A Játékidő podcast-sorozatunk második évadának utolsó epizódjához érkeztünk. Sárközi Ákost egy ország ismerhette meg a televízióból, azonban kevesen tudják róla, hogy egy mozaikcsalád édesapja, aki imádja a sakkozást. Beszélgettünk az életújáról, hogy mennyire fontos szerepe van a szülői mintának, és legújabb könyve kapcsán arról is, hogy hogyan lett séf.

A Játékidő podcastunk legújabb epizódjának vendégei Győri-Nádai Réka és Győri Zoli a Mit játsszunk? blog és YouTube csatorna megálmodói. A házaspár a társasjátékozás mint minőségi hobbi népszerűsítését tűzte ki céljául. Múlt évben már jártak a podcast csatornánkon, akkor is rengeteg játékot ajánlottak számunkra. Az idei adásunk apropója a szilveszter, de beszéltünk a Társasjátékok Ünnepéről és az idén megjelent legújabb játékokról is, valamint a játékok köré szőtt élmények és történetek is hangsúlyt kaptak. Szó esik arról is, hogy hogyan hatnak a társasjátékok a családi együttlétekre, baráti összejövetelekre, és milyen érdekességeket rejtenek magukban azok a pillanatok, amikor a játékosok egymás ellenében vagy éppen együtt dolgoznak a közös cél érdekében.

Az ajándékozás, mint szokás valószínűleg az emberiséggel egyidős. Volt idő, mikor a tisztelet kifejezésének eszköze volt, az ajándékok által akár előrébb is léphetünk a társadalmi ranglétrán. Mára az ajándékozás a szeretet, barátság, a hála, a köszönet, a nagyrabecsülés kifejező eszköze. De mégis mi az ajándékozás pszichológiája? Hogy alakul ki szeretetnyelvként az ajándékozás? Erről beszélgettünk ma Kovács Orsolya pszichológussal a bebalansz szakmai vezetőjével a Játékidő podcast-sorozat legújabb epizódjában. Ha úgy érzed, hogy az ünnepek számodra nehéz érzéseket okoznak, ne félj segítséget kérni a KÉK VONAL fiataloknak, szülőknek és szakembereknek létrehozott telefonszámainak egyikén. Ha a környezetedben valaki végzetes gondolatokat forgat a fejében a a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámon vagy az https://ongyilkossagmegelozes.hu/ oldalon biztos segítséget nyújtanak.

Molnár-Szilágyi Szilvi Kétgyermekes édesanya, aki az ország egyik legjobb énekesének felesége, kreatív, pozitív személyiségével sokakat inspirál a mindennapokban. Endrész Timi műsorvezetőnk egy festővászonnal és egy pakli Körvonal kártyajátékkal várta a stúdióba. Egy könnyed társasjátékozós csevegésnek indult, és egy nagyon mély beszélgetés lett a vége. Beszélgettek anyaságról, rossz karácsonyi ajándékokról, főzési szokásokról, hitről és manifesztációról is.

Molnár-Szilágyi Szilvi Kétgyermekes édesanya, aki az ország egyik legjobb énekesének felesége, kreatív, pozitív személyiségével sokakat inspirál a mindennapokban. Endrész Timi műsorvezetőnk egy festővászonnal és egy pakli Körvonal kártyajátékkal várta a stúdióba. Egy könnyed társasjátékozós csevegésnek indult, és egy nagyon mély beszélgetés lett a vége. Beszélgettek anyaságról, rossz karácsonyi ajándékokról, főzési szokásokról, hitről és manifesztációról is.

Ugyan a Mesélj, Anyukám! podcast 5. évada lezárult, szerettünk volna meglepni Benneteket egy adventi adással, mert ezeket minden évben nagyon szeretitek. A mesés adventhez most a Deichmann is csatlakozik, hiszen minden 35-ös méretig megvásárolt cipő mellé most egy mesekönyvet kapunk ajándékba. A különlegessége az, hogy a kötet olyan mesék feldolgozását tartalmazza, amikhez valamilyen módon kapcsolódnak a lábbelik. A verses meséket Rátkai Kornél illusztrálta. Hamupikpőke, Csizmás Kandúr, Óz a nagy varázsló, Hüvelyk Matyi és a többi cipő mese Dallos Bogi hangján kel életre hangoskönyv formájában is.

"Addig tudtam maradni a házasságomban, amíg el nem mentem a falig." - vallja be Mikó Zsófi kétgyermekes édesanya, mellrák túlélő. Hogyan ismerte fel a betegségnek köszönhetően, hogy a magánélete krízisben van? Hogyan gyógyult meg, és kezdett új életet egyedülálló anyaként Hollandiában? A Mesélj, Anyukám! podcast legújabb epizódjában elmesélte.  

Legújabb adásunkban két nagy kedvenc témánk kerül terítékre: a gyereklélek és a könyvek. Hogyan segíthet egy könyv gyermekeinknek - vagy akár nekünk? Hogyan segíthet egy jó gyerekkönyv a gyereklélek működésének megértésében a gyermekeinknek - és akár nekünk is? Önismeret, mentális egészség - csupa olyan téma, amivel egyre többet foglalkozunk manapság - szerencsére, és már nem csak saját magunk, hanem gyermekeinkre gondolva is. A Bookline Kids novemberi kiemelt könyve Barcs Kriszta: Utazás a lelked körül című könyve, amely ugyanezt teszi: önismereti kérdéseket tesz játékossá, a gyerekek számára érthetőbbé, a legkisebbek számára is segít érzelmeik megismerésében, megértésében. Vendégünk a Bookline Kids szakértője, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány pszichológusa, Stáhly Kata, akivel alaposan átbeszéltük, milyen csodálatos dolgokra képesek a könyvek, az olvasás, a gyerekkel közösen olvasás. Még akkor is, amikor már egyébként tudnának egyedül is olvasni. Olvassatok együtt sokáig a gyerekeitekkel! Az adást a Bookline Kids támogatta. #szponzorálttartalom

A Játékidő a REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast-sorozata, melyben hónapról hónapra, adásról-adásra a játékok csodálatos világát járjuk körbe. Ez az adás egy rendhagyó epizód: műsorvezetőnk, Endrész Timi a férjét csábította be a stúdióba, hogy kiderüljön, mi alapján választanak ajándékot a férfiak és a nők! 

A tavalyi évhez hasonlóan most ősszel is egy fontos kampánnyal próbál segíteni a Generali a Biztonságért Alapítvány The Human Safety Net programja. Idén is szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a tehetség kibontakoztatása. A The Human Safety Net Program évek óta azon van, hogy itthon segíthesse a nehezebb helyzetben élő kisgyermekes családok számára a fejlődést, a gyermekekben lévő potenciál felszínre hozását.  A legújabb adásunknak is ez a témája: tehetséggondozás, különórák, motiválás, és minden, ami ebbe belefér. A vendégünk Erős Gyöngyi, aki a The Human Safety Net program által is támogatott Otthon Segítünk Alapítványtól érkezett. Egészen pontosan az esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány vezetője és önkéntes koordinátora. Ő maga öt saját gyermek tehetségét igyekezett gondozni, támogatni, hozta-vitte gyerekeit különórára, fejlesztésre tizenhat éven keresztül főállású anyukaként – miközben már elkezdett önkénteskedni. Mit csinálnak az alapítványnál? Kinek hogyan tudnak segíteni? Hogy oldotta meg a nehezebb időszakokat ő? Minderről mesélt nekünk a legújabb epizódban! Az adást a Generali a Biztonságért Alapítvány The Human Safety Net programja támogatta. #szponzorálttartalom

Egy gyermeket felnevelni jelentős költségekkel járhat, az összeg természetesen változhat a család helyzetétől, lakhelyétől, az életmódjától és a gyermekkori szükségletektől függően. Sokszor kértétek tőlünk, hogy beszéljünk konkrétumokról: mégis mennyibe kerül egy gyerek felnevelése? És több gyermeké? Mennyi az annyi, de tényleg? Ebben az adásban számszersítjük, vendégünk pedig Kovács Tamás Attila volt, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, aki elmondta, hogy egészségpénztárban hogy maradhat több a családi kasszában, azaz hogyan igényelhetünk vissza akár évi 150.000 Ft-ot is a kiadásaink után. És a nagy kérdés: milyen kiadások után? Nagyon hasznos adás kerekedett a beszélgetésből, még a számunkra is. Érdemes meghallgatni az elejétől, a végéig! Az adást az OTP Egészségpénztár támogatta. #szponzorálttartalom

Hogyan lehetünk hatékonyabbak a reggeli rutinban és hogyan érhetjük el azt, hogy mindenki - beleértve mi is - kiegyensúlyozottan kezdje a napot? Erről szól a Mesélj, Anyukám! podcast legfrissebb epizódja. Vendégünk B. Szirtes Dóra, Montessori pedagógus, az Ösztönanyu alapítója segített nekünk abban, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk.

Milyen könnyű ősztől az anyukáknak, a gyerekek intézményben egész nap, este csak hazajön, meg kell vacsoráztatni, fürdeni, egy kis mese, és már alszik is. Igen, ahogy azt Móricka elképzelte egy rossz viccben. A valóságban azonban örülünk, ha a gyerek 1 hét ovi után nem két hétig van rögtön otthon. Több gyerek esetén pedig örülünk, ha havonta van 1 olyan hét, amikor minden gyerek intézményben van. Foglalkoztunk már azzal, hogyan előzhető meg a beteges időszak. Bár már azzal is beérjük, ha kevesebbszer betegek. De mi történik akkor, amikor már beütött a krach? Hogyan segítsük lázas, taknyos, köhögő gyerekeinket? Érdemes-e multivitaminokkal bombázni őket? Mit ehetnek, mit nem? A rettegett porszívós-ördögűzős orrszívás helyett hogyan szívjuk a cuki Nosiboo "macis" orrszívóval az orrukat, hogy újra kapjanak levegőt? Miért fontos, hogy rendszeresen tisztítsuk az orrukat? Milyen szövődményeket kerülhetünk el a megfelelő és kíméletes orrszívással? Mit tegyünk fülgyulladás esetén? Mikortól és hogyan csillapítsunk lázat? Ebben az adásban Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos volt a Mesélj, Anyukám! podcast műsorvezetőinek vendége. Rozi, Dóri és Timi minden kérdést feltett ezzel kapcsolatban, a doktornő pedig készséggel válaszolt és segített ezzel nagyon sokat mindannyiunknak. Érdemes meghallgatni ezt a részt (is) ! Az adást a Nosiboo támogatatta. #szponzorálttartalom

Felnőttként a másokkal való kapcsolatépítés dinamikája más, mint a gyerekként megszokottak. Megváltoznak a szabályok és a kihívások is. Lehetséges mély és tartós barátságokat kialakítani és ápolni felnőttként? Ebben a podcastben feltárjuk, hogy hogyan alakulnak és fejlődnek a felnőtt barátságok, és anyaként lehet-e barátságokat kötni?

Anyaként nem egyszerű mindent fejben tartani, majdhogynem lehetetlen. Az anyák to do listája sosem üres, és nap mint nap változik. Ezért használunk legtöbben jegyzet füzetet, applikációt, bullet journal-t vagy színes post it-eket. Ez a podcast-beszélgetés a legjobb tippeket tartalmazza!

Egyes kutatások szerint egy anya másfél órát tölt a konyhában egy nap. Sok? Kevés? Mivel töltjük ezt a másfél órát? Szendvics készítéssel? Uzsonna készítéssel a gyereknek? Ebéd főzéssel? Hány féle ebéd főzésével? Esetleg sütünk inkább? A gyerekkel vagy nélküle? Az evés és a főzés megkerülhetetlen téma, számunkra is. Hogyan főzünk mi? Főzünk-e egyáltalán? Mit? Mennyi időt töltünk a konyhában? Miket főzünk? Mikből? Milyen dolgokkal próbáljuk meg táplálni a családunkat, és melyek, amik megtalálhatóak az ecofamily üzleteiben? Milyen nasikkal küldjük intézménybe gyermekeinket vagy adunk nekik két étkezés között az "éhhalált" elkerülve? Ezt az adást a Suberbrands és Az év boltja díjas ecofamily támogatta, akiknél számtalan egészséges(ebb) nasi megtalálható és jó árakon, tényleg széles választékból “csipegethetünk”. Dórink például ebben a részben hozott néhány olyan alapanyagot, amely egészséges, jó áron is van, szeretik általában a gyerekek is és gyorsan elkészíthetőek. Kíváncsiak vagytok, mit készítenénk ezekből? Az adásból kiderül!

A felelős pénzügyi kultúra kialakítását már érdemes korán elkezdeni, hiszen a gyerek véleménye a pénzről változhat a koruktól, a családjuktól és a környezetüktől függően. Ebben a szülők mellett az oktatásnak is fontos szerepe van, de megfelelő termékekkel, információ biztosításával, a banki ügyintézők szakmai támogatásával és edukációs törekvéseikkel a pénzintézetek is fontos részt vállalnak. De hogyan? Erről szól a legújabb Mesélj, Anyukám! podcast epizód!

Ez itt a Mesélj, Anyukám! podcast 5. évadának évadindító 1. epizódja, amelyben a nyárról beszélgettünk és arról, hogyan térünk vissza a szürke mindennapokba! Ha Téged is megtépázott az elmúlt 12 hét, netán az anyai kiégés tüneteit is tapasztaltad magadon, ha szorongsz amiatt, hogy veszitek fel újra a szeptember pörögős ritmusát, ez az adás Neked szól!

A beszélgetést A Generali a biztonságért alapítvány támogatta. A Mesélj, Anyukám! podcast nyárzáró meglepetés adásában a Generali Biztosító Zrt. pénzügyi területért felelős vezérigazgató-helyettese, Horváth Gergely mesélt, akinek a sport az életének szerves része. De hogy tudta beleépíteni mindennapjaiba három gyerek mellett is? Erről mesélt az adásban! A Generali Night Run Budapest 2023 immáron tizedik alkalommal kerül megrendezésre szeptember 2-án. A fesztivál hangulatú futásra családdal is érkezhetünk, hiszen a felnőtt távok mellett- 6 km, 10,5 km és 21, 1 km- gyerektávokkal is készültek a szervezők. Az útvonal érinti a Budai Várat, Lánchidat, a Parlamentet és még a Zengő Alagutat is. És ha a panoráma nem lenne elég, bizonyos szakaszokon zenével, fénykátékkal, vizuális eszközökkel teszik valódi élménnyé a futást. Hogy megmutassák és éreztessék a futás nem csak sport, hanem egy életérzés. A Mesélj, Anyukám! Nyárzáró, meglepetés hétfői részében mesélünk saját sporttal kapcsolatos élményeinkről, arról, hogy gyerekek mellett ezt hogyan és mikor oldjuk meg. Vendégünk Horváth Gergely, a Generali Biztosító Zrt. pénzügyi területért felelős vezérigazgató-helyettese, aki egyáltalán nem mellesleg olimpiai bajnok gerelyhajító és háromgyermekes családapa, akinek gyermekei is aktívan sportolnak. Így nagyon értékes gondolatokat osztott meg velünk kitartásról, logisztikáról, akaratról, versenyről. Vigyázat, az adás motivációs elemeket tartalmaz! Találkozunk szeptember 2-án, a Generali Night Run Budapest 2023 – élményfutáson, mi ott leszünk!

A Játékidő a REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast-sorozata, melyben hónapról hónapra, adásról-adásra a játékok csodálatos világát járjuk körbe. Ebben az adásban a videójátékok, a digitális játékok kerültek górcső alá. Az adás vendége Tóth Dániel pszichológus volt, aki maga is nagyon szeret videójátékokkal játszani. Ma hajlamosak vagyunk démonizálni digitális eszközöket, így a videójátékokat is. Ebben az adásban előítélet nélkül beszélgettünk ezekről a játékokról. Tóth Dániel pszichológus, többgyermekes édesapa, a Digitális nevelés: Útikalauz az internet, videojátékok és okoskütyük útvesztőjéhez című kétkötetes könyv írója, geek és gamer. A játékok szerelmesekét és szakértőként mindként oldalt jól ismeri. Ebben az adásban arról beszélgettünk, hogy milyen korú gyermekeknek ajánlottak a digitális játékok, videójátékok. Mit okozhat a nem megfelelő használat? És milyen képességekre, kompetenciákra tehet szert a gyerek egy jól megválasztott játéktól?

A nyári szünet felénél járunk. Összeültünk és a táborokról beszélgettünk gyerek és szülői szemmel. Vendégként csatlakozott hozzánk Olt Boglárka, a @generalimagyarorszag Generali a Biztonságért Alapítványt képviselve a Mosolyvadász Táborokról mesélt. Idén két tábort is megvalósítanak: az első júniusban Aggteleken került megrendezésre, augusztus elején pedig Horányban lesz a második esemény. Az idei fő téma a bántalmazás és annak megelőzése, felismerése, de helyet kap még az önbizalom, önbecsülés fejlesztése és a támogató kapcsolatok kialakítása is. Ez a tábor egy biztonságos környezet a fiatalok számára az élmények megosztására, téma lesz még a megelőzés és a felismerés, az önbizalom, önbecsülés fejlesztése és a támogató kapcsolatok kialakítása. A szakmai koncepcióban az Élményakadémia 17 éves tapasztalatára építenek a táboroztatás és a hátrányos helyzetű fiatalokkal való munka során.

Az alternatív pedagógiai módszerekkel - úgy mint a Waldorf, a Pikler vagy a Montessori - a gyakorló szülők már a gyermekük első pár életévében találkoznak könyvek, játékok vagy alapelvek formájában. A REGIO JÁTÉKKAL közös legújabb Játékidő podcast-epizódunkban a Montessori játékokkal, pedagógiával ismerkedtünk meg. Ez az a módszer itthon, amivel leggyakrabban találkoznak az anyukák, apukák: ha bemegyünk egy boltba a babáknak készült könyveken, az bölcsiseknek készült tanulótornyon, az óvodásoknak gyártott foglalkoztatófüzeteken biztos hogy ott áll a "Montessori-jelzés". De vajon a szülő tudja-e, hogy mi az a Montessori? Ki volt Maria Montessori? A podcastban szakértőként segítségünkre volt Szanyi Emese, diplomás Montessori pedagógus, aki a munkáján túl online kurzusokkal, személyes és szakmai workshopokkal, egyéni tanácsadásokkal segíti a szülőket, bölcsődéket, óvodákat.

A 188. Mesélj, Anyukám! adáshoz és ezzel a negyedik évadunk végéhez érve arra gondoltunk, hogy egy kicsit más típúsú résszel zárjuk az évadot, mint amit mostanában megszokhattatok tőlünk. Kiderült ugyanis, hogy fent vagyunk mi is a Redditen, mármint téma lettünk, ahol egyesek kedvesebben, mások annyira nem kedvesen mondják el az adásról, vagy akár rólunk a véleményeiket. Ezekre szerettünk volna reagálni, ezzel egyidőben pedig az Instagram oldalunkra kitettünk egy "feltételezős" kérdés matricát, amelyre szintén nagyon érdekes, és vicces dolgok jöttek. Őszintén válaszoltunk minden kérdésre. Tényleg. Mindenre. Jó szórakozást hozzánk, szeptemberben találkozunk! (Vagy talán már előbb is!? :) )

Mire felnőtté válunk, hozzászokunk a fejfájáshoz, egy húzósabb, kevesebb alvással járó időszak közepén, egy napon, amikor nem iszunk elég folyadékot, stresszesebb, fronttal teli időszakban, ha nem táplálkozunk megfelelően, vagy ha nem sportolunk eleget, esetleg nem töltünk elegendő időt a szabadban. Így eszünkbe sem jut egészen addig, amíg a már beszélni és magát, érzéseit kifejezni tudó gyermekünk elénk nem áll azzal, hogy neki is fáj a feje, hogy tényleg, neki is fájhat a feje... Pedig a gyermekkori fejfájás sajnos igen gyakori jelenség, egy friss hazai kutatásból kiderült, hogy minden negyedik gyerek érintett a témában. De hogyan előzhető meg, és mit tegyünk, amikor már fáj a gyermekünk feje? Mi az a fejfájás napló? A témára egy kampány keretein belül Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész és Dobó Ági kétgyermekes édesanya is igyekszik felhívni a figyelmet, például ebben az adásban is.

Adni jó, sőt, sok esetben jobb is, mint kapni. De hogyan adjunk, ha tudunk adni? Kinek segítsünk? Hol és hogyan? A The Human Safety Net koncepcióját, a „segítséglánc” alapeszméjét az adja, hogy azok, akiken segítünk, egyszer valaki másnak segítenek majd, így a pozitív változások hulláma az egész világra kiterjed és korlátlanná teszi a lehetőségeket. A Generali Gyerek Szigeten 2023. június 16-18. között aktivitások formájában is megmutatják, hogyan kell „jól” segíteni, például a Generali Nagy Családi Kalandjátékával, amelynek az egyik állomásán például lesz olyan ruhaválogatós akadályverseny, ami arra tanít, milyen ruhadarabokat érdemes adományozni. És mire készül a The Human Safety Net program, mire és kinek gyűjtenek idén nyáron? Földi-Tamás Ildikó, a program magyarországi vezetője mesélt nekünk - erről is.

Hogyan segíthet egy jó könyv, egy jó történet egy-egy nehezebb élethelyzetünkben? Mi az az irodalomterápia és mikor forduljunk ilyen szakirányú segítőhöz? Hogyan zajlik egy ilyen terápiás folyamat? Mit árulhat el rólunk, hogy milyen típusú könyveket szeretünk olvasni? Hogy segíthet az anyává, szülővé válásunkban egy jó olvasmány? És mit jelent nekünk az olvasás? Milyen meghatározó emlékeink vannak az olvasásról vagy éppen egy könyvről? Melyek a mi kedvenc könyveink, az első könyvélményeink, illetve mit olvasunk éppen most? Erről beszélgetünk vendégünkkel a Mesélj, Anyukám! podcast legújabb részében!

Tegyük a szívünkre a kezünket! Szülőként sokszor nehéz kapcsolódni a gyerekek játékához; a lelkünk, bár tudja, hogy a közös játék nagyon fontos minőségi idő, az eszünk nehezen vált vissza gyereküzemmódba. Vannak azonban olyan játékok, melyek segítenek a kapcsolódásban, anélkül, hogy erőfeszítéseket kellene tennünk önmagunk visszafiatalítására. Kipróbáltunk egy kosárnyi játékot a stúdióban, és ezekről beszélgettünk nagyon humoros formában, hatszemközt,

Meghozni a döntést, hogy nem szeretnénk több gyermeket nem mindig a könnyebbik út. A termékenység elgyászolása, elfogadni azt, hogy nem születik több gyermekünk fájdalmas is lehet. Azt mondják, egy nő két dologért tenne meg bármit: azért, hogy legyen gyereke és azért, hogy ne. De mi lehet az a bármi? Erről is szól a Mesélj, Anyukám! podcast legújabb epizódja.

Számunkra is hihetetlen, de megint eltelt egy év, és noha mintha csak tegnapelőtt vettük volna fel a negyedik évad első részét, tegnap pedig a karácsonyi különkiadást, most ismét nyakunkon a nyár, és vele együtt a nyári szünet. Hogy készülünk rá idén? Milyen terveink vannak a családdal, a gyerekekkel, és akár nélkülük is? Erről mesélünk a legújabb részben!

Pár adással ezelőtt elkezdtünk beszélgetni az anyává válás utáni szexualitásról, hogyan fér meg egymás mellett a kettő, megfér-e, mikortól, kinek hogyan. Elkezdtünk arról is beszélni, hogy ha esetleg valakiben nehezebben éled újra fel a nő, hogyan ébresztheti fel, ám annyi minden maradt még bennünk, hogy úgy éreztük, össze kell még egyszer ülnünk, és folytatni a beszélgetést. És milyen jól tettük! Hallgassátok meg ezt a részt, és megértitek, miért.

Ausztria legnagyobb szabadidőparkjában jártunk. Kipróbáltunk minden attrakciót, hintát, csúszdát, hullámvasutat, hogy átadhassuk az élményt Nektek. A legújabb Mesélj, Anyukám! részben mindenről beszámolunk, minden kérdésetekre válaszolunk, milyen is volt a Familyparkban családostul, gyerekekkel.

