unterwart kétnyelvu általános iskola gyermekeinek gondolatait hallhatják. Nagy Alexandra a jóságról és a karácsonyi emlékeikrol kérdezte a 7 és 8 éveseket, Hannát, Karolinát, Szofit és Szofiát.

A jó súgó „irodalmi munkatárs, pszichiáter, gyógypedagógus, feszültséglevezető, idegcsillapító, lelkesítő, és – ha megengedi – barát is.“ Ezt írja Gálvölgyi János színművész a Súgókönyv című kiadvány előszavában. A szerző, Lovass Ágnes 36 éve él – nem dolgozik, él – a színházban. Kellékesként, asszisztensként, ügyelőként, színházi mindenesként, de elsősorban súgóként. Tudását, élményeit, történeteit pedig nemrégiben egy olyan kézikönyvben tárta az olvasók el, ami nemcsak szakmabelieknek, hanem a színház szerelmeseinek is szól. A Súgókönyv az Európa Kiadónál jelent meg, szerzőjével pedig a kötetről és a színpadi súgás művészetéről is beszélgettünk.

Ruzsics Nóra 1992 óta él Ausztriában, jelenleg Alsó-Ausztriában él és alkot. Gyorben született, tanulmányait a bécsi Képzomuvészeti Akadémián végezte, majd kortárs tánc- és színházi képzést is szerzett. A videó, az eloadómuvészet és a szobrászat területén tevékenykedik. Az agyagból és mukobol készült vízi tárgyak mellett audiovizuális alkotásokat készít rövidfilmek, dokumentumfilmek és muvészfilmek formájában, ahol a tényeket, a történetmesélést és a zenét vizuális és eloadómuvészettel kombinálja. Mindemellett képzomuvész férjével EMMERICH WEISSENBERGERrel megannyi projektben dolgozik együtt, mint "actionista".

Idén végre minden adott volt ahhoz, hogy a Mikulás kényelmes körülmények között érkezzen meg szánkójával a köztudottan jó és szorgalmas bécsi gyerekekhez is. Mesés hótakaró borította be a fovárost amikor december 4-én több, mint 500 magyar gyerek várta a nagyszakállú jóságos Mikulást a Bécsi Városháza dísztermében. Egy fergeteges gyermekkoncertet követoen mindenki meg is kapta jól megérdemelt ajándékát. Mi is ott voltunk ezen a különleges ünnepségen és még exkluzív interjút is kaptunk a Mikulástól. Kísérjék el Palágyi Zsófiát a bécsi magyar gyerekek ünnepségére.

Az adventi készülodéshez hozzátartozik a mézeskalács mindent elárasztó, fuszeres illata. A mézeskalács készítésének hagyománya  évezredes múltra tekint vissza. Az ókori görögök, rómaik is szívesen fogyasztották ezt a csemegét. A középkorban pedig a „mézesbábosság” tiszteletbeli szakmának számított, ekkor alakult ki a mézeskalács díszítésének hagyománya is. A mézeskalács receptje és díszítésének elemei szinte semmit sem változtak, és ma nincs olyan vásár, ahol ne szerepelne a portékák között. Így van ez  advent idején is, bár sokan nem vásárfiaként szerzik be, hanem maguk sütik, díszítik és egy-egy jól sikerült darab akár karácsonyfadísz vagy ajándék is lehet. A mézeskalácsdíszítés tudományából kaptak ízelítot a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület által szervezett workshop résztvevoi is. A szombathelyi Vida Anikó Felsoorre és Oriszigetre is elhozta legszebb darabjait, majd a cukormázzal történo írókázásba avatta be a családokat.

Mai epizódunkban a Bécsi Magyar Iskolaegyesület 8 éves diákjai Lili, Marion és Rebeka mondják el véleményüket világunkról, kitérve a jóra és a rosszra egyaránt...

Beszélgetőpartnerünk Schauermann János római katolikus plébános, aki szeptember óta az Obertwart/felsőőri, St Martin in der Wart/őriszentmártoni és Spitzzicken/oláhciklényi magyar-, német-, horvát- és romaajkú hívek lelki vezetője. Emellett a Győri Hittudományi Főiskola szombathelyi tanszakán is tanít teológiát. A veszprémi születésű Schauermann Jánost már gyermekkorában megragadta, lenyűgözte a templomok világa. A győri Hittudományi Főiskolán tanult, itt került kapcsolatba a szerzetesrendekkel. A premontrei rendhez csatlakozva öt évet élt és tanult a heiligenkreuzi kolostorban. Később a szombathelyi Szent Márton templomban szolgált 14 éven át. Burgenlandba Ägidius Zsifkovics püspök meghívására érkezett, szeptember 1-én került sor beiktatására. Schauermann János Weber Katalin kolleganőnknek mesélt útjáról, hitéről, feladatairól.

Magyarország fővárosa, Budapest idén ünnepli 150. születésnapját. Ez persze így nem egészen igaz, hiszen a város története, múltja csaknem kétezer éves. A másfél évszázados jubileum a három történelmi városrész, Buda, Pest és Óbuda egyesítéséről és a város igazi metropolisszá alakulásáról szól. A kerek évforduló napja egész pontosan november 17-re esett: 1873-ban ezen a napon ült össze először a három városrészből egyesült magyar főváros tanácsa. Ebből az alkalomból november 17-én Budapesten programok sorozata vette kezdetét, de Bécsben is megemlékeztek az évfordulóról, a Bécsi Magyar Történeti Intézet által szervezett kiállítás és építészettörténeti konferencia keretében.

