létezhet olyan megoldás, amiben az emberiség bőségben él, miközben mégsem teszi tönkre a környezetét. sőt, akár még katalizálhatja is azt? igen, úgy hívják a módszert, hogy permakultúra.a permakultúrás tervezés a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. a növények, állatok, emberek, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki közöttük. így az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás pedig csökken. a permakultúra célja, hogy az ember számára hasznos fajokból hozzon létre ökológiai rendszereket, és csökkentse az emberi szükségletek megteremtésének ipari hátterét, energiaigényét, környezetromboló hatásait. Szalai Zitával és Kulcsár Balázzsal beszélgetünk a magyar permakultúra szövetségtől.

ebben az adásban a kávézó stábja, Balázs, Marvin és Márk kitárgyalják a raketa.hu által tálalt legizglmasabb híreket.Európa energiamixének 2/3 volt foszilis energiamentes 2023-banszeretjük vagy sem a nukleáris energiát?tényleg belátható időn belül lesz korlátlan tiszta energiánk a fúziós technológiának köszönhetően? ki nyeri az AI versenyt, az Open AI vagy a most újrabrandelt Google-féle Gemini?akarjuk-e teljes egészében átadni számítógépeink, velük együtt a pénzügyeink kezelését egy robotnak? fake news háború: ki mondja meg, mi minősül megbízható hírnek? beüzemelték a PET-palack visszaváltó automatákat. De vajon működni fog-e az elképzelés?!higt-tech "szteroid olimpia, ahol már nyíltan lehet bármilyen teljesítményfokozót használni. Ez komoly?! Igen.

A Puli Space Technologies Kft. egy budapesti székhelyű űrtechnológiai vállalat, mely 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy a gyorsan növekvő magán Hold-ipar részévé váljon. A Puli Space Technologies egy olcsó, könnyű, egyedülálló mobilitási képességekkel rendelkező holdjáró rover, valamint egy neutron spektrométer mérőműszer fejlesztésén dolgozik a holdi vízjég erőforrások felfedezéséhez, illetve holdfelszíni hasznosításához, miközben képesek túlélni a szélsőséges környezetet a Holdon.Az űrkutatásban rejlő lehetőségekről, a holdi expedíciók céljáról, valamint arról beszélgettünk Dr. Pacher Tibor fizikussal, a Puli Space Technologies alapítójával, hogy miért van az, hogy bár a '60-as években már úgy jártunk a Holdra, mint a Balcsira, most mégsem sikerül egyik nemzetnek sem embert küldeni égi kísérőnk felszínére?

mi köze a kertnek a jövőhöz?! nagyon is sok! kert és kertész - ideális esetben - olyan kapcsolatot ápol, ami kölcsönösen előnyös mindkét fél számára. kicsiben demonstrálja azt a szövetséget, amelyre szükségünk lenne ahhoz, hogy továbbra is élvezhessük ennek a bolygónak az áldásait. tiszteld, óvd, cserébe az csodás ajándékaival halmoz majd el.mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Szomoru Miklós (@Egy kertész kertje Pilisszentkereszten) lélegzet elállító szépségű angolkertje. Miklós vegyszerek nélkül, kizárólag természetes módszerekkel ápolja a kertet bizonyítva számtalan követőjének, hogy nincs szükség mérgekre a kertben - sem.

Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói. Az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ, és a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.A Kávézó vendége Nagy Tibor, a DE TTK Kémiai Intézet  - Alkalmazott Kémiai Tanszékének docense, az akku egyik fejlesztője, akivel a projektről, és egyéb potenciális energiatároló technikákról, ezek fejlesztéséről, valamint az új technológiák fejlesztésének nehézségeiről beszélgettünk.

a víz nem csak az élet bölcsője, hanem annak alapfeltétele. víz nélkül nincs élet. ennek ellenére nem sokat teszünk a védelmében. sőt, összességében elég mostahán bánunk vele, különösen a tengereinkkel, óceánjainkkal. a green peace épp ezért indított - sokadjára - kampányt a tengerek védelmére. Rodics Katalinnal, a szervezet biodiverzitásért felelős szakemberével arról beszélgetünk, hogy mindez miért fontos egy tenger nélküli ország lakói számára is, mit tehetünk mi magunk az óceánok védelméért és mit kell globálisan tennünk azért, hogy megőrizzük az egészségüket és ezáltal saját magunkat.Kajner Péterrel a WWF élő folyók program szakértőjével pedig a hazai vízgazdálkodás lassan de alakuló új szemléletéről beszélgettünk. Többek közt az ár- és belvízzel kapcsolatos hozzáállás változásáról.rakéta rovatunkban pedig egy olyan szigetről, ami már 28 napon keresztül képes volt kizárólag megújuló energiából fedezni a teljes energia szükségletét, valamint arról, hogyan tudtak kutatók 20 percen keresztül beszélgetni egy bálnával a mesterséges intelligencia használatával és mindez hogyan segíthet majd akár egy idegen civilizációval kommunikálni.

a mezőgazdaságra a legtöbben régivágású területként gondolunk, amire nem jellemző a változás. azonban az olyan szakértők, mint Zajácz István a danuba kft. ügyvezetője úgy gondolják, hogy az ágazat nem technikai forradalom előtt áll, hanem már most nyakig benne van. ennél pedig kevés fontosabb kérdés van a jövőnket illetően, hiszen hamarosan 10 millárd embert kell úgy etetnünk, hogy közben nem tesszük (mégjobban) tönkre a bolygót.erre az egyik megoldás a precíziós mezőgazdaság lehet, melynek fontos részét képezi például a mezőgazdasági területek talajának alapos felmérése, a legújabb technológiák alkalmazása, illetve a hasznos gombákban, baktériumokban rejlő lehetőségek kiaknázása.

a 2023-as év utolsó adásában igazi muppet show stílusban beszéljük meg az év érdekes vagy fontos híreit. a stúdióban igazi all starz összeállítás: balázs, márk, marvin és rob.