30 perc - ennyi ideje van manapság egy nőnek, egy anyának főzni. Maximum. Mert dolgozik, elmegy a munkahelyére, hazajön onnan, bevásárol, megy a gyerekeiért, tanul velük, takarít, ruhákat mos/hajtogat/tereget, szendvicset készít, valamit magával is kéne kezdenie, és ott a férj is... az idősebb, esetlegesen ápolásra szoruló rokonokról nem is beszélve, és akkor barátnőket, vagy egyéb szórakoztató tevékenységet még nem is érintettünk. Szóval tényleg, a napi 30 perc még egész jónak mondható. De valakinek ennyi sem jut. Hogy jutottunk el idáig? Mi volt régen? Mi változott az elmúlt évtizedekben? Miért a dolgos asszony a serény asszony, és miért találunk magunknak akkor is munkát, amikor csinálhatnánk a semmit? Saly Noémi kultúrtörténész a legújabb Mesélj, Anyukám! podcast vendége, akivel nagyon komoly és mély témákat érintettünk, még ha sokszor kacagtunk is, de érdemes meghallgatni ezt a részt, és elgondolkodni rajta, min, hol, hogyan kéne változtatnunk...

A Földdel csak egyszer játszhatunk! A környezettudatosság kérdésköre napról napra égetőbbkérdés. A bolygónk környezeti állapotának romlása és a már számunkra is érzékelhető éghajlatváltozás elengedhetetlenné teszi, hogy a következő generációt környezettudato szellemben neveljük. A legfrissebb epizód vendége egy olyan kétgyermekes édesanya, aki küldetésként tekint arra, hogy minél több formában és csatornán hirdethesse, hogy a zöldebb, szebb jövő lehetséges. Mohácsi Nusival beszélgetünk arról, hogy hogyan nevelhetünk környezettudatos gyermeket?

- Még mindig nem alussza át az éjszakát a gyerek? Majd én elmondom, mit csinálj! - Tudtad!? A Juli a másodikon babakajával eteti szegény gyereket, ahelyett, hogy főzne neki. - Az Eszter meg már 1,5 évesen bölcsibe adta a gyerekét, csak hogy visszamehessen dolgozni. Hát milyen Anya az ilyen!? - A Kata meg állandóan panaszkodik, pedig velem ellentétben nem is csinál semmit, nem dolgozik, csak otthon van egész nap a gyerekkel... Ha nem mardos a lelkiismeretfurdalás kellően, hogy elég jó anya vagy-e, garantált, hogy ha felmész a közösségi oldalakra és beleolvasol pár kommentbe, vagy lemész a játszótérre, pillanatokon belül kifejezetten sz@ranyának érzed majd magad. És erre az állapotra sok esetben pont azok az anyatársaid juttatnak el, akik ugyanúgy nap mint nap vívják meg a csatáikat - legtöbbször önmagukkal. Miért akarunk mindenbe beleszólni? Miért bántjuk a másikat azért, mert máshogy csinálja? Miért akarjuk mindenképp meggyőzni a másikat arról, hogy nekünk van igazunk, vagy hogy csakis az a tuti, amit és ahogy mi csinálunk? És életünk legszebb, de egyben legérzékenyebb és legfárasztóbb időszakában miért vagyunk mi anyák sokszor olyan kegyetlenek egymással is? A mom-shamingről beszélgettünk Nemes Nóra gasztroújságíróval, aki kisgyermekes édesanyaként jelenleg maga is igen érintett a témában.

Szexről beszélni sokak számára még napjainkban is nehéz, pláne nőként, pláne anyaként. (Pláne egy podcast műsorban. :) ) De beszélünk róla, sokadjára, és fogunk is még, noha őszintén: nekünk is nehéz sok esetben erről a témáról a tőlünk megszokott őszinteséggel beszélni, pláne annak tudatában, hogy ezt a részt is több ezren fogjátok meghallgatni. Mégis megtesszük, mert tudjuk, hogy az anyává válás után ez is napi szintű téma, megoldandó kihívás mindannyiunk életében - kinél így, kinél úgy. De hogy ne csak úgy sztorizgassunk bele a nagyvilágba, hanem most is adjunk, segítsünk, útravalót adjunk, vendégül két olyan anyatársunkat hívtuk, akik jó ideje foglalkoznak ezzel a témával és már rengeteg nőnek segítettek nőiességük (újbóli) felébresztésében, abban, hogy visszataláljanak ahhoz a nőhöz, akik voltak még az áldott állapot előtt. Vagy pont megtalálni azt a nőt, akiről talán önmaguk sem sejtették, hogy bennük lakozik. Vendégeink Oláh Barbi és Zágoni Bettina voltak ebben az adásban, amit még februárban vettünk fel, és kis híján majdnem nem jutott el hozzátok. A szerencse azonban végül mellénk állt, itt a beszélgetés, cserébe úgy hallgassátok ezt a részt, hogy hamarosan folytatjuk, mert van még miről beszélnünk, mesélnünk...

Ha szóba jön a társkeresés, a legtöbben valami nagyon ciki dologként tekintenek rá, amihez a társkeresési folyamatnak maximum a legvégső, legkétségbeesettebb periódusában fordulnak, amikor már mindent kipróbáltak, amikor nincs más. Noha a mi mini kutatásunk során is kiderült, hogy a Mesélj, Anyukám! közösségben is rengetegen vannak, akik valamilyen online társkereső oldalon találtak rá életük szerelmére, sőt, a műsorvezetőnk közül Endrész Timi és férje mesébe illő története is online kezdődött. Hogy milyen is ma online társat keresni, akár szülőként is, arról Weiler Péter, a Randivonal.hu alapítója, tulajdonosa jött nekünk mesélni, aki beszélt az oldal legújabb funkciójáról, amely az online világból könnyedén az offline randizás világába repíti regisztrált társkeresőiket.

A Játékidő a REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast-sorozata, melyben hónapról hónapra , adásról-adásra a játékok csodálatos világát járjuk körbe. Ebben az epizódban Nébald Alexandra, „Tornanéni” sietett a segítségünkre. Azt a témát jártunk körbe, hogy vajon minden játék fejlesztőjáték-e, és ha igen, akkor mivel mit fejleszthetünk? Rengeteg hasznos tipp gyűlt össze ebben az adásban!

A mozgás pozitív és jótékony hatásait már mindannyian ismerjük. A Generali a Biztonságért Alapítvány kiemelt céljai között szerepel az egészségmegőrzés - sok más mellett például a mozgással együtt. Ennek egyik legjobb és legpopulárisabb módja manapság a futás. Idén április 15-én 10. alkalommal kerül megrendezésre a Generali Run Balatonfüred, azaz a nagy családi futás. Mert ahogy az összes többi sportot, a futást sem csak egyedül lehet csinálni. Itt, ezen az eseményen is lesz babakocsis futam, és váltóban futásra lehetőség is. Szóval minden adott egy nagy, közös, sporttal megspékelt családi programhoz. De mit sportolunk mi - akár egyedül, akár közösen a családdal? Hogyan és mióta kúszott be a testmozgás az életünkbe? Hogyan próbáljuk elérni, hogy a gyerekeink mindennapjának is része legyen a sport? Többek között erről is beszélgetünk a legújabb részben!

- Visszafeleseltél? Mars a szobádba! - Egyes lett a dolgozatod? Egy hét szobafogság. - Megütötted a testvéredet? Állj a sarokba! Vélt vagy valós párbeszédek, pontosabban reakciók egy szülő mindennapjaiból. A mi mindennapjainkból. A múltunkból, a jelenünkből.. de talán a jövőnkből már nem. A modern, 21. századi, tudatos, elég jó szülő már tudja, hogy büntetni nem jó. Nem célravezető, egy idő után nem is hatékony és hosszútávon pedig kifejezetten kártékony. Nem csak a gyerek-szülő kapcsolatra, de a gyerekre is. De pontosan mit érünk el, mit okoz a büntetés, a tiltás, a megvonás? És mit javasol Beszédes Henrietta, gyereknevelési specialista, kétgyermekes édesanya, a Boldog Gyerek alapítója? Ebből az adásból kiderül!

Amikor azt kérdezzük tőletek, milyen témáról szeretnétek, hogy beszéljünk, 10-ből 8-an biztosan az anyós, vagy a nagyi témát dobjátok be. Nem is kérdés, hogy mennyire jó és fontos téma, hogy mennyire sokakat érint, kit pozitívan, kit nem. De tény, hogy mindenkit érint, és a legtöbb beszélgetés során előbb utóbb szóba jön vagy az hogy mit csinált - vagy éppen nem csinált a nagyi, vagy ugyanez az anyóssal. Régóta gondolkozunk, hogy lehetne jól feldolgozni ezt a témát, amolyan igazi, Mesélj, Anyukám!-osan, amikor egyszer csak Dórink azt mondta: megvan a tökéletes interjúalany. Tímár Zita, aki maga is édesanya, de anyós is, és már nagymama is. Többszörösen is. Itt nem anyák VS nagyi/anyós beszélgetés lesz, már csak azért sem, mert Zita pszichológus, tehát szakmai oldalról is hozzá tud és tudott is szólni a témához. Ráadásul neki is volt anyósa is, ahogy neki is volt mamája, sőt a gyerekeinek is azelőtt, hogy ő maga is igazi, klasszikus Mamivá vált. Olyan Mamivá, akinél tudják az unokák, hogy "a Maminál mindent lehet". Na jó, nem mindent, nála is megvannak a keretek, a szabályok annak érdekében, hogy a családi béke megmaradjon. Mit javasol ő "hétköznapi" Mamiként, és mit tanácsol pszichológusként mind az anyáknak, mind a mamiknak/anyósoknak? És milyen volt anyából anyóssá, majd Mamivá válni? Elengedni, átadni a gyermekeit, akikért az életét adta, akiről az egész élete szólt? Készítsetek zsepit és mindenképp hallgassátok meg, aztán üljetek - akinek van lehetősége - a saját mamijával, anyósával, mert mint oly sok dolognak, ennek a fő tanulsága is az, hogy kommunikáljunk, kommunikáljunk, kommunikáljunk. Mert megismerve a másik oldalt egészen "más a gyerek fekvése"...

Viccesnek tervezett, gondolt, vélt mémeknek a sokasága foglalkozik azzal, hogy az anyáknak külön „wine o’clock”-juk van, hogy az anyák megérdemlik a nap végén azt a pohár bort, hogy az anyák kedvenc itala a kávé mellett a bor. Vagy a whiskeykóla. Vagy tökmindegy... Elnevetgélünk rajta, már csak azért is, mert elég sokunknak volt vagy épp van olyan időszaka, amikor tényleg gyakrabban pukkan/na az a bizonyos dugó. Az alkoholhoz való fordulás, ahogy minden más függőség is, valami probléma jele. A probléma megoldása viszont biztos nem a függőségben, jelen esetben az alkoholban rejlik. Hogy mennyire nem, hogy sajnos mennyivel nő az alkoholt rendszeresen fogyasztó, sőt, az alkoholistának nevezhető nők száma, és arról Gubucz-Pálvalfi Sejlával, a Pálfalvi Centrum alapítójával, addiktológiai konzultánssal beszélgettünk, aki rengeteg fontos dolgot mondott el ebben az adásban, többek közt azt is, hogy: „nincs olyan alkoholfogyasztás, ami biztonságos”. A többi útravalóért hallgasd meg a legújabb részünket!

A gyereknevelésben az talán a legnehezebb, hogy nincs azonnali visszajelzés. Persze, jelek lehetnek, de az, hogy istenigazából jól csináljuk-e, csak sok-sok év, sőt megkockáztatjuk: évtizedek múlva fog kiderülni. Pedig nagy valószínűséggel te is, kedves hallgató aközé a 10-ből 9 közé tartozhatsz, aki máshogy akarja csinálni, mint a szülei, aki jobban akarja csinálni. De honnan tudjuk, hogy biztosan jobb-e, ahogy most csináljuk? Merre induljunk el? Mire figyeljünk? Hogyan figyeljük gyermekeinket? Az Edisonplatform és a Mesélj, Anyukám! közös, 21. századi szülők névre keresztelt podcast minisorozatának legújabb és egyben utolsó részében vendégeink Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapítója és Steigervald Krisztián generációkutató, akikkel beszélgetünk a generációk közti különbségekről, szülői önismeretről, tudatosságról, és a 21. századi szülőségről is. Egyik részt sem volt ajánlott kihagyni, de ezt talán különösen nem!

Egy kisgyermekes édesanyának ha valamire szüksége van: az a segítség. És ezzel az ég egyadta világon nincs is semmi baj. Inkább a gond akkor van, ha nem tud segítséget kérni, elfogadni. Segítség persze lehet egy vagy több személy is, de a mindennapokban sokszor egy-egy tárgy is. Szárítógép, kábé, mosogatógép, üveges bébiétel, hordozókendő, légzésfigyelő, egy jó webshop, mint az EcoFamily webshopja is, ahol nem csak széles a választék, de jó áron is lehet hozzájutni mindenhez anélkül, hogy kimozdulnánk otthonról. Kinek mi segítség... Nekünk például mi? Erről beszélgettünk a legújabb Mesélj, Anyukám!-ban!

Anya mindent megold. Tudjuk, látjuk, tapasztaljuk. De biztos vannak számotokra is olyan dolgok, amikről egyáltalán nem gondoltad a gyermekvállalási előtti időkben, hogy képes leszel rá. Mik ezek? Egy kézzel csinálni... bármit? Alvás nélkül élni? Vagy akár egyáltalán életben tartani és még magad számára is jó, elég jó anyának lenni? A mai, EcoFamily által szponzorált adásban azokról a szuperképességekről beszélgettünk hárman, amelyekre azóta tettünk szert, mióta anyukák lettünk. Gyere, hallgass meg minket, aztán mesélj: mi a te szuperképességed? :)

A Játékidő a REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast-sorozata, amiben a játékok csodálatos világát járjuk körbe adásról-adásra.  Beszédfejlesztés, mozgásfejlesztés, memória, finommotorika és koncentrációs képesség fejlesztése... Csak hogy néhány területet említsek azok közül, melyeknek fejlesztéséről temérdek informéció áll a kisgyermekes szülők rendelkezésére. Az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon játszani is meg kell tanítani a gyermeket? Vagy a játék az alapeleme a kicsiknek? És mi a helyzet az önálló játékkal? Kell, hogy megtanuljon egyedül játszani a gyermek? Szükséges, hogy egyedül is elfoglalja magát huzamosabb ideig? Hátránya származik belőle, ha ezt a skillt nem tudja elsajátítani? Ezekre a kérdésekre kerestük ebben az epizódban a választ. Sárosdi Virág gyógypedagógus logopédus, a skillo.hu oldal megálmodója, 6 gyermek édesanyja, 4 gyermek nagymamája sietett segítségünkre, hogy minden kérdésünkre választ adjon.

A digitális világ olyan kihívásokat rejteget a 21. századi szülőknek, amelyekkel nincs hosszútávú tapasztalatunk. Évről évre figyeljük, nézzük, kutatjuk, tanuljuk, hibázunk, vonjuk le a következtetéseket próbáljuk máshogy, jobban, tudatosabban csinálni. Nem tudjuk megkérdezni a szüleinket, hogy ők ezt hogy csinálták, de még a saját gyerekkorunkhoz se tudunk visszanyúlni, hiszen teljesen máshogy használtuk a digitális eszközöket, mint manapság a gyerekek. Többek közt azért is, mert rengeteg minden nem is létezett még akkor, vagy nem volt elérhető a hétköznapi ember számára. Hogyan segítsük gyermekeinket, mit lehet engedni, mit nem? Mi fér bele, mit nem? Mire figyeljünk, amikor "digitális benszülöttet" nevelünk? Dr. Gyurkó Szilvia, gyerekjogi szakértő és Tóth Dániel, a Pszichológus Pasi érkezett a Mesélj, Anyukám! és az Edisonplatform közös, 21. századi szülők névre keresztelt podcast sorozatának 6. adásába, hogy erről beszélgessünk velük.

Miben fáradunk el estére, amikor egész nap "csak" otthon vagyunk egy(-kettő-három-X) gyerekkel és nem csinálunk semmit? Csak játszunk a gyerekkel, csak fejlesztjük, csak főzünk, mosunk, takarítunk, csak orvoshoz megyünk, csak intézzük a bevásárlást, csak elugrunk a védőnöhöz, a gyerekorvoshoz? Csak intézzük a szülinapi bulit, készülünk a húsvétra, a karácsonyra? Csak közben elugrunk a nagyobb tesókért, varrjuk a farsangi jelmezt, váltjuk a téli ruhatárat nyáriasra, gondoskodunk a pótolandó, hiányzó ruhadarabokról? Csak életben tartjuk őket, gondoskodunk a testi és a mentális épségükről? És esetleg mellette csak úgy dolgozgatunk is? Pihenés helyett alvásidőben is? És ez most így annyi, ami csak így hirtelen gyorsan eszünkbe jutott... Szóval mit csinál Anya, amikor "csak" otthon van egész nap, és nem csinál semmit? Erről beszélünk a legújabb részünkben!

Játszani jó! És valljuk be, akkor a legjobb móka, ha másokkal kapcsolódva, együtt is jól tudunk játszani. Mert az ember természete ilyen. Igényeljük a társaságot, a kapcsolódásokat. Valószínűleg nem volt ez másként évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt sem. Milyen jó móka lenne, ha építhetnénk egy időgépet, és megnézhetnénk mivel játszottak a múltban élő gyerekek, és akár a felnőttek is. Erre azonban nincs módunk, így Budai Lotti író, nőtörténeti kutató, podcaster sietett segítségünkre, hogy minden kérdésünkre választ adjon. Lotti neve és hangja is ismerős lehet már a kedves Olvasóknak, ugyanis Zubor Rozi online főszerkesztőnkkel karöltve készíti a Micsoda Nők Voltak podcast csatornánkat! Ezenkívül a Mesélj, Anyukám! csatornánkon is volt már vendég. Egy alkalommal a Rizsporos hétköznapok könyvsorozata kapcsán mesélt női életutakról, mindennapokról, érintve természetesen az anyaság témáját is. Itt érkezünk el a játékok világához. Tudtad, hogy Tutanhamon sírjában is találtak társasjátékot? Tudtad, hogy a nemes fiúk kis lovagokkal játszottak, a parasztgyerekek mini ökrös szekérrel, a bányász gyerekek mini csákánnyal, hogy ezzel is felkészüljenek az előttük álló életre? És hogy Barbie meg Ken sosem voltak házastársak? Hogy Barbie egy erős és független nő?

A KSH adatai szerint az infláció 24,5 százalékos a múlt évhez képest. Az élelmiszerárak pedig 44,8 százalékkal emelkedtek. "Tegnap kiflit sütöttem, mert annyira felidegesített, hogy 120 forint a pékségben egy vajas kifli, hogy azt mondtam, hogy akkor inkább sütök." - mondta a Mesélj, Anyukám! podcastunkban négy gyermekes műsorvezetőnk, Lugosi Dóri. De hogy spórolunk még? Milyen tippjeink, trükkjeink lettek az elmúlt hónapokban? Hol és mit vásárolunk? Erről beszélgettünk a legújabb adásban!

Játék, kreativitás - két olyan szó, amelyre minél távolabb vagyunk a saját gyermekkorunktól, annál távolabbi dologként tekintünk. Noha amikor szülővé válunk, erre a két dologra újra nagy szükségünk lesz. Egyrészt nekünk magunknak, túlélni és megélni a mindennapokat játékosan és kreatívan, másrészt megtanítani a gyermekeinket arra, hogy ők hogyan legyenek kreatívak, hogyan építsék be a játékot az életükbe. Bár lehet, hogy őket erre kevésbé kell tanítani, mint magunkat. De miért van erre szükség? Mert mind a játék, mind pedig a kreativitás két olyan dolog, aminek hihetetlen ereje van, kicsit elcsépelt leírás, mégis a legjobban írja le, hogy ez a két dolog csodákra képes. Tényleg. De hogyan és miben segíthet a játék és a kreativitás a gyermekeinknek, nekünk és akár közösen a családnak is? Erről beszélgettünk a Mesélj, Anyukám! és az Edisonplatform közös, 21. századi szülők névre hallgató podcast minisorozatának legújabb (szám szerint az ötödik) részében Peer Krisztina gyermekpszichológus, meseterapeutával, és Farkasházi Réka író és drámapedagógusokkal, úgy is, mint a téma szakértői, és úgyis mind három-három gyermekes édesanyák.

Az eredeti témánk az anyai szégyenérzet volt. Hogy miért szégyelljük magunkat bizonyos negatív gondolatainkért életünk abban az időszakában, amikor a legboldogabbnak kellene lennünk. Hogy miért szégyelljük magunkat olykor nem csak magunk, de a gyermekeink miatt. Hogy honnan jön a szégyen, milyen hatással volt, van ránk és volt, van, lesz a gyermekeinkre. Erről beszélgettünk két pszichológus édesanyával, Frankó Bettával és Kovács Orsolyával.

A futás egyre népszerűbb mozgásforma, az anyukák körében is, mert amellett, hogy relatíve nem sok minden kell hozzá egy jó futócipőn és nők esetében egy jó (szoptatós nők esetében kettő!) sportmelltartón kívül, itt nem kell edzőhöz, csoportos órák időpontjához, terem nyitvatartáshoz alkalmazkodni. Mész és futsz. Szép is lenne, ha ilyen egyszerű lenne, mert azért van bőven mihez alkalmazkodni - gyerekek, házimunka, mikor van az embernek segítsége, mikor tud lemondani bármiről - például az alvásról - annak érdekében, hogy futni mehessen. Ha meg egyik sem jön össze, jöhet egy futóbabakocsi és lehet a kilométereket róni a gyerekkel. Már ha bírja. A dolog most sem fekete és fehér, és talán ettől igazán szép. Mi viszont kíváncsiak voltunk, hogy fut két profi, akiknek a mindennapjaik része a futás. Eléggé meglepődtünk a fél 4-es ébredéseket hallva, pláne, amikor Lubics Szilvi, aki nemrég győztesként tért haza 200 kilométer embertelen hidegben történő futás után az Antarktiszon megrendezett ultramaratonról - azt mesélte, hogy az ő gyermekei nem is tudták, hogy mikor fut, mert számára alap volt, hogy ezt az időt ne a gyerekeitől vegye el. Mire azok felébredtek, már túl volt akár 2-3 óra futáson is. Szilvi mellett pedig Birta Brigi is eljött nekünk mesélni, a Runner's World főszerkesztője, aki még nagy pocakkal is futott, aztán kislánya születése után sokáig használt futóbabakocsit, hogy összekösse a kellemest (futást) a hasznossal (a gyerek alvásával).

Mit, és hogyan tanulnak a gyerekeink, mit gondolnak erről a szülők? És a pedagógusok? Mit kéne, lehetne máshogy csinálni? Mi az, ami annak ellenére is lehet hasznos, hogy sokszor úgy érezzük nem az? Mindezek után hogyan tanítsuk gyermekeinket? Milyen tudásra lesz szükségük az életben? Vendégeink, Jocó bácsi, pedagógus és Zeitler Ádám oktatatási szakértő hogyan vélekednek a tanulásról? Milyen saját tapasztalataik, emlékeik vannak ezzel kapcsolatban? Az Edisonplatformmal közös, 21. századi szülők podcastunk legújabb részében alaposan körbejártuk a tanulás témakörét!

Még egy országon belül is más, hogy milyen anyának, lenni, gyereket nevelni, babát várni, mik a szokások, hagyományok, lehetőségek. A világban szétnézve pedig plána olyan dolgokkal találkozhat az ember, hogy csak mereszti a szemét. 'Anyaság a világ körül' sorozatunkban egy Abu Dhabiban élő magyar anyukával, Voit Eszterrel beszélgettünk, aki részletesen avatott bele minket az Egyesült Arab Emírségek fővárosában élés előnyeibe és hátrányaiba egyaránt.

Legtöbben még úgy nőttünk fel, hogy legyintettek a gyermekek első pár évében történtekre, mondván: "úgysem emlékszik rá". Mostanra azonban tudományosan bizonyított, hogy az első 7, de még inkább életünk első 3 éve a legszámottevőbb. Mit jelent ez pontosan? Mire figyeljünk ebben a három évben? Ha úgy éreztük, elrontottunk valamit, hogyan huzalozható újra? És vendégünk Berentés Éva PhD, a Mindenható gyermekkor könyv szerzője szerint miért nem rontottuk el? Miért nincs jó és rossz nevelés, mint ahogy jó és rossz gyermek sem? Erről és még nagyon sok minden másról beszélgettünk a legújabb Mesélj, Anyukám!-ban.

