A műsorsorozat keretében bemutatjuk a munkacímben szereplő bő kétszáz éves időszak legfontosabb, nőket érintő történéseit és a női alkotó képesség bizonyítékait. A történelmi eseményeket, életműveket, elfeledett irodalmi alkotásokat az egyes témák legjobb ismerőivel és a rádió nyújtotta lehetőségek segítségével érdekfeszítő módon szeretnénk a hallgatók elé tárni. Beszélünk régi sajtóvitákról, az első női lapokról, a „női elsők”-ről (első orvosnő, első egyetemi tanárnő, első mérnöknő az első sportolónők stb.), az egyes korok életmódjáról, mindennapi kultúrájáról, a női munkavállalásról. Bemutatjuk a nőegyletek történetét, újraolvasunk régi irodalmi műveket, megidézünk elfeledett női művészeket és megnézzük, hogyan működtek a XIX-XX. század fordulójának nőcsoportjai és milyen volt az „állami” nőmozgalom a második világháború után. A nőtörténet kutatói a hiányzó női szereplőket igyekeznek „visszaírni” a történet- és irodalomtudomány lapjaira, de e fontos kutatási eredmények leginkább szűk szakmai körökben ismertek. A témák rádiós feldolgozása révén ezek az ismeretek a szélesebb közönséghez is eljuthatnak. A magyar rádiózás történetében a Mindent a nőkről az első olyan műsorfolyam, amely a nőtörténet és a nőmozgalom múltjának fontos eseményeit határozott koncepció alapján, az egyes témakörök legjobb szakértőinek előadásában mutatja be.
Kis magyar feminizmustörténet
A szilveszteri különkiadásban a magyarországi nőmozgalom epizódjait villantottuk fel korabeli írások, humor és zene segítségével. A műsort a bécsi Orange Rádió magyar adásának meghívott szerkesztőjeként állította össze Elekes Irén Borbála, Wlaschitz Judit segítségével, s később a Civil Rádióban is elhangzott. Szereplők: Frankó Emilia, Horányi Károly, Káspári Jánosné Erzsébet, Sárosi Attila.
8/12/2014 • 0 minutos, 0 segundos
Tartsd jól bestiát! - Válogatás az 1901-ben meghirdetett receptverseny írásaiból
Válogatás Dede Franciska, irodalomtörténész Tartsd jól a bestiát! című kötetének szövegeiből, Dede Franciska, Frankó Emília és Magyar Ádám közreműködésével.
"A Nyugat első nagy nemzedékének alakja, Ignotus, Emma asszony nevében kiterjedt levelezést folytatott A Hét című folyóirat hasábjain mind az olvasóival, mind a szerkesztőkkel. Emma asszony számos maradandó alkotása közül a legnépszerűbb egészen biztosan az a receptverseny volt, melyet 1901. július 7-én hirdetett meg, kérve Magyarország hölgyeit eredeti, érdekes, nem kimásolt ételleírások beküldésére. A legjobb receptek aztán megjelentek A Hét szakácskönyvében. Dede Franciskát, a Tartsd jól a bestiát! című kötet szerzőjét azonban nem a receptek nyűgözték le. Sokkal inkább maga a verseny. Ez egyfajta társadalmi esemény volt, ami izgalomban tartotta az úri szalonokat, s amelyről a nyáron népszerű fürdőhelyeken Abbáziától Herkulesfürdőig asszonyok százai csevegtek. Minden recepthez levél érkezett, és ezek a levelek rendre megjelentek az újság hasábjain. Az ételleírásokhoz Ignotus-Emma asszony megjegyzést fűzött, a következő levelező pedig reflektált rá: fumigálta vagy lelkesen egyetértett." (A magyarkonyhaonline.hu könyvajánlója)
8/12/2014 • 0 minutos, 0 segundos
Összeállítás a Hymen című lap házassági hirdetéseiből - 19. század vége
„A dualizmus korának első felében volt két kifejezetten párkeresésre, házassági hirdetésre szakosodott újság. Mindkettő Hymen címmel jelent meg, az egyik 1874-ben, a másik 1881-ben. Közös volt bennük, hogy az év elején, januárban a farsangi idény kezdetekor indultak, s csupán négy-öt hónapig éltek, hiszen áprilisban, májusban megszűntek. A házassági hirdetések rovatban nemcsak házasságra szóló felhívások jelentek meg, hanem éppúgy akadtak szerelmi kalandra, kitartotti létre szólóak, mint induló vagy megrekedt vállalkozások megsegítését keresőek. A hirdetők tényszerűen ismertették vagyoni helyzetüket, amely meghatározta anyagi elvárásaikat. Az elemzés arra keresett választ, hogy férfiak vagy nők voltak-e többen, melyikük mit akart inkább; számított-e a vallás, lakóhely, életkor. Az 1881-es Hymen első durva feltárása megtörtént. Most a 1874-es újság adataival összevetésben a vizsgálat rámutat a társadalmi változás intenzitására is.” (részlet Fabó Edit: A párkapcsolatok létrejöttének feltételei a Monarchiabeli sajtóforrásokban című tanulmányából)
Ezekből a hirdetésekből szemezgetünk szilveszteri műsorunkban. A szövegeket válogatta: Fabó Edit Közreműködők: Frankó Emília, Horányi Károly, Szigeti Márton.