a koronavírus járvány idején úgy döntött néhány hétre kivonja magát a forgalomból és visszavonul gyermekkora egyik meghatározó helyszínére, a tiszatavon található apró kunyhóba. aztán a hetekből hónapok lettek, az eleinte ügyetlenkedő "pesti srácból" pedig nagyszakállú, önellátó remete, aki környezetével tökéletes harmóniában élte lassan hömpölygő gyönyörű napjait. mindebből egy csodálatos film készült, a 'jóreménység szigete', ami először a mozikban most pedig a netflixen mutatja meg számos nézőjének, hogy milyen kevés is elég a boldogsághoz, és hogy ha megfelelő tisztelettel fordulunk felé, a természet ezernyi kinccsel ajándékoz meg minket.Ljasuk Dimirtyvel ember és természet kapcsolatáról, a filmek fontosságáról és a tiszató jövőjéről beszélgettünk.

akit manapság magyarországon érdekel a környezetvédelem, a fenntarthatóság és a civil kurázsi ügye, biztosan hallott már a 10 millió fa szervezetről, melyet 2019-ben egy kétségbeesett facebook poszttal hívott életre Bojár Iván András építészet kritikus, újságíró. a szervezet célkitűzését a nevében pontosan definiáló szervezet néhány hónap alatt meghatározó, több ezer taggal bíró, országos civil szervezetté nőtte ki magát. Márk az alapítóval a szervezet sikerének titkáról, a környezetvédelem hazai és nemzetközi helyzetéről, korunk társadalmi válságáról és a fák szerepéről beszélget.Míg Pőcze Balázzsal, a raketa.hu munkatársával a patinás tudományos magazin, a Popular Science megszünése kapcsán, a tudományba vetett hit hanyatlásáról és a társadalmi közmegegyezés kríziséről társalog.

málta 316 km2-es területén élő kb. 516 ezer lakosával terület szerint a világ tizedik legkisebb országa és az ötödik legsűrűbben lakott önálló ország. méretéből és sziget mivoltából kifolyólag is kiszolgáltatott ország. élelmét és energiaigényét is külső forrásokból kell fedeznie ennek a fél budapest méretű országnak. a kis szigetnek azonban nagy tervei vannak; a partjait körülvevő tengeri talapzatán hatalmas szél- nap- és hullámenergia farmokat kíván létrehozni, amivel akár teljes energia igényét is ki tudná elégíteni. de málta sok egyéb területen is szeretné behozni a fenntarthatóság terén a lemaradását.erről és a sziget kínálta lehetőségekről beszélgetünk, Hangya Edinával a Máltai Idegenforgalmi Hivatal képviselet vezetőjével.míg rakéta-rovatunkban az idei Fekete-péntek sötét titkairól és az akciók fokozta túlfogyasztás veszélyéről beszélgetünk, valamint bemutatunk egy olyan ígéretes start upot, ami használt elektromos autók aksijaiban tárolja a megtermelt zöldenergiát, ezzel évekkel meghosszabítva azok használhatóságát.

előszeretettel ismételgetett kifejezés a "körforgásos gazdaság" de a lobogtatást leszámítva elég kevés cég törekszik arra, hogy ezt tényleg meg is valósítsa - sőt profitot is csináljon belőle! Juhász András cége a Bibo CleanEco nyugodtan hátradőlhetne, mert már így is sokkal többet tettek a fenntarthatóságért, mint a legtöbb vállalkozás; megújuló energiával álítanak elő környezetbarát tisztitószereket, amelyeket növényi alapú, komposztálható csomagolásban árusítanak. Ők azonban nem elégszenek meg ennyivel, egy olyan "komposzt-körön" dolgoznak, amelynek segítségével akár 24 óra alatt bármilyen szerves hulladékból olyan anyagot állítanak elő, ami nem egyszerűen ártalmatlan a környezetre, hanem kifejezetten hasznos növényi tápként szolgál majd.

a hidrogénre sokan a klíma semlegesség ezüst pisztolygolyójaként tekintenek, hiszen a planéta második legbőségesebben előforduló eleme, rendkívül nagy fűtőértékkel bír, miközben égési végterméke csupán vízgőz. nem véletlen, hogy az autóipartól, a megújuló szektoron át a nehéziparig mindenki teljes sebességgel dolgozik a hidrogénnel kapcsolatos fejlesztéseken. ám van egy kis bökkenő, ez a rendkívül illékony gáz, nem nagyon fordul elő tisztán a természetben, előállítása viszont - jelenleg - elég költséges és/vagy környezetszennyező, így könnyen többe kerülhet a hús, mint a leves. érdemes-e a jövőnket a hidrogénre alapozni vagy ez is csak egy lesz a kecsegtető, de soha meg nem valósuló lehetőségek közül?erről beszélgetük Bóner Zsolttal, a Messer Hungarogáz Kft ügyvezetőjével és Széles Botonddal, a Bosch rendszerfejlesztési mérnökével.

új időszámítás veszi kezdetét a világvégi kávézóban, ugyanis csatlakozik a csapathoz pőcze balázs újságíró is, aki mostantól a raketa.hu menő jövő híreit híreit fogja hétről hétre kiszemlézni, hogy Márkkal és Marvinnal a műsor első félórájában jól kivesézzék azokat. ennek apropóján a debütáló műsort teljes egészében balázs híreinek szentelték.Lesz szó a Meta új okosszemüvegéről, a google maps forgalomcsökkentő törekvéseiről és - akár - halálos hibáiról, és persze sok-sok szó esik a mesterséges intelligenciáról; a lehetséges szabályozásról, az információs társadalomra és a jövőre gyakorolt hatásairól.

vitatkozhatunk, hogy elektromos vagy belsőégésű motorok, de abban a pillanatban, hogy elfogy az utolsú kenyér a boltban, mindez azonnal elveszíti a jelentőségét. márpedig az agrárium itthon és nemzetközi szinten is válságban van; a jelenlegi ipari gyakorlat fenntarthatatlan, ezért az ágazat reformja halaszthatatlan feladat. Erről és a váltás gazdasági hátteréről beszélgetünk Demeter Zoltánnal, a K&H Agrárüzletág vezetőjével. Annak apropóján, hogy a K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet létrehozta a K&H agrár CO2 kalkulátort, amely megmutatja, hogy mekkora károsanyag-kibocsátása van egy adott gazdaságnak. jelenleg sajnos csupán minden tizedik agrár cégnek van erre irányuló írott stratégiája, és eseti jelleggel is mindössze a vállalkozások 40 százaléka foglalkozik a fenntarthatósággal.