Miért fontos a fantázia, a kreativitás, az érzelmi intelligencia és a családi történetek? Mi lehet a a legfontosabb útravaló gyermekeink számára? Kádár Annamária pszcihológust és Kerekes Valéria mese és játékkutatót, az ELTE TÓK oktatóját kérdeztük a legújabb 21. századi szülők podcast adás során, amelynek címe: Az EQ az új szupererő? Tényleg tud-e és ha igen, hogyan tud egy mese, egy történet, az olvasás, a közös olvasás segíteni? Vendégeink a "Mesepszichológia a gyakorlatban" című könyv szerzői, megválaszolják minden kérdésünket. És nem mellesleg rengeteg szuper könyvet ajánlanak is!

Az újévre 10-ből 8 embernek van újévi fogadalma. Az év első hónapjának a felére viszont már nagyjából 3 ember, ha tartja is még. A tél, a hideg hónapok, a sötétbe burkolózó napok tényleg alkalmasak az új évben az új énre, az új életre is? Mindenki fogyókúrába, életmódváltásba, új szokásokba, nagy változásokba kezd, miközben a természet ilyenkor pihen, terméketlen, lassú? Normális, ha mi se érezzük, hogy január 1-től szeretnénk megváltani a világot? És az, ha egyáltalán nem vágyunk új én-re, mert jó a régi is? És ha mégis? Ismét Kollár Annát hívtuk vendégül, aki rengeteg jó gondolatébresztőt hozott és mi is elmeséltük, hogyan állunk az új évhez, nem csak az elejéhez, hanem úgy az egészhez.

Az a tapasztalatom, hogy ilyenkor január kezdetén nagyon nagy lelkesedéssel vágunk bele az előttünk álló évbe. Tele van a fejünk vágyakkal, célokkal, elhatározásokkal. De vajon pontot tettünk-e az óév végére? Lezártuk-e mindazt, ami mögöttünk van? Elengedtük azt, ami nem szolgál már minket a további utunk során? A vágyainkat fejből le tudjuk hozni a szívünkbe, hogy aztán megszülethessenek? Engedjünk meg magunknak ma 20 perc pihenőt. Egy vezetett meditációra hívlak kedves Olvasó, amely során lemossuk magunkról a múlt év porát, hogy tisztán állhassunk a következő év kapujában. Ha teheted, fülhallgató vagy fejhallgató segítségével hallgasd a meditáció szövegét és az alatta lévő zenét. Ez segíteni fog a belső utazásban, kizárva ezzel a külvilágot.

A koronavírus tovább tombolt, majd kitört az Ukrajnában a háború, megrendezték a foci VB-t, a NASA módosította egy aszteroida pályáját, emberekre terjedt a majomhimlő, elhunyt II. Erzsébet királynő, Magyarországon országgyűlési választások zajlottak, hatalmas infláció indult útnak, az energiaárak (is) az egekben, tanár-diák-szülő sztrájkok a változásért... Csak néhány esemény, ami ebben az évben zajlott. Sokan érzik úgy, hogy ez az esztendő olyan sűrűre sikerült, hogy akár 3x12 hónap is belefért. Gondoltál már arra, hogy a nehéznek tűnő események utólag pozitív kicsengéssel bírnak? Hogy ami ma nehéznek tűnik, holnap a javadat szolgálja? Erről is beszélgettünk a Mesélj, Anyukám! podcast évzáró epizódjában.

Az adventi időszak utolsó hetébe lépbe arra gondoltunk, hogy mi már meséltünk eleget a karácsonyról, arról, hogy zajlott nálunk, amikor mi voltunk gyerekek, hogy zajlik napjainkban, de a legutolsó részben még a férjeink is elmesélték, nekik milyen volt és hogy élik meg most az ünnepi időszakot. Ezért ebben a részben egy meglepetés vendégünk, Szinetár Dóra mesél arról, hogy mit jelentett és mit jelent neki most az ünnep, hogy készült rá gyerekként, és hogy készül rá most a gyermekeivel, édesanyaként. Érdemes végighallgatni a részt, mert a beszélgetés végén Dóra egy meglepetéssel készült a hallgatóinknak! Boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek!

A REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös Játékidő podcast-sorozatának nyolcadik, évadzáró epizódjában ünnepi vizekre eveztünk  Gyaraki Dáviddal a REGIO JÁTÉK, marketingvezetőjével, hamarosan 4 gyermekes édesapával és Szabó Márkkal a Cipősdobozakció koordinátorával, aki 2 gyermek büszke apukája. 

Noha az elmúlt két évben is voltam karácsonyi különkiadások, egy korábbi adásban idén is elmeséltük már, hogy mi hogyan készülünk a karácsonyra. De mit jelent a karácsony a mi családjainkban az apák számára? ki milyen emlékeket hoz a saját gyerekkorából? És ki hogy éli meg az "új" családjával a karácsonyt? És hogyan mesélik ők el? Megadtuk a lehetőséget, ugyanis látjuk, hogy szeretitek, amikor a férjeink mesélnek, úgyhogy ismét átadtuk nekik a mikrofont. Jó szórakozást hozzájuk. :)

Aki maga is elvált szülők gyermeke, az tudja, hogy milyen csonka családban felnőni. Aztán amikor felnőtté válunk és anyák leszünk, még ha tudjuk is ezt, sokszor mégis elképzelni sem tudjuk, milyen lehet a másik oldalon lenni, milyen lehet egyedül felnevelni akár egy gyereket is. Aki már szülői szerepben van, biztosan ismeri azt az érzést, amikor egyedül tölt huzamosabb időt a porontyával. A GYED időszak alatt, egy-egy húzósabb, mondjuk fogzós nap után számoljuk vissza a perceket, nézzük az órát, hogy mikor jön már haza a férjünk a munkából. Amint átlépte a küszöböt – kis túlzással – már adjuk is át neki elsőszülöttünk, hogy a fürdőszobaajtót magunkra zárva egy kicsit fellélegezzünk. De mi van azokkal az édesanyákkal, akiknek nincs váltótársuk? Akiknek úgy alakult az életük, hogy a hónapok túlnyomó részében egyedül kell ellátniuk a gyerkőcüket? Akiknek nincs az éjszakákon kívül szusszanásnyi idejük sem? Akik mindig készenlétben vannak? És akik, ha kell, egyedül töltik a szentestét, minden évben. A Mesélj, Anyukám! podcastunk legújabb epizódjában Pataki-Nagy Éva volt a visszatérő vendégünk, hiszen egy korábbi részben, még az első évadunkban az egyedülálló anyaságról a covid, karantén idején már mesélt nekünk. Most visszajött pár évvel később, és kendőzetlen őszinteséggel mesélt az egyedülálló anyaság minden oldaláról.

Nyakunkon az ünnepek. Ilyenkor mindenki kapkod, siet, tesz-vesz, mindezt sokszor rutinból, mert „így szoktuk”. Amikor egy új család születik, mind a két fél hozza magával az ünnepek tradícióit. Ezeket megválogatni, elengedni elemeket és beengedni újakat sokszor nehéz – újakat kialakítani pedig igen időigényes és nagy fokú tudatosságot igényel. Pláne, ha jobban, okosabban, tudatosabban akarjuk csinálni. A legújabb ZÖLD Mesélj, Anyukám! adásban összesen 3 vendégünk van: az ünnepi dekorációt és az otthoni milliőt képviselő Haberland Filoména lakberendező, Császár Franciska vegán séf, aki a tudatosabb karácsonyi menüben segít és mivel legtöbbünk számára nincs karácsony utazás és karácsonyi családjárás nélkül, így itt van velünk Varga Zsombor is, a világ legnagyobb és legzöldebb autógyártójának, a Toyota-nak a PR managere is, ugyanis a Toyota célul tűzte ki, hogy hozzájáruljon egy jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb társadalom kialakításához, amelyben szerepet kap a fenntartható, zöld, mindenki számára egészséges életteret biztosító jövőhöz való hozzájárulás is. Ők fognak mesélni arról, számára mitől lesz az ünnep zöldebb, fenntarthatóbb, tudatosabb.

Fogtunk egy csipetnyi 21 leckét az Edisonplatformtól, pár 21. századi fontos kompetenciát, a Gondolkodó körük által összegyűjtött 21 könyvet, hozzátettük a Mesélj, Anyukám! értékrendjét és hallgatóink gyermeknevelés iránti tudásvágyát - és ebből megszületett a 21. századi szülők podcast, az ÉvaMagazin.hu népszerű podcastjának, a Mesélj, Anyukám!-nak és az Edisonplatformnak a közös sorozata. 7 adáson keresztül 14 szakértővel fogják a műsorvezetők: Veres Rita, az Edisonplatform társalapítója és Zubor Rozi, az Évamagazin.hu főszerkesztője, a Mesélj, Anyukám! alapító-műsorvezetője bemutatni a 21 könyvet és sorra venni azokat a képességeket és kompetenciákat, amik a jövőben kulcsfontosságúak lesznek a gyermekeink számára. Ezáltal nekünk, szülőknek is. Pár lépéssel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy jobban megértsük, mi fán terem a gyerekek jövője. Az első részben a Gyerekes gondolatok című könyv kapcsán a szerzővel, Herner Dorka pszichológussal, ötgyermekes édesanyával és Bojti Andrea gyermekpszichológussal - és szintén édesanyával - beszélgetünk.

Már jó ideje írtok nekünk üzeneteket amiatt, hogy alig várjátok a karácsonyi adást, miközben őszintén mi magunk nem igazán terveztünk idénre ilyen beszélgetést - mert hát tavaly is volt, meg tavaly előtt is. Mi újat tudnánk még mondani? Aztán csak meghoztátok a kedvünket, és úgy tűnik, tudtunk is újat mondani. És igazán karácsonyi hangulatba is sikerült kerülnünk, elég hamar. Bízunk benne, hogy nektek is meghozzuk a kedveteket és egy kellemes órát sikerült ezzel az ünnepre hangolódó órával teremtenünk nektek.

Míg például az első brit női miniszterelnök, Margaret Thatcher kapcsán mindenki arra volt kíváncsi, hogyan egyezteti össze a munkáját a családdal, egy férfi politikustól ezt általában soha nem kérdezte/kérdezi meg senki. De nem kell ehhez politikusnak lenni. Egy férfi esetében jellemzően nem kíváncsi senki arra, hogy hangolja össze az apaságát a hivatásával. Mi azonban megtesszük. Vendégül hívtuk Németh Kristóf színészt, színházigazgatót, kétgyermekes édesapát, hogy mesélje el, hogyan csinálja ő. Hogyan alakította - nem kicsit - át az életét az apaság, sokáig az egyedülálló apaság, és hogy működik most új feleségével, immáron kétgyermekes (fiús) apaként.

A REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös Játékidő podcast-sorozatának hetedik epizódjában Dombóvári István volt a vendég. Férj, édesapa, humorista, író, műsorvezető, "művházigazgató"... Felsorolni is sok, hogy mennyi-mennyi szerepben tündököl. Ám ez még csak a jéghegy csúcsa, ahogy ő fogalmaz.

A legújabb részben arról beszélgettünk, ki hogyan közlekedik, mennyire figyelmes és tartjuk be a szabályokat és hogyan viselkedünk út közben – üljünk autóban, közlekedjünk biciklivel vagy akár gyalogosan. Meglepően sokan nem tartják be ugyanis a szabályokat, rengeteg az agresszív vezető, és ahogy az élet más területén is, úgy a gyermekeink a mintát ebben is tőlünk tanulják, viszik tovább. Tehát annak érdekében, hogy ez változzon, nekünk is változtatni kell. A Magyar Suzuki Zrt. Együtt az utakon kampánya ezt a témát járja körbe kutatásával és megoldásával is. Mi az E-KRESZ? Miért fontos, hogy úgy vezessünk, hogy az anyukánk is büszke lehessen ránk? Erről beszélgettünk Bonnár-Csonka Zsuzsannával, a Magyar Suzuki Zrt. vállalati kommunikációs vezetőjével és Csörgő Lászlóval, a Driving Camp vezető trénere is, aki az Együtt az utakon kampány egyik szakértője.

Egy igazán különleges vendég ült a stúdióba ebben az adásban, ugyanis a ZÖLD Mesélj, Anyukám házigazdája, Földi Barbara az édesanyját kérdezte arról, hogyan is kell felnevelni gyerek(eket), akik számára fontos a fenntarthatóság. "Neki egészen jól sikerült és én is szeretnék majd a nyomdokaiba lépni. Nem tudom, van-e rá recept, de szeretném elkérni, ha esetleg megmaradt volna neki és ebben az adásban veletek is megosztani." - mondta Barka. Medvácz Éva, aki ma már a főállású nagymamaság mellett vállalkozó is, tanárként dolgozott negyven évig. Mellette pedig az előző adáshoz hasonlóan a mostani alkalommal is velük lesz Erdős Anita Eperke a Whirlpooltól és kikérdezzük, hogyan segítettek az anyáknak, szülőknek a háztartási gépek abban, hogy tudatosabb szülők lehessenek régen és ma.

Ez itt a ZÖLD Mesélj, Anyukám! különkiadás első része, melyben Földi Barbara, az ÉvaMagazin.hu szerzője, társadalmi vállalkozó, kétgyermekes édesanya a műsorvezető. Barka elkötelezettje a Földünknek, aki arra törekszik mindennap, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb életet hagyjunk hátra a felnövekvő generációnak. Egy kisgyerek érkezésével sok minden borul az eddigi életünkhöz képest. Van, aki ilyenkor költözik, újít fel, alakít át vagy minimum átrendez, hogy az új családtag egy tágasabb, rendezettebb és remélhetőleg tudatosabban és fenntarthatóbban kialakított élettérbe érkezzen. Hogyan lehet élhetőbb és fenntarthatóbb életet hátrahagyni az utánunk következő generációknak? Te is sokkal többet tudsz tenni, mint gondolnád – hiszen mindennapi apró tettek, döntések és lépések fogják alakítani hosszútávon a bolygónk jövőjét. Mindezt hol tudod elkezdeni? A lakásodon belül – és mindjárt el is mondjuk hogyan. A mai adás vendége a tudatos hedonista Kabelácsné Jónás Erika, aki háromgyermekes vállalkozó édesanya – akinek a tudatosság életszemlélet, akárcsak a hedonizmus. A kettő ötvözete teljesen átjárja a mindennapjait és nőknek, édesanyáknak segít megtalálni kettő összhangját. Őt fogjuk kérdezni, hogyan illeszthető be a tudatosság a mindennapokba és neki miért fontos, hogy fenntartható(bb) módon éljünk. Mellette Bach Kata színésznő, két gyermekes édesanya is velünk beszélget, aki különösen nagy hangsúlyt fektet a fenntartható életvitelre, mióta édesanya lett. És itt lesz velünk Erdős Anita Eperke is, aki a Whirlpool képviseletében van jelen és segít nekünk majd kiigazodni a háztartási gépek hatékonysága és energiatakarékossága körül.

Az unokáinkról, a gyerekeinkről is gondoskodunk, amikor nyugdíjbiztosítást kötünk - mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja, aki maga is két gyermek édesanyja. Erika mellett Illyés Kata kolléganőnk volt még a vendégünk, aki évek óta takarékoskodik a nyugdíjas éveire, amelyek reményei szerint a NŐK 40 programnak hála hamarosan be is köszöntenek. Aktív, segítő nagymamaként ez hatalmas megkönnyebbülés neki. De miért fontos még a nyugdíjbiztosítás? Mikor kezdjük el, és mekkora összeget spóroljunk? És mi derül ki a magyarok takarékoskodási szokásairól a Generali kutatásából? Minderről beszélgettünk a Mesélj, Anyukám! legújabb részében!

Az irigység jelenséget minden szülő megtapasztalja legalább egyszer az életben. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a fajta viselkedés csak a jéghegy csúcsa; számos más érzelem húzódik meg a háttérben, ami a tényleges kiváltó ok. A REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös Játékidő podcast-sorozatának legújabb epizódjában Kovács Orsolya pszichológus gyakorlati példákkal segíti a szülőket, hogy megfelelő eszközökkel kezeljük az adott szituációt.

A 47. Mesélj, Anyukám! adás felvételekor kezdődött minden, aminek a témája: Milyen volt anyának lenni évszázadokkal ezelőtt?, amely epizód vendége Budai Lotti történelmi regényíró, hobbi nőtörténész volt. Aztán ebből a találkozásból pár hónappal később az ÉvaMagazin.hu következő nagysikerű műsora született meg, a Micsoda nők voltak! Budai Lotti és Zubor Rozi közös podcast műsora. És a dolog itt még mindig nem ért véget, a műsorvezetők fejéből ugyanis a Micsoda anyák voltak! könyv gondolata is kipattant, amely könyv október 19-től a könyvesboltokban is megvásárolható. Hogy miről szól a könyv? Miért pont az anyaság? És mely "micsoda nők" anyaságát, és miért pont az övéket dolgozták fel a szerzők? Erről mesélt Lotti és Rozi ebben a részben, néhány kulisszatitkot és érdekességet is elárulva a könyv készültéről és arról, miről is olvashatunk majd benne.

Milyen mesekönyvet válasszunk a gyermekeinknek? Mit olvassunk nekik? Miért olvassunk nekik? Szerencsére számtalan jobbnál jobb mesekönyv található a piacon, ám pont ezért nehéz választani is és megtalálni a nekünk, a mi gyerekünknek, a család épp aktuális élethelyzetéhez illő olvasmányt. A Bookline Kids ebben segít. Az oldalra ugyanis egyrészt csak zsűrizett kötetek kerülnek fel, másrészt a website-on a könyvek korosztályilag és tematikailag is szét vannak válogatva a még könnyebb tájékozódás miatt. Farkasházi Rékával, három gyermek anyukájával, a Tintanyúl zenekar énekesnőjével, a Bookline Kids szakmai zsűri tagjával beszélgettünk mesékről, mesekönyvekről, a mesélésről és az olvasás fontosságáról. És még nagyon sok minden másról is. 

Sokan várjuk remegve a szeptember elsejét a két és fél hónapnyi nyári szünet után, hogy a gyerekeink végre intézményben legyenek. Aztán megtörténik, elkezdődik a szeptember, és még egy hét sem telik el... sőt, valójában 3 nap sem telik el és.... és nem hiszem el, már köhögnek és folyik az orruk! Persze, nagy bajuk nincs, senki nem lázas, huncutkodni, zsiványkodni, és anya idegein táncolni mindenkinek van ereje – otthon, hiszen köhögnek, és folyik az orruk, ergo betegek, így amíg teljesen meg nem gyógyultak, nem mehetnek közösségbe. Úgyhogy kezdődik az ősztől tavaszig ismétlődő sorminta: 1 hét ovi/bölcsi/iskola-2 hét otthon. Az ember bevethet mindent: mézes teát, C-vitamint, illóolajat, gyógynövényeket, könyöröghet és imádkozhat bárkihez, akiben hisz, a sorminta akkor sem változik. Elő az orrszívóval, elő a vízforralóval és bízzunk a legjobbakban. De hogy mégis hogy telnek ezek az időszakok? Hogy készülünk fel ezekre a beteges hónapokra? Mit teszünk, hogy a lehető legtovább maradjanak egészségesek gyerekeink? És hogy próbálunk meg a lehető legkevesebb lábon kihordott agyvérzéssel túlélni egy taknyos, köhögős, influenzás szezont? A legújabb adásban erről beszélgetünk a Nosiboo sales asszisztensével, Garamvölgyi Adéllal, aki maga is három gyermekes édesanya.

A Richter Gedeon Nyrt. Ragaszkodj hozzá! Programja 2016-ban indult azzal a céllal, hogy a női és férfi egészségmegőrzés fontossága mellett a tartós párkapcsolatok pozitívumait hangsúlyozza, segítsen a tudatos, felelősségteljes családtervezésben, és támogassa a gyermekvállalás előtt álló párokat a szülővé válás testi-lelki felkészülésében, a teherbeesési problémák leküzdésében. Mert probléma akadhat bőven. De szerencsére egyre több a megoldás is. A legújabb Mesélj, Anyukám!-ban a program két szakértője, Soltészt Krisztina, klinikai szakpszichológus és Dr. Babay Lilla, szülész, nőgyógyász szakorvos, 9. hónapban lévő kismama voltak a vendégeink, akikkel alaposan körbejártuk a témát testi és lelki oldalról is.

Legújabb (ITT előjegyezhető) könyvét írja Harmincz Rita, amelyről azt mesélte, hogy egyrészt élete főműve, másrészt pedig terápiás jellegű a számára. Írás közben ugyanis a közben édesanyává vált utazó blogger visszarepül a régi időkbe, amikor még nem volt édesanya, sem feleség, csak egy lány, egy nő, akinek mindene az utazás. És aki akkor utazott, amikor akart. Egy traumatikus szülésélmény után 3 nehéz év várt rá, és sok munka saját magán. Megtanulni anyának lenni és elfogadni például olyan dolgokat, hogy már anyaként nem csinálhatja azt, amit akar, nem utazhat akkor, oda és úgy, ahogy ő akar. Ekapcsán a Mesélj, Anyukám! felvétele során egy olyan vallomást tett nekünk, amelyet még azelőtt soha, senkinek. Rita olyat mondott ki, ami sok édesanyában felmerül, kiben többször, kiben kevesebbszer. A sárga ruhás lány azonban azért beszélt erről, mert elege lett abból, hogy a közösségi médiától kezdve mindenhol az anyaság pozitívumairól beszélnek csak - a "színfalak" mögött rejlő kemény lelki folyamatokról, és munkáról azonban már nem igazán. A legújabb Mesélj, Anyukám! vendége Harmincz Rita, utazó blogger, a sárga ruhás lány volt.  

Egy hosszú párkapcsolatban az elköteleződés mellett nagyon nehéz fenntartani az egyensúlyt, még nehezebb visszatalálni az operatív, hétköznapi mókuskerékből egymáshoz, a férfi-női minőséghez. A Mesélj, Anyukám! podcast 4. évadának 2. epizódjában Vadas János coach és felesége, Szolga Zsófia női szertartásvezető vendégként állandó műsorvezetőinkkel arról beszélgettek, hogyan lehet megtalálni újra egy kapcsolat lendületét?

A REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast-sorozatának, a Játékidő legújabb epizódjának vendége Földi Barbara, kétgyermekes édesanya. Barka az ÉvaMagazin.hu munkatársa, aki a tudatos életmódra törekvést tűzte ki zászlajára. Cikkei mellett társadalmi vállalkozásával, workshopjaival, erasmus programjaival külföldön és idehaza is oktatja az átgondoltabb, felelősségteljesebb életmódot. Fenntarthatóságról beszélni ma már nem kuriózum. Nem azért vesszük elő időről időre ezt a témát, hogy valamilyen divatot kövessünk. Jelenleg az emberiség jóval több erőforrást használ fel, mint amennyit azok újratermelődése megengedne. A Játékidő legújabb epizódjában arról beszélgettünk, hogyan alakíthatunk ki egy fentartható gyerekszobát. 

A negyedik Mesélj, Anyukám! évadot elindító legelső epizódunkban egy gyönyörű, hibrid, napszélsárga Suzuki Vitarában mentünk egy jó nagy kört, Urbán-Váradi Szandrával, a For Her Blog alapítójával, kétgyermekes anyukával kiegészülve és arról beszélgettünk, hogy valóban mi anyák, meg tudunk-e oldani mindent. De mindezek előtt azt, hogy egyáltalán tényleg nekünk kell-e megoldanunk mindent?

2022.május 22-én élőben találkozhattunk az Etele Plázában, egy közönségtalálkozó keretein belül. Az élő Mesélj, Anyukám! beszélgetés rögzítésre került, melyet ezúton teszünk közzé. Számtalan kutatás bizonyította, hogy a várandósság során is, de a szülés után pláne, hatalmas változásokon megy keresztül a nő - vagyis addigra már anya - agya. Ám egyáltalán nem rossz irányba, sőt... Viszont egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy az első évben átlagosan 700 órával alszunk kevesebbet, mint szoktunk, ami további változásokat tud előidézni a megváltozott agyi működésünkben. De hogy milyen hatással volt és van ez ránk? Arról két vendégünkkel, Dobó Ági YouTuber, blogger, két gyermekes édesanyával és a nemrég harmadik gyermekének életet adó énekesnővel, Marge-dzsal beszélgetünk.