Ausztriában hagyományosan november 11-én, Márton napján 11 óra 11 perckor veszi kezdetét a farsang és ezzel a báli szezon is. Az Alsóőri Önkéntes Tűzoltók az elsők között nyitják meg ezt az időszakot, ezúttal is Katalin napján, november 25-én hívták táncba a vendégeket. Az örömbe kicsi üröm is vegyül, hiszen ma már ez az egyetlen bál a faluban – ez persze sosem szegi kedvét a mulatni vágyóknak, épp ellenkezőleg: annál többen érkeznek évről évre az egész környékről.

Mai epizódunkban Bécsi Magyar Iskola 9 és 12 éves diákjainak gondoltait hallhatják. Hangát és Szofit – a szomorúság, a boldogság és a stressz fogalmakról kérdeztem Bécsben. AKM:T* CELEBRATING 500: DRAMEDY AND CURIOSITY E* Light Waves (a) Verlag:WEST ONE MUSIC WOM 503 WOM/503/18_Z

Marczis Krisztián és Marczisné Dorner Magdolna néptáncoktatók, akik éveken át voltak aktív tagjai a bécsi Napraforgók néptáncegyüttesnek, majd tavaly Koszegre költöztek. De a táncoktatást Ausztriában továbbra is folytatják.

Burgenlandban az utolsó 20 évben a falusi kocsmák, vendéglok egyharmada húzta le végleg a rolót. Egyre többen kénytelenek bezárni, a magas muködési költségek vagy a hiányzó személyzet miatt. Ez a negatív trend az idén Alsóort is utolérte, októberrel bezárt az utolsó kocsma is. A helyi plébános kezdeményezésére egy Pfarrkaffee-gyülekezeti kávézó most az a hely, ahol az emberek rendszeresen találkozhatnak.

Összeállításunkban a megújult a fertodi Esterházy-kastély kiállítótereibe kalauzoljuk el hallgatóinkar, ugyanis a folyamatosan szépülo épületben nemrég egy különleges vezetést tartottak az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai, amelyre meghívták szerkesztoségünket is. Mi pedig elfogadva ezt az invitálást jártuk be a kastély középso részén a keleti és nyugati szárnyakat is, megnézve, hogy mi várja az oda látogatókat. Sok érdekességet is hallottunk arról, hogy miként sikerült bizonyos mukincseket illetve berendezési tárgyakat visszaszerezni. Vvegyenek részt most ezen a virtuális tárlatvezetésen - természetesen a teljesség igénye nélkül.

Mai JuniorOn epizódunkban a Bécsi Magyar Iskola 7, 8 és 9 éves diákjaival beszélget Nagy Alexandra arról, hogy ki számít sikeresnek, kitérve különféle szakmákra is, melyek iránt a gyerekek már most nagyon érdeklodnek.

A Bornemisza Péter Társaság és a Bécsi Napló közös meghívására tartott a közelmúltban eloadással egybekötött könyvbemutatót Bécsben Jeszenszky Géza történész, diplomata. Jeszenszky a Magyar Demokrata Fórum alapító majd elnökségi tagja volt, 1990-ben az elso szabadon választott kormány, az Antall-kormány külügyminisztere lett. Késobb  Magyarország washingtoni, norvégiai és izlandi nagykövete. Egy olyan történész, aki maga is történelmet írt. Feladatának tekintette, hogy külföldön népszerusítse Magyarországot. Annál nagyobb dilemmába került, amikor az Orbán kormány támogatójából a kormány külpolitikájának kritikusává vált. Bécsben „Quo vadis Hungaria? – Magyarország és az euro-atlanti szövetség” címu eloadása csakúgy Magyarország megítélésnek megváltozásával foglalkozott, mint a bemutatásra kerülo „Az elveszett presztizs” címu kötet. Jeszenszky Gézával Weber Katalin beszélget:

Kulturális sokszínuség, oktatás és jövo mottó alatt immár 16. alkalommal tartotta meg Alsóorben az UMIZ – Imre Samu Nyelvi intézet grémiuma a tudomány napjához közeli nyelvi konferenciáját. Ez alkalommal a burgenlandi magyarok mellett Magyarországról, Szlovéniából és Horvátországból is érkeztek eloadók az eseményre. A rendezvényen Bányi Kriszta is részt vett, az o összeállítása következik az ott elhangzottakról.

Kulturális sokszínuség, oktatás és jövo mottó alatt immár 16. alkalommal tartotta meg Alsóorben az UMIZ – Imre Samu Nyelvi intézet grémiuma a tudomány napjához közeli nyelvi konferenciáját. Ez alkalommal a burgenlandi magyarok mellett Magyarországról, Szlovéniából és Horvátországból is érkeztek eloadók az eseményre. A rendezvényen Bányi Kriszta is részt vett, az o összeállítása következik az ott elhangzottakról.