Udvaros Dorottyát senkinek nem kell bemutatni, de azt talán nem sokan tudják a Kossuth-díjas érdemes művészről, hogy amikor kilép a színház ajtaján ledobja sztár-álcáját és köpeny nélküli zöld hősként próbálja segíteni az ország természetvédelmi ügyeit. és nem csak egy-egy szívhez szóló facebook poszttal, hanem bizony nem átall szakadó esőben transzparenseket tartani, sűvöltő szélben demonstrálni, legutóbb még bíróság elé is kellett állnia a Green Peace aktivistáival, miután engedély nélkül eltávolítottak néhány fecskehálót, amivel a hatóságok megpróbálták távoltartani a védett madarakat a fészkelő helyüktől. Szóval Dorottya legalább annyira komoly veszi a természetvédelmet, mint a színművészetet. Márk és Marvin pedig arról kérdezik, hogy miért ilyen fontos ez a számára? Milyen hatással tud lenni a közönségére, és persze, hogy ő hogyan látná szívesen az emberiség jövőjét?

orion űrnemzedék, csillagváros, vertikális farmok és DIY kulinária, mindez egy téma égisze alatt. a kávézó mostani vendége ugyanis Kövécs András lesz a Budapest Makery képviseletében, ami egy csináld magad étteremlánc, ahol mostanában egy űr-étel programot hirdettek, amiben a vendégek speciális, űrutazások során is használható módszerekkel, vertikális farmokon termesztett, különleges alapanyagokból főzhetnek.Márk ezen felül arról is kérdezi vendégét, hogy milyen jelentőséggel bírnak majd ezek a termesztési módszerek a jövő generációi számára?Valamint a Green Peace aktivistájával, Rodics Katalinnal is vált néhány szót újabb - és reméljük végső - győzelmükről a Fertő tavi beruházás megállítására.

a radiocafé hallgatói már garantáltan találkoztak Pogátsa Zoltán nevével, hiszen a 98.0-n is van műsora, de alapvetően bárki, aki követi a gazdasági híreket, találkozhatott már vele és markáns véleményével, ami sokszor homlokegyenest szembe megy azzal, ami a csapból is folyik - ahogy ő fogalmaz: sokszor nem egyezik a "főáramú neoklasszikus közgazdaságtannal". és az már egyértelmű, hogy új, lehetőleg nem önmagát felzabáló gazdasági modell nélkül lehetetlen lesz fenntartható (vagy bármilyen) jövőt építeni. a kávézó mai vendége pedig éppen ennek a szakterületnek a specialistája, könyvet is írt Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás címmel, de az olyan izgalmas elméletekkel kapcsolatban is képben van, mint a körforgásos gazdaság, a nemnövekedés vagy az alanyi alapjövedelem.

mi is lehetne futurisztikusabb, mint egy fotonokat és művészetet ötvöző interaktív, ultralátványos múzeum? a LAM, vagyis a Light Art Museum Budapest pedig pontosan ez. a vadonatúj tárlattal jelentkező fényművészeti kiállítás azonban nem csak ezért izgalmas, hanem azért is, mert a világ legnagyobb ilyen jellegű múzeuma, ami 100%-ban magántőkéből valósult meg, miközben nem kevesebb mint 200 ezer látogatót vonzott egy év alatt, amire a hazai és nemzetközi szakma is csak annyit tudott mondani, hogy "ezt így hogy?" a siker titkáról, a kiállítás és a kultúra jövőjéről és kihívásairól beszélget Márk és vadonatúj műsorvezetőtársa, Marvin - aki nem mellesleg a múzeum operatív igazgatója is - Vida Szabolcs művészeti igazgatóval és Szalai Borbála kurátorral.

fenntarthatóságra ma már minden iparágban törekednek az autóipartól a mezőgazdaságon át a turizmusig, ki nagyobb, ki kisebb sikerrel. akkor miért éppen a lemezkiadás lenne ez alól kivétel? erről és egyéb zeneipari változásokról beszélget Márk a mai kávézóban Jeges Zsolttal, a HAIL, vagyis a Magyar Független Lemezkiadók Egyesületének elnökével és Kovács Tamással, a Budapest Vinyl kiadó vezetőjével, többek között DJ Bootsie, a Korai Öröm, a Zuboly és az Anima Sound System lemezek kiadójával.

az oktatás nincs könnyű helyzetben - és nem csak Magyarországon, de globális szinten sem, hiszen a világ annyira gyorsan változik, hogy nehéz belőni, mi az a tudás, ami a gyerekeinket 10-15 év múlva is szolgálni fogja. arról nem is beszélve, hogy egyre nehezebb a gyerekek figyelmét lekötni, érdeklődésüket hosszú távon fenntartani. a kávézó vendége, Hanula Erika nyelvtanár, tanulásmódszertan tréner, blogger, fordító és tananyag fejlesztő ezekre a problémákra keres és kínál megoldást. hogyan lehet megtanulni tanulni, hogyan lehet ma és a jövőben az illékony figyelmet megtartani, és egyáltalán merre tart az oktatás, milyen jövő vár pedagógusokra, diákokra és szülőkre? ráadásul Erika tudja is, miről beszél, hiszen túl azon, hogy huszonöt éve foglalkozik oktatással, négy fiú édesanyjaként a mindennapokban is meg kell ugrania ezt a nem kis akadályt.

a kávézó a világ végén vendége ezútal egy régi "cafés" arc, Vörös András, a magyar metál színtér oszlopos tagja, emellett A jövő zenéje podcast házigazdája. és az a furcsa ehlyzet alakul ki, hogy ezúttal MÁrk emberére talál, András ugyanis még nála is optimistább a jövőt illettően. az érintett témák: merre tart a zene? miért van válságban a művészet egésze? válságban van egyáltalán? és a nagy sláger, a mesterséges intelligencia a művészetek vége vagy egy új korszak kezdete?