2022.május 22-én élőben találkozhattunk az Etele Plázában egy közönségtalálkozó keretein belül. Az élő Mesélj, Anyukám! beszélgetés rögzítésre került, melyet ezúton teszünk közzé. 9 hónapig várod, hogy végre kint legyen, itt, a karjaidban. Érezd az illatát, a puha kis bőrét, hogy összebújhass vele, hogy hallgasd, ahogy szuszog, hogy szétpuszilgathasd a kis pofiját. 9 hónapig – a megfogantatástól. És akkor nem számoltuk bele az éveket, amikor csak gondolatban várod, készülsz rá, milyen is lesz, amikor majd itt lesz. Aztán elérkezik a nagy nap. Megérkezik ő, életed nagy szerelme. Második nagy szerelme. X-edik nagy szerelme. Már akinek. Mert bár sokaknak a rózsaszín köd még sosem volt ennyire rózsaszín, egyrészt hamar le tud hullani a lepel. Másrészt van, akinek köd sincs. Se a kórházban, de még otthon sem. Mert hogy ilyen is van, csak hogy erről nem igazán beszél senki. Jaaa, hogy a tej nem indul be csak úgy magától mindenkinél? Hogy a tejbelövellés ennyire fáj? Mi egyáltalán az a tejbelövellés!? Mondták, hogy nem fogunk aludni, de hogy semennyit? És ezek a fájdalmak sose fognak elmúlni? És mi van akkor, amikor a nagy találkozás egyáltalán nem úgy és nem akkor történik meg, ahogy elterveztük? És ha az első napokat nem is tölthetjük együtt?  Vendégeinkkel, a második babáját váró Szigligeti Ivettel és a Generali The Human Safety Net globális közösségi kezdeményezés által támogatott Otthon Segítünk Alapítvány vezetőjével, Hegedűs Rékával arról beszélgetünk, milyen is a valóságban, hogyan telnek tényleg az anyaság első napjai, milyen nehézségek várhatnak ránk és mi lehet ezekre a megoldás.

Miután megnéztük és meghallgattuk az anyukák autós videocastja, bevalljuk őszintén, nekünk is megjött a kedvünk egy ilyen beszélgetéshez. Ezért arra gondoltunk, hogy ha most ők úgyis a műsorral nyári szünetre mentek, meglepetésből mi is beülünk egy Suzukiba, megyünk vele egy kört és beszélgetünk az autókról, vezetésről, autóválasztásról és vásárlásról és minden másról, ami ezzel kapcsolatos – apa, illetve férfi szemmel. Míg a lányok egy napszélsárga, automata Suzuki Vitarában vették fel az évad két utolsó záró epizódját, addig mi egy Suzuki S-CROSS-t próbálunk ki és beszélgetünk egy nagyot közben. Jó szórakozást hozzánk!

Azt mondják, hogy a magyar nagyon panaszkodós nemzet. Náluk többet csak az anyák panaszkodnak. „Minek szült az ilyen, ha állandóan panaszkodik?” „Bezzeg más a tíz ujját odaadná, ha legalább egy gyereke lenne.” Mind tudjuk, milyen sokat tud segíteni már az is, ha bizonyos dolgokat, gondolatainkat, szavak formájában kiadjuk magunkból. Ha kimondjuk, ami bennünk van. De lássuk: mennyit panaszkodunk mi? Miről, kinek és mikor szoktunk panaszkodni? Jó-e a panaszkodás – ha mi vagyunk a panaszkodók, vagy akár a panaszt hallgatók? Mennyire káros, ha bent tartjuk a negatív gondolatokat? De mennyire káros az is, ha beindul a panasz cunami? És mégis: mi lehet a panasz leghatékonyabb ellenszere? Erről beszélgetünk ma, a harmadik évadunk utolsó, záróepizódjában.

Hány lóerős a kocsitok? És hány literes a csomagtartója? Még feltehetnénk pár kérdést az autótokkal kapcsolatban, amire valószínűleg a legtöbbünk nem tudja a választ. Nyugi, mi sem. Az viszont tagadhatatlan, hogy a modern, 21. századi anyák nagy többségének elengedhetetlen használati eszköze az autó. Mennyi időt töltünk átlagosan a kormány mögött, anya taxi üzemmódban? Milyen sofőröknek tartjuk magunkat? Mekkora beleszólásunk van az autóválasztásba és vásárláskor melyek a legfőbb szempontok, ami hatására mi letesszük a voksunkat egy adott márka vagy típus mellett? Erről beszélgetünk ma.

Egyre többször foglalkozunk a fenntarthatósággal mi is. Nem véletlen. Ez már nem divathóbort, nem egy jópofa közösségi médiás kihívás. A változásra való hajlandóságunkon a mi és a gyermekeink, utódaink jövője múlik. És ahogy mi tanuljuk (sok esetben újra), hogyan legyünk fenntarthatóak, úgy tanítjuk gyermekeinket is. Legalábbis próbáljuk. Mert a folyamat közben sok a kérdés – a mi részünkről is, de tapasztalat, hogy a legjobb kérdéseket a gyerekek teszik fel. 2021 szeptemberétől már 218 iskolában tanulhatják a diákok a fenntarthatóságot, mint tantárgyat. 2024 májusában pedig akár választott érettségi tantárgyuk is lehet. Az új tárgyról, amelyhez a Zöld Föld névre hallgató tankönyvcsomag és kerettanterv is készült, a tantárgy bevezetését kezdeményező Kék Bolygó Alapítvány munkatársa, Krakkó Ákos mesél.

Már több adásban is beszélgettünk a koraszülésről és a koraszülött babákról. Nem véletlen, túl sok mindenkit érint, hiszen a statisztikák szerint minden 11. csecsemő jön világra koraszülöttként. Ám eddig mindig a család, de leginkább az anya és a baba oldaláról közelítettük meg a témát. Nem is kérdés, mennyire nehéz lehet a PIC-en töltött időszak a szülők számára. De vajon mi történik a másik oldalon? Kik azok, akik a nap 24 órájában, az év 365 napján küzdenek a PIC-en a sokszor élet-halál között lebegő, sokszor alig pár száz grammos babákért? Mi történik egyáltalán a koraszülött intenzív osztályon? Hányan, kik, hogyan dolgoznak és mit tesznek azért, hogy minél több kisbaba élve és egészségesen hagyja el az osztályt? És mi játszódik le bennük akkor, ha ez nem sikerül? A Generali The Human Safety Net programja a hazai koraszülött-ellátás fejlesztését segíti. Minden számít: a korszerű gépek, a szülők aktív bevonása, a családközpontú módszerek. A The Human Safety Net nemrég egy pályázatot hirdetett, amelyben koraszülők oszthatták meg történeteiket, hogy azokkal olyan szülőket támogassanak, akik éppen most vannak ebben a helyzetben. A beküldött történetekből is kiderült: a PIC-en eltöltött hetek, vagy akár hónapok átvészeléséhez elengedhetetlen az orvosok és nővérek elkötelezett és embert próbáló kemény munkája. Amiért az érinettek rendkívül hálásak. A mai részben ezért két „stábtag” érkezik: Dr. Nádor Csaba neonatológus, osztályvezető főorvos, aki a Semmelweis Egyetem Szülészeti Klinikájának az Üllői úti részlegén vezeti a Perinatális Intenzív Centrumot és Acél Beáta intenzív terápiás szakasszisztens, hogy a PIC kulisszatitkairól meséljenek nekünk.

Nagylabor: vér és vizeletvizsgálat, fogászati ellenőrzés, bőrgyógyászati szűrés, tüdőszűrés, mellellenőrzés, méhnyakrákszűrés. Csak néhány azok közül a vizsgálatok közül, amikre illene évente eljárnunk az egészségünk megőrzése érdekében. Évente közel 1200 nő betegszik meg, és hozzávetőleg 470 halálos áldozatot követel a méhnyakrák Magyarországon. Az ilyen jellegű daganatos megbetegedés nem csak öröklődés alapján alakulhat ki. A humán papillómavírus - közismertebb nevén HPV - felelős lehet olyan rosszindulatú daganatos megbetegedésekért, mint a méhnyakrák, a hímvessző, a hüvely vagy a szeméremtest daganatos elváltozása, bizonyos szájüregi daganatok, valamint a végbélnyílás daganatos elváltozása. A mai adásunk vendége Dr. Krasznai Zoárd szülész-nőgyógyász, egyetemi docens, a debreceni nőgyógyászati klinika igazgatója, akivel egészségről, betegségről és megelőzésről beszélgetünk. A podcast megjelenését az MSD Pharma Hungary Kft. tette lehetővé. Az Ön egészségi állapotával vagy kezelésével kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosa kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdése merül fel, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával!

Míg a mi generációnk jelentős része olyan verbális visszajelzésekre vágyott tiniként, mint: „szép vagy, okos vagy, ügyes vagy, büszke vagyok rád”, addig a mostani kamaszok számokat néznek. Hány like van egy kép alatt, hányan nézték meg a videót vagy éppen hányan kommentelték a közösségi médiás tartalmaikat. Persze a komment milyensége sem mindegy. Egyetlen picit negatív visszajelzés is felülírhat több száz szívecskét és indíthat el egy lavinát. A Dove Önbizalom Program Magyarországon 2019 óta próbál segíteni a fiataloknak, hogy boldogok legyenek a testükben, hogy úgy szeressék magukat, ahogy vannak. A mai lányok 12 évesen kezdenek el képszerkesztő alkalmazást használni. 12 évesen... A leggyakrabban retusált testrészeik a bőr, az arc és a has. Miről szól a Dove-nak a problémán segíteni próbáló „Fordított szelfi” és a #digitalistorzitasmentes kampánya? Mit tehetünk mi, szülők annak érdekében, hogy olyan gyermeket neveljünk, akinek van önbizalma? Aki magabiztos a testében? Erről beszélgetünk a mai részben, Kovács Orsolya pszichológussal, a Bebalanced Pszichológiai Pont-tól.

Június 15-én véget ér a tanév. Szeptember 1-ig, vagyis a következő év első napjáig ez azt jelenti, hogy 11 hét felügyeletét kell megoldaniuk a szülőknek..... 11 hét. Azaz 77 nap. Azaz 1848 óra. De ki számolja. :D Hát ki? Minden szülő. Aki dolgozik, azért, aki nem, azért. Akinek egy gyereke van, azért, akinek több, azért. Akinek bölcsibe megy azért, akinek oviba, azért, akinek iskolába, azért. De ki hogy oldja meg a nyarat? Ki és miért választ ügyeletet, tábort? Hol mennyit tudnak bevállalni rokonok, nagyszülők? Hogy vesznek ki szabit a szülők, hogy egész nyárra meg legyen biztosan oldva a felügyelet? És ki kényszerül a következő három hónapban újra home office-ra, és a napközben állandó készültség és kiszolgálás miatt éjszakai műszakra? Vagyis: ki hogyan oldja meg az idei nyarat, ki mit csinál a gyerekkel?? Erről beszélgetünk ma!

Néhány adással korábban arról beszélgettünk hármasban, hogy ma anyának lenni mennyivel nehezebb, mint mondjuk 20-30-40 évvel ezelőtt volt. Azzal, hogy fejlődött a technika, és bármiről információhoz juthatunk két kattintás segítségével, sokunkban szül bizonytalanságot a gyermekeink ellátásával, ápolásával, fejlődésével kapcsolatban, különösen a koragyermekkorban.   Ilyen esetekben hihetetlen nagy segítséget tud nyújtani egy olyan szakember, aki objektíven látja kívülről a helyzetet, aki tudja, hogy nincs két egyforma gyerek, mindenki más ütemben fejlődik, és nem szabad gyerekeket egymáshoz hasonlítani, ugyanakkor azt is látja, ha további segítségre van szükségünk, és útbaigazít minket, hogy merre indulhatunk.   A mai adásunk vendége Dr. Kereki Judit, a Családbarát Magyarország Központ Gyermekút Projektjének szakmai vezetője, aki abban segít nekünk, hogy az ellátórendszerben bolyongó családokat milyen szolgáltatások és ellátások támogathatnak a várandósságtól a kisiskoláskorig.

Valahogy nekünk, nőknek sosem elég, amik vagyunk. Óriás elvárások közepette várunk el magunktól valami még többet. Amit valljuk be: sosem tudunk elérni. Amióta világ a világ, nem volt ekkora teher a nőkön, mint most. Egyedül, segítség nélkül vagy minimális segítséggel dolgozunk, gyereket nevelünk, szexi feleségek vagyunk, táplálkozástudósok, orvosok, lelki segélynyújtók, mindent is megoldó nők vagyunk.   Aztán este magunkba fordulunk és nem értjük, hogy miért nem tettünk meg még többet. Hogyan tudnánk jobbak lenni? Jön az önostorozás, meg a bűntudat, hogy holnap jobbak leszünk. Holnap talán elég jók leszünk. Mert Vekerdy is megmondta: elég, ha elég jó vagy.   De miért küzd ezzel rengeteg anya? Miért nem engedünk az elvárásainkból? Miért kell nekünk elég jónak lenni? És miért nem hisszük el, hogy elég jók vagyunk? Erről beszélünk ma, hatszemközt.

A fenntarthatóság és a tudatosság 2022-ben már nem csak egy divathullám. Az életünk, a jövőnk. A gyerekeink élete, a gyerekeink jövője. De hogyan öltözködhetünk csinosan, divatosan, egyedien, kényelmesen, alkalomhoz illően fenntarthatóan mi magunk? És hogyan tehetjük ezt meg a gyerekeinkkel?   Miért szükségtelen 20 garnitúra új ruha egy újszülöttnek és miért fontos, hogy jó minőségű ruhákat vegyünk ovis vagy iskolás korú gyerekeinknek? Miért válasszunk olyan márkákat, akik tudatosan előállított termékeket árulnak? Mit jelent az organikus pamut és mit az újrahasznosított poliészter? És miért ezek mellett tegyük le voksunkat?   Alaposan körbejárjuk az öltözködési témát és a fenntarthatóság fontosságát a divatiparban a mai adásban, amelyet az az F&F támogat, akiknek új, Kids névre hallgató gyerekruha kollekciójuk kiváló minőséget biztosít pénztárcabarát árakon.  

A láthatatlan munka az, ami csak akkor tűnik fel, amikor nem végezzük el. Mert egyébként természetes, hogy tiszta a lakás, mindig van tiszta tányér és pohár, amiből lehet enni és inni, a gyerek megkapta az összes oltást, mindig van főtt étel a hűtőben és friss pékáru a spejzban. Hogy mindig van mindenkinek tiszta alsóneműje - is, hogy a szemét nem büdösödik hetekig a kukában, hogy a kedvenc ruha tisztán, kivasalva várja azt, aki másnap azt venné fel, legyen szó kockás ingről vagy csillogós tüllszoknyáról. Hogy szép növények díszítik otthonunk milliőjét és tisztítják a levegőjét, hogy reggelre mindenkit a kedvenc szendvicse várja a konyhapulton, becsomagolva. Hogy minden számla be van fizetve, senki születésnapja nincs elfelejtve és mindenki, még az anyós is azt kapja karácsonyra, amit szeretne. A láthatatlan munkában bátran kijelenthetjük, hogy a legjobbak az édesanyák. Mégis nekik teszik fel – valami hihetetlen érzékkel általában a legnehezebb napok végén, hogy: És mégis mit csináltál ma egész nap? Miben fáradtál el? Hogy miben? Hát a szürke melegítőnadrágunkban.

Kisfiú vagy kislány? Mindegy, csak egészséges legyen - hangzik a válasz. Igen, végső soron azt gondolhatjuk, hogy tényleg csak az a fontos, hogy egészséges legyen. De ez valóban így van? Tényleg tudjuk magunkat függetleníteni attól, hogy szeretnénk fiús vagy lányos anyukák lenni? Tényleg tudjuk őszintén mondani, hogy mindegy a neme a születendő gyermekünknek? És ha mi el is fogadjuk teljes szívvel a gyermekünk nemét, miért kell meghallgatni a nagyapától, hogy ember lesz vagy szolga? Mi az, ami odáig vezetheti az anyósunkat, hogy nem tartja velünk a kapcsolatot, mert kislány unokái születtek? És mi, anyák, ezzel az érzéssel és helyzettel mit tudunk kezdeni? Vendégünk Frankó Betta, szakpszichológus, a @lelkisugo instaoldal megálmodója, aki segít nekünk átbeszélni ezt az abszurd helyzetet, avagy, negyedikre végre lány lett, maradhat?

Egy hallgatónk ültette el a bogarat a fülünkben, aki a kiemelésről mesélt nekünk. Arról, hogy néha nagyon vágyik rá, hogy kicsit kiemelődjön a jelenlegi életéből, az anya szerepéből. Hogy újra az a nő legyen, aki régen, a szülés előtt, az anyává válása előtt. Aki átalussza az éjszakát. Aki nem agyal szakadatlan azon, hogy mi van a gyerekeivel. Akinek nem kell egész nap gyerekeket szórakoztatnia. Akinek nem kell fejből tudnia, hogy melyik gyereket, mikor, milyen oltásra kell vinni. Akinek nem akkor ér véget a munkaidő, amikor a gyerekeiért kell menni. Akinek nem kell újra engedélyt kérnie az anyjától, hogy elmenjen bulizni, csak elmegy. Spontán, bárhova. Vagy aki ha akarja, egész hétvégén ki sem kel az ágyból, sorozat maratont tart és pizzát rendel. Szóval, a kiemelésről beszélgettünk. Nagyon őszintén.

Azt ígértük, hogy a harmadik évadban világkörüli útra indulunk és havonta egyszer egy külföldön élő magyar édesanyával fogunk beszélgetni a világ más-más tájáról. Eddig viszont csupán egy édesanyával sikerült beszélgetnünk, a Balin élő Tóth Mesivel. Kárpótlás gyanánt azonban most rögtön duplázunk. Ezúttal egy testvérpárt, a Mamák külföldön podcast két házigazdáját, az Olaszországban élő Mártit és az Angliában élő Lucát fogjuk kifaggatni arról, hogy milyen babát várni, szülni, családot alapítani, anyának lenni és gyereket nevelni ebben a két országban.

A Mennyibe kerül egy gyerek? kérdésre adott összegszerű válasz akkor, amikor még picik, rövid számolgatás után, pár spórolási trükköt is belekalkulálva, nem lesz egy annyira nagy összeg. Még több gyermek esetén sem feltétlenül, mert bár több az éhes száj, de sok mindent nem kell újra megvenni, tudja a kisebb testvér is használni, hordani, 3 gyerektől pedig sok minden lesz kedvezményes, akár ingyenes. De akkor ugorjunk most picit egyet előre az időben. 10 év múlva vagyunk. Amikor már nem jó a tesó levetett ruhája. Amikor már telefon és laptop kell mindenkinek – nem csak anyának és apának. Amikor már mindenki iskolába jár, amikor már továbbtanulási tervek vannak, különórák tömkelege. Amikor hívogatnak a külföldi tanulási lehetőségek és lehet, hogy még távolinak tűnik a gyerek vagy gyerekek kirepülés, valójában tudjuk, hogy egy szempillantás és itt van. Miből fogjuk fizetni az egekbe szökött albérlet árakat? Az egyetemi oktatást? Vagy hogyan tudunk, tudunk-e majd segíteni gyermekeinknek saját lakáshoz jutni? És egyáltalán abban, hogy ne üres zsebekkel vágjanak bele a nagybetűs életnek? És akkor még fel se tettük azt a kérdést, ami minden szülő rémálma: a „Mi lesz velük akkor, ha velünk történik valami?” De most feltesszük, mert ez a beszélgetésünk arról fog szólni, hogyan gondoskodhatunk a gyermekünk jövőjéről most és az elkövetkezendő években. Segítségünkre Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja érkezett, aki pontosan érti, miről beszélünk, hiszen maga is két gyermek édesanya.

Ebben a 70 percben a Mesélj, Anyukám! 2022-es februári 'hogy vagyunk?' különkiadását hallgathatjátok meg. Egészen pontosan február 28-án, éjjel vettük fel ezt a beszélgetést, online, amit vágatlanul adunk le. Nincs bevezető szignál, mi itt most elkezdünk egy beszélgetést, a tőlünk megszokott őszinteséggel. Ha szeretnétek folytatni, ti is megosztani velünk a gondolataitokat, érzéseiteket, várunk titeket bármelyik platformunkon, akár az Instagramon, akár a zárt Facebook csoportunkban.

Nincs jobb a házi kosztnál – ezt bátran kimondhatjuk. De hogy főz Anya egy szeparációs szorongással, fogzással, növekedési ugrással vagy éppen mindhárommal egyszerre küzdő baba mellett? Pláne a hozzátáplálás kezdetekor, amikor nem csak az alig pár hónapos babának kell bevezetni az új ízeket, megszerettetni vele az ételeket, de ott van egy vagy akár több tesó, na meg Apa és ugye egyáltalán nem utolsó sorban Anya is, aki szívesen enne valami meleget is néha ebédre. Sokan kérdezitek, hogyan oldjuk meg mi a főzést, a család étkeztetését gyerekek mellett? Pláne úgy, hogy ... khm... van köztünk olyan, aki a háta közepére nem kívánja gyereknevelés és munka mellett még a konyhában való robotolást? Erről fogunk nektek mesélni, őszintén, ismét újra hatszemközt.

Pár adással ezelőtt már foglalkoztunk azzal, hogy mi lesz a gyerekünk, ha nagy lesz. Ezért azóta már tudjuk, hogy valószínűleg nem tudjuk, hiszen 10-ből 7 gyerek olyan szakmában fog dolgozni, ami ma még nem létezik. Akkor megígértük, hogy folytatjuk a témát, és most így is teszünk. Az Edisonplatform 21 leckéje kapcsán itt van velünk két nő: Tomsits Tímea, az Éva magazin főszerkesztője, pszichológus, egy felnőtt gyermek anyukája és Herner Dorka, szintén pszichológus, coach, 5 gyermekes édesanya, akikkel a 21-ből egy konkrét leckéről, egy nagyon fontos témáról fogunk beszélgetni. Ez pedig az önismeret. De mit is jelent ez pontosan? Hogyan segíthetünk gyermekeinknek elindulni a magukhoz vezető úton? És miben kell ennek érdekében először nekünk változnunk? Erről beszélgetünk ma vendégeinkkel.

Sajnos a statisztikákból tudjuk: nem kell, hogy egy párnak gyermeke legyen, hiszen 10-ből 7 házasság végződik válással. Ha van gyerek, ha nincs. Ám az előző adás óta azt is tudjuk, hogy nagyjából ugyanilyen arányban viseli meg a párok kapcsolatát az, hogy gyermekük lesz. Szülővé válni önmagában is nagyon nehéz. És egy boldog, jól működő párkapcsolatot fenntartani is szintén az. A kettő együtt viszont életünk egyik legnagyobb kihívása. Sok, túl sok párkapcsolat nem bírja ki a gyermekáldás próbáját. Elmegyünk egymás mellett, és néha olyan távolra kerülünk, hogy nem is tudunk már újra visszatalálni a másikhoz. Valentin-nap lévén azonban egy sikertörténetet hoztunk. Szilágyi Virág, az IkerSiker könyv írója, két ikerfiú anyukája a vendégünk, aki hamarosan ünnepli majd férjével a 10. házassági évfordulójukat, és ez alkalomból újra IGEN-t mondott a férfi lánykérésére és egy újbóli esküvőre. Pedig 1 éve majdnem véget ért a közös történetük. Hogy mi történt? Hogy találtak vissza egymáshoz? Hogyan találhatunk vissza egymáshoz? Illetve mit tehetünk, hogy ne jussunk el idáig? Erről beszélgettünk Virággal.

A család olyan, mint egy ház – amelynek alapjai a szülők. És jól tudjuk, hogy ha az alap rossz, a ház előbb vagy utóbb összedől. A gyerek az első – mondják... mondjuk... de biztos, hogy ez a hozott minta a helyes sorrend? Nem lehet, hogy még ha csak egy hajszállal is, de a gyerekek érdekében a szülőtársunkat és magunkat kellene picit előrébb helyezni? A szülői jóllét elengedhetetlen a gyerekek fejlődéséhez - vallja a Hintalovon Alapítvány, akik Párkapcsolat vagy Szülőség? című kiadványukat azzal a céllal állították össze Yelon programjuk munkatársaival, hogy megpróbáljanak segíteni a szülőknek, hogyan ne csak szülőtársként, hanem újra párként tekintsenek egymásra. Hogyan készült a kiadvány, kik ihlették és miért kifejezetten fontos ez a téma? Arról Ruttner Zsóka pszichológus, a Yelon szakmai vezetője jött mesélni nekünk.