Vannak templomok, amelyek nem csupán a vasárnapi hagyományos szentmisék helyszínei, hanem ennél sokkal többek: nagy jelentoséget kapva igazi zarándokhellyé, találkozóhellyé válnak. Egy ilyen templom a Bad Deustch Altenburg/Németóvári Mária-templom, mely idovel a magyarság fontos zarándokhelyévé vált: A németóvári  templom  feltehetoen egy 11. századi, Szent István király által emelt templom romjaira épült. A templom és a mellette található temeto pedig késobb az 56-os magyarok zarándokhelyévé vált. A magyarok évente kétszer is találkoznak itt, tavasszal a templom melletti parkban Szent István szobránál helyeznek el koszorút, november elején pedig azokra a magyar menekülokre emlékeznek, akik idegen földben nyugszanak. A legutóbbi, november 11-i megemlékezés óta pedig már egy emléktábla orzi azoknak a névsorát Deutsch Altenburgban akik sokat tettek az Ausztriában élo magyarokért. A megemlékezés résztvevoivel Weber Katalin beszélgetett:

Magazinunk vendége Békési Sándor, történész, aki 2004-tol a Bécsi Múzeum topográfiai és városfejlodési és dokumentációs osztályának kurátora. A történész 1982 óta él Bécsben. 1996-ban diplomázott a Bécsi Egyetem „Kultúra és környezet” interdiszciplináris projekttanfolyamán és az egyetemek közötti Interdiszciplináris Kutatási és Továbbképzési Intézetben (IFF). A történész diplomamunkája során a képeslapok dokumentációs jelentoségével foglalkozott, méghozzá a Ferto tó képeslapokon keresztüli reprezentációját kutatta. Késobb doktori disszertációjában ezt a témát kibovítette és a tó észleléstörténetét a 18.századtól máig feldolgozta, de már nemcsak a képeslapok által, hanem régi térképek és egyéb ábrázolások alapján, mindkét – a magyar és az osztrák – aspektusból nézve. Ez a szenvedélye jelenlegi munkájának is része, a Bécs Múzeumban többek között Bécs történetérol gyujt már évek óta képeslapokat. Békési Sándort eddigi szakmai pályafutásáról Nagy Alexandra kérdezte a Bécs Múzeumban.

Riportunkban az októberben elindult Bécsi Szelet Magazin elso programjáról hallhatnak, mely Zádory Édua, Magyarországon született, de már hosszú évek óta Ausztriában élo hegedumuvész, képzomuvész bemutatkozásával startolt el. A legfiatalabb kulturális rendezvényeket, eseményeket kínáló, közösségi teret biztosító exkluzív közéleti magazin korántsem csak az online térre korlátozódik. Az izgalmas részletekrol Bányi Kriszta készített egy összeállítást.

Unterwart azaz Alsóor is azok közé a falvak közé tartozik, melynek már nincs vendégloje. Talán ezért is volt olyan nagy az érdeklodés, amikor a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Pannon kulináris sorozatának szervezoi az idei év zárórendezvényeként egy oszi borvacsorát hirdettek meg. Seper Mariann négyfogásos menüjéhez Wawrzsák László borszakérto párosított magyar borokat. Hogy mit lehet varázsolni az oszi termésekbol, a tökbol, céklából, gombákból és almából és mindehhez milyen nedük illenek a legjobban? - ennek járt utána Weber Katalin.

Mai témáink között szerepel az átvitt értelemben vett gazdagság és olyan ötletek, amiktől jobb lehetne a világunk. Mindezekről a Bécsi Magyar Iskolaegyesület diákjai a 8 éves Emma, a 9 éves Karolina, a 10 éves Laura és 11 éves Nándi osztották meg gondolataikat.

A Fertő tó partján, Winden am See/Sásonyban élő nyugdíjas növényorvos, Tarjányi József, a bécsi "Europa"-Club szervező titkáraként veszi ki részét a fővárosi magyar életből. Emellett viszont majdnem 25 éve megszállottan gyűjti és dokumentálja a magyar költő, Petőfi Sándor nyomait a világban. Mára közel félezer emlékhelyet jegyzett fel Argentínától Kínáig. A lakóhelyén, Sásonyban pedig maga állított táblát az 1840 telén, katonaként arra masírozó költő tiszteletére. Petőfi születésének idei, 200. jubileuma kapcsán Bognár László kereste fel.

Egész nap várta a vendégeket Alsóorben a Múzeumház – Magyar otthon is október 26-án, a nemzeti ünnepnapon. A kulturális minisztérium kezdeményezéséhez az országos akcióban Burgenlandban idén 36 múzeum és gyujtemény csatlakozott. 2023-ban a tartományban már 20. alkalommal tartották meg a kiállítóterek a nyílt napot.

149 évvel ezelott, 1874. november 1-én, a kora reggeli órákban, hogy elkerüljék az esetleges tüntetéseket - avatták fel a Bécsi Központi Temetot, a fováros Simmering városrészében. Valójában már 13 évvel korábban, 1863-ban foglalkoztatta Bécs város önkormányzatát egy nagy, minden vallási felekezet számára fenntartott városi, központi temeto létrehozásának gondolata. Mindenszentek és halottak napja elott járt a hatalamas területet felölelo sírkertben, vagy inkább sírparkban Nagy Alexandra, aki John-Borszki Katalin idegenvezetot kísérte végig a temetoben, és tudott meg tole számos érdekes és hasznos információt.