néhány éve az "öko-falu" kifejezést csupán egy maroknyi "tarisznyás" ismerte, kisközösségi, ökológia elvek alapján szerveződő életformájukat pedig a legtöbben őrültségnek, de legalábbis sötétzöld különcségnek tekintették. aztán jött a pandémia, Európában ismét háború dúl, és nem telik el nap a klímakatasztrófáról szóló hír nélkül. ebben az új világban már messze nem tűnik akkora hülyeségnek, hogy az emberek ismét önellátó, a természettel szorosabb viszonyt ápoló kisközösségekbe tömörüljenek.de mennyire reális elképzelés ez a 21. században? valóban ez az emberi civilizáció fennmaradásának kulcsa, vagy csupán a természettől elszakadt, modern ember romantikus vágyódása egy egyszerűbbnek, szebbnek gondolt életforma iránt? pontosan ezeket a témákat fogjuk körbejárni az apokaliptikus kávézó mai vendégével, Dr. Farkas Judittal, a Pécsi Tudományegyetem Kulturális Antropológia Tanszékének docensével, aki évek óta a válság és az ökofalvak kapcsolatát kutatja.

egy garantáltan zöld kávézóba ülhetnek be a mai adás vendégei, Márk ugyanis Dr. Tóth Ferenc agrármérnökkel, az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársával beszélget. Ferenc szakterülete a pókok, csigák, fonálférgek és atkák mezőgazdasági szerepe, a mezővédő erdősávok és a szerves talajtakarás növényvédelmi vonatkozásai. magát radikálisan életpártinak vallja, és cseppet sem szokványos elképzelései vannak arról, miként kellene embernek és természetnek együttműködnie.

ebben az adásban megnézzük milyen hírek érkeztek a nagyvilágból amelyekkel közelebb kerülhetünk egy fenntarthatóbb jövőhöz.

ez egy best of adás. vagyis inkább 'some of the best of' adás, hiszen az eddigi 34 beszélgetés mindegyikében volt olyan gondolat, amit szívesen megosztanék újra, de válogatni kellett, így csak hat adásból került be egy-egy részlet.Mindegyik adást vissza tudjátok hallgatni a korábbi adások között.

Puskás - most már Dallos - Petit a legtöbben zenészként és színészként ismerik, de környezetvédelmi és karitatív tevékenységének híre is egyre több emberhez eljut. egy nemrég készült felmérés alapján ő Magyarországon a harmadik legismertebb "zöld influenszer". és valóban: Peti nem csak kirakat aktivista - karitatív egyesülete van, faültetési programok folyamatos résztvevője és szervezője, civil szervezetek kampányaiban szerepel, Holnapután című podcastjában is a természetvédelem volt a téma, arról nem is beszélve, hogy egy ideje vegánként éli az életét - ezzel is jelentősen csökkentve ökológiai lábnyomát.de mint a kávézó a világ végén adásaiban megszokhattuk, nem Puskás Petiről, sokkal inkább Puskás Petivel fogunk beszélgetni az egyéni felelősségről, lehetőségekről, problémákról és arról, hogy ő hogyan képzel egy fenntartható, a bolygóval harmóniában lézető jövőt.továbbá, telefonon értük utól Muhai Katalin pszichológust, aki kert-terápia segítségével próbálja segíteni idős emberek életét.

a kávézó a világ végén vendége ezúttal Boros Judit tervezési stratéga és kutató, akit a tervezett és a természeti világ metszéspontja érdekel. kutatásai azt vizsgálják, hogyan járulhat hozzá a zöld design a városi ökoszisztémák fenntartásához és fejlesztéséhez.célja a tervezési gyakorlatok megreformálása, hogy alapvetéssé váljon az ökológiai szemlélet a várostervezési folyamatok során, hogy a végletes "emberközpontúság" helyét a "természet-alapúság" vegye át.

a "válság" szó kínai írásjegye két részből áll. az egyiknek a jelentése: "veszély". a másiké: "lehetőség". vagyis a válságok, bár veszélyekkel fenyegetnek, egyúttal lehetőséget is jelentenek. lehetőséget valami új megvalósulására, ami szebb és jobb a réginél. jelen esetben egy ökologikus civilizáció kialakítására, amely a mértékletes boldoguláson, a lakóhely szeretetén, a közösségek újrafelfedezésén, a civil kurázsin, a demokrácia kiterjesztésén alapszik.a kávézó a világ végén vendége ezúttal Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE egyetemi docense. kutatásai leginkább a környezeti problémák társadalmi hátterével, illetve enyhítésük lehetőségeivel kapcsolatosak. az utóbbi években a Kisközösségi Program csapatával közösen az ökológiai fenntarthatóság helyi, kisközösségi lehetőségeit kutatja.

Fogyasztói társadalom. Mai rendszerünk egyik elfogadott megnevezése. Ez is jól mutatja, hogy a fogyasztás, vásárlás a mai világunk egyik fő mozgatója. A gond csak az, hogy egy véges rendszerben nem lehet vég nélkül fogyasztani. A nagy kérdés viszont az, hogy kinek a felelőssége ezt lassítani? Az ebből profitáló cégeknek vagy magának a fogyasztónak? Többek közt erre a nehéz kérdésre keressük a választ Haraszti Anikóval a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezetőjével. A Tudatos Vásárlók Egyesülete 20 éve végez komoly ismeretterjesztő és szemléletformáló munkát, hogy a hazai háztartásokat egy fenntarthatóbb működés felé tudják elvinni

a kávézó a világ végén adásában most Nyul Zsuzsi, sokaknak ma is 'Zsu' lesz a "vendég". azért az idézőjel, mert a radiocafén ő is itthon van a holnap tegnapja című fenntarthatósági műsorával. de Zsuzsi azok közé tartozik, akik nem csak beszélnek a környezetvédelemről - hivatalos fenntarthatósági menedzserként valóban tesz is érte, és mondhatjuk, hogy egész életét erre tette fel.a beszélgetés során szóba kerülnek majd a korai Viva TV-s és TV2-es évek is, de elsősorban nem Nyul Zsuzsáról, hanem Nyul ZsuzsáVAL szeretnénk beszélgetni arról, hogy ő optimista tud-e maradni, és hogy hogyan látja az emberiség jövőjét. mi változik, és min kellene még nagyon változtatni? és persze ő mit tesz - nem csak fenntarthatósági menedzserként.