Dobok, harsonák, fanfárok tűznyelők! Ez itt a Mesélj, Anyukám! podcast 100. epizódja! Hisszük, hogy meg kell állni egy-egy mérföldkőnél, és meg kell adni a módját az ünneplésnek.  Éppen ezért a ebben, a szám szerint századik adásban ezt fogjuk tenni. Megállunk, nosztalgiázunk és egy kicsit játszunk.

A tömegközlekedési járművekért rajongó totyogóst már buszvezetőként könyveli el a család, a babák haját ollóval megigazító ovist meg fodrászként. Aztán az iskolába kerülve a lényeg már csak az, hogy jól tanuljon a gyerek, de legalább jó jegyei legyenek, hogy aztán majd egyetemre mehessen és minimum ügyvéd vagy orvos váljék belőle. De 15, 20, 25 év múlva még vajon lesznek ezek a szakmák? Hiszen amikor például én voltam gyerek, ha édesanyámat kérdezték, mi lesz ebből a lányból, biztos nem azt mondta, hogy social media szerkesztő, hiszen még híre hamva sem volt a közösségi médiának. Az Edisonplatform 21 lecke elnevezésű 21 leckéje azoknak a 21. századi szülőknek szól - és segít -, akik szeretnének megismerkedni a jövőben fontos kompetenciák és tudás világával, és a hogyan továbbal. Ennek kapcsán mai vendégeink Veres Rita, az Edisonplatform vezetője és Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, a Spark Institue volt vezetője és az Edisonplatform Gondolkodó körének oszlopos tagja, valamint szakértőjük, például a 21 leckében is.

Ha az internet keresőjébe begépeljük, hogy fejlesztés, száz fajta, különböző szakembert és lehetőséget találunk, de, hogy merre induljunk tovább, azt maximum a Google jólirányzott reklámai segíthetik. Ha nem lenne elég anyaként a rengeteg nyomás, itt van nekünk ez is: ismerd fel, hogy a gyermekednek fejlesztésre van szüksége. De hogyan? Merre induljunk? Hogyan igazodjunk el a rengeteg fejlesztési lehetőség között? Ebben az óriási labirintusban segít nekünk kiutat találni Nébald Alexandra 'Torna néni', TSMT terapeuta es mozgásfejlesztő, aki maga is édesanya.

Ha újév, akkor újévi fogadalmak. Vagy mégse? 2022 első Mesélj, Anyukám! adásában arról beszélgetünk, hogy egyéni és műsorszinten milyen fogadalmaink vannak, min változtatnánk, illetve min nem. Ezúttal tízszemközt, Mersével és Fridával. Előre is bocsi.

Hát megint itt vagyunk. Eltelt egy év, és ismét az év utolsó epizódját rögzítjük. Mintha csak néhány hónapja zendült volna fel Michael Bublé albuma. Mintha egy gyorsvonatra pattantunk volna fel 2021-ben. Felnőtt életünk talán legnehezebb évét zárjuk néhány héten belül. Nagy mélységeket és magasságokat éltünk meg együtt, és külön-külön is. Talán éppen ezért várjuk már annyira, hogy lecsukhassuk a laptopunkat, repülőüzemmódra állítsuk a telefonunkat, elfelejtsük, hogy az otthonunkon kívül van más hely is a földön, és a családunknak, a csillagszórónak, a beiglinek és a töltött káposztának adjuk át magunkat teljesen. Hogy vagyunk most? Erről beszélgetünk hatszemközt.

Tervezés, lopakodás, surranás, suttogás, tejivás, kekszevés. Ezek mind-mind a decemberi hónapunk teendőlistájának részei. Hiszen az év végével nem csak anyák, de Mikulások, angyalkák és Jézuskák is leszünk. Aztán egyszer csak megérkeznek a jól értesült kortársak, és huss oda az egész család csoda-várós mesevilága, és vehetjük le a piros jelmezt, mert kiderül, hogy a Mikulás nem is létezik. Csalódás lesz a csemetéinknek, ha rádöbbennek a valóságra? Elkerülhető a kiábrándultság? A mai adásban ismét Bojti Andrea gyerekpszichológus látogatott el hozzánk azért, hogy segítsen tisztán látunk, mi zajlik a kis fejekben?

Már csak kevesebb, mint 1 hónap van hátra karácsonyig. Bár a nagy többség mostanra elvileg már beszerezte az összes ajándékot, 10-ből 1 család az utolsó pillanatra hagyta a bevásárlást. Nekik próbálunk segíteni ezzel az adással, amelyben a tökéletes karácsonyi ajándékok nyomába próbálunk járni. Olyan ajándékok nyomába, amik remélhetőleg még jövő karácsonykor is meglesznek és örömmel fognak visszaemlékezni rá gyermekeink. Segítségünkre ezúttal egy apuka érkezett, méghozzá 3 gyermek büszke édesapja, aki nem is akárki, mint Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. Ha valaki, hát ő tud mesélni nekünk a tökéletes karácsonyi ajándékokról.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon közel 250 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban és minden ötödik nőt ért már élete során fizikai bántalmazás a partnere részéről. Ez nagyjából 760 ezer nőt jelent. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy bántalmazottá válhatnak férfiak, idősek, gyermekek, egészségi állapotuk miatt kiszolgáltatott emberek is. Bár nem kifejezetten adventi időszakhoz illő téma, ám mégis aktuális, hiszen pár napja, november 25-én volt a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Meg, úgy egyébként is... De mit nevezünk kapcsolati erőszaknak? Kiket érinthet? Hol, kitől és milyen segítségre számíthatnak az áldozatok? Többek közt ezeket fogjuk megkérdezni Boglacsik Tímeától, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatójától ebben az adásban.

A szülők számára autóvásárláskor a két legfontosabb kérdés, hogy befér-e egy babakocsi a csomagtartóba és hogy biztonságban lesznek-e a gyerekeink abban a bizonyos járműben. Ám a biztonságosság nagyjából miden más területre is igaz. Biztonságos a játszótér? Az emeletes ágy? A polcok a falon? A biciklije? Az iskola, ahova jár? A közössége? A telefon, amit vettünk neki? Az applikáció, amibe regisztrált? Biztonságban van egyáltalán a gyerekem az online téren? A koronavírus járvány okozta karantén helyzetben sajnos a gyermekek elleni erőszak is felerősödött, ráadásul az online oktatás miatt sokkal korábban vannak jelen már a picik is a digitális világban, a nagyobbak pedig többet, mint valaha. Ennek veszélye pedig, hogy sokkal kevésbé látunk rá mi is, de akár a pedagógusok is a problémákra, konfliktusokra, esetleges bántalmazásokra. Ez a jelenség hívta életre az UNICEF Magyarország és a Magyar Suzuki Zrt. közös kampányát, a KiberKRESZ-t, melynek központi témája a gyermekbántalmazás felismerése és az ellene való küzdelem. Ezért van itt velünk a mai adásban Tari Annamária, klinikai szakpszichológus és Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki vállalati kommunikációs vezetője, hogy alaposan átbeszéljük: hogyan lehet biztonságban a gyermekünk az online térben?

A várandósság utolsó heteiben a kismamák többsége a falat kaparja, csak hogy szülessen már meg végre a gyermekük. Évente viszont átlagosan több mint 8000 korababa édesanyja adná oda mindenét azért utólag, ha egyáltalán a 36. hétig eljuthattak volna. A 36. hétnél korábban született babákat nevezzük ugyanis koraszülötteknek. De mi vár ezekre a babákra a PIC-en, azaz a Perinatális Intenzív Központban? Kik és mit tesznek meg azért a nap 24 órájában, hogy ezek a babák épen és egészségesen térhessenek haza a szüleikhez? És mit élnek át az édesanyák az PIC-en túl, akiknek tényleg minden vágyuk, hogy babáikat hazavihessék és a saját karjaikban tartva gyermekeiket végre megtapasztalhassák az anyaság szépségeit és nehézségeit? Ebben, a Pampers által támogatott adásban Földvári Zsuzsanna, a KORE elnöke és Kollányi Zsuzsi énekesnő a vendégeink, akik mindketten korababa anyukák. Ők fognak őszintén mesélni nekünk mindezekről.

A bántalmazás fogalma nagyon komplex. Az elhanyagolástól, a szexuális erőszakon át, a lelki és fizikai bántásokig mind-mind nyomot hagynak. Magyarországon 1 felismert gyermek ellen elkövetett erőszakra 25 fel nem derített eset jut. Ezek a gyermekek felnőve maguk is szülővé válnak. A gyermekkorban bántalmazott felnőttek talán mára már fel sem ismerik magukban azokat a sérüléseket, amiket magukkal hoznak érzések, érzetek, minták formájában. Ők milyen szülőkké válnak? A mai adásban Záborszky Zsófia pszichológus a vendégünk, ő segít nekünk ezt a nehéz témát körbejárni. Hogyan legyünk bántalmazott gyerekből nem bántalmazó szülők?

1 hét bölcsi - 2 hét otthon, 2 hét ovi - 1 hét otthon. Minden édesanya jól ismeri ezt a sormintát, amiben a közösségben töltött napokat betegségek váltják fel. Nem egyszerű az ősztől-tavaszig terjedő időszak. Nem, nem egyszerű. Pláne most a pandémia alatt, amikor a legkisebb köhintésre, tüsszögésre is hazaküldik a gyerekeket. A szülő pedig széttárja a kezét, hogy akkor most mit tegyen: menjenek orvoshoz, vagy elég a meleg tea és a plusz vitaminforrás? Hogyan készítsük fel a gyerekek immunrendszerét? Hogyan küzdjük le leggyorsabban a betegségeket? És mikor szükséges meglátogatnunk a doktort? Ezekre a kérdésekre segít megtalálni a választ Dr. Lengyel Boglárka, gyermekorvos.

Az általunk is nagyon kedvelt Párnacsata podcast ominózus része óta szerintünk túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egy ország teszi fel a kérdést így: Hogy vagy? De tényleg! Az elmúlt hetekben mi például minden egyes nap feltettük egymásnak. És hihetetlenül sokszor tettétek fel ti is nekünk. Nehéz hetek állnak mögöttünk, fogzás, éjszakázás, növekedési ugrások, mozgásfejlődés, lakásfelújítás, költözés, iskolakezdés, óvoda kezdés, sok-sok munka, párkapcsolati kihívások, elengedések és újrakezdések, teliholdak, újholdak, hihetetlen magasságok és óriási mélységek. Húzós év vége vár ránk, a következő hetekben nagyon fontos témákról fogunk beszélgetni, csodálatos vendégekkel. Ezért arra gondoltunk, hogy mielőtt belecsapunk úgy igazán az év végi hajrába, picit összeülünk, csak mi hárman – na és persze Frida baba – és csak egyetlen egy kérdést teszünk fel egymásnak: Hogy vagy? De tényleg!

Ha máskor nem is, mire szülők leszünk, addigra azért nagyjából mi is rájövünk, hogy milyen fontos a testmozgás. Így amint a gyerekeink elkezdenek járni, szaladni, kismotorozni, labdázni, újabb fontos kérdések merülnek fel bennünk. Mikor sportolhat a gyerek? És ami talán még fontosabb: mit sportoljon? És akkor ott van még a hol, no meg a kivel és sok család esetében, pláne több gyerekes családoknál kardinális kérdés a miből. A mai vendégünk Dr. Paksi Piroska, a Sport For Free (Sport43) programigazgatója, akik kezdeményezésükkel mostanra több tízezer általános iskolásnak nyújtanak ingyenes sportolási lehetőséget országszerte.

Vajon más érzés lenne édesanyának lenni, ha a világ másik felén történik meg velünk az a csoda, hogy világra tudunk hozni egy gyermeket? Úgy döntöttünk, hogy a harmadik évadban utánajárunk ennek a kérdésnek, és terveink szerint minden hónapban egy-egy magyar anyával beszélünk, aki a Föld egy távolabbi pontján él. Amíg nem gyógyítjuk meg a szülést, hogyan gyógyíthatnánk meg a Földet? Ez a kérdés összefoglalja Robin Lim, a világ leghíresebb bábájának életfilozófiáját, aki bár amerikai származású, Balin hozott létre egy szülésházat, ahol a gyöngéd szülést támogatja. A mai vendégünk Tóth Mesi, két gyermekes édesanya, aki a muzulmán Indonézia hindu vallású szigetén, Balin élhette át a lótusz szülés csodáját, kétszer is.

A játékok jók, mert amellett, hogy nem csak szórakoztatják, de akár fejlesztik is gyermekeinket, egy jó játéknak köszönhetően anya akár még melegen is meg tudja inni a kávéját, vagy kicsit rendbe tudja tenni a lakást. Ám maga a játék, mint olyan, ennél még csodálatosabb dolgokra lehet képes. Segíthet kimondatni dolgokat, megoldani problémákat, javíthat a szülő-gyerek kapcsolaton is, és egy nagy, közös, hétvégi legózás vagy társasjátékozás az egész családra jó hatással lehet. Hogyan gyógyíthat a játék, segíthet gyermekünknek jobban megnyílni? És milyen hatással lehet ránk, felnőttekre akár napi pár perc közös játék? Bojti Andrea pszichológussal, a Régió játék szakértőjével beszélgetünk ma a játékok csodálatos erejéről.

Az életünk egyik legcsodálatosabb és legfontosabb feladatát látjuk el a napjaink legnagyobb részében: anyák vagyunk. De nem csak anyák vagyunk. Feleségek és nők is vagyunk ugyanúgy, továbbra is. Habár ezt nagyon könnyen el lehet felejteni az egész napos szoptatás, hasfájás, fogzás és gügyögés világában, amikor például ruhát magunknak sem aszerint választunk, hogy miben vagyunk csinosak, mi a szexi, hanem hogy mi a kényelmes, vagy miben lehet könnyen szoptatni. Nap végére nem csoda, ha azt mondjuk: fáj a fejünk, és a rettegett „Na, és ma összehozunk valamit?” kérdés feltételekor inkább úgy teszünk, mintha meg se hallanánk, mintha már mélyen aludnánk. Pedig nagyon fontos megtartani magunkban a nőt, vagy ha már ott tartunk, újra feléleszteni, párunkkal újra egymásra találni, és a testi örömöknek ugyanúgy hódolni, mint kapcsolatunk legelején. De hogyan éljük meg anyaként a szexualitásunkat? A védelmező anyatigrisből hogyan tudjunk könnyen átvedleni szexi vadmacskává? Miért fontos igenis, hogy ezekben az években is ne csak anyák, hanem ugyanúgy nők is legyünk? Oláh Barbival fogunk arcpirítóan őszintén beszélgetni szexről, szexualitásról, testi örömökről és ezek fontosságáról azután, hogy édesanyák, szülők lettünk.

Három féle nő létezik: aki sokat sír, aki keveset és aki egyáltalán. És vannak az anyák, akik sírnak. Többnyire sokat. Pláne anyaságuk első pár hónapjában. Sírni nem rossz dolog. Sőt. Sok esetben kifejezetten jót tud tenni. Meg ugye ne felejtsük el, hogy nem csak fájdalom vagy bánat állhat mögötte, hanem örömkönnyeket is hullajthatunk. Mennyit sírunk mi, mióta anyák vagyunk? Milyen a viszonyunk a sírással? Hogy viseljük, ha más sír? Például a férjeink vagy a gyerekeink? Na és mikor és miért sírtunk utoljára? Erről beszélgetünk ma, hatszemközt.

Hogyan beszélünk el egymás mellett? Mi lehetne a megoldás rá? Vadas János Kispapa coach, párkapcsolati terapeuta, férj és édesapa a vendégünk, aki tanácsaival segít nekünk is rendet tenni a párok közti kommunikációban.

Szoptatni mindenki tud. Hát hiszen ez a világ legtermészetesebb dolga: táplálni melleinkből a gyermekeinket. Az arcunkba is tolják a számtalan meghitt fotót, videót, meg posztot arról, hogy mennyire csodás és meghitt dolog is ez. A császár utáni nehéz tejbeindításról, a fájdalmas tejbelövellésről, a fejésről, a sajgó, sebes, olykor vérző mellbimbókról, a befelé forduló mellbimbók miatti bimbóvédővel való szoptatásról, a mellgyulladásról, az átszoptatott napokról és éjszakákról, majd a nehézkes leválasztásról azonban valahogy nem igazán beszél senki. Szoptatni jó, a legjobb, a legcsodálatosabb dolog – és ezt úgy mondjuk, hogy jelenleg is mindhárman szoptató édesanyák vagyunk. De akár az anyaság - a csodálatossága mellett számtalan nehéz pillanatot is tartogat. Tényleg szopás a szoptatás? Erről beszélgetünk ma Bocskainé Ircivel, IBCLC laktációs szaktanácsadóval, a Méhemgyümölcse.hu oldal alapítójával, az Életkezdet Szakmai Egyesület alelnökével.

A 80. epizódjához érkezett a Mesélj, Anyukám! , amiről úgy gondoltunk, tökéletes lezárása lehet az új felállásos, avagy a 4 műsorvezetős második évadnak. Ennek apropóján pedig azt találtuk ki, hogy az utolsó egy Q and A, azaz kérdezz-feleek rész lesz. Ti kérdezhettetek minket a különböző platformjainkon, mi pedig igyekszünk a legtöbbetek által feltett és legizgibb kérdéseket megválaszolni. És egy nagy bejelentéssel is készülünk a műsor jövőjét illetően.

Azt mondják, hogy ha gyereked van, a nyaralás gyakorlatilag nem is nyaralás. Csupán egy másik helyen csinálod ugyanazt, amit egész évben: vigyázod és neveled a gyerekeidet. Hogy így gondoljuk-e mi is? Hogyan nyaralunk, mióta gyerekeink vannak? Hova és hogyan készülünk idén nyáron? Erről mesélünk a mai részben, nyolcszemközt: így nyaralunk mi!

Vajon jó anya vagyok, ha gyorsan belenézek pár percre a kedvenc sorozatomba, amikor a gyerkőc éppen nyugodtan eljátszik? Ha ételt rendelek, mert nincs kedvem aznap főzni? Ha nem megyünk ki sétálni, helyette inkább mesét nézünk? Jó anya vagyok, ha néha elmennék meginni egy kávét egyedül vagy babysittert hívnék, hogy kettesben randizhassunk? Az anyai dilemmák már a gyermekünk érkezése előtt ott motoszkálnak bennünk, hiszen teljesen megváltozik minden és immár nekünk kell gondoskodnunk egy kis ember életéről, ami hatalmas felelősségel jár. Nem csoda, hogy a lehető legjobban akarjuk csinálni és akár egészen apró dolgok miatt is rosszul tudjuk magunkat érezni. De miért érezzük úgy, hogy elrontunk valamit, vagy nem vagyunk elég jók? Miért van lelkiismeretfurdalásunk, ha olykor lazítunk a gyeplőn és csak felszabadulva élvezzük az anyaság és a gyermeknevelés mindennapjait? Hogyan állunk mi az anyai lelkiismeret furdalással? Mitől szólal meg az a hang bennünk, ami azt kérdezi: Vajon jó anya vagyok, jól csinálom? Ma erről beszélgetünk Kollár Anna coach-al.

Az én gyerekem biztos nem fog tévét nézni. Azért pláne nem, hogy megihassak egy ültő helyemben, még melegen egy bögre kávét. Természetesen cukrosat se ehet, legalább 3 éves koráig. Babakaját se fogok adni neki, csak olyat, amit magam párolok, főzök és pépesítek. És csak bio-t. Az meg egyenesen kizárt, hogy a mi, vagyis a felnőttek ágyában aludjon! Csak pár fogadalomtétel vagy nevezzük elvnek a sok közül, amit megfogadtunk, hogy mi biztosan nem fogunk csinálni, megengedni a saját gyerekeinknek. Persze, voltak elveim.... Csak hogy aztán megszülettek a gyerekeim – mondják a már rutinos anyukák. Mondtuk mi mi is, akik már csak legyintünk, ha hasonló elvekről hallunk. De mit fogadtunk meg mi? Milyen kőbe vésett elveink voltak, amiket sikerült betartanunk, és mely fogadalmainkat rúgtuk fel a könnyebb mindennapok érdekében? Erről mesélünk ma, nyolcszemközt.

Anyának lenni, anyává válni, gyermeket nevelni, lavírozni a számtalan feladat között, nem könnyű. Tudják ezt az apukák is. De mi a helyzet velük, az apákkal? Az igazság az, hogy apának lenni, apává válni, és apaként gyereket nevelni sem egyszerűbb. Hogy mennyire nem az, arról ebben a részben a Mesélj, Anyukám! műsorvezetőinek férjei: Dóri férje: Takács Áron, Timi férje: Endrész Előd és Rozi férje: Zubor Imre fognak mesélni nektek ebben az apák napi különkiadásban, őszintén, hatszemközt.

Valószínűleg nincs olyan kisgyerekes édesanya, akinek az estéi ne meseolvasással telnének. Így volt ezzel Dr. László Tímea is. Ám az ingatlanjogász édesanya két kislánya után úgy érezte, hogy a meseírás neki is menne. De miről vagy kiről szóljanak a mesék? „Anya, hát rólunk!” Így született meg az ’Olívia, Nonó és Beni kutya’ mesekönyv, ami nem csak a lányokat, de azóta egyre több kisgyereket megbabonázott.

Anya mindent megold. Főz, mos, takarít, gyereket nevel, hol óvodapedagógus, hol szakácsnő, hol anyatigris, hol szexi vadmacska, ha kell, fejlesztő, takarítónő, egy két lábon járó naptár és jegyzetfüzet, és amikor már semmire nem elég a GYED, akkor pénzkereső, dolgozó nő is. De hol van mindezek mögött A szerepek és feladatok mögött a nő? A nő, aki néha kikapcsolódna, énidőzne, olvasna, 3 óránál többet aludna – még akár több részletben is? Aki elmenne néha a barátnőivel kávézni vagy apával kettesben vacsizni? Aki elfárad, aki töltődésre vágyik, aki néha átadná a terhet, vagy legalább osztozna vele picit mással? Miért akarunk mindent egyedül megoldani? Miért olyan nehéz segítséget kérnünk? Miért van lelkiismeretfurdalásunk, ha csak egy órára ott hagyjuk a gyereket apára, amíg elmegyünk futni vagy a fodrászhoz? Neked van segítséged? És kérsz segítséget? Családtagét, barátét? Vagy akár olyanét, akinek fizetni kell? Miért érzed magad ettől rossz anyának és miért vagy pont hogy jobb anya ettől? Ma erről a segítségről és a segítségkérésről beszélgetünk, nyolcszemközt.

„A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad játék.” – mondta dr. Vekerdy Tamás, amivel mi is teljesen egyetértünk. De mivel, mit és hogyan játsszon a gyermek? Milyen a jó játék? Egyedül játsszon, testvérével vagy, szülőkkel? Szükséges, hogy mindig fejlesztő játékokkal játsszon? És miért fontos, hogy néha unatkozzon a gyermek, hogy ne szórakoztassuk őt mindig valamivel, hogy egyedül is megtanuljon játszani? És mindenre hogyan tudjuk megtanítani őt? A mai részben a REGIO JÁTÉK szakértője, Bojti Andrea, kétgyermekes anyuka, klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus érkezett segítségünkre, hogy megválaszolja ezt a sok-sok kérdést.

Az anyukák egyik legnagyobb dilemmája, hogy jól csinálják-e. Jó anya vagyok? Elég jó anya vagyok? Nem rontom el? Milyen hatással lesznek a tetteim, a döntéseim a jövőjére? Milyen gyereket nevelek? Az egészben a legrosszabb, hogy a választ nem is rögtön most kapjuk meg, hogy esetleg korrigáljunk, amíg még időben vagyunk. Hanem majd 20-30 év múlva, amikor gyerekeink már felnőttek lesznek. Szandi nem csak az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb énekesnője, de 3 csodálatos gyermek édesanyja, akik mind fantasztikus emberekké cseperedtek, miközben irigylésre méltó kapcsolatuk van édesanyjukkal is, és egymással is. De hogyan csinálta? Hogyan érte ezt el? Milyen anya volt? Milyen elvek szerint nevelt gyereket? Mennyire volt szigorú vagy épp engedékeny? Nagy megtiszteltetésünkre Szandi eljött hozzánk, méghozzá Blanka lányával, hogy ők maguk meséljenek erről.