Ez alkalommal beszélgetopartnerünk Burgenland egyik legsokoldalúbb magyartanárnoje lesz, aki a felsopulyai Általános Iskola pedagógusaként vonult idén szeptemberben nyugdíjba. Tóth Mária pedagógus nevéhez fuzodik az elso – még a rendszerváltás elott megrendezett osztrák-magyar nyári nyelvtábor illetve iskolai partnerkapcsolat, de oktatott a Pedagógia Foiskolán, a Népfoiskolán, több éven át szerkesztette a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület kiadványait, és nem utolsó sorban munkatársa volt az ORF magyar szerkesztoségének.

A Magyarság Háza tíz éves tevékenységét, a magyarság kulturális örökségét mutatja be a „Szemelvények a Magyarság Háza életébol" címu interaktív vándorkiállítás, melyet október 13-án nyitottak meg Felsopulyán. A tárlat a bécsi Kaláka Club és a Középburgenlandi Magyarok Kultúregyesülete meghívására érkezett Burgenlandba. A kiállítást 2021-ben, a tíz éves évfordulón mutatták be Budapesten, azóta már Dunaszerdahelyen, Temesváron, Mádéfalván, Eszéken és Fertodön megnyíltak az utazó ládák. Felsopulyán november 5-ig lesz látható a vándorkiállítás.

Márfi Márk két évvel ezelőtt járt először Bécsben, majd a közelmúltban az Itthon-otthon rendezvény szervezői újra meghívták a Telik című monodrámáját, amit az itt élő, magyar nyelvű közönség lelkesen fogadott. Márfi Márk szakdolgozatából született meg ez az előadás, aminek több különlegessége is van. Egyik ilyen, hogy, a fiatal, akkor mindössze 26 esztendös, végzős színészpalánta a saját életéből írta meg a záróvizsgához szükséges szakdolgozatot, a másik pedig, hogy az ebből született előadást egy nagyon különleges módon, gyakorlatilag a közönség által körbezárt térben adja elő egymaga. Hogy miért lett színész, és mik a tervei, arról is beszélgettünk Márfi Márkkal.

Szlovákiából érkezett Bécsbe, az Itthon-otthon? októberi rendezvényére Bandor Éva Jászai Mari-díjas színész, aki bár volt idő, hogy elgondolkodott rajta, hogy más országban próbáljon szerencsét, de végül győzött a lokálpatriotizmusa, és a maradás mellett döntött. Magyarul és szlovákul is láthatjuk színpadon játszani, sőt számos filmben is játszott, játszik. Hogy mit gondol a bátorságról, arról kérdeztük elsőként.

Az elmúlt tizenöt évben több mint húsz országban, az esetek nagy többségében háborús övezetekben járt, hisz hosszú ideig haditudósító is volt Al Ghaoui Hesna riporter, újságíró, író. Nincs akinek ne jutott volna eszébe feltenni neki a kérdést, hogy nem félt-e, és o határozott igennel felel erre. Nem véletlen, hogy az utóbbi években arról tart előadásokat és írt könyvet is, hogy hogyan félhetünk bátran? Bécsben, a Menni vagy maradni – A bátorságról címmel megtartott Itthon-otthon? esemény vendégeként találkoztunk és beszélgettünk a témáról.

N. Tóth Anikóval, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatójával Bécsben beszélgettünk, ahol meghívott vendége volt a Menni vagy maradni? – A bátorságról című "Itthon-otthon" rendezvénynek. Társelnöke a szlovákiai Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesületnek - amely egyébként az est egyik társszervezője is volt. 1985 óta publikál novellákat, meséket, recenziókat, esszéket, tanulmányokat, interjúkat különféle szlovákiai magyar és magyarországi lapban. Beszélgetésünket onnan indítottuk, hogy a menni vagy maradni kérdés, az ő életében mennyire volt, vagy van jelen.

A KultPult és a Lean in Femspace által szervezett "Itthon-otthon" rendezvénysorozat „Menni vagy maradni – A bátorságról“ címet viselő estjére ezúttal Európa több országából érkeztek a meghívott vendégek, akiknek mára már a magán, valamint a szakmai élete nem csak szülőhazájukkal, hanem akár több országgal is összekapcsolódik. A programról szóló riportsorozatunk első részét hallgathatják meg ebben az összeállításban.

A 19 éves Ujvary Matthias, aki tavaly még a junior tenisz-világranglista első száz legjobbja között szerepelt, jelenleg pedig a felnőtt kategóriában a legjobb ezer között van nem titok, hogy a tenisz világ csúcsára szeretne feljutni. A junioroktól a felnőttek turnéjába már megtette az első lépéseket - sikereket is elkönyvelhet már -, és mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban sorscsapásokat kellett elviselnie, mindkét szülőjét elveszítette. Ujvary Matthiast idén egy különleges párharc lendítette fel és motiválta: Dominic Thiem ellen játszhatott a mauthauseni Challenger-tornán. Eddigi sikereiről és jövőbeni terveiről kérdeztük.