8/12/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/58
Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról. A műsor első felében folytatjuk a beszélgetést Wesselényi Polixénáról a műsor második részében pedig bemutatjuk Tutsek Anna írónőt, életét és utazásait.
8/12/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/59
Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Majthényi Flóra, író, költőnőről.
8/12/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/60
Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Bulyovszky Lilla, színésznőről.
8/12/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/61
Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Kunst Irén misszionáriusról.
8/12/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/62
Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Molnár Mária, misszionáriusról.
8/12/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/51
Beszélgetés Petrányi Ilona, irodalomtörténésszel, Bohuniczky Szefi, írónőről, a két háború közötti időszak irodalmi életéről.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/52
Beszélgetés Szőnyi Éva, a Corvinus Egyetem Kutatókönyvtárának vezetőjéel, női könyvtárosokról, György Erzsébet és Csontosi János könyvtáros házaspár életéről.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/53
Beszélgetés Nagy Anikó, könyvtárossal (OSZK), Női Gyűjteményekről, a Magyar Asszonyok Könyvtáráról, Boldizsár Kata Piroska gyűjtéséről.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/54
Beszélgetés Turcsány Péterrel, a Kráter Kiadó vezetőjével, és Kádár Judit, irodalomtörténésszel Kosáryné Réz Lola, írónőről és munkáiról.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/55
Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján (Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban), női utazókról, I. rész. Wesselényi Polixéna.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
Mindent a nőkről/56
Beszélgetés Vámos Éva főmuzeológussal,(Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) a nők helyzetéről, szerepéről a tudományban, a tudományos kutatásban.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
Mindent a nőkről/57
Beszélgetés Kiss Csilla, történésszel, a magyar színésznőkről. 18.század.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/46
Beszélgetés Szerényi Ildikó, főlevéltárossal, az Óbudai Kutatóterem vezetőjével, Steinschneider Liliről, az első magyar pilótanőről.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/47
Beszélgetés Dr. Fabó Edit, sajtó- és művelődéstörténésszel, a 19. 20. századi élclapok nőképéről.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/48
Beszélgetés Acsádi Judit, szociológussal(MTA) az 1904-ben alapított Feministák Egyesületéről.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/49
Beszélgetés Árvai Tünde, történésszel az "elfeledett pécsi nők nyomában" című kutatói blogjáról.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/50
Beszélgetés Török Enikő, főlevéltárossal, Gundel Barbaráról, 18. századi első női rézmetszőről.
25/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/41
Beszélgetés Lakner Mónika, muzeológussal (Néprajzi Múzeum), a századforduló idején kibontakozott háziipari mozgalomról, és női szerepvállalásról.
21/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/42
Beszélgetés L. Csorba Csilla, fotótörténésszel (Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója), a magyar fotóművésznőkről.