Szülőként fontos feladatunk, hogy olvasó gyerekeket neveljünk. Hogy akár már majd tizenévesként előbb fogjon a kezébe egy könyvet, mintsem üljön a gép elé játszani vagy nyomkodja értelmetlen célból a telefonját. És mert az olvasás és a könyvek olyan élményeket adhatnak nekik is, amihez nincs fogható. Illetve mert mindeközben a könyvek tanítják és fejlesztik őket – már egész pici kortól. De mikor és hogyan kezdjünk neki csemeténk és a könyvek közötti jó kapcsolat kialakításának? Melyik életkorban, milyen gyermekkönyvet érdemes beszereznünk? Mire figyeljünk mesekönyv vásárlásakor? Klasszikus vagy kortárs alkotást válasszunk? Miért kiemelten fontos, hogy minden nap olvassunk KÖZÖSEN, együtt a gyermekünkkel? Pláne a járvány miatti maradjotthon időszakban? És hogyan igazodjunk el a mostanában oly színes gyerekkönyv kínálatban? A Bookline együtt olvasunk – gyerekkönyves kampány alkalmából Kövesiné Schmidt Krisztina óvódapedagódussal, mentálhigiénés szakemberrel, pszichodráma asszisztenssel, a Bookline szakértőjével beszélgettünk, aki a mai napig hallgat és olvas meséket a saját magam szórakoztatására és hisz benne, hogy a mese a szimbólumok nyelvén tanítja a gyerekeket megküzdeni az élet nehézségeivel, ezért ő maga szívesen vállal szerepet a mese és a mesélés fontosságának népszerűsítésében.

A legtöbb szülő megfogadja, hogy többek közt a családi harmónia és mi magunk érdekében is, semmin nem fogunk változtatni, csak mert gyerekeink születnek. És ez az otthonukra is igaz lesz. A mi lakásunk nem lesz tele játékokkal. Nem lesznek gyerekrajzok a falra ragasztva. Nem lesz tele játékokkal a fürdőszoba és nem lesznek autós meg pónilovas matricák minden bútorra ragasztva. A Pinterest kompatibilis családi otthon azonban legtöbbünk esetében csak álom. Addig legalábbis biztosan, amíg a gyerekek bele nem lépnek abba a korba, amikor beköltöznek a saját szobájukba és azt „csinosítgatják” saját ízlésüknek megfelelően. Addig viszont maradnak a kisnyuszis éjjeli lámpák, az Elzás takaró a kanapén, a soha el nem fogyó, száradó ruhák látványa és a Minnie egeres étkészlet. Mert ugye van, van, aki csak abból hajlandó inni és enni...

Gyermekem lesz, anya leszek. Olyan sokan képzeljük el az anyaságot a 9 hónap alatt, aztán amikor megszületik a babánk és a kezünkbe adják, rá kell jönnünk, hogy mostantól ennek az apró lénynek az életben tartása a mi feladatunk. Van, akinek megy, mint a karikacsapás, mintha mindig is ezt csinálta volna és van, akiknek kicsit nehezebben megy az összeszokás a babával. Az anyává válás során annyi gyönyörű pillanat van, de lehetnek olykor huppanók is, amiket lehet, hogy éppen nem így képzeltünk el. Olykor elbizonytalanodunk, vagy nem megy minden úgy, ahogy terveztük. Ettől senki sem lesz kevesebb vagy rosszabb édesanya. Mindannyian mások vagyunk, más-más kihívásokkal, feladatokkal, amikor megszületik a gyermekünk. Erről beszélgetünk ma humorosan, de nagyon is őszintén Ráskó Eszter humoristával, aki elárulja milyen volt számára az anyaság első hónapjaiban arra a bizonyos lelki hullámvasútra felülni.

Mennyit híztál a terhesség alatt? Visszahúzódott már a hasad? Lettek csíkjaid? Sikerült visszafogynod? Mikor kezded a fogyókúrát? Tervezed megműttetni a melleidet szoptatás után? Kérdések, amelyek hol jobban, hol kevésbé burkoltan, mégis egy olyan testet és annak átalakulását minősítik, amely egy csodát hoz, vagy hozott nemrég létre. És igen, lehet, hogy ezzel épp a tökéletességét áldoztuk fel. Nem kéne, hogy zavarjon minket, nem kéne, hogy már 2 héttel szülés után úgy nézzünk ki, mint Heidi Klum a Victoria’s Secret divatbemutatón. Teljesen normális, hogy hetek, hónapok, akár évek kellenek ahhoz, hogy visszaszerezzük a régi formánkat. És az is teljesen normális, ha nem ugyanabban a formában kapjuk vissza. Mert a szép test, a szép anyatest, amely 9 hónapig egy magzatnak adott otthont, majd egy gyermeket hozott világra, nem csak vékonyan, feszesen, kockásan, laposan, tigriscsík-mentesen tökéletes. Az úgy tökéletes, ahogy van. Erről beszélgetünk ma két különleges vendéggel: Kulcsár Vajda Enikővel, az Anyatest Projekt alapítójával és Gőbel-Szabó Szandrával, a Szeretest projekt egyik tagjával.

Bár egyre többen szülnek otthon, ma mégis ritkaságnak számít, ha valaki bábával, dúlával, otthon, családja, szerettei körében szül. Míg régen: nagyanyáink, dédanyáink idejében teljesen szokványos volt mindez. Manapság a nagyjából éves szinten kilencvenezer babából csupán pár száz látja meg a napvilágot otthon. Akik pedig a kórház falai között születnek, azoknak 40%-a születik császármetszéssel. Arról nem is beszélve, hogy hányan élik meg a napot, amely életük egyik legszebb napjának kellene lennie, traumaként. Ezt pedig a számtalan nehézséggel és kihívással járó 6 hetes, sok esetben igen magányos gyermekágyi időszak követ. Nem kevésszer szülés utáni depresszióval. De nem volt ez mindig így. Mai vendégünk Miskovics-Kobza Zsuzsanna Meső, perinatális családtámogató, akivel arról beszélgetünk, hogyan is lehet a modern, számunkra megszokott módokon kívül felkészülni egy szülésre testileg és lelkileg, hogyan lehet életet adni egy babának, majd segítséggel túlélni az első heteket, hónapokat.

Húszat ütött az óra, térjünk mi is nyugovóra. Máris csak még leszedem az asztalt, bepakolok a mosogatógépbe, kiteregetek. Leviszem a kutyát sétálni. Tekerek öt kilométert a szobabiciklin. Összeszedem a nappaliban hagyott legókat. Visszateszem a plüssállat hadsereget a tárolóba. Nyugovóra? Végre elaludtak a gyerekek, úgyhogy most betestápolózhatom a testüket, és a telefonom fényénél levághatom a körmüket. Előkészítem a holnapi ruhácskáikat, két szettet is, hogy biztosan tudjanak majd választani. Bepakolok a táskákba és letisztítom a cipellőket. Meg kell írnom egy cikket. Holnap dél a leadási határidő. Be kell időzítenem egy tucat Facebook és Instagram posztot. Öt olvasatlan email várja, hogy megválaszoljam őket. Ki kellene állítanom egy számlát, ezt a másik kettőt meg át kellene utalnom. Engedek egy hatalmas kád habos vizet, gyújtok három mécsest, elindítok egy vezetett meditációt, mert a saját gondolataimat sem hallom. Aztán olvasnék két fejezetet a könyvből, amit már két hete elkezdtem. Hajat szeretnék mosni. Egy hete készülök epilálni. Készítenék egy szolid manikűrt is. Nyílik a dugi csokoládékat rejtő fiók, pukkannak a palackok, csörrennek a boros poharak. Aludni? Bújjunk össze a kanapén, nézzünk meg egy filmet. Tudod azt, amit régen is úgy szerettünk. Vagy indítsuk el a most legnépszerűbb sorozatot és daráljuk le egy éjszaka alatt az egészet. Vagy ne indítsunk el semmit, csak élvezzük egy mást társaságát. Ha érted mire gondolok… A sor végeláthatatlan. Amint elcsendesedik a ház, beindul Anya titkos élete. Az, amire délután fél négy óta várt. Az, amiről a gyerekei mit sem sejtenek. Erről beszélgetünk ma nyolcszemközt.

Biztosan sokan ismeritek a mondást, hogy "szeretnék úgy aludni, mint egy kisbaba". Nos, én inkább szeretnék úgy aludni, mint a férjem, aki reggelente halálos nyugalommal és mosolyogva mondja, mikor rám tekint, hogy "milyen szép esténk volt, alig ébredt a gyerek!" Hasfájás, fogzás, szeparációs szorongás, oltások, betegségek, frontok és növekedési ugrás, később pedig a rémálmok, a pisilni kell, a szomjas vagyok és társaik. Mindig akad valami, amiért mozgalmasak az éjszakák egy anya számára. És ami miatt szépen lassan megtanuljuk, hogy szinte minimális alvással és annál több kávéval bizony túl lehet élni egy napot. De mivel érdemes felfrissíteni magunkat egy nehéz éjjel után? Milyen praktikákat alkalmazunk mi, hogy ne csak zombi üzemmódban éljünk túl egy napot, hanem fáradtan is anyák, nők és feleségek legyünk nap, mint nap!

A féltékenység érzése egy teljesen természetes, születésünk óta velünk lévő életösztönünk. Szerepe a fajfenntartás kapcsán létszükséges, a természetes versengés kapcsán lép életbe. A féltékenységnek számos fajtáját ismerjük. Szerelmi féltékenységgel például szinte már mindannyian találkoztunk, melynek alapja az önbecsülés sérülése vagy a csalódottságtól való félelem lehet. De mi a helyzet a testvérek közötti féltékenységgel? Milyen érzések gyötrik a gyermeket, ha például testvére születik? Hogyan tudjuk segíteni a lelkét, hogy feldolgozza a változásokat? Mit tehetünk mi anyaként, hogy könnyen kezelje a gyermekünk a féltékenység érzését? Erről beszélgetünk a mai napon Bojti Andrea gyermekpszichológussal.

Ha együtt alszunk a gyerekkel az a baj, ha külön alszunk, az a baj. Ha egy szobában alszunk vele az a baj, de ha külön szobában, akkor meg az a baj. Számtalan olyan téma van az anyukák körében, ami garantáltan vitát tud elindítani a véleménykülönbségek miatt. Ilyen az együtt alvás kontra külön alvás kérdése is. Aludjunk-e együtt a gyerekkel? Mikortól? Meddig? Egy ágyban aludjon velünk? Vagy csak az ágyunk mellett? Ha velünk alszik picinek, akkor örökké ott is marad? És ha nem alszik velünk, akkor az egyenlő azzal, hogy rossz anyák vagyunk? A mai részben ennek járunk utána.

Első hullám, második hullám, harmadik hullám. Egy éve gyökeresen megváltozott az életünk. A COVID-19 járvány és az abból eredő karantén, kifordította sarkaiból a világunk. A bezártság, a távolságtartás, a korlátozások, a maszkos, arcnélküli embertársak látványa, lassan megszokottá válik mindannyiunknak. Tudjuk, hogy a kijárási tilalom a járvány terjedésének lassítása, megállítása érdekében történik, azonban egyre erősebben érezhető a negatív hatása: az elzártság, a magány, az egyedüllét, a gyermekek ellátása, otthoni oktatása, hatalmas pszichikai terhet jelent a szülők számára. Sokszor érezzük azt, hogy nem bírjuk tovább, hogy elfáradtunk. Pihenni szeretnénk és nem csak szünetet tartani egy-egy óra erejéig. A hosszútávú érzelmi megterhelés, a mindennapos stresszhatások mentális kimerüléshez vezetnek. A kiégés veszélye fenyeget minket. Igen, minket is, épp úgy ahogy bármely szülőt. Sokáig talán szégyelltük az ezekből fakadó gondolatainkat, óvatosan fogalmaztunk még egymás között is a bennünk lévő feszültségről vagy a kiborulásainkról. A mai adásban azonban őszintén, tabuk nélkül beszélgetünk. Nyolcszemközt.

Nem lepődnénk meg, ha gyereknevelés és anyaság témakörökben a legtöbb keresés a Google-ben a ’hiszti’, ’hisztikezelés’ vagy a ’tippek hiszti ellen’ szavakra érkezett volna. Már csak azért sem, mert az elmúlt pár évben mi magunk is nem egyszer kerestünk rá ezekre kétségbeesésünkben. Szoptatni, hozzátáplálni, éjszakázni, nem aludni, fogzást túlélni, cumiról leszoktatni, szobatisztaságra nevelni – talán mindezek együtt sem olyan idegörlőek, mint amikor imádott, cuki kis totyogónk belép a dackorszakba és határozatlan ideig, de jó pár hónapig biztosan értelmetlen, indokolatlan, megmagyarázhatatlan és váratlan hisztik nehezítik meg a mindennapjainkat. Félbetörted a banánt? Belenyaltál a majdnem lecsöpögő fagyiba? Piros pólót adtál rá? Nem piros pólót adtál rá? Ránéztél? Nem néztél rá? A pokol bárhol és bármikor elszabadulhat, a hiszti bármikor kitörthet. Az úttest közepén, a supermarketben, a játszótéren, az orvosi rendelőben, a kocsiban és természetesen otthon is. De mit tehet a szülő, ha hisztizik a gyerek? Mi áll egyáltalán a hisztik mögött? Hogyan csökkenthetjük le a hisztik számát vagy rövidíthetjük le az idejüket? És hogyan éljük túl a hisztis dackorszakot mi, szülők ép ésszel, gyakorlatilag napi idegösszeroppanások nélkül? Bojti Andrea gyermekpszichológus válaszolja meg a kérdéseinket és lát el minket tanácsaival!

Külön kassza vagy közös kassza? Jó, de kinek a pénze? A tiéd? Az enyém? A miénk? Ki mit fizet? Tabu téma, nem szeretünk róla beszélni, de közben meg ha szóba kerül, mindenkinek megered a nyelve. Mindenki máshogy csinálja, mindenki úgy, ahogy neki jó. De ki, hogy csinálja? Miért pont úgy? Kinek mi vált be? A családi kassza témát járjuk körül most nagyon alaposan és őszintén – nyolcszemközt.

Az ÉvaMagazin.hu-nak adott interjújában arról mesélt, hogy rocksztárság ide vagy oda, neki nincs házvezetőnője. Pásztor Anna főz, mos, takarít, gyereket nevel, közben próbál dolgozni, nő maradni, barátnő lenni. Él bennünk egy sok szempontból téves elképzelés arról, hogyan is él, hogyan is telnek a mindennapjai egy hírességnek, méghozzá egy híres nőnek, egy rocksztár édesanyának Magyarországon. De Anna eljött hozzánk, hogy őszintén, TABU-k nélkül meséljen arról: milyen is a rocksztár anyaság, hogyan telnek a mindennapjai, és hogyan, mivel próbál meg töltődni, vagy ahogy ő mondja: jutifalatokat dobálni saját magának.

A zárt Facebook csoportunkban gyakran kérdezünk meg titeket, hogy mit szeretnétek, miről beszélgessünk. Legutóbb egy nagyon érdekes témát dobtatok be: segíteni választ találni a következő kérdésre azután, hogy életet adtunk első gyermekünknek: Ki vagyok én? Ezúttal S. Tóth Márta coach-csal fogunk beszélgetni arról, hogyan találjuk meg újra önmagunkat szülés után.

Amikor megszületik a gyermekünk és anyává válunk, rózsaszín felhőben és babaillattól mámorosan élünk meg minden napot. Ahogy cseperedik a gyermekünk, büszkeséggel telve nézzük, mennyire ügyes és milyen sokat fejlődik. Majd szépen lassan rájövünk, hogy akadnak bőven kihívások és nehéz napok is anyai létünk során. Sőt akadnak olyanok, amikor nem napsugaras minden pillanat. Van, amit nem mondanak el előre az anyaságról. Hogy lesznek fárasztó, sőt olykor idegőrlő napok. Amikor aggódunk vagy félünk, amikor a gyermekünk próbára teszi a türelmünket és kitartásunkat, vagy amikor úgy érezzük, nem vagyunk jó anyák. Amikor rácsodálkozunk, hogy ezt miért nem mondta el senki sem az anyaságról korábban? Vagy amikor vennünk kell egy jó nagy levegőt vagy forró fürdőt, hogy folytatni tudjuk tovább? Amikor titokban sírunk a fürdőszobában és úgy érezzük nem bírjuk tovább. És ezek lehet, hogy azok a pillanatok, amit nem igazán szeretnénk, hogy az anyasággal együtt járjon vagy legalábbis nem számítottunk rá, hogy lesz részünk ilyenekben is. Ebben a részben ezekről a pillanatokról fogunk beszélgetni őszintén és tabuk nélkül.

Miután édesanyává válunk, a munkahelyi feladatokat felváltja a babáról való gondoskodás: az etetés, az altatás, a pelenkázás, később pedig a játékok folytonos pakolása, a hinta lökdösése, a kismotor után szaladgálás és a végeláthatatlan meseolvasások. Az anyák többségénél azonban előbb vagy utóbb eljön az az idő, amikor vágynak vissza a munka világába. Amikor elkezd hiányozni a felnőtt társaság és Bogyót, meg Babócát szívesen visszacserélnék egy hétfő reggeli meetingre. Aztán léteznek olyan anyák is, akik annyira szeretik a munkájukat, hogy el sem tudnák képzelni, hogy évekig a homokozó szélén üljenek, hiszen a munkájuk teljes egészében az identitásuk része, ugyanakkor a gyerekvállalásra sem mondanának nemet. Karrier vagy család? Család vagy karrier? Lehet, illetve kell egyáltalán választani? Hogyan lehet a két területet egyensúlyban tartani? Erről beszélünk ma nyolcszemközt.

Még a mi anyáink, nagyanyáink igen nagy százaléka húszas éveik elején már legalább egy gyermekes édesanyák voltak, ma már egy ilyen korú anyuka kifejezetten fiatalnak számít – negatív értelemben. Sőt, ebben a korban azt várják el tőlünk, hogy tanuljunk még, vagy ami a kedvencünk: éljünk. Mintha gyerek mellett nem lehetne élni vagy a szülés után egész egyszerűen véget is érne az életünk. Emiatt sokaknál ki is tolódott a gyermekvállalás ideje, átlagosan 30 éves koruk körül vállalják a nők az első gyermeküket, és már nem kizárt, ha valaki akár 45 évesen válik anyává. Ennek ellenére mégis sokan, sőt, talán újra egyre többen mernek belevágni a gyerekvállalásba fiatalon, mint vendégünk, Nyári Dia, aki 24 évesen lett várandós. Mindig is arról álmodozott, hogy fiatalon legyen anya? Milyen volt a terhessége? Jobban bírta-e huszonévesen a szülést, az éjszakázást, mint idősebb anyatársai? És milyen egyáltalán ilyen fiatal édesanyának lenni? Erről mesél nekünk ma Nyári Diána, színésznő, a 2,5 éves Zétény anyukája.

Azt mondják, akkor jössz rá, kit utálsz csak igazán, amikor nevet választasz a gyerekednek. Akkor nincs mese, rögtön jön egy érzés, amit a név és az az ember vált ki belőled, akiével megegyezőt adnál a saját csemetédnek. Hogyan zajlott nálunk a névválasztási folyamat? Miért pont azokat a neveket adtuk gyerekeinknek, amin ma végül szólítjuk őket? Melyek manapság a legnépszerűbb nevek, amiket szülők adnak gyermekeiknek? És melyek azok a különleges nevek, amiket akár adhatnánk is – de talán nem is gondolunk rá? Erről beszélgetünk ma – ismét – nyolcszemközt.

Jóban-rosszban, gazdagságban-szegénységben, betegségben-egészségben, fogzás, dackorszak, tinédzserkor közepette, első lépések, ölelések, diplomaosztók örömében, míg a halál el nem választ. De van az úgy, hogy a fáradságtól, kialvatlanságtól eltompult elme elfeledteti velünk az oltár előtt tett eskünket, elfelejtjük, hogy életünk párjával egy csapatban játszunk, és nem egymás ellen. Villanó tekintetek, makacs némaságba burkolózó órák, ajtócsapkodások, tányértörések, hangos szavak. Anya és Apa is bizony veszekszik olykor-olykor, néha pedig minden nap. Szülőnek lenni nem könnyű, de milyen a szülői szerep mellett férjnek és feleségnek maradni? Megváltozik a szülők közötti kapcsolat? Hogyan kezeljük a konfliktusokat? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, ezekről mesélünk ma nyolcszemközt.

Babát vár, állapotos, várandós, áldott állapotban van, terhes, de hallottuk már a felcsinálták és a bekapta a legyet jelzőket is erre az állapotra. Van, aki kikéri magának a terhes jelzőt, aztán a kilencedik hónapot taposva rájövünk, hogy van az része, amikor már tényleg nincs ennél jobb szó rá. De milyen is tényleg várandósnak lenni? Hogy telik valójában az a 9 áldott hónap? A 40 hétből mennyi szól a túlélésről és mennyi élvezhető? Kielemezzük mind a három trimesztert. Vendégünk pedig nem más lesz, mint Fatima Panka, aki őszintén mesélt arról, hogy milyen is volt ikreivel a 9 hónap várandósság – áldott állapot vagy terhesség?

2020 nem volt egy hagyományos év. Sokszor csúszott ki a kezeink közül, vált irányíthatatlanná, és csak sodródtunk az árral, az eseményekkel, várva, hogy véget érjen ez az őrületes sz@rcunami. A járvány hatására történ változások, lezárások, korlátozások, a karantén, a munkahelyek megszűnése, az óvodák, bölcsődék és iskolák megszűnése, a szórakozási lehetőségek leredukálása, a social distancing, mind olyan nem várt kihívások elé állították a szülőket, amire ha időnk van felkészülni is nehéz. Idén azonban időnk se volt. Az összezártság, a feszültségek, a bizonytalanság, a nem tudni, mi lesz holnap érzés és a szülőkre zúduló rengeteg feladat nagyon megterhelő volt. Nehéz volt türelmesnek és jó szülőnek maradni. Sokszor nem is sikerült. Az okos ember, az okos szülő azonban tanul a hibájából. Belátja, hol vétkezett és megpróbál változtatni rajta. Milyen évünk volt nekünk? Milyen hibákat követtünk el szülőként? Mit csináltunk jól? Mit szeretnénk 2020-ba elengedni, nem csinálni és miben szeretnénk jobbak lenni 2021-ben? Erről beszélgetünk ma Palya Bea énekesnővel karöltve, őszintén.

Hihetetlen, de az 50. részéhez érkezett a Mesélj, Anyukám! Sokáig gondolkodtunk, hogy milyen témával is foglalkozzunk ebben a részben... Aztán arra jutottunk, hogy mivel nélkületek, hallgatók nélkül nincs a podcast, ezért ti lesztek a főszereplők! Pár hete meghirdettük, hogy jelentkezhettek ’Az év anyukájának’, illetve nevezhettek ti is olyan anyukát, aki szerintetek megérdemli ezt a címet. Jó pár édesanya jelentkezett és még többet küldtetek ti. Úgyhogy a választás nem volt egyszerű. Végül Dr. Kecht-Gothárd Kingára esett a választás. Nem véletlenül. Ez a rész csak róla fog szólni és a végére érteni is fogjátok, hogy miért őt választottuk.

Mézeskalács illat, ünnepi fényárban úszó ablakok, karácsonyi dalok és a lakás különböző pontjait a család – de leginkább a gyerekek - elől gondosan elrejtett ajándékok. Most már nagyon a finishben vagyunk. Most már csak maximum csomagolópapírért szaladunk el a boltba, mert az utolsó tekercs is elfogyott. Vagy esetleg még egy kis szaloncukorért, mert attól félünk, kevés lesz. De most már mi is próbálunk lassítani. Befejezzük a munkát, az utolsó cikkeket is megírjuk, az utolsó posztokat is beidőzítjük. Helyüket a konyhai sütés főzés váltja fel, pár karácsonyi film a Netflixen, nagy közös családi játékok és persze az elmaradhatatlan összeveszések. Most már teljesen átjár minket a karácsony szelleme, befészkelte magát a bőrünk, a csontjaink alá. Úgyhogy ma csak a karácsonyról fogunk beszélgetni. Hogy milyen volt a mi gyerekkorunkban és milyen most, amikor mi felelünk a gyerekeink felejthetetlen karácsonyi emlékeiért. Így karácsonyozunk mi!