Magazinunk vendége Jakab Tünde Ausztriában egyre inkább feltörekvo énekesno, aki egy felvidéki magyar zenész családban született és már korán felfedezte a zene iránti szenvedélyét. Gyermekként és tinédzserként számos szlovák és nemzetközi zenei versenyt nyert mint fuvolista. Tünde végül a Bécsi Zene- és Eloadómuvészeti Egyetemen klasszikus fuvolát végzett. Kamarazenészként koncertezett évekig Európában és Ázsiában. 2019-ben aztán úgy döntött, hogy a korábban dédelgetett álmának szenteli magát, és a továbbiakban pop mufajban próbál meg érvényesülni. Bázisa Bécsben van, dalai angolul hallhatók - ez is jelzi, hogy a zene az valóban határtalan. Az egykori fuvolamuvésszel elso albumáról és eddigi pályafutásáról Nagy Alexandra beszélgetett.

Alsóorben már 100 évvel ezelott is játszottak magyar nyelven népszínmuveket, és 40 éve megalakult a Magyar Színjátszó Egyesület. Tavaly, a jubileumi év kapcsán született egy döntés, hogy megváltoztatják az egyesület nevét és ennek értelmében német nyelven is játszani fognak. Az idei eloadásuk így több szempontból is premier volt: hiszen eloször lépett fel német nyelven az amator társulat, de eloször rendezte egy no a darabot, és mindemellett eloször volt gasztronómiai kínálatuk is. Az "Ó, te szent pénzeszsák" címu krimikomédiát a Dinner & Crime mottó jegyében adták elo, melyre Weber Kati látogatott el.

A régi idokben nagy hagyomány volt Felso-és Középpulyán a „Háromtánc“, mivel több népcsoport élt a járásban, így a búcsúkor mindenkinek a kedvében akartak járni és eltáncolták a csárdást, a keringot és a polkát is. Ezt a szokást elevenítte fel 2005-ben a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és azóta a „Háromtánc” illetve a Szent Ferenc napi búcsú Felsopulya városának igazi színfoltjává vált.

Szeptember közepén ismét feltörekvo, nemzetközí hírnévre vágyó fiatal zenekarok vették birtokukba a fovárost. A Waves Vienna Fesztiválon ezúttal hét színpadon közel 100 fiatal zenekar léphetett fel. Ausztria legnagyobb alternatív, elektronikus, rock- és klubfesztiválja 2011 óta vált az európai zenészek találkozóhelyévé. Ma Európa egyik legjobb showcase fesztiválja és konferenciája, mely a magyar piac számára is nagyon fontos. Idén négy magyar zenekar, a Carson Coma, a Boebeck, Noira és a Wolfolks mutatkozhatott be Bécsben, a fesztivál keretében. Weber Katalin is ott volt a dedikált fogadáson, ahol mind a négy zenekar frontemberével találkozott. Az interjúk elott még hallgassuk az Én még sohasem címü számot a Carson Comától.

Alsóőrben már megszokott kép, hogy kutatók járják az utcát, őrvidéki magyar szavakat gyűjtve, életútinterjúkat rögzítve. Talán nincs is még egy ilyen magyarok lakta falu, ahol ilyen gyakran fordulnának meg kutatócsoportok, egyetemi hallgatók, nyelvtudományi intézetek. A közelmúltban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztálya folytatott kutatómunkát Alsóőrben. A több mint két éve zajló „Do you speak magyar?“ című, kárpát-medencei falukutató program idei állomása volt Burgenland. A kutatókat mi is elkísértük az első délutánon.

Lehet, első hallásra meglepő a tény, de a divat az egyik leginkább környezetszennyező iparág a világon. Az ENSZ adatai szerint a divatipar önmagában felelős a Föld szennyvizeinek 20%-áért, illetve a környezetet terhelő hulladékok 10%-áért. A fiatalok körében egyre fontosabbá válik, hogy óvják Földünket, ezért egyre többen mondanak nemet az úgynevezett fast fashion-re, és lemondanak a felesleges új ruhanemű vásárlásáról is. Egyre többen választják a másodkézből beszerezhető ruhákat. Talán sokakban még mindig az a kép él, hogy használt ruhát vásárolni kínos, ám valójában egyre elterjedtebb már a fiatalok körében is a fenntartható divat. Hogy ez mennyire igaz, erről győződhettünk meg Felsőőrben fiatal hölgyek, anyukák körében tett véleménykutatásunk során.

A Bécsben élo Kovács Dóra nyelvtanárként tavaly megnyerte az Osztrák Gazdasági Kamara versenyét, amelynek a célja olyan kereskedelmi szolgáltatók bemutatása volt, akik a háttérben gondoskodnak a mindennapi élet fontos területein zajló események gördülékenyebbé tételérol. Dóra nyelvtanárként pályázott, és nyert. Hogy pontosan milyen területen is dolgozik, és miként alakult az élete amióta Bécset választotta az élete közáppontjának, arról stílusosan a fováros egy kávéházában ültünk le beszélgetni.

Javában zajlik a szüret, így most egy kirándulásra hívjuk a hallgatókat is az egyik legrégebbi, történelmi borvidékre. 100 évvel ezelott Burgenland, mint tartomány létrejöttekor nemcsak falvak hovatartozása volt kérdéses, hanem például Locsmándnál szoloskertek is vita tárgyát képezték. Az egykor egybefüggo borvidék két oldalán más-más utat járt be a kékfrankos felfedzése és felemelkedése. Közép-Burgenlandot ma már a határokon túl is Blaufránkischlandként ismerik. De talán nem mindenki tudja, hogy a határ túloldalán, Magyarországon is a kékfrankos az egyik legelterjedtebb fajta és a szolok királynojeként tartják számon.