Beszélgetés Gráberné Bősze Klára, könyvtáros, tanár, kutatóval, Női Elsőkről, - Czeke Marianne-ról, az első magyar könyvtárosnőről.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/30
Beszélgetés Magyar Erzsébet, történész, kutatóval, a nádor családokról és nőtagjaikról.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/15
Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. I. rész.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/16
Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. II. rész.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/17
Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, az OSZK munkatársával. Seilern Crescence élettörténete. III. rész.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/18
Beszélgetés Sárai Szabó Katalin etnográfussal. Nők az egyházban I.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/19
Beszélgetés F. Dózsa Katalin művészettörténésszel. Nők és a divat.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/20
Beszélgetés Fogarasi Klára, etnográfus-, fotótörténésszel a székelyudvarhelyi Kováts fotográfus napfényműtermében készült fényképekről és utóéletükről.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/21
Beszélgetés Dede Franciska irodalomtörténésszel. "Tartsd jól a bestiát!" - egy XIX. századi receptkönyvről.
19/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/7
Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült és a történelem viharai miatt elkallódott. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/8
Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült és a történelem viharai miatt elkallódott. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/9
Beszélgetés Császtvay Tünde, irodalomtörténésszel, a XIX. század utolsó harmadának, nőképeiről, női önképekről és szerepváltozásokról.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/10
Beszélgetés Borbíró Fanni, irodalomtörténéssel a nőegyesületek történetéről.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/11
A dualizmus első időszakától a női sajtó és a nőegyesületek kitartóan napirenden tartják a nők magasabb oktatásának témáját és ez a törekvés szerencsésen találkozik a korabeli állami akarattal. Ezt a folyamatot mutatjuk be az itt hallható epizódban. Kitérünk az első egyetemi hallgatónők helyzetére, felidézzük a sajtóvitákat, például az orvosnők, gyógyszerésznők pályára engedéséről szólókat.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/12
Beszélgetés Deáki Zita, etnográfussal, a születés kultúrtörténetéről.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/13
A magyar ipari forradalom – 1880-as évektől – igényelte a nők házon kívüli munkáját. Nagy tömegek kerültek a gyárakba, építkezésekre, majd a kereskedelmi, tisztviselői és tanítói pályákra. A női munkakörülményekről, előrejutási lehetőségekről.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
mindent a nőkről/14
Beszélgetés Szafner Emília, egyetemi docenssel, (női) folyóiratokról, valamint Kánya Emíliáról, az első magyar női folyóiratszerkesztővel.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
Mindent a nőkről/3
Takács Éva lánya, Karacs Teréz, pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. mint sikeres nevelőintézeti igazgatónő működött és szintén fontos alakja a nőművelődés történetnek. Életéről, működéséről részletesen beszélünk, de rajta kívül más, a saját korukban ismert szerzőnőről is. A beszélgetés végén néhány szót ejtünk a reformkori nőkről.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
Mindent a nőkről/4
Az 1840-es években a közéletben élénk diskurzus folyt a nőnevelésről. Sorra alakultak a nőnevelő intézetek és a tanügyi szakma is külön figyelmet szentelt a témának. Már 1844-ben felmerül a nők szavazati jogának kérdése. Borbíró Fanni beszél a korszakról, a ’48-as forradalomról és a benne részt vevő bátor nőkről: Lebstück Máriáról, Buchwald Franciskáról, Teleki Blankáról.
A szép, modern, öntörvényű Erzsébetet Magyarországon már életében rajongással vették körül, halála után pedig Ausztriában kezdődött meg a személyét övező kultusz, amely napjainkig tart. Róla – Sissyről beszél Kiss Csilla történész, aki forrásokra, tehát levelekre, naplókra támaszkodva igyekszik hiteles portrét rajzolni a gyönyörű, szenvedélyes királynéról. Természetesen szóba kerülnek a magyar vonatkozások is.
18/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
Mindent a nőkről/2
Beszélgetés Fábri Anna, művelődéstörténésszel. Az emancipáció kezdetei II. A sorozat második adásában Fábri Anna a XVIII. századi magyar vitairatokat elemez, melyek főszereplője Takács Éva az első magyar nőjogi publicista.
14/8/2014 • 0 minutos, 0 segundos
Mindent a nőkről/1
Beszélgetés Fábri Anna, művelődéstörténésszel. Az emancipáció kezdetei I:
A beszélgetésben hangsúlyozza a nőtörténeti kutatások fontosságát és idéz a korai író/költőnők munkáiból. Említi például Molnár Borbála és Újfalvi Krisztina verses levelezését.