Babaillat, nagy séták a parkban, kacagásokkal teli közös játékok, összebújós esti mese olvasás és végül a nagy „Szeretlek Anya!” vallomás. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, hogy milyennek képzeljük az anyaságot, hát valami ilyesmit lenne. Az anyaság a valóságban azonban egy teljesen más mondatból tevődik össze. Kaka illat, 2 órás készülődés a parkba, sírással végződő közös játékok, órákig tartó altatás és végül a nagy „Nem szeretlek, Anya!” bejelentés. Milyennek képzeltük az anyaságot? És milyen a valóságban? Erről mesélünk ma nektek!

Ha megkérdezzük anyáinkat, nagyanyáinkat, milyen volt az ő idejükben anyának lenni, hogyan szültek, milyen volt a várandósságuk, hogyan készültek az anyaságra, hogyan neveltek gyereket, valószínűleg egészen más dolgokról fognak mesélni, mint amiket mi manapság megélünk. Hát és akkor miről mesélhetnének ük-ük-ük, meg szépanyáink, vagy azok a nők, akik évszázadokkal ezelőtt éltek? Őket már sajnos nem tudjuk megkérdezni, helyettük viszont a mai adásban itt lesz velünk Budai Lotti, a Rizsporos hétköznapok könyvsorozat szerzője, aki legújabb könyvében női életutakat és mindennapokat mutat be a történelemből. Érintve természetesen az anyaság témáját is és minden olyan dolgot, ami ezzel jár. A mai adásban ő segít megválaszolni a műsor címében is található kérdést: Milyen volt anyának lenni évszázadokkal ezelőtt?

Tökéletes testek az óriásplakátokon, tökéletes anyukák az Instagramon, tökéletes modellek a kifutón. Mindennek, ami körülvesz minket, tökéletesnek kell lennie. Tökéletességet várunk el a gyerekeinktől is. Az a jó csak, ha szín 5-ös tanuló, az a jó csak, ha első helyezést ér el a versenyen. A szőke kék szemű a szép gyerek, és ha makk egészséges, nincs rajta semmi furcsa, más, nem megszokott. De a világ, az élet nem ilyen. Pont a tökéletlenségétől olyan szép, csodás, és tökéletes. Attól, hogy nem vagyunk egyformák. Különbözünk, mások vagyunk. És ez így jó. De ezt látnunk kell, nem szabad elrejtenünk! A legújabb Mesélj, Anyukám! részben arról beszélgetünk, hogy miért fontos, hogy nem csak mi, de a gyerekeink is lássanak maguk körül olyat, ami más, ami nem megszokott, hogy mire ők felnőnek, a más ne legyen számukra jelentősségteljes, figyelemreméltó, különleges. A mesékben ne csak mindig a hercegnőt kelljen megmenteni, az óriásplakátokon ne csak lapos hasú nénik szerepeljenek és láthassanak a játszótéren, vagy akár egy pelenka csomagolásán is mondjuk Down-szindrómás gyermekeket, mert csak így lesz számukra megszokott, átlagos, természetes. Ha nem rejtjük el előlük a világ tökéletes tökéletlenségeit.

Amikor ezt az adást felvesszük, még 43-at karácsonyig és 25-öt kell addig aludni, hogy jöjjön a Mikulás. Pontosan tudom, mert minden reggel úgy kelünk, hogy a nagyfiamnak kábé ez az első kérdése. Amikor pedig kimegy ez a felvétel, még közelebb vagyunk mindenhez. Már tervezzük a karácsonyi menüt, írjuk a Jézuskának a kívánságlistát, készülünk az adventi naptárral, karácsonyi dalokat hallgatunk és valaki talán már a lakást is feldíszítette. De hogy készülődünk mi és a családjaink a karácsonyra? Mikortól kap el minket a karácsonyi láz? Mennyire változtatja meg a mindennapjainkat az ünnepre készülődés? Milyen ajándékokkal és hogyan készülünk? És egyáltalán milyen karácsonyra készülünk idén? Erről fogunk ma mesélni nektek – nyolcszemközt.

Magyarországon évente 8000 baba jön a világra túl korán, vagy túl kis súllyal, akiknek emiatt első napjaikat, de akár heteiket is a koraszülött osztályon kell tölteniük. Míg mi aranyórázunk, már éjszakázunk, szenvedünk a sebeinkkel és a tej beindításával, addig sok esetben ezeket a babákat édesanyjuk sokáig meg sem foghatja, karjába sem veheti, amíg nem elég erősek, nem nőnek meg elég nagyra. A súlyosodó járványügyi helyzet miatt ma a beszélgetésben mind online veszünk részt. Így vendégeink is: Szili-Tóth Zsófia, akinek kisfia rekeszizomsérvvel született, ami miatt a szülés után rögtön a Bókay Gyermekklinika Újszülött Intenzív Osztályára került. És Kálmán Annamária is, a Bandussal az élet Instagram írója, akinek kisfia a 26. hétre született, emiatt pedig 3 hónapot töltött a PIC-en, ebből 2-ben édesanyja is vele volt végig, mellette. Ma, november 17-én, a koraszülött babák világnapja alkalmából ők mesélnek nekünk.

Egész életünkben erre vártunk, hogy édesanyák legyünk. Már a fogantatás előtt is arról olvasunk: mire kell figyelni, mit hogy kell csinálni, min változtassunk annak érdekében, hogy gyermekünknek a legjobb legyen. Könyveket olvasunk, tanácsokat kérünk, bújjuk a Facebook csoportokat, kérdezünk és tanulunk, minden nap. Aztán amikor ott vagyunk, egy újszülött gyermekkel a mellkasunkon, hirtelen azt se tudjuk, mihez is kezdjünk vele. Persze, az ösztönök bekapcsolnak és segítenek. És persze, elméletben mindent tudunk arról, hogyan is kellene egy gyereket életben tartani, felnevelni. Ám rengeteg olyan dolog van, amit nem mondanak el a könyvek, sem az 1 évvel előttünk szült barátnőnk, de még a saját édesanyánk sem. Vagy lehet, hogy elmondták, csak valahogy mi siklottunk el felette? Bárhogy is legyen, a Mesélj, Anyukám! podcast legújabb részében mi most elmondjuk! Összeszedtünk nektek pár olyan dolgot, amit mi mindenképp megtanítanánk saját magunknak, ha visszamehetnénk az időben vagy azoknak a leendő édesanyáknak, akik a gyermekvállalás előtt állnak, esetleg nem is olyan soká már egy kisbabával lesz még teljesebb az életük. Kezdve a szoptatástól egészen akár a pelenkázásig, amelyre például 10 nagyon hasznos tanácsot is külön összeszedtünk!

Ha valaki képes tényleg mindent bevetni annak érdekében, hogy az ősztől tavaszig tartó időszak ne csak arról szóljon, hogy valamelyik gyerek állandóan beteg – vagy épp egyszerre az összes -, aztán valamelyik szülő is, hát az egyértelműen Anya. Illóolajat párologtatunk és masszírozunk a mellkasba, cseppentünk a fürdővízbe vagy akár a teánkba, csak hogy erősítsük a saját és az egész család szervezetét. Vagy ha már lebetegedtünk, akkor gyógyítsuk meg. Ám az illóolajok nem csak erre jók. De még mennyire, hogy nem! Az illóolajok ahogy képesek javítani a család tagjainak hangulatát, úgy tudnak a nap végén segíteni az ellazulásban, a megnyugvásban, majd az elalvásban. De számtalan más, szinte minden családban fellelhető problémákra vannak megfelelő illóolajok, legyen szó visszérről, fejfájásról, narancsbőrről vagy éppen a fiús anyák idézőjeles kedvencézéről – a letapadt fityma bőrről. A mai adásunk támogatója a Panarom, vendégünk pedig Feller Adrienne, a Panarom márka alapítója, nemzetközi aromaterapeuta szakoktató, a Panarom Aromaterapeuta Intézet vezetője, akivel átbeszéljük, hogyan is készüljünk fel a téli nagy hidegekre, az influenza szezonra, milyen illóolaj jó az immunrendszerünk megerősítésére, a légúti megbetegedésekre, melyek a legjobb vírus- és baktériumölő, vagy éppen fertőtlenítő olajok. De nagyon sok minden mást is megkérdezünk még Adrienne-től, hiszen most mi magunk is majdnem mind, mint illóolaj használó családok képviselőiként is vagyunk jelen. És még ha most amatőr szinten is, de kihasználjuk, hogy eljött hozzánk Adrienne, akivel megpróbáljuk professzionális szintre emelni a tudásunkat – és ezzel együtt a tiéteket is!

Amikor még csak egy gyerekünk van, azt hisszük, hogy sosem voltunk, de talán már nem is leszünk ilyen fáradtak az életben. Majd megérkezik a második, esetleg a harmadik gyerek is, és hirtelen nem is tudjuk, hogy ugyan miben fáradtunk el 1-2 gyerekkel azelőtt? Az első gondolata általában mindenkinek az, hogy áhh, egy gyerekkel minden könnyebb. Hiszen egy helyre mész vele reggel, egy gyereket etetsz, egy gyereket öltöztetsz és és eggyel játszol. Egy gyerek igényeit kell csak figyelned. De ha jobban belegondolunk, hosszú távon azért több szempontból is meglehet az előnye egy vagy több testvérnek is. Egy állandó játszópajtás, aki néha levált, vagy akár egy kis segítség, aki legalább pár percig figyel a tesóra, amíg mondjuk mi egyedül elmegyünk a mellékhelyiségbe. Mai vendégünk a 4 gyermekes Tóth-Tenkő Bernadett, aki 3 kislánynak és egy kisfiúnak az édesanyja. Vele fejtegetjük a több gyerekes létünk kérdéseit, elevenítjük fel, hogy milyen is volt egy gyerekkel, és beszélünk arról, hogy szerintünk melyik a könnyebb, egy vagy több gyerekkel az élet.

Amikor megszületik a gyermekünk és édesanyává válunk, hirtelen nagyon sok minden megváltozik az életünkben és egy sor olyan képességgel kell felruháznunk magunkat, amire korábban nem is gondoltunk volna. A végeláthatatlannak tűnő éjszakák után az energiáink feltöltése egy bögre kávéval, a türelmünk, amivel rengetegszer képesek vagyunk elmagyarázni ugyanazt a dolgot a csemeténknek és a kreativitás, amivel egy-egy kitörni készülő hisztit előzünk meg. Vagy éppen azok az apró hazugságok, amiket mi magunk között szólva csak anyai huncutságoknak hívunk! Ebből sajnos nem ehetsz, mert csípős! Nem, persze nincs benne zöldség! A Mikulás és a Húsvéti nyuszi is látja, ha nem fogadsz szót! Sajnos elromlott a TV, ma nem tudsz mesét nézni! Csupán pár azok közül a mondatok közül, amiket mi magunk is mondunk a gyermekeinknek. Nem akarunk mi rosszat, de néha valljuk be, becsúszik egy-egy ilyen vagy ehhez hasonló anyai huncutság! A mai adásban ezekről az apró, ártalmatlan hazugságainkról fogunk mesélni nektek, amiket a gyermekeinknek mondunk, ha meg akarunk úszni egy rizikós helyzetet szülőként.

Nem minden kislány szeret babázni és nem minden kislány álma, hogy ha nagy lesz, anyuka lesz. Sőt, felnőttként sem álmodozik gyermekvállalásról, az anyaságról minden nő. Így volt ezzel Bánhidi Dóra, a Jógakaland alapítója is. Aztán az élet átírta a forgatókönyvet. Megérkezett az életébe kisfia, Ármin, aki alapjaiban változtatott meg Dóri körül és Dóriban is mindent. Az anyaság hatására egy új nő született, aki már tudja, már látja, hogy az anyaság nem elvesz sem belőlünk, sem az életünkből, hanem pont hogy hozzátesz. Erre Dóri és a Jógakaland története az egyik legjobb példa! De mit szólt hozzá, amikor kiderült, hogy kisbabát vár? Milyen volt az első találkozás? Milyen a kapcsolata a kisfiával és miben változott a véleménye az anyaságról most, hogy már ő maga is édesanya? Ezekről faggattuk Dórit.

Bármely szerettünk elvesztése felfoghatatlan és elviselhetetlen fájdalom, de talán mondhatjuk azt, hogy mind közül az egyik legnehezebb, amikor a saját gyermekünket veszítjük el. Pedig sajnos nagyon sok, túlságosan is sok szülőnek, édesanyának kell megtapasztalnia ezt a hihetetlen fájdalmat. A statisztikák szerint minden negyedik terhesség végződik spontán vetéléssel, azaz minden orvos által megállapított várandósság 25 százalékából nem születik gyermek. Vagy nem élve születik meg. Október 15. a perinatális gyász világnapja, vagy ahogy itthon jobban ismerik: a babagyász világnapja, amely apropóján Jeszenszky Éva és Markó-Nagy Julianna jöttek hozzánk ma mesélni. Mert sajnos van miről mesélniük. Évi a várandóssága 36. hetében, Julcsi pedig az 5. hónapban elveszített gyermekekét gyászolja.

Egy anya számára 1 nap 72 órából áll. Legalább. Bár valljuk be őszintén: mi magunk közben nem így érezzük. Mi ugyanis azt érezzük, hogy ha valamiből soha nincs elég, hát az az időnk. Anyák vagyunk, feleségek vagyunk, tanítónők vagyunk és szakácsok vagyunk, takarítónők és házvezetőnők, sokunk dolgozó nő is, barátok, lányok, testvérek és kollégák, de ha kell, ápolónők vagyunk, cirkuszi bohócok, LEGO nindzságók, Barbie babák, Bogyó vagy Babóca, de akár Sky is a Mancs őrjáratból. Ja, meg néha szimplán csak egy átlagos nők vagyunk, aki elnyúlna az ágyban, egyik kezében egy finom pohár borral, másik kezében pedig egy jó könyvvel és olvasnánk hajnalig. Ha nem is jut időnk minden nap mindenre, vagy bizonyos dolgokra olyan sűrűn, mint amennyiszer valójában szeretnénk, de valahogy azért mégis megoldjuk. Amit pedig mégse sikerül beszuszakolni a 72 órás napjainkba, azt most jól megkérdezzük Hegyi Tímea időgazdálkodási tanácsadótól, hogy hogyan lesz még arra is időnk.

Papa-Mama-Gyerekek... 1 lakás, 2 gyerek, 4 kerék... Számtalan, ezekhez hasonló, bevésődött közhelyet hallva nőttünk fel, vagy nevelkedtünk, melyek lényege, hogy egy család egy apából, egy anyából és azok gyermekeiből állhat. Csak és kizárólag. 2020-ban azonban már tudjuk és bátran ki is jelenthetjük, hogy ’klasszikus’ családmodell nincs. Családok vannak. Egyszülős családok. Egy gyerekes családok. Nagycsaládok. Elvált családok. Mozaik családok. Szülő nélkül maradt családok. Gyerek nélküli családok. Speciális igényű gyermeket nevelő családok. Többnyelvű családok. Örökbefogadó családok. Szivárványcsaládok. CSALÁDOK. Ebben az adásunkban vendégünk két anya, Rebeka és Judit, akik egy párként, egy szülőpárként nevelik hamarosan 2 éves ikerlányaikat. Hogyan lettek egy család? Miként telnek a mindennapjaik? Milyen nehézségekkel kellett és kell nap mint nap megküzdeniük? Erről és még sok minden másról fognak nekünk mesélni.

Fiú vagy lány? Mindegy, csak egészséges legyen... De mi jön azután, ha kiderül, hogy nem egészséges? Hogy kacifántos? Ahogy én magam általában mondani szoktam? Ezekről általában nem beszélünk. Az érintettnek nyilván fáj beszélni róla, a kívülálló pedig nem mer kérdezni. Ha meg merünk, akkor nem tudjuk, hogy hogyan kell, mit lehet, egyáltalán mit illik kérdezni. A mai adásban Dóri kicsit a vendégünk is lesz, akinek ugyanis második gyermeke, Zoárd Down-szindrómával született. Ő erről fog mesélni. És meghívtuk még közénk Berkeiné T. Petrát is, aki Olívia lányáról, a kislány állapotáról és arról fog mesélni, hogy milyen is egy speciális igényű gyermek anyukájának lenni.

Ahány gyerek, annyi féle képpen esznek. Ismerünk, sőt, nekünk magunknak is vannak a fényevőtől kezdve a mindenevőn át olyan gyerekünk, aki csak üres tésztát hajlandó enni, vagy éppen csak pizzát, aki zöldséget nem akar enni vagy bármit, ami pépes. De hallottunk már olyanról is, aki a zöld színű ételeket kerüli, aki már pár hónaposként utálja húst, tehát aki csak egészen kicsit vagy akár extrém módon válogatós. Ebben az adásban mi is mesélünk arról, hogy mit esznek vagy éppen nem esznek a saját gyerekeink, de a hozzátáplálás hazai nagykövetét, a Manó Menüs Ambrus Évit is meghívtuk, akinek első könyve, az Anya, kérek még! után nemrég jelent meg a Válogatós gyerekek című könyve, amelyben Évi tippekel, praktikákkal és sok-sok recepttel próbál segíteni a kétségbeesett szülőknek, hogyan hozzák meg rosszul vagy akár sehogy sem evő gyerekeik kedvét az evéshez.

Mintha manapság divat lenne a házasság utáni, de különösen a szülés utáni szexről – egészen pontosan annak a nem létéről beszélni. Amit tény, hogy a gyermekvállalás után nehezebb megoldani, és valószínűleg nem is szexelünk már napi kétszer, mint kapcsolatunk hajnalán. A női-férfi szerepek mellé bejönnek az anyai-apai szerepek és az ezzel járó feladatok, ami bizony elég sok időnket és energiánkat veszi el, így nem biztos, hogy annyi időnk jut egymásra. Sőt, egy fárasztó, hisztivel, szoptatással, dacoló gyerekkel, kakis pelusokkal teli nap után nem is biztos, hogy egyáltalán kívánjuk az együttlétet. De az is lehet, hogy pont arra vágyunk! Hogy változik a szexuális életünk onnantól, hogy gyermekünk megfogan? Milyen nagy pocakkal szexelni? Kívánósabb-e a kismama? Milyen 6 hét gyermekágy után az első együttlét? És hogy lehet megoldani az együttléteket 2 vagy akár 3 gyerek mellett is? Erről beszélgetünk ma, vendégül pedig Horváth Melittát hívtuk, aki a Natural Baby Birth oldal megalapítója és két gyermeke apjával nagyon odafigyelnek a rendszeres házaséletre. Olyannyira, hogy ha lányaik nagyon belemerülnek a játékba, kihasználják és akár napközben is elvonulnak pár percre a fürdőszobába, hogy együtt legyenek.

„Tervezett volt?” „Most aludd ki magad!” „Ne vedd fel rögtön, mert elkényezteted!” „Jó baba?” Bántó mondatok, kéretlen tanácsok és nem illendő kérdések, amiket akár napi szinten is megkap egy édesanya. Ha akarja, ha nem. Egy közeli családtagtól épp úgy, mint az utca emberétől. Pedig azt hihetnénk, felnőtt emberek lévén tudjuk már, hogy mi illik. De nem. Még mindig nem. Ebben az epizódban összeszedtük az idézőjelben kedvenc mondatainkat, amelyektől talán már ti is, de mi már biztosan a falnak megyünk.

5 és fél éve vagyok édesanya, és úgy nagyjából 5 éve arra a kérdésre, hogy ’Hogy vagyok?’ – már nem is mondom azt, hogy fáradtan. Ez ugyanis elég hamar az alapállapotom lett – és maradt is, mióta már két gyermekes anyuka vagyok. És úgy látom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Mert egy anyának nincs olyan, hogy leül egy kicsit olvasni, pihenni. Nincs olyan, hogy itt a hétvége és akkor kialudjuk magunkat. Sőt, van, hogy hétfőn úgy érezzük, hogy a hétvégét a munkahelyünkön, munkával fogjuk kipihenni. És akkor még nem is firtattuk azt a kérdést, hogy van-e lehetőségünk ténylegesen pihenni néha, van-e segítségünk, aki legalább néha át tud venni tőlünk ezt azt, hogy tudunk-e úgy nyaralni, hogy az tényleg nyaralás legyen és ne ugyanolyan gyerekfelügyelet, csak egy másik városban, országban. Ebben a részben a vendégünk két bevallottan fáradt édesanya: az 1 évesen is éjjelente legalább 4-szer, de akár 15-ször is ébredő Jojó édesanyja: Vighné Boóc Judit és Héda Veronika, a Gyerekekkel csavargó blog szerzője, akinek a fáradtságáról 3 gyermeke gondoskodik: 9 és 4 éves lányai és lassan 2 éves kisfia.

Vannak, akiknek simán megy, vannak, akiknek csak sokadszori próbálkozásra jön össze, és vannak olyanok is, akiknek orvosi segítségre van szükségük ahhoz, hogy teherbe essenek. A friss statisztikák szerint évente több száz olyan újszülött jön a világra, akik ezeknek az orvosi módszereknek köszönhetik életüket. A mesterséges megtermékenyítés, mint téma pedig ma már nem tabu, de így is egy-egy személyes történet biztosan sok nőnek adhat erőt. Éppen ezért vendégeink ebben a részben saját szülőségükhöz vezető útjukról mesélnek. Csík Heni, kiadónk, a Marquard Media Mo. Kft. brand menedzsere, a hamarosan 5 éves ikrek: Dani és Dorina anyukája, inszeminációval esett teherbe, Salamon Adrienn, a 4 éves Bibi és hamarosan 1 éves Zakariás anyukája, aki a lombikbébi programig ment, hogy édesanya lehessen.

Hogy menjen-e bölcsibe a gyerek vagy ne, egy olyan kérdés, ami súlyos gondolatokat, akár szorongást és görcsöket is okozhat egy édesanya számára. Mert itthon valahogy még mindig él az a vélemény, hogy egy gyereknek minimum 2, de inkább 3 éves koráig az anyja mellett a helye, hogy nem kell neki a társaság, mert ilyenkor még úgysem együtt, hanem inkább egymás mellett játszanak. De a sokszor kéretlen tanácsok is azt mondják, hogy “szaranya” vagy, ha úgy döntesz, vagy ha úgy tudod megoldani az életed, hogy bölcsödébe jár a gyereked. Persze szuper, ha egy anyuka otthon tud és akar maradni és úgy adni meg mindent a gyerekének. De valóban rosszabbul jár az, akinek bölcsibe kell menni? Egyáltalán van-e a témában jó vagy rossz, nem inkább a gyerek és a saját személyiségünket kell megvizsgálni, mielőtt mások mondatai a saját valóságaink fölé kerülnének? A témában beszélgetőtársaink Domján Mia a satnamjoga.hu alapítója, jógaoktató egy két éves kislány Lili anyukája és Záborszky Zsófia az Anyatükör nevű oldal alapítója, pszichológus egy 2 éves kisfiú anyukája.

Egy test, ami legalább egyszer az életében már kihordott, táplált egy másik életet. Ami átment a szülés fájdalmán és gyönyörűségén, ami szolgálatot tett anyának és gyermekének. Egy test, ami visszaalakult - vagy nem… ezzel okozva akár lelki és fizikai fájdalmat, könnyeket, önbizalomvesztést. Mi anyukák mások vagyunk, de számos dolog közös bennünk, mint például az, hogy szülés után valamennyiünk teste megváltozik. És ez így természetes. De hogyan viszonyulnak anyák saját, a várandósság és a szülés utáni külsejükhöz? Akik a testükről mesélnek, Sándor Orsi televíziós műsorvezető, modell, egy 5 és egy 6 éves kisfiú anyukája és egy visszatérő vendégünk: Bitay Andi, blogger, egy mindjárt 6 éves kisfiú, Dávid anyukája.