utazni mindenki szeret. de ennek is ára van, nem is olyan kicsi! a buszjáratként röpködő repülők vagy a városnyi embert szállító tengerjárók hatalmas ökológiai lábnyommal bírnak. a hordákban érkező tömegtúristák pedig néhány év alatt le tudnak lakni egy népszerű desztinációt.de akkor mi legyen, ne utazzunk?! nyilván ez is egy lehetőség, de szerencsére van ennél kevésbé drasztikus megoldás is; az öko-turizmus, ami jóval kisebb terhelést jelent a környezetre. németország évek óta ebben is élen jár. ezért a KVV-ban most czeiszing miklóst, a német turisztikai hivatal magyarországi vezetőjét arról kérdezzük, hogyan látja a turizmus jövőjét? miért ilyen jók ebben a németek? és miért érdemes németországot is felvenni a bakancslistánkra?

a világvégi kávézó vendége ezúttal Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi szakértője, aki "amúgy" kutatóbiológus, a genetikai tudományok doktora, de mégsem "tudósul" beszél, hanem nagyon is emberi nyelven fogalmazza meg a problémákat és a lehetséges megoldásokat.ő is egyetért a műsor jelmondatával, hogy "túl késő van ahhoz, hogy ne legyünk optimisták". nagy és sok a baj, de a megoldások a legtöbb esetben jóval egyszerűbbek, mint gondolnánk. a beszélgetés ismerős témákat érint majd, mint az ökológiai gazdálkodás és a biodiverzitás fontossága. de szó lesz az ismét engedélyt kapott Fertő tavi beruházásról és a Greenpeace szerepéről a természetvédelemért vívott harcban.

a kultúra mindig meghatározó része volt az ember történetének, alakította a gondolkodását, ezáltal pedig az egész társadalmat. így a jövőnk sem képzelhető el nélküle. a válság azonban ezt az emberi tevékenységet sem kerülte el. évek, sőt talán már évtizedek óta keresi a helyét. átütő, mindent megváltoztató irányzat nem volt sem festészet, sem film, sem zene terén. ebből is látható, milyen szoros a kultúra és az aktuális lelkiállapot közötti viszony.ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének önmagukban kiváló műalkotások! sőt! mint ahogy azt a radiocafé, különösen a KVV hallgatói is tapasztalhatják, tele van az internet jobbnál jobb zenékkel, és ezek alkotóiból, kortárs zenészekből állított össze egy kiváló válogatást az augusztus végén megrendezésre kerülő INOTA Festival, ami nem csak ebben a tekintetben lesz kimagasló kulturális esemény, hanem azért is, mert egy világszinten is különleges helyszínen, az egykori Inotai hőerőmű belsejében, vizuálisan káprázatos vetítésekkel is megtámogatva kerül megrendezésre.Togay Jónással, a budapesti éjszaka jól ismert rendezvényesével és a fesztivál egyik szervezőjével erről a különleges buliról és a kultúra és persze az egész emberiség beszélgetünk is beszélgetünk.

Dr. Drexler Dóra. Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője ezzel a névvel akár egy szuperhősös film bolygómentő tudósa is lehetne, de a valóságban sem áll távol ettől a szerepkörtől, hiszen az általa vezetett intézet a jövő szempontjából kardinális kérdéssel, az ipari mezőgazdaság reformizálásával, megújításával foglalkozik. márpedig környezetkímélő mezőgazdaság nélkül nincs fenntartható jövő, élelmiszer termelés nélkül meg semmilyen jövő sincsen. legalábbis az emberi civilizáció számára. képes-e az ökológiai szemléletű mezőgazdaság 8 milliárd embert etetni? miért vált ennyire nehezen a magyar mezőgazdaság a környezet- és talajkímélőbb megoldásokra? mit tehetünk mi, kiskerttulajdonosok is azért, hogy Magyarország és a világ egy fenntarthatóbb hely legyen?

Ebben az epizódban a kávézó vendége Keleti Arthur A kiberbiztonság szakértőjeként,több mint húsz éve dolgozik telekommunikációs cégeknél IT biztonsági stratégaként. Továbbá a kritikus infrastruktúrákat támogató kiberbiztonsági szakemberek civil szervezetének, a Voluntary Cyber Defense Collaboration elnöke és alapítója is.  Éber szemmel figyeli közeljövőnk eseményeit, annak olykor ijesztő és elidegenítő tendenciáit. 

Ámon Ada a Forbes szerint Magyarország egyik legbefolyásosabb nője, aki 2020-ban egyike volt az Európai Bizottság által kiosztott Nők az Energiában (Women in Energy) díj három nyertesének.Ada közel három évtizedes pályafutása alatt vezető szerepet töltött be a klíma- ésenergiapolitikai diskurzus alakításában. 2019-ben Budapest főpolgármesterének klímaügyi főtanácsadója lett. később a városháza újonnan alakult klíma- és környezetvédelmi főosztályát építette fel, melynek most a vezetője. ezt megelőzően pedig több mint 15 évig a budapesti agytröszt, az Energiaklub igazgatója volt.ami biztosan szóba kerül majd, az a megújulók és azok városi alkalmazása, az elektromobilitás, bringa vs. autó kérdéskör, valamint az élelmiszer stratégia összefüggései a klímával és a városi környezettel.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász - Caritas Hungarica igazgatóhelyettese a vendégünk. Egyrészt a Zöldellő kertek projektről beszélgetünk, amiben rászoruló családoknak adnak magokat, ill. tanítják meg őket a gazdálkodásra. Másrészt a karitatív szervezetek szerepéről a jövő és a jelen társadalmában, az emberi közösségek fontosságáról és a hit szerepéről, valamint annak hiányáról ma és holnap.

McMenemy Márk és Rob ezúttal Lőrinczi Istvánt várja egy finom kávéra és egy kiadós eszmecserére. a mai témáról:a Perma Gang kifejezést hallva sok minden eszünkbe juthat de valószínűleg csak az ökologikus szemléletű kertészkedés rajongói fognak helyesen tippelni, ti. hogy ez egy permakultúrás ügy lehet. De mi is az a permakultúra?Bill Mollison ausztrál kutatóban az 1970-es években fogalmazódott meg az a napjainkat egyre égetőbben érintő téma, hogy a mezőgazdaság jelenlegi formájában nem lesz hosszútávon fenntartható. a permakultúra kifejezés a "permanent agriculture", vagyis a "folytonos" és a "mezőgazdaság" szavakból származik, de sokkal többről szól: a gazdálkodáson kívül egy olyan tervezői rendszert jelent, ami számos területen hatékonyan alkalmazható. "A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer.”a világvégi kávézó mai vendége Lőrinczi István, aki permakultúrás tervezőként létrehozta a Perma Gang Projectet, amely a városi környezetben élők számára próbálja közelebb hozni ezt az életigenlő, fenntartható rendszert.