Az érettségit sikeresen maguk mögött tudó diákok általában élvezik a nyarat, strandolnak, buliznak. De azért akad olyan is, aki a nyári melegben is a tanulást, a tudományt választja. Vecsernyés-Handl Rahel, a kismartoni Kurzwiese gimnáziumban az elmúlt tanévben érettségizett, és országos ezüstéremmel a zsebében  július végén részt vett Zürichben a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián. A 18 éves soproni fiatal no most osszel is visszatér Zürichbe, ott folytatja ugyanis egyetemi tanulmányait, természetesen kémia szakon. Elutazása elott osztotta meg velünk élményeit, beszélt a kémia jelentoségérol a hétköznapokban.

Mai vendégünk Deák Erno, történész, szerkeszto, akinek a Rádiusz Könyvek sorozatában jelent meg idén júniusban a Magyarként Ausztriában - Válogatott esszék és költemények címu könyve, melyben kétféle – racionális és költoi – oldaláról ismerheti meg az olvasó. A Bécsi Napló szerkesztoje leginkább német és magyar nyelvu publikációiról ismert, de mivel gyermekkora óta a költészet szerelmese, így nem elöször jelentkezik versekkel is. Hallhatnak a versei közöl is egyet valamint szó lesz a könyvében olvasható esszékrol és verseinek keletkezésérol és Nagy Alexandra magáról az inspirációról is kérdezte a versírás iránt.

A burgenlandi magyarok kultúregyesülete már több, mint 60 éve alakult meg Felsoorben. A középburgenlandi, Felsopulya és környéki magyarok is hosszú évtizedeken át ide tartoztak, „Felsopulyai csoport” néven jegyezték oket. Míg egyszer a felsopulyai Kulmann Erno és Major Pál gondoltak egy nagyot és indítványozták a különválást, a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület megalapítását. Mindez 20 évvel ezelott történt, mára már a felsopulyai kulturális élet fix pontját alkotják az egyesület programjai. Amilyen színes az egyesület tevékenysége, olyan színesre sikerült a jubileumi program is, melyet a közelmúltban meghívott vendégekkel a felsopulyai városházán ünnepelt az egyesület.

Bár az olyan jelenségek, mint a klímaváltozás, az infláció, és a különbözo társadalmi egyenlotlenségek pesszimizmusra adnak okot a fiatalok körében, ok mégis eltökéltek abban, hogy jobb hellyé teszik a világot. A következo percekben Nagy Alexandra beszélget a Bécsi Magyar Diákegyesület három tagjával az aktuális élethelyzetekkel kapcsolatos elképzeléseikrol.

Beszélgetőtársunk nem akart katona lenni, de végül mégis határőr lett belőle. Hős sem akart lenni, de mégis hős lett, a vasfüggöny lehullásának, a páneurópai piknik eseményének csendes, békés hőse. Bella Árpád nyugalmazott határőr ezredes ma is úgy emlékszik 1989. augusztus 19-re, mintha tegnap lett volna. Emlékeit immár olvashatjuk is. A közelmúltban, Sopronban bemutatott „Határeset” című interjúkötet a történelmi események, a piknik története mellett a család történetét és a határőr főtiszt szakmai életútját is bemutatja. A könyvbemutatón Weber Katalin beszélgetett Bella Árpáddal.

AchtUngarn mottóval ismét bemutatkoztak a Bécsben élő magyarok. Szeptember második hétvégéjén a Praterben rendeztek színes kavalkádot, melyben  a gasztronómia, képzőművészet, tudomány, történelem, kultúra, folklór, zene és a sport területén mutatták be a magyar vívmányokat. Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala immár második ízben várta az érdeklődőket, a magyar kultúra rajongóit, barátait a kétnapos fesztiválra. Weber Katalin kolléganőnk a nyitónapon látogatott ki a Spenadlwiese-re.

Idén első ízben szervezett nyári gyermektábort a Középburgenlandi Magyar Kultúregyesület. Az első próbatábornak máris nagy sikere volt, a színes programok magyar és nem magyar anyanyelvű gyerekeket egyaránt vonzottak. Érkeztek kis résztvevők az egész régióból, de bécsi gyerekek is, akik a nyarat töltötték felsőpulyai nagyszüleiknél. Hogy az első próbálkozás ilyen jól sikerült, ez több önkéntes  támogatásának is köszönhető. Az egyik tábori délelőttre Weber Katalin is ellátogatott.

Mai Színes Kultúránk c. magazinunk vendége a felsoori Benko Anikó, aki idén tavasszal lett a Burgenlandi Iparszövetség ügyvezeto igazgatója. Az ifjú céltudatos jogász, két gyermek édesanyja. Külföldi tanulmányok és szakmai tapasztalatok birtokában tért vissza szülovárosába Felsoorbe, ahol gyermekeinek is szeretné megadni azt a lehetoséget, melyet egykor o is élvezett, - hogy kétnyelvu oktatásban legyen részük. Hiszen Benko Anikó is a felsoori Kétnyelvu Szövetségi Gimnáziumban érettségizett, és a közelmúltban az iskola meghívására részt vett egy pódiumbeszélgetésen, ahol a diákoknak örömmel beszélt a kétynelvuség elonyeirol. Hogy o jogászként milyen hasznát veszi a német mellett a magyar nyelvnek Ausztriában és milyen további tervei vannak, mint Burgenlandi Iparszövetség ügyvezeto igazgatójának – mindezekrol Benko Anikót Weber Katalin kérdezte.