Nagyon nehéz heteken van túl minden dolgozó és nem dolgozó, vállalkozó és alkalmazott édesanya. Ám úgy gondoljuk, hogy kifejezetten nehéz lehetett ez az időszak a vezető pozícióban lévő anyák számára is. Akikről bár azt feltételezzük, hogy könnyű dolguk van, hiszen bébiszitterek, takarítónők és titkárnők tömkelege segít nekik, illetve old meg helyettük nagyon sok dolgot, még ha ez egyébként így is van – de a beszélgetés során erről is mesélnek majd -, a koronavírus járvány idején ők sem vehették igénybe ezeket a segítségeket. Hiszen még a saját szüleinkkel, nagyszüleinkkel sem találkozhattunk az egészségük megóvása érdekében, a kijárási korlátozás, a karantén miatt, nem hogy idegenekkel. De hogyan vezettek hónapokig otthonról egy egész céget, menedzselték a home ovit és a home schoolt és törődtek magukkal, maradtak nők a vezetői, az anyai és a feleség pozíciók mellett? Erről is beszélgetünk két meghívott vendégünkkel: Csoknyainé Gertivel, a magyarországi dm ügyvezetőjével, aki egy 14 éves nagylány édesanyja és Óhidi Zsuzsival, kiadónk, a Marquard Media Magyarország Kft. ügyvezető igazgatójával, aki a 7 éves Félix édesanyja és a 9 éves Soma édes mostohája.

A lányok többnyire – tisztelet persze a kivételnek – babáznak, egész pici koruktól fogva. Ha megkérdezünk akár egy 3-4 éves kislányt, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz, akkor 10-ből 8 azt mondja: anyuka. Bezzeg a fiúk. Ők autóznak, rendőrök, űrhajósok és buszvezetők szeretnének lenni, és például az én kisfiam nemrég azt mondta, hogy neki én leszek a felesége, a kishúga pedig az ő nagy szerelme. Nem tud egyelőre más családban gondolkodni, még a jövőre nézve sem. Nincs is ezzel baj, így vagyunk kitalálva. De aztán mégis eljön a fiúknál, vagyis hát a férfiaknál is, kinél előbb, kinél később az idő, amikor saját családra vágynak, gyermekekre. És aztán apukák lesznek. Minden évben június harmadik vasárnapja apák napja és arra gondoltunk, hogy ez alkalomból ezúttal egy Mesélj, Apukám! Különkiadással jelentkezünk. Vendégeink két édesapa: Bus István, az Apa magazin főszerkesztője, egy 9 éves kislány, Stefi apukája és Zubor Imre, zenész, trombitatanár, egy 2 éves kislány – Emma, és egy 5 éves kisfiú, Máté apukája – talán már kitaláltátok: Rozi férje és gyermekeinek apukája.

Timi 2 gyermekes édesanya, aki hozzánk hasonlóan az elmúlt heteit, hónapjait karanténban, otthon töltötte. De ő nem úgy, mint a nagy többség - mint mondjuk mi - önkéntes karanténban. Ő megkapta a piros matricát az otthonuk bejáratára, ugyanis Timinél március 21-én igazolták a COVID-19 vírust. A története akkor megjelent az ÉvaMagazin.hu oldalon, ám arra gondoltunk, hogy közel 3 hónap elteltével megkérjük, mesélje el nekünk, hogy volt, hogy van, hogy tényleg olyan durva-e ez a vírus, hogyan élte meg ő ezeket a heteket és hogy érzi magát most. Ezúton is köszönjük Buday-Kollárik Tímeának, hogy elfogadta a meghívásunkat és mesélt nekünk, és nektek is.

A csökkenő tendenciát mutató új koronavírus fertőzöttek miatt jelenleg nem vagyunk karanténban és feloldották a kijárási korlátozást is. Az egészségügyi és higiéniai előírásokat, valamint a javasolt közösségi távolságtartást azért többnyire tartjuk, de 9-12-ig még mindig az idősek vásárolnak, a 65 év alattiak vagy ezen idősáv előtt, vagy utána. Nemrég pedig, amikor megkérdeztük a Famiily.hu olvasóit, hogy készülnek a nyárra, nyaralásra, viszik-e iskolai-óvodai vagy bölcsődei ügyeletbe gyermekeiket, a válaszadók nagyobb százaléka mondta azt, hogy nem készülnek sehova, maradnak otthon, karanténban. De még a gyerekeiket sem tervezik nagyszülőkhöz vinni. A belföldi nyaralástól azonban a már említett szabályok betartásával nem zárkóznak el. Ezért arra gondoltunk, hogy ezúttal beszélgessünk arról, hogy merre és hova mehetünk majd gyerekeinkkel, a családdal a nyáron anélkül, hogy félnünk kelljen a megfertőződéstől. És hogy az idei egy szuper nyár legyen, élményekkel, szép emlékekkel teli, és ne csak a négy fal között üljünk. Hogy igazi szakértők lássanak el minket és titeket is hasznos tanácsokkal, tippekkel, segítségünkre Váradi Zsuzsanna érkezett a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, aki két gyermekes édesanya, és jelenleg egy 4 hónapos babával van otthon. És itt volt velünk velünk Frankó Ágnes anya blogger, a Lábnyomok.hu blog szerzője és a KidsOasis . minősített családbarát szálláshelyek - Nonprofit Kft kreatív és vendégkapcsolati vezetője, aki 3, már nagyobb gyermek anyukája: egy 16 évesé és egy 13 éves ikerpáré.

Ezt a témát egyszer már feldolgoztuk, ám külön kérésre, személyes okok miatt törölnünk kellett. Viszont soha annyi kommentet, üzenetet nem kaptunk, mint e téma kapcsán, mert a legtöbbeteknek sok negatív élménye, tapasztalata van a témában. Bár szerencsére nem csak negatívak. Ezért úgy döntöttünk, feldolgozzuk még egyszer a témát - de most veletek. Jelentkezhettetek és ezúttal egy olvasónkkal, a kétgyermekes Olsen Annával és a Famiily.hu Tudatos Mamijával, a fenntarthatóság szakértőjével, Földi Barkával beszélgetünk és mesélnek ők, hogyan változott, vagy nem változott nekik a baráti körük azután, hogy anyává váltak.

Ha a gyerekek tévénézési szokásairól, vagy a tablet és okostelefon nyomkodásról szóló cikkekre keresünk rá, igazából csak és kizárólag olyanokat találunk, amelyek óva intik a szülőket attól, hogy ezekhez az eszközökhöz nyúljanak, bármilyen körülményről is legyen szó. A szülőktől viszont sokszor azt halljuk, hogy nem tudják máshogy megoldani, illetve, hogy ezek a technikai kütyük vagy a mesék nézése annyira az életünk részeivé váltak, hogy kár korlátozni, ilyen a világ. De vajon mi az igazság? És ilyenkor, amikor fél lábbal még a karanténban vagyunk, amikor mi home office-ban, a gyerekek meg otthon vannak velünk, mégis hogyan oldjuk meg a mindennapokat például a tv bekapcsolása nélkül? Beszélgetőpartnereink Horváth Bernadette fotós, a Pár Perc Mese podcast létrehozója, egy 3 éves kislány, Alba Mira édesanyja és Török Csenge pszichológus, a Miniszkóp.hu oldal szerkesztője, a 22 hónapos Samu anyukája, és kismama is, aki júliusra várja második gyermekét.

Bármennyire is úgy indulunk neki, hogy a szüléseknek van egy pontos forgatókönyve, aki már túl van legalább egyen, az tudja, hogy ez nincs így. Ahány szülés, annyi szüléstörténet. Ezért arra gondoltunk, hogy időnként megosztunk érdekes szüléstörténeteket, pozitívat, negatívat, otthonit, kórházit, császárt és természeteset egyaránt. Első alkalommal két olyan mesélőnk van, akik nem csak a maguk szüléstörténeteiről tudnak mesélni, de mivel nap mint nap rengeteg más édesanya történetével is találkoznak, így másokéról is tudnak mesélni. Vendégeink Hadas Kriszta, kétgyermekes édesanya, a Jön a baba! műsor szerkesztő-műsorvezetője és Horváth Melitta, a Natural Baby Birth Instagram oldal megalapítója, szintén két gyermekes anyuka.

Számunkra is hihetetlen, de ez már a 20. Mesélj, Anyukám! podcast adásunk! Ezért arra gondoltunk, hogy most nem lesznek vendégek, sem fix témánk. Kérdezhettetek minket a különböző közösségi média felületeinken, mi összesítettük a kérdéseket, és ebben az adásban válaszoltunk rá. Miért lett Mesélj, Anyukám! a műsor címe? Volt-e olyan téma, ami kínos volt a számunkra? Lesz-e Mesélj, Apukám? És mit gondolunk a korai bölcsi kezdésről? Melyek a tényleg hasznos dolgok egy babához? És milyen könyvekkel készültünk a gyermekeink érkezésére? Mindenre válaszoltunk, mindenről őszintén meséltünk - ahogyan azt a műsortól már megszokhattátok. Reméljük, a következő 20 adásban is velünk tartotok majd! :) Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

"Magyar anyák külföldön" néven egy külön interjú-sorozat olvasható a Famiily.hu-n, amelyek többségét a Mesélj, Anyukám podcastunk egyik műsorvezetője, Ruttner Kata készített. A sorozatban arról mesélnek az interjúalanyok, hogy milyen anyának lenni egy másik országban, másik kultúrában, milyen a terhesgondozás, a szülés és milyen az életük a családoknak, az anyukáknak és gyermekeiknek a szülés utáni időszakban. Ezen interjúk sikerén felbuzdulva nemrég arra gondoltunk, hogy kéne egy adás, amelyben ilyen, külföldön élő magyar anyukákat kérdeznénk meg, de most nem ezekről a dolgokról, hanem arról, hogy telnek a mindennapjaik most, a koronavírus-járvány ideje alatt. Amerikából, Bostonból a kétgyermekes Gellért Évi, Finnországból pedig a 4 gyermekes Pataricza Dóri mesélt nekünk. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Nincs most senki könnyebb, vagy nehezebb helyzetben. Most marha nehéz mindenkinek. Aki karanténban van otthon a gyerekekkel, annak azért nehéz, aki tök egyedül van, annak meg azért. Aki home office-ban dolgozik a gyerekek mellett, annak azért nehéz, aki munka nélkül maradt, annak azért. Akinek agyára megy napi 24 órában a férje, annak azért nehéz, aki elvált, egyedülálló és semmi segítsége, annak azért. Ebben az adásban ez utóbbi kapcsán hívtunk meg vendégül két édesanyát, két elvált, egyedülálló édesanyát, hogy meséljék el, hogy próbálják meg ők túlélni ezt az időszakot. Zorátti Adri és Pataki-Nagy Évi a vendégeink. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Kevés olyan szülő van, aki most ne lenne stresszesebb, és nem lesz napról napra egyre türelmetlenebb, fáradtabb, ingerültebb, szakad el hamarabb nála a cérna, mint egyébként. Teljesen normális, hiszen olyan heteket, hónapokat élünk, ami teljesen eltér a megszokottól. Amihez nem szoktunk hozzá és amire még felkészülni sem tudtunk. "Most az is ordibál, aki egyébként nem szokott" - írtuk egy Famiily.hu-s cikkünkben. A cikkben is és most a podcastban is megerősíti ezt egyik, már visszatérő vendégünknek számító, Tomsits Tímea, az Éva és a Gyereklélek magazinok főszerkesztője, aki pszichológus, valamint maga is édesanya, és aki bevallotta nekünk: ő is került olyan helyzetbe az elmúlt hetekben, hogy emeltebb hangon szólt a lányához. Akárcsak másik vendégünk, a kétgyermekes édesanya, Szabó Sári, aki csokornyakkendő tervező, social media manager, kaligráfus, de most mint újságírót, mint az Apa magazin szerzőjét hívtuk vendégül, hogy meséljen a karantén alatti gyereknevelési módszereiről, a mindennapjaikról. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

A harmonikus családhoz egy kiegyensúlyozott, boldog anyára van szükség, egy kiegyensúlyozott, boldog anyának pedig szüksége van arra, hogy magával is tudjon foglalkozni, töltődni tudjon, hogy időnként egyedül is tudjon lenni. Ez azonban a mindennapi teendők mellett is nagyon nehezen jön össze, hát még karantén alatt, amikor 0-24-ben össze van zárva a család. Junger-Bálint Dáriával (@dariajungerbalint) és Petrőcz Vikivel (@anyakentisno) beszélgettünk arról, hogy érzik magukat a jelen helyzetben és hogy oldják meg, egyáltalán meg tudják-e oldani az énidőt a karantén alatt. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Két kismamával beszélgettünk, hogyan élik meg az életük legszebb időszakaik közé tartozó várandósságukat a járvány idején. Hogyan védik magukat, szoronganak-e, járnak-e kórházba, milyen szülésre készülnek és milyen érzések vannak bennük a kapcsán például, hogy mivel a járvány miatt mindenki karanténban van, így például egy jó darabig a nagyszülőkkel sem ajánlott érintkezni, nem tudnak jönni segíteni, de még a babát sem láthatják majd, maximum online. A második babáját váró 25. hétben lévő Bársony Rebekával és a gyakorlatilag lassan minden napos első babáját váró Kálmán Rékával beszélgettünk. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Amikor nem tombol a koronavírus, akkor az a bajunk, hogy a család nem tud elég - nem hogy minőségi, de semmilyen - időt eltölteni együtt. Most meg az a bajunk, hogy 0-24-ben egymás szájába vagyunk, sokan egész kicsi helyen, a négy fal közé zárva, gyerekekkel együtt. Nem könnyű most senkinek a házi karanténban, maradjunk annyiban, embert próbáló időszak ez mindenkinek: anyának, apának, gyerek(ek)nek is, de férjként és feleségként is nagyon nehéz megszokni, hogy állandóan együtt vagyunk. Hogy küzd meg ezzel két édesanya, két feleség: Lugosi 'Elég Jó Anya' Dóri és Czukor-Szabó Anett? Ők maguk meséltek erről a legújabb adásunkban! Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Bár sok programnak tett keresztbe a koronavírus, az olyan ünnepeknek szerencsére nem tud, mint amilyen a Húsvét. Igen, az igaz, hogy az idei Húsvét más lesz, mint az eddigiek, de lesz! Hogyan készüljünk rá? Hogyan készül fel rá egy tudatos, zerowaste szemléletet követő anyuka és hogyan készül egy olyan anyuka, akinek a lakberendezés, az otthona dekorálása a mindene? Mi az az 5 alapanyag, amivel akkor is tisztán tudjuk tartani majd a lakást, ha esetleg elfogynak a boltból a tisztítószerek? És miért töri fel már hetek óta különös óvatossággal a tojásokat egy előre gondolkozó anyuka? A beszélgetésben két meghívott vendégünk, Wertán Sára (@aboutahome) és Tóth Csenge Zsófia (@pastellmama) elmesélik. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Miért jó, ha sportolunk várandósság alatt, majd a megfelelő pihenés és regenerálódás után a szülés után is? Kinek mi javasolt, hogyan kezdjünk bele, mibe és mikor? Kádár-Papp Nóri, a Gyerünk, Anyukám! online edzős oldal létrehozójával és Szántó Nelli futóedzővel, a Runner's World szerzőjével és szakértőjével beszéltünk arról, hogy miért is sportolj, Anyukám! Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

A koronavírus-járvány most mindannyiunk életére hatással van. Nagy hatással. És gyakorlatilag minden szempontból - így lelkileg is nagy hatással van, a legtöbb esetben megviseli az egész családot: anyát, apát, a gyerekeket, a nagyszülőket, mindenkit. Mivel viszont a következő heteket, hónapokat együtt kell, a négy fal közé zárva töltenünk, úgy éreztük, hogy nagyon fontos még most, az elején beszélni arról, hogy milyen hatással van ránk, hogy szorongunk. Hogy a mi szorongásunk a gyerekeinkre is hatással van, hogy ezt hogyan kezeljük magunkban és hogyan segítsünk megértetni a gyerekekkel, hogy mi előtt is állunk. Segítségünkre két pszichológus-anyukát hívtunk: Záborszky Zsófia pszichológus, családterapeuta-jelöltet, az AnyaTükör Instagram oldal megalapítóját és Frankó Betta szakpszichológust, a LélekSúgó Instagram oldal létrehozóját. Igazolt hiányzás miatt pedig Ruttner Kata helyett a Famiily.hu szerkesztő-újságírója, Jean Orsi a műsorvezetőtársam és beszélget velem - a járvány miatt online, home office-ban a vendégeinkkel. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Ezt a beszélgetést a február végén megrendezésre került második IgenAnya találkozón vettük fel, élőben, A Varázskert BabaMama Házban, a helyszínen nézőkkel, anyukákkal, apukákkal, családokkal és természetesen sok gyerekkel a háttérben - ezért is a hangzavar a háttérben, és ezért ezúton is bocsi. Ráadásul akkor még nagyon más volt minden - nem volt ennyire durva a koronavírus-helyzet. Beszéltük is az anyukákkal, hogy ha most rögzítenénk újra a beszélgetést, sok esetben mást mondanának - meg persze mi is mást kérdeznénk. De előbb vagy utóbb - remélhetőleg előbb - véget ér ez a helyzet és akkor újra 100%-osan aktuális minden. Ami viszont nem változott azóta sem, hogy két fantasztikus anyukával, dolgozó anyukával, vállalkozó anyukával, nagybetűs IGEN Anyával beszélgettünk: az Anyaként is fitten Insta oldal megalapítójával, a háromgyermekes Farkas-Halász Évivel, aki pár hónapja adta ki első saját, mindenmentes receptkönyvét. És vendégünk volt Koch-Babics Évi, aki pedig a BabyMountain Sóhegyecskék kitalálója és a 3,5 éves Rózi édesanyja. Inspirálódjatok és motiválódjatok belőlük, fantasztikus nők, fantasztikus történetekkel és rengeteg energiával! Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Ezt az adásunkat a nőnap miatt szándékosan a nőiségnek szenteltük, hiszen nem csak anyák vagyunk, hanem nők is. De még mennyire! De mitől lesz nőies egy nő, egy anya és miért fontos, hogy nők maradjunk az anyaságunk mellett is? Erről beszélgetünk két meghívott vendégünkkel: Fábián Rékával, egy mindjárt 5 éves kisfiú anyukájával és Hegyi Nórával, aki pedig egy másfél éves kislány édesanyja. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Milyen lehet beleszeretni, majd ténylegesen összekötni az életünket egy olyan emberrel, aki nem beszéli az anyanyelvünket? És mi történik akkor, amikor a szerelmünknek már gyümölcsei is lettek? Ki, mikor, miért és milyen nyelven beszél velük? Milyen hatással van a gyerekekre, hogy születésük óta kettő, vagy akár három nyelvet is hallanak, tanulnak és beszélnek folyamatosan? Két többnyelvű családanyával beszélgettünk erről: Földi Barbarával, aki egy olasz férfi felesége lett és beszélnek a magyar és az olasz mellett még angolul is kisfiukkal, Daviddal és Gulácsi Ildikóval, aki pedig egy holland férfiba szeretett bele és lett gyermekei, Anna és Lily apja, akivel Ildi angolul beszél, így a lányok bár még "csak" 10 és 13 évesek, de már 3 nyelven beszélnek. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Amikor kapcsolatban vagy valakivel azt kérdezgetik: mikor lesz esküvő. Amikor összeházasodtok jön a mikor érkezik a baba kérdés. Majd ha megszületik az első gyerek (már ha van, aki kivárja ezt :D ), máris megkapod azt kérdést, hogy mégis meddig vártok a tesó érkezéséig? Pedig nem minden anya és szülőpáros szeretne több gyereket. Valaki teljesnek érzi a családját és saját magát úgy is, hogy egy gyereke született. Mert egy gyerek is gyerek. De mégis mi állhat egy ilyen döntés mögött? Ez a legújabb témánk. Két meghívott anyukánk Dudics Emese az Éva és a Gyereklélek magazinok főszerkesztő-helyettese, egy 4,5 éves lánya van. És Mate-Feniasz Nóra, a 3 éves Zoé anyukája. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Amíg az embernek nincs gyereke, el sem tudja képzelni milyen szülőnek lenni. Hogy milyen magaslatokat és mélyrepüléseket élhetünk meg, akár egész rövid időn belül. Vagy épp egyszerre. :) Szóval gyereket nevelni nem könnyű. De tényleg sokkal nehezebb, mint gondoltuk szülővé, anyává válásunk előtt? Ez a mai adásunk témája. Erről fog mesélni két meghívott anyuka vendégünk: Wéner Kovács Fanni - az Anyabőrben blog, valamint a Famiily.hu szerzője - a két 4 éves ikerlány, Dorka és Sári anyukája, valamint a márciusban érkező Zsombor anyukája és Gőbel-Szabó Szandra is, aki pedig 2 csodálatos kisfiú, Matykó és Ábel anyukája. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Már a saját gyerekkorunkhoz képest is sokkal ingergazdagabb világba születtek a mi gyerekeink. Szól a tévé, megy a laptop, tableten játszanak, telefonon néznek mesét, de még a játékok többsége is vagy zenél, vagy villog, vagy akár egyszerre mindkettőt csinálja. És miért? Mert attól félünk, hogy unatkoznak és mert ha jön a születésnap vagy a karácsony, akkor úgy érezzük, hogy szeretetünket töménytelen mennyiségű játékkal kell vagy tudjuk csak kifejezni. Vendégeinkkel, Mohácsi Nusi zöld- és természetes életmód aktivistával, a ShamoBags márka alapítójával, a 3 éves Juli anyukájával és Szondi Mártival, a 6 éves rajzmániás Lili és a 7 éves sportfanatikus Boti anyukájával beszélgettünk az egyszerűbb gyermekkorról. Arról, hogy miért is fontos, hogy gyermekeink minél többet legyenek a szabadban, hogy miért nincs szükségük 12 doboz játékra és hogy hogyan indulhatunk el az egyszerűbb gyermekkorhoz vezető úton. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Egyre többeket foglalkoztat a téma és egyre többen is szülnek otthon. Szándékosan nem szakemberekkel szerettünk volna az otthonszülésről beszélgetni, hanem két édesanyával, aki szült már otthon. Milyen volt? Hogy készültek rá? Milyen szabályokat kell betartani, ha otthon akarunk szülni? Juga Veronika a harmadik, Jónás Ercsi a második gyermekének adott életet otthonukban és mesélték el most nekünk, hogyan is zajlott a gyermekek érkezése a családi fészekben, háborítatlanul. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Van olyan dolog, amiről nem igazán beszélünk. Talán még a párunkkal, férjünkkel sem. Szerintünk a mell tipikusan egy ilyen téma. Pedig a édesanyák túlnyomó részét érinti a terhességgel, majd a szoptatással járó változása. Ami bizony kihat ránk. Kihat mindenre. A nőiességünkre, az önbizalmunkra és akár a párkapcsolatunkra is. Erről beszélgettünk Bárdosi Ildivel, aki két gyermekes édesanyaként 4 évnyi szoptatás után döntött úgy, hogy saját nőiessége visszahozatala érdekében megműtteti melleit. És erről beszélgettünk a szintén kétgyermekes Endrész Timivel is, aki második gyermekét jelenleg is szoptatja, s mint mondja: az ikrek bár lentebb költöztek egy emelettel, ám most az anyaság oltárát szolgálják, így épp nem zavarja annyira, hogy nem úgy néznek ki, mint lánykorában. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Ez az adás a Segítség! Úgy beszélek, mint az anyám címet kapta, amelyben beszélgetőpartnerünk Tomsits Tímea, a Gyereklélek magazin és az Éva magazin főszerkesztője, egy 18 éves nagylány (vagy talán már sokkal inkább felnőtt nő :) ) anyukája és nagyon nem mellesleg pszichológus, valamint Jean Orsi, újságíró, a Famiily.hu szerzője és szerkesztője, aki egy 12 éves lányzó, Jázmin anyukája. Azokról a sokszor talán túl sokszor is hallott mondatokról beszélgettünk, amit gyerekkorunkban a szüleink (és nem csak anyáink) olyan gyakran mondtak nekünk, és amit nagyon megfogadtuk, hogy mi biztosan nem mondjuk majd a saját gyerekeinknek. A beszélgetés során eláruljuk, hogy melyek ezek a mondatok és hogy tényleg nem nem mondjuk-e őket. :) Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Miről is beszélgethetnénk egy anyáknak, anyákról szóló podcast műsor első részében, mint az időről. Vendégeink, Bitay Andi és Pálosi Márti arról meséltek, hogy változott meg számukra az idő fogalma, mióta édesanyák, és milyen trükkjeik vannak, hogy próbálnak meg akár 72 órányi teendőt belezsúfolni egyetlen napba. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54