Hankó Gergely, a Pet Kupa projektvezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ügyvezetője PET Profként a hulladékgazdálkodás minden részletét ismeri, és évek óta koordinátora a PET Kupa nemzetközi tevékenységének, hogy ne csak itthon tegyünk a folyótisztításért, hanem a probléma gyökérénél is beavatkozhassunk. Miért van ennyi műanyag hulladék a folyókban? Hogyan lehet a folyók műanyagszennyezését megakadályozni? Hogyan szabadulhatunk meg a már kint lévő rengeteg plasztiktól?

"Sikerült kiiktatni a természet zavaró jelenlétét." A kávézó mai vendége a Karinthy-gyűrűs magyar humorista, a Dumaszínház alapítója, Litkai Gergely, aki ezúttal az elkötelezett környezetvédő gúnyájában érkezik hozzánk. Gergő ugyanis pengeélés humorát is csatasorba állította a természetrombolás elleni harcban. Legutóbb például a Fertő-tavi gigaberuházás abszurditásával foglalkozott a Green Peace-szel közös videóiban. De önálló stand-up estjein is az ember természetromboló viselkedése a téma, ahol nem rest az igen tisztelt publikum egyedi felelősségére is felhívni a figyelmet. De nem csak poén szinten foglalkozik a témával, podcastol is a témában, videósorozatot készít, komoly képzéseken vesz részt, sőt nemrég egy saját ökológiai szemlélettel induló turistaházat is nyitott. Szóval volt miről beszélgetni a világvégi asztaloknál!

"Nem védhetünk meg mindent, amit szeretnénk, de annál sokkal többet tehetünk, mintsem hogy üljünk ölbe tett kézzel." - mondta Sir Peter Scott, a WWF egyik alapítója.a világvégi kávézóban Sipos Katalinnal, a WWF Magyarország igazgatójával arról beszélgetünk, hogy miért fontos a természet és annak megőrzése. mit ad nekünk? mi az a biokapacitás és az ökolábnyom? mi a helyzet ezen a téren ma Magyarországon? milyen állapotban van a természet hazánkban? az elmúlt évszázadok alatt hogyan alakult az érintetlen természet kiterjedése és állapota, pl. mennyi idős erdő és természetes vizesélőhely maradt? hogyan kellene bánni a Kárpát-medencébe érkező vízzel?és ami a legfontosabb: mit tehetünk, min kellene változtatnunk globálisan és idehaza ahhoz, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt káros hatásunkat? hogy legyen esélyünk egy olyan jövőre, amiben van helye az emberi fajnak.

A mai apokaliptikus presszót Kerekes Vica társaságában hörpintik fel a fiúk. Hogy miért? Egyrészt mert elbűvölő, és nem mellesleg elképesztően jó színésznő is. Ám a műsorban mégis inkább a természet iránt rajongó, a bolygóért aggódó emberként lesz jelen. Bár a KVV-ban bármi megtörténhet...A témák a természet védelme, a művészet jelene és jövője, a női mozgalmak, a nők a jövőt alakító szerepe és az emberi halhatatlanság körül mozognak majd.

Az első órában Dr. Rodics Katalin van velünk, a Green Peace biodiverzitás szakértője, akivel a nemzetközi vizek védelméről hallhattok beszélgetést.De szó lesz ismét a Chat GPT-ről, a mesterséges intelligenciáról, amit (akit?) már dolgozatok megírására is befoghatnánk, ha ugyan szabadna ilyet csinálni...A második órában pedig Dr. Kovács Attila, a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja a vendégünk, akivel az oktatás kihívásairól, jövőjéről beszélgetünk.

A világvégi kávézó vendégel most egy olyan ember, aki sem a jövőtől, sem a mesterséges intelligencia tudatra ébredésétől nem fél, sőt alig várja, hogy a virtuális valóság végteleségében kóborolhasson. Komlődi Ferenc író, újságíró, jövő-kutató, transzhumanista és világutazó. Az adás elröppenő két órája alatt olyan témákba kóstoltunk bele, mint William Gibson Neorománc trilógiájának időtlensége, a mesterséges intelligencia által elhozott szép új világ, a felhőalapú örökélet, Elon Musk elhibázott Neuralink kísérlete vagy hogy a profit centrikus globális nagyvállalatok vagy a hitelüket vesztett kormányoknak kellene-e irányítani a világot.

Meditáció és megvilágosodott AIA világvégi kávézóban már sok a jövőnket érintő technikai fejlesztésről beszéltünk, de a legfontosabbról, magáról az emberről és az emberi elméről még nem sok szó esett. Pedig minden ezzel kezdődik és ér is véget! Bármi is történjen a világban azt csakis a tudatunkon keresztül tapasztalhatjuk meg, mégis az átlagos ember a cipőtalpával is többet foglalkozik, mint az elméjével, ezzel az elképesztő és továbbra alig értett kvantum-műszerrel.Ezért mostani vendégeinkkel, Dienes-Nagy Erika és Dienes István transzcendentális meditáció tanárokkal a meditációs technikák szerepéről és fontosságáról beszélgetünk. Persze szóba kerül a mesterséges intelligencia kérdése is; többek közt az, hogy a fejlett intelligencia együtt jár-e az erkölcsösséggel, lehet-e megvilágosodott egy mesterséges elme is és egyáltalán, értelmesebbek vagyunk-e a delfineknél?!