Az „Itthon-otthon?“ című, bécsi kulturális-közéleti estek legutóbbi programján a közönség az Üvegfal című előadást láthatta, Gryllus Dorka és Simon Kornél előadásában, mely Dobray Sarolta azonos című regényén alapszik. Ki a vádlott, és ki a vádló? Ki a bántott, és ki a bántó? Ezeket a kérdéseket boncolgatja az érzelmi bántalmazásról szóló felolvasószínházi darabjában a színész-házaspár. A KultPult, a Lean in Femspace és a Loffice Wien összefogásával megvalósult eseményen az alkotókkal Nagy Alexandra beszélgetett.

Augusztus és szeptember az a két hónap az évben, amikor a Ferto tó és a Fertozug térségébol elindulnak a vonuló madarak, hogy a téli hónapokra szó szerint értve, melegebb éghajlatra költözzenek. A téli hónapok elott azonban ennek a térségnek a változatos vízi élohelyei ideális feltételeket kínálnak a legkülönbözobb madárfajoknak. Hogy milyen fajok a legjellemzobbek, és miért is érdemes ellátogatni a térségbe, annak járt utána Bányi Kriszta, akit Wichmann Gábor, magyar származású ornitológust kisért el, hogy aztán egy madárlesbol szemügyre vegyék a tájat és természetesen az épp ott fellelheto madarakat.

Rusztot a jó borok és a gólyák városának is szokták nevezni – de emellett, és ezt kevesen tudják, az orgonák városa is. A három ruszti templomban három nagyon különbözo hangszer lakik. Ezeket pedig minden nyáron egy osztrák-magyar szervezésu zenei fesztivál, az Orgona határok nélkül köti össze.

Budapesten már nem ismeretlen, a magyar fővárosban ugyanis több zenekarban is játszik, és közben elvégezte a budapesti Zeneakadémia zeneszerző szakát. Burgenlandban tavaly találkozhattunk első ízben a mindössze 23 éves Csernovszky Márk nevével, a Pannon Ifjúsági Zenekar projektjében. Az idén nemcsak, hogy ismételt meghívást kapott a nemzetközi zenei békeprojektbe, hanem egy felkérést is a szervezők részéről, azzal a megbízással, hogy komponáljon külön erre az alkalomra egy művet.

Párbeszédekből álló zenei utazás – barokk és kortárs retorika – érzelem és értelem: Vivaldi és Händel művei mellett kortárs újzene, de népzenei elemek is felcsendültek a közelmúltban a kismartoni Esterházy kastély Haydn-termében. Egy héten át hat különböző országból érkezett 24 fiatal zenész muzsikálhatott együtt  a Pannon Ifjúsági Zenekarban. Az európai fiatalok zenekari békeprojektje 2015-ben indult el, és az idén immár hetedik alkalommal vendégeskedhettek Kismartonban.

A felnőttek szívesen emlékeznek vissza, milyen jó móka volt nyár végén a lekaszált- learatott mezokön sorakozó szalmabálákon ugrálni. A mai gyerekek általában ugrálóvárakban tombolják ki magukat, talán ezért is olyan különleges számukra is, ha ezt kivételesen szalmabálákon tehetik meg. Így volt ez a szünidő utolsó hetében, ragyogó napsütésben megrendezett  BÁLa bulin is, melyet immár sokadik alkalommal hirdetett meg a Magyar Anyucik Oberwart környékén elnevezésű, közösségi média csoport. Az egész környékről érkeztek fiatal, magyar családok, akiknek a program lehetőségeken túl gyakorlati tippeket is nyújt a csoport.

Egy menhelyről mentett kutya örökbefogadása különleges esemény, de nem mentes a kihívásoktól sem. A menhelyi és otthoni kutyaviselkedés megértése, valamint annak mérlegelése, hogy a kutya illik-e a kutyatartó életstílusához – kulcsfontosságú tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Az is előfordulhat, hogy az új családtaggal nem igazán sikerül megtalálni a közös hangot, és nem megy a beilleszkedés. Ilyenkor jön jól egy szakember segítsége, aki megtalálja a kutya és gazdija közti problémákat, és megoldást is talál a kialakult helyzetekre. Ilyen a Bécsben élő Farkas Anikó, aki kutya-ember kapcsolat coach, akinek "Körpersprachlich orientierte ganzheitliche Hunde-Coachin" végzettsége van, amiben évről-évre tudatosan fejleszti is magát.

Alsóőr még ma is többségében magyarlakta település. A magyar nyelv megőrzéséhez nagyban hozzájárul a Magyar Média- és Információs Központ, röviden UMIZ magyar könyvtára is, mely idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A csaknem 30 ezer információhordozóval büszkélkedő intézmény Ausztria legnagyobb magyar könyvtára és levéltára. Az alsóőri "Öreg iskolában" található szakkönyvtár egyik különlegessége a kárpát-medencei magyarsággal foglalkozó gazdag gyűjtemény, de az őrvidéki magyar nyelvjárás kutatásával is foglalkoznak.

A tánc az élet elixírje lehet - ezt sok idősebb ember is megerősítheti: Ausztriában ugyanis már 40 éve létezik a "Tanzen ab der Lebensmitte" kezdeményezés. Országszerte több mint 1.000 táncklubban mintegy 25.000 idős ember lép rendszeresen a táncparkettre. Burgenlandban 20 szenior táncklub működik. A tánc jelentősen hozzájárulhat a szellemi és fizikai fittséghez, különösen idősebb korban. De életörömöt és sok egyedülálló idős ember számára társaságot is jelent. Weber Katalin Sopronkeresztúron/Deutschkreutzban látogatott meg egy szenior tánccsoportot, mely határokon átnyúlóan – a soproni "Piros tánccipők" csoporttal együttműködve - ápolja ezt a tánc- és közösségi élményt.

Minden újrakezdés egy megújulás – vallja mai vendégünk, Molnár Erzsébet festőművész. 1990-ben fiatal pedagógusként német nyelvtudását szerette volna fejleszteni Felső-Ausztriában,  aztán nemcsak a hegyekbe, a tájba, hanem a festészetbe is beleszeretett. Az autodidakta képzés mellett neves német és osztrák festőknél tanult, majd később ő maga is támogatott más művészeket. Élt Bécsben is, két és fél éve pedig a dél-burgenlandi Rohoncon talált otthonra, ahol már egy kiállítást is rendezett, a Reichermühle Galériában. Kalandos életéről, az újrakezdésekről, de festői munkásságáról, kepeiről is beszélgetett Weber Katalinnal.

Ha Felsőőr idősebb lakosainál érdeklődünk utcanevek vagy házszámok után, akkor nem biztos, hogy kapunk segítséget. De ha úgy kérdezzük, hol lakik "a Király", "a Tojásos" vagy "a Varjáger", akkor már biztos útba igazítanak bennünket. Ezek a nevek és eredetük mind megtalálhatóak az Őrvidéki háznevek gyűjteményében. Hogy ezeket sikerült feljegyezni az utókor számára, az Posch Jenőnek köszönhető. De Posch úr nemcsak a házneveket gyűjtötte össze: rengeteg tárgyat, paraszti szerszámot is őriz ma már műemlékvédelem alatt álló szülőházában. Ide szívesen hívja meg a barátokat, szomszédokat, hogy a régi időkről beszélgessenek.

Bécsújhely és környéki Magyarok Kulturális Egyesülete - azaz "KUWU" névvel tavasszal megalakult Bécsújhelyen az első magyar egyesület. Az alapító tagok megválasztották a tisztségviselőket, megbeszélték a célokat, a következő egy év programtervezetét. Az egyesület várja a környéken élő magyarok jelentkezését.

Méhes Márton, a Collegium Hungaricum újonnan kinevezett igazgatója az adás vendége, aki június elején vette át az intézmény igazgatását. Mint ismert, 2010 és 2015 között már egyszer volt ebben a tisztségben, azonban mint kihangsúlyozta, 2023-ban egy egészen más kihívásokkal és feladatokkal teli pozíciót fogadott el. Hogy miként látja a rá váró munkát a következő évekre, és milyen tervekkel és célkitűzésekkel vágott bele ebbe, az is kiderül a beszélgetésből.

Burgenland egyetlen, és egyben Ausztria legrégebbi református templomát kerestük fel. A felsőőri református templom ugyanis idén ünnepli fennállásának 250. évfordulóját. Összeállításunkban hallhatnak a megépítésének előzményeiről, de a mai napig meglévő - túlnyomórészt magyar nyelvű - gyülekezet életéről, és annak a jelentőségéről is. A gyülekezet tagjai egyébként az egykori magyar határőrök leszármazottai, akik évszázadok óta őrzik nemcsak a vallást, de a magyar nyelvet, kultúrát is.

Blaufränkisch - kékfrankos - Frankovka Modrá – Lemberger – vagyis a nagy hagyományú szőlőfajta és a belőle készülő karakteres borok évrol-évre a közép-burgenlandi Locsmándra/Lutzmannsburgba csábítják a kiváló nedűk kedvelőit. Locsmánd egyébként az egyik legrégebbi kékfrankos termoterület,  1218-ban egy oklevélben említik először a szőlőtermesztést a térségben. Ha nem is több száz éve, de már több évtizede annak, hogy a borászok augusztus elején úgynevezett borünnepre hívják a borkedvelőket, amely aztán mára már nemzetközivé nőtte ki magát. Ezúttal is több mint 100 bort kóstolhattak a borkedvelők, és a helyi termelők mellett magyar, szlovák és német pincészetek is bemutatkoztak

Az idei nyár már eddig is sokak számára jelentett kihívást nem csak Ausztriában, ami az időjárást illeti. Az éghajlatváltozás hatásait már nem lehet tagadni. Az olyan szélsőséges időjárási események, mint a hőhullámok és a heves esőzések egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Ürge-Vorsatz Diána professzor, a bécsi Közép-európai Egyetem klímakutatója hangsúlyozza, hogy alkalmazkodnunk kell ehhez az új normához. Most van itt az ideje, hogy elültessük azokat a fákat, amelyek 10-15 év múlva a szélsőséges hőhullámok idején hűvösen tartják majd a levegőt körülöttünk - mondja. Ez az alkalmazkodás egyéni és kollektív cselekvést és hosszú távú tervezést igényel.