A világvégi kávézóban ezúttal Budapest - remélhetőleg - zöld jövőjéről volt szó. A vendég Zakar András, a FŐKERT ügyvezetője, aki három évvel ezelőtt egy "radikálisan" zöld pályázattal nyerte el az illusztris társaság vezetői posztját. Olyan témákról beszélgettünk, mint Budapest klímaállóságának növelése. Hogy miért lettek politikai kereszttűz áldozatai a méhlegelők? Kell-e egyáltalán még több fa Budapestre? Mi az a szivacsváros? És, hogy le lehet-e zárni a rakpartot az autósok elől?De telefonvégre kaptuk Szamosi Zsófit is, a Műanyag égbolt c. film egyik szereplőjét, hogy megkérdezzük, a klíma katasztrófa utáni Magyarországon játszódó animációs filmről.

Adás témái: hogy állunk a hazai napelemes rendszerekkel? Mi a jelenlegi álláspont? A telefonvonal másik végén: Tóth Marcell, a SolarKit Magyarország Kft-től.továbbá: valóban 64 milliárdos értéket képvisel az EU-ban a digitális egészségügyi piac, az új technológiák? Szintén telefonon keresztül vendégünk: Dr. Kriller Norbert az Egészséghálózat fejlesztési vezetőjevégül, de nem utolsósorban: szó lesz az öko-kertészkedésről, amely kertjeink jövőjének záloga. a vendég, méghozzá személyesen: Majcher Mónika, öko-kertész, Te Kerted.

pont Robinak ne lenne véleménye arról, hogy mi vár ránk? ugyan... hát persze, hogy van! és el is mondja!

Van-e jövőnk plasztik nélkül?A mai KVV-ben ismét egy égető problémával, a műanyag függőségünk lesz a téma.Látjuk, hogy a műanyagok mekkora károkat okoznak; ellepik a tengereinket, erdeinket, utcáinkat, állatok gyomrában köt ki, teknősöket, madarak, bálnákat öl meg és már az emberi agyban is kimutatták a mikro-műanyagok jelenlétét. Ugyanakkor észre sem vesszük, hogy mennyire nélkülözhetetlen mai modern világunkban ez a rendkívül sokoldalú, könnyen formálható és nagyon olcsó alapanyag. Túlzás nélkül mondható, hogy ma már mindenben van műanyag, a bútorainban, a ruhánkban, az autóinkban, az űrhajóinkban. Műanyag csöveken jön a vezetékes víz, műanyaggal vannak szigetelve a villanyvezetékek, és műanyagból van az a billentyűzet is, amivel ezt most írom meg az a kijelző is nagyrészt, amin olvasod. Szóval, lehet utálni a plasztikot, de vitathatatlan, hogy a világunk nem lesz az, ami ha nem lenne. És fából is jóval kevesebb lenne a bolygón, ha még mindig mindent abból készítenénk!De akkor mégis mi a megoldás? Hogyan tudnánk megakadályozni, hogy konkrétan belefulladjunk a műanyagba?! Vendégünk Juhász András lesz, egy magyar vállalkozó aki nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy megreformálja a műanyag piacot a saját maguk által fejlesztett bio-műanyaggal.

a vendég ezúttal Horváth 'H' András, vagyis Handrás, akivel ugyan mi másról is csevegnének, mint az autózás jövőjéről.tényleg az e-autózásé a jövő?valóban annyira környezetbarat megoldás az elektromos autó?mi a helyzet az új aksi technológiákkal?lehet-e a hidrogén a megmentő?ilyen és hasonló témák a Kávézó a Világ Végénben.szerintetek 20 év múlva minden autó villany lesz? 

ebben az epizódban a kvantummechanikáról lesz szó. dr. Asbóth János, elméleti fizikus siet Márkék segítségére, hogy tisztába tegye mindannyiunk számára: mi is az a kvantummechanika? meg mik azok a kvantumszámítógépek? mikor lesznek? és milyen lesz az élet a jövőben, ha ezek a szerkezetek lesznek végre?

Magyar médiatörténeti esemény a mai Kávézó a Világ Végén adasában többek közt Elon Musk beszél a mesterséges intelligencia lehetőségeiről és veszélyeiről. De itt lesz még Somlai-Fischer Ádám a nemzetközileg is elismert Prezi egyik alapítója, és beszélgetünk majd egy nagyon tehetséges, MI-vel alkotó művésszel, aki a gépek segítségével álmodja meg Budapest jövőjét, ahol tekergő autóutak és rideg felhőkarcolók helyett fák, növények és burjánzó vegetáció határozzák meg a város arculatát.Nektek mi a véleményetek? Megváltó vagy az apokalipszis lovasa a mesterséges intelligencia?

Mert lehet azon vitázni, hogy elektromos vagy belsőégésű motorok legyenek az autóinkban, vagy probléma-e a mesterséges intelligencia előre törése, de abban a pillanatban, hogy elfogy az étel, ez már senkit nem fog érdekelni. Márpedig ezen a területen is vannak gondok rendesen! A szakértők szerint a ma elterjedt ipari mezőgazdaság folytatásával már csak 60 aratásnyi termőföldünk maradt. Arról nem is beszélve, hogy az élelmünk előállítása során rengeteg káros vegyszert használunk fel és jelentősen csökkentjük a biodiverzitást.Szerencsére ezen a területen is vannak reményt kelltő kezdeményezések, sőt vannak, akik odáig mennek, hogy ha a világ átállna megújuló mezőgazdaságra, akkor 20 év alatt meg lehetne kötni a légkörből a többlet CO2-t és vissza lehetne fordítani a felmelegedéstVendégeinkkel, Králl Attilával, az AgriKulti egyik szakértőjével a fenntartható város-vidék kapcsolatokról, az adaptív élelmiszer-rendszerek és 8 milliárd ember etetéséről beszélgetünk. Valamint a talajmegújítások mezőgazdaság lehetőségeiről beszélgetünk Kökény Attila mezőgazdasági szakértővel.

Alkotópedagógia – „jövőbiztos” készségek fejlesztése avagy milyen legyen a jövő oktatása?A műsor vendége Horváth Ádám, pedagógiai szakértő, a Maker's Red Box szakmai igazgatója. "A oktatásnak minden olyan dologra fel kell készíteni a gyerekeket, ami befolyásolja az életüket és hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb életkörülményeket teremtsenek saját maguk és az utódaik számára" – vallják a Maker’s Red Box szakemberei. Az innovatív tananyagfejlesztő hazai cég pedagógia programcsomagjai a tanárokat támogatják, hogy lebilincselő alkotópedagógiai foglalkozásokat tarthassanak, és a komplex kerettörténetek mentén „jövőbiztos” készségeket tudjanak fejleszteni.A Maker’s Red Box a történetmesélés erejével motiválja a gyerekeket arra, hogy valós életből vett problémákat oldjanak meg. “Ők lehetnek a jövő városának megalkotói, a Mars meghódítói, akik okos tárgyak építésével adnak választ korunk legfontosabb kihívásaira” – mondja Horváth Ádám.

"A tudatos lét fontos igazsága a sokszor elcsépeltnek tűnő mondat: az vagy, amit megeszel. Az étkezéssel nem csak az éhségünket űzzük el, (...) függ tőle a testi, lelki egészségünk, és az is, hogy óvjuk vagy romboljuk vele a környezetünket..."Az idézet Havas Dóra legújabb tudatos hedonista szakácskönyvének bevezetőjéből származik, amiben arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa:- úgy is kielégíthetjük hedonista vágyainkat, hogy közben nem veszünk/eszünk olyan ételeket, amik a világ túlvégéből érkeznek;- helyi és szezonális alapanyagokból is lehet maximálisan kielégítő fogásokat készíteni így kímélve környezetünket és magunkat is.Dórával a Kávézó a világ végén mai epizódjában a gasztronómia jövőjéről beszélget Mcmenemy Márk. Többek közt olyan témák kerülnek majd terítékre, mint- az önellátás,- a vegán vagy karnivor étrend,- a mesterséges hús, az ételpazarlás,- a helyi gazdaságok szerepe- és hogy tényleg mindenki rovar-burgert fog-e enni 50 év múlva?

A mai vendég: Dr. Meskó BertalanTöbbek közt szó lesz arról, hogy mi számít manapság a legforradalmibb fejlesztésnek az orvoslás területén. Mint például az Elon Musk cége által is fejlesztett, agyba ültetett mikrochip, aminek segítségével akár a vakon született emberek látását is helyreállíthatják.Vagy elkepzelhető-e a közeljövőben, hogy hordható eszközök segítségével kórház helyett otthon kezeljék a kevésbé veszélyeztetett betegeket?Vagy drónok fogják-e a sürgősségi esetekhez szállítani az életmentő eszközöket?És garantáltan szóba kerül a mesterséges intelligencia, ami az orvoslás területén is hatalmas újításokat hozhat, például valóság lehet-e a pusztán a hangunk alapján diagnózist felállító AI?

Hat év alatt megtérülne, ha az egész világ 100 százalékban megújuló energiára térne át. Legalábbis ezt állítja a Stanford Egyetem egyik új tanulmánya. Erről bővebben itt olvashattok: https://greendex.hu/hat-ev-alatt-megterulne-ha-az-egesz.../Ez elég jól hangzik, de vajon van-e valóságalapja? Mindez mennyibe is kerülne?Milyen alternatív energiaforrásokra lenne szükség ehhez, mint pl a nemrég bemutatott és a gyakorlatban is életképesnek bizonyuló hullámerőmű. https://raketa.hu/minden-varakozason-felul-teljesit-a...Milyen akkumulátor technológiára lenne szükség ehhez. Jelenthetnek-e komoly áttörést az találmányok, mint a finn homokakkumulátor? https://hvg.hu/.../20220706_finnorszag_homok_akkumulator...És miért képtelen a világ vezetősége ennyire lassan, ha egyáltalán reagálni erre a nagyon égető problémára?Erről beszélget Mcmenemy Márk A kávézó a világ végén mai vendégével, Varga Katalinnal a REKK fenntartható energiagazdálkodási szakértőjével

A címben megfogalmazott kérdés nagyon is valid, mivel a legújabb felmérések szerint ez az egyik legszennyezőbb tevékenységünk, ami mára a szén-dioxid kibocsátásunk több mint 40%-ért (!) felelős. Kína például 3 év alatt több betont használt fel, mint az USA az EGÉSZ 20. század során!! Miközben egy tonna cement előállítása egy tonna CO2 küld a légkörbe. Ám a rossz tendencia nemhogy csökkenne, kifejezetten növekszik. Olyannyira, hogy úgy fest Szaúd-Arábiában tényleg nekiálltak a The Line nevű 170km hosszú város-épület építésének!De azért szerencsére ezen a területen sem csak rossz dolgok történnek. Több cég kísérletezik sikerrel szén-dioxid megkötő beton készítésével, valamint jónéhány építésziroda tervez olyan kisebb méretű, akár előre legyárható épületeket, amik nem csak kis energiaigénnyel tarthatók fent, de a megépítésük is kevesebb szennyezéssel jár.A műsor egyik vendége, Ifj. Benczúr László által megálmodott Next Nest rendszer is ezzel a céllal jött létre.Másik vendégünk Martinkó József, az Oktogon magazin főszerkesztője és a nemzetközi építészeti trendek nagy tudora. László optimista a jövőt illetően, míg József már kevésbé.

“Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valóban az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszűnne létezni, és valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyétVan egy másik elmélet, amely szerint ez már be is következett.”A mai adás témája: Napelem - hogyan tovább?Vendégek: Tóth Marcell és Kiani Milán a Solar Kit Magyarország tulajdonosai.Témáink:- Mi most a helyzet a magyar napelemes szintéren?- Hogyan tovább?- Mik az esetleges alternatívák?- Érdemes-e szigetüzemű rendszerekben gondolkodni?- Valóban a geotermikus energiáé a jövő MO-n?Néhány hírből is csemegézünk:Olyan hatékony akkumulátort gyártottak, hogy megoldódhat az energetika legnagyobb problémájahttps://www.napi.hu/.../vas-levego-akkumulator-megujulo...A napelemnél 10-szer több áramot termel ez a lapát nélküli szélturbina, és ez még nem is a legjobb bennehttps://hvg.hu/.../20221017_napelemnel_hatekonyabb...A kormány döntésével egyértelmű lett: itt a győztese az energiaválságnakhttps://index.hu/.../geotermikus-energia-megujulo.../Olcsóbb és kisebb napelemet fejlesztettek ki amerikai kutatókhttps://alternativenergia.hu/olcsobb-es-kisebb.../100281Csak semmi pánik! A világ vége érdeklődés hiányában elmarad